A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
2015. április 15.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam nagy örömmel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján, valamint összhangban a kamatpályára adott iránymutatásával úgy határozott, hogy változatlanul hagyja az EKB irányadó kamatait.

Ami a nem hagyományos monetáris politikai intézkedéseinket illeti, kiterjesztett eszközvásárlási programunk keretében – amely az eszközalapú értékpapírok és fedezett kötvények vásárlását is magában foglalja – március 9-én elkezdtünk euróban denominált állampapírokat is venni. Szándékunkban áll 2016. szeptember végéig folytatni a vásárlást, de addig mindenképpen, amíg nem érzékelhető az inflációs pálya olyan tartós korrekciója, amely megfelel kitűzött célunknak, hogy középtávon 2% alatti, de ahhoz közeli inflációt érjünk el. Az értékelése során a Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiáját követve elsősorban az inflációs trendre fog összpontosítani, figyelmen kívül hagyva mindeközben a mért infláció bármelyik irányban való váratlan elmozdulását, amennyiben megítélése szerint ez átmeneti, és nincs kihatása a középtávú árstabilitási kilátásokra.

Az eszközvásárlási programok végrehajtása zökkenőmentes, és az értékpapírok volumene megfelel a bejelentett 60 milliárd eurós havi értéknek. Emellett egyértelmű jelei mutatkoznak a hozott monetáris politikai intézkedések hatásosságának. Az elmúlt hónapokban ugyanis jelentősen lazultak a pénzügyi piaci feltételek, csökkent a magánszektor külső finanszírozási költsége, észrevehetően javultak a vállalati és háztartási hitelfelvételi kondíciók, és ezzel párhuzamosan a hitelkereslet is élénkült.

Az elkövetkező időszakban erőfeszítéseink középpontjában a monetáris politikai intézkedések teljes körű megvalósítása áll. Az említett intézkedésekkel hozzájárulunk a gazdasági kilátások további javulásához, a gazdasági pangás enyhítéséhez, valamint a pénzmennyiség és a hitelállomány növekedésének élénküléséhez. Ezen folyamatok eredőjeként az infláció középtávon tartósan visszatér a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre, továbbá a közép- és hosszú távon rögzített inflációs várakozások megszilárdulnak.

Hadd ismertessem most részletesebben az elvégzett értékelést, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je 2014 utolsó negyedévében 0,3%-kal bővült az előző negyedévhez képest. Továbbra is a belföldi kereslet, különösen a magánszektor fogyasztása volt a folyamatos gazdasági élénkülés hajtómotorja. A legfrissebb gazdasági adatok, köztük a felmérések eredményei márciusig bezárólag arra utalnak, hogy 2014 vége óta az euroövezeti gazdaság újabb lendületet nyert. Előretekintve az élénkülés fokozatos kiszélesedésére és megerősödésére számítunk. A belföldi keresletet várhatóan tovább élénkíti a folyamatosan javuló pénzügyi helyzet, valamint a fiskális konszolidáció és a strukturális reformok terén tett előrelépés. Emellett az alacsony olajárszint is várhatóan tovább támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a vállalati nyereségességet, és ezek eredőjeként a magánszektor fogyasztását és beruházásait. Az euroövezeti kivitel iránti keresletre is várhatóan pozitívan hat az ár-versenyképesség javulása. Az euroövezet gazdasági fellendülését ugyanakkor valószínűleg továbbra is fékezik a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítások és a szerkezeti reformok lassú végrehajtása.

Bár a gazdasági kilátásokat övező kockázatok továbbra is lefelé mutatnak, az euroövezet gazdasági kilátásai a közelmúlt monetáris politikai döntései, a kőolajár esése és az alacsonyabb euroárfolyam nyomán kiegyensúlyozottabbak lettek.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja 2015 márciusában -0,1% volt, szemben a februári -0,3%-kal és a januári -0,6%-kal. Ez nagyrészt az euróban kifejezett olajárak január közepe óta tapasztalt emelkedésének tudható be. A rendelkezésre álló adatok és az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján az elkövetkező hónapokban várható éves HICP-infláció üteme továbbra is igen alacsony vagy továbbra is negatív előjelű maradhat. Monetáris politikai intézkedéseink kedvező aggregált keresleti hatásának, az alacsonyabb euroárfolyamnak és az elkövetkező évekre érvényes, bázishatásokra és kissé magasabb olajárakra vonatkozó feltevésnek köszönhetően az infláció üteme 2015 további részében fokozatosan emelkedni kezd, majd 2016-ban és 2017-ben tovább erősödik.

A Kormányzótanács továbbra is szorosan nyomon követi a középtávú áralakulási kilátásokat övező kockázatokat, ezen belül is különösen nagy figyelmet szentelünk a monetáris politikai intézkedéseink gazdaságba való átgyűrűzésének, valamint a geopolitikai fejleményeknek, az árfolyam és az energiaárak alakulásának.

A monetáris elemzést tekintve a legfrissebb adatok igazolják, hogy a szélesebb értelemben vett pénzaggregátum (M3) növekedésének alapüteme fokozatosan gyorsul. Az M3 éves növekedési üteme 2015 februárjában 4,0%-ra emelkedett a januárban mért 3,7%-ról. Az M3 éves növekedését továbbra is a leglikvidebb komponensek támogatják, miközben a szűkebb értelemben vett pénzaggregátum (M1) éves növekedési üteme februárban 9,1% volt.

A hitelezési dinamika szintén fokozatosan tovább javult. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a januári -0,9% után februárban -0,4% volt, vagyis a 2014. februári -3,2%-os mélypontról fokozatosan tovább emelkedik. E tekintetben a 2015 áprilisában végzett bankhitelezési felmérés igazolja, hogy a hitelezési feltételek javulása elősegíti a (különösen a vállalati) hitelezés növekedésének folyamatos élénkülését. A javuló tendencia ellenére a nem pénzügyi vállalatok részére nyújtott hitelek dinamikája változatlanul visszafogott, és továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, a hitelkínálati tényezőket, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme a 2015. januári 0,9% után tovább gyorsult, februárban 1,0%-ra. Az életbe léptetett monetáris politikai intézkedések várhatóan mind a vállalatok és a háztartások forrásköltségeit, mind az euroövezeti hitelkiáramlást illetően hozzájárulnak a további javuláshoz.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése igazolja, hogy a Kormányzótanács közelmúltbeli döntéseinek határozott végrehajtására van szükség. Monetáris politikai intézkedéseink maradéktalan megvalósítása ugyanis megadja az euroövezeti gazdaság élénküléséhez szükséges támogatást, és az infláció ütemét középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre hozza.

A monetáris politika középpontjában az árstabilitás középtávú fenntartása áll, laza irányultsága pedig hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez. Ahhoz azonban, hogy learathassuk monetáris politikai intézkedéseink minden gyümölcsét, a gazdaságpolitika más területein is határozott lépéseket kell tenni. A strukturális munkanélküliség továbbra is magas szintje és az euroövezeti potenciális kibocsátás alacsony növekedése miatt a folyamatban lévő ciklikus fellendülést hathatós kínálati oldali intézkedésekkel kell támogatni. A beruházási tevékenység növelése, valamint a munkahelyteremtés és a termelékenység fokozása érdekében több országban is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termék- és munkaerő-piaci reformok megvalósítására és a vállalatok üzleti környezetét javító lépésekre egyaránt. Az említett reformok gyors és hathatós végrehajtása nem csak magasabb fenntartható növekedést eredményez majd az övezetben, hanem a tartósan magasabb jövedelmek iránti várakozást is erősíti, és a háztartásokat a fogyasztás bővítésére, a vállalatokat pedig fokozott beruházási tevékenységre ösztönzi a jelenben, amivel megerősíti a gazdaság folyamatban levő talpra állását. Az egyes országok fiskális politikájának célszerű támogatnia a gazdasági fellendülést, ugyanakkor meg kell felelnie a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. Utóbbi előírásainak maradéktalan és következetes betartása a fiskális keretrendszerünkbe vetett bizalom záloga. Mivel számos országban a strukturális reformra irányuló fokozott erőfeszítésekre van szükség, az is lényeges, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárást hathatósan alkalmazzák az egyes tagállamokban megállapított túlzott egyensúlyhiány kezelésére.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

Médiakapcsolatok