Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Kérdések és válaszok a stratégiai felülvizsgálatról

Utolsó frissítés napja a stratégiai felülvizsgálat lezárultának figyelembevételével: 2021. július 8.

Miről szólt a stratégiai felülvizsgálat?

Minden gazdaságnak szüksége van biztonságos, szilárd fizetőeszközre. Az EKB fő feladata, hogy az euro jegybankjaként garantálja az árak stabilitását az euroövezetben.

Azért, hogy garantáljuk stratégiánk célnak való megfelelését, ami az árstabilitás fenntartására irányuló megbízatásunk teljesítése, a 19 euroövezeti nemzeti központi bankkal közösen belefogtunk stratégiánk felülvizsgálatába. Ennek során nem azt vizsgáltuk, hogy mivel foglalkozunk, hanem azt, hogy hogyan végezzük a feladatot.

Vizsgáltuk, hogy:

  • pontosan mit értünk „árstabilitás” alatt, azaz milyen inflációs rátát kell megcéloznunk;
  • milyen módon elemezzük a gazdaságot annak érdekében, hogy idejekorán felfedjük az árstabilitást fenyegető kockázatokat, és lássuk, hogyan érintik döntéseink a különféle érdekcsoportokat, például a fogyasztókat, a vállalatokat, a piacokat és a bankokat;
  • hogyan relevánsak megbízatásunk elérésében az olyan témakörök, mint a foglalkoztatás, a társadalmi kirekesztés visszaszorítása, az éghajlatváltozás és a pénzügyi stabilitás;
  • milyen monetáris politikai eszközöket, például kamatlábakat és eszközvásárlást alkalmazunk;
  • hogyan kerülünk kapcsolatba a nagyközönséggel, hogyan tájékoztatjuk, hiszen az euro közjó, és fontos, hogy a nyilvánosság ismerje a küldetésünket és a döntéseinket.

Mikor zajlott le az EKB stratégiai felülvizsgálata?

A felülvizsgálatot 2020. január 23-án kezdtük meg, az eredményeket pedig 2021. július 8-án mutattuk be.

A stratégiai felülvizsgálat központi oldala

Miért vizsgálta egyáltalán felül az EKB a stratégiáját?

A 2003-as, utolsó felülvizsgálat óta a gazdaság gyökeresen átalakult. A lassuló növekedés és a pénzügyi válság utóhatásai miatt leestek a kamatok, és lassú gazdasági növekedés idején az EKB-nak és a többi központi banknak nehéz a monetáris politikán lazítania. Ennek következtében kibővítettük az eszköztárunkat. Az olyan folyamatok, mint a globalizáció, a digitális átalakulás, a népesség elöregedése és a klímaváltozás további új kihívások elé állítja a gazdaságot. A lehető legeredményesebb monetáris politikai stratégiát szeretnénk követni a jelenben és a jövőben egyaránt a mostani nagy kihívásokkal terhes, változó időszakban.

Volt néhány kérdés, amely 2020-ban felülvizsgálatra indított bennünket:

Hosszú időszakra visszatekintve alacsony kamatok

Az alacsony kamatoknak számos oka van: az idő múlásával lassul a gazdaságok növekedési üteme, a legtöbb fejlett gazdaságban lassabban nő a termelékenység (a munkánk hatékonysága), és a lakosság elöregedőben van. A gyengülő termelékenység és az aktív foglalkoztatottak számának a visszaesése miatt csökkennek a kamatlábak. Az idősödő lakosság többet takarít meg, ami még lentebbre szorítja a kamatokat.

A kamatcsökkentés korlátai

A központi bankok hagyományosan akkor emelnek kamatot, amikor túl nagy az infláció. Amikor az infláció túl kicsi, a kamatokat csökkenteni szokták, hogy támogassák a gazdaságot. A jelenlegi kamatlábak nullához közeliek, sőt negatívak, ezért az EKB-nak és a többi központi banknak nehezebb olyan módon kamatot vágni, mint a lassabb növekedést mutató időszakokban szokták. Új instrumentumokat – hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket, például eszközvásárlási programokat – léptettünk életbe azért, hogy a kamatcsökkentés korlátait kezelve az árak stabilitását biztosítsuk.

Az éghajlatváltozás, a globalizáció, a gyors digitális átalakulás és a változó pénzügyi struktúrák

Ezek a tendenciák váratlan hatással lehetnek a világra, a gazdaság működési módjára és ezért a monetáris politikánkra is.

Hogyan tudták az európaiak elmondani a véleményüket?

A stratégiai felülvizsgálat részeként többféle érdekcsoportot meghallgattunk. Jobban meg szerettük volna ismerni az emberek elvárásait és aggodalmait azért, hogy az árstabilitás fenntartására vonatkozó megbízatásunkat a lehető legjobban teljesíthessük.

Az európaiak 2020 októberének végéig oszthatták meg észrevételeiket „Az EKB meghallgatja Önöket” portálon.

„Az EKB meghallgatja Önöket” – összefoglaló jelentés a portálon kapott észrevételekről

Az EKB-ban és a nemzeti központi bankokban konferencia- és műhelysorozatot szerveztünk euroövezet-szerte. Mindenki véleményére kíváncsiak voltunk, így a nagyközönségére és a civil szervezetekére is.

Terveink közé tartozik a hasonló rendezvények folytatása minden euroövezeti országban.

„Az EKB meghallgatja Önöket” – időközi összefoglaló jelentés További információk az országos rendezvényekről

Megosztották a felülvizsgálat alatti meghallgatásokon kapott észrevételeket?

Igen, a rendezvényeken kapott észrevételek összefoglalóját digitális csatornáinkon közzétettük.

„Az EKB meghallgatja Önöket” – összefoglaló jelentés a portálon kapott észrevételekről „Az EKB meghallgatja Önöket” – időközi összefoglaló jelentés

Miért mondják, hogy nem az számít, hogy mivel foglalkozunk, hanem az, hogy hogyan végezzük a feladatot?

Célunk az EU alapszerződéseiben van meghatározva. Ezért a felülvizsgálat az aktuális megbízatásunk keretein belül tekinti át a monetáris politikai stratégiánk különféle vetületeit. A vizsgálatot nyitott gondolkodásmóddal közelítettük meg.

Az EU alapszerződései

Megváltoztatta-e a stratégia felülvizsgálata a bankok felügyeletének a módját is?

A felülvizsgálat monetáris politikánk különféle vetületeit tekintette át, és nem terjedt ki az EKB bankfelügyeletben betöltött szerepére. Utóbbi ugyanis a monetáris politikától független módon zajlik.

Bankfelügyelet

Ez volt-e az EKB valaha lebonyolított első stratégiai felülvizsgálata?

Az EKB eredeti monetáris politikai stratégiáját 1998-ban dolgozták ki, az EKB működésének első évében. 2003-ban a stratégiát kiértékeltük és pontosítottuk.

Más központi bankok is végeznek hasonló vizsgálatot?

Igen, más központi bankok is végeznek ilyen felülvizsgálatot. Az Egyesült Államokban például a Federal Reserve System végzett 2020-ban felülvizsgálatot. Az Egyesült Királyságban a Bank of England 2020. januárban jelentett be egyéves felülvizsgálatot. A Bank of Canada pedig ötévente vizsgálja felül inflációs célkitűzését.

STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT
Szeretne még többet megtudni?