SAJTÓKÖZLEMÉNY

Megjelent az EKB 2008. évi Konvergenciajelentése

2008. május 7.

Az Európai Központi Bank (EKB) a mai napon közzéteszi 2008. évi Konvergenciajelentését, amelyben a gazdasági és jogi konvergenciát értékeli a következő tíz EU-tagállamban: Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Svédország. A jelentés azt vizsgálja, hogy az említett országok elérték-e a magas fokú fenntartható konvergenciát, valamint, hogy teljesítik-e nemzeti központi bankjaik eurorendszerbe való betagozódásának jogszabályi feltételeit (jogi konvergencia).

A jelentés összességében megállapítja, hogy egyes országokban előrelépés történt az elmúlt években a gazdasági konvergencia terén, ugyanakkor több országban – különösen az emelkedő infláció miatt – komoly kihívásokkal néznek szembe. A 2008. évi jelentés az egyes konvergenciakritériumokkal kapcsolatban a következőket állapítja meg.

Árstabilitás

A 2007 áprilisa és 2008 márciusa közötti 12 hónapos referencia-időszak során az árstabilitási kritériumra vonatkozó referenciaérték 3,2% volt, amelyet úgy kaptunk, hogy Málta (1,5%), Hollandia (1,7%) és Dánia (2,0%) ugyanerre az időszakra vonatkozó HICP-inflációjának súlyozatlan számtani közepéhez hozzáadtunk 1,5 százalékpontot. A referencia-időszakban Szlovákia és Svédország átlagos HICP-inflációs rátája a referenciaérték alatt volt, Lengyelországé pedig megegyezett vele. A fennmaradó hét országban ennél magasabb HICP-inflációt regisztráltak, különösen nagy volt az eltérés Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Magyarország esetében. Az inflációs folyamatok jórészt dinamikus gazdasági környezetben zajlanak, ám külső tényezőket is tükröznek. Ami a belföldi folyamatokat illeti, az élénk belső kereslet több országban növelte az inflációs nyomást. A foglalkoztatás gyors növekedése és a munkaerő más EU-tagállamokba vándorlása nem egy vizsgált országban a munkaerőpiac jelentős feszesebbé válásához, valamint béremelési nyomáshoz vezetett. A legjelentősebb külső inflációs tényező az energia- és az élelmiszerárak emelkedése volt, amely erőteljesen hatott a legtöbb kelet-közép-európai gazdaságra.

A költségvetési helyzetre vonatkozó kritérium

A vizsgált tíz tagállam közül jelenleg Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia esik az EU Tanácsa túlzott hiány fennállását megállapító határozatának hatálya alá. 2007-ben közülük egyedül Magyarországon volt nagyobb az államháztartási hiány a GDP 3%-ánál, míg Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában a küszöbérték alatt maradt. 2007-ben Litvániában és Romániában is költségvetési hiányt regisztráltak. Ezzel szemben Bulgáriában, Észtországban és Svédországban szufficites, Lettországban pedig nullszaldós volt a költségvetés. Ami az államadósságot illeti, egyedül Magyarország GDP-hez mért adósságállománya volt 2007-ben magasabb a 60%-os referenciaértéknél, a többi országban a küszöbérték alatt volt a ráta.

Árfolyam

A Konvergenciajelentésben vizsgált országok közül Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia tagja az ERM–II-nek. Valutáik a konvergenciavizsgálatot megelőzően több mint két évig voltak tagjai a mechanizmusnak, és a tárgyidőszak alatt egyiknek a középárfolyamát sem értékelték le. A szlovák korona árfolyamát ellenben 2007 márciusában felértékelték (lásd lentebb).

Hosszú lejáratú kamatláb

A 2007 áprilisa és 2008 márciusa közötti 12 hónapos referencia-időszakban a hosszú lejáratú kamatlábakra vonatkozó kritérium referenciaértéke 6,5% volt. Ennek kiszámítása úgy történt, hogy az árstabilitási kritérium meghatározásához alapul vett három ország, azaz Málta (4,8%), Hollandia (4,3%) és Dánia (4,3%) hosszú lejáratú kamatlábainak súlyozatlan számtani átlagához 2 százalékpontot hozzáadtunk. A referencia-időszak során Bulgáriában, Csehországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Svédországban az átlagos hosszú lejáratú kamatlábak alacsonyabbak, Romániában és Magyarországon viszont magasabbak voltak a referenciaértéknél. Észtország esetében nem áll rendelkezésre harmonizált hosszú lejáratú kamatláb, mivel az észt koronának nincs fejlett kötvénypiaca és az államadósság is kicsi.

Jogi konvergencia

A tíz vizsgált tagállam közül egyedül a litván jogszabályok egyeztethetők össze maradéktalanul a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszában való részvételnek a Szerződésben, illetve az Alapokmányban rögzített követelményeivel. A szlovák jogszabályok kielégítik a központi banki függetlenségre vonatkozó követelményeket, az ország eurorendszerbe való jogi integrálása pedig befejezéséhez közeledik. Az észt jogszabályok szintén teljesítik a központi banki függetlenségre vonatkozó követelményeket, a jogi integráció tekintetében azonban még vannak nem összeegyeztethető elemek.

Bulgária, Csehország, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország nem teljesíti maradéktalanul sem a központi banki függetlenség, sem az eurorendszerbe való jogi integráció feltételeit. Bulgária, Csehország, Lettország, Magyarország, Lengyelország és Románia továbbá a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó feltételnek sem felel meg.

Szlovákia

A jelentés a többi vizsgált országhoz képest kissé részletesebben foglalkozik Szlovákiával. Ennek hátterében az áll, hogy 2008. április 4-én a szlovák hatóságok országvizsgálati kérelmet nyújtottak be, mivel Szlovákia 2009. január 1-jével be kívánja vezetni az eurót.

Az EKB 2008. évi Konvergenciajelentése a következő értékelést adja Szlovákiáról.

A 2007 áprilisától 2008 márciusáig tartó referencia-időszakban a 12 havi átlagos HICP-infláció 2,2% volt, tehát jóval kisebb, mint a 3,2%-os referenciaérték. Az erős termelékenységnövekedésnek köszönhetően a fajlagos munkaerőköltség az elmúlt évek során csak mérsékelten növekedett. Az éves infláció ugyanakkor az elmúlt hónapokban megemelkedett: 2008 márciusában elérte a 3,6%-ot.

Az inflációt az emelkedés irányába mutató kockázatok övezik, elsősorban ahhoz kötődően, hogy a szlovák korona euróval szembeni árfolyamának rögzítésével fokozatosan megszűnne az euróval szembeni trendszerű felértékelődés inflációmérséklő hatása. Másodszor, az egyes régiókban feszes munkaerőpiac és a néhány munkaerő-piaci szegmensben jelentkező munkaerőhiány a gyorsuló bérnövekedés kockázatát hordozza magában. Harmadszor, az energiaárak is felfelé irányuló kockázatot jelentenek az inflációra, mivel a közelmúlt világpiaci energiadrágulása még nem csapódott le teljes mértékben a fogyasztói árakban. Az elkövetkező években valószínűleg a felzárkózási folyamat is hatással lesz az inflációra. Összefoglalva, komoly aggodalmakkal kell számolni a szlovákiai inflációs konvergencia fenntarthatóságával kapcsolatban.

Szlovákia jelenleg az EU Tanácsának a túlzott hiány meglétére vonatkozó határozata hatálya alá esik. A 2007-es referenciaévben azonban a szlovákiai költségvetési hiány a GDP 2,2%-ával a 3%-os referenciaérték alatt volt. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2008-ban a hiány a GDP 2,0%-ára csökken. A GDP-arányos államadósság 2007-ben a GDP 29,4%-ára, tehát jóval a 60%-os referenciaérték alá süllyedt. Ugyanakkor folytatni kell a fiskális konszolidációt ahhoz, hogy Szlovákia teljesíteni tudja a Stabilitási és növekedési paktumban 2010-ig meghatározott középtávú célt, amelyet a konvergenciaprogram egy ciklikusan kiigazított, ideiglenes intézkedésektől megtisztított, a GDP 0,8%-ának megfelelő hiányként számszerűsít.

A szlovák korona a konvergenciavizsgálatot megelőzően több mint két évig vett részt az ERM–II árfolyamrendszerben. ERM–II-beli középárfolyama kezdetben 38,4550 korona/euro volt ±15%-os standard ingadozási sávval. A korona a referencia-időszak alatt trendszerűen felértékelődött az euróval szemben, középárfolyamát pedig 2007. március 19-i hatállyal 8,5%-kal felértékelték 35,4424 SKK/EUR-ra, ami az erős gazdasági fundamentumokat tükrözi. Ezután a koronával jellemzően az új középárfolyamnál erősebb sávban kereskedtek, május elején ez körülbelül 9%-kal volt a sávközép fölött. Az elmúlt években tapasztalható felértékelődési trend miatt nehezen elemezhető, hogyan működne a szlovák gazdaság a visszavonhatatlanul rögzített árfolyam mellett.

A 2007 áprilisától 2008 márciusáig terjedő referencia-időszakban Szlovákiában az átlagos hosszú lejáratú kamatláb 4,5% volt, azaz jóval kisebb, mint a kamatkritérium 6,5%-os referenciaértéke. Az időszakban a hosszú lejáratú kamatok nagyjából az euroövezetbeli hasonló kamatok alakulását követték.

A fenntartható konvergenciához szükséges környezet kialakításához Szlovákiának többek között fenntartható, hiteles fiskális konszolidációs pályát kell követnie. Ez segíthet az inflációra és a folyó fizetési mérlegre nehezedő kereslet-vezérelte nyomás kockázatának csökkentésében, továbbá fenntartaná a fiskális reformfolyamatot és a jelenlegi lendületes gazdasági növekedést. A strukturális politika terén kulcsfontosságú a munkaerőpiac működésének javítása, mivel azt tartósan nagy strukturális munkanélküliség, a munkaerő-kínálat és kereslet összhangjának hiánya, valamint az elégtelen munkaerő-mobilitás jellemzi. Emellett a béremelések során figyelembe kell venni a munkatermelékenység növekedését, a munkaerő-piaci helyzetet és a versenytárs-gazdaságokban zajló fejleményeket. Szlovákiának újra kell kezdenie a gazdasági liberalizációt, és erősítenie kell a termékpiaci versenyt, különösen az energiaszektorban. Az említett intézkedések, valamint a stabilitásorientált makrogazdasági politika hozzájárul a fenntartható árstabilitást eredményező környezet kialakításához, valamint elősegíti a jobb versenyképességet és foglalkoztatottságot.

A szlovák pénzügyminisztérium 2007. július 20-án és szeptember 24-én konzultált az EKB-val az euro szlovákiai bevezetéséről szóló törvénytervezetről, továbbá más törvénymódosításokról. A konzultációnak, az EKB 2004. évi Konvergenciajelentésének, valamint az EKB 2007. december 19-i CON/2007/43-as, az euro szlovákiai bevezetéséről szóló törvénytervezetre, valamint egyes törvénymódosításokra adott véleménynek a figyelembevételével a szlovák parlament 2007. november 28-án törvényt hozott a Národná banka Slovenskáról szóló törvény módosításáról (az ún. módosító törvény). A módosító törvény egyes rendelkezései 2008. január 1-jén léptek életbe, a többi rendelkezés pedig azon a napon lép érvénybe, amikor Szlovákia bevezeti az eurót. Megemlítendő továbbá, hogy a 2006. decemberi Konvergenciajelentés óta eltelt időszakban Szlovákia jogszabályt módosított, amellyel biztosította a monetáris finanszírozás tilalmának teljes körű betartását.

***

A Konvergenciajelentés elkészítésével az EKB az Európai Közösséget létrehozó szerződés 121.  cikke (1) és 122. cikke (2) bekezdését veszi figyelembe, amely előírja számára, hogy legalább kétévente egyszer, illetve valamely eltéréssel rendelkező tagállam kérelmére beszámoljon az Európai Unió Tanácsának arról, hogy a tagállamok milyen eredményeket értek el a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításához kötődő kötelezettségeik teljesítésében.

Jelenleg még 12 tagállam nem teljes jogú tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak. Közülük ketten, Dánia és az Egyesült Királyság, a Szerződéshez csatolt megfelelő jegyzőkönyvekben foglalt feltételek értelmében különleges státussal bír, ezért a két tagállam esetében csak külön kérésükre kell konvergenciajelentést készíteni.

A Konvergenciajelentés az EKB weboldalán ( http://www.ecb.europa.eu) olvasható a közösség 22 nyelvén.

Publications

Médiakapcsolatok