SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2018. március 8.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagytuk az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy ezek hosszabb időszakon keresztül, jóval a nettó eszközvásárlási programunk időhorizontján túl a jelenlegi szinten maradnak.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük, hogy a nettó eszközvásárlásaink, amelyek jelenlegi havi volumene 30 milliárd €, 2018. szeptember végéig, illetve szükség esetén ennél tovább is folyamatban lesznek, mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs pályában tartós, a testület inflációs céljával összeegyeztethető korrekciót nem tapasztal. Az eurorendszer folytatni kívánja az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újrabefektetését a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, de legalábbis a szükséges ideig. Ez mind a kedvező likviditási feltételeket, mind a megfelelő monetáris politikai irányt támogatja.

A kapott információk az új szakértői prognózissal együtt alátámasztják az euroövezeti gazdaság erős ütemű és széles alapokon nyugvó növekedési lendületét; az előrejelzés szerint a gazdaság a vártnál valamivel gyorsabban bővül rövid távon. A növekedési kilátások is visszaigazolják az abba vetett bizalmunkat, hogy az infláció üteme középtávon a 2% alatti, ám ahhoz közeli szint felé halad. A trendinflációs mutatók ugyanakkor visszafogottak maradnak, és még nem mutatkoznak a tartósan felfelé irányuló trend meggyőző jelei. Ennek kapcsán a Kormányzótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a devizaárfolyamok és a pénzügyi helyzet alakulását, figyelembe véve ezek esetleges kihatását a várható inflációra. Általában tehát továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás tovább erősödjön, és középtávon támogassa a teljes infláció alakulását. A folyamatos monetáris politikai támogatást a nettó eszközvásárlások, a vásárolt jelentős nagyságú eszközállomány és annak jövőbeli visszaforgatása, valamint a kamatpályára vonatkozó előretekintő útmutatásunk biztosítja.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. A reál-GDP 2017 utolsó negyedében az előző negyedévhez képest 0,6%-kal bővült a harmadik negyedéves 0,7% után. A legfrissebb gazdasági adatok és felmérési eredmények folyamatosan széles alapokon nyugvó, szilárd növekedési lendületet jeleznek. Monetáris politikai intézkedéseink, amelyek megkönnyítették az adósságleépítést, folyamatosan alátámasztják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást támogatja a munkaerőpiacon végbement reformoknak is köszönhető foglalkoztatásbővülés és a növekvő háztartási vagyonállomány. A vállalati beruházások folyamatosan erősödnek, ahogy támogatja őket az igen kedvező finanszírozási helyzet, az emelkedő vállalati jövedelmezőség és a szilárd kereslet. A lakáscélú beruházások szintén tovább javultak az elmúlt negyedévekben. Ezenkívül a széles alapokon nyugvó világgazdasági expanzió is serkenti az euroövezeti kivitelt.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az EKB szakértőinek 2018. márciusi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is. Az éves reál-GDP az előrejelzés szerint 2018-ban 2,4%-kal, 2019-ben 1,9%-kal, 2020-ban pedig 1,7%-kal nő. Az eurorendszer szakértőinek 2017. decemberi makrogazdasági előrejelzéseihez viszonyítva a reál-GDP-növekedésre vonatkozó prognózist 2018-ra felfelé módosítottuk, 2019-re és 2020-ra pedig változatlanul hagytuk.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok megítélésünk szerint nagyjából egyensúlyban vannak. Egyfelől a megfigyelhető pozitív ciklikus lendület rövid távon újabb erősebb növekedéshez vezethet. Másfelől azonban a lefelé mutató kockázatok továbbra is elsősorban globális tényezőkkel, például az erősödő protekcionizmussal, a devizapiaci és egyéb pénzügyi piaci folyamatokkal magyarázhatók.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja 2018 februárjában 1,2%-ra csökkent a januári 1,3%-ról. Ez elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjából eredő negatív bázishatásoknak tudható be. Előretekintve, a tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra lehet következtetni, hogy az év hátralevő részében a teljes infláció éves szinten várhatóan 1,5% közelében fog ingadozni. A trendinflációs mutatók mindenütt továbbra is visszafogottak. Előretekintve, középtávon fokozatos emelkedésük várható, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, a kibocsátási rés ennek megfelelő záródása és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

Összességében ez a helyzetértékelés körvonalazódik az EKB 2018. márciusi makrogazdasági szakértői prognózisában is, amely 2018-ra 1,4%-os, 2019-re 1,4%-os, 2020-ra pedig 1,7%-os éves HICP-inflációt vetít előre. Az eurorendszer szakértőinek 2017. decemberi makrogazdasági előrejelzéseihez viszonyítva a teljes HICP-inflációra vonatkozó prognózist 2019-re kissé lefelé módosítottuk, 2018-ra és 2020-ra pedig változatlanul hagytuk.

A monetáris elemzésre térve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) továbbra is erőteljesen bővül, 2018. januárban 4,6%-os éves ütemben, ami megegyezik az előző hónapival. Alakulása az EKB monetáris politikai intézkedéseinek hatásával és a legnagyobb likviditású betétállományok alacsony alternatívaköltségével magyarázható. Ennek megfelelően az M3 növekedésének hajtómotorja ismét a szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum (M1) volt, amely folyamatosan szilárd éves ütemben bővül.

A magánszektornak nyújtott hitelek növekedése, amelyet 2014 eleje óta tapasztalunk, folyamatosan élénkül. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2018 januárjában 3,4%-ra emelkedett a 2017. decemberi 3,1%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme 2,9%-kal nem változott. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – nevezetesen a kis- és középvállalkozások számára –, valamint övezetszerte a hiteláramlást.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy biztosítsuk az inflációs ráták tartós visszatérését középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha az egyéb gazdaságpolitikai területek is döntő mértékben hozzájárulnak a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékenységek kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Olyan környezetben, ahol az egyes országokra vonatkozó 2017. évi ajánlásokat jellemzően csak korlátozottan valósították meg – ahogy ezt az Európai Bizottság tegnapi közleményében is kinyilvánította – az euroövezeti országokban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a reformfolyamatra. Ami a fiskális politikát illeti, az egyre szilárdabb és szélesebb alapokon nyugvó expanzió szükségessé teszi a fiskális tartalékok újrafelhalmozását. Különösen fontos ez azokban az országokban, ahol változatlanul magas az államadósság. Minden országnak előnyére válhat, ha fokozottabb erőfeszítéseket tesz a közpénzügyek összetételének még inkább növekedésbarát kialakítására. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárásnak az egyes országok között és időben is következetes, átlátható és maradéktalan alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítése is változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács konkrét, határozott lépések megtételére szólít fel annak érdekében, hogy teljesen kiépüljön a bankunió és a tőkepiaci unió.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

Médiakapcsolatok