Bevezető beszéd

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke,
Frankfurt am Main, 2015. január 22.

Hölgyem és uraim! Az alelnök úr és jómagam nagy örömmel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Először is mindenkinek boldog új évet kívánok! Egyúttal szeretném megragadni az alkalmat, hogy üdvözöljem Litvániát, amely tizenkilencedik országként vette át az eurót hivatalos fizetőeszközként. Ennek megfelelően Vitas Vasiliauskas, a Lietuvos bankas Igazgatóságának elnöke, 2015. január 1-jével a Kormányzótanács tagja lett. Litvánia 2015. január 1-jei euroövezeti csatlakozása nyomán új szavazati rend lépett életbe, amelynek keretében a nemzeti központi bankok elnökei egymást váltva gyakorolhatják szavazati jogukat a Kormányzótanácson belül. A rotációs rendszerről az EKB weboldalán található bővebb tájékoztatás. Most pedig beszámolunk arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Rendszeres közgazdasági és monetáris elemzésünk alapján gondosan felülvizsgáltuk az áralakulási kilátásokat és az elért monetáris élénkítés mértékét. Ennek eredményeképpen a Kormányzótanács a következő döntéseket hozta:

Először is kiterjesztett eszközvásárlási program indításáról határozott, amely az eszközalapú értékpapírok és fedezett kötvények vásárlását célzó meglévő programokat foglalja magában. A kiterjesztett program keretében az állam és a magánszektor által kibocsátott értékpapírokat érintő vételi tranzakciók havi összesített értéke 60 milliárd € lesz. Szándékunk szerint a vásárlási program 2016. szeptember végéig folyamatban lesz, de addig mindenképpen, amíg nem érzékelünk az inflációs pályában egy olyan tartós korrekciót, amely összhangban áll azon célunkkal, hogy az inflációs ráta középtávon 2% alatt, de ahhoz közel maradjon. Az eurorendszer 2015 márciusában kezdi meg az euroövezeti kormányzatok, hivatalok és európai intézmények által kibocsátott, euróban denominált, befektetésre ajánlott minősítésű értékpapírok másodpiaci vásárlását. Az euroövezeti kormányzatok és hivatalok által kibocsátott értékpapírok vásárlása az eurorendszer nemzeti központi bankjainak az EKB tőkejegyzési kulcsában való részesedése alapján történik. Az EU, illetve a Nemzetközi Valutaalap kiigazítási programjában részt vevő országok esetében emellett további alkalmassági feltételek is érvényesek.

Másodszor, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy módosítja a hat fennmaradó célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási művelet (angol rövidítéssel TLTRO) árazását. Ennek megfelelően a jövőbeni TLTRO műveletekre alkalmazandó kamatláb megegyezik az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek az adott TLTRO végrehajtásakor érvényes kamatlábával, azaz megszűnik az irányadó refinanszírozási műveletek és az első két TLTRO kamatlába közötti 10 bázispontos kamatfelár.

Harmadszor, az irányadó kamatok pályájára adott iránymutatásunkkal összhangban változatlanul hagytuk az EKB irányadó kamatlábait.

Ami az újabb eszközvásárlásokat illeti, a Kormányzótanács saját hatáskörében tartja a program minden jellemzőjének kialakítását, továbbá az EKB koordinálja a vásárlási tranzakciókat, garantálva az eurorendszer monetáris politikájának egységességét. Az erőforrások mozgósítása érdekében az eurorendszer a programot decentralizált módon hajtja végre. Az esetleges veszteségekkel kapcsolatban a Kormányzótanács úgy döntött, hogy az európai intézmények értékpapírjainak megvásárlására (amely az újabb eszközvásárlások 12%-át teszi ki, és amelyet a nemzeti központi bankok [NKB] hajtanak végre) veszteségmegosztás érvényes. Az NKB-k újabb eszközvásárlásának fennmaradó részére nem vonatkozik veszteségmegosztás. Az újabb vásárlások 8%-áról az EKB gondoskodik. Ez azt jelenti, hogy az újabb eszközvásárlások 20%-a esik kockázatmegosztási rendszer alá.

A délután folyamán, 15:30 órakor a kiterjesztett eszközvásárlási programról és a TLTRO műveletek árazásáról bővebb tájékoztatást tartalmazó, külön sajtóközleményeket teszünk közzé.

A mai napon hozott, újabb eszközvásárlásra vonatkozó monetáris politikai döntés célja, hogy ellensúlyozzon két kedvezőtlen fejleményt. Egyfelől, az infláció dinamikája továbbra is erőtlenebb a várakozásoknál. Noha a fogyasztóiár-index alapján mért infláció jelenlegi alakulásának hátterében álló legfontosabb tényező változatlanul az olajárak utóbbi hónapokban tapasztalt zuhanása, fokozott valószínűséggel következhetnek be másodlagos árképzési és bérmegállapítási hatások, amelyek hátrányosan érinthetik az árak középtávú alakulását. Helyzetértékelésünket alátámasztja az inflációs várakozások piaci alapú mérőszámainak minden időtávon történő további csökkenése, valamint az a tény, hogy a tényleges és várható inflációra vonatkozó legtöbb mutató történelmi mélyponton vagy annak közelében áll. Ugyanakkor változatlanul jelentős a gazdasági pangás az euroövezetben, a pénzmennyiség és hitelállomány alakulása pedig továbbra is visszafogott. Másfelől, bár a tavaly június és szeptember között hozott monetáris politikai intézkedések a pénzügyi piaci árak szempontjából jelentős javulást eredményeztek, a kvantitatív eredmények terén nem ugyanez volt tapasztalható. Ennek következtében az alkalmazott laza monetáris politika nem volt elegendő a túl hosszú alacsony inflációs időszakkal járó megemelkedett kockázatok megfelelő kezelésére. Így a mérleget érintő, ma hozott további intézkedések a kitűzött árstabilitási célunk megvalósítása szempontjából indokoltak, figyelembe véve, hogy az EKB irányadó kamatai elérték alsó határukat.

Előretekintve a mai napon hozott intézkedések döntő mértékben támogatják a közép- és hosszú távú inflációs várakozások szilárd rögzítésének sikerét. A mérlegünk jelentős megnövekedése pedig tovább lazítja a monetáris politikát. Kiemelendő, hogy az euroövezeti vállalatok és háztartások finanszírozási helyzete tovább javul. A mai döntések emellett támogatják a Kormányzótanácsnak az irányadó kamatpályára vonatkozó iránymutatását, továbbá megerősítik azt a jelenséget, hogy a meghatározó fejlett gazdaságok monetáris politikai ciklusában komoly és egyre növekvő eltérések mutatkoznak. Összességében az említett tényezők várhatóan megerősítik a keresletet, javítják a kapacitáskihasználtságot, és támogatják a pénzmennyiség és a hitelkihelyezés növekedését, amin keresztül elősegítik, hogy az infláció visszatérjen a 2% közelébe.

Hadd ismertessem most részletesebben az elvégzett értékelést, a gazdasági elemzéssel kezdve. Az euroövezet reál-GDP-je 2014 harmadik negyedévében 0,2%-kal bővült az előző negyedévhez képest. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok és felmérési eredmények arra utalnak, hogy az év vége felé a gazdaság mérsékelt ütemben, folyamatosan bővült. Előretekintve, az olajárak közelmúltbeli esése megerősítette a lendületesebb gazdasági élénkülés alapjait. Az alacsonyabb kőolajár várhatóan támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a vállalati szektor nyereségességét. A belföldi keresletet várhatóan szintén élénkítik a meghozott monetáris politikai intézkedések, a pénzügyi helyzet folyamatos javulása, valamint a fiskális konszolidáció és a strukturális reformok terén megtett előrelépés. Emellett az export iránti keresletre a világgazdasági élénkülés is kedvezően hathat. Az euroövezeti fellendülést ugyanakkor valószínűleg továbbra is fékezi a magas munkanélküliség, a jelentős mértékű kapacitáskihasználatlanság, valamint az állami és a magánszférában szükséges mérlegkiigazítás.

Az euroövezeti gazdasági kilátásokkal kapcsolatos kockázatok lefelé irányulnak, ugyanakkor a mai napon hozott monetáris politikai intézkedések és az elmúlt hetekben is folytatódó olajárcsökkenés nyomán valószínűleg csökkentek.

Az Eurostat adatai szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja a 2014. novemberi 0,3% után decemberben -0,2% volt, ami döntően az energiaár-infláció nagymértékű csökkenését, és kisebb mértékben az élelmiszerár-változás éves ütemének esését tükrözi. Az aktuális adatok és az uralkodó tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján az elkövetkező hónapokban várható éves HICP-infláció üteme továbbra is igen alacsony vagy negatív előjelű lesz. Az ilyen alacsony infláció rövid távon elkerülhetetlen, aminek az oka a közelmúltbeli olajárzuhanás, feltételezve, hogy a következő néhány hónapban nem lesz jelentős korrekció. A hozott monetáris politikai intézkedések, a várt keresletélénkülés és a közeljövőben feltehető fokozatos olajár-emelkedés támogatásával 2015 későbbi részében és 2016-ban az infláció üteme várhatóan fokozatosan emelkedni fog.

A Kormányzótanács továbbra is szorosan nyomon követi a középtávú áralakulási kilátásokat övező kockázatokat, ezen belül is különösen a geopolitikai fejleményeket, a devizaárfolyamok és az energiaárak alakulását, valamint a monetáris politikai intézkedések gazdaságba való átgyűrűzését.

A monetáris elemzésre áttérve, a legfrissebb adatok a szélesebb értelemben vett pénzaggregátum (M3) növekedési alapütemének élénkülésére utalnak, bár ennek szintje továbbra is alacsony. Az M3 éves növekedési üteme 2014 novemberében 3,1%-ra emelkedett az októberi 2,5%-ről és a 2014. áprilisi 0,8%-os mélypontról. Az M3 éves növekedését továbbra is a leglikvidebb alkotóelemek támogatják, miközben a szűkebb értelemben vett pénzaggregátum (M1) éves szinten novemberben 6,9%-kal nőtt.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme az októberi -1,6% után novemberben is gyenge volt -1,3%-kal, ugyanakkor a 2014. februári -3,2%-os mélyponthoz viszonyítva fokozatosan tovább emelkedik. Az elmúlt hónapokban a nettó visszafizetések átlagosan visszaestek az egy évvel ezelőtti, hosszabb időszak összehasonlításában magas szintről, és a nettó hitelkiáramlás novemberben kismértékben pozitív üteműre fordult át. Ezzel kapcsolatban a 2015. januári bankhitelezési felmérés szerint 2014 utolsó negyedévében a hitelfeltételek nettó alapon tovább lazultak, továbbá csökkent az egyes országok közötti egyenlőtlenség, párhuzamosan az összes kölcsönkategóriában felvehető hitelek iránti nettó kereslet erősödésével. A bankok arra számítanak, hogy ez a dinamika 2015 elején is érzékelhető lesz. Az említett javuló tendencia ellenére a nem pénzügyi vállalatok részére nyújtott hitelezés erőtlen marad, és továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, a hitelkínálati tényezőket, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme az októberi 0,6% után novemberben 0,7% volt. A hozott monetáris politikai intézkedések várhatóan tovább javítják a hitelkiáramlást.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése is igazolja, hogy a monetáris politikai lazítás továbbvitelére van szükség. A hozott monetáris politikai intézkedések várhatóan támogatni fogják az euroövezeti gazdaság élénkülését, és az infláció ütemét a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre hozzák.

A monetáris politika az árstabilitás középtávú fenntartására irányul, a laza monetáris politika pedig támogatja a gazdasági teljesítményt. A beruházási tevékenység növelése, valamint a munkahelyteremtés és a termelékenységnövekedés fokozása érdekében azonban egyéb területeken is határozott intézkedések szükségesek. Konkrétabban: nagyobb hangsúlyt kell fektetni több országban is elsősorban a termék- és munkaerő-piaci reformok eltökélt végrehajtására, valamint a vállalatok üzleti környezetét javító lépések megtételére. Elengedhetetlen a strukturális reformok gyors, hiteles és eredményes végrehajtása, mivel ez az euroövezeti gazdaság jövőbeli, fenntartható növekedésének erősítése mellett a magasabb jövedelmekre vonatkozó várakozásokat is erősíti, továbbá arra ösztönzi a vállalatokat, hogy már most fokozzák beruházásaikat, előbbre hozva ezzel a gazdasági fellendülést. A fiskális politikának támogatnia kell a gazdasági fellendülést, miközben fenntartható szinten kell tartania az államadósságot a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek megfelelően, ami továbbra is a bizalom zálogának tekinthető. Valamennyi országnak ki kell használnia a rendelkezésére álló mozgásteret ahhoz, hogy az alkalmazott fiskális politikai intézkedéscsomag összetétele még inkább növekedésbarát legyen.

Médiakapcsolatok