SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2019. április 10.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket ezen a sajtótájékoztatón. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján úgy határoztunk, hogy változatlanul hagyjuk az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy a kamatok legalább 2019 végéig a jelenlegi szintjükön maradnak, mindenesetre addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.

Az a szándékunk, hogy az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést
teljes egészében továbbra is újra befektessük hosszabb időszakon keresztül azután is, hogy elkezdjük az EKB irányadó kamatainak emelését, mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A Kormányzótanács készen áll teljes eszköztárának a megfelelő kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció folyamatosan és tartósan a Kormányzótanács inflációs céljának megfelelő pályát kövessen.

A célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO) új sorozatának pontos feltételeire vonatkozó részleteket következő üléseink egyikén közöljük. Konkrétan, az új TLTRO-III műveletek árazásában figyelembe vesszük a monetáris politika banki alapú transzmissziós csatornájának alapos értékelését, valamint a gazdasági kilátások további alakulását. Rendszeres értékelésünkkel összefüggésben azt is fontolóra vesszük, hogy a negatív kamatlábak gazdasági szempontból kedvező következményeinek megőrzése megkívánja-e, hogy enyhítsük a banki közvetítést esetlegesen érintő lehetséges mellékhatásaikat.

A Kormányzótanács március eleji utolsó ülése óta kapott információk igazolják, hogy a folyó évre is áttolódott a lassabb növekedési lendület. Miközben néhány jel arra utal, hogy a növekedést fékező sajátos belföldi tényezők egy része lecsengőben van, a világszerte tapasztalható ellentétes hatások továbbra is kedvezőtlenül hatnak az euroövezeti növekedésre. A geopolitikai tényezőkhöz, a protekcionizmus veszélyéhez és a feltörekvő piacok sérülékenységéhez kapcsolódó tartós bizonytalanság nyomot hagy a gazdasági szereplők hangulatán. A folytatódó foglalkoztatásbővülés és az emelkedő bérek ugyanakkor folyamatosan támogatják a belföldi gazdaság alkalmazkodóképességét és a fokozatosan erősödő inflációs nyomást. Ugyanakkor továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van szükség a kedvező finanszírozási feltételek fennmaradásához és a gazdasági expanzió támogatásához, tehát annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartó, fenntartható pályán maradjon. Az EKB irányadó kamatlábaira vonatkozó előretekintő útmutatásunk folyamatosan biztosítja a jelentős monetáris politikai élénkítést, amelyet tovább erősít a megvásárolt jelentős nagyságú eszközállomány újrabefektetése és az új TLTRO-sorozat.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP a 2018. harmadik negyedévi 0,1%-os növekedés után az utolsó negyedévben 0,2%-kal bővült az előző negyedévhez képest. A beérkező adatok, különösen a feldolgozóiparból, továbbra is gyengének mutatkoznak, ami főként a külső kereslet lassulását tükrözi, amit néhány ország- és szektorspecifikus tényező súlyosbít. Mivel az említett tényezők hatása némileg tartósabbnak bizonyul, a lassabb növekedési lendület várhatóan a folyó évben is tapasztalható lesz. Távolabbra tekintve, az említett kedvezőtlen tényezők hatása várhatóan fokozatosan megszűnik. Az euroövezeti gazdasági expanziót folyamatosan támogatják a kedvező finanszírozási feltételek, a további foglalkoztatásbővülés, az emelkedő bérek és a világgazdasági teljesítmény folyamatos, bár valamivel lassabb ütemű bővülése.

Az euroövezet növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is lefelé mutatnak, aminek oka a geopolitikai tényezőkhöz kapcsolódó bizonytalanságok folyamatos jelenléte, a protekcionizmus fenyegetése és a feltörekvő piacok sérülékenysége.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves HICP-inflációja 2019 márciusában 1,4% volt a februári 1,5% után, ami az élelmiszerárak, a szolgáltatásárak és az energián kívüli ipari termékárak csökkenő inflációjának tudható be. A tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből az elkövetkező hónapokban a teljes infláció csökkenése valószínűsíthető. A trendinflációs mutatók továbbra is általában véve visszafogottak, a belföldi munkaerőköltség-oldali nyomás viszont megerősödött és kiszélesedett a magas szintű kapacitáskihasználtság és a szűkülő munkaerőpiac környezetében. Előretekintve, a trendinfláció középtávon várhatóan emelkedik, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

Rétérve a monetáris elemzésre, a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2019. januári 3,8%-ról februárban 4,3%-ra nőtt. Ha eltekintünk a havi adatokban látható volatilitástól, az M3 bővülését továbbra is a banki kihelyezések támogatják annak ellenére, hogy a közelmúltban a hiteldinamika mérséklődött. Az M1, szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum maradt a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésének a motorja.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme a 2019. januári 3,4% után februárban ismét 3,7%-ra emelkedett, ami főként egy bázishatásnak tudható be. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme – a rövid távú volatilitástól eltekintve – az utóbbi hónapokban mérséklődött, ami a gazdasági növekedés lassulását tipikusan késve követő reakciót tükrözi. A háztartásoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme februárban gyakorlatilag megmaradt a 3,3%-os szinten. A 2019 első negyedévére vonatkozó euroövezeti banki hitelezési felmérés szerint az általános banki hitelezési feltételek kedvezőek maradtak.

Monetáris politikai intézkedéseink, így a márciusban bejelentett új TLTRO-sorozat is, segítenek a kedvező banki hitelezési feltételek megőrzésében, és folyamatosan támogatják a finanszírozás elérhetőségét, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink valamennyi eredményét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékeny pontok kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy erősödjön az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ami a fiskális politikát illeti, az enyhén expanzív euroövezeti fiskális politika és az automatikus stabilizátorok támogatják a gazdasági teljesítményt. A nagy államadósságú országokban ugyanakkor folytatni kell a fiskális tartalékok újrateremtését. Minden országban fokozni kell az arra tett erőfeszítéseket, hogy a közpénzügyek összetétele növekedésbarátibb legyen. Ugyanígy az Európai Unió fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a folyamatban levő munkát, és további konkrét, határozott lépésekre szólít annak érdekében, hogy teljesen kiépüljön a bankunió és a tőkepiaci unió.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok