Gyakori kérdések a digitális euróról
Utolsó frissítés: 2024. június 13.
1. kérdés: Miért kellene Európának digitális euro?
A digitális átállás fizetési szokásainkat is átalakítja. A készpénzes fizetés visszaesőben van, és a koronavírus (Covid19) okozta világjárvány nyomán egyre inkább előtérbe kerül az online vásárlás és a digitális fizetés. A digitális euro elektronikus formában töltené be a készpénz szerepét a digitalizált világban. Lehetőséget biztosítana a fogyasztóknak, hogy digitális formában használják a jegybankpénzt, kiegészítve a bankjegyeket és érméket.
A digitális euro megkönnyítené az emberek életét, mivel még nem létező lehetőséget nyitna meg előttük: az egész euroövezetben elfogadott, az üzletekben, online és a személyközi fizetés során használható digitális fizetési módot. A digitális euro a készpénzhez hasonlóan kockázatmentes, széles körben hozzáférhető, felhasználóbarát és alaphasználat esetén ingyenes fizetési mód lenne.
Egyúttal az euroövezet stratégiai autonómiáját és monetáris szuverenitását is emelné azáltal, hogy fokozná az átfogó európai pénzforgalmi ökoszisztéma hatékonyságát, ösztönözné az innovációt, és rugalmasabbá tenné a rendszert az esetleges kibertámadások és technikai zavarok – például áramszünet – esetén.
További információk arról, hogy miért van szükségünk digitális euróra.
2. kérdés: Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?
A digitális euro páneurópai fizetési megoldást kínálva az egész euroövezetben elérhető lenne európai irányítás alatt. Ezáltal csökkenne Európában a nem európai pénzforgalmi magánszolgáltatóktól való a függés, mivel ellensúlyozná piaci erőfölényüket. A digitális euro ugyanakkor versenyképesebbé és innovatívabbá tenné az európai pénzforgalmi környezetet, olyan platformot kínálva, amely megkönnyíti a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy saját páneurópai megoldásokat kínáljanak.
A digitális euro sikeres bevezetése esetén minden szempontból globális éllovassá tehetné Európát a digitális pénzügyi szolgáltatások és a jegybanki digitális fizetőeszközök terén.
3. kérdés: Felváltaná-e a digitális euro a készpénzt?
Nem, a digitális euro nem váltaná fel a készpénzt, csak kiegészítené. A kettő együtt lenne elérhető, válaszul az emberek gyors és biztonságos digitális fizetés iránti egyre nagyobb igényére. A készpénz az euroövezetben továbbra is rendelkezésre állna csakúgy, mint a többi jelenleg használatos magánjellegű elektronikus fizetőeszköz.
4. kérdés: A digitális euro az eurorendszer alternatív fizetőeszköze lenne?
Nem. A digitális euro csupán újabb lehetőséget adna közös pénzünkkel, az euróval való fizetésre Európában, és mint ilyen, egy az egyben átváltható lenne bankjegyre. A digitális euro az emberek és a cégek digitális fizetési mód iránti egyre erősebb preferenciáját venné figyelembe.
5. kérdés: Jelenleg hol tart a digitális euróval kapcsolatos projekt?
A kétéves vizsgálati fázis után az EKB Kormányzótanácsának határozata alapján 2023. november 1-jén megkezdődött az előkészítő fázis.
Célja a digitális euro alaposabb kidolgozása és tesztelése, összhangban a vizsgálati fázisban született, kialakítással kapcsolatos döntésekkel és technikai követelményekkel.
Eszerint az eurorendszernek lehetősége nyílik mélyreható elemzésre, tesztelésre, kísérletezésre és az érdekelt felek bevonására, hogy a digitális euro biztosan megfeleljen a legszigorúbb minőségi, biztonsági és használhatósági előírásoknak.
A jelenlegi szakasz két évig tart és 2025 végén fejeződik be, amikor a Kormányzótanács dönteni fog arról, hogy továbblép-e az előkészítési fázis következő szakaszába, és ha igen, meghatározza annak célját és időtartamát.
A digitális euro kibocsátására vonatkozó határozatról akkor dönt majd a Kormányzótanács, ha a kapcsolódó jogszabályok elfogadásra kerültek.
6. kérdés: Hogyan működnek közre az európai jogalkotók a folyamatban?
Az Európai Bizottság 2023. június 28-án jogszabálytervezetet terjesztett elő a digitális euro lehetőségéről. A jogszabályban biztosítanák, hogy a jövőbeli digitális euro – bármely formában is vezetik be – kibővítse az emberek és a vállalkozások számára elérhető digitális fizetőeszközök körét, lehetővé téve a széles körben elfogadott, olcsó, biztonságos és rugalmas, jegybankpénzzel való digitális fizetést az euroövezet bármely pontján.
A két folyamat – a jogalkotás és a digitális euro tervezése – párhuzamosan zajlik majd, hogy az eurorendszer indokolt esetben haladéktalanul le tudja bonyolítani a kibocsátást, amint indokolttá válik az erről szóló döntés a digitális euróra vonatkozó jogi keret elfogadása után.
Az eurorendszer mérlegeli a digitális euro kialakítását érintő olyan módosításokat, amelyek a jogalkotói tanácskozások során esetleg felmerülnek. Az EKB is készen áll a jogalkotási folyamat igény szerinti támogatására és a technikai lépések megtételére.
A EKB Kormányzótanácsa majd csak a jogi aktus elfogadása után dönt a kibocsátásról.
7. kérdés: Ki vesz részt a digitális euro projektben?
Az eurorendszernek, vagyis az EKB-nak és az euroövezet nemzeti központi bankjainak garantálniuk kell, hogy a digitális euro megfeleljen a felhasználói igényeknek. Az eurorendszer ezért szorosan együttműködik és rendszeresen egyeztet a döntéshozókkal, a jogalkotókkal, a piaci szereplőkkel és a civil társadalmi szervezetekkel. A fókuszcsoportok – mint a nagyközönség nézeteit és preferenciáit közvetlenül meghallgató fórumok – értékes szerepet töltenek be.
Ezek a szerepvállalások különböző körülmények között zajlanak, például az EKB elnökletével működő, a pénzforgalmi piac valamennyi érdekeltjét tömörítő fórum, a Kisösszegű Euro-pénzforgalmi Tanács keretében, illetve a piaci tanácsadó csoportban, amely olyan szakértőkből áll, akik a vizsgálati szakaszban észrevételeket fogalmaztak meg a digitális euro kialakításáról és forgalmazásáról.
Ezenkívül az EKB rendszeresen részt vesz az euroövezeti országok pénzügyminisztereivel tartott eurocsoport értekezletein, és ismerteti az Európai Parlament döntéshozóival a projektben megtett lépéseket. Szemináriumok keretében meghallgatja az európai civil társadalmi szervezetek (angol) képviselőit.
8. kérdés: Ki használhatná a digitális eurót?
Amint az Európai Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezetben is szerepel, a digitális euro rendelkezésre állna az euroövezeti tagállamokban ideiglenesen tartózkodó vagy állandó lakóhellyel rendelkező személyek, illetve ott ideiglenes vagy állandó telephellyel rendelkező vállalkozások és közigazgatási intézmények számára.
A személyes vagy szakmai célból euroövezeti országba utazó, illetve korábban ott tartózkodó vagy letelepedett személyek is igénybe vehetnék a digitális eurót.
Ezenkívül az euroövezeten kívül tartózkodó vagy letelepedett személyek, vállalkozások és közigazgatási intézmények is felhasználhatnák, ha digitáliseuro-számlát nyitnak az Európai Gazdasági Térség valamely tagországában vagy harmadik országban letelepedett vagy működő pénzforgalmi szolgáltatónál, feltéve, hogy az EU és az adott harmadik ország, illetve az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállam vagy harmadik ország nemzeti központi bankja megállapodik erről.
9. kérdés: Miért akarnának a fogyasztók digitális eurót használni?
A digitális eurót mindenféle fizetési célra fel lehetne használni, bármikor és bárhol az euroövezetben. Olyan általánosan elfogadott digitális fizetőeszközt nyújtana, amellyel a fogyasztók díjmentesen fizethetnek az üzletekben, az interneten és a személyközi forgalomban. Digitális, mégis hivatalos pénz, amely online és offline egyaránt használható.
A digitális eurót úgy alakítanánk ki, hogy az egyéb digitális fizetési módokkal összehasonlítva magasabb szintű adatvédelmet biztosítson. Az eurorendszer nem fogja a fizetési tranzakciók alapján azonosítani az egyéneket. Továbbá, a személyes offline digitális euro tranzakciók részleteit csak a befizető és a kedvezményezett ismerné.
A digitális euro biztonságos, könnyen használható fizetőeszköz lenne, amely előmozdítaná a digitális pénzügyi befogadást, garantálva, hogy senki sem marad le. A fogyatékkal élők, a bankszámlával nem rendelkezők, valamint a digitális vagy pénzügyi készségek híján levők igényeit is figyelembe venné.
Az egész euroövezetben való felhasználhatóság és hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Bizottság által kidolgozott jogszabálytervezet elő fogja írni a kereskedőknek a digitális euro elfogadását, a felügyelt közvetítőknek pedig az ügyfeleiknek való forgalmazást.
10. kérdés: Miben állna a digitális euro értéke a kereskedők szempontjából?
A digitális euro valódi páneurópai megoldást kínálna az egész euroövezetre kiterjedő elfogadással. A kereskedők számára egyszerűbb, olcsóbb alternatívát kínálna a mostani széttagolt pénzforgalmi viszonyok között. Jobb pozícióból tárgyalnának a fizetési megoldások szolgáltatóival a feltételekről, így lefaragnák a költségeiket.
A digitális euro hozzájárulna a magasabb átváltási arányhoz a kereskedők számára. Ez különösen az online vásárlásnál érdekes, mivel a vásárlók kevésbé hajlamosak visszalépni a vásárlástól, ha ismerik a fizetőeszközt. Ezenkívül a digitális eurónak köszönhetően a kereskedők azonnal megkapnák a kifizetett összeget többletköltség nélkül.
11. kérdés: Milyen értéket nyújtana a digitális euro a közvetítőknek?
A felügyelt közvetítők, például bankok nélkülözhetetlenek lennének a digitális euro forgalmazásában. Valamennyi digitális euróval kapcsolatos kérdésben elsősorban ők tartanák a kapcsolatot a magánszemélyek, a kereskedők és a vállalkozások felé, és ők nyújtanák az összes végfelhasználói szolgáltatást.
A digitális euro révén az euroövezet minden pontja azonnal elérhetővé válna számukra, ellentétben a legtöbb magánjellegű innovációval, amely jellemzően bizonyos belföldi piacokra összpontosul. Ezzel a közvetítők újabb innováció- és versenyösztönző platformhoz jutnának az euroövezet bővülő e-kereskedelmi és digitális fizetési piacain.
De további üzleti lehetőségek is megnyílnának a számukra. Például az eurorendszer javaslata szerint, ha az euroövezeten kívüli kereskedők digitális euróval kívánnának működni, akkor számlát kellene nyitniuk valamelyik euroövezeti pénzforgalmi szolgáltatónál.
Az Európai Bizottság jogalkotási javaslattervezetében előirányzott, a digitális euróra vonatkozó kompenzációs modell hasonló gazdasági ösztönzőket biztosít a közvetítőknek, mint az egyéb digitális fizetőeszközöknél. E tekintetben a digitális euro megnyitja az utat a közvetítők előtt, hogy az ügyfeleik számára hozzáadott értéket kínáló szolgáltatásokba ruházzanak be.
