SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2017. július 20.

BEVEZETŐ NYILATKOZAT

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Arra számítunk, hogy az irányadó kamatok tartósan, jóval a nettó eszközvásárlási programunk időhorizontján túl a jelenlegi szinteken maradnak. A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően megerősítjük szándékunkat, hogy a nettó eszközvásárlási programunkat – amelynek havi volumene jelenleg 60 milliárd euro – 2017. december végéig, illetve szükség esetén ennél is tovább folytatjuk, de addig mindenképp, amíg a Kormányzótanács az inflációs pályának az inflációs céljával összeegyeztethető tartós korrekcióját nem tapasztalja. A nettó vásárlásokkal párhuzamosan az eszközvásárlási program során vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül.

Monetáris politikai intézkedéseinkkel továbbra is igen támogató finanszírozási feltételeket sikerült biztosítani, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az infláció üteme középtávon folyamatosan a 2% alatti, ám ahhoz közeli szint felé tartson. A beérkező információk megerősítik, hogy folyamatosan erősödik az euroövezetben az egyre több szektort és régiót felölelő gazdasági expanzió. A növekedési pályát övező kockázatok általánosságban egyensúlyban vannak.

Míg a folyamatos gazdasági expanzió nyomán bizakodhatunk benne, hogy az infláció fokozatosan az inflációs célunknak megfelelő szintek felé tart, egyelőre még várat magára, hogy a folyamat erősebb inflációs dinamikában öltsön testet. A teljes inflációt az energiaárak gyengesége fékezi, sőt a trendinflációs mutatók szintje is továbbra is általánosan visszafogott. Emiatt tehát még mindig rendkívül laza monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy a trendinflációs nyomás fokozatosan felerősödjön, és támogassa középtávon a teljes infláció alakulását. Amennyiben a kilátások kevésbé kedvezően alakulnak, vagy a pénzügyi helyzet már nem lesz összeegyeztethető az inflációs pályának a tartós korrekció irányába való továbbhaladásával, készen állunk rá, hogy az eszközvásárlási programot terjedelem, illetve időtartam tekintetében bővítsük.

Most pedig részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezetben a reál-GDP 2017 első negyedében az előző negyedévhez képest 0,6%-kal nőtt a 2016. utolsó negyedévi 0,5%-os ütem után. A beérkező, elsősorban felmérési adatok továbbra is szilárd, széles alapokon nyugvó növekedést jeleznek az elkövetkező időszakra. Átgyűrűző monetáris politikai intézkedéseink támogatják a belső keresletet, és az adósságleépítési folyamatot is megkönnyítették. A beruházások élénkülésére továbbra is előnyösen hatnak az igen kedvező finanszírozási feltételek és a javuló vállalati nyereségesség. A lakossági fogyasztást a lezajlott munkaerőpiaci szerkezeti reformoknak is köszönhető foglalkoztatásbővülés, valamint a háztartások növekvő vagyona támogatja. A világgazdaság élénkülése is várhatóan egyre erősebben támogatja a kereskedelmet és az euroövezeti kivitelt. Ugyanakkor a gazdaság növekedési kilátásait továbbra is fékezi, hogy a szerkezeti reformok megvalósítása, különösen a termékpiacokon, lassan halad, és hogy több szektorban is a folyamatos javulás ellenére további mérlegkiigazításra van szükség.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok nagyjából egyensúlyban vannak. A mostani pozitív ciklikus lendület egyrészt emeli a vártnál erősebb gazdasági fellendülés esélyét, másrészt továbbra is megvannak az elsősorban globális tényezőkhöz kötődő, lefelé mutató kockázatok.

A HICP-vel mért éves infláció júniusban 1,3%-kal kissé alacsonyabb, mint a májusi 1,4%, ami főként az alacsonyabb energiaár-emelkedéseknek tudható be. Előretekintve, a tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra lehet következtetni, hogy az elkövetkező hónapokban a teljes infláció valószínűleg a mostani szint körül marad. A trendinflációs mutatók ugyanakkor továbbra is alacsonyak, és az emelkedés meggyőző jelei még váratnak magukra, párhuzamosan a belföldi ároldali nyomás, így a bérnövekedés továbbra is visszafogott alakulásával. Az euroövezeti trendinfláció középtávon várhatóan csak fokozatosan emelkedik, amit támogatnak a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és a kibocsátási rés ennek megfelelő fokozatos záródása.

A monetáris elemzésre térve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2017. májusban továbbra is erőteljesen, éves szinten 5,0%-kal bővült az áprilisi 4,9% után. A korábbi hónapokhoz hasonlóan az M3 éves növekedését továbbra is elsősorban a monetáris aggregátum legnagyobb likviditási fokú elemei támogatták, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) 2017 májusában éves szinten az áprilisival megegyező, 9,3%-os ütemben bővült.

Tovább folytatódik a magánszektornak nyújtott kölcsönök növekedési ütemének 2014 eleje óta megfigyelhető élénkülése. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2017 májusában 2,4%-kal stabil maradt, miközben a háztartási kihelyezések éves növekedési üteme az áprilisi 2,4%-ról 2,6%-ra ment fel. Az euroövezeti banki hitelezést vizsgáló 2017. második negyedévi felmérés arra utal, hogy a vállalati hitelekre és a háztartásoknak nyújtott ingatlanvásárlási hitelekre vonatkozó hitelezési standardok tovább enyhültek, valamint hogy az emelkedő kereslet továbbra is támogatja a kölcsönállomány bővülését. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések átgyűrűző hatása övezetszerte jelentősen és folyamatosan támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, valamint a hitelkihelyezést.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy fenn kell tartani a rendkívül laza monetáris politikát ahhoz, hogy biztosítsuk az inflációs ráták visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre.

Ahhoz, hogy monetáris politikai intézkedéseink minden eredményét élvezhessük, szükség van a gazdaságpolitika egyéb területeinek a határozottabb szerepvállalására azért, hogy erősödjön a hosszú távú növekedési potenciál, és enyhüljön a sérülékenység. A szerkezeti reformok végrehajtását nagymértékben élénkíteni kell ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, és fokozódjon a termelékenységnövekedés. Ami a fiskális politikát illeti, minden országnak előnyére válna, ha fokozná az arra tett erőfeszítéseket, hogy a közpénzügyek összetétele még inkább növekedésbarát legyen. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak az egyes országok között és időben is következetes, átlátható és maradéktalan alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy javuljon az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok