20.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/1

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 24/2009/EK RENDELETE

(2008. december 19.)

az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról

(EKB/2008/30)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek biztosítása érdekében az Európai Központi Banknak („EKB”) – a nemzeti központi bankok („NKB-k”) közreműködésével – joga van a Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”) feladatainak ellátásához szükséges mértékben statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől. A 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjából következik, hogy az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok („PKV-k”) az adatszolgáltatói kör részét képezik az EKB egyebek között monetáris és bankstatisztika területén fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése alkalmazásában. Emellett a 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól.

(2)	A PKV-kra vonatkozó adatok fő célja, hogy az EKB megfelelő statisztikával rendelkezzen az egy gazdasági területnek tekintett, a részt vevő tagállamokban működő PKV-alszektor pénzügyi tevékenységeiről.

(3)

A PKV-k és a monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) értékpapírosítási tevékenységének szoros kapcsolata miatt szükség van az MPI-k és PKV-k részéről az egységes, egymást kiegészítő és integrált adatszolgáltatásra. Ezért az e rendeletnek megfelelően szolgáltatott statisztikai adatokat az MPI-kre, a monetáris pénzügyi intézmények szektorának mérlegéről (átdolgozott változat) szóló, 2008. december 19-i 25/2009/EK (EKB/2008/32) európai központi banki rendeletben (2) az értékpapírosított hitelek tekintetében megállapított adatszolgáltatási követelményekkel együttesen kell vizsgálni.

(4)	A PKV-k és az MPI-k integrált adatszolgáltatási megközelítése és az ebben a rendeletben előírt mentességek célja az adatszolgáltatók adatszolgáltatási terheinek minimumra csökkentése, valamint a PKV-k és az MPI-k statisztikai adatszolgáltatása átfedéseinek megelőzése.

(5)	Az NKB-knak jogosultnak kell lenniük arra, hogy mentesítsék a PKV-kat azon adatszolgáltatási kötelezettség alól, amely az annak révén elért statisztikai előnyhöz képest ésszerűtlenül magas költséggel járna.

(6)

Habár a KBER alapokmányának 34.1. cikke alapján elfogadott rendeletek nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket a nem részt vevő tagállamok tekintetében, a KBER alapokmány 5. cikke minden egyes tagállamra attól függetlenül irányadó, hogy bevezette-e az eurót. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, hogy a KBER alapokmány 5. cikke az Európai Közösséget létrehozó szerződés 10. cikkével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem részt vevő tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése céljából, valamint a statisztika területén időben meg kell tenniük az előkészületeket arra, hogy részt vevő tagállamokká válhassanak.

(7)	A PKV-kra a jövőben alkalmazni kell az EKB-nak a 2533/98/EK rendelet 7. cikkében megállapított szankciórendszerét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„PKV”: olyan vállalkozás, amely a közösségi vagy nemzeti jog alapján az alábbiak egyike alapján jött létre: i. szerződésekre vonatkozó jog, alapkezelő társaságok által irányított közös alap formájában; ii. vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok; iii. társasági jog, nyilvános vagy zártkörű részvénytársaság formájában; iv. bármely más hasonló mechanizmus, és amelynek alapvető tevékenysége a következő két kritérium mindegyikének megfelel: a) egy vagy több értékpapírosítási tranzakciót kíván végrehajtani vagy hajt végre, és elhatárolt az eszközátruházó csődjének vagy más fizetésképtelenségének kockázatától; b) értékpapírokat, értékpapírosítási befektetési jegyeket, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat és/vagy pénzügyi származtatott eszközöket bocsát ki vagy szándékozik kibocsátani és/vagy jogi vagy közgazdasági értelemben tulajdonosa vagy tulajdonosa lehet a nyilvánosság számára vételre felajánlott vagy zártkörű kibocsátás keretében értékesített értékpapírok, értékpapírosítási befektetési jegyek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és/vagy pénzügyi származtatott eszközök kibocsátása mögött húzódó eszközöknek. A következők egyike sem képezi részét a PKV fogalommeghatározásának: — az MPI-k, a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 1. cikke értelmében véve, — befektetési alapok („BA-k”), a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendelet (3) értelmében véve;

2.

„értékpapírosítás”: olyan tranzakció vagy program, amelynek révén valamely eszköz vagy eszközcsoport átruházásra kerül az eszközátruházótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany részére, és/vagy az eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázata vagy annak egy része áthárításra kerül az eszközkibocsátótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany által kibocsátott értékpapírokba, értékpapírosítási befektetési jegyekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokba és/vagy pénzügyi származtatott eszközökbe befektetőkre, és: a) a hitelkockázat áthárítása esetében az átruházás a következő módon valósul meg: — az értékpapírosított eszköz közgazdasági értelemben vett átruházása az eszközkibocsátótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany részére. Ez az eszközátruházótól az értékpapírosított eszköz tulajdonjogának átruházásával vagy köztes részesedéssel történik, vagy — hitelderivatívákkal, garanciákkal vagy más hasonló mechanizmussal; és b) amennyiben az ilyen értékpapírok, értékpapírosítási befektetési jegyek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és/vagy pénzügyi származtatott eszközök kibocsátására sor kerül, azok nem az eszközkibocsátó fizetési kötelezettségét képviselik;

3.	„eszközkibocsátó”: az eszközöknek vagy eszközök csoportjának és/vagy az eszközök vagy eszközök csoportja hitelkockázatának az értékpapírosító szervezetre való átruházója;

4.	„részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amely bevezette az eurót;

5.	„nem részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amely nem vezette be az eurót;

6.	„adatszolgáltató”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének értelmében vett adatszolgáltató;

7.

„rezidens”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének értelmében vett rezidens. E rendelet alkalmazásában és ha a jogi személy fizikai kiterjedéssel nem bír, rezidensi jogállása azon gazdasági terület révén kerül meghatározásra, amelynek joga szerint bejegyezték. Ha a jogalany nem bejegyzett, a jogi értelemben vett illetőséget használjuk ismérvként, nevezetesen az azon ország illetőségébe tartozik, amelynek joga a jogalany létrehozására és folyamatos fennállására irányadó;

8.	„MPI”: a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 1. cikke értelmében vett monetáris pénzügyi intézmény;

9.	„részt vevő NKB”: azon részt vevő tagállam NKB-ja, amelyben a PKV rezidens;

10.

„tevékenység megkezdése”: az értékpapírosításhoz kapcsolódó minden tevékenység, beleértve az előkészületi intézkedéseket, az olyan jogalany egyszerű létrehozása kivételével, amely a következő hat hónap során nem kezd értékpapírosítási tevékenységbe. A PKV által az értékpapírosítást követően tett minden, előre láthatóvá váló intézkedés a tevékenység megkezdését jelenti.

2. cikk

Az adatszolgáltatók köre

(1)   Az adatszolgáltatói kört a valamely részt vevő tagállam területén rezidens PKV-k alkotják. Az adatszolgáltatói körre vonatkozik a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség.

(2)   A tényleges adatszolgáltatói kört az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint teljes egészében mentesített PKV-k figyelmen kívül hagyásával kapott adatszolgáltatói kör alkotja. A tényleges adatszolgáltatói körre vonatkoznak a 4. cikkben megállapított adatszolgáltatási kötelezettségek, figyelemmel az 5. cikkben meghatározott eltérésekre. A tényleges adatszolgáltatói körbe tartoznak azok a PKV-k is, amelyek éves pénzügyi kimutatásaikat az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően jelentik, illetve azok, amelyekre az 5. cikk (5) bekezdése szerinti eseti adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkoznak.

(3)   Ha valamely PKV nemzeti joga szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel, a PKV képviseletére a jogszabályok szerint jogosult személyek, vagy alakszerű képviselet hiányában azok a személyek felelősek az e rendelet értelmében szükséges adatok jelentéséért, akik a nemzeti jog értelmében a PKV tevékenységéért felelősséggel tartoznak.

3. cikk

A PKV-k statisztikai célú jegyzéke

(1)   Az EKB Igazgatósága statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet az adatszolgáltatói kört alkotó PKV-król. A PKV-k benyújtják az NKB-knak azokat az adatokat, amelyeket az NKB-k a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról (átdolgozott változat) szóló iránymutatás módosításáról szóló, 2008. december 19-i EKB/2008/31 iránymutatásnak (4) megfelelően kérnek. Ezt a jegyzéket és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az érintett adatszolgáltatók kérésére a nyomtatott formát.

(2)   A PKV a tevékenysége megkezdésétől számított egy héten belül tájékoztatja az illetékes NKB-t létezéséről, függetlenül attól, hogy tervei szerint a rendelet értelmében történő adatszolgáltatásnak alanya lesz-e vagy sem.

(3)   Ha az (1) bekezdésben említett jegyzék legutolsó hozzáférhető elektronikus változata hibás, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon jogalanyokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott követelmény teljesül és a jogalanyok jóhiszeműen bíztak a hibás jegyzékben.

4. cikk

Negyedéves statisztikai adatszolgáltatási követelmények és adatszolgáltatási szabályok

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kör negyedévente, az I. és a II. mellékletnek megfelelően adatot szolgáltat az illetékes NKB-nak a PKV eszközei és forrásai tekintetében a negyedév végi állományokról, pénzügyi tranzakciókról, leírásokról/leértékelésekről.

(2)   Az NKB-k gyűjthetik értékpapíronként a PKV-k által kibocsátott vagy tartott értékpapírokról az (1) bekezdés értelmében szükséges adatokat mindaddig, amíg az (1) bekezdésben említett adatok levezethetők a III. mellékletben meghatározott, statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően.

(3)   A II. mellékletben megállapított adatszolgáltatási szabályok sérelme nélkül e rendelet értelmében a PKV valamennyi eszközét és forrását jelenteni kell a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvet (5) átültető, megfelelő nemzeti jogszabályban megállapított adatszolgáltatási szabályoknak megfelelően. A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelvet (6) átültető, vonatkozó nemzeti jogszabályokban szereplő számviteli szabályok vonatkoznak azokra a PKV-kra, amelyekre nem terjed ki a 86/635/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok hatálya. Az említett irányelveket átültető nemzeti jogszabályok hatálya alá nem tartozó PKV-kra vonatkozik minden más idevágó nemzeti vagy nemzetközi számviteli standard vagy gyakorlat.

(4)   Amennyiben a (3) bekezdés alapján az eszközök piaci áron történő jelentése kötelező, az NKB-k mentesíthetik a PKV-t ezeknek az eszközöknek a piaci áron történő jelentése alól, amennyiben a PKV ezzel járó költségei ésszerűtlenül magasak lennének. Ebben az esetben a PKV a befektetői jelentések céljaira használt értékelési módszert alkalmazza.

(5)   Amennyiben a nemzeti piaci gyakorlatok szerint a rendelkezésre álló adatok a negyedéven belüli valamely időpontra vonatkoznak, ehelyett az NKB-k megengedhetik az adatszolgáltatóknak e negyedéves adatok jelentését, ha az adatok összehasonlíthatóak, és ha az ezen időpont és a negyedév vége között történt jelentős tranzakciókat figyelembe veszik.

(6)   Az (1) bekezdésben említett leírások/leértékelések helyett a PKV az illetékes NKB-val történő megegyezés alapján más olyan adatot is szolgáltathat, amely lehetővé teszi az NKB számára a leírásokra/leértékelésekre vonatkozó adatok levezetését.

5. cikk

Mentességek

(1)   Az NKB-k mentességeket engedélyezhetnek a 4. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól a következők szerint.

a)

Az euroövezeti MPI-k által átruházott, lejárat, az adós szektora és területi illetékessége szerint részletezett hitelek tekintetében, és amennyiben az MPI-k továbbra is kezelik az értékpapírosított hiteleket a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet értelmében, az NKB mentességet engedélyezhet a PKV-knak az e hitelekre vonatkozó adatok jelentése alól. Ezeknek az adatoknak a jelentéséről a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet rendelkezik.

b)

Az NKB-k mentesíthetik a PKV-ket – a teljes eszközállomány negyedév végi állományi adatainak negyedévenként történő jelentése kötelezettségének kivételével – az I. mellékletben meghatározott valamennyi adatszolgáltatási követelmény alól, feltéve, hogy a negyedéves összesített eszköz/forrás adatok számításakor figyelembe vett PKV-k legalább a PKV-k teljes eszközállományának 95 %-át teszik ki minden egyes részt vevő tagállamban. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden naptári év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni.

c)

Amennyiben a 4. cikkben említett adatok más statisztikai, nyilvános vagy felügyeleti adatokból levezethetők a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően, valamint az a) és b) pont sérelme nélkül, az NKB-k az EKB-val folytatott konzultációt követően teljes egészében vagy részlegesen mentesíthetik az adatszolgáltatókat a rendelet I. mellékletében meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól.

(2)   A PKV-k az illetékes NKB előzetes hozzájárulásával választhatják azt is, hogy nem élnek az (1) bekezdésben említett mentesség lehetőségével, és ehelyett eleget tesznek a 4. cikkben meghatározott, teljes körű adatszolgáltatás követelményeknek.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontjának értelmében vett mentességet élvező PKV-k éves pénzügyi kimutatásaikat jelentik az illetékes NKB-nak, ha az nyilvános forrásokból nem elérhető, a tárgyidőszak végét követő hat hónapon belül vagy az ezt követő legkorábbi időpontban, a PKV területi illetékessége szerinti tagállam irányadó nemzeti jogi gyakorlatának megfelelően. Az illetékes NKB értesíti azokat a PKV-kat, amelyekre ez az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik.

(4)   Az illetékes NKB visszavonja az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességet, ha három egymást követő adatszolgáltatási időszakban nem bocsátottak időben az illetékes NKB rendelkezésére az e rendeletben előírt statisztikai előírásoknak megfelelő minőségű adatokat, tekintet nélkül arra, hogy ez az érintett PKV-nak felróható-e. A PKV-k az azt követő legkésőbb három hónapon belül megkezdik a 4. cikkben meghatározott adatgyűjtést, hogy az illetékes NKB-tól értesítette az adatszolgáltatókat a mentesítés visszavonásáról.

(5)   A (3) bekezdés sérelme nélkül, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítése érdekében az NKB-k előírhatnak eseti adatszolgáltatási követelményeket az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességben részesített PKV-k számára. A PKV-k az eseti adatszolgáltatást az illetékes NKB erre irányuló kérésétől számított 15 munkanapon belül teljesítik.

6. cikk

Határidők

Az NKB-k a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig nyújtják be az EKB-nak az egyes részt vevő tagállamokban működő PKV-k pozícióit lefedő, negyedéves összevont eszköz és forrásadatokat. Az NKB-k határozzák meg azokat a határidőket, amelyeken belül az adatszolgáltatók adatainak be kell érkezniük.

7. cikk

Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1)   A PKV-k megfelelnek azoknak az adatszolgáltatási követelményeknek, amelyek a III. mellékletében meghatározott, az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimum-előírásoknak megfelelően rájuk irányadóak.

(2)   Az NKB-k meghatározzák és bevezetik a tényleges adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási rendet, a nemzeti jellemzőknek megfelelően. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy ez az adatszolgáltatási rend biztosítsa az előírt statisztikai adatokat, és lehetővé tegye a III. mellékletben lefektetett, a koncepcionális megfelelésre, az adattovábbításra, pontosságra és revíziókra vonatkozó minimum-előírások betartásának pontos ellenőrzését.

8. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendelet alapján szolgáltatott adatok ellenőrzésére vagy kötelező jellegű gyűjtésére vonatkozó jogot az NKB-k gyakorolják, az EKB arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy e jogokat saját maga gyakorolja. Az NKB ezt a jogot különösen abban az esetben gyakorolja, ha a tényleges adatszolgáltatói körben szereplő valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet III. mellékletében az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimum-előírásokat.

9. cikk

Első adatszolgáltatás

(1)   A tevékenységét legkésőbb 2009. március 24-én megkezdő PKV 2009. március végéig tájékoztatja az illetékes NKB-t létezéséről, függetlenül attól, hogy tervei szerint az e rendelet értelmében történő adatszolgáltatásnak alanya lesz-e vagy sem.

(2)   A tevékenységét 2009. március 24. után megkezdő PKV a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja az illetékes NKB-t létezéséről.

(3)   A PKV-ra a 4. és 5. cikk értelmében vonatkozó adatszolgáltatási követelmények szerinti első adatszolgáltatás a 2009. decemberi adatokkal veszi kezdetét. Az első adatszolgáltatáskor csak állományokat kell jelenteni.

(4)   A tevékenységüket 2009. december 31. után megkezdő PKV-k az első adatszolgáltatás alkalmával egészen az eredeti értékpapírosítás időpontjáig visszamenőleg jelentenek negyedéves adatokat.

(5)   A tevékenységüket azt követően megkezdő PKV-k, hogy tagállamuk 2009. december 31. után bevezette az eurót, az első adatszolgáltatás alkalmával egészen az eredeti értékpapírosítás időpontjáig visszamenőleg jelentenek negyedéves adatokat.

10. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 14. oldalát.

(3)  HL L 211., 2007.8.11., 8. o.

(4)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(5)  HL L 372., 1986.12.31., 1. o.

(6)  HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

---

---

---

---