European Central Bank - eurosystem
Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az EKB közzéteszi 2013. évi Konvergenciajelentését, amelyben Lettország gazdasági és jogi konvergenciáját értékeli

2013. június 5.

A lett hatóságok kérésére az Európai Központi Bank (EKB) a mai napon közzéteszi Lettország gazdasági és jogi konvergenciafolyamatáról szóló értékelését. A jelentésben azt vizsgálják, hogy Lettországban megvalósították-e a magas fokú fenntartható gazdasági konvergenciát, továbbá hogy az ország nemzeti központi bankja milyen mértékben felel meg az eurorendszerbe való integrálódás jogi követelményeinek.

Gazdasági konvergencia

A 2012. májustól 2013. áprilisig tartó referencia-időszakban Lettország 12-havi átlagos inflációja1,3% volt, ami jóval alacsonyabb az árstabilitási kritérium 2,7%-os referenciaértékénél. A referenciaértéket úgy számították ki, hogy Svédország (0,8%), Lettország (1,3%) és Írország (1,6%) 12-havi HICP inflációs ütemének súlyozatlan számtani átlagához 1,5 százalékpontot hozzáadtak.

Az elmúlt tíz évet tekintve ugyanakkor az figyelhető meg, hogy Lettországban a fogyasztói árak éves átlagos inflációja -1,2% és 15,3% között, tehát erősen ingadozott. Ez annak tudható be, hogy az országban nagy fellendülésekkel és visszaesésekkel jellemezhető időszakok váltakoztak egymással, és nagy volt a makrogazdasági volatilitás. Ami a legutóbbi időszakot illeti, a lettországi infláció 2011 közepén tetőzött, majd alacsony szintre esett vissza, ami különösen a nyersanyagok világpiaci árcsökkenésének és az áfakulcs 2012. júliusi leszállításának tudható be. A legfrissebb rendelkezésre álló előrejelzések viszont az infláció emelkedését valószínűsítik, és az elkövetkező évek inflációs prognózisát övező kockázatok is felfelé mutatnak.

Ami a távolabbi jövőt illeti, a lettországi inflációs ütemek alacsony szinten tartása középtávon nehéz feladat lesz, továbbá a felzárkózási folyamat valószínűleg feltornázza Lettország és az euroövezet középtávú inflációs különbözetét. Mindezek alapján kétségbe vonható az inflációs konvergencia fenntarthatósága.

Jelentésünk véglegesítésének időpontjában Lettországgal kapcsolatban túlzott költségvetési deficitet megállapító EU tanácsi határozat van érvényben. A deficit korrigálásának határideje 2012. A 2012-es referenciaévben a költségvetési egyenleg 1,2%-os GDP-arányos hiánya jóval a 3%-os referenciaérték alatt, a bruttó államadósság 40,7%-os GDP-arányos értéke pedig a 60%-os referenciaérték alatt volt. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2013-ban a hiánymutató változatlanul a GDP 1,2%-án lesz, míg az államadósság 43,2%-ára nő.

A lett lat 2005. május 2. óta vesz részt az ERM–II árfolyam-mechanizmusban, ahol a lett hatóságok egyoldalú kötelezettségként ±1%-os fluktuációs sávot vállaltak. A 2011. május 17. és 2013. május 16. közötti kétéves referencia-időszakban a lat a középárfolyam közelében maradt.

A lettországi hosszú lejáratú kamatok a 2012. májustól 2013. áprilisig tartó referencia-időszakban átlagosan 3,8%-on voltak. Ez az 5,5%-os referenciaérték alá esik, amelyet úgy számítottak ki, hogy Svédország (1,6%), Lettország (3,8%) és Írország (5,1%) hosszú lejáratú államkötvényeire érvényes átlagos kamatszinthez 2 százalékpontot hozzáadtak a 12 hónap során.

Összegezve: Lettország mutatói jobbak a konvergenciakritériumok referenciaértékeinél, ugyanakkor a lett gazdaság hosszabb távú gazdasági konvergenciájának fenntarthatósága kétséges. A valutaunióhoz való csatlakozás a monetáris és az árfolyam-politikai eszközök feladásával jár, és még fontosabb szerepet kölcsönöz a belső rugalmasságnak és alkalmazkodóképességnek. Ebben a tekintetben Lettországnak tovább kell haladnia a Stabilitási és Növekedési Paktum fiskális politikai követelményeinek megfelelő átfogó konszolidációs pályán. Emellett nem szabad hagyni, hogy az elmúlt években szerzett versenyképességi előnyök veszendőbe menjenek, ami úgy érhető el, hogy megakadályozzák a fajlagos munkaerőköltség növekedésének újbóli felgyorsulását. Ehhez járul még, hogy bár Lettország gazdasági kiigazítási kapacitása erősnek mutatkozott, még van mit javítani intézmény- és irányítási rendszerének minőségén. Ezenkívül elengedhetetlen egy olyan átfogó eszköztár létrehozása, amellyel kezelhetők a pénzügyi stabilitási kockázatok, beleértve azokat, amelyek abból erednek, hogy a bankszektor jelentős része a nem rezidens betétekre támaszkodik finanszírozási forrásként.

Jogi konvergencia

A lett törvények maradéktalanul megfelelnek a központi banki függetlenség, a monetáris finanszírozás tilalma, valamint az eurorendszerbe történő jogi integráció követelményeinek. Mindazonáltal a Latvijas Bankáról szóló törvény 43. cikkének első bekezdése, amelynek értelmében a lett parlament kötelessége a Latvijas Banka felügyelete, a rendelkezések újabb felülvizsgálata során a jogbiztonság biztosítása érdekében pontosításra szorul.

Az EKB 2013. évi Konvergenciajelentése az EKB weboldalán tekinthető meg. A jelentés elkészítésével az EKB az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkében előírt kötelezettségét teljesíti, miszerint jelentést kell készítenie az Európai Unió Tanácsának, amennyiben valamely eltéréssel rendelkező uniós tagállam az euro átvételére való felkészültségével összefüggésben ezt kérelmezi.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok