Gyakori kérdések a digitális euróról

Utolsó frissítés: 2024. február 14.

1. kérdés: Miért kellene Európának digitális euro?

A digitalis átállás fizetési szokásainkat is átalakítja. A készpénzes fizetés visszaesőben van, és a koronavírus (Covid19) okozta világjárvány nyomán egyre inkább előtérbe kerül az online vásárlás és a digitális fizetés. A digitális euro elektronikus formában töltené be a készpénz szerepét a digitalizált világban. Lehetőséget biztosítana a fogyasztóknak, hogy digitális formában használják a jegybankpénzt, ezzel kiegészítve a bankjegyeket és érméket.

A digitális euro megkönnyítené az emberek életét, mivel még nem létező új lehetőséget nyitna meg előttük: az egész euroövezetben elfogadott digitális fizetési módot, amelyet az üzletekben, online és a személyközi fizetés során használhatnának. A digitális euro a készpénzhez hasonlóan kockázatmentes, széles körben hozzáférhető, felhasználóbarát és alaphasználat esetén ingyenes fizetési mód lenne.

Egyúttal az euroövezet stratégiai autonómiáját és monetáris szuverenitását is emelné azáltal, hogy fokozná az átfogó európai pénzforgalmi ökoszisztéma hatékonyságát, ösztönözné az innovációt, és rugalmasabbá tenné a rendszert az esetleges kibertámadások és technikai zavarok – például áramszünet – esetén.

További információk arról, hogy miért van szükségünk digitális euróra.

2. kérdés: Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?

A digitális euro páneurópai fizetési megoldást kínálva európai irányítás alatt euroövezet-szerte rendelkezésre állna. Ezzel csökkenne Európában a nem európai pénzforgalmi magánszolgáltatóktól való függőség, mivel ellensúlyozni lehetne piaci erőfölényüket. A digitális euro ugyanakkor versenyképesebbé és innovatívabbá tenné az európai pénzforgalmi környezetet, olyan platformot kínálva, amely megkönnyíti a pénzforgalmi szolgáltatóknak, hogy saját maguk kínáljanak páneurópai megoldásokat.

A digitális euro sikeres bevezetése esetén minden szempontból globális éllovassá tehetné Európát a digitális pénzügyi szolgáltatások és a jegybanki digitális fizetőeszközök terén.

3. kérdés: Felváltaná-e a digitális euro a készpénzt?

Nem, a digitális euro nem váltaná fel a készpénzt, csak kiegészítené. A készpénzzel egyidejűleg lenne forgalomban, kielégítve az emberek gyors és biztonságos digitális fizetés iránti egyre növekvő igényét. A készpénz továbbra is rendelkezésre állna az euroövezetben csakúgy, mint a többi jelenleg használatos magánkézben levő elektronikus fizetőeszköz.

4. kérdés: A digitális euro az eurorendszer alternatív fizetőeszköze lehet?

Nem. A digitális euro csupán újabb lehetőséget adna közös pénzünkkel, az euróval való fizetésre Európában, s mint ilyen egy az egyben átváltható lenne bankjegyre. A digitális euro az emberek és a cégek digitális fizetési mód iránti egyre erősebb preferenciáját venné figyelembe.

5. kérdés: Jelenleg hol tart a digitális euróval kapcsolatos projekt?

A kétéves vizsgálati fázis után az EKB Kormányzótanácsa úgy határozott, hogy 2023. november 1-jén megkezdődik az előkészítő fázis.

Az előkészítő fázis két szakaszból áll. Az első szakasz 2023. november 1-jén kezdődött és két évig tart. Ennek eredményei és a jogalkotási folyamat fejleményei alapján a Kormányzótanács dönt majd a második szakasz indulásáról, és meghatározza annak terjedelmét és időtartamát.

Az egész fázis célja a digitális euro alaposabb kidolgozása és tesztelése a vizsgálati fázisban született, kialakítással kapcsolatos döntéseknek és technikai követelményeknek megfelelően.

Az előkészítő fázisban lehetőség nyílik mélyreható elemzésre, tesztelésre, kísérletezésre és az érdekelt felekkel folytatott konzultációra, hogy a digitális euro biztosan megfeleljen a legszigorúbb minőségi, biztonsági és használhatósági előírásoknak.

Az előkészítési fázis elindulása jelentős lépés, de nem előlegezi meg, hogy a Kormányzótanács a digitális euro kibocsátása mellett dönt. Ez a döntés csak a vonatkozó jogszabályok elfogadása után mérlegelhető.

6. kérdés: Hogyan működnek közre az európai jogalkotók a folyamatban?

Az Európai Bizottság 2023. június 28-án jogszabálytervezetet terjesztett elő a digitális euro lehetőségéről. A jogszabályban biztosítanák, hogy a jövőbeli digitális euro – bármely formában is kerülne bevezetésre – kibővítse az emberek és a vállalkozások számára elérhető digitális fizetőeszközök körét, lehetővé téve a széles körben elfogadott, olcsó, biztonságos és rugalmas, jegybankpénzzel való digitális fizetést az euroövezet bármely pontján.

A két folyamat – a jogalkotás és a digitális euro megtervezése – párhuzamosan zajlik majd, hogy az eurorendszer indokolt esetben haladéktalanul le tudja bonyolítani a kibocsátást, amint indokolttá válik az erről szóló döntés a digitális euróra vonatkozó jogi keret elfogadása után.

Az eurorendszer mérlegeli a digitális euro kialakítását érintő olyan módosításokat, amelyek a jogalkotói tanácskozások során esetleg felmerülnek. Az EKB is készen áll a jogalkotási folyamat igény szerinti támogatására és a technikai lépések megtételére.

A EKB Kormányzótanácsa csak azután dönt a kibocsátásról, hogy a jogi aktus elfogadásra kerül.

7. kérdés: Ki vesz részt a digitális euróval kapcsolatos projektben?

Az eurorendszernek, vagyis az EKB-nak és az euroövezet nemzeti központi bankjainak gondoskodniuk kell arról, hogy a digitális euro megfeleljen a felhasználói igényeknek. Ennek érdekében szorosan együttműködik és rendszeresen egyeztet a döntéshozókkal, a jogalkotókkal, a piaci szereplőkkel és a civil társadalmi szervezetekkel. A fókuszcsoportok – mint a nagyközönség nézeteit és preferenciáit közvetlenül meghallgató fórumok – értékes szerepet töltenek be.

Ezek a szerepvállalások különböző körülmények között zajlanak, például az EKB elnökletével működő, a pénzforgalmi piac valamennyi érdekeltjét tömörítő fórum, a Kisösszegű Euro-pénzforgalmi Tanács keretében, illetve a piaci tanácsadó csoportban, amely olyan szakértőkből áll, akik a vizsgálati fázisban észrevételeket fogalmaztak meg a digitális euro kialakításáról és forgalmazásáról.

Ezenkívül az EKB rendszeresen részt vesz az euroövezeti országok pénzügyminisztereivel tartott eurocsoport értekezleteken, és ismerteti az Európai Parlament döntéshozóival a projektben megtett lépéseket. Szemináriumok keretében meghallgatja az európai civil társadalmi szervezetek (angol) képviselőit.

8. kérdés: Ki használhatná a digitális eurót?

Amint az Európai Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezetben is szerepel, a digitális euro az euroövezeti tagállamokban ideiglenesen tartózkodó vagy állandó lakóhellyel rendelkező személyek, illetve ott ideiglenes vagy állandó telephellyel rendelkező vállalkozások és közigazgatási intézmények számára állna rendelkezésre.

A személyes vagy szakmai célból euroövezeti országba utazó, illetve korábban ott tartózkodó vagy letelepedett személyek is igénybe vehetnék a digitális eurót.

Ezenkívül az euroövezeten kívül tartózkodó vagy letelepedett személyek, vállalkozások és közigazgatási intézmények is használhatnák a digitális eurót, ha digitáliseuro-számlát nyitnak az Európai Gazdasági Térség^[1] egyik tagországában vagy harmadik országban letelepedett vagy működő pénzforgalmi szolgáltatónál, feltéve, hogy az EU és az adott harmadik ország, illetve az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállam vagy harmadik ország nemzeti központi bankja megállapodik erről.

9. kérdés: Miért akarnának a fogyasztók digitális eurót használni?

A digitális eurót mindenféle fizetési célra fel lehetne használni, bármikor és bárhol az euroövezetben. Olyan egyetemesen elfogadott digitális fizetőeszköz lenne, amellyel a fogyasztók díjmentesen fizethetnének az üzletekben, az interneten és a személyközi forgalomban. Digitális, mégis hivatalos pénz, amely online és offline egyaránt használható.

A digitális eurót úgy alakítanánk ki, hogy az egyéb digitális fizetési módokkal összehasonlítva magasabb szinten védje a magánéletet. Az eurorendszer nem tudná a fizetési tranzakciók alapján azonosítani az egyéneket. A digitális euróban végzett offline fizetési tranzakciók adatai csak a fizető fél és a kedvezményezett előtt lennének ismertek, ebben harmadik fél nem venne részt.

A digitális euro biztonságos, könnyen használható fizetőeszköz lenne, amely előmozdítaná a digitális pénzügyi befogadást, garantálva, hogy senki sem marad le. A fogyatékkal élők, a bankszámlával nem rendelkezők, valamint a digitális vagy pénzügyi készségek híján levők igényeit is figyelembe venné.

Az egész euroövezetben való felhasználhatóság és hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Bizottság által kidolgozott jogszabálytervezet elő fogja írni a kereskedőknek a digitális euro elfogadását, a felügyelt közvetítőknek pedig az ügyfeleiknek való forgalmazást.

10. kérdés: Miben állna a digitális euro értéke a kereskedők szempontjából?

A digitális euro valódi páneurópai megoldást kínálna az egész euroövezetre kiterjedő elfogadással. A kereskedők számára egyszerűbb, olcsóbb alternatívát jelentene a mostani széttagolt fizetési környezetben. Jobb pozícióból tárgyalnának a fizetési megoldások szolgáltatóival a feltételekről, így csökkennének a költségeik, amit érvényesíthetnének a fogyasztók felé.

A kereskedők a digitális eurónak köszönhetően a magasabb átváltási arányból is profitálnának, ami különösen az online vásárlásnál érdekes, mivel a vásárlók kevésbé hajlamosak visszalépni a vásárlástól, ha ismerik a fizetőeszközt. Ezenkívül a digitális eurónak köszönhetően azonnal megkapnák a kifizetett összeget többletköltség nélkül.

11. kérdés: Milyen értéket adna a digitális euro a közvetítőknek?

A felügyelt közvetítők, például bankok szerepe kulcsfontosságú lenne a digitális euro forgalmazásában (angol). A magánszemélyek, a kereskedők és a vállalkozások felé valamennyi kérdésben ők lennének a fő kapcsolattartók, és ők nyújtanák az összes végfelhasználói szolgáltatást.

A digitális euro révén az euroövezet minden pontja azonnal elérhetővé válna a közvetítők számára, ellentétben a legtöbb magáncélú innovációval, amely jellemzően meghatározott belföldi piacra összpontosul. Ezzel a közvetítők újabb innováció- és versenyösztönző platformhoz jutnának az euroövezet bővülő e-kereskedelmi és digitális fizetési piacain.

A közvetítők előtt a fentieken kívül további üzleti lehetőségek is megnyílnának. Például az eurorendszer javaslata szerint, ha az euroövezeten kívüli kereskedők digitális euróval kívánnának működni, akkor euroövezeti pénzforgalmi szolgáltatónál kellene számlát nyitniuk.

Az Európai Bizottság jogszabálytervezetében előirányzott, a digitális euróra vonatkozó kompenzációs modell hasonló gazdasági ösztönzőket biztosít a közvetítőknek, mint az egyéb digitális fizetőeszközöknél. E tekintetben a digitális euro megnyitja az utat a közvetítők előtt, hogy az ügyfeleik számára hozzáadott értéket kínáló szolgáltatásokba ruházzanak be.

12. kérdés: Kellene-e az embereknek fizetniük a digitális euro használatáért?

A digitális euro a közjavak közé tartozna, alapfunkcióit tehát ingyenesen használhatnák.

Mindazonáltal a felügyelt közvetítők, köztük a bankok, a digitális euro alapfunkcióit felhasználva továbbfejleszthetik platformjaikat és megoldásaikat, és adott esetben egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat is kínálhatnak ügyfeleiknek.

13. kérdés: Hogyan működne a digitális euro?

A digitális euro felhasználásával az azonnali fizetés biztonságosan lebonyolítható lenne a hagyományos és online boltokban, valamint az emberek egymás közti fizetése során függetlenül attól, mely euroövezeti országban tartózkodnak, vagy mely pénzforgalmi szolgáltatónál van számlájuk. Az EKB jelenleg vizsgálja ennek gyakorlati megvalósítását.

Az eurorendszer például külön alkalmazást fejlesztene a digitális euróhoz. Ez az alkalmazás mindenki számára egyaránt hozzáférhető lenne. Alternatív megoldásként a közvetítők, például a bankok is integrálhatnák a digitáliseuro-szolgáltatásokat az ügyfeleik által ismert, meglévő alkalmazásokba. Azok pedig, akiknek nincs bankszámlához vagy digitális eszközhöz hozzáférésük, fizethetnének közintézmény, például postahivatal által biztosított fizikai kártyával is digitális euróban.

Mindenesetre a digitális euro online és offline funkciókkal egyaránt rendelkezne, tekintettel azokra a helyzetekre, amikor korlátozott a hálózati kapcsolat. A digitális euróban lebonyolított offline ügyletek esetében a személyes ügyleti adatokat csak a fizető fél és a kedvezményezett ismerné.

További információk a digitális euro tervezett működéséről.

14. kérdés: Milyen fokú adatvédelmet biztosíthat a digitális euro?

A adatvédelem (angol) a digitális euro kialakításának egyik legfontosabb eleme. Az eurorendszernek nem fűződik érdeke az emberek személyes fizetési adatainak és fizetési szokásainak ismeretéhez, továbbá nem tudná a tranzakciók alapján azonosítani az egyéneket.

A digitális euróval úgy lehetne online fizetni, hogy az embereknek legfeljebb olyan adatot kellene harmadik féllel megosztaniuk, amely az európai szabályozás értelmében kötelező a törvényellenes tevékenységek megakadályozásához.

Az offline funkciók még ennél is magasabb szintű adatvédelmet biztosítanának, mivel a fizetési adatokat csak a fizető fél és a kedvezményezett ismerné. Az online fizetéshez hasonlóan – attól a kivételtől eltekintve, amikor a hamisítás megelőzéséhez erre szükség van – harmadik fél bevonására nem kerülne sor.

15. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét?

A digitális euro a közjavak közé tartozna, akárcsak ma a bankjegyek és érmék, csak digitális formában.

Az alapfunkciók térítésmentesen használhatók lennének mobilalkalmazással vagy fizikai kártyával. A digitális euro offline is működne abban az esetben, ha a felhasználók hálózati kapcsolata korlátozott.

Az Európai Bizottság által előterjesztett jogszabálytervezet rögzíti, hogy a digitális eurót forgalmazó hitelintézetek kötelesek lennének ügyfeleik kérésére digitális euróban pénzforgalmi alapszolgáltatásokat nyújtani.

Ezen túlmenően annak érdekében, hogy mindenki fizethessen digitális euróval – ideértve a fogyatékkal élőket, a funkcionális korlátokkal küzdőket vagy korlátozott digitális készségekkel bírókat, valamint az időseket is – az euroövezet minden országában nevesíteni fognak olyan közintézményeket, például a postahivatalokat, ahol a digitális pénzügyi kirekesztésben veszélyeztetett embereket ingyen támogatják, és hozzáférhetnek a digitáliseuro-szolgáltatásokhoz. Idetartozna például személyes támogatás, a célzott segítségnyújtás a digitáliseuro-számla nyitásakor és mindazoknak az alapszolgáltatásoknak az igénybevételekor, amelyekhez a bankszámlával nem rendelkezők is ingyenesen hozzáférnének.

Ezen túlmenően kiemelt figyelem irányul majd olyan veszélyeztetett csoportok bevonására, mint az állandó lakóhellyel nem rendelkezők, a menedékkérők vagy a nemzetközi védelem alatt állók.

A digitális euro kialakítása során fontos szempont, hogy mindenki igényét kielégítse, és hogy senki se maradjon le.

16. kérdés: A digitális euro „programozható” pénz lenne?

A digitális euro soha nem lenne programozható pénz (angol).

A programozható pénz olyan digitális pénzforma, például utalvány, amelyet előre meghatározott célra használnak, és korlátozva van, hogy hol, mikor, kivel használható.

Amint azt az Európai Bizottság által előterjesztett, a digitális euróról szóló jogszabálytervezet is előirányozza, a digitális euro nem programozható pénz lenne, hanem az automatizált fizetést könnyítené meg, ha a felhasználók igénybe kívánják venni ezt a funkciót. A felhasználó például beállíthatná, hogy a minden hónapban automatikusan utaljon digitális eurót családtagjainak vagy ismerőseinek.

17. kérdés: Kapnának-e a közvetítők ellenszolgáltatást a digitális euro forgalmazásáért?

Az eurorendszer olyan kompenzációs modellt javasol, amely méltányos gazdasági ösztönzőket teremtene a pénzforgalmi szolgáltatók – például a bankok – számára a digitális euro forgalmazásával járó működési költségek fedezésére.

Akárcsak az egyéb fizetési rendszerek esetében, a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók is felszámíthatnának térítést a kereskedőknek a szolgáltatások ellenében. A kereskedők és a pénzforgalmi szolgáltatók számára az árképzésre az Európai Bizottság által a digitális euróra vonatkozó jogszabálytervezetben javasolt felső határ lenne megállapítva.

Hasonlóan a bankjegy-előállításhoz és kibocsátáshoz, az eurorendszer viselné a digitáliseuro-rendszer és infrastruktúra felállításának a költségeit. Ezen túlmenően az eurorendszer arra törekszik, hogy a meglévő infrastruktúrák lehető legnagyobb mértékű újra felhasználásával minimálisra leszorítsa a közvetítők pótlólagos beruházási költségeit.

18. kérdés: Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azzal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?

Pénzügyi rendszerünk – amelynek középpontjában a bankrendszer áll – jól működik, és az eurorendszer meg kívánja őrizni a bankok vezető szerepét a hatékony reálgazdasági hitelezésben.

Az EKB minimalizálni fog bármely veszélyt, amely a digitális euro bevezetésével a pénzügyi rendszert érheti. Korlátozza ezért a felhasználók által a számlájukon tartható digitális euro mennyiségét, amivel megelőzhető, hogy válság idején a bankbetétekből kiáramoljon a pénz.

19. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az emberek az egész euroövezetben azonos módon fizethessenek a digitális euróval?

A felügyelt közvetítők feladata lenne a digitális euro forgalmazása az euroövezetben. A harmonikus bevezetést olyan rendszer kiépítésével biztosítja az eurorendszer, amely egységes szabályokból, szabványokból és eljárásokból áll össze, amelyek az egész euroövezetben lehetővé teszik digitális euróban a standardizált fizetési tranzakciókat, ezzel biztosítva a páneurópai elérhetőséget.

Ezt az egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszert a piaci képviselőkkel, köztük a felhasználókkal, kiskereskedőkkel és közvetítőkkel szoros együttműködésben jelenleg dolgozza ki a szabályzatfejlesztői csoport.

20. kérdés: Hogyan dolgozzák ki a digitális euróra vonatkozó egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszert?

A digitális euróra vonatkozó egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer kidolgozásának támogatása céljából az eurorendszer felállította a digitáliseuro-rendszerre vonatkozó szabályzatfejlesztői csoportot, amely észrevételeket gyűjt a pénzügyi ágazattól, a fogyasztóktól és a kereskedőktől.

Az eurorendszer szakértőiből és a releváns tapasztalatokkal rendelkező piaci szereplőkből álló csoport a digitális euro kialakítását illetően az EKB Kormányzótanácsa által már jóváhagyott döntéseket veszi alapul.

A csoport mellett külön szabályzatfejlesztő munkafolyamatok indultak meg, amelyek a speciális szakértelmet igénylő részek kidolgozásával foglalkoznak.

21. kérdés: Mire terjed majd ki a digitális euróról szóló szabályzat?

A digitális euróról szóló szabályzat rögzíti majd azokat a szabályokat, szabványokat és eljárásokat, amelyeket a felügyelt közvetítőknek a digitális euro forgalmazásakor követniük kell. Ezek a következőket fedik le:

• a digitáliseuro-mechanizmus funkcionális és működési modellje (pl. a végpontok közötti folyamatok, a felügyelt közvetítőkre érvényes törzskövetelmények, a felhasználói élményre vonatkozó minimumstandardok stb.);
• a digitáliseuro-mechanizmus szabálykövetési modellje (pl. a mechanizmus jogosultsági kritériumai, a résztvevők kötelezettségei stb.);
• a mechanizmus technikai követelményei (pl. informatikai infrastruktúra, alkalmazásprogramozási interfész megvalósítása, műszaki szabványok stb.);
• kockázatkezelési követelmények;
• a digitáliseuro-mechanizmust kezelő szabályok (pl. mechanizmusirányítás, változáskezelési eljárások stb.).

22. kérdés: Mi lenne a kapocs az azonnali fizetés a digitális euro között?

Napjainkban a fogyasztóknak ritkán áll módjukban üzletben azonnali fizetést használni, ami azt is jelenti, hogy a kereskedők nem kapják meg rögtön a pénzüket. A digitális euro révén ez megváltozna, és minden fizetés azonnali lenne.

A digitális euróról kidolgozott és – jóváhagyás esetén – bevezetendő egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer lehetővé tenné az azonnali fizetési megoldások továbbfejlesztését és minden euroövezeti országba való eljuttatását. Ez csökkentené a pénzforgalmi ágazatot jelenleg meghatározó, Európán kívüli magánvállalatoktól való függést.

23. kérdés A digitális euro olyan megosztott főkönyvi technológián (DLT) alapul-e majd, mint a blokklánc?

Az eurorendszer különböző – centralizált és decentralizált – technológiákkal kísérletezik a digitális euro fejlesztése terén, ideértve a megosztott főkönyvi technológiákat. Döntés azonban még nem született erről.

24. kérdés: A digitális euro bevezetése sérülékenyebbé tenné-e az európai pénzforgalmat a kibertámadásokkal szemben?

Más digitális infrastruktúrákhoz hasonlóan a digitális euro is lehet kibertámadás célpontja. Ez a kockázat úgy mérsékelhető, hogy a kialakítása során a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák, amelyek kiberbiztonsági szempontból rugalmasan alkalmazkodó és időtálló környezetet teremtenek.

25. kérdés Miben különbözne a digitális euro a stabil kriptopénzektől és a kriptoeszközöktől?

A digitális euro jegybankpénz lenne, tehát központi bank állna mögötte, kialakításánál fogva pedig megfelelne a felhasználói igényeknek. Ennek köszönhetően kockázatmentes lenne, továbbá a magánélet és az adatok védelmét is biztosítaná. A központi bankok megbízatásának része a pénz értékének megőrzése, akár fizikai, akár digitális formáról van szó.

Az úgynevezett stabil kriptopénzek megbízhatósága végső soron a kibocsátón múlik, azon, hogy mennyire hiteles és érvényesíthető az arra tett ígérete, hogy tartósan fenntartja a pénz értékét. Ezenkívül a magánkibocsátók üzleti célra is felhasználhatják a személyes adatokat.

Végül nem létezik olyan nevesíthető szervezet, amely felelősséggel tartozik az adott kriptoeszközért, tehát a követelések nem érvényesíthetők.