EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018AB0055

Az Európai Központi Bank véleménye (2018. december 7.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet és kapcsolódó jogi aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti módosított javaslatról (CON/2018/55)

OJ C 37, 30.1.2019, p. 1–4 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

30.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 37/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2018. december 7.)

az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet és kapcsolódó jogi aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti módosított javaslatról

(CON/2018/55)

(2019/C 37/01)

Bevezetés és jogalap

2018. október 11-én és november 14-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől és az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet; az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet; az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet; az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet; az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet; a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet; az európai hosszú távú befektetési alapról szóló (EU) 2015/760 rendelet; a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet; az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló (EU) 2017/1129 rendelet; valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti módosított javaslatról (1) (a továbbiakban: módosított javaslat).

2017. november 23-án az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament konzultált az EKB-val az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet és kapcsolódó jogi aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti eredeti jogalkotási javaslatról (2) és megkapta az EKB által 2018. április 11-én elfogadott véleményt (3). A módosított javaslat új elemeket tartalmaz, amelyekről az Európai Parlament ismét konzultált az EKB-val.

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (5) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikák és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításához való hozzájárulását, valamint a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdésével összhangban a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatban az EKB-ra ruházott feladatokat. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.

A módosított javaslat meg kívánja erősíteni az Európai Bankhatóság (EBH) mandátumát a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével összefüggésben, a bankunió és a tőkepiaci unió iránti bizalom megerősítése érdekében. Az EKB teljes mértékben támogatja ezt a célkitűzést. A módosított javaslat hozzájárul a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok hatékonyabb azonosításához uniós szinten, és a felügyeleti gyakorlatok javításához és harmonizációjához az egész Unióban.

1.2.

Az EKB-t nem bízták meg a hitelintézetek pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésével kapcsolatos felügyeletének (a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyelet) feladatával. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyelet eredményeit azonban fontos figyelembe venni az EKB-nak a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése, valamint az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (4) szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatainak teljesítéséhez. Különösen a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának kockázata bír jelentőséggel az EKB felügyelt szervezetekben való befolyásoló részesedés megszerzésére (ideértve a hitelintézetek engedélyezésének folyamatára) és a felügyelt szervezetek meglévő vagy leendő kezelőinek szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági értékeléseire vonatkozó prudenciális felügyeleti döntései, valamint a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárással összefüggő mindennapi felügyelet tekintetében. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelmények súlyos megsértése hátrányosan érintheti a hitelintézetek hírnevét és a felügyelt szervezetekre vagy személyzetükre alkalmazott jelentős közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat eredményezhet, veszélyeztetve ezzel a felügyelt szervezetek életképességét. Bizonyos esetekben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelmények súlyos megsértése közvetlenül kiválthatja a hitelintézet engedélye visszavonásának szükségességét. Rendkívül fontos ezért, hogy az EKB és más prudenciális felügyeleti hatóságok aktuális és megbízható információt kapjanak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti hatóságoktól a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatokról és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelmények felügyelt szervezetek általi megsértéséről.

1.3.

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésére vonatkozó uniós jogi keretet az utóbbi években számos jogi aktus (5) frissítette, amelyekkel kapcsolatban az EKB véleményt bocsátott ki. Az EKB kifejezetten támogatja az azt biztosító uniós rendszert, hogy a tagállamok és az Unióban letelepedett intézmények hatékony eszközökkel rendelkezzenek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez, különösen a pénzügyi rendszerrel történő, a pénzmosók és terrorizmust finanszírozók, valamint azok bűntársai általi bármiféle visszaélés ellen (6).

1.4.

Mivel az EKB a CON/2018/19 véleményben már véleményezte az eredeti jogalkotási javaslatot, az EKB csupán a módosított javaslatban szereplő új elemekre összpontosít.

2.   Különös észrevételek

2.1.   Az EBH által gyűjtendő információ

2.1.1.

A módosított javaslat szerint az EBH feladata lenne az információgyűjtés a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól a pénzügyi ágazatbeli szereplők folyamataiban és eljárásaiban, irányításában, szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági értékeléseiben, üzleti modelljében és tevékenységében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatban megállapított hiányosságokra, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok által hozott intézkedésekre vonatkozóan (7). Az EBH rendelkezésére bocsátandó pontos információ nem egyértelmű. Például nem egyértelmű, hogy mit kell érteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének üzleti modellbeli hiányossága alatt. A módosított javaslat nem tartalmazza továbbá a jelentendő hiányosságok minősítését, és ez azt jelenti, hogy akár az igen csekély hiányosságokat is jelenteni kellene. Javasolt, hogy a rendelet: a) egyértelműsítse, hogy ez az új jelentéstételi kötelezettség minden olyan lényeges hiányosságra vonatkozik, amely növeli annak kockázatát, hogy a pénzügyi rendszereket pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára használhatják; és b) írja elő az EBH számára iránymutatás kidolgozását a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a tekintetben, hogy mi minősül ilyen lényeges hiányosságnak. Továbbá a rendeletnek pontosítania kell minden olyan további elemet vagy folyamatot, amely szükséges lehet az információcsere eljárásának hatékony működéséhez. Továbbá az EBH új szerepe tekintetében fontos pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok azonosíthatók a módosított javaslatban már felsoroltaktól eltérő felügyeleti eljárásokban, például az engedélyezések vagy a pénzügyi piaci szereplőkben való befolyásoló részesedések megszerzésének értékelése során. Javasolt, hogy az EBH által összegyűjtött információt terjesszék ki oly módon, hogy magában foglalja az ilyen fajta információkat is.

2.1.2.

A módosított javaslatnak pontosítania kell, hogy az EBH-nak való jelentéstétel és az információk azt követő, EBH általi terjesztése nem helyettesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti közvetlen információcserét. Az EBH valamennyi információcserében részt vevő közvetítőként való igénybevétele nagy nyomást gyakorolna az EBH erőforrásaira, ugyanakkor nem javítaná szükségszerűen az információcsere hatékonyságát.

2.1.3.

Ahol a különböző hatáskörrel rendelkező hatóságok megosztják egymással a lényeges hiányosságokra vonatkozó információt vagy dokumentumokat, ott el kell kerülni az ugyanazon lényeges hiányosság valamennyi hatáskörrel rendelkező hatóság általi többszörös jelentését. A módosított javaslatnak ezért rögzítenie kell, hogy csak az információt eredetileg összegyűjtő vagy a dokumentumot eredetileg létrehozó hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell jelentést benyújtania az EBH-nak.

2.1.4.

Az EBH részére történő ezen új jelentéstételi kötelezettség által a hatáskörrel rendelkező hatóságokra nehezedő többletteher korlátozása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak csak azt az információt kell jelenteniük, amelyet más csatornákon még nem osztottak meg az EBH-val. Például, amennyiben az EBH részt vesz felügyeleti kollégiumokban és e kollégiumokon keresztül információt kap valamely lényeges hiányosságról, a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól nem várható el annak ismételt jelentése az EBH felé. Az EBH-nak ezért a lehető legnagyobb mértékben használnia kell a már meglévő információs csatornákat. E tekintetben az információcsere gyakorlati feltételeiről szóló megállapodás, amelynek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 57a. cikkének (2) bekezdése szerint legkésőbb 2019. január 10-ig létre kell jönnie az EKB és valamennyi tagállamnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti hatósága között, jelentős információcserélő csatorna lesz a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelmények és a prudenciális követelmények megsértése tekintetében. Az EBH részére közvetlen hozzáférést kell biztosítani az e megállapodás keretében kicserélt információhoz. Közvetlen hozzáféréssel lehetne a leghatékonyabb módon biztosítani azt, hogy a vonatkozó információt időben megosszák az EBH-val. Ez a megoldás lehetővé tenné az EBH számára, hogy további késedelem nélkül megkapja az információt, ugyanakkor feleslegessé tenné annak szükségességét, hogy a hivatkozott megállapodásban részes hatáskörrel rendelkező hatóságok ugyanazt az információt jelentsék az EBH-nak.

2.1.5.

Azokra a helyzetekre, amelyekben külön jelentést kell készíteni az EBH-nak, javasolt, hogy az EBH ugyancsak dolgozzon ki iránymutatásokat, a jelentéstételt megkönnyítő formanyomtatványokkal.

2.1.6.

Nem egyértelmű, hogy az EBH-nak miben kell együttműködnie a pénzügyi információs egységekkel a javaslatban szereplő új 9a. cikk (1) bekezdése a) pontjának utolsó mondata szerint az EBH részére történő információszolgáltatással összefüggésben. Az sem egyértelmű, hogy ez az együttműködés kapcsolódik-e vagy hogyan kapcsolódik a hivatkozott cikktervezetben szabályozott információgyűjtéshez. A módosított javaslatot e tekintetben pontosítani kell. Ha a pénzügyi információs egységekkel való együttműködés a prudenciális felügyeleti hatóságoktól való információgyűjtésre vonatkozik, az EKB-t is ideértve, akkor a módosított javaslatnak meg kell határoznia azokat a szabályokat, amelyek a pénzügyi információs egységek azon információhoz való hozzáférését szabályozzák, amelyeket az illetékes hatóságok bocsátanak az EBH rendelkezésére. Ha a pénzügyi információs egységekkel való együttműködés nem az EBH információgyűjtésére vonatkozik, akkor az EBH és a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés követelményét másik rendelkezésbe kell foglalni.

2.1.7.

A fent bemutatott újonnan javasolt adatgyűjtési és közzétételi eljáráshoz kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok alapján megfelelőnek tűnik felülvizsgálni ezt az eljárást a Bizottság által a 1093/2010/EU rendelet 81. cikke szerint készítendő rendszeres jelentés keretében. Az ilyen felülvizsgálat igazolná az eljárás hatékonyságát és értékelné az esetleges változtatások szükségességét.

2.2.   A felügyeleti folyamatok konvergenciájának előmozdítása és a hatáskörrel rendelkező hatóságok kockázatértékelése

2.2.1.

A módosított javaslat szerint az EBH feladata lenne az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározott felügyeleti folyamatok konvergenciájának előmozdítása, többek között rendszeres felülvizsgálatok elvégzése útján (9). Az EKB értelmezése szerint e felügyeleti folyamatok csak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti hatóságokat érintik, a prudenciális felügyeleti hatóságokat nem. Ezt a tényt kifejezetten egyértelművé kell tenni a módosított javaslatban.

2.2.2.

A módosított javaslat szerint az EBH feladata lenne a hatáskörrel rendelkező hatóságok kockázatértékelése, amely elsősorban, de nem kizárólag a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti hatóságokra összpontosítana (10). Nem egyértelmű, hogy ezek a kockázatértékelések miben térnek el a fent említett rendszeres felülvizsgálatoktól. A rendszeres felülvizsgálatok és a kockázatértékelések egyaránt a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok azonosítását és kezelését tűnnek lefedni, de míg a rendszeres felülvizsgálatokat szabályozó tervezett rendelkezés általában valamennyi, a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatra hivatkozik, addig a kockázatértékelésekre vonatkozó tervezett rendelkezés csupán a „legfontosabb felmerülő kockázatokra” hivatkozik. Úgy tűnik ezért, hogy a kockázatértékelések már részét képezik a rendszeres felülvizsgálatoknak. A módosított javaslatot ezért át kell fogalmazni úgy, hogy pontosabban megkülönböztesse a kockázatértékeléseket a rendszeres felülvizsgálatoktól. Ugyanakkor pontosítani kell a „legfontosabb felmerülő kockázatok” kifejezést.

2.3.   Az érintett harmadik országbeli hatóságokkal folytatott együttműködés előmozdítása

A módosított javaslat szerint az EBH vezető szerepet játszana a harmadik országot érintő, határokon átnyúló lényeges pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási ügyekben a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok és az érintett harmadik országbeli hatóságok között folytatott együttműködés előmozdításában (11). Az EKB üdvözli az EBH minden olyan támogató tevékenységét, amely segíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok hatékonyabb kapcsolattartását az érintett harmadik országbeli hatóságokkal. Az EKB véleménye szerint azonban az EBH koordinációja nem válthatja fel azt a közvetlen kapcsolattartást, amelyre a hatáskörrel rendelkező hatóságok és az érintett harmadik országbeli hatóságok között lehet szükség. Ahol az e hatóságok közötti közvetlen együttműködés jól működik, ott nem tűnik hatékonynak további koordinációs szint beiktatása az EBH-n keresztül. Az EBH további hatóságként való igénybevétele olyan helyzetben, amelyben közvetlen együttműködés áll fenn valamely hatáskörrel rendelkező hatóság és az érintett harmadik országbeli hatóság között, jogi szempontból is problémás lehet, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság és az érintett harmadik országbeli hatóság olyan egyetértési megállapodás alapján működik együtt, amelynek az EBH nem részese. A módosított javaslatnak ezért fel kell hatalmaznia az EBH-t arra, hogy adott esetben segítse a hatáskörrel rendelkező hatóságokat az érintett harmadik országbeli hatóságokkal való együttműködésben. A módosított javaslatnak mindazonáltal nem kell előírnia az EBH számára, hogy automatikusan vezető szerepet feltételezzen az ilyen együttműködés előmozdításában. Továbbá pontosítani kell a „lényeges jogsértések” fogalmát annak egyértelműsítése érdekében, hogy milyen helyzetek váltanák ki az EBH támogatásának kötelezettségét. Ennek érdekében szükségesnek tűnik azon kritériumok pontosítása, amelyeket az EBH-nak vagy az illetékes nemzeti hatóságoknak követni kell az ilyen helyzetek azonosítása során. Továbbá meg kell határozni az EBH és az illetékes nemzeti hatóság közötti interakciós folyamatokat az ezen helyzetek azonosítása, jelentése és kezelése tekintetében. Javasolt ezért, hogy az EBH bocsásson ki iránymutatásokat az ezen eljárás hatékony működéséhez szükséges valamennyi elem és folyamat meghatározásával.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EKB honlapján.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. december 7-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM(2018) 646 final.

(2)  COM(2017) 536 final.

(3)  Az Európai Központi Bank CON/2018/19 véleménye (2018. április 11.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet és kapcsolódó jogi aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (HL C 255., 2018.7.20., 2. o.). Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(4)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(5)  Lásd: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.); az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(6)  Lásd a CON/2013/32 véleményt.

(7)  Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 9a. cikke (1) bekezdésének a) pontját.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(9)  Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 9a. cikkének (3) bekezdését.

(10)  Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 9a. cikkének (4) bekezdését.

(11)  Lásd az 1093/2010/EU rendelet javasolt új 9a. cikkének (5) bekezdését.


Top