A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Málta, 2015. október 22.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnék köszönetet mondani Bonnici elnök úrnak a vendégszeretetért, és külön is megköszönni munkatársainak a Kormányzótanács mai ülésének kitűnő megszervezését. Most pedig beszámolunk az ülés eredményeiről.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzések, valamint a kamatpályára adott iránymutatása alapján úgy határozott, hogy változatlanul hagyja az EKB irányadó kamatait. Ami a hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseinket illeti, az eszközvásárlás zökkenőmentesen halad, és továbbra is jótékonyan hat a vállalatok és háztartások hitelellátására és hitelköltségeire.

A Kormányzótanács szeptember eleji ülése óta gondosan figyelemmel kísérjük a kapott információkat. Bár az euroövezeti belföldi kereslet továbbra is jól alkalmazkodik, a feltörekvő piacok növekedési kilátásaival, és a pénzügyi és nyersanyagpiaci fejlemények lehetséges gazdasági következményeivel kapcsolatos aggályok továbbra is lefelé mutató kockázatot jeleznek a növekedési és inflációs kilátások szempontjából. Különösen azoknak a tényezőknek a befolyása és ragadóssága igényel alaposabb elemzést, amelyek jelenleg lassítják az infláció visszatérését középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre. Ennek kapcsán decemberi monetáris politikai ülésünkön, az eurorendszer szakértőinek új makrogazdasági prognózisával a kezünkben újból meg kell vizsgálnunk a monetáris politikai lazítás mértékét. A Kormányzótanács hajlandó és lehetősége is van lépni a megbízatása értelmében rendelkezésére álló eszköztár alkalmazásával annak érdekében, hogy megfelelő szintű laza monetáris politikát tartson fenn. Emlékeztet rá, hogy az eszközvásárlási program elegendő rugalmasságot biztosít a program nagyságának, összetételének és időtartamának módosítására. Közben továbbra is maradéktalanul végrehajtjuk a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programot. Szándékunkban áll 2016. szeptember végéig vagy szükség esetén tovább folytatni a vásárlást, de addig mindenesetre, amíg nem érzékelhető egy tartós korrekció, amely megfelel az inflációs pályára kitűzött célunknak, hogy az infláció középtávon 2% alatti, de ahhoz közeli ütemű legyen.

Most pedig részletesebben is ismertetem a rendelkezésre álló információk értékelését kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP 0,4%-kal növekedett az előző negyedévhez képest 2015 második negyedévében, az előző negyedévi 0,5% után. A második negyedév eredménye mind a belföldi kereslet, mind a nettó kereskedelem pozitív hozzájárulásait tükrözi. A legfrissebb felmérési mutatók az év harmadik negyedévére is nagyjából hasonló reál-GDP-növekedési ütemet jeleznek előre. Összességében arra számítunk, hogy a gazdasági élénkülés folyamatos lesz, bár ütemét elsősorban a vártnál gyengébb külső kereslet fékezi. A belföldi keresletet várhatóan tovább élénkítik pénzpolitikai intézkedéseink és a pénzügyi helyzetre gyakorolt kedvező hatásuk, valamint a fiskális konszolidáció és a strukturális reformok terén megtett előrelépés. Emellett az olajárcsökkenés is tovább támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a vállalati nyereségességet, valamint ezek eredőjeként a magánszektor fogyasztását és beruházásait. Az euroövezet belföldi keresletének élénkülését azonban továbbra is akadályozza a több szektorban szükséges mérlegkiigazítás, valamint a szerkezeti reformok bevezetésének vontatottsága.

Az euroövezeti növekedési kilátásokat övező kockázatok továbbra is lefelé tendálnak, ami különösen annak tudható be, hogy a feltörekvő piacgazdaságokban megfigyelhető folyamatokat fokozott bizonytalanság jellemzi, ami potenciálisan tovább fékezi a világgazdasági növekedést és az euroövezeti export iránti külső keresletet. A nagyobb bizonytalanság az utóbbi időben a pénzügyi piaci folyamatokban nyilvánult meg, és ennek negatív következményei lehetnek az euroövezet belföldi keresletére nézve.

Az Eurostat adatai szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja a 2015. augusztusi 0,1% után szeptemberre -0,1%-ra esett. Az előző hónaphoz viszonyítva mindez főként az energiaárak inflációjának további esésével magyarázható. A rendelkezésre álló adatok és az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján a közeljövőben várható éves HICP-infláció üteme továbbra is igen alacsony lesz. Emelkedés az év legvégén várható, ami a 2014 végén tapasztalt kőolajáreséssel összefüggő bázishatásoknak is betudható. Az infláció üteme 2016-ban és 2017-ben várhatóan folyamatosan erősödik, amit támogat a várt gazdasági fellendülés, az euroárfolyam múltbeli csökkenésének begyűrűző hatása és az olaj futures-piacok által aktuálisan jelzett olajárnál a következő évekre vonatkozó kissé magasabb olajárfeltevés. Ugyanakkor a gazdasági kilátásokból valamint a pénzügyi és nyersanyagpiaci folyamatokból fakadnak bizonyos kockázatok, amelyek tovább lassíthatják az inflációs ütemnek a 2% felé való fokozatos emelkedését. A kockázatokat szorosan nyomon követi a Kormányzótanács.

A monetáris elemzésre térve, a legfrissebb adatok alátámasztják a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) határozott bővülését annak ellenére, hogy az éves ütem a 2015. júliusi 5,3%-ról augusztusra 4,8%-ra esett vissza. A növekedést továbbra is elsősorban az M3 legnagyobb likviditási fokú elemei támogatják, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) augusztusban éves szinten 11,4%-kal bővült a júliusi 12,2% után.

A hitelezés dinamikája tovább javult. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a júliusi 0,3%-ról augusztusban 0,4%-ra nőtt, vagyis 2014. eleje óta folyamatosan és fokozatosan élénkül. Az említett javuló tendencia ellenére a vállalati szektor hitelezése továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, a hitelkínálati tényezőket, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme a 2015. júliusi 0,9% után augusztusra 1,0%-ra nőtt. Az euroövezetnek a 2015. harmadik negyedévre vonatkozó bankhitelezési felmérése a bankhitel iránti megemelkedett keresletet jelzi, amelynek az általános kamatszint, a beruházási célú finanszírozási igény és a lakáspiaci kilátások is kedveznek. A vállalati hitelekre vonatkozó hitelengedélyezési követelmények emellett tovább enyhültek, ami elsősorban a lakossági üzletágban erősödő versenynek tudható be, miközben a háztartások lakásvásárlási hiteleire vonatkozó követelmények kissé szigorodtak. A 2014 júniusa óta hozott pénzpolitikai intézkedéseink egyértelműen támogatják mind azt a javulást, amely az euroövezeti vállalatok és háztartások hitelhez jutási feltételeiben, mind azt, amely az euroövezeti hitelkiáramlásban figyelhető meg.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése jelzi, hogy a Kormányzótanács pénzpolitikai döntéseinek határozottan érvényt kell szereznünk, és hogy alaposan figyelembe kell vennünk, miként befolyásolják a kapott releváns információk a középtávú árstabilitási kilátásokat.

A monetáris politika elsősorban arra irányul, hogy középtávon tartsa fenn az árstabilitást, miközben a laza irány a gazdaság teljesítőképességét támogatja. Ahhoz azonban, hogy a pénzpolitikai intézkedéseink minden gyümölcsét élvezhessük, a gazdaságpolitika egyéb területein is határozott lépésekre van szükség. A továbbra is magas strukturális munkanélküliség és az euroövezeti potenciális kibocsátás alacsony növekedése miatt a folyamatban lévő ciklikus élénkülést hathatós strukturális politikai intézkedésekkel kell megtámogatni. A vállalati környezet jobbá tétele – ami a megfelelő állami infrastruktúra megteremtését is magában foglalja – elengedhetetlen a termelő beruházások bővítése, a munkahelyteremtés és a termelékenységnövekedés elősegítése szempontjából. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformok gyors és eredményes megvalósítása nem csak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem a tartósan nagyobb jövedelmekre vonatkozó várakozásokat is erősíteni fogja, valamint felgyorsítja a reformok jótékony hatásainak kibontakozását, aminek köszönhetően javul az euroövezet világgazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képessége is. Az egyes országok fiskális politikájának kialakítása során célszerű támogatni a gazdaság élénkülését, de mindeközben változatlanul be kell tartani az EU fiskális szabályait. A Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan és következetes tiszteletben tartása a fiskális keretrendszerünkbe vetett bizalom záloga. Ugyanakkor minden országnak törekednie kell arra, hogy a fiskális politikai rendszere növekedésbarát elemekből épüljön föl.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok