Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2016. április 21.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy az alapkamatok huzamosabb ideig és jóval a nettó eszközvásárlások időhorizontján túl is a mostani vagy ennél is alacsonyabb szinten maradnak. Ami a 2016. március 10-én eldöntött hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illeti, megkezdtük az eszközvásárlási program keretében végrehajtott havi vásárlásainknak a korábbi 60 milliárd euróról 80 milliárd euróra való kibővítését. Amint korábban kijelentettük, a programot 2017. március végéig, illetve szükség esetén ennél tovább kívánjuk működtetni, de addig mindenképpen, amíg a Kormányzótanács azt nem érzékeli, hogy az inflációs pálya tartósan kitűzött céljának megfelelően módosul. Emellett júniusban végrehajtjuk a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek újabb szakaszának (TLTRO II) első műveletét, továbbá a vállalati szektort érintő vásárlási program keretében is megkezdjük a vásárlásokat. Ez utóbbi végrehajtási aspektusairól további információkat a sajtóértekezlet után, az EKB weboldalán teszünk közzé.

A március elején meghozott átfogó intézkedéscsomag nyomán javultak az euroövezetben az általános finanszírozási feltételek. A monetáris politikai impulzusoknak a vállalatok és háztartások viselkedésébe való – különösen a bankrendszeren keresztüli – átgyűrűzése egyre erősödik. Világgazdasági szinten azonban továbbra is általános a bizonytalanság.

Ami a kilátásokat illeti, rendkívül fontos, hogy a monetáris politika ameddig csak szükséges, kellően laza maradjon, támogatva az euroövezet gazdasági fellendülésének lendületét, és felgyorsítva az inflációs ráta visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli értékhez. A Kormányzótanács továbbra is szorosan figyelemmel kíséri az áralakulási kilátások alakulását, és amennyiben célja elérése érdekében indokoltnak tartja, a megbízatása keretében rendelkezésére álló teljes eszköztár bevetésével megteszi a szükséges lépéseket. A jelenlegi helyzetben mindenképpen meg kell előzni, hogy a rendkívül alacsony inflációs környezet a másodlagos hatásokon keresztül begyűrűzzön a bér- és árképzésbe.

Most rátérnék az értékelés részletesebb ismertetésére, kezdve a gazdasági elemzéssel. 2015 negyedik negyedévében az euroövezet reál-GDP-je 0,3%-kal növekedett az előző negyedévhez képest, ami a belföldi kereslet támogató hatásának és a viszonylag gyenge exporttrend visszafogó hatásának eredője volt. A 2016 első negyedévéről beérkező adatok a kibocsátás folyamatos növekedésére engednek következtetni nagyjából a 2015 utolsó negyedévi ütemhez hasonlóan. Előretekintve a gazdasági fellendülés folytatódására számítunk. Ezen belül a belföldi keresletet változatlanul támogatják monetáris politikai intézkedéseink, amelyeknek a finanszírozási feltételekre gyakorolt kedvező hatása a vállalati nyereségesség javulásával együtt kedvezően befolyásolja a beruházások alakulását. Monetáris politikánk laza irányvonala, a múltban foganatosított strukturális reformok folytatódó foglalkoztatásnövelő hatása, valamint a még mindig viszonylag alacsony kőolajár várhatóan folyamatosan támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a magánfogyasztást. Emellett az euroövezet fiskális politikája is kismértékben expanzívnak mondható. Az övezet gazdaságának fellendülését ugyanakkor továbbra is visszafogja a több szektorban is zajló mérlegkiigazítás, a strukturális reformok végrehajtásának nem kielégítő üteme, valamint a feltörekvő piacok visszafogott növekedési kilátásai.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is lefelé mutatnak. A közelmúltban hozott monetáris politikai intézkedéseink összességében javítottak a finanszírozási feltéteken, ami várhatóan javítja a fogyasztási és beruházási kilátásokat. Azonban továbbra is széles körű a bizonytalanság, amely elsősorban a világgazdasági folyamatok alakulásával és a geopolitikai kockázatokkal van összefüggésben.

Az Eurostat szerint az euroövezet éves HICP inflációja 2016. februári -0,2% után márciusában 0,0% volt, ami elsősorban a szolgáltatások inflációjának emelkedését tükrözte. Ami az áralakulási kilátásokat illeti, az aktuális tőzsdei határidős energiaárak (futures) alapján az elkövetkező hónapokban az infláció ismét negatív tartományba kerülhet, majd 2016 második felében emelkedni kezd. Ezt követően – monetáris politikai intézkedéseink és a várható gazdasági élénkülés támogató hatása révén – az infláció további élénkülésére lehet számítani 2017-ben és 2018-ban.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2016 februárjában erőteljes ütemben tovább növekedett, éves növekedési üteme továbbra is 5,0% maradt. A korábbi hónapokhoz hasonlóan az M3 éves növekedését továbbra is elsősorban e monetáris aggregátum legnagyobb likviditási fokú elemei támogatják, miután a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) éves szinten a januári 10,5% után februárban 10,3%-kal bővült.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető, fokozatosan élénkülő pályán mozgott. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a 2016. januári 0,6% után februárban 0,9%-ra bővült. A vállalati szektor hitelezése továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme a 2016. januári 1,4%-ról februárban 1,6%-ra gyorsult.

Az euroövezeti banki hitelezést vizsgáló 2016 első negyedévi felmérés a vállalati hitelkínálati feltételek, valamint a teljes hitelspektrumon a hitelkereslet további javulásáról árulkodik. A banki hitelkereslet javulását az alacsony kamatlábak, a beruházási célú finanszírozási igény, valamint az ingatlanpiaci kilátások támogatták.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések egyértelműen javították az egész övezetben a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi kondícióit, valamint a hitelkihelyezést. Az idén márciusban meghozott új monetáris politikai intézkedések átfogó csomagja támogatja a hitelnövekedés folyamatos élénkülését, és ezen keresztül a reálgazdaság fellendülését.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése megerősíti, hogy fenn kell tartani a kellően laza monetáris politikát ahhoz, hogy az inflációs ráták túlzott késedelem nélkül visszatérhessenek a 2% alatti, de ahhoz közeli ütemhez.

A monetáris politika elsősorban az árstabilitás középtávú fenntartására irányul, a laza irány pedig a gazdasági teljesítményt támogatja. Amint arra a Kormányzótanács több ízben is felhívta a figyelmet, és amint az mind európai, mind nemzetközi gazdaságpolitikai fórumokon egyértelműen megfogalmazódott, ahhoz, hogy monetáris politikai intézkedéseink gyümölcseit teljes mértékben learathassuk, a gazdaságpolitika más területeinek sokkal határozottabb szerepvállalására van szükség mind országos, mind európai szinten. A strukturális politikák alapvető fontosságúak, hiszen az euroövezetben továbbra is magas a strukturális munkanélküliség és alacsony a potenciális kibocsátásnövekedés. A termelékenység növelése és a vállalati környezet jobbá tétele – ami a megfelelő állami infrastruktúra megteremtését is magában foglalja – elengedhetetlen a beruházások bővítése és a munkahelyteremtés fokozása szempontjából. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformok gyors és eredményes megvalósítása nem csak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem az euroövezet világgazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képességét is javítja. Az egyes országok fiskális politikájának szintén támogatnia kell a gazdaság élénkülését, ám mindeközben igazodnia kell az Európai Unió fiskális szabályaihoz. A Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan és következetes alkalmazása a fiskális keretrendszerbe vetett tartós bizalom záloga. Ugyanakkor minden országnak törekednie kell arra, hogy a fiskális politikája még inkább a növekedést tartsa szem előtt.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok