SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2024. március 7.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Januári utolsó értekezletünk óta tovább esett az infláció. Az EKB szakértőinek legfrissebb prognózisában különösen 2024 tekintetében lefelé módosították az inflációt, ami főként az energiaárak kisebb hozzájárulásának tudható be. A szakértők most 2024-re 2,3%-os, 2025-re 2,0%-os, 2026-ra pedig 1,9%-os éves inflációt prognosztizálnak. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs prognózisokat is lefelé korrigálták, 2024-ben 2,6%-ra, 2025-ben 2,1%-ra, 2026-ban pedig 2,0%-ra átlagosan. Noha az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma tovább lazult, a belföldi ároldali nyomás részben az erős bérnövekedés miatt változatlanul magas. A finanszírozási feltételek restriktívek, a korábbi kamatemeléseink pedig továbbra is fékezik a keresletet, ami megkönnyíti az infláció leszorítását. A szakértők a 2024-es növekedési prognózist lefelé korrigálták 0,6%-ra, és a közeljövőben visszafogott gazdasági teljesítményre számítanak. A későbbi időszakban a gazdaság élénkülését várják, mégpedig 2025-ben 1,5%-os, 2026-ban pedig 1,6%-os növekedési ütemmel, amit kezdetben a fogyasztás, később pedig a beruházás támogat.

Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Aktuális értékelésünk alapján úgy tartjuk, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek – ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak a fenti cél teljesítéséhez. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy az irányadó kamatok megfelelően restriktív szinteken legyenek meghatározva addig, ameddig szükséges.

A későbbiekben is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

A ma hozott döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság változatlanul gyengén teljesít. A fogyasztók továbbra is visszafogják a kiadásaikat, a beruházások üteme mérséklődött, a vállalatok pedig kevesebbet exportálnak, ami a külső kereslet lassulását és a versenyképesség romlását tükrözi. A felmérések szerint ugyanakkor az év folyamán fokozatos élénkülésre számíthatunk. Az infláció csökkenésével és a további béremelkedésekkel párhuzamosan a reáljövedelmek ismét javulnak, ami támogatja a növekedést. Emellett az elvégzett kamatemelések fékező hatása is fokozatosan lecseng, és várhatóan javul az euroövezeti export iránti kereslet.

A munkanélküliségi ráta az euro bevezetése óta még sosem volt ilyen alacsony. A foglalkoztatás 2023 utolsó negyedévében 0,3%-kal bővült, ismét megelőzve a gazdasági teljesítményt. Ennek következtében tovább csökkent az egy főre jutó kibocsátás. Időközben a munkaadók kevesebb álláslehetőséget hirdetnek meg, miközben kevesebb vállalat számol be arról, hogy munkaerőhiány miatt termeléskorláttal szembesülne.

A kormányzatoknak érdemes folytatniuk az energiával kapcsolatos támogató intézkedések kivezetését, hogy elősegítsék a dezinfláció akadálytalan előrehaladását. A fiskális és strukturális irányelveket meg kell erősíteni, hogy fokozódjon gazdaságunk termelékenysége és versenyképessége, bővüljenek a kínálati kapacitások, és fokozatosan csökkenjenek a nagy államadóssági ráták. A „Next Generation EU” program tempósabb megvalósítása, a mélyebb, jobban integrált bank- és tőkepiacok útjában nemzeti szinten álló akadályok eltávolítására tett nagyobb erőfeszítések segíthetnek a zöld és a digitális átállásokhoz kapcsolódó beruházások fokozásában, és csökkenthetik középtávon az ároldali nyomást. Haladéktalanul működésbe kell állítani az EU módosított gazdaságirányítási rendszerét.

Az infláció

Az infláció januárban lentebb kúszott 2,8%-ra, majd az Eurostat gyorsbecslése szerint februárban tovább csökkent 2,6%-ra. Ismét esett az élelmiszerár-infláció is, januárban 5,6%-ra, februárban pedig 4,0%-ra, és az energiaárak – ugyan a decemberinél lassabban – de mindkét hónapban tovább estek az egy évvel ezelőttihez képest. Az árucikkek inflációja is tovább esett: januárban 2,0%-ra, februárban pedig 1,6%-ra. A szolgáltatásárak inflációja – az egymást követő három hónapban mért 4,0% után – februárban kissé lentebb ment, 3,9%-ra.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma januárban tovább csökkent, ahogy tovább enyhült a korábbi kínálati sokkok hatása, és a szigorú monetáris politika visszaszorította a keresletet. Ugyanakkor a belföldi ároldali nyomás megemelkedett maradt, aminek oka részben az erőteljes bérnövekedés és a csökkenő munkatermelékenység. Egyes jelek ugyanakkor arra utalnak, hogy a bérnövekedés üteme mérséklődni kezdett. Ezenkívül a nyereségek felszívják az emelkedő munkaerőköltségek egy részét, ami enyhíti az inflációs hatást.

Az elkövetkező hónapokban az infláció várhatóan megmarad a lefelé tartó pályán, majd a távolabbi jövőben visszaesik a célunkhoz, ahogy a munkaerőköltségek mérséklődnek, és ahogy lecsengenek azok a hatások, amelyek a korábbi energiaársokkokból, szűk kínálati keresztmetszetekből és a pandémia utáni gazdasági újranyitásból erednek. A hosszabb távú inflációs várakozások mérőszámai általánosan stabilak maradtak, a legtöbb 2% körül tartózkodik.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. A növekedés kisebb lehet, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erősebbnek bizonyulnak. Szintén fékezheti az euroövezetben a növekedést a gyengébb világgazdaság vagy a tovább lassuló világkereskedelem. Oroszország Ukrajna ellen folyó indokolatlan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet jelentős geopolitikai kockázat forrásai. Ez odavezethet, hogy megrendül a vállalatok és a háztartások jövőbe vetett bizalma, és zavar keletkezik a világkereskedelemben. A növekedés nagyobb lehet, ha az infláció a vártnál gyorsabban esik vissza, az emelkedő reáljövedelmek miatt a vártnál erősebben bővülnek a fogyasztási kiadások, vagy ha a világgazdaság a vártnál erősebben nő.

A felfelé irányuló inflációs kockázatok közé tartoznak, különösen a Közel-Keleten, a kiéleződött geopolitikai feszültségek, amelyek a közeljövőben felhajthatják az energia- és teherszállítási árakat, és bomlaszthatják a világkereskedelmet. Az infláció akkor is magasabb lehet a jelzettnél, ha a bérek a vártnál erősebben emelkednek, vagy ha a profitráták rugalmasabbnak bizonyulnak. Ezzel szemben az infláció a jelzettnél kisebb is lehet, ha a monetáris politika a vártnál erősebben fékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok a januári értekezletünk óta megemelkedtek, monetáris politikánk pedig restriktív szinten tartotta a tágabb finanszírozási feltételeket. A vállalati hitelkamatok általánosan stabilizálódtak, a jelzáloghitel-kamatok viszont decemberben és januárban visszaestek. A hitelkamatok mindazonáltal mind a vállalati, mind a jelzálog szegmensben megemelkedett szinten tartózkodnak 5,2%-kal, illetve 3,9%-kal.

A vállalati banki hitelnyújtás növekedési üteme decemberben pozitív tartományba lépett éves 0,5%-kal, januárban azonban a hónap alatti negatív állományváltozás miatt kissé visszaesett, 0,2%-ra. A háztartási hitelezés növekedési üteme tovább gyengült, januárban éves szinten 0,3%-ra esett. Az M3-mal mért, szélesebb értelemben vett pénzmennyiség 0,1%-os visszafogott ütemben bővült.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Aktuális értékelésünk alapján úgy tartjuk, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteken vannak, amelyek – ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak a fenti cél teljesítéséhez. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy az irányadó kamatok megfelelően restriktív szinteken legyenek meghatározva addig, ameddig szükséges. A jövőben is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.