A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2017. március 9.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy az irányadó kamatok huzamosabban, jóval a nettó eszközvásárlási program időhorizontján túl az aktuális vagy ennél alacsonyabb szinten maradnak. A hagyományostól eltérő intézkedéseket illetően megerősítjük, hogy az eszközvásárlási programot folyó hó végéig a jelenlegi havi 80 milliárd eurós ütemben folytatjuk, valamint hogy 2017 áprilisától a program 60 milliárd eurós havi ütemben folytatódik 2017. december végéig, illetve szükség esetén ennél tovább, egészen addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs céljának megfelelő, tartós korrekciót nem tapasztal az inflációs pályában. A nettó vásárlásokkal párhuzamosan az eszközvásárlási program során vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül.

Monetáris politikai intézkedéseink révén sikerült fenntartanunk az igen kedvező finanszírozási feltételeket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az infláció középtávon tartósan a 2% alatti, ám ahhoz közeli szint felé tartson. Az intézkedéseknek a cégek és háztartások hitelfelvételi kondícióiba való folyamatos átgyűrűzése jótékonyan hat a hitelteremtésre, és támogatja az euroövezeti gazdaság egyre határozottabb élénkülését. A hangulatmutatókból az következik, hogy a ciklikus fellendülés üteme erősödik. Az infláció ismét emelkedett, ami nagyrészt az energia- és élelmiszerárak inflációjának tudható be. A trendinflációs nyomás ugyanakkor továbbra is visszafogott. A Kormányzótanács továbbra sem veszi figyelembe a HICP-vel mért infláció változásait, amennyiben megítélése szerint ezek átmeneti jellegűek, és nincsenek kihatással a középtávú árstabilitási kilátásokra

Továbbra is rendkívül laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás felerősödjön, és középtávon támogassa a teljes (headline) inflációt. Amennyiben ezen időszak alatt a kilátások kedvezőtlenebbül alakulnak, vagy a pénzügyi feltételek már nem lesznek összeegyeztethetőek az inflációs pályának a tartós korrekció irányába való kiigazításával, készen állunk arra, hogy az eszközvásárlási programot volumen, illetve időtartam tekintetében bővítsük.

Most pedig áttérek értékelésünk részletesebb ismertetésére, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP 2016 utolsó negyedévében 0,4%-kal növekedett az előző negyedévhez képest a harmadik negyedévi hasonló ütem után. A beérkező, elsősorban felmérési adatok alapján határozottabban bízunk benne, hogy a folyamatban levő gazdasági expanzió tovább erősödik és tágul. Átgyűrűző monetáris politikai intézkedéseink támogatják a belső keresletet, és segítik az adósságleépítési folyamatot. A beruházások élénkülését folyamatosan támogatják az igen kedvező finanszírozási feltételek és a javuló vállalati nyereségesség. Emellett a megvalósult szerkezeti reformoknak is köszönhetően emelkedő foglalkoztatás pozitívan befolyásolja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét, támogatva ezzel a magánfogyasztást. Ezzel egy időben megfigyelhetők a világgazdaság kissé erősebb élénkülésének és a világkereskedelem bővülésének a jelei is. Az euroövezet növekedését azonban várhatóan visszafogja a szerkezeti reformok vontatott végrehajtása és a több szektorban még elvégzendő mérlegkiigazítás igénye.

Összességében ezt az értékelést tükrözi az EKB 2017. márciusi, szakértői makrogazdasági prognózisa is, amely 2017-re 1,8%-os, 2018-ra 1,7%-os, 2019-re pedig 1,6%-os reál-GDP-növekedést valószínűsít. Az eurorendszer szakértőinek 2016. decemberi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a reál-GDP-növekedési kilátások 2017-ben és 2018-ban némileg felfelé módosultak. Az euroövezeti növekedési kilátásokat övező kockázatok mostanra kevésbé markánsak, de még mindig lefelé mutatnak, és túlnyomórészt globális tényezőkkel állnak kapcsolatban.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja a 2016. decemberi 1,1% és a 2017. januári 1,8% után tovább emelkedve februárban elérte a 2,0%-ot. Mindez főként az energiaár- és feldolgozatlan élelmiszerár éves inflációjának megugrásával magyarázható, miközben a trendinfláció nem mutatja a meggyőzően emelkedő tendencia jeleit. A teljes infláció az elkövetkező hónapokban várhatóan 2% közelében marad, ami nagyrészt az éves energiaár-mozgásoknak tudható be. A trendinflációs mutatók ugyanakkor alacsony szinten maradtak, és középtávon is várhatóan csak fokozatosan emelkednek, amit a monetáris politikai intézkedéseink, az előreláthatólag folyamatos gazdaságélénkülés és a kibocsátási rés ennek kapcsán megfigyelhető fokozatos záródása támogat.

Ugyanez a pálya körvonalazódik az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2017. márciusi makrogazdasági prognózisából is, amely szerint a HICP-vel mért infláció éves szinten 2017-ben 1,7%, 2018-ban 1,6%, 2019-ben pedig 1,7% lesz. Az eurorendszer szakértőinek 2016. decemberi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a HICP-vel mért inflációs prognózist 2017-ben jelentősen, 2018-ban pedig kismértékben felfelé módosítottuk, 2019-ben pedig változatlanul hagytuk. A szakértői prognózis megvalósulásának az az előfeltétele, hogy monetáris politikai intézkedéseink maradéktalanul megvalósuljanak.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2017. januárban továbbra is erőteljesen, éves szinten 4,9%-kal bővült a 2016. decemberi 5,0% után. Ütemét a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is elsősorban a legnagyobb likviditási fokú elemek támogatták, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) 2017. januárban éves szinten 8,4%-kal bővült a 2016. decemberi 8,8% után.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető, fokozatosan élénkülő pályán mozgott. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kihelyezések 2017 januárjában éves szinten a múlt havival megegyező 2,3%-kal bővültek. A háztartási kihelyezések éves növekedési üteme 2017. januárban 2,2% volt a 2016. decemberi 2,0% után. Noha a banki hitelezés alakulása továbbra is elmaradást tükröz az üzleti ciklushoz, a hitelkockázathoz, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban folyamatban lévő mérlegkiigazításhoz képest, a 2014 júniusa óta bevezetett monetáris politikai intézkedések jelentősen támogatják a vállalatok és a lakosság hitelfelvételi kondícióit, és ezen keresztül az euroövezeti hiteláramlást.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy fenn kell tartani a rendkívül laza monetáris politikát ahhoz, hogy biztosítsuk az inflációs ráták indokolatlan késedelem nélküli visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

Ahhoz azonban, hogy a pénzpolitikai intézkedéseink minden gyümölcsét élvezhessük, a gazdaságpolitika egyéb területeinek is sokkal határozottabban kell szerepet vállalniuk a gazdasági növekedés megerősítése érdekében. A szerkezeti reformok végrehajtását nagymértékben élénkíteni kell ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, és fokozódjon a potenciális kibocsátás növekedése. Olyan környezetben, ahol az egyes országokra vonatkozó 2016. évi ajánlásokat jellemzően csak korlátozottan valósították meg, 2017-ben az euroövezet összes országában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a reformfolyamatra. Ami a fiskális politikát illeti, minden országban fokozottabb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közpénzügyi intézkedések összetétele még jobban előmozdítsa a gazdasági növekedést. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak az egyes országok között és időben is következetes, maradéktalan alkalmazása nélkülözhetetlen az EU szervezetirányítási rendszerébe vetett bizalom megőrzéséhez.

Várjuk kérdéseiket.

Médiakapcsolatok