Mit jelent a kibővített eszközvásárlási program?

2015. január 22. (frissítés: 2016. március 31.)

Hogyan segítheti elő az eszközvásárlási program, hogy az EKB teljesítse az árstabilitás fenntartására szóló megbízatását?

Az EKB szimmetrikus árstabilitási definíciót követ, amelynek értelmében a magas infláció gazdasági szempontból ugyanolyan veszélyeket hordoz, mint a defláció. A mostani gyenge növekedéssel és alacsony inflációval jellemezhető időszakban a kamatmódosítás eszköze önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az inflációt a 2%-os ütem közelébe vigyük. Megbízatásának teljesítéséhez az EKB-nak minden rendelkezésére álló eszközt igénybe kell vennie.

Lehetővé teszi-e az eszközvásárlási program az EKB számára, hogy élénkítse a gazdasági növekedést és a munkahely-teremtést Európában?

Az EKB megbízatása egyértelműen az árstabilitás fenntartására szól. Ezzel a programmal az infláció visszatéríthető az EKB céljának megfelelő szintre. Emellett az euroövezeti vállalkozások számára is megkönnyíti a hitelfelvételt, ami élénkíti a beruházásokat, és hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez. Ez általában a gazdasági növekedést is fokozza, ami előfeltétele annak, hogy az infláció visszatérjen és megállapodjon a 2% közeli szinten. Az árstabilitásnak alárendelve ugyan, de az említett célok is fontosak, ezért az EKB a Szerződéseknek megfelelően hozzájárul megvalósításukhoz.

Megfelel-e az eszközvásárlási program a jogszabályoknak?

Megfelel. Az euroövezet monetáris politikájának irányítása az EKB feladata, amely az árstabilitási megbízatásának teljesítése során a Szerződésekben meghatározott eszközöket alkalmaz. A forgalomképes értékpapírok végleges megvásárlása egyértelműen nevesítve van a monetáris politikai eszköztár részeként (lásd a KBER alapokmányának 18.1 cikkét). Ez az államkötvény-vásárlásra is áll azzal a feltétellel, hogy a vásárlás a másodpiacon a befektetőktől történik, nem pedig az elsődleges piacon, azaz közvetlenül a tagállamoktól.

Monetáris finanszírozásnak tekinthető-e az eszközvásárlási program?

Az EKB azáltal, hogy nem vásárol az elsődleges piacon, szigorúan tiszteletben tartja a monetáris finanszírozás tilalmát; a kötvényvásárlásra csak a piaci ár kialakulása után kerül sor. Ez garantálja, hogy az EKB nem torzítja el a piaci kockázatárazás folyamatát.

Az EKB az egyedüli központi bank, amely eszközöket vásárol?

Több központi bank monetáris politikájának is része a végleges vásárlás, amelyre mennyiségi lazításként (quantitative easing) szoktak utalni. A Fed Kormányzótanácsa (Federal Reserve Board), a Bank of England és a japán jegybank is igénybe vette már ezt az eszközt. A nyílt piaci művelet még problémamentes időszakban is alapeleme a jegybanki eszköztárnak. A végleges vásárlás akkor bizonyulhat hasznosnak, ha már nem lehet tovább leengedni az irányadó kamatot. Lehetővé teszi ugyanakkor a központi banknak megbízatása teljesítését, amely az EKB esetében az árstabilitás fenntartása; ezáltal a növekedést és a munkahelyteremtést is támogatja.

Emeli-e az eszközvásárlási program a túl nagy infláció kockázatát?

Az EKB következetesen eleget tesz megbízatásának, hogy az infláció középtávon 2% alatt, ám ahhoz közeli értéken legyen. Ennek eredményeképpen megőrizte az euroövezeti lakosság vásárlóerejét. Az euroövezetben jelen pillanatban tartósan alacsony növekedés és igen gyenge infláció figyelhető meg. Ennélfogva nem valószínű, hogy a jegybanki források bővítése az infláció túlzott megemelkedését vonná maga után. Amint felgyorsul az infláció, az EKB szigorítani fog a monetáris politikán, hogy korlátozza az inflációs nyomást és megőrizze az árstabilitást. Röviden, az EKB-nak mind a felhatalmazása, mind az eszköztára lehetővé teszi, hogy a jövőben esetleg fokozódó inflációs kockázatokat azonnal visszaszorítsa, mint ahogy a múltban ezt már több ízben sikeresen megtette.

Átalakul az EKB is „rossz bankká”?

Az EKB a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása óta több rendkívüli intézkedést is hozott, amelyek – kritikusai szerint – nagy veszteségek kockázatát hordozzák. Valójában az EKB megalapítása óta folyamatosan nyereséges. Ezt a nyereséget a nemzeti központi bankok közvetítésével visszajuttatta az euroövezeti polgárokhoz. Akárcsak a múltban, a jövőben is hasonló körültekintéssel jár el.

Nincs-e arról szó, hogy az új program miatt a nemzeti központi bankoknak kell majd magukra vállalniuk a veszteségeket? Hogyan egyeztethető ez össze az egységes monetáris politikával?

Az igaz, hogy az új programban egyes kockázatok nem oszlanak meg az eurorendszer tagjai között, hanem a nemzeti központi bankoknál maradnak. Az EKB elkötelezett a kockázatmegosztás elve iránt, éppen ezért a vásárlások 20%-ára teljes kockázatmegosztási rendszert alkalmaznak. A döntés emellett az esetleges nem szándékolt fiskális következmények miatti aggodalmakat is enyhíti.

A Kormányzótanács hatáskörébe tartozik a KBER alapokmányának értelmében, hogy döntsön a nemzeti központi bankok által elszenvedett veszteségek eurorendszeren belüli megosztásának módjáról és mértékéről. A belső kockázatmegosztási mechanizmusok semmiképpen nem veszélyeztetik monetáris politikánk egységességét. Az eszközvásárlásban az EKB mellett minden nemzeti központi bank részt vesz. Egyetlen főösszegről van szó, a vásárlási műveleteket pedig központilag az EKB koordinálja. A tranzakciókat úgy kalibráljuk, hogy fennmaradjon az árstabilitás, figyelembe véve az övezet egyedi intézményi szerkezetét is, amelyben a közös pénznem és az egységes monetáris politika 19 ország fiskális és gazdaságpolitikája mellett van jelen. A lehető legjobb eredményt éppen az garantálja, hogy a döntés meghozatala során figyelembe vettük az övezet intézményi struktúráját, és a döntést a konkrét intézkedéshez szabtuk.

Szolgálja-e az eszközvásárlási program konkrét országok megsegítését?

A program megtervezésekor az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy az egész euroövezet inflációját és inflációs várakozásait közelebb vigyük az EKB céljának megfelelő szinthez. Ugyanakkor ez nem jár egyetlen konkrét ország adósságának csökkentésével sem.