Keresési lehetőségek
Home Média Kisokos Kutatás, publikációk Statisztika Monetáris politika Az euro Fizetésforgalom, piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
  • BEVEZETŐ NYILATKOZAT

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2020. szeptember 10.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. Szeretnénk beszámolni róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

A júliusi, utolsó monetáris politikai ülésünk óta kapott információk szerint az euroövezeti gazdasági teljesítmény a korábbi várakozásainknak megfelelően erőteljes ütemben javul, bár a gazdasági aktivitás szintje jóval elmarad a koronavírus- (Covid19-) világjárványt megelőző szintektől. Miközben a feldolgozóipar teljesítménye folyamatosan javul, a szolgáltatási szektorban a javulás lendülete az utóbbi időben valamelyest lelassult. Az élénkülés erősségét változatlanul jelentős bizonytalanság övezi, mivel továbbra is sokban függ a világjárvány jövőbeli alakulásától és a megfékezését szolgáló intézkedések sikerétől. Az euroövezet belső kereslete az alacsony szintekről jelentősen élénkült, ugyanakkor a gazdasági kilátásokat övező nagyobb bizonytalanság továbbra is visszafogja a fogyasztói kiadásokat és a vállalati beruházásokat. A teljes inflációt az alacsony energiaárak és a gyenge ároldali nyomás fékezi a visszafogott kereslet és a jelentős kihasználatlan munkaerőpiaci kapacitások környezetében.

Ebben a helyzetben továbbra is meglehetősen laza monetáris politika kell ahhoz, hogy támogassa a gazdaság élénkülését, és megvédje középtávon az árstabilitást. Ezért döntöttünk úgy, hogy ismételten megerősítjük a monetáris politikánk laza alapállását.

Az EKB irányadó kamatait változatlanul hagyjuk. Számításunk szerint a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

Folytatjuk a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti vásárlást az összesen 1350 milliárd eurós keretösszeg erejéig. A vásárlások hozzájárulnak az általános monetáris politikai lazításhoz, ami segít ellensúlyozni azt a lefelé irányuló hatást, amelyet a világjárvány a prognosztizált inflációs pályára gyakorol. A vásárlásokat továbbra is időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között rugalmas módon folytatjuk. Ez lehetővé teszi, hogy sikeresen kivédjük a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójára ható kockázatokat. A PEPP alatti nettó eszközvásárlást legalább 2021 júniusának végéig folytatjuk, de addig mindenképp, amíg a Kormányzótanács megítélése szerint véget nem ér a koronavírus válságszakasza. A PEPP keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket legalább 2022 végéig újra befektetjük. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy irányítjuk, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

Az eszközvásárlási programunk (APP) keretében az év végéig 20 milliárd eurós havi ütemben tovább folyik a nettó vásárlás azokkal a vásárlásokkal együtt, amelyeket a pótlólagos 120 milliárd eurós átmeneti keretösszeg erejéig végzünk. Továbbra is arra számítunk, hogy az APP alatt zajló havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk az irányadó kamatok alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét emelni kezdjük az EKB irányadó kamatait. Az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Emellett továbbra is bőséges likviditást biztosítunk a refinanszírozási műveleteken keresztül. Konkrétan a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatának (TLTRO–III) legutóbbi műveletében igen nagyfokú forrás-igénybevételt tapasztaltunk, amely támogatja a vállalatokhoz és a háztartásokhoz irányuló banki hitelnyújtást.

A március eleje óta hozott monetáris politikai intézkedéseink nélkülözhetetlen támaszt jelentenek a gazdaság folyamatban levő élénkülésében és a középtávú árstabilitás megőrzésében. Ez azt jelenti, hogy intézkedéseink támogatják a gazdaságban a likviditási és finanszírozási feltételeket, segítik a háztartások és a vállalatok felé irányuló hitelezés fenntartását, és minden szektorban és joghatóságban hozzájárulnak a kedvező finanszírozási feltételek fennmaradásához. Ugyanakkor a mostani, megnövekedett bizonytalansággal jellemezhető gazdasági környezetben a Kormányzótanács gondosan meg fogja vizsgálni a beérkező információkat, többek között az árfolyam alakulását, figyelembe véve utóbbinak a középtávú inflációs kilátásokkal kapcsolatos vonatkozásait. A testület továbbra is készen áll valamennyi eszközének szükség szerinti kiigazítására annak biztosítása érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségének megfelelően haladjon a célja felé.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezetben a reál-GDP 2020 második negyedévében 11,8%-kal zsugorodott az előző negyedévhez képest. A beérkezett adatok és felmérési eredmények az euroövezeti gazdaság folyamatos élénkülését jelzik, és a harmadik negyedévben a GDP növekedésének erős újraélénkülésére utalnak. Az ipari és szolgáltatási termelés jelentős újraélénkülése mellett a fogyasztás terén is észrevehetők a markánsabb fellendülés jelei. A feldolgozóiparhoz viszonyítva a szolgáltatások terén az utóbbi időben valamelyest csökkent a lendület, ami az augusztusi felmérési eredményekben is látható. A koronavírus-fertőzési mutatóknak a nyári hónapokban bekövetkezett megemelkedése ellenszélt támaszt a rövid távú kilátásoknak. Előretekintve a további tartós élénkülés változatlanul nagymértékben függ a pandémia alakulásától és a megfékezését szolgáló intézkedések sikerétől. Míg a világjárvány alakulásával kapcsolatos bizonytalanság valószínűleg fékezi a munkaerőpiac, a fogyasztás és a beruházás élénkülésének az erejét, a kedvező finanszírozási feltételek, az expanzív fiskális politika, a világgazdasági teljesítmény és a kereslet megerősödése várhatóan támogatják az euroövezet gazdaságát.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az EKB szakértőinek az euroövezetről szóló, 2020. szeptemberi makrogazdasági prognózisa. Az éves reál-GDP-növekedés az előrejelzés szerint 2020-ban −8,0% lesz, 2021-ben 5,0%, 2022-ben pedig 3,2%. Az eurorendszer szakértőinek 2020. júniusi makrogazdasági előrejelzéseihez viszonyítva a reál-GDP-növekedésre vonatkozó prognózist 2020-ra felfelé módosítottuk, 2021-re és 2022-re pedig jórészt változatlanul hagytuk.

A kilátásokat jelenleg övező rendkívüli bizonytalanság miatt a prognózis két alternatív forgatókönyvet tartalmaz, amelyeket a sajtótájékoztató után közzéteszünk a honlapunkon. Összességében úgy látjuk, hogy az euroövezeti növekedési kilátásokat övező kockázatok mérlege változatlanul lefelé billen. Ez az értékelés jórészt a világjárvány még mindig bizonytalan gazdasági és pénzügyi vonatkozásainak tudható be.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az euroövezet éves HICP-vel mért inflációja a júliusi 0,4%-ról augusztusban −0,2%-ra csökkent. Az azonnali és a határidős tőzsdei (futures) olajárak alapján és a német héakulcs átmeneti csökkentését figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a teljes infláció az elkövetkező hónapokban negatív marad, majd 2021 elején újra pozitív ütemet ölt. Mi több, az ároldali nyomás a közeljövőben a gyenge kereslet, a kisebb béroldali nyomás és az euroárfolyam felértékelődése miatt visszafogott marad annak ellenére, hogy a kínálati korlátok miatt felfelé irányuló ároldali nyomás is jelentkezik. Középtávon a laza monetáris és fiskális politika által támogatott keresletélénkülés felfelé irányuló nyomást gyakorol az inflációra. A hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói visszatértek a világjárvány előtt mért szintjükre, de továbbra is igen visszafogottak, miközben a felmérésalapú mutatók alacsony szinten tartózkodnak.

Összességében ez a helyzetértékelés tükröződik az EKB 2020. szeptemberi makrogazdasági szakértői prognózisában, amely 2020-ra 0,3%-os, 2021-re 1,0%-os, 2022-re pedig 1,3%-os éves inflációt vetít előre. Az eurorendszer szakértőinek 2020. júniusi makrogazdasági előrejelzéseihez viszonyítva az inflációs prognózis 2020-ban változatlan, 2021-re felfelé módosult, 2022-re pedig nem változott. A 2022-es változatlan inflációs prognózis mögött az energiát és élelmiszert nem tartalmazó infláció felfelé módosítása húzódik meg – részben a monetáris és fiskális politikai intézkedések pozitív hatásának köszönhetően –, ugyanakkor ezt a hatást az energiaár-pálya módosítása jórészt ellensúlyozta.

A monetáris elemzésre áttérve: a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme tovább emelkedett, a 2020. júniusi 9,2%-ról júliusban 10,2%-ra. Az erőteljes növekedés hátterében a belföldi hitelkihelyezések és az eurorendszer folyamatos eszközvásárlásai, valamint elővigyázatossági megfontolások állnak, amelyek miatt a likviditás iránti preferencia erősödik a pénztulajdonos szektorban. Ebben a környezetben továbbra is a leglikvidebb pénzforrásokat tartalmazó M1, szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedésének a hajtómotorja.

A magánszektornak nyújtott hitelek alakulását továbbra is a koronavírusnak a gazdaságra gyakorolt hatása befolyásolta. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kölcsönök éves növekedési üteme a világjárvány első hónapjaiban történt erőteljes emelkedés után júliusban lényegében stabil maradt, a júniusi 7,1%-kal szemben 7,0% volt. A vállalati hitelek növekedési ütemének hátterében továbbra is a cégek megemelkedett likviditásigénye áll, amely a folyó kiadásaik és működő tőkéjük finanszírozása és további likviditási tartalék képzése miatt lép fel – noha a gazdaság újraélénkülése következtében valamelyest helyreálltak a bevételeik. A lakossági hitelek éves növekedési üteme a júniusban mért 3,0%-kal szintén stabil maradt, a 2020 áprilisa óta megfigyelt szinten. A magánszektornak nyújtott hitelek növekedésére változatlanul kedvezően hatnak a hosszú időszakot tekintve alacsony banki hitelkamatok.

A monetáris politikai intézkedéseink – a nemzeti kormányzatok és az európai intézmények által hozott intézkedésekkel együtt – összességében folyamatosan támogatják a finanszírozáshoz jutást többek között azok számára, akiket a világjárvány következményei a leginkább sújtanak.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon határozottan közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

A fiskális politikát illetően változatlanul elengedhetetlen az ambiciózus és összehangolt fiskális alapállás, tekintettel az euroövezeti gazdaság erőteljes zsugorodására. A pandémiás veszélyhelyzet nyomán hozott fiskális intézkedéseknek a lehetőségekhez mérten célzott és ideiglenes jellegűeknek kell lenniük. Lényeges anyagi támogatást nyújt ebben a tekintetben az Európai Tanács által jóváhagyott három védőháló, amely összesen 540 milliárd euróval támogatja a dolgozókat, a vállalkozásokat és az államháztartásokat. A Kormányzótanács ugyancsak határozottan üdvözli a 750 milliárd eurós „Next Generation EU” (az EU következő nemzedéke) csomagot, amely esélyt ad a világjárvány által legsúlyosabban érintett régiók és ágazatok támogatására, az egységes piac megerősítésére, valamint a tartós és sikeres fellendülés feltételeinek megteremtésére.

Ahhoz, hogy a csomagban rejlő minden lehetőséget ki lehessen aknázni, nemzeti szinten megfogant és megvalósított, szilárd strukturális politikákra kell épülnie. A jól kialakított strukturális politika hozzájárulhat a válságból való gyorsabb, határozottabb és egyöntetűbb kilábaláshoz, és ezzel támogathatja az euroövezeti monetáris politika sikerét. A célzott strukturális politika különösen fontos a gazdaságaink revitalizálásához, különös tekintettel a beruházások élénkítésére olyan kiemelt területeken, mint a zöld és a digitális átállás.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.