Öt fontos tudnivaló az EKB-ról

2015. július 10.

1. Európai intézményként 340 millió állampolgár érdekében tevékenykedünk

Az Európai Központi Bank (EKB) gondoskodik 19 európai ország közös pénzéről, az euróról. 1998-ban alapították a németországi Frankfurt am Main városában; az Európai Unió hivatalos intézménye.

Fő célja, hogy biztosítsa a stabil árakat azokban az országokban, amelyek az eurót hivatalos pénznemként átvették. Ezt az EKB-t és az euroövezeti országok központi bankjait tömörítő eurorendszerre vonatkozó monetáris politika kialakítása és érvényesítése útján teszi.

Az EKB döntései közvetlenül kihatnak az egész övezet gazdaságára, tehát mind a 340 millió lakos életét befolyásolhatják.

2. Stabil árakra törekszünk az euroövezetben

Az EKB elsődleges célja az árstabilitás. Központi bankként arra törekszik, hogy az árak emelkedésének ütemét (infláció) középtávon 2% alatt, de ahhoz közel tartsa. Ezt az inflációs szintet tekintik egy központi bank számára elfogadható célnak. Az árak nem emelkednek ugyanis olyan ütemben, hogy idővel elvesszen a megtakarításunk értéke, ugyanakkor nem ragadnak meg egy olyan szinten, amely az árak csökkenésével (defláció) járna, és ami miatt az emberek elhalasztanák vásárlásaikat. Egy ilyen helyzet a gazdasági növekedés elakadását és a munkahelyek elvesztését vonná maga után, ami örvényként még lejjebb húzná az árakat.

A szilárd árak mind a lakosság, mind a vállalatok szempontjából nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat, amikor a jövőbeli beruházásaikat tervezik.

Akárcsak a többi központi bank, az EKB is a kereskedelmi bankoknak nyújtott rövid lejáratú hitelek kamatlábának beállításával igyekszik az árszintet befolyásolni. A kamatláb módosítása révén a bankok közvetítésével a vállalatok és a háztartások felé, tehát a gazdaság egészébe irányuló hitelkiáramlás mennyiségét és költségét kívánja befolyásolni. Gazdasági lassulás idején, amikor az infláció a célütem alatt van, az alacsony kamatszint („laza” monetáris politika) olcsóbbá teszi és ezáltal ösztönzi a hitelkiáramlást, ami a gazdaság egészének keresletét serkenti, és egy idő után visszatéríti az inflációt az EKB céljához. Amikor túlfűtött a gazdaság, és az infláció a cél feletti ütemben nő, a magas kamatlábbal („szigorú” monetáris politikával) ellentétes hatást lehet elérni: megdrágul a kölcsön, és így lassulhat a gazdaság és az áremelkedési ütem.

A súlyos gazdasági visszaeséssel és igen gyenge inflációval járó pénzügyi válság alatt az EKB és a világ más központi bankjai is alkalmazták a közgazdászok által „nem szokványosnak” vagy hagyományostól eltérőnek nevezett monetáris politikát. Ennek egyik példája az eszközvásárlási program. Amikor a rövid lejáratú kamatszint eleve igen alacsony vagy negatív, a központi bank a hosszabb lejáratú kamatszintnek az eszköz-, például államkötvény-vásárlással elért csökkentésével kísérelheti meg tovább lazítani a monetáris politikát. A hosszabb lejáratú kamatok csökkenése leszorítja a háztartások és a vállalatok hitelfelvételének költségét. Ezenkívül az EKB jegybankpénzt teremt, amely kötvényvásárlásra fordítható, majd a kötvényeket értékesítő intézmények egyéb eszközöket vásárolnak a kapott pénzen. Ez felhajtja ezeknek az eszközöknek az árát, így nő a tulajdonosi befektetők vagyona, és erősödik a pénzkiadási hajlandóságuk. Ez pedig visszasegítheti a gazdaságot a fenntartható növekedési pályára és az EKB céljának megfelelő inflációs rátához.

3. Hozzájárulunk a biztonságosabb bankszektorhoz

2014 novembere óta az EKB újabb feladatot vállalt magára: a legnagyobb euroövezeti bankok közvetlen felügyeletét. Az egységes felügyeleti mechanizmusba tartozó nemzeti felügyeletekkel együtt ellenőrzi, hogyan végzik a bankok tevékenységüket. Banki engedélyeket bocsáthat ki és vonhat be, továbbá lehetősége nyílik idejekorán felfedni és kezelni az esetleges kockázatokat.

Az EKB bankfelügyelete arra törekszik, hogy a szabályokat Európa-szerte egységesen alkalmazzák. Mivel az európai bankok szorosan összeköttetésben vannak egymással, az összehangolt felügyelet hozzájárul a bankszektor megszilárdításához, a lakosság és a vállalatok bankokba vetett bizalmának javításához.

4. Független, elszámoltatható intézmény vagyunk

Az EKB feladatai és kötelezettségei az Európai Unió működéséről szóló szerződésben vannak lefektetve. Nemzetek feletti intézményként egész Európa érdekeit tartja szem előtt; központi bankként minden politikai és kereskedelmi befolyástól mentes. Ez azért fontos, mert ahogy a történelem is mutatja, ha egy jegybank politikai utasításokat követ, akkor könnyen szem elől tévesztheti az árstabilitás fenntartására vonatkozó célt.

Az EKB ezzel szemben elszámoltatható, például azoknak a nyilvános meghallgatásoknak a keretében, amelyeket az európai parlamenti képviselők és az EKB képviselői, köztük az elnök között rendszeresen tartanak. Ezenkívül az EKB a nagyobb központi bankok közül elsőként bevezette a közvetlenül a monetáris politikai döntéshozatalt követő, rendszeres sajtótájékoztatókat.

A döntéseket többségi szavazással az EKB fő döntéshozó szerve, a Kormányzótanács hozza, amelyben a bank hattagú Igazgatósága mellett a 19 nemzeti központi banki elnök foglal helyet (közülük egy adott időpontban 15-en élhetnek szavazati jogukkal a rotációs rendszer alapján).

5. Ellátjuk pénzzel az euroövezetet

Az EKB felvigyázói funkciója az euroövezetben folyó bankjegynyomtatásra is kiterjed. Minden egyes bankjegy az EKB elnökének kézjegyét hordja magán – jelképezve dolgozóink büszkeségét és a közös célt, amelyért mindannyian munkálkodunk. Az euro az európai integráció egyik legkézzelfoghatóbb szimbóluma. Támogatja a nemzetközi kereskedelmet és üzleti tevékenységet, valamint leegyszerűsíti az utazást, és megkönnyíti az övezet lakosainak mindennapi életét.