SAJTÓKÖZLEMÉNY

„A monetáris politika végrehajtása az euroövezetben: az eurorendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja” eszközalapú értékpapírokra vonatkozó módosítása

2006. január 13.

Az Európai Központi Bank (EKB) a mai napon teszi közzé „A monetáris politika végrehajtása az euroövezetben: az eurorendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja” (az „Általános dokumentáció”) módosításait, amelyekben pontosítja azokat a követelményeket, amelyek alapján az eszközalapú értékpapíroknak (angol rövidítése: ABS) az eurorendszer hitelműveleteiben való elfogadhatóságát értékelik. Az eurorendszer a múltban nem írt elő az adósságpapírok kategóriájába tartozó eszközalapú értékpapírok elfogadhatóságára vonatkozó konkrét követelményeket. Ehelyett az elfogadható fedezetek első csoportjával szemben támasztott általános követelményt – miszerint az adósságpapírok kötelezően „rögzített, feltételhez nem kötött tőkeösszegűek” – úgy értelmezte, hogy ez alapján ki vannak zárva azok az eszközalapú értékpapírok, amelyek esetében hitelderivatívák használatával a hitelkockázatot valamilyen céltársaságra ruházták át. A módosítások bevezetésének célja tehát a hitelbiztosíték-rendszer általános átláthatóságának javítása azáltal, hogy konkrétan az eszközalapú értékpapírokra vonatkozóan szab meg pontos követelményeket, amelyeknek az adósságpapírokkal szembeni általános követelmények mellett meg kell felelniük. Az új kritériumok bevezetésének következtében arról is döntés született, hogy „a rögzített, feltételhez nem kötött tőkeösszeg” követelménye az eszközalapú értékpapírokra a továbbiakban nem érvényes, mivel a tőkeösszeg az összes ilyen értékpapír esetében rendszerint a fedezeti eszköz teljesítményétől függ.

Az új követelmények a következő öt területre vonatkoznak:

  1. A tranzakció szerkezete. A pénzáramot generáló eszközöket az értékpapírosító céltársaságnak az adott tagállam jogszabályainak megfelelően, jogszerűen kell megszereznie az átruházást kezdeményező eszköztulajdonostól (originator), vagy valamely közvetítőtől az eurorendszer által „valódi átruházásnak” tekintett eljárással, amely bármely harmadik féllel szemben érvényesíthető. Az eszközök nem lehetnek elérhetők az átruházást kezdeményező eszköztulajdonos és annak hitelezői számára még az eszköztulajdonos fizetésképtelensége esetén sem.
  2. Az összevont alap összetétele. A pénzáramot generáló eszközök nem tartalmazhatnak hitelpapírokat (credit-linked notes) vagy a hitelkockázatnak hitelderivatívákon keresztüli átadásából keletkező hasonló követeléseket.
  3. Az egyes szakaszok (tranche) elsőbbségi sorrendje. A fedezetként elfogadható eszközök első csoportjából ki vannak zárva azok az adósságpapírok, amelyek a tőkeösszeghez, illetve a kamathoz olyan jogokat rendelnek, amelyek ugyanazon kibocsátó egyéb adósságpapírjaiban megtestesülő tulajdonosi jogoknak alárendeltek (illetve szakaszos kibocsátás esetén ugyanazon kibocsátás más szakaszai mögé vannak sorolva). Valamely szakaszról (vagy alszakaszról) abban az esetben mondható, hogy nem alárendelt az ugyanazon kibocsátásba tartozó más szakasznak (alszakasznak), illetve abban az esetben sorolandó előbbre, ha a tőke- és kamatfizetéskor az illető szakasz (vagy alszakasz) – a tájékoztatóban meghatározottak szerint a fizetési felszólítás kézbesítését követően alkalmazandó fizetési sorrend alapján – más szakaszhoz vagy alszakaszhoz képest elsőbbséget élvez, illetve a fedezeti eszközhöz kapcsolódóan utolsónak terheli veszteség.
  4. A kibocsátó székhelyének országa. Nem fogadhatók el az olyan jogalanyok által kibocsátott eszközalapú értékpapírok, amelyek székhelye az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli G10-beli országban van (jelenleg az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Svájc). Ennek a követelménynek a bevezetésével az eurorendszer az olyan összetett jogi problémákat kívánja elkerülni, amelyek akkor jelentkeznének, ha vizsgálnia kellene, hogy az említett országok törvényei megfelelő védelemben részesítik-e jogait.
  5. Az elfogadhatóság értékelése. Az eurorendszer fenntartja azt a jogot, hogy bármely illetékes harmadik féltől (így például a kibocsátótól, az átruházást kezdeményező eszköztulajdonostól vagy a szervezőtől [arranger]) bárminemű felvilágosítást, illetve jogi megerősítést kérhessen, amennyiben azt az eszközalapú értékpapírok elfogadhatóságának értékeléséhez szükségesnek tartja.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a fenti követelmények, valamint a „rögzített, feltételhez nem kötött tőkeösszeg”-ről szóló követelmény alóli mentesség nem érvényes az ÁÉKBV irányelv (a módosított 85/611/EGK irányelv) 22. cikke (4) bekezdésének megfelelően kibocsátott fedezett banki kötvényekre.

A fenti módosításokat tartalmazó Általános dokumentáció az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló EKB/2000/7 iránymutatást módosító EKB/2005/17 iránymutatás mellékletét képezi. A módosító iránymutatást az EKB Kormányzótanácsa fogadta el, a módosítások 2006. május 1-jétől lépnek hatályba.

Azok az eszközalapú értékpapírok, amelyek az EKB/2005/2 iránymutatás értelmében elfogadhatónak minősülnek, de a fenti kritériumoknak nem felelnek meg, egy 2006. október 15-ig tartó átmeneti időszakban továbbra is elfogadhatónak tekintendők.

----------------

A Kormányzótanács további döntése értelmében az elfogadható fedezetek első csoportjába tartozó francia fonds communs de créances jegyek (FCC-k) egy 2008. december 30-ig tartó átmeneti időszakban továbbra is elfogadhatók.

Legal framework

Médiakapcsolatok