A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2016. március 10.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján tüzetesen megvizsgáltuk a monetáris politikai irányt, figyelembe véve a legfrissebb, 2018-ig terjedő szakértői prognózist a makrogazdaságról. Az EKB Kormányzótanácsa az ülés eredményeként, az árstabilitási célt szem előtt tartva határozott egy intézkedéscsomagról. Az átfogó csomaggal a különböző instrumentumok közötti szinergiák kiaknázására törekszünk, és méretezése során arra törekedtünk, hogy tovább lazítsuk a finanszírozási feltételeket és serkentsük az új hitelkihelyezést, ami által megerősítjük az euroövezet élénkülésének ütemét, valamint felgyorsítjuk az infláció ütemének visszatérését a 2% alatti, de ahhoz közeli szintekhez.

Először is, ami az irányadó kamatlábakat illeti, az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek kamatlábát 5 bázisponttal 0,00%-ra, az aktív oldali rendelkezésre állásét pedig 5 bázisponttal 0,25%-ra csökkentettük. A betéti rendelkezésre állás kamatát 10 bázisponttal -0,40%-ra engedtük le.

Másodszor, az eszközvásárlási program havi vásárlási volumenét a mostani 60 milliárd euróról 80 milliárd euróra emeltük. A programot 2017. március végéig vagy szükség esetén utána is folytatni szándékozzuk, de addig mindenképpen, amíg a Kormányzótanács nem érzékeli az inflációs pálya kitűzött célunknak megfelelő tartós korrekcióját, tehát középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli infláció megvalósulását. Az eszközvásárlás folyamatos zökkenőmentességének garantálása érdekében ezenkívül úgy határoztunk, hogy a jegybankképes nemzetközi szervezetek és multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott értékpapírok kibocsátói és kibocsátási részesedésére vonatkozó küszöbértékeket 33%-ról 50%-ra emeljük.

Harmadik döntésünk értelmében az euroövezetben létrehozott nem banki vállalatok befektetésre ajánlott minősítésű, euróban denominált kötvényeit felvesszük egy új vállalati szektorbeli vásárlási program keretében a rendszeres vásárlásra elfogadott eszközök jegyzékébe. Ezzel tovább erősödik az a folyamat, ahogy az említett eszközvásárlások átgyűrűznek a reálgazdaság finanszírozási feltételeibe. Az új program keretében történő vásárlások az idei év második negyedévének vége felé kezdődnek el.

Negyedik határozatunk szerint 2016 júniusától négy hosszabb lejáratú, célzott refinanszírozási műveletsort (TLTRO II) indítunk el, mindegyiket négyéves lejárattal. Az új műveletek – a bankok reálgazdasági hitelezésének további ösztönzése által – alátámasztják az EKB laza monetáris politikáját, és megerősítik a monetáris politika transzmisszióját. A partnereknek lehetőségük lesz a 2016. január 31-i állapot szerinti jegybankképes hitelállomány 30%-ának megfelelő mértékű hitelfelvételre. A TLTRO II kamatlába minden egyes művelet esetében a teljes futamidő alatt rögzített lesz, mégpedig az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek a hitelfelvétel időpontjában érvényes kamatlábán. A meghatározott benchmarkot meghaladó nettó hitelállományú bankok esetében a TLTRO II kamatlába alacsonyabb lesz, mértéke olyan alacsony is lehet, mint a hitelfelvétel időpontjában érvényes betéti rendelkezésre állás kamata. A TLTRO II során nem lesz érvényben kötelező korai visszafizetési követelmény, és megengedett lesz a TLTRO I-ről való átváltás.

Végül, előretekintve és az aktuális árstabilitási kilátásokat figyelembe véve a Kormányzótanács arra számít, hogy az EKB irányadó kamatai huzamos ideig és jóval a nettó eszközvásárlási programok időhorizontján túl is a mostani vagy ennél is alacsonyabb szinten maradnak.

A Kormányzótanács intézkedéseinek bővebb részleteit a ma délután 15 óra 30 perckor közzétett külön sajtóközleményekben ismertetjük.

A 2014 júniusa óta hozott intézkedésekkel együtt a mai átfogó monetáris politikai döntéscsomaggal számottevő monetáris ösztönzést nyújtunk, amelynek az a célja, hogy az EKB árstabilitási célját övező megemelkedett kockázatokat ellensúlyozzuk. Míg az elkövetkező hónapok során az igen alacsony, sőt negatív inflációs ütemek az olajármozgások eredményeként elkerülhetetlenek lesznek, döntő fontosságú, hogy elkerüljük a másodkörös hatásokat úgy, hogy túlzott késedelem nélkül gondoskodunk az infláció visszatéréséről a 2% alatti, de ahhoz közeli szintekre. A Kormányzótanács továbbra is nagyon szoros figyelemmel fogja követni az elkövetkező időszak árstabilitási kilátásainak alakulását.

