Az Európai Központi Bank vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex

(2019/C 89/03)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

mivel:

(1)

Az Európai Unió (EU) egyik intézményeként az Európai Központi Banknak (EKB) a közérdeket kell szolgálnia és biztosítania kell az integritás legmagasabb szintű szabályait. Az EKB ezért az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a legmagasabb szintű etikai követelményeket állítja szervezetirányítási megközelítésének középpontjába. Ezen elvek betartása az EKB hitelességének kulcsfontosságú eleme, és létfontosságú az európai polgárok bizalmának megőrzése szempontjából.

(2)	A szakmai etika és az a magas szintű követelményeknek megfelelő magatartás, amelyet harmadik felek jogosan várnak el az EKB-tól és vezető tisztségviselőitől, létrehozatala óta elismerten az EKB hírneve megőrzésének fő előfeltételét képezi.

(3)

Az EKB első Magatartási kódexének (1) 2001-es elfogadása mellett 2002-ben elfogadták a Kormányzótanács tagjai számára szóló külön Magatartási kódexet (2), amelyet 2006-ban felülvizsgáltak (3); ezt követte a 2006-ban elfogadott Etikai Követelmények Kiegészítő Kódexe az Igazgatóság tagjai számára (4), amelyet 2010-ben vizsgáltak felül (5).

(4)

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (6) történő létrehozatalára figyelemmel, amely a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal bízta meg az EKB-t, 2014-ben elfogadták a Felügyeleti Testület tagjai számára szóló Magatartási kódexet (7) is.

(5)

Továbbá 2015 januárjától kezdődően az EKB bevezette a személyzet tagjaira vonatkozó, továbbfejlesztett etikai keretrendszert (8) és létrehozta a Jogkövetési és Szervezetirányítási Irodát, valamint a magas szintű Etikai Bizottságot (9), amelynek feladata egységes módon tanácsot nyújtani az EKB magas szintű szervei tagjainak a rájuk alkalmazandó különböző Magatartási kódexekkel kapcsolatban.

(6)	Az eurorendszer és az SSM tekintetében közös etikai minimumszabályokat határozott meg az (EU) 2015/855 európai központi banki iránymutatás (EKB/2015/11) (10) és az (EU) 2015/856 európai központi banki iránymutatás (EKB/2015/12) (11).

(7)

Az EKB-nak valódi érdeke fűződik azon elvhez, hogy lehetőség szerint, és ha az arányossághoz kapcsolódó megfontolások igazolják, valamennyi magas szintű szervének tagjai ugyanazokat a szakmai magatartási szabályokat tartsák tiszteletben és ismerjék el magukra nézve alkalmazandónak. Ennek érdekében a Kormányzótanács megbízta az Etikai Bizottságot azzal, hogy munkálkodjon egy egységes magatartási kódex létrehozatalának megvalósíthatóságán, és ezt követően az Etikai Bizottság megalkotta az EKB vezető tisztségviselőinek szóló Magatartási kódexet, amelyet a Kormányzótanács jelenleg jóváhagyni kíván (e kódex).

(8)

Az EKB személyzetére alkalmazandó továbbfejlesztett etikai keretrendszer rendelkezései és mögöttes indoka nyújtotta inspiráció mellett e kódex figyelembe veszi a központi banki és felügyeleti közösségek és uniós társintézmények bevett gyakorlatait, elismerve ugyanakkor az EKB különös intézményi jellemzőit és függetlenségét.

(9)

E kódex jóváhagyásával a Kormányzótanács célja a szakmai etika legmagasabb szintű szabályainak alkalmazása, biztosítva ezáltal azt, hogy magas szintű szerveinek tagjai jó példával járnak elöl és az alkalmazottaknak is inspirációt nyújtanak az eurorendszer, a KBER és az SSM keretében arra, hogy feladataik ellátása során tiszteletben tartsák ezeket a szabályokat,

JÓVÁHAGYTA EZT AZ EKB VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐINEK SZÓLÓ EGYSÉGES MAGATARTÁSI KÓDEXET:

I. RÉSZ

HATÁLY

1. cikk

Alkalmazási kör

1.1.

E kódex a Kormányzótanács tagjaira és a Felügyeleti Testület tagjaira alkalmazandó az EKB magas szintű szerveinek tagjaként fennálló funkcióik ellátása során, valamint az Igazgatóság tagjaira. Vonatkozik továbbá a Kormányzótanács tagjaira és a Felügyeleti Testület tagjaira akkor, amikor adott esetben az Irányítóbizottság és a Közvetítő Testület tagjaként járnak el, valamint a nemzeti központi bankok képviselőire, ha az illetékes nemzeti hatóság (INH) nem a nemzeti központi bank (NKB), a Felügyeleti Testület ülésein való részvétel során (a továbbiakban: tagok).

1.2.

A kódex alkalmazandó továbbá azokra a személyekre, akik a Kormányzótanács vagy a Felügyeleti Testület ülésein helyettesítik a tagokat (a továbbiakban: helyettesek), az e magas szintű szervekhez kapcsolódó feladataik teljesítése során, amennyiben e kódex ezt kifejezetten előírja. E kódex alkalmazásában „az EKB magas szintű szervei”: az EKB Kormányzótanácsa, az EKB Igazgatósága és az EKB Felügyeleti Testülete.

1.3.

E kódex nem alkalmazandó a Kormányzótanács vagy a Felügyeleti Testület ülésein részt vevő kísérő személyekre. A kísérő személyeknek mindazonáltal a bármelyik ülésen való első részvételt megelőzően alá kell írniuk egy etikus magatartásról szóló nyilatkozatot (Nyilatkozat az etikus magatartásról) (12), amely kiterjed az összeférhetetlenség megelőzésének általános alapelvére, a bizalmas információk felhasználásának tilalmára, valamint a szakmai titoktartás szabályaira.

1.4.

Az Általános Tanács tagjait fel kell kérni a Nyilatkozat az etikus magatartásról című dokumentum aláírására. A Számvizsgáló Bizottság, az Etikai Bizottság, a Felülvizsgálati Testület tagjainak és adott esetben helyetteseiknek alá kell írni a Nyilatkozat az etikus magatartásról című dokumentumot.

1.5.

Az EKB magas szintű szerveinek ülésein részt vevő EKB-személyzetre kellően vonatkozik az etikai keretrendszer, ezért nem kell aláírniuk a Nyilatkozat az etikus magatartásról című dokumentumot.

1.6.

Az e kódexben meghatározott rendelkezések vagy gyakorlati alkalmazásuk tekintetében felmerülő bármely kétség esetén ki kell kérni az (EU) 2015/433 európai központi banki határozattal (EKB/2014/59) (13) létrehozott Etikai Bizottság véleményét.

2. cikk

Ellentétes nemzeti rendelkezések és az eltérő etikai keretrendszerek alkalmazhatósága

2.1.

A tagok és a helyettesek késedelem nélkül tájékoztatják az Etikai Bizottságot az e kódexnek való megfelelés bármely akadályáról, ideértve a nemzeti jog ellentétes rendelkezéseiből fakadó akadályokat.

2.2.

E kódex nem érinti a tagokra és a helyettesekre nemzeti jog alapján alkalmazandó szigorúbb etikai szabályokat.

II. RÉSZ

AZ ETIKUS MAGATARTÁS SZABÁLYAI

3. cikk

Alapelvek

3.1.

A tagok és a helyettesek feladataikat megfelelően az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya), az 1024/2013/EU tanácsi rendelet, az Európai Központi Bank eljárási szabályzata (14) és az Európai Központi Bank Felügyeleti Testületének eljárási szabályzata (15) szigorú tiszteletben tartásával látják el.

3.2.

A tagok és a helyettesek feladataik ellátása során az etikus magatartás és integritás legmagasabb szintű előírásaihoz tartják magukat. Velük szemben elvárás a tisztességes, független, elfogulatlan, körültekintő és az önérdeket figyelmen kívül hagyó eljárás. Tudatában vannak feladataik fontosságának, figyelembe veszik tevékenységük közjogi jellegét és olyan magatartást tanúsítanak, amely ösztönzi az etikus magatartást az eurorendszer, a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az SSM keretében, és amely fenntartja és előmozdítja az EKB-ba vetett közbizalmat.

4. cikk

Szakmai titoktartás

4.1.

Szem előtt tartva a KBER Alapokmányának 37. cikkéből és az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 27. cikkének (1) bekezdéséből fakadó szakmai titoktartási követelményeket, a tagok és helyettesek nem fedhetik fel a szakmai titoktartás kötelezettségének hatálya alá tartozó, a feladataik teljesítése során tudomásukra jutott olyan információt, amelyet nem tettek közzé és amely nem hozzáférhető a nyilvánosság számára (bizalmas információ), kivéve kifejezetten az EKB kialakított kommunikációs stratégiájának részeként. Különösen nem fedhetnek fel bizalmas információkat nyilvános beszédekben vagy nyilatkozatokban, illetve a média irányában, és az ilyen információt az érzékeny KBER- és SSM-információk kezelésére irányadó belső szabályok szerint kell kezelniük. A tagokra és a helyettesekre az EKB részére teljesített feladataik megszűnését követően is vonatkoznak e szakmai titoktartási követelmények, az uniós joggal összhangban.

4.2.

A tagok és a helyettesek megtesznek minden annak biztosításához szükséges intézkedést, hogy megfelelően NKB-juk/INH-juk személyzetének tagjai csak a személyzet feladatainak ellátáshoz szükséges mértékben és az alkalmazandó titoktartási politikáknak megfelelően kapjanak hozzáférést a bizalmas információkhoz, és ismerjék és szigorúan tiszteletben tartsák a 4.1. cikkben szereplő szakmai titoktartási követelményeket.

5. cikk

A felügyeleti funkció elkülönítése a monetáris politikai funkciótól

5.1.

A tagok és a helyettesek tiszteletben tartják az EKB prudenciális felügyeletre vonatkozó politikákból fakadó különös feladatainak a monetáris politikához kapcsolódó feladatoktól, valamint más feladatoktól való elkülönítését. Adott esetben meg kell felelniük az EKB/2014/39 európai központi banki határozatnak (16), és az EKB által az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 25. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott bármely szabálynak.

5.2.

Feladataik ellátása során a Felügyeleti Testület tagjai és helyetteseik figyelembe veszik az 1024/2013/EU tanácsi rendelet célkitűzéseit, és nem befolyásolhatják az EKB nem felügyeleti feladatait, kellően tiszteletben tartva a Felügyeleti Testület alelnökének különös feladatait.

Függetlenség

6. cikk

A függetlenség elve

Szem előtt tartva az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkét, a KBER Alapokmányának 7. cikkét és az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 19. cikkének (1) bekezdését, a tagok és a helyettesek a rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása és feladatok ellátása során függetlenül és objektíven járnak el az Unió egésze érdekeinek megfelelően, a nemzeti vagy személyes érdekeket figyelmen kívül hagyva, továbbá nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, tagállami kormányoktól vagy bármely egyéb szervtől.

7. cikk

Magánjellegű tevékenységek és hivatalos megbízatások

7.1.

A tagok és a helyettesek biztosítják, hogy az akár díjazás ellenében, akár anélkül folytatott magánjellegű tevékenységek nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást kötelezettségeikre és nem ártanak az EKB hírnevének. E kódex alkalmazásában „magánjellegű tevékenység”: a tag vagy helyettes által nem hivatalos minőségben végzett minden más tevékenység.

7.2.

A tagok és a helyettesek végezhetnek magánjellegű tevékenységet köz- vagy nemzetközi szervezetekben vagy non-profit szervezetekben, valamint vállalhatnak oktatási és tudományos tevékenységeket, feltéve, hogy ezek a tevékenységek nem vetnek fel összeférhetetlenségi aggályokat, például felügyelt szervekhez vagy a monetáris politikai vagy devizaműveletek területén az eurorendszerben részt vevő ügyfelekhez kapcsolódó tevékenységek formájában. A KBER Alapokmányának 11.1. cikkében meghatározott magánjellegű tevékenységek esetén az Igazgatóság tagjainak rendelkezni kell a Kormányzótanács kifejezett engedélyével.

7.3.

A tagok és a helyettesek elfogadhatnak díjazást, illetve költségtérítést a magánjellegű tevékenységeikért, feltéve, hogy e díjazás és költségtérítés arányos az elvégzett munkával és a szokásos mértékeken belül marad.

7.4.

A tagok és a helyettesek tartózkodnak azoktól a hivatalos megbízatásoktól, amelyek akadályozhatják függetlenségüket, és lemondanak minden ilyen hivatalos megbízatásukról. E kódex alkalmazásában „hivatalos megbízatás”: a tag vagy a helyettes által hivatalos minőségben, vagyis feladatellátása részeként végzett minden külső tevékenység.

7.5.

A tagok és a helyettesek írásban tájékoztatják az Etikai Bizottságot azokról a magánjellegű tevékenységekről, amelyekben részt kívánnak venni. Folyamatban lévő magánjellegű tevékenységeik és hivatalos megbízatásaik felsorolását továbbá évente frissítik az Etikai Bizottság számára.

8. cikk

Kapcsolattartás érdekcsoportokkal

Az Európai Unióról szóló szerződés által előírt, az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd fenntartása mellett a tagok és a helyettesek mindig és különösen az érdekcsoportokkal folytatott interakciók során szem előtt tartják függetlenségüket, a szakmai titoktartásra vonatkozó kötelezettségüket, és az e kódexben meghatározott alapelveket. A tagok és a helyettesek szem előtt tartják továbbá az EKB vezető tisztségviselőinek szóló, külső kommunikációra vonatkozó vezérelveket (17), valamint minden más alkalmazandó szabályt és iránymutatást, és a nem nyilvános rendezvényeken való részvétel vagy az egyéni meghívások elfogadása során különös körültekintéssel járnak el és megfelelő biztosítékokat alkalmaznak.

9. cikk

Nyilvános megjelenések és nyilvános nyilatkozatok

9.1.

A tagok és a helyettesek feladataikat az EKB valamely magas szintű szervének képviselőjeként látják el, és magukat a nyilvános megjelenések során ennek tekintik.

9.2.

Az eurorendszerhez, a KBER-hez vagy az SSM-hez kapcsolódó kérdésekben történő nyilvános nyilatkozattétel során a tagok és a helyettesek kellő figyelmet fordítanak az EKB valamely magas szintű szervének képviselőjeként betöltött szerepükre.

9.3.

A tagok és a helyettesek tudományos vagy akadémiai hozzájárulásaikban egyértelművé teszik, hogy azokat magánszemélyként tették és azok nem tükrözik az EKB álláspontját.

10. cikk

Érdekeltségi nyilatkozat

10.1.

Értékelés és az elnök elé terjesztés céljából minden tag évente benyújt az Etikai Bizottság elé egy aláírt Érdekeltségi nyilatkozatot, amely információt tartalmaz a tag korábbi szakmai tevékenységéről, magánjellegű tevékenységeiről, hivatalos megbízatásairól és pénzügyi érdekeltségeiről, valamint házastársa vagy élettársa minden olyan keresőtevékenységéről, amely összeférhetetlenségi aggályokat vethet fel (Érdekeltségi nyilatkozat). Az összes tag által benyújtott Érdekeltségi nyilatkozatot (18) közzé kell tenni az EKB honlapján, és az nem érinti az alkalmazandó nemzeti szabályok vagy szerződéses kötelezettségek szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.

10.2.

Az EKB az Érdekeltségi nyilatkozatokban gyűjtött személyes adatok kezelését és őrzését az EKB-ra alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően végzi.

Összeférhetetlenség

11. cikk

Az összeférhetetlenségre vonatkozó általános elvek

11.1.

A tagok és a helyettesek kerülnek minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenségi aggályokat vethet fel. Összeférhetetlenségi aggály merül fel akkor, ha valamely tagnak vagy helyettesnek olyan személyes érdekeltsége áll fenn, amely befolyásolhatja feladatainak pártatlan és objektív ellátását, vagy ennek látszatát keltheti, és kiterjed például a tag vagy helyettes közvetlen hozzátartozóira (szülő, gyermek, testvér), házastársára vagy élettársára. A tagok és a helyettesek különösen nem használhatják fel döntéshozatali eljárásban való részvételüket vagy a rendelkezésükre álló szakmai információkat semmilyen jellegű személyes előny szerzése céljából. Nem áll fenn összeférhetetlenség, ha a tag vagy a helyettes csupán a széles nyilvánosság vagy személyek valamely tágabb csoportjának résztvevőjeként érintett.

11.2.

A tagok és a helyettesek késedelem nélkül és írásban tájékoztatják az EKB érintett magas szintű szervének elnökét és az Etikai Bizottságot azokról a helyzetekről, amelyek összeférhetetlenségi aggályokat vethetnek fel. A tagok és a helyettesek különösen tartózkodnak az ilyen helyzetre irányuló vitában, tanácskozáson vagy szavazáson való részvételtől, és nem bocsátható rendelkezésükre kapcsolódó dokumentum.

12. cikk

A házastárs vagy élettárs keresőtevékenysége

A tagok és a helyettesek késedelem nélkül tájékoztatják az EKB érintett magas szintű szervének elnökét és az Etikai Bizottságot házastársuk vagy élettársuk minden olyan keresőtevékenységéről vagy egyéb fizetett tevékenységéről, amely összeférhetetlenségi aggályokat vethet fel.

13. cikk

Előnyök (ajándékok és vendéglátás)

13.1.

A tagok és a helyettesek nem kérhetnek olyan előnyt, amely bármely módon kapcsolódik a rájuk ruházott feladatokhoz, és annak felajánlása esetén óvatosságot tanúsítanak. E rendelkezés alkalmazásában „előny”: bármely ajándék, vendéglátás vagy egyéb – pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű – juttatás, amely nem képezi a teljesített szolgáltatások megállapodás szerinti ellenértékét, és amelyre a címzett egyébként nem jogosult.

13.2.

A tagnak vagy a helyettesnek vagy valamely közvetlen hozzátartozójának, házastársának vagy élettársának felajánlott vagy nyújtott előny, amely bármely módon kapcsolódik az érintett tagra vagy helyettesre ruházott feladatok ellátásához, az alábbi körülmények között fogadható el: a) az előnyt kormányzati szervezet – másik központi bankot is ideértve –, nemzeti közszerv, nemzetközi szervezet vagy tudományos intézmény ajánlja fel, és értéke szokásosnak és megfelelőnek tekinthető; b) az előnyt egy vagy több magánszférabeli jogi személy vagy egyén ajánlja fel, és értéke nem haladja meg a 100 eurót, vagy ha igen, akkor i. azt átadják az érintett tag vagy helyettes által képviselt megfelelő intézménynek, vagy ii. a 100 eurót meghaladó összeget a tag vagy helyettes kifizeti az érintett intézménynek; c) az előny vendéglátás formáját ölti és arányos a tag vagy helyettes feladataival és a szokásos mértékeken belül marad; d) az előnyt nem felügyelt szervezet nyújtja; e) az előny elfogadása más módon sem vet fel összeférhetetlenségi aggályokat.

13.3.

Az előny elfogadása semmi esetre nem csorbíthatja vagy befolyásolhatja a tag vagy helyettes tárgyilagosságát és intézkedési szabadságát, és az előny címzettje vagy adományozója részéről nem kelthet nem helyénvaló kötelezettséget vagy elvárást.

13.4.

Az Igazgatóság tagjai, a Felügyeleti Testület elnöke és az EKB Felügyeleti Testületben részt vevő képviselői késedelem nélkül nyilvántartásba vetetik az Etikai Bizottság titkárságával az összes kapott ajándékot vagy ajándék-felajánlást, azok értékétől függetlenül. A többi tagra és helyettesre az ajándékok nyilvántartásba vételére vonatkozó alkalmazandó nemzeti eljárási szabályokat kell alkalmazni.

14. cikk

Díjak, elismerések és kitüntetések

14.1.

A tagoknak és a helyetteseknek meg kell győződniük arról, hogy bármely díj, elismerés vagy kitüntetés összeegyeztethető nyilvános szerepükkel és nem sérti függetlenségüket vagy vet fel összeférhetetlenségi aggályokat.

14.2.

A tagok és a helyettesek az általuk képviselt intézmény részére átadják vagy jótékonysági célra adományozzák a díjjal járó pénzösszegeket vagy értékeket, amelyet az EKB valamely magas szintű szervének tagjaként vagy helyetteseként végzett feladataikkal összefüggésben kapnak.

15. cikk

Meghívások eseményekre

15.1.

A tagok és a helyettesek – szem előtt tartva a függetlenség elvének betartására és az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó kötelezettségüket – elfogadhatnak olyan széles körben látogatott rendezvényekre szóló meghívásokat, mint a konferenciák, fogadások vagy kulturális események, ha részvételük nem sérti az EKB érdekeit, és különös körültekintéssel kell eljárniuk az egyéni meghívások vonatkozásában. A tagok és a helyettesek nem fogadhatnak el olyan meghívást vagy kifizetést, amely nem egyeztethető össze ezekkel a szabályokkal és megfelelően tájékoztatniuk kell a másik felet.

15.2.

A tagok és a helyettesek nem fogadhatnak el a 15.1. cikkben szereplő rendezvények szervezőitől utazási és/vagy szállási költségekre vonatkozó kifizetéseket. Azon anyagi juttatásokat, amelyeket a tagok és a helyettesek hivatalos minőségben megtartott előadásaikért és beszédeikért fogadnak el, az EKB vagy az érintett NKB vagy INH jótékonysági célokra köteles fordítani.

15.3.

Ha a nemzetközileg elfogadott szokásokkal összhangban van, a 15.1 és 15.2. cikk ugyanúgy alkalmazandó a tagot és a helyettest kísérő házastársra vagy élettársra a rá is kiterjedő meghívások esetén.

16. cikk

A magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok

16.1.

A tagok és a helyettesek a bizalmas információkat nem használhatják fel saját javukra vagy bármely harmadik személy javára, ideértve a magánjellegű pénzügyi tranzakciók végzését is, és tekintet nélkül arra, hogy ezeket a tranzakciókat közvetlenül vagy harmadik félen keresztül hajtják végre, saját kockázatra és számlára, vagy harmadik fél kockázatára és számlájára.

16.2.

Ajánlott, hogy a tagok és a helyettesek befektetéseiket bízzák egy vagy több elismert portfóliókezelő gondjaira, akiknek teljes döntési szabadságot biztosítanak a rendes személyes és családi célú felhasználáshoz szükséges mértéket meghaladó eszközök kezelésére.

16.3.

A tagok és a helyettesek megfelelnek az EKB etikai keretrendszerében (19) a magánjellegű pénzügyi tranzakciók tekintetében szereplő, bármely adott időpontban alkalmazandó lényeges szabályoknak.

16.4.

Az Igazgatóság tagjaira, a Felügyeleti Testület elnökére és az EKB Felügyeleti Testületben részt vevő képviselőire vonatkoznak továbbá a magánjellegű pénzügyi ügyleteik tekintetében a jelentéstételre és a jogkövetés figyelemmel kísérésére kialakított eljárások az EKB etikai keretrendszerének megfelelően.

16.5.

Azokra a tagokra és helyettesekre, akikre nem vonatkozik a 16.4. cikk, magánjellegű pénzügyi ügyleteik tekintetében vonatkozik az alkalmazandó nemzeti eljárási szabályok szerinti jelentéstétel és jogkövetés figyelemmel kísérése, és évente aláírással ellátva meg kell erősíteniük az Etikai Bizottság felé, hogy megfelelnek a magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó alkalmazandó nemzeti eljárási szabályoknak, és hogy magánjellegű pénzügyi tranzakcióik tekintetében az alkalmazandó nemzeti eljárási szabályok szerint került sor a jelentéstételre és a jogkövetés figyelemmel kísérése (20).

17. cikk

A munkajogviszony megszűnését követő szabályok

17.1.

A tagok írásban tájékoztatják az EKB megfelelő magas szintű szervének elnökét és az Etikai Bizottságot arról, ha a hivatali idejük lejártát követő vagy az EKB valamely magas szintű szervében ellátott funkciójuk megszűnésétől számított két éves időszakban bármilyen keresőtevékenységet kívánnak folytatni. Keresőtevékenységet továbbá csak a következők szerint folytathatnak: a) jelentős vagy kevésbé jelentős hitelintézetnél a hivatali idejük lejártát követő vagy az EKB valamely magas szintű szervében ellátott funkciójuk megszűnésétől számított egy éves időszak elteltét követően; b) a fenti a) pontban nem említett bármely más pénzügyi intézménynél a hivatali idejük lejártát követő vagy az EKB valamely magas szintű szervében ellátott funkciójuk megszűnésétől számított hat hónapos időszak elteltét követően; c) az EKB tekintetében lobbitevékenységben részt vevő, vagy az EKB vagy a fenti a) vagy b) pontban szereplő bármely intézmény részére konzultációs és/vagy tanácsadói tevékenységben részt vevő intézménynél a hivatali idejük lejártát követő vagy az EKB valamely magas szintű szervében ellátott funkciójuk megszűnésétől számított hat hónapos időszak elteltét követően. Az Igazgatóság és a Kormányzótanács tagjai keresőtevékenységet továbbá csak a következők szerint folytathatnak: d) a monetáris politikai vagy devizaműveletek területén az eurorendszerben részt vevő ügyfélnél a hivatali idejük lejártát követő vagy megfelelően az Igazgatósági vagy a Kormányzótanácsi tagságuk megszűnésétől számított egy éves időszak elteltét követően; e) fizetési vagy elszámolási rendszer üzemeltetőjénél, központi szerződő félnél vagy az EKB felvigyázása alá tartozó, fizetési eszközök szolgáltatójánál a hivatali idejük lejártát követő vagy megfelelően az Igazgatósági vagy a Kormányzótanácsi tagságuk megszűnésétől számított hat hónapos időszak elteltét követően.

17.2.

A helyettesek írásban tájékoztatják az EKB megfelelő magas szintű szervének elnökét és az Etikai Bizottságot arról, ha az ilyen minőségben való eljárásuk megszűnésétől számított egy éves időszakban bármilyen keresőtevékenységet kívánnak folytatni. Keresőtevékenységet továbbá csak a következők szerint folytathatnak: a) jelentős és kevésbé jelentősnek minősülő hitelintézeteknél a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított hat hónap elteltével; b) a fenti a) pontban nem említett bármely más pénzügyi intézménynél a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított három hónap elteltével; c) az EKB tekintetében lobbitevékenységben részt vevő, vagy az EKB vagy a fenti a) vagy b) pontban szereplő bármely intézmény részére konzultációs és/vagy tanácsadói tevékenységben részt vevő intézménynél a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított három hónap elteltével; A Kormányzótanács ülései tekintetében kijelölt helyettesek keresőtevékenységet továbbá csak a következők szerint folytathatnak: d) a monetáris politikai vagy devizaműveletek területén az eurorendszerben részt vevő ügyfélnél a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított hat hónap elteltével; e) fizetési vagy elszámolási rendszer üzemeltetőjénél, központi szerződő félnél vagy az EKB felvigyázása alá tartozó, fizetési eszközök szolgáltatójánál a kapcsolódó feladatokban való közreműködésük megszűnésétől számított három hónap elteltével.

17.3.

A tagok és a helyettesek felkérik az Etikai Bizottságot, hogy bocsásson ki véleményt az e cikk alapján rájuk alkalmazandó türelmi időszakokról a konkrét várható keresőtevékenység megkezdését megelőzően. Az Etikai Bizottság véleményében ajánlhatja: a) az e cikkben rögzített türelmi időszakok mellőzését vagy lerövidítését olyan körülmények között, ahol a későbbi keresőtevékenységből eredő összeférhetetlenség lehetősége ezt megengedi; vagy b) olyan jelentős vagy kevésbé jelentős hitelintézetnél történő későbbi releváns keresőtevékenység esetén, amelynek felügyeletében a tag vagy a helyettes közvetlenül érintett volt, a 17.1. cikk a) pontja és a 17.2. cikk a) pontja szerinti türelmi időszakok legfeljebb két évre történő meghosszabbítását a tagok tekintetében és legfeljebb egy évre történő meghosszabbítását a helyettesek tekintetében, amikor az ilyen keresőtevékenységből eredő összeférhetetlenség lehetősége miatt ez szükséges.

17.4.

Az alkalmazandó nemzeti szabályok sérelme nélkül, az adott munkáltató intézmény a türelmi időszakok tekintetében megfelelő ellentételezést fizet a tagok és a helyettesek részére az intézménnyel fennállt jogviszonyuk végétől az alkalmazandó türelmi időszak végéig. Ezt az ellentételezést a keresőtevékenység folytatására irányuló ajánlat kézhezvételétől függetlenül kell fizetni. Ennek megfelelően a tagok és a helyettesek kikérhetik az Etikai Bizottság véleményét a türelmi időszakok tekintetében az ellentételezés megfelelő szintjéről.

17.5.

Amennyiben a türelmi időszak során valamely tag vagy helyettes a fenti 17.1. és 17.2. cikk hatálya alá nem tartozó keresőtevékenységbe kezd, és a keresőtevékenységből származó havi nettó díjazása a türelmi időszakra biztosított ellentételezéssel együtt meghaladja a tag vagy helyettes hivatalban töltött utolsó évben kapott havi nettó díjazását, a többletet le kell vonni a kifizetett ellentételezésből. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a tag vagy helyettes által korábban végzett és korábban bejelentett tevékenységek díjazására.

17.6.

Az Etikai Bizottság fenti 17.3 és 17.4 cikk szerinti véleményének címzettje a Kormányzótanács. A Kormányzótanács ezt követően ajánlást tesz az érintett illetékes nemzeti hatóság vagy érintett nemzeti központi bank számára, amely tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ezen ajánlás végrehajtásának bármely akadályáról.

17.7.

A tagok és a helyettesek a hivatali idejük lejártát követő két éves vagy egy éves jelentéstételi időszakban évente aláírásukkal ellátott Becsületbeli nyilatkozatot (21) nyújtanak be az Etikai Bizottságnak, amelyben nyilatkoznak keresőtevékenységükről és a kapcsolódó díjazásról, és arról jelentést kell az elnök elé terjeszteni.

18. cikk

A rendelkezések be nem tartása

Az alkalmazandó nemzeti szabályok sérelme nélkül, amennyiben valamely tag vagy helyettes nem tartja be az e Kódexben szereplő rendelkezéseket, az Etikai Bizottság először az érintettel egyeztet erről. Ha a jogkövetés nem valósítható meg erkölcsi ráhatás révén, az Etikai Bizottság a Kormányzótanács elé terjeszti az ügyet. Az Etikai Bizottság javaslatára és az érintett meghallgatását követően a Kormányzótanács megrovásról határozhat és adott esetben közzéteheti azt.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Közzététel

E kódex közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az EKB azon vezető tisztségviselői, akikre e kódexet alkalmazni kell, megfelelően aláírnak egy külön Jogkövetési nyilatkozatot.

20. cikk

Hatálybalépés

E kódex 2019. január 1-jén lép hatályba.

---

(1)  Az Európai Központi Bank Magatartási kódexe (HL C 76., 2001.3.8., 12. o.).

(2)  Magatartási kódex a Kormányzótanács tagjai számára (HL C 123., 2002.5.24., 9. o.).

(3)  Egyetértési megállapodás a Kormányzótanács tagjai számára szóló Magatartási kódexről szóló egyetértési megállapodás módosításáról (HL C 10., 2007.1.16., 6. o.).

(4)  Az Etikai Követelmények Kiegészítő Kódexe az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjai számára (HL C 230., 2006.9.23., 46. o.).

(5)  Az Etikai Követelmények Kiegészítő Kódexe az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjai számára (HL C 104., 2010.4.23., 8. o.).

(6)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(7)  Magatartási kódex az Európai Központi Bank felügyeleti testületének tagjai számára (HL C 93., 2015.3.20., 2. o.).

(8)  Az EKB etikai keretrendszere (HL C 204., 2015.6.20., 3. o.).

(9)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/433 határozata (2014. december 17.) az Etikai Bizottság és eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/59) (HL L 70., 2015.3.14., 58. o.).

(10)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/855 iránymutatása (2015. március 12.) az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról és a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról szóló EKB/2002/6 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2015/11) (HL L 135., 2015.6.2., 23. o.).

(11)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/856 iránymutatása (2015. március 12.) az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere elveinek megállapításáról (EKB/2015/12) (HL L 135., 2015.6.2., 29. o.).

(12)  Lásd: Nyilatkozat az etikus magatartásról.

(13)  Lásd a 9. lábjegyzetet.

(14)  Lásd: az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozata (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

(15)  Az Európai Központi Bank felügyeleti testületének eljárási szabályzata (HL L 182., 2014.6.21., 56. o.).

(16)  Az Európai Központi Bank 2014/39/EU határozata (2014. szeptember 17.) az Európai Központi Bank monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról (HL L 300., 2014.10.18., 57. o.).

(17)  Lásd: Az EKB vezető tisztségviselőinek szóló, külső kommunikációra vonatkozó vezérelvek.

(18)  Lásd: Érdekeltségi nyilatkozat.

(19)  Lásd: Az EKB etikai keretrendszere.

(20)  Lásd: Jogkövetési nyilatkozat a magánjellegű pénzügyi tranzakciók tekintetében.

(21)  Lásd: Becsületbeli nyilatkozat.