Menu

Ki az EKB tulajdonosa?

2020. január 30.

Az EKB tulajdonosa az Európai Unió összes országának központi bankja. Részvényeseknek tekinthetjük őket, mivel mindegyikük részesedik az EKB tőkéjéből. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott pénzösszeg befizetésével lehetővé teszik az EKB dolgozóinak, hogy közös célunkért, az eurozóna árainak stabilan tartásáért tevékenykedjünk.

Az EKB-val csak ezek a központi bankok rendelkeznek, nincs magántulajdonosa. Ez többek között azt jelenti, hogy nem befolyásolják a függetlenségünket magánszemélyek pénzügyi érdekei.

Mennyi az egyes központi bankok befizetése?

Ez az adott ország népességszámától és gazdaságának az EU egészéhez viszonyított méretétől függ. Itt jön be a képbe az ún. tőkejegyzési kulcs, amelynek a segítségével kiszámítjuk az egy-egy ország központi bankja által befizetendő pontos összeget.

Ki az EKB tulajdonosa? Ki az EKB tulajdonosa?

Vannak olyan országok, amelyek többet fizetnek másoknál, de ebből nem következik, hogy nagyobb volna az EKB döntéseibe való beleszólásuk. Az összeg nagysága ehelyett attól függ, hogy mekkora az adott ország. Ugyanakkor minden egyes euróval fizető ország szóhoz jut az EKB Kormányzótanácsában. Képviselőik részt vehetnek az üléseken, és rotációs rendszer határozza meg, mikor kerül hozzájuk a szavazati jog.

Csak az eurót használó 19 ország fizeti be a tőkejegyzési kulcs alapján rájuk jutó teljes összeget. Ezzel szemben a saját fizetőeszközzel rendelkező EU-tagállamok az összegnek csak töredékét – éppen 3,75%-át – fizetik be. Ők is hozzájárulnak az EKB tőkéjéhez, hiszen a Központi Bankok Európai Rendszere, a KBER tagjaiként bizonyos mértékben bekapcsolódnak a döntéshozatali munkájába.

Az egyes központi bankok tehát eltérő összeget fizetnek be. Megváltozhat ez az összeg?

Igen, a tőkejegyzési kulcsot – tehát az egyes központi bankok befizetését – egyrészt ötévente módosítjuk, másrészt pedig olyankor, amikor megváltozik az uniós országok száma.

Ezzel az a célunk, hogy figyelembe vegyük az országok népességszámának és gazdaságának az alakulását mind időben, mind az EU többi részéhez viszonyítva.