Az infláció mérése és a stratégiai felülvizsgálat

Megbízható inflációs mutató segítségével jobb munkát végezhetünk

Feladatunk az árstabilitás fenntartása. Ennek érdekében gondoskodunk arról, hogy az infláció – az áruk és szolgáltatások általános árszintjének adott idő alatti változási üteme – alacsony, stabil és kiszámítható maradjon.

A feladat helyes ellátásához megbízható inflációs mérőszámra van szükségünk. Több száz olyan tétel árát megfigyeljük, amelyre az emberek jellemzően költenek: többek között az élelmiszerekét, ruhaneműkét, gépkocsikét, valamint olyan szolgáltatásokét mint például a mobiltelefon-előfizetés, a vasúti menetjegy, sőt a lakbér is. Mindezek együtt képet adnak arról, hogy összességében mennyit változnak az árak a gazdaságban.

Az euroövezetben melyik mutatót alkalmazzuk?

Az euroövezetben az említett átfogó képet a harmonizált fogyasztói árindex (angol betűszóval HICP) biztosítja, amelyet az EU statisztikai hivatala állít össze. A 19 euroövezeti országból származó 295 árut és szolgáltatást tartalmazó, hatalmas „bevásárlókosarat” úgy alakítottuk ki, hogy tükrözze, jellemzően mire költik az emberek a pénzüket.

Ezzel az általános mérőszámmal jól nyomon követhető, hogyan változnak az árak a gazdaságban. Afféle térkép, amely segít helyes döntéseket hozni az EKB-nak. Mint ahogy a térképnek is megbízhatóan és naprakészen kell mutatnia az előttünk álló akadályokat, illetve az új útvonalakat, az EKB-nak is hiteles, megbízható, időszerű és összehasonlítható inflációs mutatóra van szüksége.

Vegyük az elmúlt évek tapasztalatait. Az infláció túl alacsony volt, aminek sok oka van. Ha például a gazdaság huzamosabb ideig nem jól teljesít, az infláció is meglehetősen sokáig alacsony maradhat. A globalizáció megkönnyítette a kereskedelmet, és fokozta az országok közötti versenyt. A vállalkozásoknak ahhoz, hogy fennmaradjanak, vagy változatlanul kell tartaniuk az áraikat, vagy csak kicsit szabad őket emelniük. De szerepet játszanak egyéb tényezők is. A HICP segíti az összes különféle folyamat egyetlen mérőszámban való összefoglalását, és mint egy térkép irányítja monetáris politikai döntéseinket.

Az infláció mérése nem mindig egyszerű

Nehéz garantálni, hogy az inflációs mérőszámunk megfeleljen a felsorolt szigorú normáknak. Az idők során változhat az áruk és szolgáltatások minősége. A legújabb mobiltelefonunk például többe kerülhetett, mint az előző. A magasabb ár hátterében azonban az infláció helyett inkább a jobb minőség állhat. Az új, innovatív áruk és szolgáltatások pedig sokkal gyorsabb ütemben váltják fel a régieket, ezért nehezebb az adott idő alatti változás mérése. A helyi üzletekétől esetleg eltérő árakon zajló online vásárlás elterjedése szintén megbonyolítja az árváltozás mérését.

Nehéz a mutatóba beépíteni a lakástulajdonlás költségeit

Az euroövezeti lakosság véleményének megismerése céljából szervezett rendezvényeinken közvetlenül hallottuk az emberektől, mennyire aggódnak az emelkedő lakhatási költségek miatt. Az inflációs mutatónk egyelőre nem tükrözi teljes mértékben a – „saját lakásszolgáltatás” névvel jelölt – lakástulajdonlás költségeit. Noha az elmúlt években számos euroövezeti országban jócskán megemelkedtek a lakásárak, az infláció alacsony maradt.

A lakástulajdonlás költségei eddig okkal nem szerepeltek az inflációs mérőszámunkban. Először is, a saját tulajdonú házzal, lakással rendelkezők aránya országonként igen eltérő, ezért nehéz feladat az egész euroövezetben összehasonlítható mutató kialakítása.

Olyan inflációs mérőszámot szeretnénk alkalmazni, amely jobban tükrözi az emberek tapasztalatait. A Kormányzótanács ezért támogatja a saját lakásszolgáltatás HICP-be való felvételét. Ez azonban nehéz feladat, amelynek a véghezvitele évekbe telik.

A folyamat lezárultáig folytatjuk a jelenlegi HICP-mutató használatát, mint az infláció méréséhez használt fő hivatkozási pontunkat. Annak érdekében azonban, hogy jobban megismerjük a gazdaságban zajló áralakulásokat, a saját lakásszolgáltatást tartalmazó más inflációs mutatókat is alkalmazni fogunk.