12. kérdés: Kellene-e az embereknek fizetniük a digitális euro használatáért?
A digitális euro közjó lenne, éppen ezért az egyéni felhasználók ingyen hozzáférhetnének.
A bankok vagy pénzforgalmi szolgáltatók térítés ellenében további szolgáltatásokat kínálhatnának ügyfeleiknek. Ezek a szolgáltatások különböző funkciók kínálatával – például barátok meg tudnák osztani a számlát egymás között, vagy ismétlődő fizetéseket lehetne végezni – még vonzóbbá tehetnék a digitális eurót a felhasználók számára.
13. kérdés: Hogyan működne a digitális euro?
A digitális euro felhasználásával az azonnali fizetés biztonságosan lebonyolítható lenne a hagyományos és online boltokban, valamint az emberek egymás közti fizetése során függetlenül attól, hogy mely euroövezeti országban vannak vagy mely pénzforgalmi szolgáltatót veszik igénybe. Az EKB jelenleg vizsgálja a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit.
Az első lépés a digitális euróhoz tartozó pénztárca létrehozása a bankban vagy egy postahivatalban.
A digitális eurotárca létrehozása után a csatolt bankszámlán keresztül vagy készpénzbefizetéssel tölthetnénk rá pénzt, és már fizethetnénk is a tárcában levő digitális euróval.
Amikor digitális euróban kapunk pénzt, egy bizonyos összeghatárig benn tarthatnánk a digitáliseuro-tárcában, vagy áttehetnénk a bankszámlánkra – akár manuálisan, akár automatikusan.
A digitális euróban való fizetés mindig biztonságos és azonnali lenne – akár a valóságban üzletben, akár online vagy személyközi forgalomban történne.
A digitális euro egyaránt kínálna online és offline funkciókat, ami azt jelenti, hogy akkor is használhatnánk, ha a tartózkodási helyünkön gyenge vagy egyáltalán nincs térerő. Továbbá, a személyes offline digitális euro tranzakciók részleteit csak a befizető és a kedvezményezett ismerné, ezáltal olyan adatvédelmet biztosítana mint a készpénz.
További információk a digitális euro tervezett működéséről.
14. kérdés: Milyen fokú adatvédelmet biztosíthat a digitális euro?
Az adatvédelem a digitális euro kialakításának egyik legfontosabb eleme.
Az digitális eurót úgy alakítjuk ki, hogy magában foglaljon offline funkcionalitást is, amely a készpénzes fizetéshez hasonló adatvédelmet biztosít mind a személyközi fizetés, mind a bolti fizetés esetében. A digitális euróval való offline fizetés során nem kellene megosztani a személyes adatokat a fizetési szolgáltatókkal (PSPs), az eurorendszerrel vagy bármely más támogatói tevékenységet végző szolgáltatóval.
Az euroalapú, online, digitális fizetéskori adatvédelmet úgy valósítanánk meg, hogy maga az eurorendszer – a kibocsátó és a fizetési infrastruktúra szolgáltatója – ne kapcsolhassa a tranzakciókat közvetlenül konkrét személyekhez.
További információk a digitális euróról és az adatvédelemről.
15. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét?
A digitális euro a közjavak közé tartozna, akárcsak ma a bankjegyek és az érmék, csak digitális formát öltene.
Az alapfunkciók térítésmentesen használhatók lennének mobilalkalmazással vagy fizikai kártyával. A digitális euro offline is működne abban az esetben, ha a felhasználók hálózati kapcsolata korlátozott.
Az Európai Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezet rögzíti, hogy a digitális eurót forgalmazó hitelintézetek kötelesek lennének ügyfeleik kérésére digitális euróban pénzforgalmi alapszolgáltatásokat nyújtani.
