EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011AB0042

Az Európai Központi Bank véleménye ( 2011. május 4. ) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (CON/2011/42)

OJ C 159, 28.5.2011, p. 10–16 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

28.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 159/10


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2011. május 4.)

a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(CON/2011/42)

2011/C 159/05

Bevezetés és jogalap

2011. március 02-én az Európai Központi Bank („EKB”) a Tanácstól azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (1) (a továbbiakban: az irányelvtervezet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel az irányelvtervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1.

A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének eredményes működése érdekében módosítani szükséges azokat az uniós jogszabályokat, amelyek a három európai felügyeleti hatóság (ESA) (2) és az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) (3) működését érintik. E tekintetben a biztosítási és értékpapírágazat jogszabályait – lényegében a 2009/138/EK irányelvet (4), és korlátozottabb mértékben a 2003/71/EK irányelvet (5) – módosító irányelvtervezet kiegészíti a 2010/78/EU irányelvvel (6) már elfogadott jogszabályi keretrendszert. Emiatt ezt a véleményt a CON/2010/23 (7) EKB-véleménnyel együttes olvasatban kell értelmezni.

2.

A vélemény az irányelvtervezetet a pénzügyi stabilitás szemszögéből értékeli. A véleményben megfogalmazott észrevételek és szerkesztési javaslatok a felügyeleti architektúra reformja tekintetében jelentős vonatkozásokra, az EKB, a KBER és az ERKT részvételére, valamint az ESA-k és a nemzeti illetékes hatóságok közötti együttműködésre és információmegosztási szabályokra összpontosítanak. A vélemény egyben külön figyelmet szentel – az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából és a felügyeleti konvergencia eszközeként – az adott esetben valamennyi pénzügyi szolgáltatási ágazatra kiterjedő, következetes megközelítés szükségességére.

Különös megjegyzések

A pénzügyi ágazat egységes európai szabálykönyve

3.

Az egységes piacon belüli összes pénzügyi intézményre kiterjedő egységes európai szabálykönyv kialakítása (8) – amit az EKB teljes mértékben támogat (9) – a következőket igényli: i. a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok releváns alkalmazási területeinek megfelelő azonosítása, ii. az ESA-k megfelelő bevonása e jogi aktusok előkészítésébe, figyelembe véve ezek technikai jellegét és a felügyeleti hatóságok magas fokon szakosodott szakértelme igénybevételének szükségességét, valamint iii. e végrehajtási aktusok elfogadásakor valamennyi szektorra kiterjedő, következetes és összehangolt megközelítés.

Az EKB tanácsadói szerepe a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok tervezete tekintetében

4.

Az EKB – figyelemmel a Szerződés 290. és 291. cikke (10) alapján az egységes szabálykönyv lényeges alkotóelemeként elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok által betöltendő fontos szerepkörre – a következő észrevételeket teszi saját, a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdése és 282. cikkének (5) bekezdése alapján fennálló tanácsadói szerepkörének gyakorlását illetően.

Először is: a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és végrehajtási aktusokra irányuló tervezetei a Szerződés 127. cikke (4) bekezdésének és 282. cikke (5) bekezdésének értelmében vett „uniós jogi aktusra irányuló javaslat”-nak minősülnek. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok egyaránt uniós jogi aktusnak minősülnek. A Szerződés 282. cikke (5) bekezdésének nyelvi változatai jellemzően az uniós jogi aktusok „tervezetére” hivatkoznak, amelyekről az EKB-val konzultálni kell (11). Ezért az EKB-val való konzultáció kötelezettsége nem korlátozódik csak a Bizottság javaslatán alapuló jogiaktus-tervezetekre.

Másodszor: az OLAF-ítéletben (12) a Bíróság kifejtette, hogy az EKB-val való konzultációs kötelezettség „elsődlegesen azt célozza, hogy az ilyen aktusok elfogadása előtt annak kibocsátója meghallgassa azon szervet, amelynek közreműködése – mivel közösségi szinten a kérdéses területen önálló hatáskörrel, továbbá magas szintű szakértelemmel rendelkezik – kifejezetten hasznos lehet a tervezett jogalkotási eljárásban”.

Ilyen előzmények után – annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az EKB tanácsadó szerepkörének gyakorlását – az EKB-val kellő időben konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezetől, beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok tervezetét. Az EKB tanácsadói szerepkörét az ezen aktusok elfogadására vonatkozó határidők legmesszebbmenőbb figyelembevételével fogja gyakorolni.

Információmegosztási szabályok

5.

A legtöbb ágazati jogszabályra közös és az új hatóságok működéséhez szükséges általános módosításokkal összefüggésben az EKB hangsúlyozza annak biztosítása fontosságát, hogy a pénzügyi ágazatra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák a megfelelő információtovábbítási útvonalakat. Az EKB javasolja ezért a 2009/138/EK irányelv megfelelő módosítását, a 2006/48/EK (13) irányelv megfelelő rendelkezései mentén, melyek szerint az illetékes hatóságok és az EIOPA számára nem tiltott a KBER központi bankjainak – az EKB-t is beleértve –, illetve adott esetben a fizetési rendszerek felülvigyázásáért felelős más nemzeti hatóságoknak és az ERKT-nak történő információtovábbítás, amennyiben ezek az információk feladataikhoz szükségesek (14). Rendkívüli helyzetekre is meg kell határozni megfelelő információtovábbítási szabályokat.

Konvergencia a pénzügyi szolgáltatási ágazatok között

6.

Az EKB álláspontja – noha elismeri az irányelvtervezet korlátozott célkitűzéseit –, hogy az Unió jogszabályi keretrendszerének következetesnek kell lennie adott esetben a pénzügyi szolgáltatási ágazatok között is, történetesen a szabályozói arbitrázs megelőzésére. Az EKB például a következő kérdésekben javasolja a több ágazatra kiterjedő konvergenciát:

6.1.   A pénzügyi holdingok kezelése a sajáttőkeszámítás tekintetében: a saját tőke meghatározásakor az EKB álláspontja szerint növelni lehetne az azonos ágazatban és több pénzügyi szolgáltatási ágazatban meglévő „részesedések” kezelésének következetességét annak érdekében, hogy meg lehessen előzni a jogalanyok közötti és/vagy pénzügyi konglomerátumon belüli jogalanyok közötti szabályozói arbitrázst (15). Az EKB ajánlja különösen a biztosítókban és hitelintézetekben való részesedés fogalmának a 2006/48/EK (16) irányelvben és a 2009/138/EK (17) irányelvben szereplő meghatározásának, illetve a csoportszinten a több ágazatot érintő részesedésekből eredő kettős kötelezettségvállalás kezelésére használatos módszerek (18) további összehangolását. Az ESA-rendeletekkel létrehozott, pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó albizottság (19) jelentőségteljes szerepet tölthet be a több ágazatra kiterjedő konvergencia támogatásában.

6.2.   A pénzügyi stabilitás tekintetében: tovább lehetne értékelni a Szolvencia II. keretrendszer végrehajtásából eredő, ciklikusságot erősítő hatásokat, és adott esetben a ciklikus hatások elleni mechanizmus pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulását, beleértve az irányelvtervezetben említett illikviditási prémiumot.

6.3.   Javadalmazási politikák és rendszerek: a Bizottság ajánlásának célkitűzéseivel összhangban (20) az EKB általánosságban üdvözli a javadalmazási politikák és rendszerek tekintetében a Szolvencia II. végrehajtása keretében folyó munkát (21); a javadalmazási politikák tekintetében a bankokra nemzetközi megegyezéssel kialakított magas szintű elveknek és a megfelelő végrehajtási standardoknak (22) kellene a biztosítási ágazatra is vonatkozniuk (23), egyidejűleg szükség szerint figyelembe véve annak jellegzetességeit.

6.4.   Hitelminősítések: az irányelvtervezet értelmében az EIOPA kap felhatalmazást a következőkkel kapcsolatos egyes feladatokra: i. a külső hitelminősítő intézetek (ECAI-k) megfelelőségének értékelése és ii. hitelminősítéseik objektív hitelminősítési kategóriákba sorolása (24), melyek tekintetében a Bizottságnak kell a részletes kritériumokat elfogadnia, felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában (25). Miközben az EKB elviekben támogatja az EIOPA-ra bízott ezen új feladatokat és elismeri az egyes pénzügyi szolgáltatási szektorok sajátosságait, megjegyzi azt is, hogy az ECAI-k megfelelőségének kérdése a 2006/48/EK (26) irányelv és az 1060/2009/EK irányelvvel összefüggésben már rendezésre került (27). Ilyen előzmények után és figyelemmel e kérdések ágazatokon túlnyúló jellegére az EKB ezért azt javasolja, hogy bármiféle jogalkotási intézkedést megelőzően kerüljön sor egy mindhárom ESA-ra kiterjedő értékelésre abból a célból, hogy biztosítani lehessen a vonatkozó uniós ágazati szabályozás – az esetleges végrehajtási intézkedéseket is beleértve – következetességét és a közöttük fennálló szinergiákat.

6.5.   A „pénzügyi piacokon fennálló rendkívüli visszaesés” meghatározása: a szavatolótőke-szükséglet nem teljesítése esetében a felügyeleti hatóság felkéri a biztosítót vagy viszontbiztosítót a szükséges intézkedések legfeljebb kilenc hónapos határidőn belüli megtételére (28). A pénzügyi piacok rendkívüli visszaesése esetén a felügyeleti hatóság ezt az időszakot az „összes vonatkozó szempont figyelembevételével” megállapított időszakkal meghosszabbíthatja (29). Az irányelvtervezet értelmében az EIOPA állapítaná meg és nyilvánítaná ki a pénzügyi piacokon fennálló rendkívüli visszaesést, melynek vonatkozásában a Bizottság fogadná el az EIOPA által az ilyen események fennállásának és a figyelembe veendő „szempontok” – beleértve a megfelelő időszakot – meghatározásakor követendő eljárást meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. (30). Az EKB a tagállami felfogás egységességének biztosítása érdekében támogatja az EIOPA-ra a javaslattal átruházni kívánt szerepkört. Ugyanebből az okból esetleg helyénvaló lehet az ERKT-val való konzultáció, illetve az ilyen események meghatározására szolgáló kvalitatív és kvantitatív szempontok, módszerek és követelmények bevezetése.

Tovább kell pontosítani a pénzügyi piacokon fennálló rendkívüli visszaesés EIOPA általi bejelentése, illetve a Tanács által az ESA-rendeletek értelmében vett rendkívüli helyzetek bejelentése (31) közötti kölcsönhatást, valamint a felügyeleti hatóságok által rendkívüli helyzetben az érintett vállalkozás pénzügyi helyzetének további romlása esetén hozott intézkedéseket (32).

Átmeneti rendelkezések

7.

Noha az EKB tisztában van az átmeneti követelmények szükségességével (33), helyénvaló lehet az egyes átmeneti rendelkezések elfogadására tervezett tízéves időszak néhány esetben történő lényeges rövidítése, a Szolvencia II. reform időben történő alkalmazásához megfelelő ösztönzés nyújtása érdekében (34). Példaként és a minőségi adatszolgáltatás biztosításához a következetes megközelítés fontosságára figyelemmel ésszerű határidőn belül sort kell keríteni az eszközök és kötelezettségek értékelésekor használatos módszerek és feltételezések alkalmazására.

Abban az esetben, ahol az EKB az irányelvtervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2011. május 4-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  COM(2011) 8 végleges.

(2)  Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.); az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.); és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  Lásd a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.) és az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról szóló, 2010. november 17-i 1096/2010/EU tanácsi rendeletet (HL L 331., 2010.12.15., 162. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.). (átdolgozott szöveg) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120. o.).

(7)  Az Európai Központi Bank 2010. március 18-i véleménye az 1998/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelveknek az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv iránti javaslatról (HL C 87., 2010.4.1., 1. o.).

(8)  Lásd például az 1093/2010/EU rendelet (22) preambulumbekezdését és a 2010/78/EK irányelv (14) preambulumbekezdését.

(9)  Lásd például az Európai Unió Tanácsának kérésére a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról szóló, 2009. március 5-i CON/2009/17 vélemény 2. pontját (HL C 93., 2009.4.22., 3. o.), az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló rendeletre irányuló három javaslatról szóló, 2010. január 8-i CON/2010/5 vélemény 2. pontját (HL C 13., 2010.1.20., 1. o.) és a CON/2010/23 vélemény 1.3.1. pontját.

(10)  A Szerződés 290. és 291. cikke a VI. rész 2. fejezetének „Az Unió jogi aktusai” című első szakaszában található.

(11)  A Szerződés 282. cikkének (5) bekezdése a következő nyelvi változatokban utal az uniós jogi aktusok tervezetére: bolgár („проект на акт на Съюза”); spanyol („proyecto de acto de la Unión”); dán („udkast”); német („Entwurf für Rechtsakte der Union”); észt („ettepanekute”); görög („προτεινόμενη πράξη της Ένωσης”); francia („projet d'acte de l'Union”); olasz („progetto di atto dell'Unione”); lett („projektiem”); litván („Sąjungos aktų projektų”); holland („ontwerp van een handeling van de Unie”); portugál („projectos de acto da União”); román („proiect de act al Uniunii”); szlovák („navrhovaných aktoch Únie”); szlovén („osnutki aktov Unije”); finn („esityksistä”); svéd („utkast”). Az ír változat így szól: „gniomh Aontais arna bheartu”, ami megfelel a „tervezett” uniós jogi aktusok koncepciójának.

(12)  A C-11/00. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Központi Bank ügy (EBHT 2003., I-7147. o.), különösen a 110. és 111. pont.

(13)  Lásd a 2006/48/EK irányelv 130. cikkének (1) bekezdését.

(14)  Lásd például a CON/2009/17 vélemény 13–15. pontját és a CON/2010/23 vélemény 2.2. pontját.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.). Különösen a 4. cikk (10) bekezdése és az 57. cikk.

(17)  Lásd a 92. cikket és a 212. cikk (2) bekezdésének az irányelvtervezettel módosított harmadik albekezdését.

(18)  Azaz például a „részesedés” fogalma tekintetében a „tartós kapcsolat”, a „jelentős befolyás” fogalommeghatározásának, valamint a levonási értékhatároknak az eltérései – amely a biztosítási jogszabályokban szereplő 20 %-os mértéktől a banki jogszabályokban szereplő 10 %-os mértékig terjed.

(19)  Lásd az ESA-rendeletek 57. cikkének (1) bekezdését.

(20)  Lásd különösen a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról szóló, 2009. április 30-i bizottsági ajánlást (HL L 120., 2009.5.15., 22. o.).

(21)  Lásd a Bizottság (a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság) munkadokumentumát és vitaindító dokumentumát az ÁÉKBV letétkezelői funkcióiról és az ÁÉKBV-alapkezelők javadalmazásáról, 2010.12.14. 26. o. (angol nyelven elérhető az alábbi címen: http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2010/ucits/consultation_paper_en.pdf).

(22)  Lásd különösen a 2006/48/EK irányelv 22. cikkét és V. mellékletét, valamint a CEBS javadalmazási politikákról és gyakorlatokról szóló, 2010. december 10-i útmutatóját, amely az alábbi címen érhető el: http://eba.europa.eu/cebs/media/Publications/Standards%20and%20Guidelines/2010/Remuneration/Guidelines.pdf

(23)  Lásd a CEIOPS „Tanácsok a Szolvencia II. második szintű végrehajtási rendelkezéseivel kapcsolatban: javadalmazási kérdések” című dokumentumát, CEIOPS-DOC-51/09, https://eiopa.europa.eu/fileadmin/tx_dam/files/consultations/consultationpapers/CP59/CEIOPS-DOC-51-09%20L2-Advice-Remuneration-issues.pdf

(24)  Lásd az irányelvtervezet 2. cikkének (20) bekezdését (a 2009/138/EK irányelv javasolt új 109a. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

(25)  Lásd az irányelvtervezet 18. cikkét és 2. cikkének (21) bekezdését (a 2009/138/EK irányelv javasolt új 11. cikkének (1) bekezdése).

(26)  Lásd a 2006/48/EK irányelv 81–83. cikkét, illetve VI. mellékletének 2. részét.

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK rendelete a hitelminősítő intézetekről (OJ L 302., 2009.11.17., 1. o.).

(28)  A 2009/138/EK irányelv 138. cikke.

(29)  A 2009/138/EK irányelv 138. cikkének (4) bekezdése.

(30)  Az irányelvtervezet 2. cikkének (30) és (31) bekezdése.

(31)  Az ESA-rendeletek 18. cikke.

(32)  A 2009/138/EK irányelv 138. cikkének (5) bekezdése.

(33)  Az irányelvtervezet szerint az átmeneti rendelkezések maximális hosszát a 2009/138/EK irányelv határozza meg. Mindazonáltal a felhatalmazás alapján hozott jogi aktusokban megjelölt tényleges időszakok rövidebbek is lehetnek (lásd még az irányelvtervezet (30) preambulumbekezdését).

(34)  A 2009/138/EK irányelv 75. cikke – lásd az irányelvtervezet 308a. cikkének (5) bekezdését és 308b. cikkének e) pontját.


MELLÉKLET

Szerkesztési javaslatok

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1.     módosítás

Az irányelvtervezet 2. cikke

A 2009/138/EK irányelv 70. cikkének módosítása

[Az irányelvtervezetben nem szerepel módosítás.]

„70. cikk

A központi bankoknak, a pénzügyi hatóságoknak, fizetési rendszerek felülvigyázóinak és az Európai Rendszerkockázati Testületnek történő információtovábbítás

E szakasz sérelme nélkül a felügyeleti hatóság a feladatai ellátásához szükséges információkat a következőknek továbbíthatja:

1.

a Központi Bankok Európai Rendszere központi bankjainak vagy pénzügyi hatósági minőségükben hasonló feladatot ellátó egyéb szerveknek, amennyiben ezek az információk jogszabályi feladataikhoz szükségesek, beleértve a monetáris politika vitelét és a kapcsolódó likviditásnyújtást, fizetési, kiegyenlítási és értékpapír-elszámolási rendszerek felülvigyázását, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmét;

2.

adott esetben más, a fizetési és elszámolási rendszerek felügyeletéért felelős nemzeti hatóságoknak; valamint

3.

az Európai Rendszerkockázati Testületnek (ERKT), amennyiben az információk annak feladataihoz szükségesek.

Az ilyen hatóságok vagy szervek a felügyeleti hatóságoknak a 67. cikk alkalmazásához szükséges információkat is átadhatják. Az így kapott információkra az e szakaszban meghatározott üzleti titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

Rendkívüli helyzetben – beleértve az 1094/2010/EU rendelet 18. cikkében meghatározott helyzetet – a tagállamok lehetővé teszik illetékes hatóságaik számára az információknak a Központi Bankok Európai Rendszere központi bankjaival – amennyiben ezek az információk jogszabályi feladataikhoz szükségesek, beleértve a monetáris politika vitelét és a kapcsolódó likviditásnyújtást, fizetési, kiegyenlítési és értékpapír-elszámolási rendszerek felülvigyázását, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmét –, illetve az ERKT-val – ha az információk annak feladatai ellátásához szükségesek – késedelem nélkül való közlését.

Magyarázat

A módosítás célja az információtovábbításra vonatkozó fenti rendelkezéseknek a többi pénzügyi ágazati irányelvben használt terminológiához való hozzáigazítása, rendkívüli helyzetben is, illetve az ERKT felügyeleti hatósági információkhoz való hozzáférésének biztosítása (lásd még a vélemény 5. pontját).

2.     módosítás

Az irányelvtervezet 2. cikke (30) bekezdésének a) pontja.

A 2009/138/EK irányelv 138. cikke (4) bekezdésének módosítása

„A pénzügyi piacoknak – az EIOPA által e bekezdéssel összhangban megállapított – rendkívüli visszaesése esetén a felügyeleti hatóság az összes vonatkozó szempont figyelembevételével megállapított időszakkal meghosszabbíthatja a (3) bekezdés második albekezdésében rögzített időszakot.”

„A pénzügyi piacoknak – az EIOPA által az ERKT-val e bekezdéssel összhangban konzultálva megállapított – rendkívüli visszaesése esetén a felügyeleti hatóság az összesvonatkozó szempont figyelembevételével megállapított időszakkal meghosszabbíthatja a (3) bekezdés második albekezdésében rögzített időszakot.”

Magyarázat

Az ilyen esemény esetlegesen ágazatokon túlnyúló, rendszerszintű folyományaira figyelemmel adott esetben konzultálni kell az ERKT-vel a pénzügyi piacokon fennálló rendkívüli visszaesés fennállásának megállapításáról (lásd a vélemény 6.5. pontját).

3.     módosítás

Az irányelvjavaslat 2. cikkének (31) bekezdése.

A 2009/138/EK irányelv 143. cikkének módosítása

„(1)   A Bizottság a 301a. cikknek megfelelően és figyelemmel a 301b. és 301c. cikk feltételeire, olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek pontosítják az EIOPA által a pénzügyi piacok rendkívüli visszaesésének megállapításakor követendő eljárást, és azt, hogy a 138. cikk (4) bekezdése alkalmazásában milyen szempontokat kell figyelembe venni, ideértve a hónapokban kifejezett leghosszabb megfelelő időszakot is, amely a 138. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett valamennyi biztosító vagy viszontbiztosító számára ugyanannyi.”

„(1)   A Bizottság a 301a. cikknek megfelelően és figyelemmel a 301b. és 301c. cikk feltételeire, olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek pontosítják az EIOPA által a pénzügyi piacok rendkívüli visszaesésének megállapításakor követendő eljárást, és azt, hogy a 138. cikk (4) bekezdése alkalmazásában milyen szempontokat kell figyelembe venni, ideértve a kvalitatív és kvantitatív szempontokat, módszereket és követelményeket, a hónapokban kifejezett leghosszabb megfelelő időszakot is, amely a 138. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett valamennyi biztosító vagy viszontbiztosító számára ugyanannyi.”

Magyarázat

A módosítás célja a pénzügyi piacokon fennálló rendkívüli visszaesés fennállásának megállapítása tárgyilagos értékelésének biztosítása (lásd a vélemény 6.5. pontját).

4.     módosítás

Az irányelvjavaslat 2. cikkének (61) bekezdése.

A 2009/138/EK irányelv 259. cikkének módosítása (új (4) bekezdés)

 

A szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az EIOPA [XXX] után [XXX] éven belül a Szolvencia II. keretrendszer végrehajtásából eredő, ciklikusságot erősítő hatásokat, és adott esetben a ciklikus hatások elleni mechanizmus pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulását – beleértve a 77a. cikkben említett illikviditási prémiumot – értékelő jelentést készít.”

Magyarázat

Lásd a vélemény 6.2. pontját.


(1)  A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.


Top