52011AB0001

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52011AB0001 - EN

Document 52011AB0001

Help

Az Európai Központi Bank véleménye ( 2011. január 13. ) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2011/1)

OJ C 57, 23.2.2011, p. 1–24 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

23.2.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 57/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2011. január 13.)

a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2011/1)

2011/C 57/01

Bevezetés és jogalap

2010. október 13-án az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: rendelettervezet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik különösen a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a fizetési rendszerek zavartalan működésének a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) általi előmozdítását, valamint annak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét, a devizaügyletek végzését, valamint a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartását és kezelését. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Figyelemmel a G-20 vezetőinek a 2009 szeptemberében, Pittsburghban tartott csúcstalálkozóján bejelentett, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piaca rugalmasságának és átláthatóságának előmozdítása tekintetében tett kötelezettségvállalására, az EKB támogatja a rendelettervezet célját, mely szerint egységes követelményeket kell megállapítani a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, valamint a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tevékenységének ellátása tekintetében.

Az EKB-nak mindazonáltal aggályai vannak a rendelettervezet egyes rendelkezései vonatkozásában. A rendelettervezet célja különösen a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacán a pénzügyi stabilitás prudenciális felügyeleti szempontból történő előmozdítása. A központi bankoknak a pénzügyi stabilitás megőrzése, illetve a pénzügyi infrastruktúrák biztonsága és hatékonysága tekintetében törvényben előírt szerepköreik és feladataik vannak. Ezt a szerepkört a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tekintetében a felvigyázói tevékenységért felelős központi bankok, illetve azon központi bankok töltik be, amelyek a központi szerződő felek által elszámolt vagy a kereskedési adattárak által nyilvántartott ügyletekkel kapcsolatban használt pénznemeket kibocsátják. Ennélfogva az EKB és a KBER nemzeti központi bankjainak (NKB-k) a rendelettervezet különféle vonatkozásaiban való – különösen az engedély megadására vagy visszavonására vonatkozó határozatokkal kapcsolatban, ideértve a tevékenységi kör bővítését, a központi szerződő felek folyamatos kockázatértékelését, a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak technikai standardjainak meghatározását, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tevékenységének az Unióban való végzése megengedésére vonatkozó határozatokat – megfelelő részvételét a központi banki hatáskörök lényegére vonatkozó szabályozás nélkül kell biztosítani.

Ezen túlmenően az EKB hangsúlyozza a központi szerződő felek szigorú szabályozottsága biztosításának szükségességét. Ebben a vonatkozásban tovább kell vizsgálni, hogy indokolt-e a hitelintézet a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (2) 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásának módosítása annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felek korlátozott célú banki engedéllyel rendelkező hitelintézetnek minősüljenek.

Az EKB megjegyzi továbbá, hogy ennek a reformnak jelentős gyakorlati következményei lesznek a piaci szereplőkre, különösen a műveletek, kockázatkezelés és jogi dokumentáció tekintetében.

Különös megjegyzések

A Szerződés 139. cikkében és a KBER Alapokmányának 42.1. cikkében előírt eltérésekkel összefüggésben a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdésének, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 3.1. cikke negyedik francia bekezdésének és 22. cikkének értelmében a KBER-en keresztül végrehajtandó alapvető feladatok egyike a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. E tekintetben az EKB és azon tagállamok NKB-i, melyek pénzneme az euro, megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az Unión belüli és a más államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését. Az eurorendszer elszámolási és fizetési rendszerek tekintetében fennálló felvigyázói jogköre ezekből a rendelkezésekből következik (3). A felvigyázói jogkör a KBER azon feladatának is velejárója, hogy a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésének – mely a KBER Alapokmányának 3.3. cikkében is tükröződik – értelmében hozzájárul a pénzügyi rendszer stabilitásához. Ezenkívül az euroövezet monetáris politikájának a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése – amelyet az Alapokmány 3.1. cikkének első francia bekezdése tükröz – értelmében történő végrehajtása függ megbízható és hathatós piaci rendszerek és infrastruktúrák létezésétől is. E rendszerek és infrastruktúrák zavartalan működésének előmozdítása ennélfogva az eurorendszer alapvető feladatainak körébe tartozik (4). Nemzeti jogszabályi keretrendszerük alapján hasonló jogkörökkel rendelkeznek azon tagállamok NKB-i, amelyek pénzneme nem az euro.

A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságának (CPSS) és az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) keretében működő központi bankárok és értékpapír-szabályozók felismerték, hogy a szabályozás és a felvigyázás a pénzpiaci infrastruktúrák területén – beleértve a központi szerződő feleket is – egyaránt fontos. Erre figyelemmel a CPSS–IOSCO ajánlások alapja a szabályozás, a felügyelet és a felvigyázói tevékenység értékpapír-felügyeletek és központi bankok általi, egymásnak való alárendeltséget nélkülöző ellátásának koncepciója. A rendelettervezetnek ugyanezt a megközelítést kell követnie annak biztosítása révén, hogy az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) jogköreit az EKB és az NKB-k megfelelő szerepvállalása kiegészíti és kiegyensúlyozza. A szabályozást annak a célkitűzésnek kell áthatnia, hogy az ESMA és a KBER szoros együttműködésében kidolgozott standardokat kell kifejleszteni, ezzel kiiktatva annak szükségességét, hogy a központi bankok a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak biztonsága és megbízhatósága érdekében további és esetlegesen eltérő felvigyázói intézkedéseket (a jogi aktusokat is beleértve) alakítsanak ki. Ez azonban a központi szerződő felekre vonatkozóan túlzottan terhes uniós szabályozói keretrendszert eredményezhet, és a kettős vagy éppen eltérő követelmények miatt akár jogi kockázatokat is kelthet.

Ilyen előzmények után kritikus jelentőségű a felügyeleti és felvigyázói tevékenységet végzők közötti, a rendelettervezettel összefüggő eredményes együttműködés biztosítására. Amint az már az eurorendszer „Európai Bizottság származtatott eszközökről és piaci infrastruktúrákról folytatott nyilvános konzultációjához” (5) való hozzászólásában is szerepel, az EKB álláspontja szerint a KBER tagjainak szerepét a következő vonatkozásokban kell konkrétan meghatározni és kifejteni. Először, a rendelettervezet 4. cikke értelmében fennálló elszámolási kötelezettségre való jogosultság meghatározását nem az ESMA-nak kell elszigetelten végeznie, hanem abban a KBER tagjainak is együtt kell működnie. Másodszor, a központi szerződő felek és a kereskedési adattárakra vonatkozó szabályozástechnikai standardok, iránymutatások és ajánlások meghatározását a KBER tagjaival szoros együttműködésben kell végezni. A korábbi eljárásokkal és szakpolitikai döntésekkel (6) való összhang biztosítása céljából, valamint az ESMA és a KBER jogköreinek teljes körű elismerése érdekében a munka megszervezésére a legjobb mód a jelenlegi KBER–CESR munkacsoport mintájára létrehozandó ESMA–KBER közös munkacsoporton keresztül kínálkozna. Harmadszor, a KBER érintett tagjainak – felvigyázói és adott esetben kibocsátó központi banki szemszögből egyaránt – részt kell venniük a rendelettervezet 14. cikkével létrehozott kollégium valamennyi feladatában, beleértve a központi szerződő felek engedélyezését és a rendelettervezet III. címe értelmében folyó felügyeletét. Negyedszer, a harmadik országokkal való kapcsolatot illetően az ESMA-nak a KBER érintett tagjaival való szoros együttműködés nélkül nem szabad meghoznia a harmadik országbeli központi szerződő felek rendelettervezet 23. cikke értelmében történő elismerésére vonatkozó döntést, felvigyázói és adott esetben kibocsátó központi banki szemszögből annak biztosítása érdekében, hogy az elismerésben a likviditással és kockázatkezeléssel kapcsolatos, valamennyi központi banki megfontolás és szakpolitikai irányvonal megfelelően tükröződjön. Ezen túlmenően az EKB ajánlja, hogy az elismerésre vonatkozó követelmény legyen kölcsönös az uniós központi szerződő felek vonatkozásában e harmadik országok vonatkozó jogszabályai alapján érvényesülő elbánásban. Ötödször, minden érintett hatóság, testület és központi bank részvételének és együttműködésének megfelelő mértékűnek kell lennie. Központi bankok esetében egyaránt érvényesül ez a kollégiumban való részvételük és a szükséges információk kicserélése tekintetében, beleértve a pénzügyi stabilitási, felvigyázói és statisztikai célokra történő információcserét.

Végezetül az EKB megjegyzi, hogy a központi bankok jogszabályi törvényi feladataik és felelősségi köreik függvényében szolgáltatások sorát kínálhatják a központi szerződő feleknek, beleértve esetlegesen az egynapos hitelnyújtási és betételhelyezési, illetve elszámolási szolgáltatásokat. Az EKB elismeri, hogy a központi banki szolgáltatások a piaci infrastruktúrák számára – figyelemmel azok likviditási és kockázatkezelési szükségleteire – a legeredményesebb eszközt jelentik. A központi banki szolgáltatásokat azonban nem eleve úgy alakították ki, hogy azok megfeleljenek a piaci infrastruktúrák üzleti igényeinek, és az eurorendszerre, illetve más központi bankokra hárul annak saját maguk számára történő meghatározása, hogy mely szolgáltatásokat és milyen feltételekkel kívánnak központi szerződő felek és más piaci infrastruktúrák számára nyújtani. E tekintetben a rendelettervezet 10. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a központi szerződő felek – az e minőségükben történő szolgáltatásnyújtásra és tevékenységekre történő engedély megadásának előfeltételeként – „megfelelő likviditáshoz való hozzáféréssel” rendelkezzenek. Az említett likviditás „lehet a központi bank likviditásához vagy hitelképes és megbízható kereskedelmi bankok likviditásához való hozzáférés, vagy e kettő kombinációja”. Az EKB megítélése szerint a kereskedelmi banki pénz a kockázatokat valósan nem iktatja ki, ellenben a központi banki pénzzel, ahogyan azt a CPSS–IOSCO és KBER–CESR ajánlások is elismerik. Ennélfogva a rendelettervezetnek nem szabad a központi banki likviditást és a kereskedelmi banki pénzt egyformán biztonságos és előnyben részesítendő lehetőségként bemutatnia.

Ugyanakkor az EKB örömmel veszi tudomásul, hogy a rendelettervezet nem tartalmaz javaslatokat a központi banki hitelhez való hozzáférés szabályozására. A rendszeres vagy vészhelyzeti hitelnyújtásra vonatkozó döntés minden más szolgáltatásnál jellemzőbben központi banki előjog, és a monetáris politikához közvetlenül kapcsolódik.

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2011. január 13-án.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) COM(2010) 484 végleges.

(2) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(3) Ezen túlmenően nemzeti törvények és rendeletek alapján – amelyek kiegészítik és esetenként megkettőzik az eurorendszer jogkörét – látják el egyes olyan tagállamok NKB-i felülvigyázói tevékenységeiket, melyek pénzneme az euro. A nemzeti törvények és rendeletek állapítják meg azon tagállamok NKB-jának felülvigyázói jogkörét, melyek még nem vezették be az eurót.

(4) Lásd még a 2009. február 20-i, az „Eurosystem Oversight Policy Framework” (Az eurorendszer felülvigyázói tevékenységének politikai keretrendszere) című kiadványt, amely elérhető az EKB honlapján: a http://www.ecb.europa.eu címen.

(5) 2010. július, elérhető az EKB honlapján, a http:www.ecb.europa.eu címen.

(6) Lásd az Ecofin Tanács 2007. október 9-i következtetéseit, melyek szerint: „A KBER/CESR »Uniós értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési standardok« témakörben folyó munkát illetően a Tanács elismeri, hogy … fontos megvitatandó kérdés a befektetővédelem és a kereskedés utáni szektor prudenciális biztonsága, beleértve annak kockázatkezelési vonatkozásait is, valamint a kockázatokkal és pénzügyi stabilitással kapcsolatos magatartási kódex kiegészítéseként meg kell fontolni konkrét intézkedéseket, így például a standardokra vagy szabályozói intézkedésekre vonatkozó megállapodást”; lásd még az Ecofin Tanács 2008. június 3-i következtetéseit, mely felkéri a KBER-t és a CESR-t a fent említett standardokra vonatkozó munka elvégzésére.

MELLÉKLET

Szerkesztési javaslatok

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1. módosítás

A rendelettervezet (7b) preambulumbekezdése (új)

Jelenleg nincs szöveg.

„(7bis)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (2) bekezdésének, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 1. cikke második mondatának, 3.1. cikkének és 22. cikkének értelmében – a Szerződés 139. cikkében és a KBER Alapokmányának 42.1. cikkében előírt eltéréssel összefüggésben – a Központi Bankok Európai Rendszerén (»KBER«) keresztül végrehajtandó alapvető feladatok egyike a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása. E tekintetben az EKB és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, melyek pénzneme az euro, megfelelő eszközöket bocsáthatnak rendelkezésre, az EKB pedig rendeleteket alkothat annak érdekében, hogy biztosítsák az Unión belüli és a más államokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését. Nemzeti jogszabályi keretrendszerük alapján hasonló jogkörökkel rendelkeznek azon tagállamok nemzeti központi bankjai, melyek pénzneme nem az euro. Ebből következően a felvigyázói hatáskörök gyakorlása alapvető KBER-feladatnak tekinthető. A rendelet tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, központi szerződő felekre és kereskedési adattárakra vonatkozó rendelkezései nem érintik a KBER tagjainak Szerződésben és a KBER Alapokmányában meghatározott felvigyázói hatásköreit, és nem érinthetik a nemzeti törvényekből és rendeletekből eredő felvigyázói hatásköröket.”

Magyarázat

A rendelettervezet anélkül állapít meg prudenciális követelményeket a központi szerződő felekre és kereskedési adattárakra, hogy megfelelően szerepeltetné a KBER tagjainak az ilyen infrastruktúrák tekintetében fennálló – a Szerződésben, a KBER Alapokmányában, valamint a nemzeti törvényekben és rendeletekben megállapított – felvigyázói jogkörét. Emiatt a javasolt új preambulumbekezdés meghatározná azt az összefüggést, melyben a rendelettervezet elfogadását követően alkalmazni fogják.

2. módosítás

A rendelettervezet (29) preambulumbekezdése

„(29)

A központi szerződő felek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közvetlen szabályok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására vonatkozó követelmény szükséges folyományai. Helyénvaló, hogy a központi szerződő felek engedélyezésének és felügyeletének valamennyi aspektusáért (beleértve annak ellenőrzését is, hogy a kérelmező központi szerződő fél megfelel az e rendeletben, valamint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak) az illetékes nemzeti hatóságok maradjanak felelősek, tekintve, hogy továbbra is ők helyezkednek el a legkedvezőbben annak vizsgálatához, hogy a központi szerződő felek hogyan működnek a mindennapokban, továbbá a rendszeres felülvizsgálatok elvégzéséhez és szükség esetén a megfelelő intézkedések meghozatalához.”

„(29)

Magyarázat

Ha a rendelettervezet értelmében az illetékes hatóságok a KBER tagjait felvigyázói szerepkörükben és kibocsátó központi bankként bevonják a központi szerződő felek rendszeres felügyeletébe és a megfelelő intézkedésekre vonatkozó határozatok meghozatalába, ez kiiktatná az e hatóságok által felügyeleti vonatkozásban, az EKB és az NKB-k által felvigyázói vonatkozásban végzett munka megkettőzését. Egyben hatékonyabb lenne a szabályozott központi szerződő fél számára is, mivel annak nem kellene több hatóság és központi bank számára megadnia a vonatkozó információkat, és nem terhelné a velük való együttműködés sem.

3. módosítás

A rendelettervezet (49) preambulumbekezdése

„(49)

Fontos biztosítani a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra vonatkozó követelmények nemzetközi konvergenciáját. E rendelet a CPSS-IOSCO és a KBER-CESR [lábjegyzet] által kidolgozott ajánlásokat követi és olyan uniós keretet hoz létre, amelyben a központi szerződő felek biztonságosan működhetnek. Az ESMA a szabályozástechnikai standardok kidolgozása során figyelembe veszi e fejleményeket, valamint az e rendeletben említett iránymutatásokat és ajánlásokat.”

„(49)

Fontos biztosítani a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra vonatkozó követelmények nemzetközi konvergenciáját. E rendelet a CPSS-IOSCO és a KBER-CESR [lábjegyzet] által kidolgozott létező ajánlásokat követi, megjegyezve, hogy a pénzpiaci infrastruktúrákra – beleértve a központi szerződő feleket is – vonatkozó CPSS-IOSCO ajánlások jelenleg felülvizsgálat alatt állnak. E tekintetben a rendelet olyan uniós keretet hoz létre, amelyben a központi szerződő felek biztonságosan működhetnek, míg az ESMA-nak, a KBER-rel és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben, a szabályozástechnikai standardok kidolgozása során figyelembe kell vennie e létező standardokat, de az új fejleményeket, valamint az e rendeletben említett iránymutatásokat és ajánlásokat is.”

Lábjegyzet szövege:

A Központi Bankok Európai Rendszere és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága.

Lábjegyzet szövege:

A Központi Bankok Európai Rendszere és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága. Az Ecofin Tanács 2008. június 3-án felkérte a KBER-t és a CESR-t, hogy igazítsa ki és véglegesítse az „uniós értékpapír-elszámolásra és kiegyenlítésre vonatkozó KBER-CESR ajánlás” című dokumentumot. A tőzsdén kívüli származtatott eszközök növekvő nagyságrendje által keltett pénzügyi stabilitási kockázatra figyelemmel az Ecofin Tanács 2008 decemberében felkérte a KBER-t és a CESR-t, hogy a központi szerződő felekre vonatkozó ajánlás felülvizsgálatakor és véglegesítésekor kifejezetten vizsgálják meg a tőzsdén kívüli származtatott eszközök kockázatainak kezelését. A KBER és a CESR a munkát 2009 júniusában folytatta, és az ajánlásokat az Ecofin Tanács kérésének megfelelően módosította, figyelembe véve az összes közelmúltbeli szabályozási és jogszabályi fejleményt és más kezdeményezéseket. A KBER és a CESR 2009. június 23-án tette közzé az uniós értékpapír-elszámolási rendszerek és központi szerződő felek számára szóló ajánlásokat.

Magyarázat

Az EKB a jogszabályok globális egységességének biztosítására javasolja annak pontosítását, hogy a rendelettervezet figyelembe veszi a CPSS-IOSCO által kialakított standardokat. Ugyanerre mintára, figyelemmel a KBER tagjainak jogköreire, az EKB javasolja továbbá annak pontosítását, hogy az ESMA-nak a KBER tagjaival és az illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben a rendelettervezetben szereplő szabályozástechnikai standardok, iránymutatások és ajánlások elkészítésekor és módosításakor nem csak a létező standardokat kell figyelembe vennie, hanem az új fejleményeket is.

4. módosítás

A rendelettervezet (50) preambulumbekezdése

„(50)

A Bizottságot a Szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az ESMA értesítésébe és a nyilvántartásba foglalandó adatok, valamint az ESMA által a következőkre vonatkozó döntés meghozatalának feltételei tekintetében: alkalmasság az elszámolási kötelezettségre, tájékoztatási és elszámolási értékhatárok, az ügyletek megkötése és jóváhagyása közötti maximális időtartam, likviditás, az irányítási szabályok minimális tartalma, a nyilvántartás részletei, az üzletmenet-folytonossági terv és a garantált szolgáltatás minimális tartalma, a letétre vonatkozó követelmények százalékai és időhorizontja, rendkívüli piaci körülmények, nagy mértékben likvid biztosítékok és levonások a biztosítékokból, nagy mértékben likvid pénzügyi eszközök és a koncentráció korlátai, az ellenőrzések végrehajtásának részletei, a kereskedési adattárak ESMA-nál való nyilvántartásba vételre jelentkezésének részletei, pénzbírságok, valamint a kereskedési adattárak által rendelkezésre bocsátandó információk részletei, az e rendeletben említettekkel összhangban. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása során a Bizottság az érintett európai felügyeleti hatóságok (ESMA, EBA, EIOPA) szakértelmére támaszkodik. Tekintettel az ESMA értékpapírokat és értékpapír-piacokat érintő kérdések terén meglévő szakértelmére, az ESMA-nak központi szerepet kell játszania a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása során történő tanácsadásban. Szükség esetén azonban az ESMA konzultál a másik két európai felügyeleti hatósággal.”

„(50)

A Bizottságot a Szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az ESMA értesítésébe és a nyilvántartásba foglalandó adatok, valamint az ESMA által a következőkre vonatkozó döntés meghozatalának feltételei tekintetében: alkalmasság az elszámolási kötelezettségre, tájékoztatási és elszámolási értékhatárok, az ügyletek megkötése és jóváhagyása közötti maximális időtartam, likviditás, az irányítási szabályok minimális tartalma, a nyilvántartás részletei, az üzletmenet-folytonossági terv és a garantált szolgáltatás minimális tartalma, a letétre vonatkozó követelmények százalékai és időhorizontja, rendkívüli piaci körülmények, nagy mértékben likvid biztosítékok és levonások a biztosítékokból, nagy mértékben likvid pénzügyi eszközök és a koncentráció korlátai, az ellenőrzések végrehajtásának részletei, a kereskedési adattárak ESMA-nál való nyilvántartásba vételre jelentkezésének részletei, pénzbírságok, valamint a kereskedési adattárak által rendelkezésre bocsátandó információk részletei, az e rendeletben említettekkel összhangban. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása során a Bizottság az érintett európai felügyeleti hatóságok (ESMA, EBA, EIOPA) szakértelmére támaszkodik. Tekintettel az ESMA értékpapírokat és értékpapír-piacokat érintő kérdések terén meglévő szakértelmére, valamint a KBER tagjainak a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési infrastruktúrák területén meglévő szakértelmére, az ESMA-nak és a KBER tagjainak központi szerepet kell játszania a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása során történő tanácsadásban. Ezen túlmenően szükség esetén az ESMA konzultál a másik két európai felügyeleti hatósággal.”

Magyarázat

Figyelemmel a KBER tagjainak a Szerződésben, a KBER Alapokmányában és/vagy az NKB felvigyázói tevékenységeire vonatkozó nemzeti törvényekben és rendeletekben megállapított felvigyázói jogköreire, biztosítani kell, hogy a központi bankok aktívan részt vegyenek a rendelettervezetben előírt vonatkozó szabályozástechnikai standardok, iránymutatások és ajánlások létrehozásában. Ez kiiktatná az EKB és/vagy az NKB-k által kettős szabályozói standardok esetleges kiadásának kockázatát. Hatékonyabb lenne a szabályozott központi szerződő fél számára is, mivel annak csak egy szabályrendszernek kellene megfelelnie.

5. módosítás

A 2. cikk a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki

Jelenleg nincs szöveg.

„ »illetékes felvigyázók«:

a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) azon tagjai, amelyek egy központi szerződő fél vagy kereskedési adattár felvigyázását ellátják;”

Magyarázat

Az „illetékes felvigyázók” fogalommeghatározás pontosítja, hogy esettől függően a valamely adott központi szerződő fél vagy kereskedési adattár felügyeletét ellátó KBER-tagok fogják ellátni a rendelettervezetben meghatározott feladatokat is.

6. módosítás

A 2. cikk a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki

Jelenleg nincs szöveg.

„»kibocsátó központi bank«:

az az uniós központi bank, amely kibocsátja a központi szerződő fél által elszámolt vagy a kereskedési adattár által nyilvántartásba vett ügylethez használt pénznemet;”

Magyarázat

A kibocsátó központi bank az a központi bank, amely kibocsátja a központi szerződő fél által elszámolt és a kereskedési adattár által nyilvántartásba vett pénznemet, és nem szükségszerűen azonos a felvigyázói tevékenységet végző központi bankkal.

7. módosítás

A rendelettervezet 4. cikkének (5) bekezdése

„(5) Az ESMA saját kezdeményezésre és az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ESRB) konzultálva azonosítja és a Bizottság felé jelzi azon derivatívakategóriákat, amelyeket bele kellene foglalni jegyzékébe, de amelyek elszámolására még egyik központi szerződő fél sem kapott engedélyt.”

„(5) Az ESMA saját kezdeményezésre és a KBER tagjaival, illetve az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ESRB) konzultálva azonosítja és a Bizottság felé jelzi azon derivatívakategóriákat, amelyeket bele kellene foglalni jegyzékébe, de amelyek elszámolására még egyik központi szerződő fél sem kapott engedélyt.”

Magyarázat

Figyelemmel az ESMA jegyzékébe felveendő származtatottügylet-kategóriák azonosításának rendszerszempontú fontosságára, a jegyzékbe való felvételről a KBER tagjaival konzultálni kell.

8. módosítás

A rendelettervezet 4. cikkének (6) bekezdése

„(6) A Bizottság felhatalmazást kap a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására:

[…]

Az ESMA az említett szabályozási standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

„(6) A Bizottság felhatalmazást kap a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására:

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az említett szabályozási standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

Magyarázat

A KBER tagjainak a felvigyázói területen jogszabály alapján betöltött szerepkörükre és feladataikra figyelemmel szorosan együtt kell működniük az ESMA-val az elszámolási kötelezettség körébe tartozó származtatott ügyletek elfogadhatósági szabályozói standardjai meghatározásának folyamatában.

9. módosítás

A rendelettervezet 6. cikkének (4) bekezdése

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések részleteinek és típusának meghatározására a származtatott ügyletek különböző kategóriái esetében.

A jelentések legalább az alábbiakat tartalmazzák:

a)	az ügyletben részt vevő felek, és – amennyiben ezektől eltér – az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettjének megfelelő azonosítása;

b)	az ügylet főbb jellemzői, ideértve a típust, az alapul szolgáló eszközt, a lejáratot és a névleges értéket.

[…]

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

A jelentések legalább az alábbiakat tartalmazzák:

a)	az ügyletben részt vevő felek, és – amennyiben ezektől eltér – az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettjének megfelelő azonosítása;

b)	az ügylet főbb jellemzői, ideértve a típust, az alapul szolgáló eszközt, a lejáratot és a névleges értéket.

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az említett szabályozási standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

Magyarázat

Az EKB véleménye szerint az adatszolgáltatási rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy lehetséges legyen az összegyűjtött információk több célra történő felhasználása, és különösen a KBER statisztikai feladatkörének támogatása. Ez lehetővé teszi a szabályozók számára a fejlemények figyelemmel kísérését, és azoknak a más adatbázisokban tárolt adatokkal történő összevetését, lehetővé téve ezzel a megfelelő és időszerű pénzügyi stabilitási és rendszerkockázati elemzést. Ebből a célból az is fontos, hogy előrelépés történt annak biztosításában, hogy minden tőzsdén kívüli szerződő felet egyeztetett standardot követő egyedi vállalkozás-azonosítóval lehessen azonosítani, ami egyben biztosítaná a meglévő adatbázisok interoperabilitását.

10. módosítás

A rendelettervezet 10. cikkének (1) bekezdése

„(1) Az Unióban székhellyel és megfelelő likviditáshoz való hozzáféréssel rendelkező jogi személy központi szerződő félnek szolgáltatásnyújtását és tevékenységeinek végzését engedélyeztetnie kell a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságával.

E likviditás lehet a központi bank likviditásához vagy hitelképes és megbízható kereskedelmi bankok likviditásához való hozzáférés, vagy e kettő kombinációja. A likviditáshoz való hozzáférés lehet a 2006/48/EK irányelv 6. cikkével összhangban megadott engedély vagy más megfelelő megállapodás eredménye.”

„(1) Az Unióban székhellyel és megfelelő likviditáshoz való hozzáféréssel rendelkező jogi személy központi szerződő félnek központi szerződő féli minőségben történő szolgáltatásnyújtását és tevékenységeinek végzését engedélyeztetnie kell a rendelet 13. cikke szerinti tagállam illetékes hatóságával.

Magyarázat

Amint az fentebb részletesebben kifejtésre került, miközben az EKB a központi banki pénzt tekinti készpénz-kiegyenlítési célokra a legbiztonságosabb likviditási forrásnak, hangsúlyozza, hogy a központi banki szolgáltatásokat nem eleve a piaci infrastruktúrák üzleti igényeire alakították ki. Ezért továbbra a központi bankok határozzák meg, hogy mely szolgáltatásokat kívánják központi szerződő feleknek és más piaci infrastruktúráknak kínálni és milyen feltételekkel. Ugyanakkor rendszerkockázati okból a (folytatólagos) engedélyezési követelmény részeként fontos a „megfelelő likviditáshoz való hozzáféréssel” hivatkozás megtartása.

11. módosítás

A rendelettervezet 10. cikke (5) bekezdésének elhagyása

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap az (1) bekezdésben említett megfelelő likviditáshoz szükséges kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat a …/…/EU rendelet [az ESMA-rendelet] [7–7d.] cikkével összhangban kell elfogadni.

Az EBA az ESMA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

”

Magyarázat

A „megfelelő likviditáshoz való hozzáféréssel” hivatkozás elhagyását javasló fenti 10. módosítás következtében a rendelettervezetben másutt kell elhelyezni a 10. cikk (5) bekezdésének a szabályozói standardok meghatározására vonatkozó szövegét (lásd később a 33. módosítást).

12. módosítás

A rendelettervezet 12. cikkének (3) bekezdése

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap a központi szerződő fél (2) bekezdésben említett tőkéjét, felhalmozott eredményét és tartalékait meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben és az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

Magyarázat

Az induló és folyamatos tőkekövetelmények megfelelő szintje a pénzügyi stabilitás szempontjából alapvető fontosságú. E tekintetben a KBER tagjait a rendelettervezetben már szereplő, magas szintű elvek további részletezése céljából be kell vonni a szabályozói standardok kialakításába.

13. módosítás

A rendelettervezet 13. cikkének (1) bekezdése

„(1) Az illetékes hatóság a 15. cikkben említett kollégium együttes kedvező véleményét és az ESMA véleményét követően, csak abban az esetben engedélyezi a központi szerződő fél működését, ha teljes mértékben meggyőződött róla, hogy a kérelmező központi szerződő fél megfelel az e rendeletben rögzített valamennyi követelménynek és a 98/26/EK irányelv alapján elfogadott követelményeknek.”

„(1) Az illetékes hatóság a 15. cikkben említett kollégium együttes kedvező véleményét , az ESMA és az illetékes felvigyázók, illetve a kibocsátó központi bank esetleges véleményét követően, csak abban az esetben engedélyezi a központi szerződő fél működését, ha teljes mértékben meggyőződött róla, hogy a kérelmező központi szerződő fél megfelel az e rendeletben rögzített valamennyi követelménynek és a 98/26/EK irányelv alapján elfogadott követelményeknek.”

Magyarázat

A KBER tagjainak felvigyázóként és kibocsátó központi bankként fennálló, jogszabályi szerepkörének és feladatköreinek meg kell jelenniük a központi szerződő felek engedélye megadásában és elutasításában is. E tekintetben az illetékes hatóság nem adhat engedélyt kizárólag a kérelmező rendelettervezet szerinti követelményeknek való megfelelősége alapján, hanem alapul kell vennie a vonatkozó felvigyázói követelményeknek való megfelelését is. Ebből az okból a megkért engedélyekről az EKB-nak és az NKB-knak is véleményt kell nyilvánítaniuk.

14. módosítás

A rendelettervezet 14. cikkének (1) bekezdése

„(1) A központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága kollégiumot hoz létre és elnököl a 10., 11., 46. és 48. cikkben említett feladatok végrehajtásának megkönnyítésére.

A kollégium a következő tagokból áll:

[…]

f)	a központi szerződő fél, valamint az elszámolt pénzügyi eszközök legfontosabb pénznemeit kibocsátó központi bankok felügyeletéért felelős hatóság.”

A kollégium a következő tagokból áll:

[…]

f)	az illetékes felvigyázók; valamint

g)	valamint az elszámolt pénzügyi eszközök legfontosabb pénznemeit kibocsátó központi bankok felügyeletéért felelős hatóság.”

Magyarázat

A KBER tagjainak felvigyázóként és kibocsátó központi bankként fennálló, jogszabályi szerepkörének és feladatköreinek nem csak a központi szerződő felek engedélye megadásában és elutasításában kell megjelenniük, hanem például a kollégium más tevékenységeiben, így a stressztesztelés és az interoperabilitási megállapodások terén is. E tekintetben a fenti 5. módosításnak megfelelően a terminológia egységes használata javasolt. Ezen túlmenően fontos annak biztosítása, hogy a kollégiumban ne csak a kibocsátó központi bank legyen képviselve, hanem a felvigyázó központi bank is, mert a kettő nem feltétlenül azonos.

15. módosítás

A rendelettervezet 17. cikkének első bekezdése

„Az illetékes hatóság legalább évente felülvizsgálja a központi szerződő fél által végrehajtott intézkedéseket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat azok e rendeletnek való megfelelése tekintetében, és értékeli a piaci, működési és likviditási kockázatot, amelynek a központi szerződő fél ki van vagy ki lehet téve.”

„Az illetékes hatóság az illetékes felvigyázókkal, illetve a kibocsátó központi bankkal szoros együttműködésben legalább évente felülvizsgálja a központi szerződő fél által végrehajtott intézkedéseket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat azok e rendeletnek való megfelelése tekintetében, és értékeli a piaci, működési és likviditási kockázatot, amelynek a központi szerződő fél ki van vagy ki lehet téve.”

Magyarázat

A KBER tagjainak felvigyázóként és kibocsátó központi bankként fennálló, jogszabályi szerepkörének és feladatköreinek meg kell jelenniük az engedélyezett központi szerződő felek tevékenységének folyamatos felügyeletében, egyben annak megelőzésére is, hogy a felügyeleti és felvigyázói ellenőrzés elkülönülten történjen.

16. módosítás

A rendelettervezet 18. cikkének (1) bekezdése

„(1) Minden tagállam kijelöli az e rendeletből eredő, a területén székhellyel rendelkező központi szerződő felek engedélyezésére, felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó feladatok végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot, és erről tájékoztatja a Bizottságot és az ESMA-t.

Amennyiben a tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, egyértelműen meghatározza az egyes hatóságok feladatkörét és kijelöl egy hatóságot, amely a Bizottsággal, az ESMA-val és más tagállamok illetékes hatóságaival a 19–22. cikkel összhangban folytatott együttműködés és információcsere koordinálásáért felelős.”

„(1) Minden tagállam kijelöli az e rendeletből eredő, a területén székhellyel rendelkező központi szerződő felek engedélyezésére, felügyeletére vonatkozó feladatok végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot, és erről tájékoztatja a Bizottságot és az ESMA-t.

Amennyiben a tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, egyértelműen meghatározza az egyes hatóságok feladatkörét és kijelöl egy hatóságot, amely a Bizottsággal, az ESMA-val, az illetékes felvigyázóval, a kibocsátó központi bankkal és más tagállamok illetékes hatóságaival a 19–22. cikkel összhangban folytatott együttműködés és információcsere koordinálásáért felelős.

Az illetékes hatóságok kijelölése nem érintheti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (2) bekezdésében, a KBER Alapokmányának 3.1. és 22. cikkében, és/vagy az NKB felvigyázói tevékenységeire vonatkozó nemzeti törvényekben és rendeletekben megállapított felvigyázói jogkört.”

Magyarázat

A rendelettervezet 18. cikkének (1) bekezdéséhez javasolt módosítás célja annak látszata megelőzése, hogy minden tagállamnak ki kell jelölnie a rendelettervezetből felvigyázói területen eredő kötelezettségek teljesítéséért felelős illetékes hatóságot, a következő okok miatt.

Először is a Szerződés és a KBER Alapokmánya már hatáskört biztosít a felvigyázói tevékenység ellátására az EKB-nak és azon tagállamok NKB-inak, amelyek pénzneme az euro. Az NKB-k esetében a nemzeti törvények és rendeletek meg is kettőzhetik vagy kiegészíthetik az ilyen hatásköröket. A nemzeti törvények és rendeletek állapítják meg a felvigyázói jogkört azon tagállamok NKB-jának esetében, melyek még nem vezették be az eurót. Ennek pontosítása érdekében az EKB javasolja egy harmadik albekezdés beiktatását, amely a központi banki felvigyázói jogkörök irányadó jogalapjára utal.

Másodszor, a rendelettervezet nem ír elő semmiféle felvigyázói kötelezettséget a KBER tagjai számára és ezt nem is teheti meg. Ennélfogva is szükség van a felvigyázói terület illetékes hatóságai kijelölésének folyamatára utalni.

A rendelettervezet 18. cikk (1) bekezdésének a több illetékes hatóság kijelölése esetében fennálló együttműködési és információcsere-kötelezettségről szóló második albekezdésében is utalni kell az illetékes központi bankkal való együttműködésre és információcserére.

17. módosítás

A rendelettervezet 19. cikkének (1) bekezdése

„(1) Az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek egymással és az ESMA-val.”

„(1) Az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek egymással és az ESMA-val és a KBER tagjaival.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepkörének és feladatainak meg kell jelennie a hatóságok közötti együttműködési kötelezettségben is.

18. módosítás

A rendelettervezet 20. cikke (4) bekezdésének második albekezdése

„(4) E feltételek azonban nem gátolják az ESMA-t, az illetékes hatóságokat és az érintett központi bankokat abban, hogy e rendelettel, valamint a befektetési vállalkozásokra, a hitelintézetekre, a nyugdíjalapokra, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), az alternatívbefektetésialap-kezelőkre (ABAK), a biztosítás- és viszontbiztosítás-közvetítőkre, a biztosítási vállalkozásokra, a szabályozott piacokra, valamint a piacműködtetőkre alkalmazandó más jogszabályokkal összhangban, vagy az információt átadó illetékes hatóság vagy más hatóság, testület, természetes vagy jogi személy hozzájárulásával bizalmas információt cseréljenek ki vagy továbbítsanak.”

„(4) E feltételek azonban nem gátolják az ESMA-t, az illetékes hatóságokat, az illetékes felvigyázókat és a kibocsátó központi bankokat abban, hogy e rendelettel, valamint a befektetési vállalkozásokra, a hitelintézetekre, a nyugdíjalapokra, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), az alternatívbefektetésialap-kezelőkre (ABAK), a biztosítás- és viszontbiztosítás-közvetítőkre, a biztosítási vállalkozásokra, a szabályozott piacokra, valamint a piacműködtetőkre alkalmazandó más jogszabályokkal összhangban, vagy az információt átadó illetékes hatóság vagy más hatóság, testület, természetes vagy jogi személy hozzájárulásával bizalmas információt cseréljenek ki vagy továbbítsanak.”

Magyarázat

Az illetékes hatóságok bizalmas információk cseréje alóli felmentésének ki kell terjedni a KBER tagjaira is, figyelemmel jogszabályi felvigyázói, kibocsátó központi banki szerepkörükre és feladataikra, illetve a KBER Alapokmányának 5. cikkében szereplő statisztikai feladataik ellátása érdekében.

19. módosítás

A rendelettervezet 21. cikkének (4) bekezdése

„(4) Az illetékes hatóságok közlik az információkat a KBER központi bankjaival, amennyiben ezen információk relevánsak feladataik ellátása szempontjából.”

„(4) Az illetékes hatóságok közlik az információkat az illetékes felvigyázókkal, a kibocsátó központi bankkal, és az ERKT-vel, amennyiben ezen információk relevánsak feladataik ellátása szempontjából.”

Magyarázat

Fontos, hogy a KBER felvigyázói, kibocsátó központi banki és – az esetlegesen más-más KBER-tagot terhelő – statisztikai funkcióval kapcsolatos feladataikat ellátó tagjai megkapják az illetékes hatóságoktól a feladataik ellátásához szükséges, lényeges információkat. Ugyanerre a mintára az ESRB-nek is meg kell kapnia a feladatai ellátásában jelentős információkat, figyelemmel feladatmeghatározására és a központi szerződő felek rendszerszintű jelentőségére.

20. módosítás

A rendelettervezet 22. cikke

„Az illetékes hatóság vagy bármely más hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az ESMA-t, a kollégiumot és más érintett hatóságokat minden olyan, központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzetről (ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is), amely káros hatással lehet a piaci likviditásra vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi szerződő fél, vagy annak valamely klíringtagja székhellyel rendelkezik.”

„Az illetékes hatóság vagy bármely más hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az ESMA-t, az illetékes felvigyázókat, valamint a kibocsátó központi bankokat, a kollégiumot és más érintett hatóságokat minden olyan, központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzetről (ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is), amely káros hatással lehet a piaci likviditásra vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi szerződő fél, vagy annak valamely klíringtagja székhellyel rendelkezik.”

Magyarázat

Fontos, hogy a KBER tagjai felvigyázói és kibocsátó központi banki szerepkörük betöltésekor vészhelyzetben információkat kapjanak, figyelemmel az e szerepkörökhöz kapcsolódó jogszabályi feladataikra.

21. módosítás

A rendelettervezet 23. cikkének (2) bekezdése

„(2) Az ESMA a következő feltételek teljesülése esetén ismeri el a harmadik országbeli központi szerződő feleket:

[…]

c)	létrejöttek a (4) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások.”

„(2) Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben a következő feltételek teljesülése esetén ismeri el a harmadik országbeli központi szerződő feleket:

[…]

c)	létrejöttek a (4) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások

d)	a harmadik országbeli központi szerződő fél országának irányadó joga biztosítja a viszonosságot az uniós központi szerződő felek tekintetében.”

Magyarázat

Az EKB véleménye, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó döntést a KBER tagjaival szorosan együttműködve kell meghozni annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő súlyt kapjon valamennyi központi banki felvigyázói és szakpolitikai megfontolás, például a likviditás és kockázatkezelés tekintetében.

Ezen túlmenően az EKB javasolja egy negyedik feltétel beiktatását, mely szerint a harmadik országbeli központi szerződő fél országának irányadó joga biztosítja a viszonosságot az adott harmadik országban szolgáltatni kívánó uniós központi szerződő felek számára.

22. módosítás

A rendelettervezet 23. cikkének (3) bekezdése

„(3) A Bizottság a 69. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendeletből eredő követelményekkel, valamint hogy e központi szerződő felek az adott harmadik országban folyamatos hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.”

„(3) A Bizottság a 69. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban, és az ESMA, a KBER tagjai és az illetékes hatóságok együttes véleménye alapján határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendeletből eredő követelményekkel, valamint hogy e központi szerződő felek az adott harmadik országban folyamatos hatékony felügyelet, felvigyázás és végrehajtás hatálya alá esnek.”

Magyarázat

Az azt meghatározó bizottsági határozatot, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti szabályozása biztosítja, hogy az ott engedélyezett központi szerződő felek megfelelnek az Unió egyenértékű kötelező követelményeinek, csak az ESMA, a KBER felvigyázói és kibocsátó központi banki szerepkörben eljáró tagjai és az illetékes hatóságok együttes véleménye alapján szabad elfogadni.

23. módosítás

A rendelettervezet 23. cikkének (4) bekezdése

„(4) Az ESMA együttműködési megállapodásokat köt azon harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (3) bekezdés értelmében e rendelettel egyenértékűnek ismerték el. […]”

„(4) Az ESMA szoros együttműködésben az illetékes felvigyázókkal, illetve a kibocsátó központi bankkal együttműködési megállapodásokat köt azon harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (3) bekezdés értelmében e rendelettel egyenértékűnek ismerték el. […]”

Magyarázat

Fontos, hogy a KBER felügyelői és kibocsátó központi banki szerepkört betöltő tagjai vegyenek részt a harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival való együttműködési megállapodások létrehozásában annak érdekében, hogy biztosítsák azok megfelelő szabályozási hatókörét és a felvigyázói kérdésekben való megfelelő együttműködést.

24. módosítás

A rendelettervezet 24. cikkének (9) bekezdése

„(9) A Bizottság felhatalmazást kap az (1)–(8) bekezdésben említett szabályok és irányítási rendszer minimális tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

„(9) A Bizottság felhatalmazást kap az (1)–(8) bekezdésben említett szabályok és irányítási rendszer minimális tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepköreinek és feladatainak meg kell jelennie a központi szerződő felekre vonatkozó általános rendelkezések szabályozástechnikai standardjaiban is.

25. módosítás

A rendelettervezet 27. cikkének (3) és (5) bekezdése

„(3) A központi szerződő fél az illetékes hatóság vagy az ESMA kérésére utóbbiak rendelkezésére bocsátja az (1) és (2) bekezdésben említett feljegyzéseket és információkat, továbbá – a tranzakció végrehajtásának helyszínétől függetlenül – az elszámolt ügyletek pozíciójára vonatkozó minden információt.

[…]

(5) Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap a megőrzendő feljegyzések és információk formátumának meghatározására.

Az első albekezdésben említett végrehajtástechnikai standardokat a …/…/EU rendelet [az ESMA-rendelet] [7e. cikkével] összhangban kell elfogadni.

Az ESMA az említett végrehajtástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

„(3) A központi szerződő fél az illetékes hatóság, az ESMA, az illetékes felvigyázók és a kibocsátó központi bankok kérésére utóbbiak rendelkezésére bocsátja az (1) és (2) bekezdésben említett feljegyzéseket és információkat, továbbá – a tranzakció végrehajtásának helyszínétől függetlenül – az elszámolt ügyletek pozíciójára vonatkozó minden információt.

[…]

Az első albekezdésben említett végrehajtástechnikai standardokat a …/…/EU rendelet [az ESMA-rendelet] [7e. cikkével] összhangban kell elfogadni.

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az említett végrehajtástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

Magyarázat

A központi szerződő feleknek kérésre rendelkezésre kell bocsátaniuk feljegyzéseiket és információikat a KBER felvigyázói és kibocsátó központi banki szerepkörüket ellátó tagjai számára is, figyelemmel azok e szerepkörhöz kapcsolódó jogszabályi feladataira.

26. módosítás

A rendelettervezet 32. cikkének (2) bekezdése

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap az üzletmenet-folytonossági terv minimális tartalmát, valamint a szolgáltatások vészhelyzeti helyreállítási terv által garantálandó minimális szintjét meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepköreinek és feladatainak meg kell jelennie az üzletmenet-folytonossági terv minimális tartalmát, valamint a szolgáltatások vészhelyzeti helyreállítási terv által garantálandó minimális szintjét meghatározó szabályozástechnikai standardokban is.

27. módosítás

A rendelettervezet 37. cikke (5) bekezdésének elhagyása

„(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt követelmények az irányadóak a tagállamok bármely, a feleket a követelmények teljesítésében akadályozó, e rendelkezéseknek ellentmondó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel szemben.”

„(5) ”

Magyarázat

A másodlagos uniós jog a nemzeti joggal szemben elsőbbséget élvez, egyébként nem mutatkozna meg az e tekintetben fennálló uniós hatáskör. A tagállamok nem ruházták az Unióra a magánjog, fizetésképtelenség joga és más jogterületekre vonatkozó rendelkezések megalkotását, emiatt jogilag nem lenne megvalósítható az ilyen nemzeti jogi rendelkezések alkalmazásának figyelmen kívül hagyása.

28. módosítás

A rendelettervezet 39. cikkének (5) bekezdése

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap az (1) bekezdésben említett, a pénzügyi eszközök különböző kategóriái esetében figyelembe veendő megfelelő százalékos arányt és időhorizontot meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben és az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepkörének és feladatainak meg kell jelennie a letéti követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardokban is.

29. módosítás

A rendelettervezet 40. cikkének (2) bekezdése

„(2) A központi szerződő fél meghatározza a nemteljesítési alapba fizetendő hozzájárulás minimális összegét és az egyes klíringtagok hozzájárulásának kiszámításához alkalmazandó kritériumokat. A hozzájárulások arányosak az egyes klíringtagok kitettségével, annak biztosítása érdekében, hogy a nemteljesítési alaphoz való hozzájárulások legalább azt lehetővé tegyék a központi szerződő fél számára, hogy ellenálljon a legnagyobb kitettséggel rendelkező klíringtag, vagy amennyiben azok együttes kitettsége nagyobb, a második és harmadik legnagyobb klíringtag nemteljesítésének.”

„(2) A központi szerződő fél létrehozhat több nemteljesítési alapot az általa elszámolt különböző eszközkategóriákra.. ”

Magyarázat

A rendelettervezetnek összhangban kell lennie a CPSS-IOSCO folyamatban lévő munkájával. Ennek érdekében a rendelettervezetnek a magas szintű elvekre kell összpontosítania és a technikai standardok kialakításának feladatát a KBER tagjaival szorosan együttműködő ESMA-ra kell ruháznia (lásd még lentebb a 30. módosítást).

30. módosítás

A rendelettervezet 40. cikkének (3) bekezdése

„(3) A központi szerződő fél az általa elszámolt különböző eszközkategóriákra egynél több nemteljesítési alapot is létrehozhat.”

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap az (1) és (2) bekezdésben említett nemteljesítési alapok részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat a …/…/EU rendelet [az ESMA-rendelet] [7–7d.] cikkével összhangban kell elfogadni.

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

Magyarázat

Amint az fentebb szerepel, a rendelettervezetnek összhangban kell lennie a CPSS-IOSCO folyamatban lévő munkájával. Ennek érdekében a rendelettervezetnek a magas szintű elvekre kell összpontosítania és a technikai standardok kialakításának feladatát a KBER tagjaival szorosan együttműködő ESMA-ra kell ruháznia.

31. módosítás

A rendelettervezet 41. cikkének (2) bekezdése

„(2) A központi szerződő fél forgatókönyveket dolgoz ki rendkívüli, de valószerű piaci feltételekre, amelyek magukban foglalják azon piacok legnagyobb volatilitású időszakait is, amelyeken a központi szerződő fél szolgáltatást nyújt. A 40. cikkben említett nemteljesítési alap és az (1) bekezdésben említett egyéb pénzügyi források folyamatosan lehetővé teszik a központi szerződő fél számára, hogy ellenálljon azon két klíringtag nemteljesítésének, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettsége, és lehetővé teszik, hogy a központi szerződő fél ellenálljon a pénzügyi források hirtelen értékesítésének és a piaci likviditás hirtelen csökkenésének.”

„(2) A 40. cikkben említett nemteljesítési alap és az (1) bekezdésben említett egyéb pénzügyi források folyamatosan lehetővé teszik a központi szerződő fél számára, hogy mindenkor ellenálljon a rendkívüli, de valószerű piaci körülmények közötti esetleges veszteségeknek. A központi szerződő fél forgatókönyveket dolgoz ki az ilyen rendkívüli, de valószerű piaci feltételekre.”

Magyarázat

32. módosítás

A rendelettervezet 41. cikkének (3) bekezdése

„(3) A központi szerződő fél szert tesz a szükséges hitelkeretre vagy más hasonló megállapodást köt annak érdekében, hogy fedezni tudja likviditási szükségleteit, ha a rendelkezésére álló pénzügyi források nem lennének azonnal felhasználhatók. Az egyes klíringtagok és a klíringtagok anya- vagy leányvállalatainak mindegyike legfeljebb 25 %-át nyújthatja a hitelkeretnek, amelyre a központi szerződő félnek szüksége van.”

„(3) A központi szerződő fél napi szinten méri eshetőleges likviditási szükségletét. A központi szerződő félnek mindenkor hozzáféréssel kell rendelkeznie a feladatai és tevékenységei végzéséhez szükséges likviditáshoz. Ebből a célból a központi szerződő fél szert tesz a szükséges hitelkeretre vagy más hasonló megállapodást köt annak érdekében, hogy fedezni tudja likviditási szükségleteit, ha a rendelkezésére álló pénzügyi források nem lennének azonnal felhasználhatók. Az egyes klíringtagok és a klíringtagok anya- vagy leányvállalatainak mindegyike legfeljebb 25 %-át nyújthatja a hitelkeretnek, amelyre a központi szerződő félnek szüksége van.”

Magyarázat

A CPSS-IOSCO folyamatban lévő munkájával való összhang biztosítására a központi szerződő fél számára szükséges likviditás elérhetőségét biztosító hivatkozáson túlmenően hivatkozást kell felvenni a központi szerződő fél eshetőleges likviditási igényének napi számítására is.

33. módosítás

A rendelettervezet 41. cikkének (5) bekezdése

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap a (2) bekezdésben említett azon rendkívüli körülményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására, amelyeknek a központi szerződő félnek ellen kell állnia.

[…]

Az ESMA az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap a (2) bekezdésben említett azon rendkívüli körülményeket és a (3) bekezdésben említett, szükséges likviditásra vonatkozó feltételeket meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására, amelyeknek a központi szerződő félnek ellen kell állnia.

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben és az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

Magyarázat

A fenti 11. és 32. módosítás következtében módosítani kell a 41. cikk (5) bekezdését annak biztosítására, hogy a szabályozástechnikai standardokat kidolgozzák, és ennek a KBER tagjaival szoros együttműködésben kell sort keríteni.

34. módosítás

A rendelettervezet 42. cikkének (2)–(4) bekezdése

„(2) Amennyiben a nemteljesítő klíringtag által befizetett letét nem elegendő a központi szerződő félnél felmerült veszteségek fedezésére, a központi szerződő fél a nemteljesítő tag nemteljesítési alaphoz való hozzájárulását használja fel a veszteségek fedezésére.

(3) A központi szerződő fél csak azt követően használja a teljesítő klíringtagok nemteljesítési alaphoz való és egyéb hozzájárulásait, hogy kimerítette a nemteljesítő tag hozzájárulásait és adott esetben a központi szerződő fél 41. cikk (1) bekezdésében említett saját forrásait.

(4) A központi szerződő fél nem használhatja a teljesítő klíringtagok által befizetett letéteket a más tag nemteljesítéséből származó veszteségek fedezésére.”

„(2) A Bizottság felhatalmazást kap az (1) bekezdésben említett többlépcsős veszteségfedezés részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat a …/…/EU rendelet [az ESMA-rendelet] [7–7d.] cikkével összhangban kell elfogadni.

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.

(3)

(4) ”

Magyarázat

35. módosítás

A rendelettervezet 43. cikkének (3) bekezdése

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap a nagymértékben likvidnek tekinthető biztosítékok típusát és az (1) bekezdésben említett levonásokat meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA a KBER-rel és az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

[…]

Az ESMA a KBER-tagjaival szoros együttműködésben és az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

Magyarázat

A KBER tagjainak felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepköre és feladatai már megjelennek a rendelettervezet 43. cikkének (2) bekezdésében a biztosítékra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok kidolgozásával kapcsolatban. Mivel azonban a KBER jogi személyiséggel nem rendelkezik, a „KBER” helyett „KBER tagjait” kell használni.

36. módosítás

A rendelettervezet 44. cikkének (5) bekezdése

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap az (1) bekezdésben említett nagymértékben likvid pénzügyi eszközöket és a (4) bekezdésben említett koncentrációs korlátokat meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására

[…]

Az ESMA az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben és az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepkörének és feladatainak meg kell jelennie a központi szerződő felekre vonatkozó befektetési politika szabályozástechnikai standardjaiban is.

37. módosítás

A rendelettervezet 45. cikkének (3) bekezdése

„(3) A központi szerződő fél azonnal értesíti az illetékes hatóságot. Az illetékes hatóság haladéktalanul értesíti a nemteljesítő klíringtag felügyeletéért felelős hatóságot, amennyiben a központi szerződő fél úgy véli, hogy a klíringtag nem lesz képes jövőbeli kötelezettségeinek teljesítésére, és amennyiben a központi szerződő fél szándékában áll az adott tag nemteljesítésének bejelentése.”

„(3) A központi szerződő fél azonnal értesíti az illetékes hatóságot. Az illetékes hatóság haladéktalanul értesíti a nemteljesítő klíringtag felügyeletéért felelős hatóságot, illetve az illetékes felvigyázó és kibocsátó központi bankot, amennyiben a központi szerződő fél úgy véli, hogy a klíringtag nem lesz képes jövőbeli kötelezettségeinek teljesítésére, és amennyiben a központi szerződő fél szándékában áll az adott tag nemteljesítésének bejelentése.”

Magyarázat

Figyelemmel a KBER tagjainak jogszabályi felvigyázói és kibocsátó központi banki szerepkörére és feladataira, az illetékes hatóságot a rendelettervezet 45. cikkének (3) bekezdése alapján a központi szerződő fél nem teljesítő klíringtagjaira vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget ki kell terjeszteni a KBER fent említett szerepköröket betöltő tagjaira is.

38. módosítás

A rendelettervezet 46. cikkének (4) bekezdése

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására:

[…]

Az ESMA az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására:

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben, és az EBA-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepkörének és feladatainak meg kell jelennie a központi szerződő felekre vonatkozó modellfelülvizsgálat, stresszteszt és utótesztelés szabályozástechnikai standardjaiban is.

39. módosítás

A rendelettervezet 50. cikkének (3) bekezdése

„(3) Amennyiben valamelyik illetékes hatóság úgy véli, nem teljesülnek a (2) bekezdésben foglalt feltételek, írásban nyújt magyarázatot a kockázatokkal kapcsolatos megfontolásairól a többi illetékes hatóságnak és az érintett központi szerződő feleknek. Értesíti az ESMA-t is, amely véleményt bocsát ki a kockázattal kapcsolatos megfontolások helytállóságáról és az interoperabilitási megállapodás elutasításának jogosságáról. Az ESMA véleményét valamennyi érintett központi szerződő fél számára hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben az ESMA értékelése eltér az érintett illetékes hatóság értékelésétől, a hatóság az ESMA véleményét figyelembe véve újragondolja álláspontját.”

„(3) Amennyiben valamelyik illetékes hatóság úgy véli, nem teljesülnek a (2) bekezdésben foglalt feltételek, írásban nyújt magyarázatot a kockázatokkal kapcsolatos megfontolásairól a többi illetékes hatóságnak és az érintett központi szerződő feleknek. Értesíti az ESMA-t, az illetékes felvigyázókat, illetve a kibocsátó központi bankot is, amelyeket külön vélemény kibocsátására kérnek fel a kockázattal kapcsolatos megfontolások helytállóságáról és az interoperabilitási megállapodás elutasításának jogosságáról. Az ESMA véleményét, az illetékes felvigyázók, illetve a kibocsátó központi bank véleményeit valamennyi érintett központi szerződő fél számára hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben az e véleményekben tükröződő értékelés eltér az érintett illetékes hatóság értékelésétől, a hatóság az ESMA, az illetékes felvigyázók, illetve a kibocsátó központi bank véleményét figyelembe véve újragondolja álláspontját.”

Magyarázat

A KBER tagjainak felvigyázóként és kibocsátó központi bankként fennálló, jogszabályi szerepkörének és feladatköreinek meg kell jelenniük a központi szerződő felek interoperabilitási megállapodásai jóváhagyási eljárásban is.

40. módosítás

A rendelettervezet 50. cikkének (4) bekezdése

„(4) Az ESMA 2012. június 30-ig iránymutatást vagy ajánlásokat bocsát ki az interoperabilitási megállapodások értékelésének következetessé, hatékonnyá és eredményessé tétele érdekében, a …/…/EU rendelet [az ESMA-rendelet] 8. cikkében rögzített eljárással összhangban.”

„(4) Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben2012. június 30-ig iránymutatást vagy ajánlásokat bocsát ki az interoperabilitási megállapodások értékelésének következetessé, hatékonnyá és eredményessé tétele érdekében, a …/…/EU rendelet [az ESMA-rendelet] 8. cikkében rögzített eljárással összhangban.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepkörének és feladatainak meg kell jelennie a központi szerződő felekre vonatkozó interoperabilitási megállapodásainak egységes, hatékony és eredményes értékelésének megteremtését célzó iránymutatások és ajánlások kiadására is.

41. módosítás

A rendelettervezet 52. cikkének (3) bekezdése

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap az (1) bekezdésben említett, az ESMA általi nyilvántartásba vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepkörének és feladatainak meg kell jelennie az ESMA-hoz kereskedési adattárként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem részletszabályait meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadásában is.

42. módosítás

A rendelettervezet 52. cikkének (4) bekezdése

„(4) Az (1) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap az ESMA-hoz benyújtandó, nyilvántartásba vétel iránti kérelem formátumát meghatározó végrehajtási standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA az említett standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az említett standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepkörének és feladatainak meg kell jelennie az ESMA-hoz kereskedési adattárként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem formátumát meghatározó végrehajtási standardok elfogadásában is.

43. módosítás

A rendelettervezet 60. cikkének (1) bekezdése

„(1) Az ESMA az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén törli a kereskedési adattárat a nyilvántartásból:

[…]”

„(1) Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén törli a kereskedési adattárat a nyilvántartásból:

[…]”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepkörének és feladatainak meg kell jelennie az ESMA által kereskedési adattárként történő nyilvántartásba vétel visszavonása tekintetében is.

44. módosítás

A rendelettervezet 63. cikkének (4) bekezdése

„(4) Az ESMA-nak együttműködési megállapodásokat kell kötnie azon harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszere a (3) bekezdés értelmében e rendelettel egyenértékűnek tekinthető. E megállapodások biztosítják, hogy az uniós hatóságok azonnali és folyamatos hozzáféréssel rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információhoz. Ezek a megállapodások meghatározzák legalább a következőket:

[…]”

„(4) Az ESMA-nak a KBER tagjaival szoros együttműködésben együttműködési megállapodásokat kell kötnie azon harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi, felvigyázói és felügyeleti keretrendszere a (3) bekezdés értelmében e rendelettel egyenértékűnek tekinthető. E megállapodások biztosítják, hogy az uniós hatóságok azonnali és folyamatos hozzáféréssel rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információhoz. Ezek a megállapodások meghatározzák legalább a következőket:

[…]”

Magyarázat

Fontos, hogy a KBER tagjai vegyenek részt a harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival való együttműködési megállapodások létrehozásában annak érdekében, hogy biztosítsák azok megfelelő szabályozási hatókörét és a kereskedési adattárakra vonatkozó felvigyázói kérdésekben való megfelelő együttműködést.

45. módosítás

A rendelettervezet 67. cikkének (2) bekezdése

„(2) A kereskedési adattár a következő jogalanyok számára teszi elérhetővé a szükséges információkat:

az ESMA;

b)	a 6. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettség alá eső vállalkozásokat felügyelő illetékes hatóságok;

c)	a kereskedési adattárhoz hozzáférő központi szerződő feleket felügyelő illetékes hatóság;

d)	a KBER érintett központi bankjai.”

„(2) A kereskedési adattár a következő jogalanyok számára teszi elérhetővé a szükséges információkat:

az ESMA;

b)	a 6. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettség alá eső vállalkozásokat felügyelő illetékes hatóságok;

c)	a kereskedési adattárhoz hozzáférő központi szerződő feleket felügyelő illetékes hatóság;

d)	az illetékes felügyelők;

e)	a nyilvántartott pénzügyi eszközök legfontosabb pénznemeit kibocsátó központi bankok;

f)	a KBER tagjai statisztikai feladataik ellátásának céljaira;

az ERKT.”

Magyarázat

A KBER tagjainak felvigyázóként és kibocsátó központi bankként fennálló, jogszabályi szerepkörének és feladatköreinek, és statisztikai feladatainak meg kell jelenniük a kereskedési adattárak átláthatósága és adatelérhetősége tekintetében is. Mindemellett, amint az már az eurorendszer Európai Bizottság tőzsdén kívüli származtatott eszközök piacai rugalmasságát fokozó lehetséges kezdeményezésekről folytatott nyilvános konzultációjához való, 2009. szeptemberi hozzászólásában (elérhető az EKB honlapján, a http://www.ecb.europa.eu címen) is szerepel, az EKB a kereskedési adattárakat a pénzpiaci operatív eljárások és átláthatóság fokozásának elengedhetetlen eszközének tekinti, különösen a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piaca és adott esetben az elsődleges eszközök tekintetében. Különösen, ha a kereskedési adattárak egyes termékek tekintetében átfogó lefedettséget érnek el, a szabályozó és felügyeleti hatóságok, illetve pénzpiaci szereplők számára időszerű áttekintést nyújthatnak az adott piacon a kitettségek felgyülemléséről és megoszlásáról. Ilyen módon a központi kereskedési adattárak szerephez juthatnak azon adatok szolgáltatóiként is – lehetőség szerint összehasonlítható formátumban és az uniós statisztikai keretrendszernek megfelelően –, melyek szükségesek ahhoz, hogy az illetékes hatóságok a felbukkanó pénzügyi kockázatok tekintetében korai figyelmeztető mechanizmust hozhassanak létre. Ezen indokok alapján az EKB javasolja, hogy az ERKT-tel egészítsék ki azon hatóságok, intézetek és testületek jegyzékét, amelyek megkapják a központi kereskedési adattáraktól a szükséges információkat.

46. módosítás

A rendelettervezet 67. cikkének (4) bekezdése

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap az (1) és (2) bekezdésben említett információk részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét legkésőbb 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap az (1) és (2) bekezdésben említett információk részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok elfogadására.

[…]

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét legkésőbb 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.”

Magyarázat

A KBER tagjai felvigyázói területen jogszabály alapján fennálló szerepkörének és feladatainak meg kell jelennie a kereskedési adattárak által közzéteendő adatok, illetve az ESMA-hoz és más illetékes hatóságokhoz (mint az ESRB) feladataik teljesítésének céljaira benyújtandó információk részleteit.

(1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

Top