European Central Bank - eurosystem
Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az Európai Központi Bank éves beszámolója a 2005. december 31-ével záródó évről

2006. március 16.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a mai napon elfogadta az EKB 2005. december 31-ével záruló évre vonatkozó auditált éves beszámolóját.

Az EKB 2005. évi eredményében 992 millió euro nyereség keletkezett. A bank ennek megfelelő nagyságú céltartalékot képzett a devizaárfolyam-, a kamatláb- és az aranyárkockázatok fedezésére, aminek eredményeképpen a mérleg szerinti eredménye pontosan nulla lett. A céltartalékot a fenti kockázatoknak való kitettségből adódó veszteségek, különösen az átértékelési számlák által nem fedezett értékelési veszteségek finanszírozására fordítják, nagyságát évről évre felülvizsgálják.

A céltartalék nagyságrendjének értékelésekor célszerű figyelembe venni, hogy az EKB a 2004-es évet 1636 millió eurós nettó veszteséggel zárta, aminek hátterében elsősorban az euro USA-dollárral és jennel szembeni felértékelődése állt. 2005-ben az euro leértékelődött ezekhez a valutákhoz képest.

Az EKB bevétele rendszerint jórészt devizatartalék-eszközeinek és 4,1 milliárd eurós befizetett tőkéjének hozamából származik. Ehhez járul még az a kamatbevétel, amely az EKB-nak a forgalomban lévő eurobankjegyek összértékének 8%-a után jár. A kamatbevételeket 2005-ben kedvezően befolyásolták az USA-dollárban denominált eszközök magasabb kamatlábai.

Az EKB teljes nettó kamatbevétele valamennyi forrást figyelembe véve 1270 millió eurót tett ki, szemben a 2004-es 690 millió euróval. A forgalomban lévő bankjegyek utáni 868 millió eurós kamatbevétel nélkül 402 millió eurós nettó kamatbevételről beszélhetünk, szemben a 2004-es 43 millió eurós nettó ráfordítással. Az EKB 710 millió euro kamatot fizetett ki a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) az átadott devizatartalék-eszközökből adódó követelések után.

A személyi jellegű ráfordításokkal, az EKB épületeinek bérleti díjával, a szakértői honoráriumokkal és egyéb árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos igazgatási költségek összesen 316 millió eurót tettek ki (2004-ben 340 millió eurót). A személyi jellegű ráfordítások csökkenése elsősorban azért következett be, mert megváltozott az EKB saját nyugdíjrendszerével és a volt munkatársaknak fizetett egyéb juttatásokkal kapcsolatban keletkezett aktuáriusi nyereség/veszteség elszámolási módszere. A csökkenést részben ellensúlyozta az alkalmazotti létszám emelkedésének az összfizetésekre gyakorolt hatása. 2005 végén az EKB 1351 főt, közöttük 131 vezető beosztású munkatársat foglalkoztatott, szemben az egy évvel korábbi 1309-es dolgozói létszámmal. Az egyéb igazgatási kiadások is csökkentek, elsősorban a szaktanácsadói és szakértői honoráriumok csökkenésének köszönhetően. A tárgyi eszközök értékcsökkenése 32 millió euro volt.

A 2005. december 31-ével záródó évre vonatkozó beszámoló és ügyvezetői jelentés az EKB Éves jelentésében jelenik meg 2006. április 25-én.

Szerkesztők figyelmébe

  1. Az EKB számviteli politikája: A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26.4 cikkével összhangban a Kormányzótanács egységes számviteli politikát dolgozott ki az eurorendszer, és benne az EKB számára, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapja is közzétett.[1] Noha általában véve az EKB számviteli politikája nemzetközi szinten elfogadott számviteli gyakorlaton alapul, kidolgozása során különös figyelmet szenteltek az eurorendszerbeli központi bankok egyedi körülményeinek. A számviteli politika különös hangsúlyt fektet az óvatosság (prudencia) elvére, mivel a központi bankok többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. Ez a megközelítés különösen a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő eredmény-elszámolásában, valamint a különböző eszközön keletkezett nem realizált veszteségeknek és nem realizált nyereségeknek egymással történő nettósítására vonatkozó tilalmában nyilvánul meg. A nem realizált nyereséget közvetlenül az átértékelési számlákra kell átvezetni, míg az átértékelési számla egyenlegét meghaladó év végi nem realizált veszteség ráfordításként kezelendő. Valamennyi NKB köteles ehhez a politikához igazodni, amikor az eurorendszer részeként elkészíti azokat a jelentéseket, amelyek részét képezik az eurorendszer összevont heti pénzügyi kimutatásának. Saját éves pénzügyi beszámolójuk elkészítése során az NKB-k önkéntes alapon lényegében az EKB könyvvezetési alapelveit alkalmazzák.
  2. Az EKB-nak átadott devizatartalék-eszközök után fizetett kamat: Az eurorendszerhez való csatlakozást, illetve a devizaeszközök átadását követően az NKB-knak kamatkövetelésük keletkezik az EKB-val szemben, amelynek értékét az átadott eszközök értéke határozza meg. A Kormányzótanács döntésének értelmében ezeket a követeléseket euróban kell kimutatni, továbbá napi kamatot kell fizetni rájuk az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletének legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamata alapján. 2005-ben mindez 710 millió eurós kamatráfordítást eredményezett, szemben a devizatartalék-eszközök után befolyt 889 millió eurós nettó kamatbevétellel.
  3. Az EKB forgalomban levő eurobankjegyekből befolyt bevételeinek felosztása:

    A Kormányzótanács 2002-es döntése értelmében ezeket a bevételeket az egyes negyedévek végén előzetes kifizetés formájában külön osztják fel az NKB-k között.

    [2]

    A bevételek teljes mértékig felosztásra kerülnek, kivéve, ha az EKB tárgyévi nettó nyeresége kisebb, mint a forgalomban levő bankjegyekből származó bevételei. Ez utóbbi történt 2005-ben, mivel a Kormányzótanács úgy döntött, hogy céltartalékot képez a devizaárfolyam-, a kamatláb- és az aranyárkockázatok fedezésére. Az EKB várható tárgyévi pénzügyi eredményének fényében a Kormányzótanács 2005 decemberében úgy döntött, hogy:

    1. visszahívja az NKB-któl az első három negyedéves előzetes kifizetést, melynek összértéke 634 millió euro;
    2. visszatartja az utolsó negyedéves előzetes kifizetést, melynek értéke 234 millió euro.
  1. [1] Az EKB határozata (2002. december 5.) az EKB éves beszámolójáról (EKB/2002/11), HL L 58., 2003.3.3., 38. o., módosítva.

  2. [2] Az Európai Központi Bank határozata (2002. november 21.) az Európai Központi Banknak a forgalomban levő eurobankjegyekből származó jövedelme elosztásáról a résztvevő tagállamok nemzeti központi bankjai között (EKB/2002/9) (HL L 323, 2002.11.28., 49. o.). A határozatot hatályon kívül helyezte az EKB/2005/11-es határozat (HL L 311, 2005.11.26., 41. o.), amely 2005. november 18-án lépett hatályba. 2006-tól kezdődően ilyen jellegű jövedelemelosztás kizárólag az év végén esedékes.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok