SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2019. július 25.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük mindnyájukat ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzéseink alapján úgy döntöttünk, hogy változatlanul hagyjuk az EKB irányadó kamatait. Arra számítunk, hogy az EKB irányadó kamatai legalább 2020 első felén át a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak, mindenesetre addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció továbbra is tartósan a célunk felé tartson középtávon.

Az a szándékunk, hogy az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektessük hosszabb időszakon keresztül azután is, hogy elkezdjük az EKB irányadó kamatainak emelését, mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A Kormányzótanács emellett hangsúlyozta, hogy huzamosabb ideig igen laza monetáris politikai alapállásra van szükség, mivel mind a realizált, mind az előre jelzett inflációs ráták tartósan a céljának megfelelő szintek alatt vannak. Ennek megfelelően, ha a középtávon várható infláció továbbra sem felel meg a megállapított célnak, a Kormányzótanács eltökélt szándéka, hogy az inflációs cél szimmetriája iránti elkötelezettségének megfelelően lépéseket tesz. Készen áll tehát a teljes eszköztárának a szükséges mértékben való kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció tartósan a célja felé haladjon.

Ezzel összefüggésben megbíztuk az eurorendszer illetékes bizottságait, hogy vizsgálják meg az opciókat többek között a következőkkel kapcsolatban: az irányadó kamatokra vonatkozó előretekintő útmutatásunk megerősítésének módjai, olyan enyhítő intézkedések, mint a tartalékok utáni kamatfizetés lépcsőzetes rendszerének kialakítása, valamint az esetleges új nettó eszközvásárlások mérete és összetétele.

A Kormányzótanács június elején tartott utolsó ülése óta beérkezett információk szerint, miközben a gazdaság rugalmasságát folyamatosan támogatják a további foglalkoztatásbővülés és az emelkedő bérek, a lanyhuló világgazdasági dinamika és az erőtlen nemzetközi kereskedelem még mindig lefelé szorítja az euroövezeti kilátásokat. Emellett a geopolitikai tényezőkhöz, a protekcionizmus erősödő veszélyéhez és a feltörekvő piacok sérülékenységéhez kapcsolódó, elhúzódó bizonytalanság rontja a gazdasági szereplők hangulatát, elsősorban a feldolgozóiparban. Ebben a környezetben az inflációs nyomás változatlanul visszafogott, és az inflációs várakozások mutatói estek. Ennélfogva jelentős fokú monetáris ösztönzésre van továbbra is szükség ahhoz, hogy a pénzügyi feltételek az euroövezetben igen kedvezőek maradjanak, és hogy támogassák az euroövezeti gazdasági expanziót, valamint a belföldi ároldali nyomás folyamatos erősödését, tehát középtávon az általános inflációs folyamatokat.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je a 2018. utolsó negyedévi 0,2% után 2019 első negyedében 0,4%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A beérkező gazdasági és felmérési adatok az év második és harmadik negyedében továbbra is valamivel gyengébb növekedést jeleznek. Ez főként a nemzetközi kereskedelem folyamatos gyengeségének tudható be az elhúzódó globális bizonytalansággal jellemezhető környezetben, amely különösen az euroövezeti feldolgozóipart sújtja. Az euroövezeti szolgáltató és építőipari ágazatok aktivitási szintje ugyanakkor rugalmas, és a munkaerőpiac is folyamatosan javul. Előretekintve, az euroövezeti gazdasági expanziót a jövőben is folyamatosan támogatják a kedvező finanszírozási feltételek, a további foglalkoztatásbővülés, az emelkedő bérek, az euroövezet fiskális politikájának enyhén expanzív volta és a világgazdaság folyamatos, bár némileg lassúbb növekedése.

Az euroövezet növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is lefelé irányulnak, aminek oka a geopolitikai tényezőkhöz, az erősödő protekcionista veszélyhez és a feltörekvő piacok sérülékenységéhez kapcsolódó bizonytalanságok elhúzódó jelenléte.

Az euroövezet éves HICP-inflációja a 2019. májusi 1,2 % után júniusban 1,3%-ra emelkedett, mivel az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó magasabb HICP-infláció bőven ellensúlyozta az energiaárak alacsonyabb inflációját. Az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján valószínűsíthető, hogy az elkövetkező hónapokban a teljes infláció valószínűleg csökken, majd az év vége felé ismét emelkedik. Eltekintve az átmeneti tényezőknek köszönhető közelmúltbeli volatilitástól, a trendinflációs mutatók általánosan visszafogottak maradnak. Az inflációs várakozások mutatói csökkentek. Miközben a munkaerőköltség-oldali nyomás megerősödött és kiszélesedett a magas szintű kapacitáskihasználtság és szűkülő munkaerőpiac környezetében, az ároldali nyomásnak az inflációba való átgyűrűzése a vártnál több időt vesz igénybe. A trendinfláció középtávon várhatóan emelkedik, amit a pénzpolitikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és az erősebb bérnövekedés támogat.

A monetáris elemzés alapján a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) a 2019. májusi 4,8% után júniusban 4,5%-os ütemben bővült. Az M3 tartós növekedési trendje a magánszektort célzó, folyamatos bankhitelteremtést és az M3-állományok alacsony alternatívaköltségét tükrözi. A komponensek közül változatlanul az M1, szűkebb értelemben vett pénzaggregátum járult hozzá leginkább a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedéséhez.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme változatlanul 3,8% volt 2019 júniusában. A 2018. szeptemberben mért csúcsértékekhez viszonyított mérséklődés ellenére továbbra is erőteljes ütemben bővül. A lakossági hitelek éves növekedési üteme a júniusban mért 3,3%-kal szintén állandó maradt, és továbbra is fokozatosan javul. A hitelezés növekedése összességében még mindig profitál a hosszú távú összehasonlításban alacsony banki hitelkamatokból. A 2019 második negyedévére vonatkozó euroövezeti banki hitelezési felmérés szerint a tendenciát folyamatosan támogatja az összes hitelkategóriában tapasztalható, növekvő kereslet. A vállalati hitelek esetében ugyanakkor a második negyedévben a hitelezési standardok szigorodtak, ami összefüggésben van a gazdasági kilátásokat övező aggodalmakkal, a lakáshitelek esetében viszont a standardok nagyjából ugyanazok.

Monetáris politikai intézkedéseink – így a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek következő, új sorozata (TLTRO–III) is – segíteni fognak a kedvező banki hitelezési feltételek fenntartásában, és továbbra is támogatni fogják a finanszírozáshoz jutást, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink összes eredményét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékenységek kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell ahhoz gyorsítani, hogy javuljon az euroövezet termelékenysége, növekedési potenciálja, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, és erősödjön a reziliencia. Az egyes országoknak 2019-ben tett konkrét ajánlásokat fontos irányjelzőnek kell tekinteni. Ami a fiskális politikát illeti, az euroövezet enyhén expanzív politikája támogatja a gazdasági teljesítményt. A nagy államadósságú országokban ugyanakkor folytatni kell a fiskális tartalékok újrateremtését. Minden országban fokozni kell az arra tett erőfeszítéseket, hogy a közpénzügyek összetétele növekedésbarátabb legyen. Ugyanígy az Európai Unió fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság rugalmassága. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács örömmel látja a folyamatban levő munkát, és további konkrét, határozott lépésekre szólít fel a bankunió és a tőkepiaci unió teljes kiépülése érdekében.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok