SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2018. január 25.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és Uraim, először is engedjék meg, hogy boldog új évet kívánjak! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük a sajtótájékoztatón részt vevőket. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy ezek tartósan és jóval a nettó eszközvásárlási programunk időhorizontján túl a jelenlegi szinten maradnak.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük, hogy a nettó eszközvásárlásaink, amelyek új havi volumene 30 milliárd €, 2018. szeptember végéig, illetve szükség esetén ennél tovább is folyamatban lesznek, mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs pálya tartós, a testület inflációs céljával összeegyeztethető korrekcióját nem tapasztalja. Amennyiben a kilátások kevésbé kedvezőre fordulnak, vagy a pénzügyi helyzet már nem lesz összeegyeztethető az inflációs pályának a tartós korrekció irányába való továbbhaladásával, készen állunk rá, hogy az eszközvásárlási programot (APP) terjedelem, illetve időtartam tekintetében bővítsük. Az eurorendszer az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, illetve ameddig szükséges, újra befekteti. Ez mind a kedvező likviditási feltételeket, mind a megfelelő monetáris politikai irányt támogatja.

A beérkező információk megerősítik az erőteljes ütemű gazdasági expanziót, amely 2017 második felében a vártnál jobban felgyorsult. Az erős ciklikus lendület, a kibocsátási rés folyamatos záródása és a növekvő kapacitáskihasználtság tovább erősítik az iránti bizalmunkat, hogy az infláció a 2% alatti, ám ahhoz közeli inflációs célhoz közelít. Ugyanakkor a belföldi ároldali nyomás összességében változatlanul visszafogott, és még váratnak magukra a tartósan felfelé mutató trend meggyőző jelei. Ebben a helyzetben az utóbbi időben tapasztalható árfolyam-volatilitás olyan bizonytalanságot okoz, amelyet a középtávú árstabilitási kilátásokra való lehetséges kihatása miatt figyelemmel kell kísérni. Általában tehát továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás erősödése folytatódjon, és középtávon támogassa a teljes infláció alakulását. A folyamatos monetáris politikai támogatást a nettó eszközvásárlások, a vásárolt jelentős nagyságú eszközállomány és annak jövőbeli visszaforgatása, valamint a kamatpályára vonatkozó előretekintő útmutatásunk biztosítja.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. A reál-GDP 2017 harmadik negyedévében – a második negyedéves hasonló növekedési ütem után – az előző negyedévhez viszonyítva 0,7%-kal bővült. A legfrissebb gazdasági adatok és felmérési eredmények folyamatosan erős, széles alapokon nyugvó növekedési lendületet jeleznek az évforduló környékén. Monetáris politikai intézkedéseink, amelyek megkönnyítették az adósságleépítést, folyamatosan alátámasztják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást támogatja a munkaerőpiacon végbement reformoknak is köszönhető foglalkoztatásbővülés és a növekvő háztartási vagyonállomány. A vállalati beruházások folyamatosan erősödnek, ahogy támogatja őket az igen kedvező finanszírozási helyzet, az emelkedő vállalati jövedelmezőség és a szilárd kereslet. A lakáscélú beruházások szintén tovább javultak az elmúlt negyedévekben. Ezenkívül a széles alapokon nyugvó világgazdasági expanzió is serkenti az euroövezeti kivitelt.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok megítélésünk szerint nagyjából egyensúlyban vannak. Egyfelől a megfigyelhető erős ciklikus lendület rövid távon újabb pozitív növekedési meglepetésekhez vezethet. Másfelől azonban a lefelé mutató kockázatok továbbra is elsősorban globális tényezőkkel, például devizapiaci folyamatokkal hozhatók összefüggésbe.

Az euroövezet éves HICP-inflációja a 2017. novemberi 1,5% után decemberben 1,4%-ra csökkent. Ez elsősorban az energiaárak alakulását tükrözi. Előretekintve a tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra lehet következtetni, hogy az elkövetkező hónapokban a teljes infláció éves szinten valószínűleg a mostani szint körül mozog majd. A trendinflációs mutatók – részben különleges tényezők miatt – továbbra is visszafogott szinten tartózkodnak, és még váratnak magukra a tartósan felfelé mutató trend meggyőző jelei. Előretekintve ugyanakkor középtávon várhatóan fokozatosan emelkednek, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, a kibocsátási rés ennek megfelelő záródása és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

A monetáris elemzésre térve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) továbbra is erőteljesen bővül, a 2017. októberi 5,0%-os éves ütem után novemberben 4,9%-kal, ami az EKB monetáris politikai intézkedéseinek hatásával és a legnagyobb likviditású betétállományok alacsony alternatívaköltségével magyarázható. Ennek megfelelően továbbra is a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) volt a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésének hajtómotorja: novemberben éves szinten 9,1%-kal nőtt az októberi 9,4%-os ütem után.

Tovább folyik a magánszektornak nyújtott hitelek növekedési ütemének 2014 eleje óta megfigyelhető élénkülése. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2017 novemberében 3,1%-ra emelkedett az októberi 2,9%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme az októberi 2,7%-ról novemberben 2,8%-ra emelkedett. A 2017 utolsó negyedévére vonatkozó euroövezeti banki hitelezési felmérés szerint a hitelnövekedést folyamatosan támogatja a bővülő kereslet és az általános hitelezési feltételek további lazulása.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – nevezetesen a kis- és középvállalkozások számára –, valamint övezetszerte a hiteláramlást.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy biztosítsuk az inflációs ráták tartós visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha az egyéb gazdaságpolitikai területek is döntő mértékben hozzájárulnak a hosszabb távú növekedési potenciál megerősítéséhez és a sérülékenységek kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen élénkíteni kell ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint fokozódjon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ami a fiskális politikát illeti, az egyre inkább szilárd és széles alapokon nyugvó expanzió támogatja a költségvetési tartalékok újrafelhalmozását. Különösen fontos ez azokban az országokban, ahol változatlanul magas az államadósság. Minden országnak előnyére válhat, ha fokozottabb erőfeszítéseket tesz a közpénzügyek összetételének még inkább növekedésbarát kialakítására. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárásnak az egyes országok között és időben is következetes, átlátható és maradéktalan alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió (GMU) erősítése is változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítéséről, valamint a gazdasági és monetáris unió további elmélyítéséről folyó megbeszéléseket.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok