A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2017. január 19.

Hölgyeim és Uraim, először is engedjék meg, hogy boldog új évet kívánjak Önöknek! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük a sajtótájékoztatón megjelenteket. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy az irányadó kamatok huzamosabb ideig, jóval a nettó eszközvásárlások időhorizontján túl is az aktuális vagy ennél alacsonyabb szinten maradnak. A nem hagyományos monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük szándékunkat, hogy az eszközvásárlási programot 2017. március végéig a jelenlegi havi 80 milliárd eurós ütemben folytatjuk, majd 2017 áprilisától a nettó eszközvásárlást 60 milliárd eurós havi ütemben végezzük 2017. december végéig, illetve szükség esetén tovább is, de mindenesetre addig, amíg az inflációs pályának a Kormányzótanács inflációs céljával összhangban álló, tartós korrekcióját nem tapasztaljuk. A nettó vásárlásokkal párhuzamosan az eszközvásárlási program keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül.

A Kormányzótanács ma azzal kapcsolatban is határozott további részletekről, hogy az eurorendszer hogyan vásárol a közszektort érintő vásárlási programban olyan eszközöket, amelyek hozama a betéti rendelkezésre állás konstrukciójának kamata alá esik. A vonatkozó döntéseket egy 15 óra 30 perckor megjelenő külön sajtóközleményben tesszük közzé.

A 2016 decemberében hozott monetáris politikai döntéseknek köszönhetően fennmaradtak az igen kedvező finanszírozási feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az infláció középtávon tartósan a 2% alatti, ám ahhoz közeli szint felé tartson. A vállalkozások és a háztartások hitelfelvételi kondícióira továbbra is kedvező hatással vannak az intézkedéseinkből átgyűrűző hatások. Az infláció az utóbbi időben a várakozásoknak megfelelően emelkedett, ami nagyrészt az energiaárakból eredő bázishatásoknak tudható be, ugyanakkor az inflációs alapfolyamatokból eredő nyomás továbbra is visszafogott. A Kormányzótanács továbbra sem foglalkozik a HICP-vel mért infláció olyan változásaival, amelyek megítélése szerint csak átmeneti jellegűek, és nincs kihatásuk a középtávú árstabilitási kilátásokra.

A monetáris lazításnak igen számottevőnek kell lennie ahhoz, hogy az euroövezetben inflációs nyomás alakuljon ki, ami középtávon támogatná az inflációt. A Kormányzótanács, amennyiben célja elérése ezt indokolja, a megbízatása keretében rendelkezésére álló teljes eszköztár alkalmazásával megteszi a szükséges lépéseket. Tehát a kilátások kedvezőtlenebbé válása esetén, vagy ha a pénzügyi helyzet összeegyeztethetetlenné válik az inflációs pályának a tartós korrekció irányába való előremozdulásával, készen állunk arra, hogy az eszközvásárlási programot terjedelem, illetve időtartam tekintetében bővítsük.

Most pedig részletesebben is ismertetem értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je 2016 harmadik negyedévében 0,3%-kal bővült az előző negyedévhez képest, tehát a második negyedévihez hasonló ütemben. A beérkező adatok, nevezetesen a felmérési eredmények arra utalnak, hogy 2016 utolsó negyedévében némileg erősebb volt a növekedés. Előretekintve a gazdasági bővülés további megszilárdulására számítunk. Monetáris politikai intézkedéseink átgyűrőző hatásai támogatják a belföldi keresletet, és megkönnyítik a folyamatban levő adósságleépítést. Az igen kedvező finanszírozási feltételek és a vállalati nyereségesség javulása pedig tovább támogatja a beruházások fellendülését. Emellett a múltbeli szerkezeti reformoknak köszönhető tartós foglalkoztatásbővülés a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmének növekedésén keresztül támogatja a lakossági fogyasztást. Ugyanakkor egyes jelekből a világgazdaság kissé erőteljesebb fellendülésére lehet következtetni. Az euroövezet növekedését azonban várhatóan visszafogja a strukturális reformok vontatott végrehajtása és a több szektorban még elvégzendő mérlegkiigazítás. Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is lefelé mutatnak és túlnyomórészt világgazdasági tényezőkkel kapcsolatosak.

