SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az Európai Központi Bank éves beszámolója a 2007. december 31-ével záródó évről

2008. március 6.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a mai napon elfogadta az EKB 2007. december 31-ével záruló évre vonatkozó auditált éves beszámolóját.

A bank a 2007-es évet 286 millió eurós többlettel zárta, összehasonlításképpen: 2006-ban a többlet 1379 millió euro volt. A csökkenés jórészt az euro USA-dollárral és kisebb mértékben a jennel szembeni felértékelődésének tudható be. A Kormányzótanács ismét megvizsgálta az EKB kockázati helyzetét, és 2006-hoz hasonlóan a devizaárfolyam-, a kamatláb- és az aranyárfolyam-kockázat fedezésére éppen a nyereséggel egyenlő összegű céltartalékot képzett, aminek eredményeképpen mérleg szerinti eredménye pontosan nulla lett. A céltartalékot a fenti kockázatokból származó veszteség, különösen az átértékelési számlák által nem fedezett értékelési veszteségek finanszírozására fordítják, nagyságát évről évre felülvizsgálják.

Az EKB rendes bevétele jórészt devizatartalék-eszközeinek és 4,1 milliárd eurós befizetett tőkéjének befektetési hozamából származik. Ehhez járul még az a kamatbevétel, amelyet a forgalomban lévő eurobankjegyek összértékében való 8%-os részesedése után kap. A 2007. évi kamatjövedelem javulása elsősorban annak köszönhető, hogy emelkedett az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek marginális kamatlába, amely az EKB-nak az eurorendszerbeli bankjegyforgalomban való részesedéséből befolyó kamatjövedelmet határozza meg.

Az EKB teljes nettó kamatbevétele valamennyi forrást figyelembe véve 2421 millió eurót tett ki, szemben a 2006-os 1972 millió euróval. A forgalomban lévő bankjegyekből való részesedés utáni 2004 millió eurós kamatbevétel nélkül 417 millió eurós nettó kamatbevétel keletkezett, szemben a 2006-os 653 millió euróval. Az EKB 1357 millió euro kamatot fizetett ki a nemzeti központi bankoknak az átadott devizatartalék-eszközökből származó követelések után.

A 2007-ben az eurónak az USA-dollárral és kisebb mértékben a jennel szembeni felértékelődése miatt mintegy 2,5 milliárd euróval le kellett értékelni az EKB ezen devizákban tartott eszközeinek euroértékét, amit az eredménykimutatásban számoltak el.

A személyi jellegű ráfordításokkal, az EKB épületeinek bérleti díjával, a szakértői honoráriumokkal és az egyéb árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos igazgatási költségek összesen 359 millió eurót tettek ki (2006-ban 332 millió eurót). A tárgyi eszközök értékcsökkenése 26 millió euro volt.

A 2007. december 31-ével záródó évre vonatkozó beszámoló és ügyvezetői jelentés 2008. április 21-én az EKB Éves jelentésében jelenik meg.

Szerkesztők figyelmébe

  1. Az EKB számviteli politikája: A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya) 26.4 cikkével összhangban a Kormányzótanács egységes számviteli politikát dolgozott ki az eurorendszer, és benne az EKB számára, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapja is közzétett. [1] Noha az EKB számviteli politikája általában véve nemzetközi szinten elfogadott számviteli gyakorlaton alapul, kidolgozása során különös figyelmet szenteltek az eurorendszerbeli központi bankok egyedi körülményeinek. Különös hangsúlyt fektet az óvatosság (prudentia) elvére, mivel a központi bankok többsége nagyfokú devizakockázatnak van kitéve. A körültekintő megközelítés fokozottan érvényes a nem realizált nyereség és a nem realizált veszteség eltérő elszámolására a bevételek kimutatásakor, valamint az egyik eszközön keletkezett nem realizált veszteségnek egy másik eszközön keletkezett nem realizált nyereséggel történő nettósításának tilalmára. A nem realizált nyereség közvetlenül az átértékelési számlákra van átvezetve, míg az átértékelési számla egyenlegét meghaladó év végi nem realizált veszteség ráfordításként kezelendő. Valamennyi nemzeti központi bank köteles ehhez az elszámolási elvhez igazodni minden olyan esetben, amikor az eurorendszer tagjaként végrehajtott műveletről számol be. Az ilyen műveletekről az EKB az eurorendszer összevont heti pénzügyi kimutatásában tudósít. A nemzeti központi bankok saját éves pénzügyi beszámolójuk elkészítése során önkéntes alapon lényegében az EKB könyvvezetési alapelveit alkalmazzák.
  2. Az EKB-nak átadott devizatartalék-eszközök után fizetett kamat: Az eurorendszerhez való csatlakozás, illetve a devizaeszközök átadásának következtében a nemzeti központi bankoknak kamatkövetelésük keletkezik az EKB-val szemben, amelynek értéke az átadott eszközök értékével egyezik meg. A Kormányzótanács döntésének értelmében ezeket a követeléseket euróban kell kimutatni, továbbá napi kamatot kell fizetni rájuk az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletének az aranykomponens nulla hozamának figyelembevételével kiigazított legutóbbi kamata alapján. 2007-ben mindez 1357 millió eurós kamatráfordítást eredményezett, szemben a devizatartalék-eszközök után befolyt 1355 millió eurós nettó kamatbevétellel.
  3. Az EKB forgalomban levő eurobankjegyekből befolyt bevételeinek felosztása: A Kormányzótanács döntése értelmében 2006-tól kezdődően ezt a bevételt a keletkezés pénzügyi évében számolják el a nemzeti központi bankoknak, a tényleges kiosztására pedig a következő év második munkanapján kerül sor. [2] A bevétel teljes egészében felosztásra kerül, kivéve, ha az EKB tárgyévi nettó nyeresége kisebb, mint a forgalomban levő bankjegyekből származó bevétele. Ez volt a helyzet 2007-ben, mivel a Kormányzótanács úgy döntött, hogy növeli a devizaárfolyam-, a kamatláb- és az aranyárfolyam-kockázat fedezésére képzett céltartalékot. A Kormányzótanács az EKB tárgyévi becsült pénzügyi eredményének figyelembevételével 2007 decemberében úgy döntött, hogy ezt a bevételt teljes egészében visszatartja.


[1] Az EKB éves beszámolójáról szóló módosított EKB/2002/11határozat (2002. december 5.), HL L 58., 2003.3.3., 38. o. A 2007. január 1-ji hatállyal hatálytalanított határozatot az EKB/2006/17 módosított határozat váltotta fel (HL L 348., 2006.12.11., 38. o.)

[2] Az EKB/2005/11 határozat (2005. november 17.) az Európai Központi Banknak a forgalomban levő eurobankjegyekből származó jövedelme elosztásáról a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai között, HL L 311, 2005.11.26., 41. o.

Médiakapcsolatok