A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2015. június 3.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam nagy örömmel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján, valamint összhangban a kamatpályára adott iránymutatásunkkal úgy határoztunk, hogy változatlanul hagyjuk az EKB irányadó kamatait.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedésekről szólva az eszközvásárlási programok jól haladnak. Az előző alkalmak során elmondottaknak megfelelően a havi 60 milliárd euro értékű tranzakciókat 2016. szeptember végéig kívánjuk folytatni, de addig mindenképpen, amíg nem érzékelhető az inflációs pálya olyan tartós korrekciója, amely megfelel kitűzött célunknak, hogy középtávon 2% alatti, de ahhoz közeli inflációt érjünk el. Az értékelése során a Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiáját követve elsősorban az inflációs trendre összpontosítja a figyelmét, és eközben figyelmen kívül hagyja a mért infláció bármely irányú kilengését, amennyiben megítélése szerint ez átmeneti, és nincs kihatása a középtávú árstabilitási kilátásokra.

Monetáris politikai intézkedéseink hozzájárultak a pénzügyi feltételek széles körű lazulásához és az inflációs várakozások élénküléséhez, illetve hatásukra kedvezőbbé váltak a vállalati és háztartási hitelfelvételi kondíciók. Az intézkedések hatásai a gazdaságba is átgyűrűznek, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, a gazdasági pangás enyhítéséhez, valamint a pénzmennyiség és a hitelkínálat bővüléséhez is. Monetáris politikai intézkedéseink maradéktalan megvalósítása megadja az euroövezeti gazdaság élénküléséhez szükséges támogatást, elősegíti középtávon az infláció ütemének tartós visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre, és ezzel alátámasztja a közép- és hosszú távon szilárdan rögzített inflációs várakozásokat.

Most pedig rátérek értékelésünk részletesebb ismertetésére, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je 2015 első negyedévében 0,4%-kal nőtt a 2014. utolsó negyedévi 0,3%-os növekedési üteméhez képest. Az elmúlt negyedévekben a belső kereslet és különösen a lakossági fogyasztás volt a folyamatos gazdasági élénkülés hajtómotorja. A legfrissebb felmérési adatok májusig bezárólag összhangban állnak a második negyedévben tapasztalt szerény mértékű élénküléssel. Előretekintve az élénkülés fokozatos kiszélesedésére számítunk. A belföldi keresletet várhatóan élénkíteni fogják a monetáris politikai intézkedéseink és ezeknek a pénzügyi helyzetre gyakorolt kedvező hatása, valamint a fiskális konszolidáció és a strukturális reformok terén tett előrelépés. Emellett az alacsony olajárszint is várhatóan tovább támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a vállalati nyereségességet, és ezek eredőjeként a magánszektor fogyasztását és beruházásait. Az euroövezeti kivitel iránti keresletre is várhatóan pozitívan hat az árak terén javuló versenyképesség. Az euroövezet gazdasági növekedését ugyanakkor valószínűleg továbbra is fékezik a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítások és a szerkezeti reformok lassú végrehajtása.

Összességében ezt az értékelést tükrözi az eurorendszer szakértőinek az euroövezetre vonatkozó, 2015. júniusi makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a reál-GDP éves növekedése 2015-ben 1,5%, 2016-ban 1,9%, 2017-ben pedig 2,0% lesz. Az EKB szakértőinek 2015. márciusi prognózisával összehasonlítva az előrejelzési időszakra vonatkozó reál-GDP prognózisok gyakorlatilag nem változnak.

Bár a gazdasági kilátásokat övező kockázatok továbbra is lefelé mutatnak, az euroövezet gazdasági kilátásai kiegyensúlyozottabbak lettek, ami a monetáris politikai döntéseknek, az olajárak és az árfolyam alakulásának tudható be.

Az infláció az év elején elérte a mélypontját. Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja az áprilisi 0,0% és a januári -0,6% után 2015 májusában 0,3%-ra emelkedett. A rendelkezésre álló adatok és az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján az elkövetkező hónapokban várható éves HICP-vel mért infláció üteme továbbra is alacsony lesz, majd az év vége felé emelkedni kezd, ami részben a 2014. év végi olajárcsökkenés bázishatásának is betudható. A várt gazdasági fellendülés, az alacsonyabb euroárfolyam és a futures olajpiacok következő néhány évre vonatkozó kissé magasabb olajáraiba ágyazott feltevés támogató hatása nyomán az infláció üteme 2016-ban és 2017-ben várhatóan tovább erősödik.

Hasonló helyzetértékelés körvonalazódik az eurorendszer szakértőinek az euroövezetről adott 2015. júniusi makrogazdasági prognózisában is, amely 2015-re 0,3%-os, 2016-ra 1,5%-os, 2017-re pedig 1,8%-os éves HICP-inflációt vetít előre. A 2015-re prognosztizált sávot az EKB szakértőinek 2015. márciusi makrogazdasági prognózisához képest felfelé módosították, míg a 2016-ra és a 2017-re jelzett ütemek nem változtak.

A Kormányzótanácsban továbbra is szorosan nyomon követjük a középtávú áralakulási kilátásokat övező kockázatokat, ezen belül is különösen nagy figyelmet szentelünk a monetáris politikai intézkedéseink gazdaságba való átgyűrűzésének, valamint a geopolitikai fejleményeknek, az árfolyam és az energiaárak alakulásának. Tudatában vagyunk, hogy a szakértői prognózis megvalósulása az alkalmazott monetáris politikai intézkedéseink teljes körű végrehajtásának függvénye. Emellett figyelembe vesszük, hogy az előrejelzési bizonytalanság mértéke rendszerint az előrejelzési időszak hosszával párhuzamosan nő.

A monetáris elemzést tekintve a legfrissebb adatok igazolják, hogy a szélesebb értelemben vett pénzaggregátum (M3) növekedésének alapüteme emelkedik. Az M3 éves növekedési üteme 2015 áprilisában 5,3%-ra emelkedett a márciusi 4,6%-ról. Az alakulást továbbra is a leglikvidebb komponensek támogatják, ahogy a szűkebb értelemben vett aggregátum (M1) áprilisban éves szinten 10,5%-kal bővült.

A hitelezési dinamika fokozatosan tovább javult. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a márciusi -0,2% után áprilisban -0,1% volt, vagyis a 2014. februári -3,2%-os mélypontról fokozatosan tovább élénkül. A javuló tendencia ellenére a nem pénzügyi vállalatok részére nyújtott hitelezési dinamika változatlanul visszafogott, és továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, a hitelkínálati tényezőket, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme a 2015. márciusi 1,1% után tovább gyorsult, áprilisban 1,3% volt. A hozott monetáris politikai intézkedések várhatóan mind a vállalatok és a háztartások forrásköltségei, mind az euroövezeti hitelkiáramlás terén további javulást eredményeznek.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése igazolja, hogy tartósan fenn kell tartani a monetáris politikai pályát, tehát a Kormányzótanács monetáris politikai döntéseinek határozott végrehajtására van szükség. Ezen intézkedéseink maradéktalan megvalósítása biztosítja ugyanis az euroövezeti gazdaság élénküléséhez szükséges támogatást, és így érhető el, hogy az infláció üteme középtávon tartósan visszakerüljön a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

A monetáris politika középpontjában az árstabilitás középtávú fenntartása áll, laza irányultsága pedig támogatja a gazdaság teljesítőképességét. Ahhoz azonban, hogy monetáris politikai intézkedéseink minden gyümölcsét learathassuk, a gazdaságpolitika más területein is jelentős szerepvállalásra van szükség. A továbbra is magas szintű strukturális munkanélküliség és az euroövezeti potenciális kibocsátás alacsony növekedése miatt a folyamatban lévő ciklikus fellendülést hathatós strukturális politikai intézkedésekkel kell támogatni. A beruházások élénkítése, a munkahelyteremtés elősegítése és a termelékenység fokozása érdekében több országban is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termék- és munkaerő-piaci reformok megvalósítására és a vállalatok üzleti környezetét javító lépésekre egyaránt. A laza monetáris politikai környezetben az említett reformok gyors és eredményes megvalósítása nem csak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem a tartósan nagyobb jövedelmekre vonatkozó várakozásokat is erősíti. Ezért mind a háztartások fogyasztását, mind a vállalati beruházásokat élénkíti a jelenben, ami által megerősödik a ciklikus gazdasági élénkülés folyamata. A fiskális folyamatok terén elsősorban a ciklikus élénkülés és az alacsony kamatszint nyomán az övezet aggregált államháztartási hiánya előreláthatólag a 2015-ös GDP-arányos 2,1%-ról 2017-ben fokozatosan 1,5%-ra csökken. A GDP-arányos államadósság a jelenlegi 91,5%-ról előreláthatólag fokozatosan 88,4%-ra csökken 2017-ben. Az egyes országok fiskális politikájának célszerű támogatnia a gazdasági fellendülést, ugyanakkor meg kell felelnie a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. Utóbbi előírásainak maradéktalan és következetes betartása ugyanis a fiskális keretrendszerünkbe vetett bizalom záloga.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.