Az Eurostat adatai szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja a 2016. novemberi 0,6%-ról jelentősen megemelkedett, és decemberben elérte az 1,1%-ot. Mindez főként az energiaár-infláció éves ütemének erőteljes emelkedésével magyarázható, miközben az inflációs alapfolyamatok egyelőre nem mutatnak meggyőzően emelkedő tendenciát. Előre tekintve az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján rövidebb távon az inflációs ráták további emelkedése valószínűsíthető, ami főként az energiaárak éves változási ütemének mozgásait tükrözi. Az inflációs alapfolyamatok mutatóinak emelkedése azonban – amit monetáris politikai intézkedéseink, a várható gazdasági élénkülés és a kibocsátási rés ennek kapcsán megfigyelhető fokozatos záródása támogat – előreláthatóan mérsékeltebb marad középtávon.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) továbbra is erőteljes ütemben bővül, éves növekedési üteme a 2016. októberi 4,4% után novemberben elérte a 4,8%-ot. Ütemét a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is elsősorban a legnagyobb likviditási fokú elemek támogatják, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) éves szinten az októberi 8,0% után novemberben 8,7%-kal bővült.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető, fokozatosan élénkülő pályán mozgott. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme a 2016. októberi 2,1%-ról novemberben 2,2%-ra emelkedett. A háztartási hitelek éves növekedési üteme a 2016. októberi 1,8%-ról novemberben 1,9%-ra nőtt. Noha a banki hitelezés alakulása továbbra is elmaradást tükröz az üzleti ciklushoz, a hitelkockázathoz, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban folyó mérlegkiigazításhoz képest, a 2014 júniusa óta bevezetett monetáris politikai intézkedések jelentősen támogatják a vállalatok és a lakosság hitelhez jutási feltételeit, és ezen keresztül az euroövezeti hiteláramlást. A 2016. utolsó negyedévi euroövezeti banki hitelezési felmérés arra utal, hogy a vállalati hitelekre vonatkozó hitelkövetelmények összességében stabilizálódnak, miközben a hitelkereslet minden hitelkategóriában továbbra is erőteljes ütemben bővült.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése megerősíti a folyamatosan igen jelentős mértékű monetáris politikai lazítás szükségességét ahhoz, hogy az inflációs ráták tartósan és indokolatlan késedelem nélkül visszatérjenek a 2% alatti, de ahhoz közeli szintekre.

A monetáris politika elsősorban az árstabilitás középtávon való fenntartására irányul, a laza irányultság pedig a gazdasági teljesítményt támogatja. Ahhoz, hogy monetáris politikai intézkedéseink minden eredményét élvezhessük, a gazdaságpolitika egyéb területeinek sokkal határozottabb szerepvállalására van szükség mind országos, mind európai szinten. A strukturális reformok végrehajtását jelentősen élénkíteni kell ahhoz, hogy az euroövezetben javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint erősödjön a beruházások, a termelékenység és a potenciális kibocsátás növekedési üteme. Az övezet valamennyi országában strukturális reformokat kell foganatosítani, különös tekintettel a vállalati környezet jobbá tételére, ideértve a közszektor megfelelő infrastruktúrájának megteremtését. Emellett kiemelt feladat az aktuális beruházási programok javítása, a tőkepiaci unió irányába tett előrelépés, valamint a nem teljesítő hitelek rendezését javító reformfolyamat megvalósítása. Az egyes országok fiskális politikája várhatóan szintén támogatja a gazdasági fellendülést, ugyanakkor fontos, hogy továbbra is megfeleljen az Európai Unió fiskális szabályainak. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak az egyes országok között és időzítés tekintetében is következetes, teljes alkalmazása elengedhetetlen a fiskális keretrendszerbe vetett bizalom megteremtéséhez. Ugyanakkor minden országban törekedni kell olyan fiskális politikai intézkedéscsomag összeállítására, amely még jobban támogatja a növekedést.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok