Hogyan fejti ki hatását az EKB eszközvásárlási programja?

2016. január 22. (2017. április 1-jén aktualizálva)

Miért van szükségünk eszközvásárlási programra?

Rendes gazdasági körülmények között az EKB a rövid lejáratú, irányadó kamatláb meghatározásán keresztül irányítja a tágabb gazdaság pénzügyi helyzetét, végső soron a makrogazdasági folyamatokat és az inflációt. A pénzügyi világválság következtében ugyanakkor az irányadó kamatok elérték az effektív alsó határukat, amelyen túl további csökkentésük legfeljebb csak csekély eredménnyel járt volna. Az EKB ezért az elhúzódó alacsony inflációból eredő kockázatok kezelésére a hagyományostól eltérő intézkedéseket is bevezetett, hogy így az infláció ütemét visszaterelje középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre, a Kormányzótanácsnak az árstabilitásról adott definíciójának megfelelően. Az egyik ilyen nem hagyományos intézkedés az eszközvásárlás.

Miként fejti ki hatását az eszközvásárlási program?

A kiterjesztett eszközvásárlási program keretében az EKB többféle eszközt, például államkötvényt, európai nemzetek feletti intézmény által kibocsátott értékpapírt, eszközfedezetű értékpapírt, vállalati kötvényt és fedezett kötvényt vásárol havi 60 milliárd eurós ütemben. Az eszközvásárlás a következő három csatornán keresztül befolyásolja a tágabb gazdaság pénzügyi helyzetét, továbbá végső fokon a gazdasági növekedést és az inflációt:

  • Közvetlen áttétel

    Amikor az EKB olyan magánszektorbeli eszközöket vásárol, mint például a reálgazdaságban a háztartási és vállalati banki hitelnyújtáshoz kapcsolódó eszközfedezetű értékpapír és fedezett kötvény, a megemelkedett kereslet felhajtja ezek árát. Ez további hitelnyújtásra ösztönzi a bankokat, amit azután felhasználhatnak még több eszközfedezetű értékpapír és fedezett kötvény létrehozására és értékesítésére. A megnövekedett hitelkínálat hatására jellemzően csökken a vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott bankhitelek kamata, ami széles körben javítja a finanszírozási helyzetet.

  • A portfóliók kiegyensúlyozása

    Az EKB magánszférabeli és állami szférabeli befektetőktől, például nyugdíjalapoktól, bankoktól és háztartásoktól is vásárol eszközöket. A befektetők az EKB-nak eladott eszközökért kapott forrásokat egyéb eszközökbe fektethetik. Az eszközkereslet szélesebb körben való erősítése révén az említett portfólió-kiegyensúlyozás feltornázza az árakat és lenyomja a hozamokat még a program által nem közvetlenül célba vett eszközöknél is. Ennek eredményeképpen a tőkepiaci finanszírozást kereső vállalatoknak csökkennek a költségei (az effektív piaci kamatláb). Ugyanakkor az értékpapírhozamok zsugorodása a vállalatoknak és a háztartásoknak való kihelyezésre ösztönzi a bankokat. A reálgazdaságba irányuló banki hitelkínálat élénkülése jellemzően csökkenti a háztartások és a cégek hitelfelvételének költségét. Másrészt, ha a befektetők a külön forrásokat az euroövezeten kívül fordítják magasabb hozamú eszközök megvásárlására, ez gyengíti az euroárfolyamot, ami pedig felfelé irányuló nyomást gyakorol az inflációra.

    Mind a közvetlen áttételi hatás, mind a portfólió-kiegyensúlyozás csatornája javítja az euroövezeti vállalatok és háztartások tágabb finanszírozási helyzetét. Az eszközvásárlás a finanszírozási költségek csökkentése révén élénkíti a befektetést és a fogyasztást. A dinamikusabb vállalati és fogyasztói kereslet végső fokon hozzájárul ahhoz, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2% alatti, de ahhoz közeli ütemre.

  • Jelző hatás

    Az eszközvásárlás végeredményben jelzi a piac számára, hogy a jegybank tartósan alacsonyan szándékozik tartani az irányadó kamatszintet. A jelző hatás tehát csökkenti a piaci volatilitást és a kamatok jövőbeli alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot. Ez fontos, hiszen többféle befektetési döntést is befolyásol. A hosszú lejáratú hitelkamat például lenn marad, mivel a bankok tartósan alacsony kamatszinttel jellemezhető időszakra számítanak.

Az EKB eszközvásárlási programja is kifejezi, hogy megbízatásához híven, az említett csatornák igénybevételével is aktívan kezeli az elhúzódó alacsony infláció időszakából eredő kockázatokat. Ezzel a befektetőket is megnyugtatja, hogy az infláció üteme középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli szinten lesz, ami az árstabilitással jellemezhető környezetben a tartós növekedés előfeltétele.

Frissítés: az ismertető 2016. április 1-jén és 2017. április 1-jén az eszközvásárlási programok havi keretösszegét megváltoztató kormányzótanácsi határozatoknak megfelelően módosult.