Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Mi a végső hitelező?

2019. augusztus 26.

A (mentsvár szerepét betöltő) végső hitelező az az intézmény, amelyhez egyéb lehetőség híján fordulunk, ha sürgősen pénzre van szükségünk. A bankok jellemzően akkor kérnek ilyen segítséget, ha a napi működésükhöz hiányzik a szükséges pénz. Ilyen előfordulhat a pénzügyi rendszer zavara idején, amikor a bankok vonakodnak egymásnak hitelezni, és sokan hirtelen ki akarják venni a pénzüket a bankszámlájukról.

Ilyen helyzetben a központi bank egyfajta végső mentsvár szerepét tölti be. Hagyományosan azért a jegybankok töltik be ezt a szerepet, mert elsősorban az ő feladatuk, hogy garantálják a pénzügyi piacok zökkenőmentes működését és a pénzügyi rendszer stabilitását. Ezzel megvédik a lakosságot és a vállalkozásokat a bankok bajba jutása nyomán fellépő problémáktól.

Ki a végső hitelező az euroövezetben?

A végső hitelező szerepén az EKB és a 19 nemzeti központi bank osztozik.

Mi a nemzeti központi bankok szerepe?

A nemzeti központi bankok védőhálót biztosítanak azoknak a bankoknak, amelyek máshonnan nem jutnak finanszírozáshoz. Ezt a védőhálót sürgősségi likviditási támogatásnak (ELA) nevezzük. Az euroövezetben az ELA-kölcsönöket a nehézségekkel küzdő bank székhelye szerint illetékes nemzeti központi bank nyújtja, amely a felmerülő költséget és kockázatot is viseli.

Mi az EKB szerepe?

Míg a nemzeti központi bankok feladata az ELA nyújtása, végső hitelezői ténykedésüket az EKB ellenőrzi és követi nyomon. Az EKB Kormányzótanácsa korlátozhatja vagy kifogásolhatja a sürgősségi támogatást, ha tagságának kétharmada ebben állapodik meg. A kifogásolásra azonban csak akkor van lehetőségük, ha vélekedésük szerint az ELA ütközne az EKB pénzpolitikájával vagy az eurorendszer céljaival és feladataival.

Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő bankokat minden áron megmentik?

Nem, ez nem így működik. Nem garantált, hogy a bankok ELA támogatást kapnak a nemzeti központi bankjuktól. Sőt, szigorú szabályok vannak érvényben, és teljesíteni kell bizonyos feltételeket.

Az ELA csak ideiglenes

Ahogy a neve is sugallja, az ELA szükséghelyzetben, csupán előre nem látható körülmények között vethető be. Amint a helyzet rendeződik, az ELA folyósítását leállítják, és a kölcsönt törleszteni kell.

Az ELA-nak ára van

A nemzeti központi bankok az ELA-kölcsönre rosszabb minőségű fedezetet is elfogadnak, mint a nem sürgősségi finanszírozás esetében. Mivel így nagyobb kockázat hárul rájuk, úgynevezett „haircutot”, korrekciós tényezőt alkalmaznak a fedezetre, és magasabb kamatlábat számítanak fel a kereskedelmi bankoknak.

A központi bankok tisztában vannak vele, hogy a kereskedelmi bankok engedhetnek a több vagy nagyobb kockázatvállalás csábításának, ha biztosan tudják, hogy valaki a segítségükre siet majd, amennyiben nem tudják törleszteni az adósságukat. Ezt nevezzük erkölcsi kockázatnak. A fentiekben kifejtett szabályok következetes alkalmazásával megelőzhető az erkölcsi kockázat kialakulása.

Miért olyan fontos, hogy legyen a bankoknak végső hitelezője?

Még ha fizetőképes is egy bank, amennyiben rövid távon nem képes kielégíteni a hitelezői és ügyfelei követeléseit, előfordulhat, hogy utóbbiak a pénzüket féltve tömegesen megrohanják a bankot, hogy kivegyék a betéteiket. A bank így csődbe is mehet, ami messzemenő következményekkel járhat:

  • Munkahelyek szűnhetnek meg. Bankcsőd esetén minden átmenet nélkül leáll a vállalati hitelezés. Ez azzal járhat, hogy a vállalatok nem tudnak például fizetést folyósítani vagy nyersanyagot vásárolni, és küzdeniük kell a felszínen maradásért.
  • A káros hatások továbbterjedhetnek. Mivel a bankok kölcsönös kapcsolatban vannak egymással, egyikük problémái a többiekre is átterjedhetnek, amit hamarosan nem csak az érintett, hanem sok más bank ügyfelei is megsínylik. A vállalkozásokat, állásokat, megtakarítókat érő következmények felerősödhetnek, és végül az egész gazdaságra hatást gyakorolhatnak. Ha idáig fajul a helyzet, nagyon gyakran az adófizetők pótolják a tőkehiányt.

Dióhéjban: amikor a központi bank végső hitelezőként jár el, számos problémától megóvhatja a lakosságot és a vállalkozásokat.

Várjunk csak! Mi történik akkor, ha nem bank, hanem az állam küzd pénzügyi nehézséggel? Annak is nyújt a központi bank sürgősségi finanszírozást?

Nem, ez az euroövezetben jogellenes. Ha az állam pénzügyi támogatást igényelhetne a központi banktól, az veszélybe sodorná a központi bank azon képességét, hogy stabilan tartsa az árakat, és aláásná a függetlenségét. Ezért tiltja az Európai Unió működéséről szóló szerződés az EKB és a nemzeti központi bankok számára a kormányzatok finanszírozását.