- MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY
SAJTÓÉRTEKEZLET
Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Boris Vujčić, az EKB alelnöke
Frankfurt am Main, 2026. október 29.
Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. A továbbra is emelkedő energiaárak az inflációs kilátásokat illetően felfelé irányuló kockázatokat, míg a növekedési kilátások esetében lefelé mutató kockázatokat rejtenek. Bár az energiasokk hatásai még nem bontakoztak ki teljeskörűen, az alapinfláció mindezidáig nagyjából változatlan maradt, míg a béreknél jelenleg nem figyelhető meg érdemi válaszreakció. Az erősebb és tartósabb energiasokk, valamint az ennek következtében várható közvetlen és másodkörös hatások valószínűleg felhajtják az inflációt, míg visszafogják a növekedést. Utolsó ülésünk óta szigorodtak a finanszírozási feltételek, ami feltehetően rányomja a bélyegét az inflációra és a növekedésre. Monetáris politikánkat elkötelezetten úgy alakítjuk, hogy az infláció középtávon a kétszázalékos célunk körül stabilizálódjon.
Továbbra is megfelelő helyzetben vagyunk ahhoz, hogy eligazodjunk a jelenlegi fokozottan bizonytalan helyzetben. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját, és a monetáris politikai transzmisszió erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.
A ma hozott döntéseinket a honlapunkon olvasható sajtóközlemény tartalmazza.
Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.
A gazdasági teljesítmény
A beérkező adatok arra engednek következtetni, hogy az euroövezet gazdasága továbbra is bővült az év harmadik negyedévében. A szolgáltatási szektor a közel-keleti konfliktus kitörésekor megfigyelt gyengülése után magára talált. A feldolgozóipar, a digitális szolgáltatások és az export profitál a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalati beruházásokból. Az infrastruktúrára és a védelemre fordított kormányzati kiadások szintén kedveznek a konjunktúrának. Ezek a tényezők várhatóan változatlanul támogatni fogják a rövid távú növekedést. Az újbóli energiaár-emelkedés ugyanakkor gyengíti a fogyasztói bizalmat, míg a magasabb finanszírozási költségek vélhetően nyomás alá helyezik a növekedést.
A munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalékon maradt. A foglalkoztatás és a munkaerő bővülése továbbra is mérsékelt, a termelékenység viszont fokozatosan erőre kap.
Középtávon arra számítunk, hogy a bizalomnak és a reáljövedelmeknek a fokozatosan csökkenő energiaárak és a masszív munkaerőpiac miatti erősödése élénkíti a belföldi keresletet. Az MI-hez kapcsolódó konjunktúrát célzó beruházások, valamint az infrastrukturális és védelmi kormányzati kiadások várhatóan ugyancsak támogatni fogják a növekedést. Az exportnövekedés az erősödő külső kereslet nyomán előreláthatólag gyorsulni fog.
A nagyobb potenciális növekedés strukturális reformot igényel, és államháztartási fegyelmet követel. A költségvetési fenntarthatóság a tágabb értelemben vett gazdasági stabilitás meghatározó támpontja. Az energiasokkra átmeneti, célzott és egyedi költségvetési válaszintézkedésekkel kell reagálni. A szabályok egyszerűsítése és harmonizációja az EU egységes piacán, az energetikai átállás felgyorsítása, valamint a megtakarítási és befektetési unió kiteljesítése kulcsfontosságú alapeleme gazdaságunk dinamikusabbá és reziliensebbé tételének. Ahogy a digitális euróra vonatkozó jogi keret elfogadásának folyamata a végső szakaszba lép, ismételten hangsúlyozzuk, hogy rendkívül fontos, hogy mielőbb megállapodás szülessen a közös valutáról szóló csomagról.
Infláció
Az infláció az augusztusi 3,2 százalékról 3,8 százalékra emelkedett szeptemberben. Az energiaár-infláció jelentősen, az augusztusi 14,3 százalékról 18,9 százalékra nőtt. A dízelolaj és a benzin ára új csúcsot döntött szeptemberben, részben a magas finomítási árrésnek köszönhetően. Az energiaárak nélküli infláció szeptemberben az augusztusi 2,1 százalékról 2,3 százalékra nőtt. Az élelmiszerár-infláció 1,1%-ról 1,3%-ra emelkedett. A szolgáltatások inflációja 3,2%-ra nőtt szeptemberben az augusztusi 3,0%-hoz képest, míg az árupiaci infláció 1,2%-ról 1,1%-ra mérséklődött.
Az alapinfláció mutatói lényegében változatlanok maradtak, noha az árképzési lánc kezdeti szakaszai árfelhajtó nyomásra utalnak. A bérnyomás mérsékelt marad. Az egy foglalkoztatottra jutó jövedelem 3,3%-kal nőtt a második negyedévben, míg az első negyedévben a növekedés 3,6% volt, miközben a javuló termelékenység segített kordában tartani a fajlagos munkaerőköltségeket. Előretekintő bérkövetőnk arra utal, hogy a bértárgyalásokon kialkudott bérek növekedési üteme 2026 hátralevő hónapjaiban 2,5 és 2,8% között mozog majd, és 2027 első három negyedévében 2,6%-os átlagértéket ér el. Emelkedtek a rövidebb távú inflációs várakozások, a hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója viszont 2% körül alakul, ami elősegíti, hogy az infláció középtávon a cél körül stabilizálódjon.
Az energiaárak emelkedése meghaladta az EKB szeptemberi szakértői prognózisában felvázolt alappálya szerinti mértéket. Ennek következtében várhatóan tovább nő az infláció rövid távon, a teljes infláció pedig jóval a cél felett fog tartózkodni a következő negyedévekben. Ezt követően az enyhülő energiainfláció a magasabb kamatok által kiváltott hatásokkal együtt várhatóan segíteni fog az inflációnak visszatérni a célértékhez.
Kockázatértékelés
A növekedési kilátásokat övező kockázatok a lassulás felé mutatnak. Ez különösen a közel-keleti konfliktusra és Oroszország Ukrajna ellen folytatott indokolatlan háborújának legújabb fejleményeire vezethető vissza. Az energiaellátás folytatódó zavara miatt a jelenleg vártnál nagyobb mértékben és hosszabb ideig emelkedhetnek az energiaárak. Ez rányomja a bélyegét a reáljövedelmekre, a kiadásokra és a beruházásokra. A romló nemzetközi pénzügyi piaci hangulat vagy a nemzetközi kötvénypiacokra átgyűrűző hatások miatt szigorodhatnak a finanszírozási feltételek, ennek következtében pedig lanyhulhat a kereslet. A fiskális bizonytalanság szintén a finanszírozási feltételek további szigorodását és a bizalom gyengülését eredményezheti, ami csökkenő fogyasztáshoz és beruházásokhoz vezet. A meghatározó gazdaságok közötti kereskedelmi feszültségek kiújulása még nagyobb zavart okozhat az ellátási láncokban, csökkentheti a kivitelt, valamint meggyengítheti a fogyasztást és a beruházásokat. Ezzel szemben a növekedés a vártnál erősebb lehet, ha a gazdaság és az energiapiacok a vártnál gyorsabban alkalmazkodnának a folyamatban lévő konfliktusok okozta zavarokhoz, vagy ha e konfliktusok haladéktalanul és tartósan rendeződnének. Ezenkívül az új technológiák euroövezeti vállalatok általi bevezetése, a védelmi és infrastrukturális kiadások, valamint a termelékenység növelésére és az EU egységes piacának kiteljesítésére irányuló reformok a vártnál nagyobb mértékben élénkíthetik a növekedést.
Az inflációs kilátásokat övező kockázatok felfelé irányulnak. Ez különösen a közel-keleti konfliktusra és Oroszország Ukrajna ellen folytatott indokolatlan háborújának legújabb fejleményeire vezethető vissza. Az energiasokk tovább erősödhet, és markánsabb hatással lehet más árakra és a bérekre, mint az jelenleg várható. Különösen a gázárak emelkedhetnek abban az esetben, ha újabb ellátási zavarok lépnének fel, vagy szokatlanul hideg lenne a tél, miközben a gáztárolók töltöttségi szintje alacsony. Minél hosszabb ideig maradnak a magas energiaárak, annál nagyobb valószínűséggel hajtják fel a tágabb inflációt közvetett és másodkörös hatások révén. A kiújult kereskedelmi feszültségek a globális ellátási láncok további széttagolódásához vezethetnek, korlátozhatják a kritikus nyersanyagok kínálatát, és súlyosbíthatják az euroövezeti gazdaság kapacitáskorlátait. A szélsőséges időjárási események – amelyeket az „El Niño” miatt kialakuló időjárási viszonyok fokozódása felerősíthet – és általában a kibontakozó klíma- és természeti válságok nyomán a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak. Ezzel szemben az infláció alacsonyabb lehet, ha a folyamatban lévő geopolitikai konfliktusok tartósan rendeződnének, vagy a magasabb energiaárak közvetett és másodkörös hatásai az előrevetítettnél kevésbé erőteljesek lennének. A volatilisabb és kockázatkerülőbb pénzügyi piacok a magasabb hosszú lejáratú kamatokkal ötvözve visszafoghatják a keresletet, ezáltal az inflációt is csökkenthetik.
Pénzügyi és monetáris feltételek
Utolsó ülésünk óta szigorodtak a pénzügyi feltételek. A kamatok összességében emelkedtek, míg a részvényárak estek.
A cégek piaci alapú adósságának költsége 4,1%-ra nőtt augusztusban a júliusi 4,0%-hoz képest, miközben a vállalatoknak nyújtott bankhitelek kamatai 3,8%-on maradtak. A vállalatoknak nyújtott bankhitelek éves növekedési üteme a júliusi 4,4 százalékról 4,2 százalékra lassult augusztusban és szeptemberben, míg a vállalatikötvény-kibocsátás éves növekedési üteme 4,2 százalékot ért el szeptemberben, azaz gyorsult az augusztusi 3,8 és a júliusi 3,5 százalékhoz képest. Amint az a legfrissebb bankhitelfelmérésünkből kiderül, a vállalatoknak nyújtott kölcsönökre vonatkozó hitelfeltételek szigorodtak a harmadik negyedévben, a bankok ügyfeleik gazdasági kockázatait tekintik aggodalomra okot adó tényezőnek. A készletek és a forgótőke nagyobb forrásigénye ellenére visszaesett a vállalati hitel iránti kereslet, ami főként a magasabb kamatoknak tudható be.
A jelzáloghitel-kamatok augusztusban a júliusi 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelkedtek, míg a jelzáloghitelezés növekedési üteme 3,0 százalékra mérséklődött szeptemberben. A jelzáloghitelezési feltételek nem változtak a harmadik negyedévben, ugyanakkor a magasabb kamatoknak köszönhetően jelentősen csökkent a jelzáloghitelek iránti kereslet.
Következtetés
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát változatlanul hagyja. Monetáris politikánkat elkötelezetten úgy alakítjuk, hogy az infláció középtávon a kétszázalékos célunk körül stabilizálódjon. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.
Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.
Most pedig készen állunk a kérdéseikre.
A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.
Európai Központi Bank
Kommunikációs Főigazgatóság
- Sonnemannstrasse 20
- 60314 Frankfurt am Main, Németország
- +49 69 1344 7455
- media@ecb.europa.eu
A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
Médiakapcsolatok
