Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont


Mi az infláció?

Az árak széles körű emelkedése

Egy piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai szüntelenül változnak, egyesek felmennek, mások lemennek. Inflációról akkor beszélünk, ha nem csak egyvalaminek az ára emelkedik meg, hanem sokféle árué és szolgáltatásé; ez azt jelenti, hogy ma kevesebbet vásárolhatunk 1 euróért, mint tegnap. Más szóval az infláció idővel csökkenti a fizetőeszköz értékét.

Egyes árváltozások fontosak, mások kevésbé

Az átlagos áremelkedés kiszámításakor azoknak a termékeknek az árváltozása, amelyekre többet költünk (pl. elektromos áram), nagyobb súllyal esik latba, mint azoké, amelyekre kevesebbet (pl. cukor, bélyeg).

Az árstabilitásról szóló, inflációszörnyes rajzfilm megtekintése

Különböző emberek különböző dolgokat vesznek

Minden háztartásnak eltérő pénzköltési szokásai vannak: egyeseknek autójuk van és húst esznek, mások kizárólag tömegközlekedéssel közlekednek vagy vegetáriánusok. Az összes háztartás kiadási szokásainak átlaga határozza meg, hogy az egyes áruk és szolgáltatások mekkora súlyt kapnak az infláció mérésekor.

Az infláció méréséhez a háztartások által elfogyasztott valamennyi árut és szolgáltatást figyelembe veszik, a következő csoportosítás szerint:

  • napi fogyasztási cikkek (pl. élelmiszer, újság, benzin);
  • tartós fogyasztási cikkek (pl. ruhanemű, személyi számítógép, mosógép);
  • szolgáltatások (pl. fodrász, biztosítás, lakásbérlés).

A bevásárlókosár árának éves összehasonlítása

A háztartások által egy év alatt elfogyasztott összes árut és szolgáltatást „kosárba” rendezik. Ebben minden egyes árucikknek meghatározott ára van, amely idővel változhat. Az éves inflációt úgy kapjuk meg, hogy a teljes kosár adott havi árát összehasonlítjuk az egy évvel korábbival.

Példa az infláció kiszámítására*
Bázisévben megvásárolt mennyiség Ár (bázisév) Ár (1 év múlva) Ár (2 év múlva)
egységár összesen egységár összesen egységár összesen
150 vekni kenyér 1,50 € 225 € 1,30 € 195 € 1,60 € 240 €
100 csésze kávé 2,40 € 240 € 2,40 € 240 € 2,15 € 215 €
12 hajvágás 20,00 € 240 € 22,00 € 264 € 23,00 € 276 €
1 télikabát 145,00 € 145 € 176,00 € 176 € 160,00 € 160 €
A kosár teljes ára 850 € 875 € 891 €
Árindex 100,0 102,9 104,8
Inflációs ráta 2,9% 1,8%

*Az euroövezeti fogyasztói árak inflációját minden hónapban az Eurostat számítja ki. A harmonizált fogyasztóiár-index (angol rövidítéssel HICP) átlagosan nagyjából 700 árut és szolgáltatást tartalmaz. A HICP azt mutatja, hogy az euroövezeti háztartások átlagosan mennyit költenek a kosár tartalmának megvásárlására. A HICP-ben szereplő teljes termékskála és a jelenlegi inflációs ráták

Infláció az euroövezetben

Az euroövezetben a fogyasztói árak változását az úgynevezett harmonizált fogyasztóiár-indexszel (angol rövidítéssel HICP) mérjük. A harmonizált szó arra utal, hogy az Európai Unió országai azonos módszertant alkalmaznak, ami lehetővé teszi két ország adatainak összehasonlítását.

Ezzel a mérőszámmal jól nyomon követhetjük az árak változását a gazdaságban. Olyan, mint egy térkép, amelynek segítségével az EKB-nál helyes döntéseket hozhatunk.

Feladatunk az árstabilitás fenntartása. Ennek érdekében biztosítjuk, hogy az infláció – az árak időbeli változásának üteme – alacsony, stabil és kiszámítható, vagyis középtávon 2% maradjon.

Miért fontos az árstabilitás fenntartása?

Összehasonlíthatóság az egyes országok között

Mielőtt az euro közös fizetőeszközünkké vált volna, minden egyes ország a saját módszereivel és eljárásaival mérte az inflációt. Az euro bevezetésével szükségessé vált, hogy az infláció méréséhez – az esetleges hiányosságok vagy átfedések kiiktatásával – az egész euroövezetben megtalálják a megfelelő módszert, a különböző országok eredményeit pedig összehasonlíthatóvá tegyék. A HICP és a hozzá kapcsolódó, jogilag kötelező normarendszer éppen ezt a célt szolgálja.

Az egyes termékek súlya a HICP-ben

Az, hogy egyetlen termék árának változása mennyiben befolyásolja a HICP alakulását, attól függ, hogy a háztartások átlagosan mennyit költenek rá.

Például a kávénak (a teával és a kakaóval együtt) 0,4%-os súlya van az indexben. Ha tehát az ára megváltozik, az nem lesz nagy hatással a teljes HICP-re.

Másik példa: a benzin (egyéb gépkocsi-üzemanyagokkal és kenőanyagokkal együtt) 4,6%-kal részesedik az indexből, vagyis ha ára ugyanannyi százalékkal változik, mint a kávéé, az nagyjából tízszer akkora mértékben jelentkezik a HICP-ben.

Hogyan számítják ki a HICP-t?

  1. Az árak összegyűjtése – Az ármegfigyelők havonta nagyjából 1,8 millió árat írnak össze több mint 200 000 kereskedelmi egységben, az euroövezet mintegy 1600 településén. Országonként átlagosan 700 áru és szolgáltatás árait gyűjtik össze. A mintavételbe foglalt termékek pontos száma országonként eltérő. Minden egyes termékről különböző kereskedelmi egységekből és régiókból gyűjtik az adatokat. Példa: a könyvesboltban, szupermarketben és az interneten vásárolt könyvek árainál különféle kategóriákat vesznek figyelembe (széppróza, nem széppróza, kézikönyv stb.).
  2. A termékcsoportok súlyozása – Az egyes termékcsoportokat az átlagos háztartás költségvetésében betöltött szerepük szerint súlyozzák. Annak érdekében, hogy a mutató megőrizze aktualitását, és tükrözze a változó fogyasztási szokásokat, a súlyokat rendszeresen frissítik. Kiszámításuk felméréseken alapul, amelyek során a háztartásokat megkérik, hogy jegyezzék fel, mire költik a pénzüket. A súlyok országos átlagok, amelyek tükrözik minden fogyasztói csoport (gazdagok és szegények, fiatalok és idősek stb.) vásárlási szokásait.
  3. Az országok súlyozása – Az egyes országokat az euroövezet fogyasztási összkiadásaiban való részesedésük alapján súlyozzák.

A 2021. évi stratégiai felülvizsgálatot követően a Kormányzótanács úgy határozott, hogy támogatja a lakástulajdonlás költségeinek a HICP-be való beépítését, hogy az jobban tükrözze az emberek növekvő árakkal kapcsolatos tapasztalatait.

Ennek végrehajtása időbe telik. Az Eurostat már dolgozik azon, hogy a saját tulajdonú lakások költségeit beépítse a HICP-be.

Addig mi az EKB-nál más inflációs mutatókat fogunk használni, amelyek tükrözik a lakástulajdonlás költségeit, hogy jobban megértsük, hogyan változnak az árak a gazdaságban.

Ki számítja ki a HICP-t…

…a tagországokban? Minden egyes euroövezeti országnak saját statisztikai hivatala van, amely meghatározza az adott ország HICP-értékét.

…az euroövezetben? Az országos statisztikákat elküldik az Eurostathoz, az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához, amely azután meghatározza a teljes euroövezet HICP-jét, továbbá gondoskodik arról, hogy a tagországok adatai kellően pontosak legyenek. Utóbbi érdekében folyamatosan figyeli, hogy az adatok mennyiben felelnek meg a kötelező jogi normáknak. További részletekért lásd: Eurostat.

Személyes infláció kiszámítása

Érzékelt infláció

A fogyasztói közvélemény-kutatások szerint az emberek gyakran magasabbnak érzik az inflációt annál, mint amit a tényleges árindexek tükröznek. Mi befolyásolja tehát, hogy miként érzékeljük az inflációt? Több elméleti tanulmány a következőket állapította meg:

