EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019D0021(01)

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1311 határozata (2019. július 22.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatáról (EKB/2019/21)

OJ L 204, 2.8.2019, p. 100–122 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 08/11/2022

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2019/1311/oj

2.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/100


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/1311 HATÁROZATA

(2019. július 22.)

a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatáról (EKB/2019/21)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első francia bekezdésére, 12.1. cikkére, 18.1. cikke második francia bekezdésére és 34.1. cikke második francia bekezdésére,

mivel:

(1)

Az EKB/2014/34 határozat (1) kétéves időszak alatt, 2014 és 2016 között lefolytatandó célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-k) sorozatáról (TLTRO-I) rendelkezik, az (EU) 2016/810 európai központi banki határozat (EKB/2016/10) (2) pedig a 2016 júniusa és 2017 márciusa között lefolytatandó TLTRO-k második sorozatáról (TLTRO-II).

(2)

2019. március 7-én a Kormányzótanács az árstabilitással kapcsolatos feladata ellátása során úgy határozott, hogy a 2019 szeptembere és 2021 márciusa között lefolytatandó hét célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletből álló új sorozatot (TLTRO-III) indít, kétéves futamidőkkel. A TLTRO-III célja hozzájárulni a kedvező banki hitelezési feltételek megőrzéséhez és támogatni az alkalmazkodó monetáris politikai irányvonalat azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro. Ezzel az intézkedéssel összefüggésben a figyelembe vehető hitelnyújtás magában foglalja a nem pénzügyi magánszektornak nyújtott hiteleket, a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek kivételével. Az egyéb fennálló rendkívüli intézkedésekkel együtt a TLTRO-III célja a hozzájárulás ahhoz, hogy az inflációs ráták visszaálljanak a középtávon 2 % alatti, azonban ahhoz közeli szintre.

(3)

Azon intézmények részvételének megkönnyítése érdekében, amelyek szervezeti okokból csoportszerkezet útján vesznek fel hitelt az eurorendszertől, a TLTRO-k első és második sorozatához hasonlóan a TLTRO-III-ban lehetővé kell tenni a csoport alapon való részvételt, meghatározott feltételek mellett. A csoportrészvételt az előírt feltételek teljesülése esetén, a csoport egy meghatározott tagján keresztül kell megvalósítani. Emellett a csoporton belüli likviditásmegosztáshoz kapcsolódó kérdések kezelése érdekében a tagok közötti szoros kapcsolatok alapján létrehozott csoportok esetében minden csoporttagnak írásban formálisan is meg kell erősítenie a csoportban való részvételét. Az (EU) 2016/810 határozat (EKB/2016/10) szerinti TLTRO-II-k céljára elismert TLTRO-csoportnak az értesítésre és elismerésre vonatkozó bizonyos eljárások alapján TLTRO-III-csoportként képesnek kell lennie részt venni a TLTRO-III-ban.

(4)

Az összes TLTRO-III keretében hitelként felvehető teljes összeg a résztvevő nem pénzügyi magánszektor részére nyújtott figyelembe vehető hiteleinek 2019. február 28-án fennálló állománya alapján kerül megállapításra, figyelembe véve a TLTRO-III résztvevő által az (EU) 2016/810 határozat (EKB/2016/10) szerinti TLTRO-II alapján korábban felvett és még kinnlevő összegeket. Továbbá a nem pénzügyi magánszektor részére nyújtott olyan figyelembe vehető hiteleket, amelyeket nem értékesítési célból értékpapírosítottak (azaz az értékpapírosítással létrehozott eszközfedezetű értékpapírokat teljes mértékben megtartják), bizonyos feltételek mellett ugyancsak figyelembe lehet venni a résztvevő hitelfelvételi keretének kiszámítása céljára. Ez javítani fogja a hitelfelvételi keret és a gazdaságnak történő hitelnyújtás között fennálló kapcsolatot.

(5)

Minden egyes TLTRO-III-ra felső ajánlati korlátot kell alkalmazni. Az ajánlatok nagysága korlátozásának célja az ajánlatok néhány műveletre való túlzott koncentrációjának elkerülése.

(6)

Az adott TLTRO-III-ra vonatkozó kamatláb a résztvevő 2019. április 1. és 2021. március 31. közötti hitelezési tevékenysége alapján kerül meghatározásra, az e határozatban rögzített elvekkel összhangban.

(7)

Minden egyes TLTRO-III futamideje két év. Az első TLTRO-hoz és a TLTRO-II-höz képest rövidebb futamidőre tekintettel a résztvevőknek nem állhat rendelkezésére a TLTRO-III-k keretében allokált összegek önkéntes visszafizetésének lehetősége azok lejárta előtt.

(8)

A TLTRO-III-ban részt venni kívánó intézményekre bizonyos adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak. A szolgáltatott adatok a következő célokra kerülnek felhasználásra: a) a hitelfelvételi keret meghatározása; b) az alkalmazandó referenciaérték kiszámítása; c) a résztvevők teljesítményének értékelése a referenciaértékeikre tekintettel; és d) az eurorendszer feladatainak ellátásához szükséges egyéb elemzési célok. A tervek szerint továbbá azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k), és amelyek a szolgáltatott adatokat kapják, ezen adatok tekintetében az eurorendszeren belül adatcserét folytathatnak, amennyiben ez a TLTRO-III-keretrendszer megfelelő végrehajtásához és eredményességének elemzéséhez, valamint az eurorendszer egyéb elemzési céljaira szükséges, az ezekhez szükséges mértékben. A jelentett adatok az eurorendszeren belül megoszthatók a rendelkezésre bocsátott adatok megerősítése céljából.

(9)

Annak érdekében, hogy a hitelintézetek számára elegendő idő álljon rendelkezésre az első TLTRO-III-hoz kapcsolódó operatív előkészületek megtételére, e határozatnak indokolatlan késedelem nélkül hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „nettó hitelnyújtási referenciaérték”: azon figyelembe vehető nettó hitelnyújtás összege, amelyet a résztvevőnek a 2019. április 1. és 2021. március 31. közötti időszakban túl kell lépnie ahhoz, hogy jogosult legyen a TLTRO-III keretében történő hitelfelvételére vonatkozó olyan kamatlábra, amely alacsonyabb, mint az alkalmazott kezdeti kamatláb, és amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

2.   „állomány-referenciaérték”: a résztvevő figyelembe vehető hitelei 2019. március 31-i állományának és a résztvevő nettó hitelnyújtási referenciaértékének összege, amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

3.   „ajánlati korlát”: az a legmagasabb összeg, amelyet egy adott résztvevő hitelként valamely TLTRO-III keretében felvehet, és amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

4.   „hitelfelvételi keret”: az a teljes összeg, amelyet egy adott résztvevő hitelként az összes TLTRO-III keretében felvehet, és amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

5.   „hitelintézet”: az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (3) 2. cikkének 14. pontjában meghatározott hitelintézet;

6.   „az állomány-referenciaértéktől való eltérés”: az a százalékpont, amellyel a résztvevőnek 2019. április 1-je és 2021. március 31-e között nyújtott figyelembe vehető hitelek nőttek vagy csökkentek tekintettel az állomány-referenciaértékére, amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

7.   „figyelembe vehető hitelek”: az azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme az euro, a 2533/98/EK tanácsi rendelet (4) 1. cikkének 4. pontjában meghatározott értelemben rezidens nem pénzügyi vállalatoknak és a háztartásoknak (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) nyújtott hitelek, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően, a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek kivételével;

8.   „figyelembe vehető nettó hitelnyújtás”: a figyelembe vehető hitelek formájában történő bruttó hitelnyújtás, csökkentve a figyelembe vehető hitelek állományából egy meghatározott időszak alatt visszafizetett összegekkel, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően;

9.   „pénzügyi közvetítő vállalat” (PKV): az 1075/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/40) (5) 1. cikkének 1. pontjában meghatározott pénzügyi közvetítő vállalat;

10.   „első referencia-időszak”: a 2018. április 1-jétől2019. március 31-ig tartó időszak;

11.   „PKV-kód”: valamely PKV egyedi azonosító kódja a PKV-k jegyzékében, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 3. cikkével összhangban statisztikai célból vezet és közzétesz;

12.   „a kamatláb ösztönző kiigazítása”: a TLTRO-III-k keretében hitelként felvett összegre alkalmazandó kamatláb csökkentése, amennyiben van ilyen, a maximális kamatláb és a minimális kamatláb közötti átlagos különbség hányadában kifejezve, amely az I. mellékletben meghatározott részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

13.   „jogalany-azonosító”: az ISO 17442 szabványnak megfelelő, valamely jogalanyhoz hozzárendelt alfanumerikus hivatkozási kód;

14.   „monetáris pénzügyi intézmény” (MPI): az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (6) 1. cikkének a) pontjában meghatározott monetáris pénzügyi intézmény;

15.   „MPI-kód”: valamely MPI egyedi azonosító kódja az MPI-k jegyzékében, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 4. cikkével összhangban statisztikai célból vezet és közzétesz;

16.   „figyelembe vehető hitelek állománya”: a mérlegben szereplő figyelembe vehető hitelek állománya, a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek kivételével, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően;

17.   „résztvevő”: az (EU) 2015/510 iránymutatással (EKB/2014/60) összhangban az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfél, amely a TLTRO-III tendereljárásaiban egyéni alapon vagy csoport alapon vezető intézményként ajánlatokat nyújt be, és amelyre a TLTRO-III tendereljárásaiban való részvételével összefüggő valamennyi jog és kötelezettség vonatkozik;

18.   „referencia-állomány”: a figyelembe vehető hitelek állománya és a 6. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőség választása esetén a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományának összege 2019. február 28-án;

19.   „érintett NKB”: egy adott résztvevő vonatkozásában azon tagállam NKB-ja, amelyben a résztvevő letelepedett;

20.   „második referencia-időszak”: a 2019. április 1-jétől2021. március 31-éig tartó időszak;

21.   „értékpapírosítás”: a következő tranzakciók: a) az (EU) 2017/2402 (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott hagyományos értékpapírosítás; vagy b) az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkének 2. pontjában meghatározott értékpapírosítás, amelynek része az értékpapírosított hitelek valamely PKV-ra történő átruházása;

22.   „nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek”: olyan figyelembe vehető hitelek, amelyeket valamely résztvevő vagy valamely TLTRO-III-csoport tagja kezdeményezett és értékpapírosított, amely során az értékpapírosítással létrehozott eszközfedezetű értékpapírokat 100 %-ban megtartja a résztvevő vagy a TLTRO-III-csoport tag.

2. cikk

A célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozata

(1)   Az eurorendszer hét TLTRO-III-t hajt végre, az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően.

(2)   Egy adott TLTRO-III a vonatkozó elszámolási napot követően két évvel jár le, az önkéntes korai visszafizetés lehetősége nélkül, olyan napon, amely egybeesik az eurorendszer valamely fő refinanszírozási műveletének elszámolási napjával, az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően.

(3)   A TLTRO-III:

a)

likviditásbővítő penziós ügylet;

b)

az NKB-k által decentralizált módon kerül végrehajtásra;

c)

lebonyolítása standard tender útján történik; és

d)

lebonyolítása rögzített kamatú tendereljárások formájában történik.

(4)   Az általános feltételek, amelyek alapján az NKB-k készek hitelműveleteket végezni, e határozat eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandók a TLTRO-III tekintetében. E feltételek magukban foglalják a nyíltpiaci műveletek folytatására vonatkozó eljárásokat, az eurorendszer hitelműveletei céljára az ügyfelek és a fedezetek elfogadhatóságát meghatározó kritériumokat és az ügyfelek kötelezettségeinek nemteljesítése esetén alkalmazandó szankciókat. E feltételeket a refinanszírozási műveletekre alkalmazandó általános és ideiglenes jogi keretek rögzítik, az NKB-k szerződéses és/vagy szabályozási nemzeti kereteiben végrehajtottaknak megfelelően.

(5)   Az ezen határozat és az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) vagy a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekre alkalmazandó jogi keretet rögzítő bármely más EKB jogi aktus és/vagy az azt nemzeti szinten végrehajtó nemzeti rendelkezések közötti ellentmondás esetén ez a határozat alkalmazandó.

3. cikk

Részvétel

(1)   Valamely intézmény a TLTRO-III-ban egyéni alapon akkor vehet részt, ha az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfél.

(2)   Az intézmények a TLTRO-III-ban csoport alapon TLTRO-III-csoport alakítása útján vehetnek részt. A csoport alapon történő részvétel a 4. cikkben rögzített, alkalmazandó hitelfelvételi keret és a referenciaértékek kiszámítása, valamint a 6. cikkben rögzített, ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek szempontjából bír jelentőséggel. A csoport alapon történő részvételre a következő korlátozások vonatkoznak:

a)

egy intézmény nem lehet egynél több TLTRO-III-csoport része;

b)

a TLTRO-III-ban csoport alapon részt vevő intézmény egyéni alapon nem vehet részt;

c)

a vezető intézményként kijelölt intézmény a TLTRO-III-csoport egyetlen olyan tagja, amely a TLTRO-III tendereljárásokban részt vehet; és

d)

a TLTRO-III-csoport összetétele és vezető intézménye – e cikk (5) és (6) bekezdése fenntartásával – az összes TLTRO-III alatt változatlan marad.

(3)   A TLTRO-III-ban TLTRO-III-csoport útján való részvételhez a következő feltételeknek kell teljesülniük.

a)

Az e bekezdés d) pontjában említett kérelmet megelőző hónap utolsó napjától egy adott csoport minden egyes tagja:

i.

a csoport valamely másik tagjához fűződő szoros kapcsolattal rendelkezik, a „szoros kapcsolat” (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 138. cikkében meghatározott értelmében, és az ott található, az „ügyfélre”, a „garanciavállalóra”, a „kibocsátóra” vagy az „adósra” való hivatkozások a csoport tagjára való hivatkozásként értendők; vagy

ii.

az 1745/2003/EK európai központi banki rendelettel (EKB/2003/9) (8) összhangban az eurorendszernél közvetett módon, a csoport valamely másik tagján keresztül tart kötelező tartalékot, vagy a csoport valamely más tagja arra használja, hogy az eurorendszernél közvetett módon kötelező tartalékot tartson.

b)

A csoport kijelöl egy tagot a csoport vezető intézményének. A vezető intézmény az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfél.

c)

A TLTRO-III-csoport valamennyi tagja olyan tagállamban letelepedett hitelintézet, amelynek pénzneme az euro, továbbá eleget tesz az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 55. cikkének a), b) és c) pontjában rögzített feltételeknek.

d)

Az e) pont fenntartásával a vezető intézmény az NKB-jánál kérelmezi a csoport részvételét az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően. A kérelem a következőket tartalmazza:

i.

a vezető intézmény neve;

ii.

a TLTRO-III-csoportba felveendő valamennyi intézmény MPI-kódjának és nevének felsorolása;

iii.

a csoportkérelem alapjának kifejtése, beleértve a csoport tagjai közötti szoros kapcsolatok és/vagy közvetett tartalékképzési viszonyok felsorolását, minden egyes tagot annak MPI-kódjával azonosítva;

iv.

azon csoporttagok esetében, amelyek megfelelnek az a) pont ii. alpontjában rögzített feltételeknek: a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítés arról, hogy TLTRO-III-csoportjának minden tagja formálisan akként döntött, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoportban tagként részt vesz, és elfogadja, hogy TLTRO-III-ban egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként nem vesz részt, annak megfelelő bizonyítékával együtt, hogy a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítést az aláírásra jogosultak írták alá. A vezető intézmény a TLTRO-III-csoporttagjai vonatkozásában megadhatja a szükséges megerősítést, amennyiben olyan megállapodások – például a kötelező tartalék közvetett módon való tartása érdekében az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. cikkének (2) bekezdése alapján létrejött megállapodások – állnak fenn, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyíltpiaci műveleteiben. Az érintett NKB az érintett csoporttagok NKB-ivel együttműködve ellenőrizheti a szóban forgó írásbeli megerősítés érvényességét; és

v.

azon csoporttagok esetében, amelyekre az a) pont i. alpontja vonatkozik: 1. írásbeli megerősítés az érintett csoporttag azon formális döntéséről, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoportban tagként részt vesz, és a TLTRO-III-ban egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként nem vesz részt; és 2. annak megfelelő – az adott csoporttag NKB-ja által megerősített – bizonyítéka, hogy e formális döntést az alkalmazandó joggal összhangban a tag vállalati struktúrájának legmagasabb döntéshozatali szintjén (mint az igazgatótanács vagy azzal egyenértékű testület) hozták.

e)

Az (EU) 2016/810 határozat (EKB/2016/10) szerinti TLTRO-II-k céljára elismert TLTRO-II-csoport részt vehet TLTRO-III-csoportként a TLTRO-III-ban, felvéve, hogy vezető intézménye erről írásbeli értesítést küld az érintett NKB-nak az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően. Az értesítés a következőket tartalmazza:

i.

a TLTRO-II-csoport azon tagjainak felsorolása, amelyek formálisan úgy döntöttek, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoport tagjai lesznek, és a TLTRO-III-ban nem vesznek részt egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként. Azon csoporttagok esetében, amelyek megfelelnek az a) pont ii. alpontjában rögzített feltételeknek, a vezető intézmény megteheti a szükséges értesítést, amennyiben a d) pont iv. alpontjában említett olyan megállapodások állnak fenn, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyíltpiaci műveleteiben. Az érintett NKB az érintett csoporttagok NKB-ivel együttműködve ellenőrizheti e felsorolás érvényességét; és

ii.

a vezető intézmény NKB-ja által kérhető megfelelő bizonyíték arról, hogy azt az aláírásra jogosultak írták alá.

f)

A vezető intézménynek kérnie kell az NKB-je megerősítését, hogy a TLTRO-III-csoportot elismerték. E megerősítés kiadása előtt az érintett NKB a TLTRO-III-csoport potenciális összetételére vonatkozó értékelése szempontjából releváns további információkat kérhet a vezető intézménytől. A csoportkérelem értékelése során az érintett NKB szükség szerint figyelembe veszi a csoporttagok NKB-inek bármely értékelését is, például adott esetben a d) vagy e) ponttal összhangban szolgáltatott dokumentáció ellenőrzését.

E határozat alkalmazásában a konszolidált felügyelet alatt álló hitelintézetek, beleértve az ugyanazon hitelintézet fióktelepeit, a TLTRO-III-csoportként történő elismerés céljára szintén megfelelő kérelmezőknek tekintendők, és megfelelően eleget kell tenniük az e cikkben rögzített feltételeknek. Ez megkönnyíti a TLTRO-III-csoport létrehozását az ilyen intézmények között, amennyiben azok ugyanazon jogi személy részét alkotják. Az ilyen jellegű TLTRO-III-csoport létrehozásának vagy összetétele módosításának megerősítésére a (3) bekezdés d) pontjának v. alpontja, illetve a (6) bekezdés b) pontja ii. alpontjának 5. tétele alkalmazandó.

(4)   Amennyiben a TLTRO-III-csoportként történő elismerés iránti kérelemben szereplő egy vagy több intézmény nem tesz eleget a (3) bekezdésben rögzített feltételeknek, az érintett NKB részlegesen elutasíthatja a javasolt csoport kérelmét. Ebben az esetben a kérelmet benyújtó intézmények dönthetnek úgy, hogy a szükséges feltételeknek eleget tevő csoporttagokra korlátozódó összetételű TLTRO-III-csoportként járnak el, vagy visszavonják a TLTRO-III-csoportként történő elismerés iránti kérelmet.

(5)   Kivételes esetekben, objektív indokok fennállása esetén a Kormányzótanács határozhat úgy, hogy eltér a (2) és a (3) bekezdésben megjelölt feltételektől.

(6)   Az (5) bekezdés sérelme nélkül, a (3) bekezdéssel összhangban elismert csoport összetétele az alábbi körülmények esetén változhat:

a)

A csoport valamely tagja kizárásra kerül a TLTRO-III-csoportból, amennyiben már nem tesz eleget a (3) bekezdés a) vagy c) pontjában foglalt követelményeknek. Az érintett csoporttag NKB-ja tájékoztatja a vezető intézményt arról, hogy a csoporttag nem felel meg e követelményeknek.

Ebben az esetben a szóban forgó vezető intézmény értesíti az érintett NKB-t a csoportja tagjának jogállásában bekövetkezett változásról.

b)

Amennyiben a TLTRO-III-csoport vonatkozásában a (3) bekezdés d) pontjában említett kérelmet megelőző hónap utolsó napját követően további szoros kapcsolatok jöttek létre, vagy köztük további kötelező tartalékok eurorendszernél történő közvetett tartására került sor, a TLTRO-III-csoport összetétele megváltozhat annak érdekében, hogy tükrözze az új csoporttag felvételét, feltéve, hogy:

i.

a vezető intézmény kérelmezi NKB-jánál a TLTRO-III-csoport összetételében bekövetkezett változás elismerését az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően;

ii.

az i. alpontban említett kérelem a következőket tartalmazza:

1.

a vezető intézmény neve;

2.

a TLTRO-III-csoport új összetételébe felvenni kívánt valamennyi intézmény MPI-kódjának és nevének felsorolása;

3.

a kérelem alapjának kifejtése, beleértve a csoport tagjai közötti szoros kapcsolatokban és/vagy közvetett tartalékképzési viszonyokban bekövetkezett változások részleteit (minden egyes tagot annak MPI-kódjával azonosítva);

4.

azon csoporttagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának i. alpontja vonatkozik: a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítés arról, hogy TLTRO-III-csoportjának minden tagja formálisan akként döntött, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoportban tagként részt vesz, és TLTRO-III-ban egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként nem vesz részt. A vezető intézmény a TLTRO-III-csoporttagjai vonatkozásában kiadhatja a szükséges igazolást, amennyiben olyan megállapodások – például a kötelező tartalék közvetett módon való tartása érdekében az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. cikkének (2) bekezdése alapján létrejött megállapodások – állnak fenn, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyíltpiaci műveleteiben. Az érintett NKB az érintett csoporttagok NKB-ivel együttműködve ellenőrizheti ezen írásbeli megerősítés érvényességét; és

5.

azon csoporttagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának i. alpontja vonatkozik: írásbeli megerősítés minden további csoporttag azon formális döntéséről, hogy a szóban forgó TLTRO-III-csoportban tagként részt vesz, és a TLTRO-III-ban egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-III-csoport tagjaként nem vesz részt, valamint az írásbeli megerősítést a TLTRO-III-csoportnak a régi és az új összetételben egyaránt szereplő minden tagjának azon formális döntéséről, hogy hozzájárul a TLTRO-III-csoport új összetételéhez, a (3) bekezdés d) pontjának v. alpontjában leírtak szerinti – az adott csoporttag NKB-ja által megerősített – megfelelő bizonyítékkal együtt; és

iii.

a vezető intézmény számára az NKB-je megerősítette, hogy a megváltozott TLTRO-III-csoportot elismerték. E megerősítés kiadása előtt az érintett NKB a TLTRO-III-csoport új összetételére vonatkozó értékelése szempontjából releváns további információkat kérhet a vezető intézménytől. A csoportkérelem értékelése során az érintett NKB-nak figyelembe kell vennie a csoporttagok NKB-inek bármely szükséges értékelését is, például a ii. alponttal összhangban szolgáltatott dokumentáció ellenőrzését.

c)

Amennyiben a TLTRO-III-csoport vonatkozásában a (3) bekezdés d) pontjában említett kérelmet megelőző hónap utolsó napját követően a TLTRO-III-csoport tagjait érintő egyesülés, befolyásszerzés vagy szétválás következik be, és ez a művelet nem vezet a figyelembe vehető hitelek körét érintő változáshoz, a TLTRO-III-csoport összetétele megváltozhat annak érdekében, hogy tükrözze az egyesülést, befolyásszerzést vagy szétválást, feltéve, hogy a b) pontban rögzített feltételek teljesülnek.

(7)   Amennyiben a TLTRO-III-csoport összetételében bekövetkezett változásokat a Kormányzótanács az (5) bekezdéssel összhangban elfogadta, vagy a TLTRO-III-csoportok összetételében a (6) bekezdéssel összhangban következtek be változások, a Kormányzótanács eltérő döntése hiányában a következők érvényesülnek:

a)

azon változások tekintetében, amelyekre az (5) bekezdés vagy a (6) bekezdés b) vagy c) pontja vonatkozik, a vezető intézmény a TLTRO-III-csoportja új összetétele alapján csak azt követően vehet részt TLTRO-III-ban, hogy NKB-ja megerősítette számára a TLTRO-III-csoport új összetételének elismerését; és

b)

azon intézmény, amely már nem tagja TLTRO-III-csoportnak, nem vehet részt további TLTRO-III-ban, sem egyéni alapon, sem más TLTRO-III-csoport tagjaként, kivéve, ha az (1), (3) vagy (6) bekezdéssel összhangban új részvételi kérelmet nyújt be.

(8)   Amennyiben a vezető intézmény elveszíti az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfélkénti jogállását, TLTRO-III-csoportjának elismerése megszűnik, és a vezető intézmény köteles a TLTRO-III keretében felvett összegek visszafizetésére.

4. cikk

Hitelfelvételi keret, ajánlati korlát és referenciaértékek

(1)   Az egyéni résztvevőkre vonatkozó hitelfelvételi keretek az adott egyéni résztvevő referencia-állományára vonatkozó hiteladatok alapján kerülnek kiszámításra. A valamely TLTRO-III-csoport vezető intézményének minősülő résztvevőre vonatkozó hitelfelvételi keret a TLTRO-III-csoport valamennyi tagja referencia-állományaira vonatkozó aggregált hiteladatok alapján kerül kiszámításra.

(2)   Az egyes résztvevők hitelfelvételi kerete a teljes referencia-állományuk 30 %-ának felel meg, csökkentve az adott TLTRO-III résztvevő által az (EU) 2016/810 határozat (EKB/2016/10) alapján a TLTRO-II keretében korábban felvett és a TLTRO-III elszámolási időpontjában még kintlévő összegekkel, figyelemmel a résztvevő által az(EU) 2016/810 határozat (EKB/2016/10) 6. cikkével összhangban benyújtott, korai visszafizetésre vonatkozó, jogilag kötelező erejű értesítésre. A vonatkozó technikai számításokat az I. melléklet vázolja.

(3)   Amennyiben az (EU) 2016/810 határozat (EKB/2016/10) szerinti TLTRO-II-k céljára elismert TLTRO-csoport tagja nem kíván a megfelelő TLTRO-III-csoport tagjává válni, az adott hitelintézet mint egyéni résztvevő TLTRO-III szerinti hitelfelvételi kerete kiszámítása céljából az adott intézményt úgy kell tekinteni, mint amely a TLTRO-II-k keretében hitelként olyan összeget vett fel, amely megfelel a TLTRO-II-csoport vezető intézménye által a TLTRO-II keretében felvett és a TLTRO-III elszámolási időpontjában még kintlévő összeg, valamint a csoporttag figyelembe vehető hiteleinek a TLTRO-II-csoport figyelembe vehető hiteleihez viszonyított, 2016. január 31-én fennálló aránya szorzatának. Ez utóbbi összeget a vezető intézmény TLTRO-III szerinti hitelfelvételi kerete kiszámításának céljából le kell vonni a vonatkozó TLTRO-III-csoport által a TLTRO-II-k keretében hitelként felvettnek tekintendő összegből.

(4)   A valamely TLTRO-III keretében az egyes résztvevőkre vonatkozó ajánlati korlát: i. a korábbi TLTRO-III-k keretében felvett összegekkel csökkentett hitelfelvételi keret; vagy ii. a teljes referencia-állomány egytizede közül az alacsonyabb. Ezt az összeget az adott résztvevőre vonatkozó felső ajánlati korlátnak kell tekinteni, és a felső ajánlati korlátot meghaladó ajánlatokra vonatkozó, az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 36. cikkében rögzített szabályok alkalmazandóak. A vonatkozó technikai számításokat az I. melléklet vázolja.

(5)   A résztvevő nettó hitelnyújtási referenciaértéke az első referencia-időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtás alapján kerül meghatározásra, az alábbiak szerint:

a)

azon résztvevők vonatkozásában, amelyek az első referencia-időszakban pozitív vagy nulla figyelembe vehető nettó hitelnyújtást jelentenek, a nettó hitelnyújtási referenciaérték nulla;

b)

azon résztvevők vonatkozásában, amelyek az első referencia-időszakban negatív figyelembe vehető nettó hitelnyújtást jelentenek, a nettó hitelnyújtási referenciaérték az első referencia-időszakban figyelembe vehető nettó hitelnyújtással egyenlő.

A vonatkozó technikai számításokat az I. melléklet vázolja. A nettó hitelnyújtási referenciaérték nulla azon résztvevők vonatkozásában, amelyek működési engedélyét 2019. február 28-át követően adták ki, kivéve, ha a Kormányzótanács objektíven indokolt esetben eltérően határoz.

(6)   A résztvevő állomány-referenciaértékét a figyelembe vehető hitelek 2019. március 31-i állománya és a nettó hitelnyújtási referenciaérték összegeként kell meghatározni. A vonatkozó technikai számításokat az I. melléklet vázolja.

5. cikk

Kamat

(1)   A (2) bekezdés fenntartásával a valamely TLTRO-III keretében hitelként felvett összegre alkalmazandó kamatlábat az adott TLTRO-III élettartama alatt az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes átlagos kamatláb felett 10 bázisponttal kell megállapítani.

(2)   Az azon résztvevők által hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatlábnak, amelyek figyelembe vehető nettó hitelnyújtása a második referencia-időszakban meghaladja a nettó hitelnyújtási referenciaértéküket, alacsonyabbnak kell lennie az (1) bekezdésben meghatározott kamatlábnál, és lehet olyan, hogy 10 bázisponttal meghaladja az adott TLTRO-III élettartama alatt a betéti rendelkezésre állásra érvényes átlagos kamatlábat, az állomány-referenciaértéktől való eltéréstől függően. A részletes rendelkezéseket és számításokat az I. melléklet vázolja.

(3)   Az állomány-referenciaértéktől való eltérést, a kamatláb ösztönző kiigazítását, amennyiben van ilyen, és a végső kamatlábakat az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárral összhangban közölni kell a résztvevőkkel.

(4)   A kamatot az adott TLTRO-III lejáratakor utólag kell kiegyenlíteni.

(5)   Amennyiben a valamely NKB szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseivel összhangban az NKB rendelkezésére álló korrekciós intézkedések alkalmazása következtében egy résztvevőnek a TLTRO-III kintlévő összegeket azelőtt kell visszafizetnie, hogy az állomány-referenciaértéktől való eltérést vagy - amennyiben van ilyen - a kamatláb ösztönző kiigazítását közölték volna a résztvevővel, az adott résztvevő által az egyes TLTRO-III-k keretében hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatlábat az adott TLTRO-III élettartama alatt az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes átlagos kamatláb felett 10 bázisponttal kell megállapítani a visszafizetés NKB által előírt időpontjáig. Amennyiben az állomány-referenciaértéktől való eltérésnek és - amennyiben van ilyen - a kamatláb ösztönző kiigazításának a résztvevővel történő közlését követően írnak elő ilyen visszafizetést, a résztvevő által az egyes TLTRO-III-k keretében felvett összegekre alkalmazandó kamatlábat az állomány-referenciaértéktől való eltérés figyelembevételével kell meghatározni.

6. cikk

Adatszolgáltatási követelmények

(1)   A TLTRO-III résztvevőinek be kell nyújtaniuk az érintett NKB részére a II. mellékletben meghatározott adatszolgáltatási sablonokban azonosított adatokat, az alábbiak szerint:

a)

a referencia-állományt a résztvevő hitelfelvételi keretének és ajánlati korlátainak megállapítása érdekében, és az első referencia-időszakra vonatkozó adatokat a résztvevő referenciaértékeinek megállapítása érdekében (a továbbiakban: első jelentés); és

b)

a második referencia-időszakra vonatkozó adatokat az alkalmazandó kamatlábak megállapítása érdekében (a továbbiakban: második jelentés).

(2)   Az adatokat az alábbiakkal összhangban kell szolgáltatni:

a)

az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptár;

b)

a II. mellékletben rögzített iránymutatások; és

c)

az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) IV. mellékletében meghatározott, a pontosságra és a koncepcionális megfelelésre vonatkozó minimumszabályok.

(3)   Azok a résztvevők, akik figyelembe kívánják venni a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket a hitelfelvételi keretkiszámítása céljából, azáltal élnek ezzel a lehetőséggel, hogy a valamennyi nem értékesítési célból értékpapírosított hitelre vonatkozó, a II. mellékletben részletezett kiegészítő tételt ezen kiegészítő tételek könyvvizsgáló általi értékelésével együtt rendelkezésre bocsátják a következő szabályok szerint:

a)

Az első vagy a második TLTRO-III művelet résztvevői részt vehetnek olyan első jelentés alapján, amely nem tartalmazza a kiegészítő tételeket. Annak érdekében azonban, hogy a második vagy harmadik műveletre vonatkozó hitelfelvételi keret és ajánlati korlát kiszámításánál figyelembe vegyék a nem értékesítési célból értékpapírosított hiteleket, a kiegészítő tételeket és a kiegészítő tételek könyvvizsgáló általi értékelését az érintett NKB rendelkezésére kell bocsátani az ezen művelekekhez kapcsolódó első jelentésre vonatkozó, az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidő előtt;

b)

Az először a harmadik vagy azt követő TLTRO-III műveletben részt vevő résztvevőknek az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidőig az érintett NKB rendelkezésére kell bocsátani a kiegészítő tételeket tartalmazó első jelentést és a kiegészítő tételek könyvvizsgáló általi értékelését egyaránt.

(4)   A résztvevők által benyújtott jelentésben használt fogalmakat az e fogalmakra vonatkozóan az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) szereplő fogalommeghatározásokkal összhangban kell értelmezni.

(5)   A TLTRO-III-csoportok vezető intézményeinek a TLTRO-III-csoport valamennyi tagja tekintetében összesített adatokat tükröző jelentéseket kell benyújtaniuk. Ezenkívül a vezető intézmény NKB-ja, vagy a vezető intézmény NKB-jával történő egyeztetés alapján a TLTRO-III-csoport egy tagjának NKB-ja előírhatja azt, hogy a vezető intézmény minden egyes csoporttag vonatkozásában tételes adatokat szolgáltasson.

(6)   A résztvevőknek biztosítaniuk kell, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján benyújtott adatok minőségét külső könyvvizsgáló értékelje, a következő szabályokkal összhangban:

a)

a könyvvizsgáló első jelentésre vonatkozó értékelését az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidőig kell az érintett NKB rendelkezésére bocsátani;

b)

a könyvvizsgáló második jelentésre vonatkozó értékelésének eredményeit az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidőig kell az érintett NKB rendelkezésére bocsátani;

c)

a könyvvizsgáló értékelésének a (2) és (4) bekezdésben meghatározott követelményekre kell összpontosítania. A könyvvizsgáló különösen:

i.

értékeli a szolgáltatott adatok pontosságát annak ellenőrzése révén, hogy a résztvevő figyelembe vehető hiteleinek köre – vezető intézmény esetén beleértve a TLTRO-III-csoporttagjai figyelembe vehető hiteleit – megfelel-e a figyelembe vehetőség kritériumainak;

ii.

ellenőrzi, hogy a szolgáltatott adatok megfelelnek-e a II. mellékletben részletezett iránymutatásoknak és az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) bevezetett fogalmaknak;

iii.

ellenőrzi, hogy a szolgáltatott adatok összeegyeztethetőek-e az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján összeállított adatokkal;

iv.

ellenőrzi, hogy fennállnak-e az adatok sértetlenségének, pontosságának és következetességének megerősítésére szolgáló ellenőrzések és eljárások; és

v.

a kiegészítő tételek tekintetében pozitív bizonyosságot nyújtó szolgáltatás, vagyis a jelentett adatok pontosságát és helytállóságát igazoló eljárás útján biztosítja, hogy hogy a résztvevő referencia-állományának kiszámítása céljából figyelembe vett nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek megfelelnek a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket kezdeményező résztvevő vagy TLTRO-III-csoport tag által 100 %-ban megtartott vonatkozó eszközfedezetű értékpapíroknak.

Csoport alapon történő részvétel esetén a könyvvizsgáló értékelésének eredményeit meg kell osztani a TLTRO-III-csoport egyéb tagjainak NKB-ivel is. A résztvevő NKB-jének kérésére az ezen bekezdés alapján elvégzett értékelések részletes eredményeit ezen NKB rendelkezésére kell bocsátani, és csoportrészvétel esetén ezt követően meg kell osztani a csoporttagok NKB-ival.

d)

A könyvvizsgáló értékelésének legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

i.

az alkalmazott könyvvizsgálati eljárás fajtája;

ii.

a vizsgált időszak;

iii.

az elemzett dokumentáció;

iv.

a könyvvizsgálók által a 6. cikk (6) bekezdésének c) pontjában szereplő feladatok ellátása során alkalmazott módszerek leírása;

v.

adott esetben valamennyi olyan értékpapírosító gazdasági egység azonosítója (megfelelően PKV-kód, illetve jogalany-azonosító), amely birtokolja a c) pont v. alpontjában hivatkozott nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket, és a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket kezdeményező résztvevő vagy TLTRO-III csoport tag MPI-kódja;

vi.

a iv. pontban leírt módszerek alkalmazását követő kiigazítások, amennyiben vannak ilyenek;

vii.

annak megerősítése, hogy az adatszolgáltatási sablonokba bevitt adatok összhangban vannak a résztvevők belső rendszereiben szereplő információval; és

viii.

a külső könyvvizsgálat eredményeként kialakított végleges megállapítások vagy értékelés.

Az eurorendszer további útmutatással szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a könyvvizsgáló általi értékelést hogyan kell lefolytatni, ebben az esetben a résztvevőknek biztosítaniuk kell, hogy ezt az útmutatást a könyvvizsgálók értékelésük során alkalmazzák.

(7)   A (8) bekezdés fenntartásával a TLTRO-III-csoport összetételében bekövetkező változást vagy a résztvevő figyelembe vehető hiteleinek körét érintő vállalati átszervezést – így összeolvadást, befolyásszerzést vagy szétválást (ideértve a résztvevő szanálásából vagy felszámolásából eredőt is) – követően a résztvevő NKB-jától kapott útmutatásoknak megfelelően egy felülvizsgált első jelentést kell benyújtani. Az érintett NKB értékeli a felülvizsgálat hatását és meghozza a megfelelő intézkedéseket. Ilyen intézkedés lehet többek között az azon hitelként felvett összegek visszafizetésére vonatkozó követelmény, amelyek a TLTRO-III-csoport összetételében bekövetkezett változás vagy a vállalati átszervezés figyelembevételével meghaladják a vonatkozó hitelfelvételi keretet. A szóban forgó résztvevő, amely lehet a vállalati átszervezést követően újonnan létrejött szervezet, a felülvizsgálat hatása értékelésének elősegítése érdekében az érintett NKB által kért bármely további információt rendelkezésre bocsát.

(8)   A (7) bekezdéstől eltérően nem szükséges az első jelentés felülvizsgálata, helyette a figyelembe vehető hitelekre gyakorolt lényeges hatást lehet rögzíteni a második jelentésben kiigazításként a következő esetekben:

a)

a vállalati átszervezés olyan intézményeket érint, amelyek a vállalati átszervezést megelőzően felügyeleti intézkedés vagy szanálási intézkedés hatálya alatt álltak, és ezek az intézkedések az érintett NKB által megerősítetten a második referencia-időszak legalább felében valóban akadályozták hitelnyújtási képességüket;

b)

a vállalati átszervezés olyan résztvevő általi szerzést foglal magában, amelyet a második referencia-időszak utolsó hat hónapjában hajtottak végre; vagy

c)

az érintett NKB olyanként értékeli a csoport összetételében bekövetkező változás vagy a vállalati átszervezés hatását, hogy az nem igényel felülvizsgált jelentést.

A b) és a c) esetben a résztvevők továbbra is választhatják az első jelentés felülvizsgálatát a vállalati átszervezés figyelembevételéhez.

(9)   A résztvevők által e cikk alapján rendelkezésre bocsátott adatokat az eurorendszer felhasználhatja a TLTRO-III-keretrendszer végrehajtásához, valamint a keret eredményességének értékeléséhez és az eurorendszer egyéb elemzési céljaira. E célból az e cikk alapján jelentett adatokat megkapó NKB-k kicserélhetik ezeket az adatokat az eurorendszerben. Az e cikk alapján jelentett adatok az eurorendszeren belül megoszthatók a rendelkezésre bocsátott adatok megerősítése céljából is.

7. cikk

Az adatszolgáltatási követelmények nem teljesítése

(1)   Amennyiben egy résztvevő nem nyújt be valamely jelentést vagy nem tesz eleget az ellenőrzésre vonatkozó követelményeknek, illetve a szolgáltatott adatokban hibák kerülnek azonosításra, az alábbiak alkalmazandók:

a)

Ha a résztvevő a vonatkozó határidőre nem bocsátja az érintett NKB rendelkezésére az első jelentést, hitelfelvételi kerete nulla értéken kerül megállapításra.

b)

Ha a résztvevő az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-III-ra vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidőig nem bocsátja az érintett NKB rendelkezésére a könyvvizsgáló első jelentésre vonatkozó értékelésének eredményeit, a résztvevőnek vissza kell fizetnie a TLTRO-III keretében felvett minden összeget a következő irányadó refinanszírozási művelet elszámolási napján, az adott TLTRO-III élettartama alatt az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes átlagos kamatlábat 10 bázisponttal meghaladó kamatlábbal.

c)

Ha a résztvevő a vonatkozó határidőre nem bocsátja az érintett NKB rendelkezésére a második jelentést, az adott TLTRO-III élettartama alatt az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes átlagos kamatlábat 10 bázisponttal meghaladó kamatlábat kell alkalmazni a résztvevő által a TLTRO-III keretében felvett összegekre, egy további napi 500 euro összegű, de legfeljebb 15 000 euróig terjedő bírsággal a második jelentés benyújtásáig. A bírság halmozódik, és akkor kerül felszámításra, amikor az érintett NKB megkapja a második jelentést, vagy amikor elérik a bírság maximális összegét, ha addig az időpontig sem érkezik be a második jelentés.

d)

Ha a résztvevő a vonatkozó határidőre nem bocsátja az érintett NKB rendelkezésére a második jelentésre vonatkozó könyvvizsgálói értékelés eredményeit, az adott TLTRO-III élettartama alatt az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes átlagos kamatlábat 10 bázisponttal meghaladó kamatlábat kell alkalmazni a résztvevő által a TLTRO-III keretében felvett összegekre.

e)

Ha a résztvevő más módon nem tesz eleget a 6. cikk (6) bekezdésében vagy (7) bekezdésében szereplő kötelezettségeknek, az adott TLTRO-III élettartama alatt az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes átlagos kamatlábat 10 bázisponttal meghaladó kamatlábat kell alkalmazni a résztvevő által a TLTRO-III keretében felvett összegekre.

f)

Ha a résztvevő a 6. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzéssel összefüggésben vagy más módon a jelentésekben benyújtott adatokban hibákat azonosít, a pontatlanságot és a hiányosságot is beleértve, a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről az érintett NKB-t. Ha az érintett NKB-t ilyen hibákról, pontatlanságokról vagy hiányosságokról értesítették, vagy az ilyen hibák, pontatlanságok vagy hiányosságok más módon a tudomására jutottak: i. a résztvevő a szóban forgó hiba, pontatlanság vagy hiányosság hatása értékelésének elősegítése érdekében az érintett NKB által kért bármely további információt a legrövidebb időn belül rendelkezésre bocsátja; és ii. az érintett NKB megfelelő intézkedéseket hozhat, ideértve a vonatkozó értékek újraszámolását, amely hatással lehet a résztvevő által a TLTRO-III-k keretében felvett hitelekre alkalmazott kamatlábra, és a hitelként felvett azon összegek visszafizetésére vonatkozó követelményt, amely összegek a hiba, pontatlanság vagy hiányosság következtében meghaladják a résztvevő hitelfelvételi keretét.

(2)   Az (1) bekezdés nem érinti az EKB/2010/10 határozat (9) alapján az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkozásában kiszabható szankciókat.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2019. augusztus 3-án lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. július 22-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  Az EKB/2014/34 határozata (2014. július 29.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekkel kapcsolatos intézkedésekről (HL L 258., 2014.8.29., 11. o.).

(2)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/810 határozata (2016. április 28.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek második sorozatáról (EKB/2016/10) (HL L 132., 2016.5.21., 107. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

(4)  A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).

(5)  Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (EKB/2013/40) (HL L 297., 2013.11.7., 107. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(8)  Az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (2003. szeptember 12.) a kötelező tartalékok alkalmazásáról (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.).

(9)  Az EKB/2010/10 határozat (2010. augusztus 19.) a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek nem teljesítéséről (HL L 226., 2010.8.28., 48. o.).


I. MELLÉKLET

A CÉLZOTT HOSSZABB LEJÁRATÚ REFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK HARMADIK SOROZATÁNAK LEFOLYTATÁSA

1.   A hitelfelvételi keret és az ajánlati korlát kiszámítása

A célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatának (TLTRO-III) résztvevőjére – akár egyéni alapon, akár TLTRO-III-csoport vezető intézményeként jár el – hitelfelvételi keret vonatkozik. A számított hitelfelvételi keretet 10 000 eurónként felfelé kell kerekíteni.

A TLTRO-III egyéni résztvevőjére vonatkozó hitelfelvételi keretet azon referencia-állomány alapján kell kiszámítani, amely a figyelembe vehető hitelek állományából és a 6. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőség választása esetén nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelekből tevődik össze 2019. február 28-án. A valamely TLTRO-III-csoport vezető intézményére vonatkozó hitelfelvételi keretet az adott TLTRO-III-csoport valamennyi tagja tekintetében a referencia-állomány alapján kell kiszámítani.

A hitelfelvételi keret a résztvevő (1) referencia-állományának 30 %-a mínusz a résztvevő által az (EU) 2016/810 határozat (EKB/2016/10) szerinti célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-II-k) keretében felvett és a megfelelő TLTRO-III elszámolási időpontjában még kintlévő összegeknek felel meg, vagy nulla, ha ez az összeg negatív, azaz:

BAk = max(0,3 × OR 2019. febr OBk , 0), ahol k = 1,…,7.

Itt a BAk a TLTRO-III k szerinti hitelfelvételi keret (ahol k = 1,…,7), OR 2019. febr a résztvevő 2019. február 28-i referencia-állománya, és az OB k a résztvevő által a TLTRO-II keretében hitelként felvett és a TLTRO-III k elszámolási időpontjában még kintlévő összeg.

A valamely TLTRO-III keretében az egyes résztvevőkre vonatkozó ajánlati korlát: a) a korábbi TLTRO-III keretében felvett összegekkel csökkentett BAk hitelfelvételi keret; vagy b) a teljes referencia-állomány egytizede közül az alacsonyabb. Legyen Ck ≥ 0 a résztvevő hitelfelvétele a TLTRO-III k keretében, és Ck BLk , ahol BLk a k műveletben az ezen résztvevőre vonatkozó ajánlati korlát, a következő meghatározás szerint:

BL 1 = min(BA 1, 0,1 × OR 2019. febr )

és

Formula

ahol k = 2,…,7.

2.   A referenciaértékek kiszámítása

Legyen az NLm a résztvevő figyelembe vehető nettó hitelnyújtása az m naptári hónapban, amelyet a résztvevő új figyelembe vehető hiteleinek bruttó forgalma az adott hónapban mínusz a II. mellékletben meghatározottak szerinti figyelembe vehető hitelek törlesztéseiként kell kiszámítani.

Jelölje NLB az adott résztvevő nettó hitelezési referenciaértékét. Ez a következőképpen kerül meghatározásra:

NLB = min (NL 2018. ápr + NL 2018. máj + … + NL 2019. márc , 0)

Ez azt jelenti, hogy ha a résztvevő az első referencia-időszakban pozitív vagy nulla figyelembe vehető nettó hitelnyújtással rendelkezik, akkor NLB = 0. Ha azonban a résztvevő az első referencia-időszakban negatív figyelembe vehető nettó hitelnyújtással rendelkezik, akkor NLB = NL 2018. ápr + NL 2018. máj + … + NL 2019. márc .

Jelölje OAB a résztvevő állomány-referenciaértékét. Ez a következőképpen kerül meghatározásra:

OAB = max (OL 2019. márc + NLB, 0)

Itt OL 2019. márc a figyelembe vehető hitelek 2019 márciusának végén fennálló állománya

3.   A kamatláb kiszámítása

Jelölje NS 2021. márc a 2019. április 1. és 2021. március 31. közötti időszak figyelembe vehető nettó hitelnyújtásának és a figyelembe vehető hitelek 2019. március 31-i állományainak az összeadásával kapott összeget; ez a következőképpen kerül kiszámításra: NS 2021. márc = OL 2019. márc + NL 2019. ápr +… + NL 2021. márc .

Most jelölje EX az NS 2021. márc -nak az állomány-referenciaértéktől való százalékos eltérését, vagyis

Formula

Az Ex 15 tizedesjegyre kerekített százalékban kerül kifejezésre. Ahol az OAB nullával egyenlő, úgy tekintendő, hogy az EX 2,5-tel egyenlő.

Legyen Formula a TLTRO-III időtartama alatt érvényes irányadó refinanszírozási művelet (MRO) átlagos kamatlába k éves százalékos arányként kifejezve, és legyen Formula a TLTRO-III k időtartama alatt érvényes betéti rendelkezésre állás átlagos kamatlába, éves százalékos arányként kifejezve, azaz:

Formula

Formula

A fenti egyenletekben nk (ahol k = 1,..7) jelöli a TLTRO-III k napok számát, MROk,t jelöli a TLTRO-III k t-edik napján az MRO-ra alkalmazott kamatlábat, ha erre az MRO-ra rögzített kamatozású teljes allokálási szabály vonatkozik, vagy MROk,t jelöli a TLTRO-III k t-edik napján az MRO-ra alkalmazott minimális ajánlati kamatlábat, ha erre az MRO-ra változó kamatozású tendereljárás keretében kerül sor, éves százalékos arányként kifejezve. A fenti egyenletekben DFk,t jelöli a TLTRO-III k t-edik napján a betéti rendelkezésre állásra alkalmazott kamatlábat, éves százalékos arányként kifejezve.

Legyen a kamatláb ösztönző kiigazítása, a maximális kamatláb (Formula) és a minimális kamatláb (Formula) közötti átlagos különbség hányadában kifejezve iri; legyen a TLTRO-III k-ra alkalmazott kamatláb, éves százalékos arányként kifejezve, rk ; iri és rk meghatározása a következő:

a)

Ha a résztvevő 2021. március 31-én nem lépi túl a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét, a résztvevő által a TLTRO-III keretében hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatlábat az adott TLTRO-III élettartama alatt az MRO-ra érvényes átlagos kamatláb felett 10 bázisponttal kell meghatározni, vagyis

ha EX ≤ 0, akkor iri = 0 % és Formula

b)

Ha a résztvevő 2021. március 31-én legalább 2,5 %-kal túllépi a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét, a résztvevő által a TLTRO-III keretében hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb az adott TLTRO-III élettartama alatt a betéti rendelkezésre állásra érvényes átlagos kamatláb felett 10 bázisponttal van, vagyis

ha EX ≥ 2,5, akkor iri = 100 % és Formula

c)

Ha a résztvevő 2021. március 31-én túllépi a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét, azonban kevesebb mint 2,5 %-kal, a résztvevő által a TLTRO-III keretében hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb lineárisan változik attól a százaléktól függően, amellyel a résztvevő a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét túllépte, vagyis

ha 0 < EX < 2,5, akkor Formula és Formula

A kamatláb ösztönző kiigazítása (iri) 15 tizedesjegyre kerekítve kerül kifejezésre.

A kamatláb (rk ) éves százalékos arányként kerül kifejezésre, a negyedik tizedesjegyre lefelé kerekítve.


(1)  A „résztvevőre” vonatkozó hivatkozásokat az egyéni résztvevőkre, illetve a TLTRO-III-csoportokra is érteni kell.


II. MELLÉKLET

A CÉLZOTT HOSSZABB LEJÁRATÚ REFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK HARMADIK SOROZATA – IRÁNYMUTATÁSOK AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI SABLONOK ÁLTAL ELŐÍRT ADATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ

1.   Bevezetés (1)

Ezek az iránymutatások a TLTRO-III résztvevői által a 6. cikkel összhangban benyújtandó adatjelentések összeállítására vonatkozó útmutatásokat tartalmaznak. Az adatszolgáltatási követelményeket az e melléklet végén található adatszolgáltatási sablonok mutatják. Ezek az iránymutatások részletezik továbbá a műveletekben részt vevő TLTRO-III-csoportok vezető intézményeire vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket.

A 2. és 3. szakasz általános információkat nyújt az adatok összeállításáról és benyújtásáról, a 4. szakasz pedig bemutatja a jelentendő mutatókat.

2.   Általános információk

A hitelfelvételi keret kiszámításához alkalmazandó mértékek a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekhez és az MPI-k által euroövezeti háztartásoknak (2) nyújtott hitelekhez kapcsolódnak, kivéve a lakáscélú hiteleket, valamennyi pénznemben. A 6. cikkel összhangban két adatjelentést kell benyújtani: az első jelentés lefedi a referencia-állományra vonatkozó adatokat és az első referencia-időszakra vonatkozó adatokat, és a második jelentés lefedi a második referencia-időszakra vonatkozó adatokat. Az összegeket a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások esetén külön kell jelenteni. A figyelembe vehető hitelek állományait ki kell igazítani az értékpapírosított vagy más módon átruházott és a mérlegből ki nem vezetett hitelek tekintetbe vétele érdekében, mindazonáltal a résztvevők választhatják a 6. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőséget arra, hogy a hitelfelvételi keretük kiszámítása céljára hozzáadják a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket, a mérlegbeli megjelenésüktől függetlenül. Részletes információkra van szükség továbbá ezen tételek releváns alkategóriáira, valamint azon hatásokra vonatkozóan, amelyek változást eredményeznek a figyelembe vehető hitelek állományaiban, de nem kapcsolódnak figyelembe vehető nettó hitelnyújtáshoz (a továbbiakban: az állományok kiigazításai), a hitelértékesítésekre és hitelvásárlásokra, valamint az egyéb hitelátruházásokra is kiterjedően.

Az összegyűjtött információk felhasználását illetően a referencia-állományra vonatkozó adatok a hitelfelvételi keret megállapításához kerülnek felhasználásra. Ezenkívül az első referencia-időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtásra vonatkozó adatok a nettó hitelnyújtási referenciaérték és az állomány-referenciaérték kiszámításához kerülnek felhasználásra. A második referencia-időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtásra vonatkozó adatok a hitelezés alakulásának, és következésképpen az alkalmazandó kamatlábaknak az értékeléséhez kerülnek felhasználásra. Minden egyéb mutató az információk belső összhangjának, valamint az információknak az eurorendszeren belül gyűjtött statisztikai adatokkal való összhangjának ellenőrzésére, valamint a TLTRO-III-program hatásának részletes figyelemmel kísérésére szolgál.

Az adatjelentések kitöltését alátámasztó általános keretet az MPI mérlegstatisztikákkal kapcsolatban az euroövezeti MPI-kre vonatkozó, az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott adatszolgáltatási követelmények adják meg. Így különösen a hitelek tekintetében az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy azokat „névleges hónap végi állományként kell jelenteni, bruttó összegben. Ebből az összegből ki kell zárni a megfelelő számviteli szabályokban meghatározott leírásokat és kivezetéseket. A […] hitelek más eszközzel és forrással nem nettósíthatók”. Ugyanakkor, a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályok alóli kivételként, amelyek azt is jelentik, hogy a hitelekre vonatkozó adatokat a céltartalékokkal növelve kell jelenteni, a 8. cikk (4) bekezdése rögzíti, hogy az „NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron [azaz azok ügyleti értékén], feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi”. A nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleket nem kell a céltartalékok levonásával jelenteni, ha kivezetik azokat a mérlegből. Az alábbiakban részletesebben is áttekintésre kerülnek azok a hatások, amelyeket az általános mérlegstatisztikai útmutatástól való ezen eltérés az adatjelentések összeállítására nézve eredményez.

Az 1071/2013/EU rendeletet (EKB/2013/33) az adatjelentések összeállítása során alkalmazandó fogalommeghatározások vonatkozásában is referenciadokumentumként kell használni. Lásd különösen az 1. cikket az általános fogalommeghatározásokért, valamint a II. melléklet 2. és 3. részét a „hitelek” által lefedendő instrumentumok kategóriáinak, illetve a résztvevők szektorainak meghatározásáért. Fontos, hogy a mérlegstatisztikai keretrendszerben a hitelek után járó felhalmozott kamatkövetelést főszabály szerint annak felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben és nem pedig a tényleges pénzbevétel időpontjában), de azt nem kell figyelembe venni a hitelek állományaira vonatkozó adatokban. A tőkésített kamatot ugyanakkor rögzíteni kell az állományokban.

Bár az MPI-k az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) követelményeinek megfelelően a legtöbb jelentendő adatot már összeállítják, a TLTRO-III-ban ajánlatot tevő résztvevőknek bizonyos kiegészítő információkat össze kell állítaniuk. A mérlegstatisztika módszertani keretrendszere, amelyet az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv (3) rögzít, tartalmaz minden szükséges háttérinformációt, amely ezen kiegészítő adatok összeállításához szükséges; további részletek az egyes mutatók meghatározására vonatkozó 4. pontban találhatók.

3.   Általános adatszolgáltatási útmutatások

a)   Az adatszolgáltatási sablonok szerkezete

A sablonok azon referencia-időszakokra való hivatkozásokat tartalmaznak, amelyekre az adatok vonatkoznak, és a mutatókat két hasábra csoportosítják: az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelek, és az euroövezeti háztartásoknak nyújtott MPI-hitelek, kivéve a lakáscélú hiteleket. A sárgával jelölt valamennyi cellában az adatok az egyéb cellákba bevitt adatokból kerülnek kiszámításra a megadott képletek alapján. A sablonok tartalmaznak az adatok belső összhangjának ellenőrzésére szolgáló szabályokat is.

A TLTRO-III keretében két jelentés létezik:

Az első jelentés a referencia-állományokra a hitelfelvételi keret és az ajánlati korlátok kiszámítása céljából vonatkozó, kitöltött A. adatszolgáltatási sablont írja elő. A 6. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőséget választó résztvevőknek rendelkezésre kell bocsátani a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelekre vonatkozó kiegészítő tételeket és a könyvvizsgáló ezen tételekre vonatkozó értékelését a 6. cikk (6) bekezdése c) pontja v. alpontjának megfelelően. Az első jelentés előírja továbbá a kitöltött B. sablont az „első referencia-időszak”, azaz a 2018. április 1-jétől2019. március 31-ig tartó időszak tekintetében a figyelembe vehető nettó hitelnyújtás és a mutatók kiszámítása céljából.

A második jelentés a „második referencia-időszak”, azaz a 2019. április 1-jétől2021. március 31-éig tartó időszak tekintetében írja elő a kitöltött B. adatszolgáltatási sablont a figyelembe vehető nettó hitelnyújtás kiszámítása, valamint az alkalmazandó kamatlábak alapjául szolgáló mutatókkal szembeni összehasonlítás céljából.

A B. sablonban az állományokra vonatkozó mutatókat az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap vége és az adatszolgáltatási időszak vége szerinti állapotban kell jelenteni; így az első referencia-időszak vonatkozásában az állományokat a 2018. március 31-i és a 2019. március 31-i állapot szerint kell jelenteni, a második referencia-időszak vonatkozásában pedig az állományokat a 2019. március 31-i és a 2021. március 31-i állapot szerint kell jelenteni. A tranzakciókra és a kiigazításokra vonatkozó adatoknak viszont tartalmazniuk kell minden olyan jelentős hatást, amelyre az adatszolgáltatási időszakban kerül sor.

b)   A TLTRO-III-csoportokra vonatkozó adatszolgáltatás

A TLTRO-III-ban való csoportrészvétel esetén az adatokat főszabály szerint összevont alapon kell jelenteni. Ugyanakkor azon tagállamok nemzeti központi bankjainak, amelyek pénzneme az euro (NKB-k) lehetőségük van arra, hogy az adatokat az egyedi intézmények szintjén gyűjtsék, ha ezt szükségesnek látják.

c)   Az adatjelentések továbbítása

A kitöltött adatjelentéseket a 6. cikkben foglaltak szerint az érintett NKB részére kell továbbítani a TLTRO-III-ra vonatkozó, az EKB honlapján közzétett indikatív naptárral összhangban, amely meghatározza az egyes adattovábbítások által lefedendő referencia-időszakokat is, valamint azt, hogy melyik adat-évjáratokat kell használni az adatok összeállítása során.

d)   Az adatok egysége

Az adatokat ezer eurós nagyságrendben kell jelenteni.

4.   Fogalommeghatározások

E szakasz tartalmazza a jelentendő tételek fogalommeghatározásait; az adatszolgáltatási sablonokban használt számozás zárójelben szerepel.

a)   A figyelembe vehető hitelek állományai (1. és 4.)

Az ezekben a mezőkben található adatokat a következő mérlegtételek vonatkozásában jelentett adatokból számítják: a „Mérlegben szereplő állományok” (1.1. és 4.1.) mínusz „A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományai” (1.2. és 4.2.), plusz a „Céltartalékok állománya” (1.3. és 4.3.). Ez utóbbi alfogalom csak azokban az esetekben releváns, amikor – az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal ellentétben – a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik.

A figyelembe vehető hitelek állományainak alapul szolgáló tételei a következők:

i.

Mérlegben szereplő állományok (1.1. és 4.1.)

Ez a tétel az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak és az euroövezeti háztartásoknak nyújtott hitelek állományaiból áll, kivéve a lakáscélú hiteleket. A felhalmozott kamat, a tőkésített kamattal ellentétben, nem kerül figyelembevételre a mutatókban.

E cellák közvetlenül kapcsolódnak az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 2. részében (az 1. táblázat 2. rovata a havi állományokról) foglalt követelményekhez.

Az adatjelentésekben szerepeltetendő tételek részletesebb meghatározásáért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 4.3. szakaszát.

ii.

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományai (1.2. és 4.2.)

Ez a tétel a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományaiból áll. Minden értékpapírosítási tevékenységet jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a bevont pénzügyi közvetítő vállalatok hol rezidensek. Nem tartoznak bele ebbe a tételbe az eurorendszernek monetáris politikai hitelműveletek céljára olyan hitelkövetelések formájában fedezetként rendelkezésre bocsátott hitelek, amelyek a mérlegből való kivezetés nélküli átruházáshoz vezetnek.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. része (a havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat 5.1. rovata) lefedi a mérlegből való kivezetés nélkül a nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott értékpapírosított hitelekre vonatkozó szükséges információkat, de nem írja elő azok cél szerinti bontását. Ezenkívül a mérlegből való kivezetés nélkül más módon (azaz nem értékpapírosítás révén) átruházott hitelek állományaira az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) nem terjed ki. Erre tekintettel az adatjelentések összeállítása érdekében az MPI-k belső adatbázisaiból történő különálló adatkivonás szükséges.

Az adatjelentésekben szerepeltetendő tételekre vonatkozó további részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 4.3.11. szakaszát.

iii.

Céltartalékok állománya (1.3. és 4.3.)

Ezek az adatok csak azon intézmények esetében relevánsak, amelyek – az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal ellentétben – a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik. A TLTRO-III-csoportként ajánlatot tevő intézmények esetében ez a követelmény csak a csoport azon intézményeire vonatkozik, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával rögzítik.

Ez a tétel magában foglalja az értékvesztésre és a hitelezési veszteségekre vonatkozó egyéni és kollektív kereteket (még mielőtt a leírásokra, illetve kivezetésekre sor kerül). Az adatoknak utalniuk kell a „Mérlegben szereplő hitelek állományai”-ra (1.1 és 4.1.), kivéve a „Mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek állományai”-t (1.2. és 4.2.).

Amint azt a 2. pont harmadik bekezdése rögzíti, a mérlegstatisztikákban a hiteleket főszabály szerint tőkeösszegükön, állományként kell jelenteni, és a megfelelő céltartalékokat a „Tőke és tartalékok”-hoz kell rendelni. Ilyen esetekben a céltartalékokra vonatkozó külön információkat nem kell jelenteni. Ugyanakkor azon esetekben, amikor a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, ezt a kiegészítő információt jelenteni kell annak érdekében, hogy valamennyi MPI vonatkozásában teljes mértékben összehasonlítható adatok kerüljenek begyűjtésre.

Ahol az a gyakorlat, hogy a hitelek állományát a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az NKB-knak lehetősége van arra, hogy az ezen információkra vonatkozó adatszolgáltatást önkéntessé tegyék. Ugyanakkor az ilyen esetekben a TLTRO-III-keretrendszer alapján végzett számítások a mérlegben szereplő hiteleknek a céltartalékok összegével csökkentett állományán fognak alapulni (4).

További részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében a „Tőke és tartalékok” meghatározásában a céltartalékokra vonatkozó hivatkozást.

b)   Figyelembe vehető nettó hitelnyújtás (2.)

E cellák rögzítik az adatszolgáltatási időszak alatt történő nettó hitelnyújtást (tranzakciókat). Az adatok az altételekben – nevezetesen „Bruttó hitelnyújtás” (2.1.) mínusz „Törlesztések” (2.2.) – jelentett számadatok alapján kerülnek kiszámításra.

Az adatszolgáltatási időszak alatt újratárgyalt hiteleket a „Törlesztések” és a „Bruttó hitelnyújtás” alatt is jelenteni kell abban az időpontban, amikor az újratárgyalásra sor kerül. A kiigazítási adatoknak tartalmazniuk kell a hitel-újratárgyaláshoz kapcsolódó hatásokat.

Az ezen időszak alatt visszafordított tranzakciókat (azaz az időszak alatt nyújtott és visszafizetett hiteleket) főszabály szerint a „Bruttó hitelnyújtás” és a „Törlesztések” alatt is jelenteni kell. Ugyanakkor az ajánlatot tevő MPI-k számára az is megengedett, hogy az adatjelentések összeállítása során ne vegyék figyelembe ezeket a műveleteket, amennyiben ez könnyítené a rájuk nehezedő adatszolgáltatási terhet. Ebben az esetben tájékoztatniuk kell az érintett NKB-t, és az állományok kiigazításaira vonatkozó adatokból szintén ki kell hagyni az ezen visszafordított műveletekhez kapcsolódó hatásokat. Ez a kivétel nem vonatkozik az adott időszakban nyújtott azon hitelekre, amelyek értékpapírosítottak vagy más módon átruházottak.

A hitelkártya-tartozásokat, a megújuló hiteleket és a folyószámlahiteleket is figyelembe kell venni. Ezen instrumentumok vonatkozásában az adatszolgáltatási időszak alatt felhasznált vagy felvett összegek következtében az egyenlegekben bekövetkezett változásokat a nettó hitelnyújtás helyettesítő értékeként kell felhasználni. A pozitív összegeket a „Bruttó hitelnyújtás” (2.1.) alatt, míg a negatív összegeket (pozitív előjellel) a „Törlesztések” (2.2.) alatt kell jelenteni.

i.

Bruttó hitelnyújtás (2.1.)

Ez a tétel az adatszolgáltatási időszakban a bruttó új hitelek forgalmából, mínusz a bármely hitelszerzésből áll. A hitelkártya-tartozásokhoz, a megújuló hitelekhez és a folyószámlahitelekhez kapcsolódóan nyújtott hitelekre vonatkozó adatokat szintén jelenteni kell, a fent részletezettek szerint.

Az időszak alatt a fogyasztói egyenlegekhez – például a kamat tőkésítése (szemben a kamatfelhalmozással) és a díjak miatt – hozzáadott összegeket szintén jelenteni kell.

ii.

Törlesztések (2.2.)

Ez a tétel az adatszolgáltatási időszak alatti tőketörlesztések forgalmából áll, kivéve azokat, amelyek a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományaihoz kapcsolódnak. A hitelkártya-tartozásokhoz, a megújuló hitelekhez és a folyószámlahitelekhez kapcsolódó törlesztéseket szintén jelenteni kell, a fent részletezettek szerint.

A még nem tőkésített, felhalmozott kamathoz kapcsolódó kamatfizetéseket, a hitelelidegenítéseket és az állományok egyéb kiigazításait (beleértve a leírásokat és a kivezetéseket is) nem kell jelenteni.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) előírja, hogy a hitel-tőke konverziókat tranzakcióknak kell tekinteni. Mindazonáltal a TLTRO-III adatjelentések összeállítása céljára a hitel-tőke konverziókat, ahol a résztvevő által a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket felváltja a résztvevők által az e nem pénzügyi vállalatokban tartott részesedés, inkább átsorolásként és nem a hitelek törlesztéseként lehet jelenteni, feltéve, hogy a résztvevő által a reálgazdaságnak nyújtott finanszírozás ezáltal nem csökken, az érintett NKB által meghatározottaknak megfelelően. A résztvevő az NKB rendelkezésére fogja bocsátani az összes ahhoz szükséges információt, hogy dönteni tudjon a konverzió kezelésének mikéntjéről.

c)   Az állományok kiigazításai (3)

E cellák a figyelembe vehető hitelek állományaiban az adatszolgáltatási időszakban bekövetkezett azon változások (csökkenések (–) és növekmények (+)) jelentésére szolgálnak, amelyek nem kacsolódnak a figyelembe vehető nettó hitelnyújtáshoz. Az ilyen változások az olyan, az adatszolgáltatási időszak során bekövetkező műveletekből erednek, mint például a hitelek értékpapírosítása és más hitelátruházások, valamint az olyan egyéb kiigazításokból, amelyek az árfolyam-ingadozás következtében bekövetkezett átértékeléshez, a leírásokhoz, illetve kivezetésekhez, valamint átsorolásokhoz kapcsolódnak.

Az állományok kiigazításaira vonatkozó tételek az altételekben jelentett számadatok alapján kerülnek kiszámításra, nevezetesen „Hitelértékesítések és hitelvásárlások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások” (3.1.) plusz „Egyéb kiigazítások” (3.2.).

i.

Hitelértékesítések és egyéb hitelátruházások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások (3.1.)

A hitelállományra hatást gyakorló értékpapírosított hitelek nettó forgalma (3.1A)

Ez a tétel az adatszolgáltatás körébe tartozó hitelállományra hatást gyakorló, az adatszolgáltatási időszak alatt értékpapírosított hitelek nettó összege, beszerzések mínusz elidegenítések alapon számítva (5). Minden értékpapírosítási tevékenységet jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a bevont pénzügyi közvetítő vállalatok hol rezidensek. A hitelátruházásokat nominális értéken a leírások és kivezetések levonásával az eladáskor kell rögzíteni. Ezeket a leírásokat és kivezetéseket (amennyiben azonosíthatók) a 3.2B. tétel alatt kell jelenteni (lásd alább). Azon MPI-k esetében, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az átruházásokat mérleg szerinti értéken kell rögzíteni (azaz nominális értéken a céltartalékok állományának levonásával) (6).

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részében (a havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat és a negyedéves adatokra vonatkozó 5b. táblázat 1.1. rovata) foglalt követelmények fedik le ezeket az elemeket.

A jelentendő tételek részletesebb meghatározásáért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 4.3.11. szakaszát.

A hitelállományra hatást gyakorló, más módon átruházott hitelek nettó forgalma (3.1B)

Ez a tétel az adatszolgáltatás körébe tartozó hitelállományokra hatást gyakorló, az időszak alatt értékpapírosítási tevékenységekhez nem kapcsolódó műveletekben átruházott vagy megszerzett hitelek nettó összegéből áll, beszerzések mínusz elidegenítések alapon számítva. Az átruházásokat nominális értéken a leírások és kivezetések levonásával az eladáskor kell rögzíteni. Ezeket a leírásokat és kivezetéseket (amennyiben azonosíthatók) a 3.2B tétel alatt kell jelenteni. Azon MPI-k esetében, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az átruházásokat mérleg szerinti értéken kell rögzíteni (azaz nominális értéken a céltartalékok állományának levonásával).

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részében foglalt követelmények részben lefedik ezeket az elemeket. A havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat és a negyedéves adatokra vonatkozó 5b. táblázat 1.2. rovatai lefedik a hitelállományra hatást gyakorló, más módon átruházott hitelek nettó forgalmát, de nem foglalják magukban:

(1)

a másik belföldi MPI-re átruházott vagy attól megszerzett hiteleket, beleértve a vállalati átstrukturálásból eredő csoporton belüli átruházásokat is (például egy belföldi MPI leányvállalat által az anya MPI részére történő hitelcsomagátruházások);

(2)

az egyesülésekhez, befolyásszerzésekhez vagy szétválásokhoz fűződő csoporton belüli átszervezések kapcsán felmerülő hitelátruházásokat.

Az adatjelentések összeállítása céljára mindezen hatásokat jelenteni kell. A jelentendő tételekre vonatkozó további részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 4.3.11. szakaszát. Az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 5.6. szakaszában található „Changes in the structure of the MFI sector” (Az MPI szektor szerkezetében bekövetkezett változások) rész tartalmazza a csoporton belüli átruházások részletes leírását, különbséget téve azon esetek között, amikor az átruházásokra elkülönülő gazdasági egységek között kerül sor (például mielőtt ezen egységek közül egy vagy több az egyesülés vagy felvásárlás következtében megszűnik létezni), valamint azok között, amelyekre akkor kerül sor, amikor valamelyik egység megszűnik létezni, amely esetben statisztikai átsorolást kell végezni. Az adatjelentések összeállítása céljára a hatások mindkét esetben azonosak, és az adatokat a 3.1C tétel (és nem a 3.2C tétel) alatt kell jelenteni.

A hitelállományra hatást nem gyakorló, értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó forgalma (3.1C)

Ez a tétel az adatszolgáltatás körébe tartozó hitelállományra hatást nem gyakorló, az adatszolgáltatási időszak alatt értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó összege, beszerzések mínusz elidegenítések alapon számítva. Az átruházásokat nominális értéken a leírások és kivezetések levonásával az eladáskor kell rögzíteni. Ezeket a leírásokat és kivezetéseket (amennyiben azonosíthatók) a 3.2B tétel alatt kell jelenteni. Azon MPI-k esetében, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az átruházásokat mérleg szerinti értéken kell rögzíteni (azaz nominális értéken a céltartalékok állományának levonásával). Nem tartozik bele ebbe a tételbe az eurorendszernek monetáris politikai hitelműveletek céljára olyan hitelkövetelések formájában fedezetként rendelkezésre bocsátott hitelekhez kapcsolódó nettó forgalom, amelyek a mérlegből való kivezetés nélküli átruházáshoz vezetnek.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részében foglalt követelmények részben lefedik ezeket az elemeket. A havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat és a negyedéves adatokra vonatkozó 5b. táblázat 2.1. rovatai lefedik a hitelállományra hatást nem gyakorló, értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó forgalmára vonatkozó adatokat, de a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek nem kerülnek külön azonosításra, ezért ezen adatokat az MPI-k belső adatbázisaiból külön kell kivonni. Ezen túlmenően a fentiekben foglaltak szerint a követelmények nem foglalják magukban:

1.

A másik belföldi MPI-re átruházott vagy attól megszerzett hiteleket, beleértve a vállalati átstrukturálásból eredő csoporton belüli átruházásokat is (például amikor egy belföldi MPI leányvállalat az anya MPI részére hitelcsomagot ruház át);

2.

Az egyesülésekhez, befolyásszerzésekhez vagy szétválásokhoz fűződő csoporton belüli átszervezések kapcsán felmerülő hitelátruházásokat.

Az adatjelentések összeállítása céljára mindezen hatásokat jelenteni kell.

A feltüntetendő tételekre vonatkozó további részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 4.3.11. szakaszát.

ii.

Egyéb kiigazítások (3.2.)

Az egyéb kiigazításokra vonatkozó következő tételeket jelenteni kell a mérlegben szereplő hitelek állománya vonatkozásában, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket.

Árfolyam-ingadozásból eredő átértékelések (3.2A)

Az euróval szembeni árfolyam-ingadozások változásokat idéznek elő a külföldi fizetőeszközben denominált hitelek értékében, amennyiben azok euróban vannak kifejezve. Az ezen hatásokra vonatkozó adatokat negatív (pozitív) előjellel kell jelenteni, amikor azok nettó vonatkozásban az állományok csökkenésére (növekedésére) adnak alapot, és szükségesek a nettó hitelnyújtás és az állományokban bekövetkezett változások teljes összeegyeztetésének lehetővé tétele érdekében.

Ezekre a kiigazításokra az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott követelmények nem terjednek ki. Az adatjelentések céljaira, amennyiben az adatok (vagy közelítések) nem állnak az MPI-k rendelkezésére, azok az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 7.2.2. szakaszában adott útmutatással összhangban számíthatók ki. A javasolt becslési eljárás a számítások körét a főbb pénznemekre korlátozza, és az az alábbi lépéseken alapul:

1.

a figyelembe vehető hiteleknek az időszak kezdetét megelőző hónap végi és az időszak végi állományaira vonatkozó adatok (1. és 4. tétel) a devizanem szerint kerülnek bontásra, az angol fontban, amerikai dollárban, svájci frankban és japán jenben denominált hitelcsomagok összpontosítva. Amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, úgy az állományok mérlegben szereplő teljes összegére vonatkozó adatok, ideértve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket – az 1.1. és a 4.1. tétel – is felhasználhatók;

2.

az egyes hitelcsomagok az alábbiak szerint kezelendők. Az MPI mérlegstatisztikai kézikönyvben szereplő vonatkozó egyenletek számai zárójelben szerepelnek:

az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap végi és az időszak végi állományok az eredeti devizanemre kerülnek átváltásra, a vonatkozó névleges árfolyamok (7) alkalmazásával ([7.2.2.] és [7.2.3.] egyenlet);

a referencia-időszak alatt a külföldi pénznemben denominált állományokban bekövetkezett változásokat az adatszolgáltatási időszak alatti napi árfolyamok átlagos értékének alkalmazásával kell kiszámítani és euróra átszámítani ([7.2.4.] egyenlet);

az előző lépésben kiszámított, az euróra átváltott állományok változása, és az euróban fennálló állományok változása közti különbséget ki kell számítani ([7.2.5.] egyenlet, ellentétes előjellel);

3.

a végső árfolyam-kiigazítás a minden egyes pénznem kiigazításának összegeként kerül becslésre.

További információkért lásd az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 5.8. és 7.2.2. szakaszát.

Leírások illetve kivezetések (3.2B)

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 1. cikkének g) pontjával összhangban a „leírás” a hitel kétessé válása miatt a statisztikai mérlegben nyilvántartott hátralékos hitel közvetlen csökkentése. Hasonlóképpen, ugyanezen rendelet 1. cikkének h) pontjával összhangban a „»kivezetés« a hitel teljes nyilvántartott összegének leírása, melynek eredményeként az eszköz a mérlegből kikerül”. A leírások és kivezetések hatásait negatív, illetve pozitív előjellel kell jelenteni, amikor nettó vonatkozásban az állományok csökkenésére, illetve növekedésére adnak alapot. Ezek az adatok a nettó hitelnyújtás és az állományokban bekövetkezett változások teljes összeegyeztetésének lehetővé tétele érdekében szükségesek.

Ami a mérlegben szereplő hitelek állományaihoz kapcsolódó leírásokat és kivezetéseket illeti, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 4. részében (a havi átértékelési kiigazításokra vonatkozó 1A. táblázat) foglalt minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében összeállított adatok felhasználhatók. Ugyanakkor a hitel-leírásoknak és -kivezetéseknek a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelekre gyakorolt hatásának különválasztása az MPI-k belső adatbázisaiból történő külön adatkivonást tesz szükségessé.

A figyelembe vehető hitelek állományaira (1. és 4. tétel) vonatkozó adatok főszabály szerint kiigazításra kerülnek a céltartalékok állományaira mindazon estekben, amikor a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával rögzítik a statisztikai mérlegben.

Amennyiben a résztvevők jelentik az 1.3. és 4.3. tételt, a hitel-leírásokra és -kivezetésekre vonatkozó adatoknak magukban kell foglalniuk a hitelekre korábban képzett céltartalékok törlését azon hitelek vonatkozásában, amelyek (részben vagy egészben) behajthatatlanná váltak, valamint tartalmazniuk kell a céltartalékokat meghaladó veszteségeket, amennyiben ez alkalmazandó. Hasonlóképpen, amikor egy céltartalékkal fedezett hitel értékpapírosításra vagy más módon átruházásra kerül, ellentétes előjellel olyan leírást vagy kivezetést kell rögzíteni, amely egyenlő a céltartalékok állományával, annak érdekében, hogy a mérlegben szereplő összegben bekövetkezett változásnak megfeleljen, korrigálva a céltartalékok összegével és a nettó forgalom értékével. A céltartalékok idővel változhatnak az értékvesztésre és a hitelveszteségekre vonatkozó új keretekre tekintettel (az esetleges visszafordításokat levonva, beleértve azokat is, amelyekre akkor kerül sor, amikor a hitelfelvevő visszafizette a hitelt). Az ilyen változásokat nem kell rögzíteni az adatjelentésekben a leírások, illetve kivezetések részeként (mivel az adatjelentések az értékeket a céltartalékkal növelten állítják elő) (8).

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek leírása illetve kivezetése hatásának különválasztása nem szükséges, amennyiben a céltartalékokra vonatkozó külön adatok nem vonhatók ki az MPI-k belső adatbázisaiból.

Ahol az a gyakorlat, hogy a hitelek állományát a céltartalékok levonásával jelentik, de a céltartalékokra vonatkozó tételeket (1.3. és 4.3.) nem jelentik (lásd a 4. pont a) alpontját), a leírásoknak, illetve kivezetéseknek magukban kell foglalniuk a hitelportfólióra vonatkozó értékvesztésre és a hitelveszteségekre vonatkozó új kereteket (az esetleges visszafordítások levonásával, beleértve azokat is, amelyekre akkor kerül sor, amikor a hitelfelvevő visszafizette a hitelt) (9).

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek leírása illetve kivezetése hatásának különválasztása nem szükséges, amennyiben a céltartalékokra vonatkozó külön adatok nem vonhatók ki az MPI-k belső adatbázisaiból.

Főszabály szerint ezek a tételek tartalmazzák azokat az átértékeléseket is, amelyek akkor merülnek fel, amikor a hiteleket értékpapírosítják vagy más módon átruházzák, és az ügyleti érték eltér az átruházás időpontjában érvényes állomány nominális értékétől. Ezeket az átértékeléseket jelenteni kell, amennyiben beazonosíthatók, és azokat az ügyleti érték és az értékesítés időpontjában érvényes állomány nominális értéke közti különbségként kell kiszámítani.

További információkért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 4. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 5.4. szakaszát.

Átsorolások (3.2C)

Az átsorolások rögzítik mindazon egyéb hatásokat, amelyek nem kapcsolódnak a 4. pont b) alpontjában meghatározott nettó hitelnyújtáshoz, azonban változásokat eredményeznek a mérlegben szereplő hitelek állományaiban, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket.

Ezeket a hatásokat nem fedik le az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) foglalt követelmények, és azok kihatásait általában összesített alapon becslik meg a makrogazdasági statisztikák összeállítása során. Ugyanakkor ezek jelentősek az egyedi intézmények (vagy TLTRO-III-csoportok) szintjén a nettó hitelnyújtás és az állományokban bekövetkezett változások összeegyeztetése érdekében.

Az alábbi hatásokat jelenteni kell a mérlegben szereplő hitelek állományai vonatkozásában, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket, és az állományok csökkenését (növekményét) eredményező események negatív (pozitív) előjellel való rögzítésére vonatkozó szokásos konvenció érvényesül:

1.

A hitelfelvevők szektor szerinti besorolásában vagy rezidens státus szerinti területében bekövetkező olyan változások, amelyek változásokat eredményeznek a jelentett fennálló pozíciókban, amelyeket rögzíteni kell, mivel azok nem a nettó hitelnyújtás következményei;

2.

Az instrumentumok besorolásában bekövetkezett változások. Ezek a mutatókat is befolyásolhatják, amennyiben a hitelek állománya növekszik vagy csökken, például valamely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak hitelként, vagy hitelnek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként történő átsorolása következtében.

3.

Az adatszolgáltatási hibák kijavításából eredő kiigazítások, az érintett NKB-től a 7. cikk (1) bekezdése f) pontja alapján kapott útmutatásokkal összhangban;

4.

A vállalati átszervezésekhez és a TLTRO-III-csoportok összetételében bekövetkező változásokhoz kapcsolódó kiigazítások, amelyek tekintetében nem szükséges újra benyújtani az új vállalati struktúrát és TLTRO-III-csoport összetételt tükröző első jelentést, a 6. cikk (8) bekezdésének megfelelően.

További információkért lásd az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 5.6. szakaszát. Ugyanakkor a fentiekben kiemelt megközelítésbeli különbségeket figyelembe kell venni az átsorolási adatoknak az egyedi intézmények szintjén történő kinyerése során.

d)   Kiegészítő összegek a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek tekintetében (S.1)

A 6. cikk (3) bekezdése szerinti lehetőséget választó résztvevőknek rendelkezésre kell továbbá bocsátani a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományára vonatkozó következő kiegészítő tételeket az A. sablonban:

i.

„A mérlegből való kivezetés nélkül nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományai” (S.1.1)

Ezek az adatok olyan hitelekre vonatkoznak, amelyeket nem értékesítési célból értékpapírosítottak, és hozzáadtak az 1.2. tétel alatt jelentett összegekhez.

ii.

„A mérlegből kivezetett nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományai” (S.1.2)

Ezek az adatok olyan hitelekre vonatkoznak, amelyeket nem értékesítési célból értékpapírosítottak, és amelyek már nem szerepelnek a mérlegben, mert kivezették azokat. Amennyiben a hiteleket továbbra is a résztvevő gondozza, vonatkozik rájuk az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. része szerinti adatszolgáltatási kötelezettség (az 5a. és 5b. táblázat 3.1. rovata).

iii.

„A céltartalékok állománya a mérlegből való kivezetés nélkül nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek ellenében” (S.1.3)

Ezek az adatok olyan hitelekre vonatkoznak, amelyeket nem vezettek ki a mérlegből – azaz az S.1.1. alatt jelentett hitelekre. Ezeket a tételeket csak olyan esetben kell jelenteni, amelyekben az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal elelntétben a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik. Ilyen esetben azonban a résztvevők választhatják ezen információ szolgáltatásnak mellőzését, ekkor a vonatkozó összegeket nem adják hozzá a figyelembe vehető hitelek állományainak kiszámításakor.

TLTRO-III adatszolgáltatás

TLTRO-III A. adatszolgáltatási sablon

Adatszolgáltatási időszak:2019. február 28.

 

Nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hiteleket (euróban, ezres nagyságrendben)

 

 

Főbb aggregátumok a referencia-állomány tekintetében

 

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek

Háztartásoknak (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

tétel

képlet

ellenőrzés

 

1

A figyelembe vehető hitelek állományai …

 

0

0

1

1 = 1.1. – 1.2. (+ 1.3.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

S.1

Kiegészítő összegek a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek tekintetében …

 

0

0

S.1

S.1 = S.1.1. + S.1.2. (+ S.1.3.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Alapul szolgáló tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A figyelembe vehető hitelek mérlegben szereplő állományai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.1.

A mérlegben szereplő állományok …

 

 

 

1.1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.2.

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek állományai …

 

 

 

1.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.3.

A céltartalékok állománya az 1.1 tételben jelentett hitelek ellenében, kivéve az 1.2-t (*1)

 

 

 

1.3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiegészítő tételek a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek tekintetében

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

S.1.1.

A mérlegből való kivezetés nélkül nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományai …

 

 

 

S.1.1.

 

S.1.1. <= 1.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

S.1.2.

A mérlegből kivezetett nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek állományai…

 

 

 

S.1.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

S.1.3.

A céltartalékok állománya a mérlegből való kivezetés nélkül nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hitelek ellenében  (*1)

 

 

 

S.1.3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


TLTRO-III B. adatszolgáltatási sablon

Adatszolgáltatási időszak:2018. április 1-jétől2019. március 31-ig (első referencia-időszak) / 2019. április 1-jétől2021. március 31-éig (második referencia-időszak)

 

Nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hiteleket (euróban, ezres nagyságrendben)

 

 

Főbb aggregátumok

 

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek

Háztartásoknak (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

tétel

képlet

ellenőrzés

 

1

A figyelembe vehető hitelek állományai az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap végén …

 

0

0

1

1 = 1.1. – 1.2. (+ 1.3.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

Az adatszolgáltatási időszakban figyelembe vehető nettó hitelnyújtás …

 

0

0

2

2 = 2.1. – 2.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

Az állományok kiigazításai: csökkenések (–) és növekmények (+) …

 

0

0

3

3 = 3.1. + 3.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

A figyelembe vehető hitelek állományai az adatszolgáltatási időszak végén …

 

0

0

4

4 = 4.1. – 4.2. (+ 4.3.)

4 = 1 + 2 + 3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Alapul szolgáló tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A figyelembe vehető hitelek állományai az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap végén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.1.

A mérlegben szereplő állományok …

 

 

 

1.1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.2.

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek állományai …

 

 

 

1.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.3.

A céltartalékok állománya az 1.1 tételben jelentett hitelek ellenében, kivéve az 1.2-t (*2)

 

 

 

1.3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az adatszolgáltatási időszakban figyelembe vehető nettó hitelnyújtás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.1.

Bruttó hitelnyújtás …

 

 

 

2.1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.2.

Törlesztések …

 

 

 

2.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az állományok kiigazításai: csökkenések (–) és növekmények (+)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.1.

Hitelértékesítések és hitelvásárlások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások …

 

0

0

3.1.

3.1 = 3.1A + 3.1B + 3.1C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.1A

A hitelállományra hatást gyakorló értékpapírosított hitelek nettó forgalma …

 

 

 

3.1A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.1B

A hitelállományra hatást gyakorló, más módon átruházott hitelek nettó forgalma …

 

 

 

3.1B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.1C

A hitelállományra hatást nem gyakorló, értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó forgalma …

 

 

 

3.1C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2.

Egyéb kiigazítások …

 

0

0

3.2.

3.2. = 3.2A + 3.2B + 3.2C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2A

Árfolyamingadozásból eredő átértékelések …

 

 

 

3.2A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2B

Leírások illetve kivezetések …

 

 

 

3.2B

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2C

Átsorolások …

 

 

 

3.2C

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A figyelembe vehető hitelek állományai az adatszolgáltatási időszak végén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.1.

A mérlegben szereplő állományok …

 

 

 

4.1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.2.

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek állományai …

 

 

 

4.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.3.

A céltartalékok állománya a 4.1 tételben jelentett hitelek ellenében, kivéve a 4.2-t (*2)

 

 

 

4.3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


(1)  Az adatszolgáltatási követelmények alapjául szolgáló koncepcionális keret az EKB/2014/34 határozatban és az (EU) 2016/810 (EKB/2016/10) határozatban rögzítetthez képest nem változik, kivéve a nem értékesítési célból értékpapírosított figyelembe vehető hiteleknek a hitelfelvételi keret kiszámítása céljára történő beillesztéséhez kapcsolódó változásokat.

(2)  Az adatjelentések céljára a „háztartások” a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is magában foglalja.

(3)  Lásd: „Manual on MFI balance sheet statistics” (MPI mérlegstatisztikai kézikönyv), EKB, 2019. január, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu. Különösen a 4.3.. szakasz (40. oldal) amely a hitelekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatással foglalkozik.

(4)  Ez a kivétel a leírásokra, illetve kivezetésekre vonatkozó adatok jelentésére is hatást gyakorol, az alábbiakban kifejtettek szerint.

(5)  Ez a jelkonvenció, amely az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) foglalt követelmények ellentéte, összhangban van a kiigazítási adatokra vonatkozó, a fentiekben meghatározott általános követelménnyel – vagyis azzal, hogy az állományok növekedéséhez, illetve csökkenéséhez vezető hatásokat pozitív, illetve negatív előjellel kell jelenteni.

(6)  Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) lehetővé teszi az MPI-k számára, hogy a megvásárolt hiteleket azok ügyleti értékén jelentsék, amennyiben ez az országban rezidens valamennyi MPI által alkalmazott nemzeti gyakorlat. Ilyen esetekben az esetlegesen felmerülő átértékelési összetevőket a 3.2B. tétel alatt kell jelenteni.

(7)  Az EKB referencia-árfolyamait kell használni. Lásd a közös piaci előírások meghatározásáról szóló 1998. július 8-i sajtóközleményt, amely elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(8)  Ez a követelmény eltér az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) szerinti adatszolgáltatási követelményektől.

(9)  Ez a követelmény megegyezik az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján a hiteleket a céltartalékokkal csökkentett összegen nyilvántartó MPI-k által szolgáltatandó információkkal.

(*1)  Csak azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a hiteleket a céltartalékokkal csökkentve jelentik; további részletekért lásd az adatszolgáltatási útmutatásokat.

(*2)  Csak azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a hiteleket a céltartalékokkal csökkentve jelentik; további részletekért lásd az adatszolgáltatási útmutatásokat.


Top