Ezen túlmenően azért, hogy mindenki fizethessen digitális euróval – többek között a fogyatékkal élők, a funkcionális korlátokkal küzdők vagy a korlátozott digitális készségekkel rendelkező emberek és az idősek – az euroövezet minden országában nevesíteni fognak olyan közintézményeket, például a postahivatalokat, ahol a digitális pénzügyi kirekesztésnek kitett embereket ingyen támogatnák, és így hozzáférhetnének a szóban forgó szolgáltatásokhoz. Ilyen például a személyes támogatás, a digitális euro számlanyitáskor és az alapszolgáltatások igénybevételekor való célzott segítség. A digitális euróval kínált alapszolgáltatásokhoz a bankszámlával nem rendelkezők is ingyen hozzáférnének.
Ezen túlmenően kiemelt figyelem irányul majd olyan veszélyeztetett csoportok bevonására, mint az állandó lakóhellyel nem rendelkezők, a menedékkérők vagy a nemzetközi védelem alatt állók.
A digitális euro megtervezésekor mindenki igényeinek a kielégítését figyelembe vennék, senki nem maradna ki.
16. kérdés: A digitális euro „programozható” pénz lenne?
A digitális euro soha nem lenne programozható pénz.
A programozható pénz olyan digitális pénzforma, amelyet előre meghatározott célra használnak, például utalvány, amelynél korlátozva van, hogy hol, mikor, kivel használható.
Amint az Európai Bizottság által előterjesztett, a digitális euróról szóló jogszabálytervezetben is előirányozzák, a digitális euro nem lenne programozható pénz, hanem az automatizált fizetést könnyítené meg, ha a felhasználók igénybe kívánják venni ezt a funkciót. A felhasználó például beállíthatná, hogy havonta automatikusan utaljon digitális euróban családtagjainak vagy barátainak.
17. kérdés: Kapnának-e a közvetítők ellenszolgáltatást a digitális euro forgalmazásáért?
A függőben lévő végleges jogszabályok mellett az eurorendszer olyan kompenzációs modellt javasol, amely méltányos gazdasági ösztönzőket teremtene a pénzforgalmi szolgáltatók – például a bankok – számára a digitális euro forgalmazásával járó működési költségek fedezésére.
Akárcsak az egyéb fizetési rendszerek esetében, a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók is számíthatnak fel díjat a kereskedőknek a szolgáltatásokért. A kereskedők és a pénzforgalmi szolgáltatók számára az árképzésre az Európai Bizottság által a digitális euróra vonatkozó jogalkotási javaslatukban megnevezett felső határ vonatkozna.
Hasonlóan a bankjegy-előállításhoz és kibocsátáshoz, az eurorendszer viselné a digitáliseuro-rendszer és infrastruktúra felállításának a költségeit. Ezen túlmenően az eurorendszer arra törekszik, hogy a meglévő infrastruktúrák lehető legjobb újrahasznosításával minimalizálja a közvetítők pótlólagos beruházási költségeit.
18. kérdés: Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azzal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?
Pénzügyi rendszerünk – amelynek középpontjában a bankrendszer áll – jól működik, és az eurorendszer meg kívánja őrizni a bankok vezető szerepét a hatékony reálgazdasági hitelezésben.
Az EKB a következő tervezési döntésekkel minimalizálja azokat a veszélyeket, amelyek a digitális euro bevezetésével a pénzügyi rendszert érinthetik.
- A felhasználók csak korlátozott mennyiségű digitális eurót tarthatnának a számlájukon. Ez biztosítaná, hogy a digitális euro a készpénzhez hasonlóan biztonságos értékőrző legyen, megőrizve pénzügyi rendszerünk stabilitását és megakadályozva a bankbetétek kiáramlását még válság idején is.
- A digitális euro tárcának a bankszámlához való hozzákapcsolása lehetővé tenné a felhasználók számára az állománylimit feletti fizetés teljesítését, és az esetleges hiány azonnali fedezését anélkül, hogy elő kellene finanszírozniuk digitális euro pénztárcájukat (feltéve, hogy elegendő forrás áll rendelkezésre a kapcsolódó számlán).
Hasonlóan a készpénzhez, a digitáliseuro-állományok után sem fizetnének kamatot.
19. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az egész euroövezetben azonos módon lehessen fizetni digitális euróval?
A digitális euro elosztásáért felügyelt közvetítők (pl. az euroövezet bankjai) felelnének. Az euroövezeten belül való egységes bevezetéséhez az eurorendszer olyan szabálykönyvet tervez, amely egységes szabályokból, szabványokból és eljárásokból áll össze, amelyek lehetővé teszik a digitális euróban standardizált fizetési tranzakciókat, ezzel biztosítva a páneurópai lefedettséget.
20. kérdés: Hogyan dolgozzuk ki a digitális euro mechanizmusának szabálykönyvét?
Az eurorendszer létrehozott egy munkacsoportot, hogy a különböző érdekelt felek közreműködésével kidolgozza a digitális euro szabálykönyvét.
Az eurorendszer központi bankjainak képviselőiből és a kiskereskedelmi piaci szereplőkből – mint például fogyasztók, kiskereskedők és közvetítő szervezetek – álló csoport a digitális euro megtervezését illetően az EKB Kormányzótanácsa által már jóváhagyott döntéseket veszi alapul.
A munkacsoporton belül célzott munkafolyamatokat hoztunk létre a szabálykönyv azon szakaszainak kidolgozására, amelyek speciális szakértelmet igényelnek.
További információk a digitális euro szabálykönyvéről.
21. kérdés: Hogyan kapcsolódna az azonnali fizetés a digitális euróhoz?
Napjainkban a fogyasztóknak ritkán áll módjukban üzletben azonnali fizetést használni, ami azt is jelenti, hogy a kereskedők nem kapják meg azonnal a pénzüket. A digitális euro révén ez megváltozna, hisz minden digitális euróval végzett fizetés azonnali lenne.
A digitális euróra vonatkozóan kidolgozott és – jóváhagyás esetén – bevezetendő egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer lehetővé tenné az azonnali fizetési megoldások továbbfejlesztését, hogy minden euroövezeti országban elérhetők legyenek. Ezzel csökkenne a pénzforgalmi ágazatot jelenleg meghatározó, nem európai magánvállalkozásoktól való függőség.
22. kérdés: A digitális euro olyan elosztott főkönyvi technológián (DLT) alapul-e majd, mint a blokklánc?
Az eurorendszer különféle – centralizált és decentralizált – technológiákkal kísérletezik a digitális euro fejlesztése terén, ideértve a elosztott főkönyvi technológiákat. Döntés azonban még nem született.
23. kérdés A digitális euro bevezetése miatt jobban ki lenne-e szolgáltatva az európai fizetésforgalom a kibertámadásoknak?
Más digitális infrastruktúrákhoz hasonlóan a digitális euro is lehet kibertámadás célpontja. A kockázat mérséklése érdekében a kialakítása olyan legkorszerűbb technológiákra támaszkodna, amelyek kiberbiztonsági szempontból rugalmasan alkalmazkodó és időtálló környezetet teremtenének.
24. kérdés: Miben különbözne a digitális euro a stabil érméktől és a kriptoeszközöktől?
A digitális euro jegybankpénz lenne, tehát központi bank állna mögötte, kialakításánál fogva pedig megfelelne a felhasználói igényeknek. Ennek köszönhetően kockázatmentes lenne, Ezenkívül a magánélet és az adatok védelmét is biztosítaná. A központi bankok megbízatásának része a pénz értékének megőrzése, akár fizikai, akár digitális formáról van szó.
Az úgynevezett stabil kriptopénzek megbízhatósága végső soron a kibocsátón múlik, az arra tett ígéretének hitelességén és érvényesíthetőségén, hogy tartósan garantálja a pénz értékét. A magánkibocsátók üzleti célra is felhasználhatják a személyes adatokat.
Végül nem létezik olyan nevesíthető szervezet, amely felelősséggel tartozik az adott kriptoeszközért, tehát a követelések nem érvényesíthetők.