SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Boris Vujčić, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2026. június 11.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a monetáris politika kialakítása során elkötelezett az iránt, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos cél körül stabilizálódjon. Ezen elkötelezettségünk jegyében a mai napon úgy határoztunk, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeljük. A közel-keleti háború inflációs nyomásokat gerjeszt, a kamatláb emelésére irányuló határozat pedig a sokk lehetséges alakulását és az euroövezet középtávú kilátásaira gyakorolt hatását feltérképező különféle forgatókönyvek szerint megalapozott.

Az eurorendszer szakértőinek új makrogazdasági alapprognózisa szerint a 2026-ban átlagosan 3,0%-os, 2027-ben 2,3%-os, 2028-ban pedig 2,0%-os teljes infláció várható. Az energia- és élelmiszerárak nélkül vett inflációra vonatkozóan az alapprognózis 2026-ban és 2027-ben átlagosan 2,5%-ot, 2028-ban pedig 2,2%-ot jelez előre. A szakértők márciushoz viszonyítva felfelé módosították a 2026. és 2027. évi inflációra vonatkozó prognózisukat, figyelemmel a magasabb energiaár-pályára, amely előreláthatólag bizonyos mértékben az élelmiszerek, a termékek és a szolgáltatások inflációjára is kihat. Az alapprognózis szerint a gazdasági növekedés 2026-ban átlagosan 0,8%, 2027-ben 1,2%, 2028-ban pedig 1,5% lesz. Ez a 2026-ot és 2027-et érintő lefelé módosítás a háború árupiacokra, reáljövedelmekre és bizalomra gyakorolt markánsabb hatását tükrözi.

A kilátások továbbra is bizonytalanok: az inflációra nézve felfelé, a gazdasági növekedésre nézve lefelé mutató kockázatok jelentkeznek. A háború középtávú inflációra és növekedésre gyakorolt teljes következménye az energiaársokk intenzitásától és időtartamától, valamint közvetett és másodkörös hatásaik mértékétől függ. Ezt a bizonytalanságot tükrözi az is, hogy az eurorendszer szakértői által összeállított, szemléltető jellegű forgatókönyvek aktualizált változatában különféle kimenetelek szerepelnek az inflációra és a növekedésre vonatkozóan. Ezeket a forgatókönyveket a szakértői prognózissal együtt tesszük közzé a honlapunkon.

A mai határozat azt mutatja, hogy továbbra is megfelelő pozícióban vagyunk ahhoz, hogy eligazodjunk a háború okozta bizonytalan helyzetben. Szorosan figyelemmel kísérjük majd a helyzet alakulását, és ülésenként, az adatok függvényében határozzuk meg a megfelelő monetáris politikai irányvonalat. Kiemelendő, hogy kamatdöntéseink azon fognak alapulni, miként értékeljük az inflációs kilátásokat és az őket övező kockázatokat, tekintettel a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségére. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezeti gazdaság az írországi átmeneti tényezővel kiigazítva bővült az első negyedévben, amit a belső kereslet és a kivitel támogatott. A közel-keleti háború azonban rányomja a bélyegét a konjunktúrára, a felmérések pedig lassulásra utalnak, különösen a szolgáltatóiparban. A feldolgozóipar ez idáig tartotta magát. Ez részben annak köszönhető, hogy a vállalatok készleteket halmoztak fel, hogy leküzdjék az ellátási láncban jelentkező nyomást. Ez a fejlemény egyúttal a megnövekedett védelmi kiadásokat is tükrözi.

A munkaerőpiac változatlanul reziliens. A munkanélküliségi ráta áprilisban 6,3%-on állt, így továbbra is a történelmi mélypont közelében van. Az első negyedévben új munkahelyek jöttek létre, noha lassabb ütemben, mint 2025. utolsó negyedévében. A munkaerő-kereslet tovább apadt, a vállalatok és a háztartások pedig a munkaerőpiac gyengülésére számítanak.

Ami a jövőt illeti, a szakértők jelenleg a márciusban prognosztizáltnál visszafogottabb belső keresletre számítanak, mivel a háború miatt csökken a bizalom, a nagyobb energiaköltségek pedig erodálják a reáljövedelmeket. Ugyanakkor a háztartások mérlege összességében véve stabil, és továbbra is a fogyasztás lehet a növekedés fő hajtóereje. A nagyobb energiaköltségek és a meggyengült bizalom rövid távon visszafogja a magánberuházást, amelyhez ugyanakkor támaszt nyújthat, hogy a vállalatok új digitális technológiákba ruháznak be. A védelemre és infrastruktúrára többet fordító kormányok előreláthatólag továbbra is támogatják a magánberuházást. Ezek a tényezők várhatóan némileg enyhítik a háború következményeit.

A Kormányzótanács kiemeli, hogy sürgősen meg kell erősíteni az euroövezet gazdaságát, egyúttal fenn kell tartani az államháztartási fegyelmet. A költségvetési fenntarthatóság a tágabb értelemben vett gazdasági stabilitás meghatározó támpontja. Az energiaársokkra átmeneti, célzott és egyedi költségvetési válaszintézkedésekkel kell reagálni, amint azt az Európai Bizottság is hangsúlyozta a 2026. évi európai szemeszter tavaszi csomagjában. Még sosem voltak ennyire fontosak az euroövezet növekedési potenciáljának erősítését és az energetikai átállás felgyorsítását célzó reformok, amelyek csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A megtakarítási és befektetési unió kiteljesítése kulcsfontosságú az innováció finanszírozásához, a zöld és digitális átállás támogatásához, valamint a termelékenység javításához. A digitális euro és a tokenizált nagykereskedelmi jegybankpénz erősíteni fogja Európa stratégiai autonómiáját, versenyképességét és pénzügyi integrációját, valamint ösztönözni fogja az innovációt a fizetések terén. Ezért elengedhetetlen a digitális euró létrehozásáról szóló rendelet mielőbbi elfogadása. Az uniós egységes piacon belüli szabályok egyszerűsítése és harmonizálása elősegíti, hogy az európai vállalatok gyorsabban növekedjenek.

Infláció

Az infláció az áprilisi 3,0%-ról 3,2%-ra emelkedett májusban. Az energiainfláció az áprilisi 10,8% után feljebb araszolt 10,9%-ra, míg az élelmiszerár-infláció 2,4%-ról 2,0%-ra mérséklődött. Az energia- és élelmiszerárak nélküli infláció az áprilisi 2,2%-ról 2,5%-ra nőtt, míg a termékek inflációja 0,9%-ra kúszott, a szolgáltatások inflációja pedig 3,0%-ról 3,5%-ra emelkedett.

A belső költségnyomás az első negyedévben enyhült, ami a bérek és a nyereség lassabb növekedésének tudható be. Az EKB bérkövetője és bérvárakozásokkal kapcsolatos felmérései továbbra is azt jelzi, hogy a bérnövekedés az év során lassul. Azonban a vállalatok számára egyre drágábbá válik más termelési tényezők beszerzése, ezért várhatóan felemelik az eladási áraikat. Ezenkívül egyes maginflációs mutatók már magasabbak az energiasokk miatt. Az inflációs várakozások rövidebb időtávon jóval a közel-keleti háború kirobbanása előtti szint felett marad. Ugyanakkor a hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik, ami elősegíti, hogy az infláció középtávon a cél körül stabilizálódjék.

Az energiaárak emelkedése a nyár folyamán tovább fokozza, 2027 első felében pedig jóval a célszint felett tartja az inflációt. Az élelmiszerek, termékek és szolgáltatások inflációjára is kihatással lesz. Ezt követően az infláció 2027 második felében visszatér a célszintre, amit az energiaárak csökkenése és a többi ár lassabb emelkedése is támogat. A közel-keleti háború azonban továbbra is jelentős bizonytalanságot okoz. Minél hosszabb ideig maradnak a magas energiaárak, annál nagyobb valószínűséggel hajtják fel a tágabb inflációt közvetett és másodkörös hatások révén. Ezért szorosan figyelemmel fogjuk kísérni az energiaár-emelkedés mértékét és tartósságát, valamint azt, miként gyűrűzik át az árképzésbe, a bérezésbe, az inflációs várakozásokba és az általános gazdasági folyamatokba.

Kockázatértékelés

A növekedési kilátásokat övező kockázatok kilátásai a lassulás felé mutatnak, főként a közel-keleti háború miatt, amely fokozta a globális politikai környezet volatilitását. Az energiaellátás tartós zavara miatt a jelenleg vártnál nagyobb mértékben és hosszabb ideig emelkedhetnek az energiaárak. Ezek a tényezők még nagyobb mértékben csökkentenék a reáljövedelmeket, és visszafognák a vállalatok és a háztartások beruházási és költési hajlandóságát. A növekedést fékező hatás erősödne, ha a főbb tengeri szállítási útvonalak lezárása a kulcsfontosságú termelési tényezők súlyos hiányához vezetne, ami az euroövezeti vállalatokat a termelés visszafogására kényszerítené. A globális pénzügyi piaci hangulat romlása vagy a hitelkínálat szűkülése mérsékelheti a keresletet. A nemzetközi kereskedelemben érzékelhető további súrlódások is még nagyobb zavart okozhatnak az ellátási láncokban, csökkenthetik a kivitelt, valamint meggyengíthetik a fogyasztást és a beruházásokat. Egyéb geopolitikai feszültségek, különösen Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja, továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai. Ezzel szemben a növekedés a vártnál erősebb lehet, ha a gazdaság és az energiapiacok a vártnál gyorsabban alkalmazkodnának a közel-keleti háború okozta zavarokhoz, vagy ha a háború haladéktalanul és tartósan rendeződne. Emellett a tervezett védelmi és infrastrukturális kiadások, a termelékenység növelését célzó reformok, valamint az új technológiákat bevezető euroövezeti vállalatok a vártnál nagyobb mértékben élénkíthetik a növekedést. Az egységes piac mélyebb integrálása szintén a jelenleg vártnál jobban ösztönözheti a növekedést.

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok felfelé irányulnak. Ha az energiaárak a jelenleg vártnál nagyobb mértékben és hosszabb ideig emelkednének, az euroövezeti infláció tovább nőne. Ez a növekedés felerősödhet és tartósabbá válhat, ha a magasabb energiaárak a vártnál nagyobb mértékben gyűrűznének át más árakba és a bérekbe, ha ennek hatására emelkedést mutatnának a hosszabb távú inflációs várakozások, vagy ha a globális ellátási láncokban kiterjedtebb zavar keletkezne. A fennálló kereskedelmi feszültségek a globális ellátási láncok további széttagolódásához is vezethetnek, korlátozhatják a kritikus nyersanyagok kínálatát, és súlyosbíthatják az euroövezeti gazdaság kapacitáskorlátait. A szélsőséges időjárási viszonyok és a tágabban kibontakozó klíma- és természeti válságok nyomán a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak. Ezzel szemben az infláció némileg alacsonyabb lehet, ha a közel-keleti háború gazdasági hatásai a jelenleg vártnál rövidebb ideig tartanának, vagy a közvetett és másodkörös hatások az előrevetítettnél kevésbé erőteljesek lennének. A volatilisabb és kockázatkerülőbb pénzügyi piacok visszafoghatják a keresletet, ezáltal az inflációt is csökkenthetik.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A pénzügyi feltételek a legutóbbi ülésünk óta nagyrészt változatlanok maradtak, de továbbra is szigorúbbak, mint a háború előtt voltak. A piaci alapú adósságkibocsátás költsége a márciusi 3,9%-ról 4,0%-ra emelkedett áprilisban. A vállalatoknak nyújtott bankhitelek kamatai 3,6%-on, a jelzálogkamatok pedig 3,4%-on maradtak áprilisban.

A vállalatoknak nyújtott bankhitelek éves növekedési üteme a márciusi 3,2%-ról 3,4%-ra emelkedett áprilisban, míg a vállalati kötvénykibocsátás növekedési üteme 4,6%-ra nőtt. A jelzáloghitelezés áprilisban ismét 3,0%-kal bővült.

A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban mélyrehatóan elemezte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggéseket. Az euroövezeti bankok reziliensek, támogatják őket az erős tőke- és likviditási mutatók, a szilárd eszközminőség és a masszív jövedelmezőség. Azonban veszélyt jelentene a pénzügyi stabilitársra az eszközárak hirtelen, éles visszaesése, amelyet a nem banki pénzügyi szektor és a különösen az energetikai és kereskedelmi szempontból érzékeny ágazatokban romló eszközminőség felerősíthet. Ezek a kockázatok annál nagyobbak, minél inkább elhúzódnak a jelenlegi geopolitikai konfliktusok. A makroprudenciális politika továbbra is az első védővonal a pénzügyi sérülékenység erősödésével szemben, fokozza a rezilienciát és megőrzi a makroprudenciális mozgásteret.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli. Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a monetáris politikát úgy alakítsuk, hogy az infláció középtávon a 2 százalékos célunk körül stabilizálódjon. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést fogunk követni. Kamatdöntéseink alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Mindenesetre készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.