SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2017. október 26.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján a mai napon elvégeztük az inflációs kilátásoknak és az azokat övező kockázatoknak, valamint monetáris politikánk irányának átfogó értékelését. Ennek eredményeként a Kormányzótanács – árstabilitási célját szem előtt tartva – a következő döntéseket hozta.

Először is, az EKB irányadó kamatai nem változnak, és továbbra is arra számítunk, hogy tartósan és jóval a nettó eszközvásárlási programunk időhorizontján túl a jelenlegi szinteken maradnak.

Másodszor, a hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően úgy határoztunk, hogy az eszközvásárlási programot 2017. december végéig a jelenlegi havi 60 milliárd eurós ütemben folytatjuk. 2018 januárjától azután a nettó eszközvásárlást 30 milliárd eurós havi ütemben kívánjuk folytatni egészen 2018. szeptember végéig, illetve szükség esetén ennél tovább, mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács az inflációs pályának inflációs célunkkal összhangban álló, tartós korrekcióját nem tapasztalja. Amennyiben a kilátások kevésbé kedvezőre fordulnak, vagy a pénzügyi helyzet már nem lesz összeegyeztethető az inflációs pályának a tartós korrekció irányában való továbbhaladásával, készen állunk rá, hogy a programot terjedelem, illetve időtartam tekintetében bővítsük.

Harmadszor, az eurorendszer az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, illetve ameddig szükséges, újra befekteti. Ez mind a kedvező likviditási feltételeket, mind a megfelelő monetáris politikai irányt támogatja.

Negyedik döntésünk szerint pedig ameddig szükséges, de legalább 2019 utolsó tartalékperiódusának végéig folytatjuk a rögzített kamatú, teljes allokációs tendereljárás keretében nyújtott irányadó, valamint három hónapos hosszabb lejáratú refinanszírozást.

A mai monetáris politikai döntéseink célja, hogy fenntartsuk azokat a nagyon kedvező finanszírozási feltételeket, amelyek még mindig szükségesek ahhoz, hogy az inflációs ráták tartósan visszatérjenek a 2% alatti, de ahhoz közeli szintekre. Eszközvásárlási programunk újrakalibrálása tükrözi az erősödő bizalmat, hogy az infláció üteme fokozatosan az inflációs célunk irányába tart, ami betudható az egyre erőteljesebb és szélesebb alapokon nyugvó gazdasági növekedésnek, a trendinflációs mutatók emelkedésének és a monetáris politikai intézkedéseinknek a reálgazdasági finanszírozási feltételekre gyakorolt, továbbra is eredményes átgyűrűző hatásának. Ugyanakkor a belföldi ároldali nyomás összességében még mindig visszafogott, a gazdasági kilátások és az inflációs pálya pedig továbbra is a monetáris politika folyamatos támogatásától függ. Emiatt tehát továbbra is bőséges mértékű monetáris ösztönzésre van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás erősödése folytatódjon, és középtávon támogassa a teljes infláció alakulását. A folyamatos monetáris politikai támogatást a további nettó eszközvásárlás, a megvásárolt jelentős eszközállomány és annak jövőbeli visszaforgatása, valamint az irányadó kamatok pályájára vonatkozó iránymutatásunk biztosítja.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti gazdaság bővülése továbbra is szilárd és széles alapokon nyugszik. A reál-GDP 2017 második negyedében az előző negyedévhez képest 0,7%-kal bővült az első negyedéves 0,6%-os ütem után. A legfrissebb adatok és felmérési eredmények arra utalnak, hogy a növekedés lendülete az év második felében se hagyott alább. Monetáris politikai intézkedéseink megkönnyítették az adósságleépítési folyamatot, és tovább támogatják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást erősíti a lezajlott munkaerőpiaci szerkezeti reformoknak is köszönhető foglalkoztatásbővülés és a növekvő háztartási vagyonállomány. Az üzleti beruházások fellendülésére továbbra is kedvezően hat az igen kedvező finanszírozási helyzet és a vállalati nyereségesség javulása. Az építőiparban is bővültek a beruházások. Ezenkívül a széles alapokon nyugvó világgazdasági élénkülés is serkenti az euroövezeti kivitelt.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is nagyjából egyensúlyban vannak. A hangulati mutatók utóbbi alakulásából is látható erős ciklikus lendület ugyanakkor további pozitív meglepetéseket okozhat a növekedés terén. Másfelől azonban a lefelé mutató kockázatok továbbra is elsősorban globális tényezőkkel és a devizapiaci folyamatokkal hozhatók összefüggésbe.

Az euroövezet éves HICP-inflációja szeptemberben változatlanul 1,5% volt. Előretekintve, a tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra lehet következtetni, hogy a teljes infláció éves üteme az év vége felé valószínűleg ideiglenesen csökkenni fog, ami főként az energiaárakból eredő bázishatásoknak tudható be. A trendinflációs mutatók ugyanakkor 2017 eleje után mérsékelt ütemben megemelkedtek, azonban a tartósan felfelé irányuló trend meggyőzőbb jelei még váratnak magukra. A bérnövekedés valamivel megnőtt, de a belföldi költségoldali nyomás összességében még mindig visszafogott. Az euroövezeti trendinfláció középtávon várhatóan fokozatosan tovább emelkedik, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, a kibocsátási rés ennek megfelelő fokozatos záródása és az emelkedő bérnövekedés támogat.

A monetáris elemzésre térve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2017. szeptemberben továbbra is erőteljesen, éves szinten 5,1%-kal bővült az augusztusi 5,0% után. Ütemét a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is elsősorban a legnagyobb likviditású elemek támogatták, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) 2017. szeptemberben éves szinten az augusztusi 9,5%-nál erősebb ütemben, 9,7%-kal bővült.

Továbbra is folytatódik a magánszektornak nyújtott hitelek növekedési ütemének 2014 eleje óta megfigyelhető élénkülése. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2017 szeptemberében 2,5%-ra emelkedett az augusztusi 2,4%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme 2,7%-kal állandó maradt. A 2017 harmadik negyedére vonatkozó euroövezeti banki hitelezési felmérés szerint a nettó hitelkereslet az összes hitelkategóriában tovább nőtt. A háztartási hitelek esetében a hitelképességi standardok tovább enyhültek, míg a vállalati hitelek esetében összességében nem változtak. Az új hitelekre vonatkozó általános banki hitelezési feltételek folyamatosan az összes kölcsönkategóriában enyhülnek.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – elsősorban a kis- és középvállalkozások számára – , valamint a hiteláramlást az egész övezetben.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja a monetáris politikai eszköztár újrakalibrálása iránti igényt. Ennek célja, hogy oly mértékben laza monetáris politikát biztosítsunk, amely szükséges ahhoz, hogy az inflációs ráták tartósan visszatérjenek a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha az egyéb gazdaságpolitikai területek is döntő mértékben hozzájárulnak a hosszabb távú növekedési potenciál megerősítéséhez és a sérülékenységek kiküszöböléséhez. A szerkezeti reformok megvalósítását az összes euroövezeti országban jelentősen élénkíteni kell ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint fokozódjon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ami a fiskális politikát illeti, minden országnak előnyére válna, hogy fokozottabb erőfeszítéseket tegyen a közpénzügyek összetételének még inkább növekedésbarát kialakítására. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárásnak az egyes országok között és időben is következetes, átlátható és maradéktalan alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió (GMU) erősítése is változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a gazdasági és monetáris unió intézményi felépítésének további erősítéséről folytatott megbeszéléseket.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok