Megemeltük a kamatlábakat. Mit jelent ez Önnek?
2022. július 21. (Frissítés időpontja: 2022. szeptember 23.)
A kamatemelés segít leszorítani az inflációt
2022 júliusában Kormányzótanácsunk 11 év után először megemelte a kamatlábakat. A szeptemberi kamatemelés volt az EKB fennállása óta a legnagyobb, és az elkövetkező hónapokban további emelésekre lehet számítani.
Miért emeltük meg a kamatokat?
Az euro központi bankjaként megbízatásunk az árak stabilan tartása. Amikor az árak a gazdaságban túl gyorsan emelkednek – vagyis amikor túl magas az infláció –, kamatemeléssel könnyebben vissza tudjuk terelni az inflációt a középtávon megcélzott 2%-hoz.
Az infláció megterheli az emberek életét, és sokan aggódnak, hogy huzamosan jelen lesz. Ezért emeltünk kamatot: jelezni szeretnénk, hogy nem engedjük, hogy az infláció 2% felett tartózkodjon. Ezzel könnyebben kordában tarthatók az inflációs várakozások.
A kamatláb a hitelfelvétel költségét fejezi ki (amelyre időnként „a pénz áraként” is hivatkozunk). Ha bankkölcsönt szeretnénk felvenni, először meg kell állapodnunk a hitel (rendszerint éves) kamatlábáról. Tegyük fel, hogy 10 000 € hitelt veszünk fel évi 3%-os kamattal. Ez azt jelenti, hogy a hitelösszegen felül évente 300 €-t kell pluszban törlesztenünk. A kamat tehát lényegében a bank által a kölcsönért felszámolt összeg.
A folyamat az ellenkező irányban is működik. A kamat az a pénz, amelyet a bank a megtakarításaink után fizet, amikor „kölcsönt vesz fel” tőlünk. Ha elhelyezünk például 1000 €-t a betétszámlánkon évi 2%-os kamatra, egy év alatt 20 € kamatot kapunk.
Mi idézi elő a kamatlábak változását?
A bankok lakosságnak és vállalkozásoknak kínált kamatai rendszerint párhuzamosan alakulnak az EKB meghatározta kamatlábakkal, azonban más tényezők is befolyásolják őket. Az euroövezethez hasonló szabad piacgazdaságokban a kamatlábakra a hitelkereslet és -kínálat is kihat – más szóval az, hogy az emberek és a vállalkozások mennyit szeretnének költeni és beruházni, és mennyi hitel áll rendelkezésre.
Kisokos: Mi a pénz?A pénz hasonló az egyéb árukhoz vagy szolgáltatásokhoz. Ha például sokan szeretnének kenyeret venni, de nincs belőle elegendő, akkor felmegy az ára.
Ugyanez igaz a kamatlábakra: amikor a vállalkozások és a lakosság beruházna vagy pénzt adna ki, de nem jut könnyen elegendő hitelhez, a kamatok jellemzően felmennek, mert kevesebb hitel áll rendelkezésre. Vagyis megdrágul a hitelfelvétel. Fordított esetben, ha az emberek a pénzük nagy részét megtakarítják és bankba teszik, akkor bőven van pénz – azaz likviditás – a gazdaságban, ezért a kamatlábak rendszerint alacsonyak.
Mi az EKB szerepe?
Az EKB az euróért felelős központi bank. Nem mi határozzuk meg a hitelért fizetendő vagy a betét után kapott kamatot, befolyásolni viszont tudjuk.
Mi határozzuk meg az úgynevezett irányadó kamatlábakat. Ezeket kínáljuk azoknak a bankoknak, amelyek hitelt kívánnak felvenni tőlünk, illetve ezt fizetjük az elektronikus formában egy napig nálunk tartott pénzükért.
Amikor módosítjuk az irányadó kamatokat, ez többé-kevésbé az egész gazdaságban visszatükröződik, beleértve a bankhiteleket, a piaci hiteleket, a jelzáloghiteleket, a bankbetétek kamatait és más befektetési eszközöket.
Az EKB Kormányzótanácsa nagyjából hathetente határoz az irányadó kamatlábakról.
Hogyan befolyásolják az irányadó kamatlábak az inflációt?
Rendes körülmények között, ha a túl nagy kereslet miatt túlságosan kevés áru és szolgáltatás következtében túl magas az infláció, kamatemeléssel megdrágíthatjuk a hiteleket. Ez hűti a gazdaságot, mérsékli az inflációs várakozásokat, és leszorítja az inflációt.
Ha az infláció túl alacsony – ahogy sokáig jellemző volt –, kamatcsökkentéssel olcsóbbá tehetjük a hiteleket, ami élénkíti a beruházásokat és a keresletet.
Kisokos: Miért fontos az árak stabilitása?Ukrajna orosz lerohanása óta olyan helyzettel szembesülünk, amelyben túl magas az infláció, a gazdaság viszont lassul. A háború miatt nagymértékben emelkednek az árak – különösen az energia- és az élelmiszerárak. Számos vállalat nehezebben jut hozzá a termeléshez szükséges alapanyagokhoz, alkatrészekhez és munkaerőhöz, ami súlyosbítja a járvány miatt már fennálló problémákat.
A kamatemelés önmagában nem oldja meg az említett gondokat. A magasabb kamatoktól nem lesz olcsóbb az importált energia, nem telnek meg a boltok üres polcai, nem szállítanak félvezetőket az autógyárakba.
A magasabb kamatok kordában tartják az inflációs várakozásokat
A magasabb kamatlábak arra azonban alkalmasak, hogy kordában tartsák az inflációs várakozásokat. Ha a lakosság és a vállalkozások szerint huzamosan magas az infláció, a dolgozók valószínűleg magasabb bért követelnek, amelynek következtében a munkáltatóik is árat emelhetnek. Ez a sokat emlegetett ár-bér spirál. Hogy megakadályozzuk a kialakulását, folyamatosan emelni fogjuk a kamatokat – így drágulnak a hitelek, és jövedelmezőbbé válnak a megtakarítások. Gondoskodni fogunk róla, hogy a vállalkozások, a dolgozók és a befektetők bízzanak abban, hogy az infláció középtávon 2%-ra csökken. Nem engedjük, hogy állandósuljanak a magasabb inflációra vonatkozó várakozások.