  • Az áremelkedésre inkább felfigyelünk, mint a stabil vagy a csökkenő árakra – A drágulás emellett jobban meg is marad az emlékezetünkben. A stabil vagy csökkenő árakat kevésbé vesszük észre, pedig az infláció átlagos ütemének kiszámításához ezeket is figyelembe veszik.
  • Jobban feltűnnek a gyakori készpénzes vásárlások – Az elmúlt évek során néhány népszerű áru és szolgáltatás ára az átlagosnál jobban emelkedett. Erre példa a benzin, a kenyér és a buszjegy. Gyakran előfordul, hogy az inflációra gondolva túlságosan is felkelti a figyelmünket, ha ezek ára megy fel. Végeredményben túlbecsülhetjük a tényleges inflációt.
  • Kevésbé tűnik fel az ár, ha valamit ritkán veszünk, vagy ha beszedési megbízással fizetünk érte – A háztartások költségvetésének jelentős részét a ritkábban vásárolt áruk és szolgáltatások teszik ki. Ilyen például az autó és a nyaralás. Vannak olyan tételek is, például az albérlet vagy a telefonszámla, amelyet automatikus banki átutalással (csoportos beszedési vagy rendszeres átutalási megbízással) fizetünk ki. Ezekről a kiadásokról és áruk változásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, amikor véleményt alkotunk az inflációról.
  • „Személyes” infláció – A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) egy átlagos áru- és szolgáltatáskosáron alapul. Az átlagos kosár az összes háztartást jellemzi. Azok a háztartások azonban, amelyek az átlagosnál nagyobb inflációt tapasztalnak, ennek jobban tudatában vannak, mint azok, amelyek az átlagosnál kisebb infláció előnyét élvezik.

    Példa: Ha a benzin ára jobban felmegy, mint a többi árué és szolgáltatásé, azok, akik gyakrabban használják az autót, valószínűleg nagyobbnak érzik az inflációt a HICP-nél, mivel az átlagnál többet költenek benzinre. Ezzel szemben azok számára, akik ritkábban vagy nem használnak autót, kisebb lesz az úgynevezett személyes infláció.

  • Az inflációs rátát évente számolják, emlékezetünk viszont távolabbra tekint vissza – A HICP-t rendszerint éves növekedési ütemként adják meg. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos időszak, mondjuk 2009 januárjának általános árszintjét az egy évvel korábbi megfelelő időszakhoz, tehát 2008 januárjához mérik. Az emberek viszont gyakran a több évvel ezelőtti árakhoz viszonyítanak. Hosszú időszakot figyelembe véve ugyanakkor még akkor is jelentősen emelkednek az árak, ha az éves infláció üteme alacsony. Így ha például a HICP éves szinten 2%-kal nő, tíz év alatt ez az általános árszint több mint 20%-os emelkedését vonja magával.
  • Árváltozás kontra minőségváltozás – Egy termék árának változását sokszor az inflációnak tudjuk be, pedig néha a termék minősége is megváltozik ezzel párhuzamosan. A HICP-ben ezt úgy veszik figyelembe, hogy a minőségváltozás hatását kiveszik az indexből.

    Példa: Lehet, hogy felment egy autótípus ára, de gyakran az új modell már az alapfelszereltségben is tartalmazza az előzőleg extrának számító elemeket, például a beépített navigációs rendszert, a légkondicionálást vagy a légzsákot. Ilyen esetben az ár részben a minőségjavulás és nem az infláció miatt megy fel. Ha például az autó átlagosan 5%-kal lett drágább, de ebből 1%-nyi a jobb minőségnek tudható be, a HICP ennél a cikknél 4%-os áremelkedést mutat.

Adatok áttekintése

Az euroövezeti fogyasztói árak inflációja 1961 óta

A hetvenes és a nyolcvanas években több európai országban igen magas volt az infláció. A kilencvenes évek közepe óta azonban jelentősen lelassult a drágulás üteme, ami egyrészt az eurobevezetésre való felkészülésnek, másrészt az EKB monetáris politikájának köszönhető.

Milyen tényezők állnak a legfrissebb inflációs adatok mögött?

Nem mindig azok a tételek fejtik ki a legnagyobb hatást az indexre, amelyeknek a legjobban megváltozik az áruk. Az inflációs ráta ugyanis az egyes termékeknek az átlagos háztartás fogyasztási kiadásaiban való részesedésétől, vagy más szóval „súlyától” is függ.

Tekintsük meg a legfrissebb adatokat az interaktív inflációs vezérlőpulton!

Vizsgáljuk meg a legfrissebb és a múltbeli adatokat 1996-ig visszamenőleg. Ki lehet választani az egyes országokat, és meg lehet nézni, milyen termékcsoportok alkotják az inflációs rátát. Valamely időszakot kiválasztva mozgóképen is megfigyelhetjük az infláció havi alakulását.

Ebben a szekcióban található oldalak