Most rátérnék az értékelés részletesebb ismertetésére, kezdve a gazdasági elemzéssel. Megerősítést nyert, hogy 2015 utolsó negyedévében az euroövezet reál-GDP-je 0,3%-kal növekedett az előző negyedévhez képest, ami a belföldi kereslet támogató hatásának és a nettó export negatív hatásának eredője. A legfrissebb felmérések adatai a vártnál gyengébb gazdasági növekedésre utalnak az év elején. Előretekintve a gazdasági élénkülés mérsékelt ütemű folytatódására számítunk. A belföldi keresletet várhatóan tovább élénkítik a monetáris politikai intézkedéseink és ezeknek a pénzügyi helyzetre gyakorolt kedvező hatása, valamint a végbevitt strukturális reformoknak köszönhető folyamatos foglalkoztatásbővülés. Emellett az alacsony olajár várhatóan további támogató hatással lesz a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmére és a magánszektor fogyasztására, akárcsak a vállalati jövedelmezőségre és beruházásra. Megemlítendő továbbá, hogy az euroövezet fiskális politikája részben a menekülteket támogató intézkedéseknek betudhatóan kismértékben expanzívnak mondható. Az euroövezet gazdasági fellendülését ugyanakkor továbbra is fékezik a feltörekvő piacok visszafogott növekedési kilátásai, a pénzügyi piaci ingadozások, a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítások és a szerkezeti reformfolyamat vontatottsága.

Összességében hasonló kilátásokat tükröz az EKB euroövezeti makrogazdaságról szóló 2016. márciusi szakértői prognózisa is, amely szerint a reál-GDP éves növekedése 2016-ban 1,4%, 2017-ben 1,7%, 2018-ban pedig 1,8% lesz. Az eurorendszer 2015. decemberi makrogazdasági szakértői prognózisával összevetve a reál-GDP növekedési kilátásait kismértékben lefelé módosították, ami elsősorban a várhatóan gyengébb világgazdasági növekedésnek tudható be.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is inkább lefelé mutatnak. A kockázatok elsősorban a világgazdasági folyamatokat övező fokozott bizonytalansággal és az általánosabbá váló geopolitikai kockázatokkal függenek össze.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja 2016 februárjában -0,2% volt, szemben a januári 0,3%-kal. A csökkenéshez a HICP összes fontosabb komponense hozzájárult. Előretekintve, az aktuális tőzsdei határidős energiaárak (futures) alapján az inflációs ütemek az elkövetkező hónapokban várhatóan negatív szinten maradnak, és 2016 későbbi szakaszában kezdenek emelkedni. Ezt követően – monetáris politikai intézkedéseink és a várható gazdasági élénkülés támogató hatása révén – az infláció további élénkülésére lehet számítani. A Kormányzótanács szoros figyelemmel kíséri az árképzési magatartást és a bérek alakulását az euroövezetben, különös tekintettel arra, hogy az alacsony infláció jellemezte aktuális környezet ne épüljön be másodkörös hatások formájában a bér- és árképzésbe.

A bemutatott általános képet tükrözi az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2016. márciusi makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a HICP-vel mért infláció éves szinten 2016-ban 0,1%, 2017-ben 1,3%, 2018-ban pedig 1,6% lesz. Az eurorendszer szakértőinek 2015. decemberi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a HICP-vel mért inflációs kilátásokat lefelé módosítottuk, aminek hátterében elsősorban az elmúlt hónapokban zajló kőolajáresés állt.

A monetáris elemzésre térve, a legfrissebb adatok alátámasztják a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) határozott növekedését, amelynek éves növekedési üteme a 2015. decemberi 4,7% után 2016 januárjában 5,0% volt. Ezt továbbra is elsősorban az M3 legnagyobb likviditási fokú elemei támogatják, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) januárban éves szinten 10,5%-kal bővült a decemberi 10,8% után.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető fokozatosan élénkülő pályán maradt. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a 2015. decemberi 0,1% után 2016 januárjában 0,6%-ra bővült. A vállalati szektor hitelezése továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme 2016 januárjában stabilan 1,4% volt. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések egyértelműen javították az egész övezetben a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, valamint a hitelkihelyezést.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése megerősíti, hogy további monetáris élénkítésre van szükség ahhoz, hogy az inflációs ráták túlzott késedelem nélkül visszatérjenek a 2% alatti, de ahhoz közeli ütemhez.

A monetáris politika elsősorban az árstabilitás középtávú fenntartására irányul, a laza irány pedig a gazdasági teljesítményt támogatja. Ahhoz azonban, hogy a pénzpolitikai intézkedéseink minden gyümölcsét élvezhessük, a gazdaságpolitika egyéb területein is határozott lépésekre van szükség. A továbbra is magas strukturális munkanélküliség és az euroövezeti potenciális kibocsátás alacsony növekedése miatt a folyamatban lévő ciklikus fellendülést hathatós strukturális politikai intézkedésekkel kell megtámogatni. A termelékenység növelése és a vállalati környezet jobbá tétele – ami a megfelelő állami infrastruktúra megteremtését is magában foglalja – elengedhetetlen a beruházások bővítése és a munkahelyteremtés fokozása szempontjából. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformok gyors és eredményes megvalósítása nem csak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem az euroövezet világgazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képességét is javítja. Amint azt az Európai Bizottság jelezte, az országspecifikus ajánlások végrehajtása 2015-ben is meglehetősen korlátozott volt; így az euroövezeti országok többségében erősíteni kell a reformok irányába tett lépéseket. Az egyes országok fiskális politikájának a gazdaság élénkülését kell támogatnia, de mindeközben igazodnia kell az Európai Unió fiskális szabályaihoz. A Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan és következetes alkalmazása a fiskális keretrendszerbe vetett tartós bizalom záloga. Ugyanakkor minden országnak törekednie kell arra, hogy a fiskális politikája még inkább a növekedést tartsa szem előtt.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok