A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Bécs, 2016. június 2.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnék köszönetet mondani Nowotny elnök úrnak a vendégszeretetért, és külön is megköszönni munkatársainak a Kormányzótanács mai ülésének kitűnő megszervezését. Most pedig beszámolunk az ülés eredményeiről.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy az alapkamatok huzamosabb ideig és jóval a nettó eszközvásárlások időhorizontján túl is a mostani vagy ennél is alacsonyabb szinten maradnak. Ami a hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illeti, megerősítjük, hogy a havi 80 milliárd eurós eszközvásárlási programot 2017. március végéig, illetve szükség esetén azon túl is fenn kívánjuk tartani, de mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács nem érzékeli az inflációs pálya olyan tartós korrekcióját, amely megfelel a kitűzött célunknak. Következő lépésként június 8-án megkezdjük a vállalati szektort érintő vásárlási program (CSPP) keretében tervezett vásárlásokat. Ezenkívül június 22-i kezdettel lebonyolítjuk a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek új sorozatának első műveletét. A CSPP végrehajtási aspektusairól további információkat  a sajtóértekezlet után, az EKB weboldalán teszünk közzé.

A március elején hozott átfogó döntéscsomag támogatja az euroövezeti gazdasági élénkülés lendületét, és elősegíti, hogy az infláció visszatérjen a 2% alatti, de ahhoz közeli szinthez. Kiemelendő, hogy az intézkedéseink folyamatosan csökkentik a hitelköltséget, és szerepet játszanak a hitelteremtés megerősödésében. A gazdasági élénkülés terén fokozatos előrehaladás figyelhető meg. A már figyelembe vett tényezők mellett várhatóan további lendületet adhatnak a még végrehajtandó monetáris politikai intézkedések, elősegítve, hogy a növekedési és inflációs kilátásokat övező kockázatok egyensúlya tovább javuljon. A jelenlegi helyzetben mindenképpen meg kell előzni, hogy az igen alacsony inflációs környezet a másodkörös hatásokon keresztül begyűrűzzön a bér- és árképzésbe. A Kormányzótanács szorosan figyelemmel fogja kísérni az árstabilitási kilátások alakulását, és amennyiben célja elérése érdekében indokoltnak tartja, a megbízatása keretében rendelkezésére álló teljes eszköztár bevetésével megteszi a szükséges lépéseket.

Szeretném részletesen is ismertetni az értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezetben a reál-GDP 2016 első negyedében az előző negyedévhez képest 0,5%-kal nőtt a 2015. utolsó negyedévi 0,3%-os ütem után. A növekedést a belföldi kereslet továbbra is támogatja, a gyenge export pedig fékezi. A legfrissebb adatok a második negyedévben folyamatos, bár az első negyedévinél lassúbb növekedésre utalnak. Előretekintve a gazdasági élénkülés mérsékelt, de határozott ütemű folytatódására számítunk. Monetáris politikai intézkedéseink reálgazdaságba való átgyűrűzése továbbra is támogatja a belföldi keresletet. A kedvező finanszírozási feltételek és a vállalati nyereségesség javulása folyamatosan támogatja a beruházásokat. Emellett a foglalkoztatás tartós növekedése, amelyet a régebben bevezetett szerkezeti reformok is elősegítenek, valamint a még mindig viszonylag alacsony kőolajár tovább támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a magánfogyasztást. Emellett az euroövezet fiskális politikája kismértékben expanzívnak mondható. A gazdasági fellendülést az övezetben ugyanakkor továbbra is fékezik a feltörekvő piacok visszafogott növekedési kilátásai, a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítások és a szerkezeti reformfolyamat vontatottsága.

Összességében hasonló kilátásokat tükröz az eurorendszer szakértőinek 2016. júniusi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a reál-GDP 2016-ban éves szinten 1,6%-kal, 2017-ben és 2018-ban pedig 1,7%-kal bővül. Az EKB szakértői 2016. márciusi makrogazdasági előrejelzéseikhez viszonyítva a reál-GDP-növekedésre vonatkozó prognózist 2016-ra felfelé módosították, 2017-re és 2018-ra pedig nagyrészt változatlanul hagyták.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is lefelé mutatnak, de a meghozott monetáris politikai intézkedéseknek és a tervezett ösztönző intézkedéseknek köszönhetően a kockázatok egyensúlya javult. A világgazdasági folyamatok alakulásával, a brit népszavazással és az egyéb geopolitikai kockázatokkal összefüggésben még mindig vannak lefelé mutató kockázatok.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves HICP-vel mért inflációja a 2016. áprilisi -0,2% után májusban -0,1% volt, ami elsősorban a magasabb energia- és szolgáltatásárak eredménye. Előretekintve az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján arra lehet számítani, hogy az inflációs ráták az elkövetkező hónapokban igen alacsonyak maradnak, illetve negatív tartományba kerülnek, majd 2016 második felében emelkedni kezdenek, nagyrészt az éves energiaár-infláció bázishatásai miatt. A monetáris politikai intézkedéseink és a várható gazdasági élénkülés támogató hatása révén 2017-ben és 2018-ban az infláció további élénkülésére lehet számítani.

A bemutatott általános képet tükrözi az eurorendszer euroövezetre vonatkozó 2016. júniusi szakértői makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a HICP-vel mért infláció éves szinten 2016-ban 0,2%, 2017-ben 1,3%, 2018-ban pedig 1,6% lesz. Az EKB szakértői 2016. márciusi makrogazdasági előrejelzéseikhez képest az inflációs prognózist a közelmúlt olajár-emelkedései miatt 2016-ra kissé felfelé korrigálták, miközben a 2017-re és 2018-ra vonatkozó előrejelzések változatlanok.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2016 áprilisában erőteljes ütemben tovább növekedett, éves növekedési üteme a márciusi 5,0% után 4,6% volt. A korábbi hónapokhoz hasonlóan az M3 éves növekedését továbbra is elsősorban e monetáris aggregátum legnagyobb likviditási fokú elemei támogatják, miután a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) éves szinten a márciusi 10,1% után áprilisban 9,7%-kal bővült.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető, fokozatosan élénkülő pályán mozgott. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a 2016. márciusi 1,1% után áprilisban 1,2%-on állt. A vállalati szektor hitelezése továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme lényegében stabil maradt: a márciusi 1,6% után áprilisban 1,5% volt.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések az egész övezetben egyértelműen javították a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, valamint a hitelkihelyezést. Az idén márciusban elfogadott, átfogó, új monetáris politikai intézkedéscsomag támogatja a hitelezés folyamatos élénkülését és ezen keresztül a reálgazdaság fellendülését.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése megerősíti, hogy fenn kell tartani a megfelelően laza monetáris politikát ahhoz, hogy az inflációs ráták túlzott késedelem nélkül visszatérhessenek a 2% alatti, de ahhoz közeli ütemhez.

A monetáris politika elsősorban az árstabilitás középtávú fenntartására irányul, a laza irány pedig a gazdasági teljesítményt támogatja. Amint azt a Kormányzótanács több ízben is hangsúlyozta, és amint az mind európai, mind nemzetközi gazdaságpolitikai fórumokon ismételten határozott visszhangot kapott: ahhoz, hogy monetáris politikai intézkedéseink összes gyümölcsét learathassuk, a gazdaságpolitika más területeinek sokkal határozottabb szerepvállalására van szükség mind országos, mind európai szinten. A strukturális irányelvek alapvető fontosságúak, hiszen az euroövezetben továbbra is magas a strukturális munkanélküliség és alacsony a potenciális kibocsátásnövekedés. Az övezet minden tagországában szükség van szerkezeti reformokra, bár a konkrét reformigények az egyes gazdaságokban eltérőek. Jelen pillanatban a termelékenység növelésére és a vállalati környezet jobbá tételére kellene összpontosítani, beleértve a megfelelő közszektorbeli infrastruktúra megteremtését is. Mindez létfontosságú a beruházások bővítése és a munkahelyteremtés fokozása szempontjából. Az aktuális beruházási kezdeményezések bővítése – ami a Juncker-terv meghosszabbítását is magában foglalja –, valamint a tőkepiaci unió irányába tett előrelépés szintén pozitívan járul majd hozzá ehhez a célhoz. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformoknak az Európai Bizottság nemrégiben közzétett országspecifikus ajánlásaival összhangban történő, gyors és eredményes megvalósítása nemcsak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem reziliensebbé teszi az övezetet a világgazdasági sokkokkal szemben. Az egyes országok költségvetési politikájának szintén támogatnia kell a gazdaság élénkülését, ám mindeközben be kell tartania az Európai Unió fiskális szabályait. A Stabilitási és Növekedési Paktum mindenkor és minden országban maradéktalan és következetes alkalmazása a fiskális keretrendszerbe vetett tartós bizalom záloga. Ugyanakkor minden országnak törekednie kell arra, hogy a fiskális politikája még inkább a növekedést tartsa szem előtt.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok