SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2017. december 14.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Eurocsoport elnöke, Dijsselbloem úr, és az Európai Bizottság alelnöke, Dombrovskis úr is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy ezek tartósan és jóval a nettó eszközvásárlási programunk időhorizontján túl a jelenlegi szinten maradnak.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük, hogy 2018 januárjától szándékunkban áll az eszközvásárlási program (APP) keretében végzett nettó eszközvásárlásokat 30 milliárd eurós havi ütemben 2018. szeptember végéig folytatni, illetve szükség esetén ennél is tovább, mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs pályának az inflációs céljával összhangban álló, tartós korrekcióját nem tapasztalja. Amennyiben a kilátások kevésbé kedvezőre fordulnak, vagy a pénzügyi helyzet már nem lesz összeegyeztethető az inflációs pályának a tartós korrekció irányában való továbbhaladásával, készen állunk rá, hogy a programot terjedelem, illetve időtartam tekintetében bővítsük. Az eurorendszer az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, illetve ameddig szükséges, újra befekteti. Ezzel mind a kedvező likviditási feltételeket, mind a megfelelő monetáris politikai irányt támogatja.

Monetáris politikai döntéseinkkel elősegítjük azoknak a nagyon kedvező finanszírozási feltételeknek a fennmaradását, amelyek még mindig szükségesek ahhoz, hogy az inflációs ráták tartósan visszatérjenek a 2% alatti, de ahhoz közeli szintekre. A kapott információk az új szakértői prognózissal együtt erős ütemű gazdasági expanzióra és a növekedési kilátások jelentős javulására utalnak. Az erőteljes ciklikus lendület és a kihasználatlan gazdasági kapacitások szignifikáns csökkenése nagyobb bizakodásra ad okot azzal kapcsolatban, hogy az infláció a rá vonatkozó célunk felé közelít. Ugyanakkor a belföldi ároldali nyomás összességében változatlanul visszafogott, és még váratnak magukra a tartósan felfelé mutató trend meggyőző jelei. Emiatt tehát továbbra is bőséges mértékű monetáris ösztönzésre van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás tovább erősödjön, és középtávon támogassa a teljes infláció alakulását. A folyamatos monetáris politikai támogatást az októberi monetáris politikai ülésünkön elhatározott további nettó eszközvásárlás, az eddig megvásárolt jelentős eszközállomány és annak jövőbeli visszaforgatása, valamint az irányadó kamatpályájára vonatkozó iránymutatásunk biztosítja.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet gazdasági expanziója 2017 harmadik negyedében is folyamatos volt, a reál-GDP negyedéves szinten 0,6%-kal emelkedett a második negyedévi 0,7% után. A legfrissebb adatok és felmérési eredmények szilárd, széles alapokon nyugvó növekedési lendületre mutatnak. Monetáris politikai intézkedéseink, amelyek megkönnyítették az adósságleépítést, folyamatosan támogatják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást erősíti a lezajlott munkaerőpiaci szerkezeti reformoknak is köszönhető folyamatos foglalkoztatásbővülés és a növekvő háztartási vagyonállomány. Az üzleti beruházások tovább erősödnek az igen kedvező finanszírozási helyzet, a nagyobb vállalati jövedelmezőség és a fokozódó kereslet támogatásával. A lakáscélú beruházások szintén tovább bővültek az elmúlt negyedévekben. Emellett az euroövezeti kivitelt a széles alapokon nyugvó világgazdasági expanzió támogatja.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek 2017. decemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is. Utóbbi szerint az éves reál-GDP 2017-ben 2,4%-kal, 2018-ban 2,3%-kal, 2019-ben 1,9%-kal, 2020-ban pedig 1,7%-kal nő. Az EKB szakértőinek 2017. szeptemberi prognózisával összehasonlítva a reál-GDP-növekedési kilátásokat jelentősen felfelé módosítottuk.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is nagyjából egyensúlyban vannak. Egyfelől a hangulati mutatók folyamatos pozitív alakulása által támogatott erős ciklikus lendület okozhat rövid távon további pozitív növekedési meglepetéseket. Másfelől azonban a lefelé mutató kockázatok továbbra is elsősorban globális tényezőkkel és a devizapiaci folyamatokkal hozhatók összefüggésbe.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja az októberi 1,4% után novemberben 1,5%-ra emelkedett. A trendinflációs mutatók szintje ugyanakkor az utóbbi időben némileg mérséklődött, ami részben különleges tényezőkkel magyarázható. Előretekintve, az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján arra lehet következtetni, hogy a teljes infláció éves üteme a következő hónapok folyamán valószínűleg mérséklődik, ami főként az energiaárakból eredő bázishatásoknak tudható be. Ezután ismét az emelkedésük valószínűsíthető. A trendinfláció középtávon várhatóan fokozatosan emelkedik, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, a kibocsátási rés ennek megfelelő záródása és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

Ezt az értékelést tükrözi nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek 2017. decemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a HICP-vel mért infláció éves szinten 2017-ben 1,5%, 2018-ban 1,4%, 2019-ben 1,5%, 2020-ban pedig 1,7% lesz. Az EKB-szakértők 2017. szeptemberi makrogazdasági előrejelzéséhez képest a teljes HICP-inflációra vonatkozó kilátásokat felfelé korrigáltuk, ami főként a magasabb olaj- és élelmiszeráraknak tudható be.

A monetáris elemzésre térve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) továbbra is erőteljesen bővül, a 2017. szeptemberi 5,2%-os éves ütem után októberben 5,0%-kal, ami az EKB monetáris politikai intézkedéseinek hatásával és a legnagyobb likviditású betétállományok alacsony alternatívaköltségével magyarázható. Ennek megfelelően a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) volt továbbra is a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésének hajtómotorja: októberben éves szinten 9,4%-kal nőtt a szeptemberi 9,8%-os ütem után.

Továbbra is folytatódik a magánszektornak nyújtott hitelek növekedési ütemének 2014 eleje óta megfigyelhető élénkülése. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2017 októberében 2,9%-ra emelkedett a szeptemberi 2,4%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme 2,7%-kal állandó maradt.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – nevezetesen a kis- és középvállalkozások számára – , valamint a hiteláramlást az egész övezetben.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy biztosítsuk az inflációs ráták tartós visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha az egyéb gazdaságpolitikai területek is döntő mértékben hozzájárulnak a hosszabb távú növekedési potenciál megerősítéséhez és a sérülékenységek kiküszöböléséhez. A szerkezeti reformok megvalósítását az összes euroövezeti országban jelentősen élénkíteni kell ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint fokozódjon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ami a fiskális politikát illeti, az egyre inkább szilárd és széles alapokon nyugvó expanzió támogatja a költségvetési tartalékok újrafelhalmozását. Különösen fontos ez azokban az országokban, ahol változatlanul magas az államadósság. Minden országnak előnyére válna, hogy fokozottabb erőfeszítéseket tegyen a közpénzügyek összetételének még inkább növekedésbarát kialakítására. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárásnak az egyes országok között és időben is következetes, átlátható és maradéktalan alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió (GMU) erősítése is változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítéséről, valamint a gazdasági és monetáris unió intézményi felépítésének további erősítéséről folytatott megbeszéléseket.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok