Mi az infláció?

Az árak széles körű emelkedése

Egy piacgazdaságban az áruk és a szolgáltatások árai szüntelenül változnak, egyesek emelkednek, mások csökkennek. Inflációról akkor beszélünk, ha nemcsak egy-egy cikk ára emelkedik, hanem az áruk és szolgáltatások jó részéért többet kell fizetnünk. Ez azt jelenti, hogy egy euróért kevesebb mindent tudunk megvenni, vagy másképpen megfogalmazva: egy euro kevesebbet ér, mint korábban.

Az inflációs szörny

Árstabilitásról szóló oktatófilmünk
egyik szereplője: az inflációs szörny

Az árstabilitásról szóló rajzfilm megtekintése

Egyes árváltozások fontosak, mások kevésbé

Az átlagos áremelkedés kiszámításakor azoknak a termékeknek az árváltozása, amelyekre többet költünk (pl. elektromos áram) nagyobb súllyal esik latba, mint azoké, amelyekre kevesebbet (pl. cukor, bélyeg).

Különböző emberek különböző dolgokat vesznek

Minden háztartásnak eltérő pénzköltési szokásai vannak: egyeseknek autójuk van és esznek húst, mások kizárólag tömegközlekedéssel közlekednek és vegetáriánusok. Az összes háztartás kiadási szokásainak átlaga határozza meg, hogy az egyes termékek és szolgáltatások mekkora súlyt kapnak az infláció mérésében.

Az infláció méréséhez a háztartások által elfogyasztott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszik. Ezek a következőképpen csoportosíthatók:

  • mindennapi fogyasztási cikkek (élelmiszer, újság, benzin);
  • tartós fogyasztási cikkek (ruhanemű, asztali számítógép, mosógép);
  • szolgáltatások (fodrász, biztosítás, lakásbérlet).

A bevásárlókosár árának éves összehasonlítása

A háztartások által egy év alatt elfogyasztott összes árut és szolgáltatást „kosárba” rendezik. Ebben minden egyes árucikknek meghatározott ára van, amely időről időre változhat. Az éves inflációt úgy kapjuk meg, hogy a teljes kosár egy adott havi árát összehasonlítjuk az egy évvel korábbival.

Példa az infláció kiszámítására*
Bázisévben megvásárolt mennyiség Ár
(bázisév)
Ár
(1 évvel később)
Ár
(2 évvel később)
Egységár Összesen Egységár Összesen Egységár Összesen
150 vekni kenyér 1,50 € 225 € 1,30 € 195 € 1,60 € 240 €
100 csésze kávé 2,40 € 240 € 2,40 € 240 € 2,15 € 215 €
12 hajvágás 20,00 € 240 € 22,00 € 264 € 23,00 € 276 €
1 télikabát 145,00 € 145 € 176,00 € 176 € 160,00 € 160 €
A kosár teljes ára 850 € 875 € 891 €
Árindex 100,0 102,9 104,8
Inflációs ráta 2,9% 1,8%

* Az euroövezeti fogyasztói árak inflációját minden hónapban az Eurostat számítja ki. Az átlagosan nagyjából 700 árut és szolgáltatást magában foglaló harmonizált fogyasztóiár-index (angol rövidítéssel HICP) azt mutatja meg, hogy az euroövezeti háztartások átlagosan mennyit költenek a kosár tartalmának megvásárlására. A HICP-ben szereplő teljes termékskála és a jelenlegi inflációs ráták

  1. Gyűjtsük össze a fogyasztói kosarunkban szereplő összes terméket és a belőlük egy adott évben („bázisév”) elfogyasztott mennyiséget.Példánkban csak kenyér, kávé, hajvágás és télikabát szerepel.
  2. Számítsuk ki, hogy összesen mennyit költöttünk az egyes tételekre. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a megvásárolt mennyiséget megszorozzuk a hozzá tartozó egységárral:150 vekni kenyér x 1,50 € = 225 € 100 csésze kávé x 2,40 € = 240 € stb.
  3. Adjuk össze az így kapott összegeket, így megkapjuk, hogy összesen mennyi pénzért fogyasztottunk. Bázisévünkben 850 eurót költöttünk.4. Ismételjük meg a 2. és a 3. lépést a következő két év esetében.
  4. Ismételjük meg a 2. és a 3. lépést a következő két év esetében.A példán jól látható, hogy az első év után néhány ár megváltozott: teljes fogyasztói kosarunk ára 875 euróra emelkedett, egy évvel később pedig már 891 euróra.
  5. Osszuk el a kosár teljes árát minden év esetében a bázisévbeli árral, majd az eredményt szorozzuk meg százzal.1 év múlva: 875 € ÷ 850 € x 100 = 102,9.
  6. Az éves infláció nem más, mint az adott év és a rákövetkező év közötti százalékos változás.Példánkban az inflációs ráta egy év után 2,9%. Ezt úgy kapjuk meg, hogy az adott év árindexéből kivonjuk az előző év indexét (102,9 – 100), és az így kapott értéket elosztjuk az előző év árindexével (100), majd az egészet megszorozzuk százzal. Ugyanezt a módszert követve a következő év inflációs rátája (104,8 – 102,9) ÷ 102,9 x 100 = 1,8%.

Infláció az euroövezetben

Harmonizált árindex

Az euroövezetben a fogyasztói árak változását az úgynevezett harmonizált fogyasztóiár-indexszel (angol rövidítéssel HICP) mérik. A harmonizált szó arra utal, hogy az Európai Unió országai ugyanazt a módszertant alkalmazzák, aminek köszönhetően az egyes országok adatait össze lehet hasonlítani egymással.

    Infláció, árstabilitás és az EKB

    Az EKB legfontosabb feladata az árak stabilan tartása. Árstabilitásnak az EKB azt tekinti, amikor az éves HICP-infláció középtávon 2% alatti, de ahhoz közeli értéken van. Miért olyan fontos az árstabilitás fenntartása?

    Összehasonlíthatóság az egyes országok között

    Mielőtt az euro közös fizetőeszközünkké vált volna, minden egyes országnak saját módszereivel és eljárásaival kellett mérnie a drágulás ütemét. Az euro bevezetésével szükségessé vált, hogy az inflációt – az esetleges hiányosságok vagy átfedések kiiktatásával – az egész euroövezetben mérhetővé, az eredményeket pedig összehasonlíthatóvá tegyék. A HICP és a hozzá kapcsolódó, jogilag kötelező normarendszer éppen ezt a célt szolgálja.

      Az egyes termékek súlya a HICP-ben

      Hogy egyetlen ár változása mennyiben befolyásolja a HICP alakulását, attól függ, hogy a háztartások átlagosan mennyit költenek rá.
      Példa – kávé: a kávénak (a teával és a kakaóval együtt) 0,4%-os súlya van az indexben. Ha tehát ára megváltozik, ez nem nagyon módosítja a teljes HICP értékét.
      Példa – benzin: a benzin (egyéb gépkocsi-üzemanyagokkal és kenőanyagokkal együtt) 4,6%-kal részesedik az indexből, vagyis ha ára ugyanannyi százalékkal változik, mint a kávéé, ez nagyjából tízszer akkora mértékben jelentkezik a HICP-ben.

      A fő termékcsoportok súlya a HICP-ben

      Hogyan számítják ki a HICP-t?

      1. Összegyűjtik az árakat – Az ármegfigyelők havonta nagyjából 1,8 millió árat írnak össze több mint 200 000 kereskedelmi egységben, az euroövezet mintegy 1600 településén. Országonként átlagosan 700 termék és szolgáltatás árait gyűjtik össze, ám ezek pontos száma országonként más és más. Minden egyes termékről különböző kereskedelmi egységekből és régiókból gyűjtik az adatokat. Példa: A könyvek árkategóriájában például különböző műfajok szerepelnek (széppróza, nem széppróza, kézikönyv stb.) könyvesboltok, szupermarketek és internetes elárusítóhelyek szerint. Bővebben
      2. Súlyozzák a termékcsoportokat – Az egyes termékcsoportokat az átlagos háztartás költségvetésében betöltött szerepük szerint súlyozzák. Hogy a mutató megőrizze aktualitását és tükrözze a változó fogyasztási szokásokat, a súlyokat rendszeresen frissítik. Kiszámításuk felméréseken alapul, amelyek során a háztartásokat arra kérik, jegyezzék fel, hogy mire költik a pénzüket. A súlyok országos átlagok, amelyek tükrözik valamennyi fogyasztói csoport (gazdagok és szegények, fiatalok és idősek stb.) pénzköltési szokásait. Bővebben
      3. Súlyozzák az országokat – Az egyes országokat az euroövezet fogyasztási összkiadásaiban való részesedésük alapján súlyozzák. Bővebben

      Ki számítja ki a HICP-t ...

      ... a tagországokra vonatkozóan? Minden egyes euroövezeti országnak saját statisztikai hivatala van, amely meghatározza az adott ország HICP-jét.

      ... az euroövezetre vonatkozóan? Az országos statisztikákat azután elküldik az Eurostathoz, amely az Európai Közösségek statisztikai hivatala. Ez az intézmény határozza meg a teljes euroövezet HICP-jét, továbbá ő gondoskodik arról, hogy a tagországok adatai kellően pontosak legyenek. Utóbbi érdekében folyamatosan figyeli, hogy az adatok mennyiben tükrözik a kötelező jogi normákat. További részletek az Eurostat HICP-t bemutató oldalain olvashatók.

      Adatvizsgálat

      Az euroövezeti fogyasztói árak inflációja 1961 óta

      A hetvenes és a nyolcvanas években több európai országban igen magas volt az infláció. A kilencvenes évek közepe óta azonban jelentősen lelassult a drágulás üteme, ami egyrészt az eurobevezetésre való felkészülésnek, másrészt az EKB monetáris politikájának köszönhető.

      Ábra: A CPI alakulása 1961 óta

      Milyen tényezők állnak a legfrissebb inflációs adatok mögött?

      Gyakran nem a legnagyobb árváltozást produkáló tételek befolyásolják leginkább az index alakulását. Az inflációs ráta ugyanis az egyes termékeknek az átlagos háztartás fogyasztási kiadásaiban való részesedésétől, vagy más szóval „súlyától” is függ.

      Ábra: Árváltozások és az egyes termékcsoportok súlya a HICP-ben

      Tekintse meg a legfrissebb adatokat az interaktív inflációs képernyő segítségével

      Ezeken az ábrákon a legfrissebb és a múltbeli adatok tekinthetők meg 1996-ig visszamenőleg. Ki lehet rajtuk választani az egyes országokat, és meg lehet nézni, milyen komponensekből tevődik össze az inflációs ráta. Valamely időszakot kiválasztva mozgóképes megjelenítésben is meg lehet szemlélni az infláció havi alakulását.

      A flash animáció miniképes megjelenítésben

      Országonkénti és termékcsoportonkénti adatok táblázatos formában

      A HTML táblázatok miniképes megjelenítésben

      Érzékelt infláció

      A fogyasztói közvélemény-kutatások szerint az emberek gyakran magasabbnak érzik az inflációt annál, mint amit a tényleges árindexek tükröznek. Mi befolyásolja tehát, hogy miként érzékeljük az inflációt? Több elméleti tanulmány a következőket állapította meg:

      Zsemlék képe

      • Az áremelkedésre inkább felfigyelünk, mint az állandó vagy a csökkenő árakra – A drágulás tovább megragad az emlékezetünkben. A stabil vagy csökkenő árakat kevésbé vesszük észre, pedig ezeket az árakat is figyelembe veszik az infláció ütemének kiszámításában.
      • Jobban feltűnnek a gyakori készpénzes vásárlások – Az elmúlt évek során az átlagot meghaladó mértékben drágult néhány gyakran vásárolt áru és szolgáltatás, például a benzin, a kenyér és a buszjegy. Gyakran előfordul, hogy az inflációra gondolva túlságosan is felkelti a figyelmünket, ha ezek ára megy fel. Ez azt is jelentheti, hogy túlbecsüljük a tényleges inflációt.
      • Kevésbé tűnik fel az ár, ha valamit ritkán veszünk, vagy ha közvetlen számlaterheléssel fizetünk érte – A háztartások költségvetésének jelentős részét a ritkábban vásárolt áruk és szolgáltatások teszik ki. Ilyen például az autó és a nyaralás. Vannak olyan cikkek is, például az albérlet vagy a telefonszámla, amelyekért automatikus banki átutalással (közvetlen terhelés, állandó megbízás) fizetünk. Ezekről a kiadásokról és áruk változásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, amikor az inflációról véleményt alkotunk.

        Az infláció igen sokféle ár változásának átlaga

        Ábra: Árváltozások és az egyes termékcsoportok súlya a HICP-ben

        • „Személyes” infláció – A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) egy átlagos áru- és szolgáltatáskosáron alapul. Az átlagos kosár az összes háztartást jellemzi. Azok a háztartások azonban, amelyek az átlagosnál nagyobb inflációt tapasztalnak, ennek jobban tudatában vannak, mint azok, amelyek az átlagosnál kisebb infláció előnyét élvezik.

          Példa: ha a benzin ára jobban felmegy, mint a többi árué és szolgáltatásé, a gyakrabban autózók valószínűleg nagyobbnak fogják érzékelni az inflációt a HICP-nél, mivel az átlagnál többet költenek benzinre. Ezzel szemben azok számára, akik ritkábban használják az autót, kisebb lesz az úgynevezett személyes infláció.

        • Az inflációs rátát évente számolják, emlékezetünk viszont távolabbra tekint vissza – A HICP-t rendszerint az éves növekedési ütemben adják meg, azaz egy bizonyos időszak, mondjuk 2009. január általános árszintjét az egy évvel korábbi megfelelő időszakkal, tehát 2008. januárral vetik össze. Sokan viszont a sok évvel ezelőtti árakhoz viszonyítanak. Hosszú időszakot figyelembe véve ugyanakkor még akkor is jelentősen emelkednek az árak, ha az éves infláció üteme alacsony. Így ha például a HICP éves szinten 2%-kal nő, tíz év alatt ez az általános árszint több mint 20%-os emelkedését vonja magával.

          A régi Fiat 500-as képe Az új Fiat 500-as képe

          • Árváltozás kontra minőségváltozás – Ha egy termék ára megváltozik, sokszor az inflációnak tudjuk be, pedig időnként ezzel párhuzamosan a minősége is megváltozik. A HICP-ben ezt úgy veszik figyelembe, hogy a minőségváltozás hatását kiveszik az indexből.

            Példa: Lehet, hogy felment egy autótípus ára, de gyakran az új modell már az alapfelszereltségben is tartalmazza az előzőleg extrának számító elemeket, például a beépített navigációs rendszert, légkondicionálást vagy a légzsákot. Ilyen esetben az ár részben a minőségjavulás és nem az infláció miatt megy fel. Ha például az autó átlagosan 5%-kal lett drágább, de ebből 1%-nyi a jobb minőségnek tudható be, a HICP ennél a cikknél 4%-os áremelkedést mutat.