EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02016D0002-20200501

Consolidated text: Az Európai Központi Bank (EU) 2016/245 határozata (2016. február 9.) a beszerzési szabályok meghatározásáról (EKB/2016/2) (átdolgozás)

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2016/245/2020-05-01

02016D0002 — HU — 01.05.2020 — 002.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/245 HATÁROZATA

(2016. február 9.)

a beszerzési szabályok meghatározásáról (EKB/2016/2)

(átdolgozás)

(HL L 045, 2016.2.20., 15. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/956 HATÁROZATA (2016. június 7.)

  L 159

21

16.6.2016

►M2

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2020/380 HATÁROZATA (2020. február 18.)

  L 69

41

6.3.2020




▼B

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/245 HATÁROZATA

(2016. február 9.)

a beszerzési szabályok meghatározásáról (EKB/2016/2)

(átdolgozás)



I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„szerződés” : az EKB és egy vagy több szállító által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, termékek szállítása vagy szolgáltatások nyújtása;

2.

„árubeszerzésre irányuló szerződés” : olyan szerződés, amelynek tárgya termékek megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Azt a szerződést, amelynek tárgya termékek szállítása, és amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjed, árubeszerzésre irányuló szerződésnek kell tekinteni;

3.

„szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés” : szolgáltatás nyújtására irányuló, a 2. pontban említettektől eltérő szerződés. Azt a szerződést, amelynek tárgya olyan szolgáltatásnyújtás, amely az építési beruházáshoz kapcsolódó tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak mellékes elemként foglalja magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni;

4.

„építési beruházásra irányuló szerződés” : a 2. és 3. pontban említettektől eltérő szerződés, amelynek tárgya vagy építési beruházás kivitelezése, vagy építési beruházás tervezése és kivitelezése együtt. Az „építmény” magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan, azok összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

5.

„koncessziós szerződés” : olyan szerződés, amelynek tárgya szolgáltatásnyújtás vagy építési beruházás, és amelynek esetében az ellenszolgáltatást főként az EKB által adott, az ezen építmény hasznosítására vagy mások részére történő szolgáltatásnyújtásra vonatkozó engedély jelenti;

6.

„eredmények” : a szerződés alapján elvégzendő építési beruházások, nyújtandó szolgáltatások vagy szállítandó termékek;

7.

„innovációs partnerség” : olyan eljárás, amelynek keretében bármely szállító jelentkezhet részvételre, és amelynek keretében az EKB az eljárásba bevont egy vagy több részvételre jelentkezővel partnerséget hoz létre innovatív termékek, szolgáltatások vagy építési beruházások kifejlesztése és megvásárlása céljából;

▼M2

8.

„dinamikus beszerzési rendszer” : az a teljes mértékben elektronikus folyamat, amely olyan gyakran használt eredmények megvásárlására szolgál, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az EKB által meghatározott követelményeknek;

▼B

9.

„keretmegállapodás” : az EKB és egy vagy több szállító között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő egyedi szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan;

10.

„szállító” : bármely természetes vagy jogi személy vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, termékek szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

11.

„részvételre jelentkező” : a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség keretében részvételi jelentkezést benyújtó szállító;

12.

„ajánlattevő” : ajánlatot benyújtó szállító;

13.

„kutatási és fejlesztési szerződések a bankjegybiztonság területén” :

olyan szerződések, amelyek az ellenőrzött feltételek mellett, a következők egyike céljából végzett elméleti munkára vagy gyakorlati kísérletekre, elemzésre vagy kutatásra vonatkoznak:

— 
új ismeretek megszerzése vagy az eurobankjegyek (beleértve annak eredeti anyagait) létrehozására, előállítására, szállítására, kibocsátására, hitelesítésére vagy megsemmisítésére szolgáló új vagy továbbfejlesztett anyagok, előállítási eljárások vagy berendezések kifejlesztése, vagy
— 
az eurobankjegyek (beleértve annak eredeti anyagait) létrehozására, előállítására, szállítására, kibocsátására, hitelesítésére és megsemmisítésére szolgáló új vagy továbbfejlesztett anyagok, termékek vagy berendezések gyártásának megkezdése.

A kutatási és fejlesztési szerződések a bankjegybiztonság területén nem foglalják magukban az eurobankjegyek kisérleti nyomtatására vonatkozó szerződéseket;

14.

„nyílt eljárás” : olyan eljárás, amelyben bármely érdekelt szállító ajánlatot tehet;

15.

„meghívásos eljárás” : olyan eljárás, amelyben bármely szállító jelentkezhet részvételre, de csak az EKB által részvételre meghívott jelentkezők tehetnek ajánlatot;

16.

„tárgyalásos eljárás” : olyan eljárás, amelynek során az EKB az általa kiválasztott szállítókkal konzultál, és közülük eggyel vagy többel tárgyalja meg valamely szerződés feltételeit;

17.

„versenypárbeszéd” : olyan eljárás, amelynek során bármely szállító jelentkezhet részvételre, és amelynek keretében az EKB párbeszédet folytat az eljárásba bevont jelentkezőkkel, azzal a céllal, hogy a követelményeinek megfelelő egy vagy több alternatívát dolgozzanak ki;

18.

„elektronikus árlejtés” : olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus rendszer keretében új – egyre csökkenő – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után indul el, és amely lehetővé teszi az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását;

19.

„ajánlattételi felhívás” : a részvételre jelentkezőknek vagy a szállítóknak küldött olyan ajánlattételi felhívás, amely meghatározza az eljárást, az EKB követelményeit, valamint a szerződés feltételeit;

20.

„nap” : naptári napot jelent;

21.

„írásbeli” vagy „írásban” : bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, az elektronikus úton továbbított és tárolt információkat is beleértve;

22.

„felhívás részvételi szándék kifejezésére” : olyan eljárás, amelynek célja a beszerzési eljárásokban való részvételre felkérhető megfelelő szállítók listájának létrehozása.

2. cikk

Hatály

(1)  Az EKB a saját javára szóló árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra és építési beruházásra irányuló, valamint koncessziós szerződéseket e határozattal összhangban ítéli oda.

(2)  Az EKB e határozattal összhangban saját javára és egy vagy több nemzeti központi bank (NKB), nemzeti felügyeleti hatóság, uniós intézmény és szerv és/vagy nemzetközi szervezet nevében közös beszerzési eljárást is folytathat. Ebben az esetben az EKB a beszerzési dokumentumokban megjelöli: a) a többi részt vevő ajánlatkérő szervet; és b) a szerződéses viszonyok tervezett szerkezetét.

(3)  E határozat nem alkalmazandó a következőkre:

a) 

azon együttműködési megállapodások, amelyek:

i. 

az eurorendszer vagy a Központi Bankok Európai Rendszere közfeladatainak ellátását szolgálják, és az EKB és az NKB-k között jönnek létre; vagy

ii. 

közfeladatok ellátását szolgálják, és az EKB és más uniós intézmények és szervek, nemzetközi szervezetek vagy állami hatóságok között jönnek létre;

amennyiben az együttműködést kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik, különösen a közös, nem kereskedelmi jellegű célkitűzések megvalósítása, és a felek az érintett tevékenységek kevesebb mint 20 %-át végzik a nyílt piacon;

b) 

olyan beszerzési eljárások, amelyekben az EKB részt vesz, és amelyeket az alábbiak valamelyike szervez: i. uniós intézmények és szervek; ii. nemzetközi szervezetek; vagy iii. állami hatóságok, minden esetben feltételezve, hogy az ezekre a beszerzési eljárásokra irányadó szabályok összhangban állnak az uniós közbeszerzési jog általános alapelveivel;

c) 

a bankjegyek beszerzése, amire az EKB/2015/280 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/44) ( 1 ) az irányadó;

d) 

az értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, értékesítése, vétele vagy átruházása és az ezen ügyletekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások;

e) 

a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megszerzése vagy bérlése;

f) 

az EKB és alkalmazottai között az EKB alkalmazási feltételeivel összhangban megkötött munkaszerződések;

g) 

választott bírói és békéltetési szolgáltatások;

▼M2

h) 

kutatási és fejlesztési szolgáltatások, kivéve, ha a szolgáltatásokból származó haszon kizárólag az EKB-nál jelentkezik a szolgáltatásnak a saját számára való felhasználása során, és a szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az EKB fizeti meg;

▼B

i) 

közvetítési időre vagy programszolgáltatásra vonatkozó szerződések, amelyeket audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatóknak ítélnek oda;

▼M2

j) 

az EKB i. tagállam vagy harmadik ország bírósága, törvényszéke vagy hatósága, illetve nemzetközi bíróság, törvényszék, illetve más intézmény előtt lefolytatott igazságszolgáltatási eljárásban vagy ii. választott bírósági eljárásban vagy ilyen eljárás előkészítése során történő jogi képviseletére vonatkozó szerződések, valamint közjegyzők, vagyonkezelők és bírósági tisztviselők kizárólagos szolgáltatásaira vonatkozó szerződések;

▼B

k) 

vasúti vagy földalatti közösségi személyszállítási szolgáltatás.

(4)  Ez a határozat nem alkalmazandó az EKB és a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó olyan jogi személy közötti szerződésekre, amely fölött az EKB a saját gazdasági egységei feletti kontrollhoz hasonló kontrollt gyakorol, amennyiben a jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át az EKB által rábízott feladatok teljesítése teszi ki, és a jogi személyben nincs kontrolláló érdekeltséget biztosító közvetlen magántőke-részesedés.

(5)  Kivételes esetekben az EKB természetes személyek kiválasztására irányuló eljárást folytathat annak érdekében, hogy e személyek az EKB-t a feladatai ellátásában segítő magas szintű tanácsadó testületek tagjaként vegyenek részt. Az ilyen szakértők előre meghatározott összegű juttatásban részesülnek, amely szakértőnként nem haladhatja meg a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontjában rögzített értékhatárt. E szakértők szakértelmük alapján kerülnek kiválasztásra, a 3. cikkben vázolt általános alapelveket követő kiválasztási szempontok felhasználásával. Az EKB a kiválasztásra vonatkozó eljárást és feltételeket részletesebben meghatározó külön határozatot fogadhat el.

(6)  E határozat az EKB által 50 %-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott következő szerződésekre alkalmazandó:

a) 

építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek héa nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a 4. cikk (3) bekezdésében az építési beruházásra irányuló szerződések tekintetében meghatározott értékhatárt, amennyiben ezen szerződések tárgyát mélyépítési tevékenységek vagy adminisztratív, sport-, egészségügyi létesítmények, szabadidős és szórakoztató létesítmények vagy iskolák és felsőoktatási épületek építési munkái képezik;

b) 

szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, amelyek valamely, az a) pontban említett építési beruházásra irányuló szerződéshez kapcsolódnak, és amelyek héa nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a 4. cikk (3) bekezdésében a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések tekintetében meghatározott értékhatárt.

Az EKB biztosítja, hogy az ilyen szerződéseket e határozattal összhangban ítéljék oda, azokban az esetekben is, amikor az ilyen szerződéseket más szervezet ítéli oda vagy az EKB az ilyen szerződéseket más szervezet nevében ítéli oda.

(7)  A vegyes szerződéseket, amelyek hatálya különböző szerződéstípusokhoz sorolható leszállítandó eredményeket foglal magában, a szerződés fő tárgyát képező eredményre vonatkozó szabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően kell odaítélni. A vegyes szerződés fő tárgyát a legmagasabb becsült értékkel rendelkező eredmény határozza meg, kivéve, ha olyan kivételes körülmények állnak fenn, amelyek szükségessé teszik, hogy különleges jellemzői miatt egy másik eredményt tekintsenek a szerződés fő tárgyának.

3. cikk

Általános alapelvek

(1)  A beszerzési eljárásokat az átláthatóság és nyilvánosság, arányosság, egyenlő hozzáférés és egyenlő bánásmód, valamint a megkülönböztetés tilalma és a tisztességes verseny általános alapelveivel összhangban kell lefolytatni.

(2)  Az EKB a beszerzési eljárásokat angol nyelven folytatja, kivéve, ha az eljárással vagy a szerződés tárgyával összefüggő különleges körülmények más nyelvek használatát teszik szükségessé. Az EKB az ilyen körülményeket dokumentálja.

4. cikk

A szerződési értékre vonatkozó értékhatárok

(1)  Azokat a szerződéseket, amelyeknek a héa nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a (3) bekezdésben megállapított értékhatárokat, a II. fejezetben meghatározott eljárásoknak megfelelően kell odaítélni.

(2)  Azokat a szerződéseket, amelyeknek a héa nélküli becsült értéke nem éri el a (3) bekezdésben megállapított értékhatárokat, a III. fejezetben meghatározott eljárásoknak megfelelően kell odaítélni. A 20 000 eurónál alacsonyabb becsült értékű szerződéseket a 37. cikknek megfelelően kell odaítélni.

▼M2

(3)  A következő értékhatárok alkalmazandók:

a) 

árubeszerzésre irányuló szerződések és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében: a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének c) pontjában meghatározott, az ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó értékhatár;

b) 

építési beruházásra irányuló szerződések esetében: a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó értékhatár;

c) 

koncessziós szerződések esetében: a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a koncessziós szerződésekre alkalmazandó értékhatár.

▼B

5. cikk

A szerződés becsült értékének kiszámítása

(1)  Valamely szerződés becsült értékének kiszámítása az EKB által tervezett, héa nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, beleértve a hirdetményben meghatározottak szerint az opció minden formája és a szerződések meghosszabbításai esetén is. A számítás tartalmazza a járulékos költségeket, így különösen a biztosítási díjakat, kamatot, jutalékot, díjakat, utazási és szállásköltségeket, a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára fizetendő pénzdíjakat, egyéb összegeket és egyéb ellenszolgáltatásokat.

(2)  A becsült összeg abban az időpontban érvényes, amikor az EKB dönt az alkalmazandó beszerzési eljárás típusáról.

(3)  A beszerzés nem osztható részekre azzal a szándékkal, hogy elkerüljék az e határozatban megállapított eljárások alkalmazását. Valamely szerződés becsült értékének kiszámítása nem végezhető el azzal a szándékkal, hogy az adott szerződés kikerüljön a II. fejezetben vagy a 35. cikkben meghatározott eljárások alkalmazása alól.

(4)  Az építési beruházásra irányuló szerződések becsült értékének kiszámításakor az építési beruházások kivitelezésével járó összköltséget kell figyelembe venni, amely magában foglalja az EKB által a szerződő fél rendelkezésére bocsátott, az építési beruházások kivitelezéséhez szükséges termékek értékét. Az összköltség tartalmazza az építés koncepciójával és tervezésével kapcsolatos költségeket is, ha ezek részei az építési beruházásra irányuló szerződésnek.

(5)  A folyamatos szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló szerződések becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő értékeket kell figyelembe venni:

a) 

határozott időtartamú szerződések esetén: a teljes időszakra vonatkozó összérték;

b) 

határozatlan időtartamú szerződések esetén: a havi érték 48-szorosa.

(6)  Az egymást követő, azonos típusú árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra irányuló szerződések esetében a szerződés becsült értékének kiszámítása az előző 12 hónapban odaítélt, egymást követő szerződések tényleges összértéke alapján történik. A becslés keretében figyelembe kell venni az első szerződés teljesítését követő 12 hónap folyamán várhatóan bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változásokat.

(7)  Amennyiben a szerződés több részből tevődik össze, vagy ha több odaítélendő szerződés szorosan összekapcsolódik és ugyanaz a tárgyuk, az összes rész vagy egyedi szerződés összesített értékét kell figyelembe venni. Ha az összesített érték eléri vagy meghaladja a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított értékhatárokat, az e határozat II. fejezetében meghatározott eljárások vonatkoznak az összes részre és szerződésre. Az EKB mindazonáltal alkalmazhatja a 35. cikkben vagy adott esetben a 37. cikkben meghatározott eljárást az olyan egyedi részek és szerződések tekintetében, amelyek héa nélküli becsült értéke árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében nem éri el a 80 000 eurót, illetve olyan építési beruházásra irányuló szerződések esetében, amelyek héa nélküli becsült értéke nem éri el az 1 millió eurót, amennyiben a 35. és 37. cikkben meghatározott eljárás szerint odaítélt részek becsült összértéke nem haladja meg valamennyi rész becsült összértékének 20 %-át.

(8)  Az innovációs partnerség értékét a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő termékek, szolgáltatások vagy építési beruházások legmagasabb – héa nélküli – becsült értéke alapján kell kiszámítani.

(9)  A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek értékét a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legmagasabb becsült, héa nélküli értéke alapján kell kiszámítani.

6. cikk

Kivételek

(1)  A következő esetekben az EKB eltérhet meghatározott eljárási szabályoktól vagy közvetlenül odaítélheti a szerződést valamely szállítónak:

a) 

ha kötelező okok miatt és objektív szempontok alapján a szerződést csak egy adott szállítónak lehet odaítélni. Ezek az okok lehetnek műszaki, művészeti vagy jogi természetűek, beleértve az alkalmazandó jognak megfelelően létrejött kizárólagos jogok gyakorlását, de nem lehetnek gazdasági természetűek;

b) 

ha az EKB számára előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a beszerzési eljárás határideje nem tartható be;

c) 

ha az EKB titkosnak nyilvánította a szerződéseket, vagy ha a szerződés teljesítését az EKB biztonsági szabályai szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, illetve ha az EKB alapvető érdekeinek védelme ezt igényli. A bankjegybiztonság területére vonatkozó kutatási és fejlesztési szerződések különleges biztonsági intézkedéseket tesznek szükségessé, ezért azokra nem vonatkoznak az ebben a határozatban meghatározott követelmények;

d) 

árubeszerzésre irányuló szerződések esetén, ha az érintett termékek gyártása kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja; ez azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;

e) 

ha az eredmények megvásárlására akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében kijelölt – vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától különösen előnyös feltételek mellett kerül sor;

f) 

árubeszerzésre irányuló szerződés keretében olyan kiegészítő termékek beszerzése esetében, amelynek célja az eredeti termékek, illetve felszerelések pótlása vagy kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan nehézségeket eredményezne. Az ilyen kiegészítő termékekre vonatkozó szerződések időtartama nem haladhatja meg a három évet; és

g) 

az e határozatban kifejezetten előírt egyéb esetekben.

Az első albekezdésben meghatározott valamennyi esetben az EKB lehetőség szerint versenyt tart fenn több megfelelő szállító között.

(2)  A szerződés értékétől függetlenül az EKB a 35. cikkel összhangban ítélhet oda szerződést, ha a szerződés fő tárgya az I. mellékletben felsorolt szolgáltatások egyike.

7. cikk

A szerződések időtartama és meghosszabbítása

(1)  A szerződés időtartama a meghosszabbításokkal együtt nem haladhatja meg a négy évet, kivéve, ha a szerződés tárgya vagy más jogos indok hosszabb időtartamot indokol.

(2)  Ha a szerződést határozott időre kötik, annak időtartamát a következő feltételekkel lehet meghosszabbítani:

a) 

a hirdetmény vagy a III. fejezet szerinti eljárások esetén az ajánlattételi felhívás lehetővé tette a meghosszabbítást;

b) 

a meghosszabbítás kellően indokolt; és

c) 

a meghosszabbításokat figyelembe vették az alkalmazandó eljárás 4. cikkel összhangban történő meghatározásakor.

(3)  Egyéb esetben a határozott időre szóló szerződés időtartama csak a 6. cikk (1) bekezdésében leírt helyzetekben hosszabbítható meg.

8. cikk

▼M2

A szerződések módosítása azok időtartama alatt

▼B

(1)   ►M2  Az EKB módosíthatja a szerződést, ha a módosításról – értékétől függetlenül – az eredeti beszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékok rendelkeznek, amelyek magukban foglalhatnak az ár módosítására vonatkozó záradékokat vagy választási lehetőségeket. ◄

a) 

a beszerzési dokumentumok világos és pontos felülvizsgálati vagy opciós záradékokat tartalmaznak, amelyek kiegészítő termékekről, szolgáltatásokról vagy építési beruházásokról rendelkeznek; és

b) 

a kiegészítő termékeket, szolgáltatásokat vagy építési beruházásokat figyelembe vették a szerződés értékének az 5. cikkel összhangban történő kiszámításakor.

A záradékokban meg kell határozni a lehetséges felülvizsgálatok vagy választási lehetőségek hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. A záradékok nem rendelkezhetnek olyan felülvizsgálatokról vagy választási lehetőségekről, amelyek megváltoztatnák az eredeti szerződés általános jellegét.

▼M1

(2)   ►M2  Az EKB módosíthatja a szerződést, ha a módosítás – értékétől függetlenül – nem lényeges. ◄

A módosítások akkor tekintendők lényegesnek, ha megváltoztatják a szerződés általános jellegét, így különösen akkor, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több fennáll:

a) 

a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján – ha azok az eredeti beszerzési eljárás részét képezték volna – lehetőség lett volna az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő jelentkezők részvételének az engedélyezésére, az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a beszerzési eljárásban való részvételre;

b) 

a módosítás a szerződő fél javára megváltoztatja a szerződés gazdasági egyensúlyát, olyan módon, amelyről az eredeti szerződés nem rendelkezett;

c) 

a módosítás jelentősen kibővíti a szerződés hatályát;

d) 

új szerződő fél lép annak a félnek a helyébe, amelynek a szerződést eredetileg odaítélték, a (4) bekezdésben szereplőektől eltérő esetekben.

A módosítások semmilyen körülmények között nem tekintendők lényegesnek, ha összesített értékük nem éri el a) a 4. cikk (3) bekezdésében megjelölt vonatkozó értékhatárt, és b) árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetén az eredeti szerződéses érték 10 %-át, vagy építési beruházásra irányuló szerződések esetében az eredeti szerződéses érték 15 %-át.

▼M2

(3)  Ezenkívül az EKB módosíthatja a szerződést a következő esetekben:

a) 

amennyiben a módosítást olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket a kellő gondossággal eljáró EKB nem láthatott előre, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg az eredeti szerződés általános jellegét; vagy

b) 

amennyiben olyan kiegészítő termékek, szolgáltatások vagy építési beruházások válnak szükségessé, amelyek műszaki vagy gazdasági szempontból nem választhatók külön az eredeti szerződéstől anélkül, hogy az ne járna jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával.

Mindazonáltal az árnövekedés az egyes esetekben nem haladhatja meg a szerződés eredeti értékének 50 %-át.

▼B

(4)  A szerződés módosítható oly módon, hogy új szerződő fél lép azon szerződő fél helyébe, amelynek a szerződést odaítélték, az alábbiak valamelyikének következtében:

a) 

világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati vagy opciós záradék;

b) 

az eredeti szerződő fél helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezést – többek között vállalatátvételt, egyesülést vagy felvásárlást – vagy fizetésképtelenséget követően egy másik szállító lép, amely megfelel ugyanazon kritériumoknak, mint amelyeket az eredeti szerződő fél kiválasztásához eredetileg alkalmaztak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és mindez nem ezen határozat alkalmazásának a megkerülését célozza; vagy

c) 

az EKB átvállalja a szerződő fél alvállalkozóival szemben fennálló kötelezettségeket, beleértve az alvállalkozók részére fizetések közvetlen teljesítésére vonatkozó kötelezettséget, amennyiben erről a szerződés rendelkezik.

(5)  A II. fejezettel összhangban odaítélt eredeti szerződésekkel összefüggésben az EKB a Hivatalos Lapban hirdetményt tesz közzé a (3) bekezdés szerinti kiegészítő termékekre, szolgáltatásokra vagy építési beruházásra vonatkozó bármely megrendelésről, amennyiben az ilyen szerződés alapján megrendelt kiegészítő termékek, szolgáltatások vagy építési beruházás teljes értéke meghaladja az eredeti szerződéses érték 50 %-át.

▼M2

(6)  Új beszerzési eljárásra van szükség az eredeti szerződés – annak időtartama alatt történő – az (1)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérő módosításai esetében.

▼B



II. FEJEZET

NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTELI ELJÁRÁSOK

9. cikk

Áttekintés

▼M2

(1)  Az EKB nyílt vagy meghívásos eljárással ítéli oda azokat a szerződéseket, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat. Indokolt esetekben az EKB tárgyalásos eljárást, versenypárbeszédet vagy innovációs partnerséget vehet igénybe a 12–14. cikkben meghatározott feltételek mellett.

▼B

(2)  Az EKB keretmegállapodásokat vagy dinamikus beszerzési rendszereket is létrehozhat és ennek alapján szerződéseket ítélhet oda a 18., illetve 19. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárások a 16. cikkben leírt elektronikus árlejtéssel egészülhetnek ki.

(4)  Az EKB lefolytathat tervpályázatokat. A tervpályázatra vonatkozó eljárást a Hivatalos Lapban közzétételre kerülő tervpályázati hirdetményben kell meghatározni. Az eljárásnak meg kell felelnie a tervpályázatokra vonatkozó általános alapelveknek, beleértve a nyilvánosságot, az átláthatóságot és a megkülönböztetés tilalmát, valamint a pályázat bírálóbizottságának integritását és függetlenségét. A tervpályázatok során alkalmazandó szempontok többek között magukban foglalhatnak a tervkoncepció művészi értékére és a költségvetésnek való megfelelésére vonatkozó szempontokat.

(5)  Az EKB a koncessziós szerződéseket a 20. cikkel és a 3. cikkben rögzített általános alapelvekkel összhangban ítéli oda. A szerződés-odaítélési eljárást a hirdetményben kell meghatározni.

▼M2

(6)  Az EKB dönthet úgy, hogy valamely szerződést különálló részek formájában ítél oda, és meghatározhatja az ilyen részek méretét és tárgyát.

(7)  Az időtartamok, időpontok és határidők számításához az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet ( 3 ) kell alkalmazni.

▼B



1. SZAKASZ

Az eljárások típusai és az eljárások menete

10. cikk

Nyílt eljárás

(1)  A hirdetmény közzétételét követően minden érdekelt szállító kérheti az ajánlati felhívást, ha azt elektronikus formában nem tették elérhetővé. Az EKB a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül rendelkezésre bocsátja az ajánlati felhívást, amennyiben azt az ajánlattétel határideje előtt kellő időben kérték.

(2)  Az érdekelt szállítóknak az EKB által megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk az ajánlatukat, amelynek tartalmaznia kell az EKB által kért összes dokumentációt.

(3)  Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amelynek ajánlata a legjobban megfelel a hirdetményben vagy ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

11. cikk

Meghívásos eljárás

▼M2 —————

▼B

(2)  A hirdetmény közzétételét követően az érdekelt szállítók jelentkezhetnek a meghívásos eljárásban való részvételre. Jelentkezésüket a hirdetményben megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az EKB által kért dokumentációt.

(3)  Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a jelentkezéseket. Az EKB legalább öt, a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezőt hív fel ajánlat benyújtására, amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő, elegendő számú részvételre jelentkező van. ►M1  ————— ◄

(4)  A meghívott részvételre jelentkezőknek az EKB által megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk az ajánlatukat, amelynek tartalmaznia kell az EKB által előírt összes dokumentációt.

(5)  Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amelynek ajánlata a legjobban megfelel a hirdetményben vagy ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

12. cikk

Tárgyalásos eljárás

(1)  Az EKB tárgyalásos eljárást alkalmazhat, amennyiben:

a) 

az EKB igényeit az azonnal rendelkezésre álló megoldások kiigazítása nélkül nem lehet kielégíteni, vagy ezen igények tervezést vagy innovatív megoldásokat igényelnek;

b) 

a szerződés a leszállítandó eredmények sajátos jellege, összetettsége, jogi és pénzügyi kialakítása és a kapcsolódó kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda; vagy

c) 

a műszaki leírást nem lehet kellő pontossággal elkészíteni valamely műszaki szabványra vagy referenciára való hivatkozással.

▼M2

(2)  Az EKB akkor is alkalmazhat tárgyalásos eljárást, amennyiben a nyílt vagy meghívásos eljárás, illetve versenypárbeszéd keretében kizárólag szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. Az EKB megteheti, hogy nem tesz közzé új hirdetményt, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat és csak azokat az ajánlattevőket, amelyek részt vettek az előző eljárásban, jogosultak voltak, megfeleltek a kiválasztási szempontoknak, és az ajánlattétel formai követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtottak be. Amennyiben nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, az EKB új hirdetmény közzététele és új beszerzési dokumentáció ajánlattevőknek küldése nélkül is indíthat új tárgyalásos eljárást, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változnak lényegesen.

▼B

(3)  A hirdetmény közzétételét követően az érdekelt szállítók jelentkezhetnek a tárgyalásos eljárásban való részvételre. Jelentkezésüket a hirdetményben megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az EKB által kért dokumentációt.

(4)  Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a jelentkezéseket. Az EKB legalább három, a kiválasztási szempontoknak megfelelő részvételre jelentkezőt hív fel ajánlat benyújtására, amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő, elegendő számú részvételre jelentkező van. ►M1  ————— ◄

(5)  Az ajánlatok értékelését követően az EKB tárgyalásokat folytathat az ajánlattevőkkel annak érdekében, hogy az ajánlataikat összhangba hozzák az EKB követelményeivel. Az EKB tárgyalásokat indíthat:

a) 

a legjobb helyezést elérő ajánlattevővel. Ha a legjobb helyezést elérő ajánlattevővel folytatott tárgyalás eredménytelen, az EKB tárgyalni kezdhet a következő helyezettel; vagy

b) 

egyidejűleg azon több ajánlattevővel, amelyek ajánlata az odaítélési szempontoknak a legjobban megfelel. A tárgyalásra meghívott ajánlattevők számát egymást követő szakaszokban lehet csökkenteni a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazásával.

A tárgyalások megkezdése előtt az EKB a tárgyalásokon való részvételre jogosult minden ajánlattevőt tájékoztat a tárgyalások menetéről.

▼M2

Az EKB az előzetes ajánlatok alapján, tárgyalások nélkül is odaítélhet szerződést.

▼B

(6)  A tárgyalások kiterjedhetnek az ajánlattevők műszaki és pénzügyi ajánlataira, valamint a szerződés feltételeire, amennyiben az ajánlattételi eljárás tárgya nem változik meg lényegesen. Az EKB felkérheti az ajánlattevőket arra is, hogy módosított ajánlatot nyújtsanak be. A tárgyalások során az EKB a tárgyalásokon való részvételre meghívott valamennyi ajánlattevő tekintetében biztosítja az egyenlő bánásmódot.

(7)  A tárgyalások befejezését követően az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amelynek ajánlata a legjobban megfelel a hirdetményben vagy ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

13. cikk

Versenypárbeszéd

(1)  Az EKB a 12. cikk (1) bekezdésében vázolt esetekben versenypárbeszédet folytathat.

(2)  A hirdetmény közzétételét követően az érdekelt szállítók jelentkezhetnek a versenypárbeszédben való részvételre. Jelentkezésüket a hirdetményben megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az EKB által kért dokumentációt.

(3)  Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a jelentkezéseket. Az EKB legalább három jogosult részvételre jelentkezőt meghív a párbeszédben való részvételre, és rendelkezésükre bocsátja az EKB igényeit meghatározó ajánlattételi felhívást. A párbeszéd célja az EKB igényeinek kielégítésére leginkább alkalmas megoldás azonosítása és meghatározása. Az EKB a szerződés valamennyi részletét megvitathatja a részvételre jelentkezőkkel. A meghívott jelentkezők létszámának elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához. Amennyiben e szám a minimális létszámot nem éri el, az EKB a kiválasztási szempontoknak megfelelő jelentkezőkkel folytathatja az eljárást.

(4)  A párbeszédet a hirdetményben meghatározott határidőn belül kell lefolytatni. A párbeszéd során az EKB valamennyi résztvevő tekintetében biztosítja az egyenlő bánásmódot. Az EKB nem adhat olyan tájékoztatást, amely egyes résztvevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat, és a párbeszédben részt vevő valamely jelentkező által javasolt megoldást vagy közölt egyéb bizalmas információt annak kifejezett írásbeli beleegyezése nélkül nem közölhet a többi résztvevővel.

(5)  Amennyiben a hirdetmény erről rendelkezett, az EKB lefolytathatja a párbeszédet egymást követő szakaszokban, hogy csökkentse a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. Az EKB addig folytatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak). Az EKB a hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban szereplő szerződés-odaítélési szempontok alkalmazásával választja ki a megfontolásra érdemes megoldásokat.

(6)  A versenypárbeszéd lezárásának bejelentését követően az EKB felkéri a párbeszédben részt vevő jelentkezőket arra, hogy a párbeszéd folyamán bemutatott és meghatározott megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Az EKB felkérheti az ajánlattevőket arra, hogy pontosítsák, konkretizálják vagy optimalizálják az ajánlatuk bizonyos aspektusait, vagy erősítsék meg az ajánlatban foglalt kötelezettségvállalásaikat, amennyiben ez nem módosítja az ajánlat lényeges aspektusait, és nem jár a verseny torzítása vagy hátrányos megkülönböztetés kockázatával.

(7)  Az EKB a hirdetményben vagy az ajánlattételi felhívásban megállapított odaítélési szempontok alapján értékeli a beérkezett ajánlatokat. Az értékelés befejezését követően az EKB azon ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amelynek ajánlata az odaítélési szempontoknak (amelyek között minőségi szempontoknak is kell szerepelniük) a legjobban megfelel.

14. cikk

Innovációs partnerség

(1)  Az EKB innovációs partnerségi eljárást alkalmazhat valamely innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztésére, amely a piacon nem áll rendelkezésre, és azok ezt követő beszerzésére, feltéve, hogy azok megfelelnek az EKB és a partnerség résztvevői által közösen megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.

(2)  A hirdetmény közzétételét követően az érdekelt szállítók jelentkezhetnek az innovációs partnerségben való részvételre. Jelentkezésüknek a hirdetményben megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk, és rendelkezésre kell bocsátaniuk az EKB által kért dokumentációt.

(3)  Az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a jelentkezéseket. Az EKB legalább három jogosult részvételre jelentkezőt meghív az eljárásban való részvételre, és rendelkezésükre bocsátja az EKB igényeit meghatározó ajánlattételi felhívást. A meghívott jelentkezők létszámának elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához. Amennyiben e szám a minimális létszámot nem éri el, az EKB a kiválasztási szempontoknak megfelelő jelentkezőkkel folytathatja az eljárást.

(4)  Az EKB eldöntheti, hogy az innovációs partnerséget egy partnerrel, vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

(5)  Az innovációs partnerségnek a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból kell felépülnie, amelyek magukban foglalhatják a termékek előállítását, a szolgáltatások nyújtását és az építési beruházások megvalósítását is. Az innovációs partnerségnek a partnerek által elérendő közbenső célokat kell meghatároznia, és rendelkeznie kell a részletekben történő fizetésről is. Amennyiben a beszerzési dokumentumok erről rendelkeznek, az EKB minden szakasz lezárulását követően vagy megszüntetheti az innovációs partnerséget vagy – amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre – csökkentheti a partnerek számát egyéni szerződések felmondása révén.

(6)  Amennyiben a beszerzési dokumentumok erről rendelkeznek, az innovációs partnerségi eljárások során folyó tárgyalások egymást követő szakaszokban is végbemehetnek annak érdekében, hogy az odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. Az EKB az ajánlattevőkkel tárgyalást folytat az általuk benyújtott előzetes és minden azt követő ajánlatról, a végleges ajánlatok kivételével, és az ajánlattevőket értesíti a műszaki leírás módosításairól annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra ajánlatuk módosítását, illetve módosított ajánlataik újra benyújtását. A minimumkövetelmények és az odaítélési szempontok nem képezhetik tárgyalások tárgyát.

(7)  A 13. cikk (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó.



2. SZAKASZ

Elektronikus beszerzés

15. cikk

Elektronikus ajánlattételi eljárások

Az EKB az elektronikus beszerzésre vonatkozó, a 2014/24/EU irányelvnek a IV. mellékletével összefüggésben értelmezett 22. cikkében rögzített általános követelményekkel összhangban elektronikus ajánlattételi eljárásokat folytathat. Ilyen esetekben a hirdetmény meghatározza különösen a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők által betartandó formai követelményeket, és az elektronikus platformhoz való hozzáférés módját. Az EKB megállapíthatja, hogy csak elektronikus jelentkezéseket és ajánlatokat fogad el, kivéve, ha az egyenlő hozzáféréssel, a működéssel vagy a biztonsággal összefüggő okokból ez nem megvalósítható.

16. cikk

Elektronikus árlejtések

(1)  A nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások esetén az EKB elektronikus árlejtést alkalmazhat, amennyiben a leírás pontosan meghatározható.

Az elektronikus árlejtés a következők egyikén alapul:

a) 

kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést kizárólag az ár alapján ítélik oda; vagy

b) 

az árakon és/vagy a leírásban feltüntetett ajánlati összetevők új értékein, amennyiben a szerződést a legjobb ár-minőség arány alapján ítélik oda.

(2)  Ha az EKB elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, ezt fel kell tüntetnie a hirdetményben. A beszerzési dokumentumok többek között a következőket tartalmazzák:

a) 

azon összetevők és értékek, amelyek elektronikus árlejtés tárgyát képezik, amennyiben ezek az összetevők számszerűsíthetők és számokkal vagy százalékban kifejezhetők;

b) 

a benyújtható értékek esetleges felső határa, amely a leírásból következik;

c) 

az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők részére rendelkezésre bocsátásra kerülő információ, és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) 

az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó bármely lényeges információ;

e) 

az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések; és

f) 

a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozással, valamint a műszaki leírással kapcsolatos bármely lényeges információ.

(3)  Az elektronikus árlejtés csak az ajánlatok beérkezése és első értékelése után kezdődik meg. Valamennyi jogosult ajánlattevőt, amely megfelel a kiválasztási szempontoknak és amelynek az ajánlata összhangban áll a műszaki leírással, továbbá nem szabálytalan, érvénytelen, vagy nem megfelelő, egyidejűleg felhívják arra, hogy nyújtsanak be új árakat és/vagy új értékeket.

(4)  A felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlattevő ajánlatára vonatkozó teljes körű értékelés eredményét. A felhívás tartalmazza az elektronikus árlejtés kezdetének napját és időpontját, valamint utasításokat az elektronikus berendezéshez való egyedi kapcsolódásra vonatkozóan. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások kiküldése után két munkanappal kezdődik. A felhívásnak azt az elektronikus árlejtés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a hirdetményben vagy a beszerzési dokumentumokban szereplő súlyozását, kivéve, ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kizárólag az ár alapján választják ki. E célból ugyanakkor bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni. Amennyiben változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

(5)  Az elektronikus árlejtés egymást követő szakaszokból is állhat. Az EKB minden szakaszban minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval lát el, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az EKB egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, amennyiben ennek lehetősége szerepel a beszerzési dokumentumokban. Továbbá az árlejtés e szakaszában az EKB bármikor bejelentheti a résztvevők számát. Az EKB azonban az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(6)  Az EKB az árlejtésen való részvételi felhívásban feltüntetett határidő lejártakor lezárja az elektronikus árlejtést. A határidő meghatározható egy adott napként és időpontként, vagy olyan időtartamként, amelynek az új árakat vagy értékeket tartalmazó utolsó ajánlat benyújtása után el kell telnie. Az EKB a felhívásban határozza meg a szakaszokban lefolytatott árlejtések ütemtervét.

(7)  Az elektronikus árlejtés lezárása után az EKB az elektronikus árlejtés eredményei alapján ítéli oda a szerződést.

17. cikk

Elektronikus katalógusok

(1)  Amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközök használata kötelező, az EKB előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve, hogy elektronikus katalógust kell csatolni az ajánlathoz.

(2)  Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az EKB köteles:

a) 

ezt a hirdetményben közölni;

b) 

a beszerzési dokumentumokban feltüntetni a 2014/24/EU irányelv 22. cikkének (6) bekezdése szerinti, az elektronikus katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(3)  Az elektronikus katalógusokat a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek egy konkrét beszerzési eljárásban való részvétel céljából kell létrehozniuk, az EKB által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak, valamint az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó követelményeknek és az EKB által a 2014/24/EU irányelv 22. cikkével összhangban meghatározott további követelményeknek megfelelően.

(4)  Ha elektronikus katalógusok útján keretmegállapodás megkötésére kerül sor egynél több szállítóval, a verseny egyes konkrét beszerzések tekintetében való újbóli megnyitására frissített katalógusok alapján kerülhet sor. Ilyen esetben az EKB:

a) 

felhívhatja az ajánlattevőket, hogy az adott beszerzés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat; vagy

b) 

amennyiben a beszerzési dokumentumok erről rendelkeznek, értesítheti az ajánlattevőket, hogy az EKB a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékozik összegyűjteni azokat az információkat, amelyek az adott szerződéshez szükséges ajánlatok összeállításához szükségesek.

Amennyiben a b) pontnak megfelelően a verseny újból megnyitásra kerül, úgy az EKB értesíti az ajánlattevőket arról a napról és időpontról, amikor az információk összegyűjtésére sor fog kerülni, és lehetőséget ad az ajánlattevők számára az ilyen információgyűjtés elutasítására. Az EKB megfelelő időt hagy az értesítés és a tényleges információgyűjtés között. Mielőtt az EKB odaítélné a szerződést, az érintett ajánlattevőnek lehetősége van annak megerősítésére, hogy az így összeállított ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat.

(5)  Amennyiben dinamikus beszerzési rendszer kerül alkalmazásra, az EKB előírhatja, hogy a részvételi jelentkezést elektronikus katalógus egészítse ki, amelynek alapján az egyes szerződések odaítélésre kerülhetnek, és e tekintetben az ajánlatok a (4) bekezdés b) pontjának megfelelően kerülnek összeállításra. Ebben az esetben az EKB tájékoztatja a részvételre jelentkezőket arról, hogy az említett eljárás útján kívánja létrehozni az ajánlatokat, és a részvételre jelentkezők kitöltik a benyújtott elektronikus katalógusokat. Ehelyett az EKB azt is előírhatja, hogy a valamely adott szerződésre vonatkozó ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani.



3. SZAKASZ

Egyes szerződéstípusokra vonatkozó különleges szabályok

18. cikk

Keretmegállapodások

(1)  Az EKB azokban az esetekben alkalmazhat keretmegállapodást, amikor rendszeresen köt hasonló termékekre, szolgáltatásokra vagy építési beruházásra vonatkozó szerződéseket anélkül, hogy lehetséges lenne meghatározni a pontos mennyiségeket, szállítási határidőket vagy a részletes követelményeket.

▼M2

(2)  Keretmegállapodás megkötése céljából az EKB a 10–14. cikkben meghatározott eljárási szabályokat követi. A hirdetmény meghatározza az odaítélendő keretmegállapodások hatályát és tervezett számát.

A keretmegállapodáson alapuló egyes szerződéseket az e cikkben meghatározott eljárások szerint kell odaítélni.

▼B

(3)  Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen szállítóval kerül sor, a megállapodáson alapuló egyes szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretein belül kell odaítélni. Amennyiben szükséges, az EKB írásban kérheti a szállítót az eredeti ajánlatának kiegészítésére. Az ilyen kiegészítő ajánlatok nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket.

(4)  Amennyiben a keretmegállapodások megkötésére több szállítóval kerül sor, az egyes szerződéseket a következőképpen lehet odaítélni:

a) 

a keretmegállapodásokban szereplő feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül; vagy

b) 

ha nem kerültek megállapításra ilyen feltételek, a versenynek a keretmegállapodással rendelkező szállítók közötti újbóli megnyitásával; vagy

c) 

egyes esetekben a keretmegállapodásban szereplő feltételek alkalmazásával, az a) pontnak megfelelően a verseny újbóli megnyitása nélkül, más esetekben pedig a b) pontnak megfelelően a versenynek a keretmegállapodással rendelkező szállítók közötti újbóli megnyitásával, feltéve, hogy a keretmegállapodásra vonatkozó beszerzési dokumentumok rendelkeznek az e két lehetőség közötti választás lehetőségéről, tartalmazzák az e döntésre vonatkozó kötelező objektív kritériumokat, és meghatározzák azon rendelkezéseket, amelyek tekintetében a verseny újbóli megnyitására sor kerülhet.

Amennyiben a b) pontnak megfelelően a verseny újbóli megnyitására kerül sor, az EKB a következő eljárás szerint ítéli oda az egyes szerződéseket:

— 
az EKB írásban felhívja a szállítókat az ajánlatuk benyújtására az ajánlattételi felhívásban meghatározott határidőn belül. A keretmegállapodásra vonatkozó beszerzési dokumentumok meghatározzák az adott szerződés odaítélésének alapjául szolgáló szempontokat, amelyeket szükség esetén az ajánlattételi felhívás további részletekkel egészít ki,
— 
a szállítóknak az EKB által megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk az ajánlataikat, és
— 
az EKB az adott szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amely az ajánlattételi felhívásban megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

A verseny b) vagy c) ponttal összhangban történő újbóli megnyitása esetén a 36. cikk (1) és (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

19. cikk

Dinamikus beszerzési rendszerek

(1)  Az EKB a szabványosított, azonnal rendelkezésre álló termékeket, szolgáltatásokat és építési beruházásokat dinamikus beszerzési rendszereken keresztül szerezheti be. E rendszerek teljes mértékben elektronikusak, a szállítók számára szabadon hozzáférhetőek és díjmentesek. Hacsak e cikk eltérően nem rendelkezik, az eljárás a meghívásos eljárások 11. cikkben rögzített szabályait követi.

(2)  A dinamikus beszerzési rendszer létrehozása céljából az EKB:

a) 

hirdetményt tesz közzé, amelyben közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz, valamint feltünteti a rendszer keretében előirányzott beszerzések jellegét, a rendszer érvényességének időtartamát, a kiválasztási és odaítélési szempontokat, és a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt. A hirdetmény meghatározza a – legalább 30 napos – határidőt, amelyen belül a szállítók a részvételre jelentkezhetnek; és

b) 

a hirdetmény közzétételétől kezdve és a rendszer érvényességének időtartama alatt elektronikus úton korlátlan, közvetlen és teljes körű hozzáférést biztosít az ajánlattételi feltételekhez és minden kiegészítő irathoz.

(3)  A rendszer érvényességi ideje alatt bármely olyan szállító számára nyitott, amely megfelel a kiválasztási szempontoknak, és az ajánlattételi feltételeknek megfelelő jelentkezést nyújtott be. A részvételi jelentkezések tekintetében nem határozhatók meg további beérkezési határidők. Az ajánlattevők bármikor javíthatják a részvételi jelentkezésüket, amennyiben az továbbra is összhangban marad az ajánlattételi feltételekkel. Az ajánlattevők indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az EKB-t a szerződés teljesítésére való képességüket vagy jogosultságukat érintő bármely változásról. Az EKB kérheti az ajánlattevőket, hogy nyújtsanak be a jogosultságukra vonatkozó aktualizált bizonyítékokat.

(4)  Az EKB a részvételi jelentkezések alapján a beérkezéstől számított 10 napon belül ellenőrzi az ajánlattevők jogosultságát és a kiválasztási szempontoknak való megfelelését. Ellenőrzi azt is, hogy a részvételi jelentkezések megfelelnek-e az ajánlattételi feltételeknek. Az EKB az ajánlattevőket a lehető leghamarabb értesíti arról, hogy felvételre kerültek-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

(5)  Külön ajánlati felhívás tárgyát képezi minden olyan szerződés, amely értéke eléri vagy meghaladja a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat. Az EKB a rendszerbe felvett minden ajánlattevőt felhív arra, hogy – legalább 15 napos – ésszerű határidőn belül nyújtson be ajánlatot. Az EKB a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amely a hirdetményben megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be. E szempontokat adott esetben az ajánlati felhívásban pontosítani lehet.

(6)  Amennyiben egy adott szerződés értéke nem éri el a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat, az EKB a 35. cikkben meghatározott eljárás alapján felhívhat három vagy öt, a rendszerbe felvett ajánlattevőt arra, hogy nyújtson be ajánlatot.

(7)  Egy dinamikus beszerzési rendszer nem állhat fenn négy évnél tovább, kivéve, ha a hosszabb időtartam kellően indokolt, és arról a hirdetmény rendelkezett.

20. cikk

Koncessziós szerződések

A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó eljárásra e határozat az irányadó, a következő módosítások mellett:

a) 

a koncessziós szerződések becsült értékének kiszámítása során a szerződő fél által a koncesszió tartama alatt, annak teljesítése révén generált, héa nélküli becsült teljes forgalmat kell figyelembe venni;

b) 

a koncessziós szerződések mindig határozott időre szólnak. Az időtartam nem haladhatja meg azt az időszakot, amely alatt ésszerűen elvárható, hogy a koncessziós jogosult által eszközölt beruházások megtérülnek és a koncessziós jogosult pénzügyi hozamot ér el.



4. SZAKASZ

A beszerzési eljárás megindítása

21. cikk

A beszerzési lehetőségek közzététele

(1)  Ha az EKB úgy dönt, hogy az e fejezetben meghatározott szabályokkal összhangban ajánlattételi eljárást kíván lefolytatni, a Hivatalos Lapban és az EKB honlapján hirdetményt tesz közzé. Adott esetben az EKB más megfelelő médiában is megjelentethet hirdetéseket. A bejelentéseknek az EKB honlapján és/vagy más médiában való közzététele nem előzheti meg a hirdetmény Hivatalos Lapban történő közzétételét. Amennyiben eltérések tapasztalhatók a hirdetmény különböző változatai között, úgy a Hivatalos Lapban közzétett változat tekintendő hitelesnek, és az elsőbbséget élvez a többi változattal szemben.

(2)  Az EKB előzetes tájékoztató hirdetményt tehet közzé, amelyben szerepel a költségvetési évben odaítélni tervezett szerződések becsült összértéke a szolgáltatások kategóriái vagy termékcsoportok szerinti elosztásban, valamint az építési beruházások legfontosabb jellemzői.

(3)  E határozat bármely más rendelkezésétől függetlenül a Hivatalos Lapban közzétett minden hirdetmény tartalmazza legalább a 2014/24/EU irányelv V. mellékletének vonatkozó részében megjelölt információkat. A hirdetmények rögzítik, hogy a szerződést a legalacsonyabb ár szerint ítélik-e oda.

22. cikk

Felhívás részvételi szándék kifejezésére

(1)  Az EKB részvételi szándék kifejezésére vonatkozó felhívást alkalmazhat, ha ugyanazon vagy hasonló tárgykörben több szerződést kíván odaítélni. Ha e cikk eltérően nem rendelkezik, az eljárás a meghívásos eljárások 11. cikkben rögzített szabályait követi.

(2)  A megfelelő szállítók listájának létrehozása céljából az EKB hirdetményt tesz közzé a Hivatalos Lapban, meghatározva legalább az odaítélésre kerülő szerződések tárgyát, időtartamát, a jogosultsági feltételeket és a kiválasztási szempontokat, és a részvételi jelentkezéseknek a megfelelő szállítók listájának létrehozása során történő figyelembevételhez szükséges beérkezési határidejét.

(3)  A lista legfeljebb a hirdetménynek a Hivatalos Lapba történő elküldésétől számított négy évig érvényes. A szállítók a lista lejártát megelőző harmadik hónapig bármikor kérhetik a listára való felvételüket. A jelentkezéshez mellékelni kell a hirdetményben megjelölt dokumentációt. A szállítóknak jelentkezésüket a hirdetményben megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

(4)  A részvételi jelentkezések beérkezését követően az EKB ellenőrzi a részvételre jelentkezők jogosultságát, és a hirdetményben szereplő kiválasztási szempontok alapján értékeli a jelentkezéseket. Az EKB felveszi a listára az összes olyan jelentkezőt, amely megfelel a jogosultsági feltételeknek és a kiválasztási szempontoknak. Az EKB a lehető leghamarabb értesíti a jelentkezőket arról hogy felvételre kerülte-e a listára vagy nem.

(5)  A listára felvett szállítók indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az EKB-t a szerződés teljesítésére való képességüket vagy jogosultságukat érintő bármely változásról. Ezen szállítók ezenkívül az EKB rendelkezésére bocsáthatnak aktualizált vagy további dokumentációt, ha ezt szükségesnek ítélik.

(6)  Ha az EKB a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított értékhatárok alatti becsült értékű szerződést kíván odaítélni, a listán szereplő szükséges számú szállítót (ha vannak ilyenek) felhív ajánlattételre, a 35. cikkben meghatározott eljárással összhangban. Az EKB azokat a szállítókat kéri fel ajánlattételre, amelyek ajánlata a legjobban megfelel a hirdetményben az odaítélendő szerződésre figyelemmel meghatározott odaítélési szempontoknak.

(7)  Ha az EKB a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított értékhatárokat elérő vagy azokat meghaladó becsült értékű szerződést kíván odaítélni, az adott szerződés tárgyát meghatározó egyszerűsített hirdetményt tesz közzé a Hivatalos Lapban. A listán még nem szereplő, érdeklődő szállítók az egyszerűsített hirdetményben megadott – az egyszerűsített hirdetmény közzétételre történő elküldésétől számított legalább 15 napos – határidőn belül nyújthatnak be jelentkezést a listára való felvétel érdekében. A beérkezett jelentkezések értékelését követően az EKB legkevesebb öt, a listára felvett megfelelő szállítót hív fel ajánlat benyújtására, amennyiben elegendő számú szállító van. Az EKB kiválasztja azokat a szállítókat, amelyek ajánlata a hirdetményben az odaítélendő szerződésre figyelemmel meghatározott kiválasztási szempontoknak legjobban megfelel. A 11. cikk (4) és (5) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(8)  A (6) és (7) bekezdésben leírt esetekben az EKB felkérheti a listára felvett szállítókat arra, hogy szolgáltassanak a jogosultság feltételei és a kiválasztási szempontok teljesítése tekintetében releváns, aktualizált információkat és dokumentációt.

23. cikk

A részvételi jelentkezések és ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők

(1)  A részvételi jelentkezések és ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők meghatározásakor az EKB figyelembe veszi különösen a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2)  Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény Hivatalos Lapba történő elküldésétől számított 35 nap.

(3)  Meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, innovációs partnerség és tervpályázat esetében:

a) 

a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény Hivatalos Lapba történő elküldésétől számított 30 nap; és

b) 

az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás ajánlattevők részére történő elküldéséről számított 30 nap.

(4)  Amennyiben a Hivatalos Lapban a 2014/24/EU irányelv 48. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információkat tartalmazó előzetes tájékoztató került közzétételre, amelyet a hirdetmény elküldése előtt legalább 35 nappal és legfeljebb 12 hónappal elküldtek, az ajánlatok beérkezésének minimális határideje főszabályként nyílt eljárások esetében 15 napra, meghívásos eljárások esetében 10 napra rövidíthető.

(5)  A részvételi jelentkezések és ajánlatok beérkezésének határideje teljes mértékben elektronikus beszerzés igénybevétele esetén öt nappal lerövidíthető, kivéve, ha a (4) bekezdés alkalmazandó.

(6)  Nyílt eljárás, meghívásos eljárás és tárgyalásos eljárás esetében az EKB gyorsított eljárást alkalmazhat, amennyiben megfelelően indokolt sürgősségi helyzet kivitelezhetetlenné teszi az e cikkben megállapított határidőket. Ebben az esetben a következő minimális határidők alkalmazandók:

a) 

nyílt eljárások esetében az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény elküldésétől számított legalább 15 nap; és

b) 

meghívásos eljárások és tárgyalásos eljárások esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje a hirdetmény elküldésétől számított legalább 15 nap, és az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás ajánlattevőknek történő elküldésétől számított legalább 10 nap.

(7)  A lejárat előtt az EKB meghosszabbíthatja a hirdetményben vagy a beszerzési dokumentumokban meghatározott határidőket, amennyiben jelentősen megváltoztatja a beszerzési dokumentumokat, illetve más kellően indokolt esetben, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett.

24. cikk

Ajánlati felhívás

▼M1 —————

▼B

(2)  Az ajánlati felhívás legalább a következőket tartalmazza:

a) 

a hirdetményre való hivatkozás;

b) 

a beszerzési dokumentumok elektronikus elérhetőségére és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó teljes körű tájékoztatás;

c) 

az ajánlattétel formai követelményei, különös tekintettel az ajánlatok beérkezésének határidejére, a címre, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, az ajánlattétel nyelvére vagy nyelveire, arra, hogy az ajánlatot milyen formátumban kell benyújtani, valamint az ajánlat érvényességi idejére;

d) 

kiegészítő termékekre, szolgáltatásokra és építési beruházásokra vonatkozó opciók, valamint a szerződés lehetséges megújításainak és meghosszabbításainak száma (amennyiben vannak ilyenek);

e) 

az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok listája; és

f) 

a szerződés odaítélésére vonatkozó szempontok relatív súlyozása vagy adott esetben e szempontok csökkenő fontossági sorrendje, amennyiben a hirdetmény ezt az információt nem tartalmazza.

(3)  Az ajánlati felhívás tartalmazza továbbá az alábbiakat:

a) 

az EKB követelményeit meghatározó leírás, illetve versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség esetén az EKB igényeit meghatározó ajánlattételi felhívás;

b) 

a szerződéstervezet, az EKB általános szerződési feltételei vagy a szerződés legfontosabb jellemzőit meghatározó dokumentum; és

c) 

bármilyen más dokumentáció, amelyet az EKB relevánsnak tart.

25. cikk

Leírás

(1)  Az EKB a beszerzési dokumentumokban az alkalmazandó jognak és műszaki szabványoknak megfelelően határozza meg a műszaki leírást.

(2)  A leírás csak akkor írhat elő meghatározott terméket, forrást vagy gyártási folyamatot, ha a szerződés tárgyának kellően pontos általános leírása nem lehetséges, és a részvételre jelentkezők más, egyenértékű termékeket is kínálhatnak.

(3)  Az EKB meghatározza azokat a bizonyítékokat, amelyeket a részvételre jelentkezőktől a leírásnak való megfelelés igazolása érdekében kér, például címkéket, tanúsítványokat és megfelelőség-értékeléseket, így különösen környezeti tanúsítványokat. Az ilyen bizonyítékoknak átlátható módon megszerezhetőnek kell lenniük. Más bizonyíték is elfogadásra kerül, amennyiben az műszaki szempontból egyenértékű.

(4)  A leírásnak és a kért bizonyítékoknak a beszerzés célkitűzéseinek elérése tekintetében szükségesnek és arányosnak kell lenniük, továbbá objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes, az indokolatlan versenytorzulást elkerülő megfontolásokon kell alapulniuk.

(5)  Az EKB megengedheti a leírástól eltérő változatok benyújtását. Ebben az esetben egyértelmű tájékoztatással szolgál a változatok megengedett hatóköréről, a változatokra vonatkozó formai és tartalmi követelményekről, valamint a fő ajánlatok és a változatok érdemi összehasonlítására szolgáló módszerről.



5. SZAKASZ

Információcsere

26. cikk

A részvételre jelentkezőkkel és ajánlattevőkkel való kommunikáció

(1)  Az ajánlattételi eljárás során a részvételre jelentkezők és ajánlattevők csak az EKB által kijelölt kapcsolattartóval, illetve kapcsolattartókkal kommunikálhatnak. A kommunikációs eszközöknek széles körben elérhetőnek és megkülönbözetéstől mentesnek kell lenniük.

(2)  A részvételre jelentkezőknek és ajánlattevőknek írásban, a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott követelményekkel összhangban kell benyújtaniuk jelentkezéseiket és ajánlataikat.

(3)  A részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők írásban a hirdetménnyel, az ajánlati felhívással vagy a kiegészítő iratokkal kapcsolatos kérdéseket nyújthatnak be az EKB-hoz, a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott eljárásnak megfelelően. Ezekre a kérdésekre az EKB ésszerű határidőn belül válaszol, és a válaszait – a kérdező névtelenségének megőrzésével – minden részvételre jelentkezővel vagy ajánlattevővel közli, amennyiben ezek mindannyiuk számára relevánsak.

▼M2

(4)  Az EKB biztosítja, hogy a részvételre jelentkezők és ajánlattevők által közölt információkat a bizalmas jelleg és a sértetlenség alapelvével összhangban, és amennyiben személyes adatokat kezelnek, azokat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 4 ) összhangban kezeli és tárolja.

▼B

27. cikk

Kiegészítő dokumentáció és pontosítás iránti kérelmek

A jelentkezések vagy ajánlatok felbontása után az EKB felkérheti a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket arra, hogy megfelelő határidőn belül nyújtsanak be, egészítsenek ki vagy pontosítsanak olyan információkat vagy dokumentációt, amelyek nem teljes körűek, hiányosak vagy hibásak, vagy annak tűnnek. Az ilyen felkéréseknek teljes mértékben meg kell felelniük az egyenlő bánásmód és az átláthatóság alapelvének; így különösen nem vezethetnek kedvezőbb elbánáshoz, nem biztosíthatnak versenyelőnyt és nem változtathatják meg valamely jelentkezés vagy ajánlat feltételeit.

▼M2

28. cikk

A beszerzési dokumentumok kijavítása

(1)  Ha az EKB felfedezi, hogy a hirdetmény, az ajánlati felhívás vagy a kiegészítő iratok szövegében pontatlanság, kihagyás vagy bármilyen más hiba található, kijavítja a hibát, és erről írásban tájékoztat minden részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt.

(2)  Ha a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők úgy vélik, hogy az EKB-nak a hirdetményben, az ajánlati felhívásban vagy a kiegészítő iratokban meghatározott követelményei hiányosak, nem következetesek vagy jogellenesek, illetve valamely más részvételre jelentkező vagy ajánlattevő megsértette az alkalmazandó beszerzési szabályokat, kifogásaikat az ilyen szabálytalanságról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül közlik az EKB-val. Amennyiben a szabálytalanság az ajánlati felhívást vagy az EKB által kiküldött más dokumentumot érinti, a határidő a dokumentumok kézhezvételének időpontjától indul. Egyéb esetekben a határidő attól az időponttól kezdődik, amikor a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők a szabálytalanságról tudomást szereztek, vagy észszerűen tudomást szerezhettek volna. Az EKB ezt követően kijavíthatja vagy kiegészítheti a követelményeket vagy orvosolhatja a szabálytalanságot, vagy indokolás mellett elutasíthatja a kérést. Az olyan kifogásokat, amelyeket a határidőn belül nem közöltek az EKB-val, később már nem lehet felvetni, és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők nem vethetik fel azokat a 39. cikk szerinti fellebbezési eljárásban és az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban.

▼B



6. SZAKASZ

Értékelés

29. cikk

Általános elvek

(1)  A részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat nem lehet a benyújtásra vonatkozó határidő lejárta előtt felbontani. A részvételi jelentkezések és ajánlatok felbontásánál az EKB legalább két alkalmazottjának jelen kell lennie, és a felbontásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Eltérő rendelkezés hiányában a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők nem lehetnek jelen a felbontásnál.

(2)  Az EKB a 32. cikkben megállapított odaítélési szempontok alapján értékeli az ajánlatokat, miután:

— 
ellenőrizte az ajánlattétel formai követelményeinek való megfelelést,
— 
ellenőrizte az ajánlattevők jogosultságát a 30. cikknek megfelelően, és
— 
értékelte a 31. cikkben megállapított kiválasztási szempontok teljesülését.

(3)  Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amelynek ajánlata az odaítélési szempontoknak a legjobban megfelel.

(4)  Az értékelési folyamatról és annak eredményéről értékelési jelentést kell készíteni.

30. cikk

A részvételre jelentkezők és ajánlattevők jogosultsága

(1)  A következő bekezdések figyelembevételével az Unióban rezidens vagy az Unióban letelepedett bármely természetes és jogi személy jogosult az ajánlattételi eljárásokban való részvételre. Az ajánlattételi eljárások egyenlő feltételek mellett állnak nyitva minden olyan országban rezidens vagy ott tevékenykedő természetes és jogi személy számára, amely ország megerősítette a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodását vagy az Unióval a beszerzés területén kétoldalú megállapodást kötött, az e megállapodásokban rögzített feltételek mellett. Egyéb országok szállítói számára az EKB kizárólagos mérlegelése alapján engedélyezhet részvételt.

(2)  Szállítók ideiglenes csoportjai a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban meghatározott módon vehetnek részt az ajánlattételi eljárásokban. Az EKB kérheti az ideiglenes csoportoktól egy adott jogi forma felvételét, amennyiben elnyerik a szerződést, és ez a forma szükséges a szerződés megfelelő teljesítéséhez. Az ideiglenes csoportban részt vevők egyetemlegesen felelősek a szerződés teljesítéséért.

(3)   ►M2  ————— ◄ Az EKB kizárhatja a részvételből azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amelyek külön jelentkezést vagy ajánlatot nyújtanak be, és amelyek:

a) 

kapcsolt vállalkozások ugyanazon csoportjához tartoznak, mint más részvételre jelentkező vagy ajánlattevő;

b) 

más részvételre jelentkezőkkel vagy ajánlattevőkkel együttesen ugyanazon ideiglenes csoportosulás tagjai; vagy

c) 

az odaítélendő szerződés jelentős részét más részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, mint alvállalkozó részére kínálják fel,

ha arra utaló jelek vannak, hogy információt kaptak más részvételre jelentkező vagy ajánlattevő által készített jelentkezésről vagy ajánlatról, illetve ha a több jelentkezés vagy ajánlat benyújtása egyébként torzítja a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők közötti szabad versenyt.

(4)  Az EKB kizárja a részvételből azokat a jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amelyeket jogerősen elítéltek bűnszervezetben való részvétel, korrupció, csalás, terrorista bűncselekmény vagy terrorizmus finanszírozása, pénzmosás, gyermekmunka vagy emberkereskedelem miatt, a 2014/24/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint, vagy bármely egyéb, az Unió, az EKB vagy az NKB-k pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység miatt.

(5)  Az EKB bármikor kizárhatja a részvételből a részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, amennyiben az érintett:

a) 

csődeljárás, felszámolási eljárás vagy vagyonkezelés alatt áll vagy a nemzeti jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezésekben előírt hasonló helyzetben van;

b) 

súlyos szakmai kötelességszegést követett el, amely miatt tisztességessége kérdésessé vált;

c) 

megszegte társadalombiztosításijárulék-fizetési vagy adófizetési kötelezettségeit, a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő székhelye szerinti ország vagy azon ország jogi rendelkezései szerint, ahol a szerződést teljesíteni kell;

d) 

részéről jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelés volt tapasztalható valamely más közbeszerzési szerződés teljesítése során, illetve környezetvédelmi, szociális vagy munkajogi kötelezettségei terén;

e) 

saját maga, vezető tisztségviselői, alkalmazottai vagy megbízottai tekintetében fennálló összeférhetetlenséget nem lehet más, kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel orvosolni;

f) 

az EKB által kért információk szolgáltatása során hamis nyilatkozatot tett; vagy

g) 

a verseny korlátozása céljából kapcsolatba lép más részvételre jelentkezőkkel vagy ajánlattevőkkel, vagy megkísérli jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot a beszerzési eljárásban.

(6)  A részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek igazolniuk kell, hogy nincsenek a (4) és (5) bekezdésben meghatározott helyzetek egyikében sem, és rendelkezésre kell bocsátaniuk a hirdetményben vagy az ajánlati felhívásban megjelölt bizonyítékokat. Ha az eljárás során ilyen körülmény merül fel, az érintett jelentkezőnek vagy ajánlattevőnek indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell erről az EKB-t. A részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők benyújthatnak a kizárási okok fennállása ellenére jogosultságukat alátámasztó bizonyítékokat.

▼M1

(7)  Ha egy részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, vagy részvételre jelentkezőhöz vagy ajánlattevőhöz kapcsolódó vállalkozás részt vett a beszerzési eljárás előkészítésében, például a beszerzési stratégiára vonatkozó tanácsadás vagy a leírás kidolgozása révén, az EKB megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az adott részvételre jelentkező vagy ajánlattevő részvétele ne torzítsa a versenyt. Az EKB az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárhatja az eljárásból, ha ennek érdekében ez szükséges. A kizárást megelőzően biztosítani kell a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő részére annak lehetőségét, hogy bizonyítsa, hogy korábbi részvétele nem torzítja a versenyt.

▼B

(8)  Az EKB ésszerű időtartamra minden jövőbeli ajánlattételi eljárásban való részvételből kizárhatja azt a részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, amely a (4) és (5) bekezdésben leírt helyzetek egyikében van. Az EKB az arányosság alapelvének alkalmazásával dönt a kizárásról és annak időtartamáról, figyelembe véve különösen: a) a bűncselekmény, magatartás, kötelezettségszegés vagy fizetésképtelenségi ok súlyosságát; b) az annak elkövetése vagy bekövetkezése óta eltelt időt; c) a bűncselekmény, magatartás, kötelezettségszegés vagy fizetésképtelenségi ok időtartamát és esetleges ismétlődését; d) az érintett szállító szándékosságát vagy gondatlanságának fokát; és e) a szállító által a hasonló bűncselekmények, magatartások, kötelezettségszegések vagy fizetésképtelenségi okok jövőbeni megelőzése érdekében tett intézkedéseket. A kizárás időtartama nem haladhatja meg az arról való értesítés szállító általi kézhezvételétől számított 10 évet. Az EKB a szállító kizárására vonatkozó döntés meghozatala előtt lehetőséget ad a szállítónak álláspontja kifejtésére, kivéve, ha a kizárást alátámasztó tényeket jogerős ítélet állapítja meg. Az EKB írásban értesíti a szállítót döntéséről és annak főbb indokairól.

31. cikk

Kiválasztási szempontok

(1)  Az EKB a hirdetményben meghatározza a kiválasztási szempontokat, amelyek alapján értékeli a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők szerződés teljesítésére való képességét. A kiválasztási szempontok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők adott szakmai tevékenység végzésére való alkalmasságára és az arra vonatkozó engedélyére, gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint technikai és szakmai alkalmasságára vonatkoznak. A kiválasztási szempontoknak szükségeseknek és arányosaknak kell lenniük a tisztességes verseny biztosítása és a szerződés célkitűzéseinek elérése érdekében.

(2)  Az EKB meghatározhat minimumkövetelményeket, amelyek alatt nem választhatja ki részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket. E minimumkövetelményeket a hirdetményben meg kell jelölni.

(3)  Az EKB a hirdetményben meghatározza a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők által a pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásuk igazolása érdekében benyújtandó dokumentumokat. Így különösen megkövetelheti a 2014/24/EU irányelv 59. cikke szerinti egységes európai közbeszerzési dokumentum, az eCertisben tárolt dokumentumok vagy az elismert szállítók nemzeti adatbázisai által kiadott tanúsítványok benyújtását. A kért dokumentáció nem terjedhet túl a szerződés hatályán, és figyelembe kell venni a szállítók jogos érdekeit különösen a műszaki és üzleti titkok védelmére vonatkozóan.

(4)  Amennyiben az EKB által jogosnak ítélt valamely kivételes ok miatt a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő nem tudja rendelkezésre bocsátani a kért dokumentumokat, kapacitását bármely más, az EKB által megfelelőnek és egyenértékűnek ítélt módon bizonyíthatja.

(5)  Egy szállító szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében más jogalany kapacitásait is igénybe veheti, a vele fennálló kapcsolatának jogi természetétől függetlenül. Ebben az esetben bizonyítania kell az EKB felé, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére fognak állni, valamint, hogy maga a jogalany a 30. cikknek megfelelően jogosult az ajánlattételi eljárásokban való részvételre. Ugyanilyen feltételek mellett a szállítók ideiglenes csoportja is igénybe veheti a csoport tagjainak kapacitásait.

32. cikk

Odaítélési szempontok

(1)  Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be.

(2)  E határozat eltérő rendelkezése hiányában a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a következő lehetőségek egyike alapján kell azonosítani:

— 
csak az ár vagy költségek,
— 
a legjobb ár-minőség arány, vagy
— 
csak a minőség, ahol az eljárás tárgyát képező termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások vonatkozó ára vagy költsége rögzített.

(3)  Az ár- vagy költségelem tekintetében – amennyiben releváns – figyelembe kell venni az életciklusköltségeket, így a termékek, építési beruházások és szolgáltatások beszerzéséhez, használatához, karbantartásához és életciklusa végéhez kapcsolódó költségeket. A termékekhez, szolgáltatásokhoz vagy építési beruházásokhoz azok életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek is figyelembe vehetők. Az árak és költségek csak akkor vehetők figyelembe, ha azok meghatározhatók és ellenőrizhetők.

(4)  A legjobb ár-minőség arányt az adott szerződés tárgyához kapcsolódó, többek között minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális vonatkozásokat is magukban foglaló szempontok alapján kell értékelni, mint például:

a) 

minőség – ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzőket és a forgalmazást, valamint annak feltételeit;

b) 

szervezeti felépítés, a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány képzettsége és tapasztalata, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára; vagy

c) 

a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, az olyan szállítási feltételek, mint a szállítási határidő, a szállítási folyamat a szállítási időszak vagy a teljesítési időszak.

(5)  Valamennyi odaítélési szempontnak kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához, amely magában foglalhatja az eljárás tárgyát képező termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások életciklusának bármely szakaszát, így például azok előállításának, rendelkezésre bocsátásának vagy forgalmazásának folyamatait.

(6)  A hirdetmény vagy az ajánlati felhívás, vagy versenypárbeszéd esetén az ajánlattételi felhívás meghatározza, hogy a (2) bekezdéssel összhangban hogyan kerül azonosításra a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat.

33. cikk

Kirívóan alacsony összegű ajánlatok

(1)  Az EKB írásban magyarázatot kér az ajánlatban feltüntetett azon árak vagy költségek tekintetében, amelyek az eljárást tárgyát képező termékekhez, építési beruházáshoz vagy szolgáltatásokhoz képest kirívóan alacsony összegűnek tűnnek. A kérés különösen a következőkre vonatkozhat:

a) 

a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b) 

a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c) 

az ajánlatban szereplő eredmények eredetisége;

d) 

az eredmények majdani kivitelezése, nyújtása vagy szállítása helyén hatályos környezetvédelmi, szociális és munkajogi jogszabályok rendelkezéseinek való megfelelés; és

e) 

az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(2)  Az ajánlattevő által benyújtott információk áttekintését követően az EKB elutasíthatja a kirívóan alacsony összegű ajánlatokat, különösen az alábbi esetekben:

— 
ha az ajánlattevő által szolgáltatott információk nem indokolják megfelelően az árak vagy költségek alacsony szintjét,
— 
ha az ajánlat és a rendelkezésre bocsátott további információk nem nyújtanak kellő bizonyosságot a szerződés megfelelő teljesítését illetően, vagy
— 
ha az ajánlattevő állami támogatást kapott, kivéve, ha az ajánlattevő az EKB által meghatározott ésszerű határidőn belül bizonyítja, hogy a támogatást jogszerűen, az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokban meghatározott eljárásokkal és határozatokkal összhangban nyújtották.

(3)  Az EKB elutasítja azokat az ajánlatokat, amelyek az (1) bekezdés d) pontjában említett rendelkezések bármelyikének megsértése következtében kirívóan alacsony összegűek.



7. SZAKASZ

Az eredmény közlése

34. cikk

A kiválasztásról és a szerződés odaítéléséről szóló döntésekről való értesítés

(1)  Az EKB írásban, indokolatlan késedelem nélkül értesíti a döntéséről azon részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amelyeknek a részvételre jelentkezését vagy ajánlatát elutasította.

▼M2

(2)  Az odaítélésről szóló döntésről faxon vagy elektronikus úton történő értesítést legalább a szerződés EKB általi aláírása előtt 10 nappal, más kommunikációs eszköz használata esetén a szerződés aláírása előtt legalább 15 nappal (szerződéskötési tilalmi időszak) kell elküldeni. Az EKB a szerződéskötési tilalmi időszak lejártáig nem írja alá a szerződést a sikeres ajánlattevővel.

(3)  Az EKB értesít minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, amelynek a részvételre jelentkezését vagy ajánlatát elutasította, jelentkezése vagy ajánlata elutasításának indokairól, valamint a (2) bekezdésben említett szerződéskötési tilalmi időszak időtartamáról. Az EKB értesíti azon sikertelen ajánlattevőket, amelyek elfogadható ajánlatot tettek, és írásban kérik, a sikeres ajánlattevő nevéről, valamint a sikeres ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről.

▼B

(4)  Az EKB dönthet úgy is, hogy egyes információk közlését mellőzi, amennyiben azok közlése sértené más szállítók jogos üzleti érdekeit, akadályozná a jogalkalmazást, sérthetné a szállítók közötti tisztességes versenyt, vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel.

(5)  Az EKB a 2014/24/EU irányelv követelményeivel összhangban a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót tesz közzé a Hivatalos Lapban. A tájékoztatót a szerződés aláírásától számított 30 napon belül el kell küldeni a Hivatalos Lapba.



III. FEJEZET

AZ ÉRTÉKHATÁRON ALULI SZERZŐDÉSEKRE ÉS A 6. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ BESZERZÉSI ELJÁRÁS

35. cikk

Az eljárás menete

Azokat a szerződéseket, amelyeknek a becsült értéke nem éri el a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott értékhatárokat, valamint a 6. cikk (2) bekezdésében említett, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket a következő eljárás szerint kell odaítélni.

(1) 

Ha a szerződés héa nélküli értéke termékek és szolgáltatások esetén meghaladja vagy eléri az 50 000 eurót, illetve építési beruházás esetén az 500 000 eurót, az EKB legalább öt megfelelő szállítót (amennyiben vannak ilyenek) felkér ajánlat benyújtására.

(2) 

Ha a szerződés héa nélküli értéke ezen értékhatárok alatt van, de eléri vagy meghaladja a 20 000 eurót, az EKB legalább három megfelelő szállítót (amennyiben vannak ilyenek) felkér ajánlat benyújtására.

▼M1

(3) 

Az EKB az ajánlattételi eljárásban való részvételre felkért szállítókat azon szállítók közül választja ki, amelyek felvételt nyertek valamely dinamikus beszerzési rendszerbe, vagy ilyen rendszer hiányában a megfelelő szállítók – részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított – listáján szerepelnek. Amennyiben nincs ilyen lista, az EKB a felkérendő szállítókat belátása szerint választja ki, megfelelő piacelemzés alapján, figyelembe véve az esetleges határokon átnyúló érdekeket, valamint meggyőződve a szállítók alkalmasságáról és az eljárásban való részvétel iránti szándékukról. A piacelemzés magában foglalhatja a szerződésre vonatkozó lehetőség közzétételét valamely elektronikus beszerzési rendszerben. Az EKB ehelyett hirdetményt is megjelentethet a honlapján vagy más megfelelő médiában. Ebben az esetben az ajánlattételi eljárásban való részvételre felkért szállítókat a beérkezett válaszok alapján választják ki. Az ugyanazon szempontoknak megfelelő más szállítók is felkérhetők az ajánlattételi eljárásban való részvételre.

(4) 

Ha a 6. cikk (2) bekezdésében említett, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés héa nélküli értéke eléri vagy meghaladja a 750 000  EUR-t, az EKB hirdetményt tesz közzé a Hivatalos Lapban. Az ajánlattételi eljárásban való részvételre felkért szállítókat a beérkezett válaszok alapján választják ki. Az ugyanazon szempontoknak megfelelő más szállítók is felkérhetők az ajánlattételi eljárásban való részvételre.

▼B

(5) 

Az EKB az ajánlattételi eljárásban való részvételre felkért szállítók rendelkezésére bocsátja az ajánlattételi felhívást, amely meghatározza az EKB követelményeit, a benyújtásra vonatkozó eljárást és a szerződés odaítélésére vonatkozó szempontokat. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidő meghatározásakor az EKB figyelembe veszi a szerződés összetettségét és az ajánlat elkészítéséhez szükséges időt.

(6) 

A beérkezett ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban meghatározott formai követelmények, valamint kiválasztási és odaítélési szempontok szerint kell értékelni. Az írásbeli ajánlatok értékelését követően az EKB tárgyalásokat kezdhet az ajánlattevőkkel, amennyiben ezt a lehetőséget az ajánlati felhívás tartalmazta. A tárgyalások lefolytathatók az ajánlattevők rangsorolása szerint egymást követő tárgyalásokként vagy azon több ajánlattevővel történő párhuzamos tárgyalásokként, amelyek ajánlata az odaítélési szempontoknak a legjobban megfelel.

(7) 

Az EKB annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a legjobban megfelel az ajánlattételi felhívásban meghatározott odaítélési szempontoknak.

▼M2

(8) 

A beszerzési eljárást a 3. cikkben meghatározott általános alapelvekkel összhangban kell lefolytatni. A 9. cikk (6) és (7) bekezdése, a 13. cikk (5) és (6) bekezdése, valamint a 18., 19., 20., 26., 27., 28., 30. és 33. cikk megfelelően alkalmazandó.

▼B

36. cikk

A szerződés odaítélésről szóló döntés közlése és a szerződő felek listája

(1)  A szerződés odaítélésről szóló döntést követően az EKB írásban, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az ajánlattevőket az ajánlattételi eljárás eredményéről.

▼M2

(2)  Az ajánlattevők az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhetik az EKB-t, hogy indokolja meg az ajánlatuk elutasítását.

Az (1) bekezdéstől és e bekezdés első albekezdésétől függetlenül a 34. cikk (1)-(4) bekezdése alkalmazandó, amennyiben az EKB a 35. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás útján a 6. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést ítél oda, amelynek héa nélküli értéke eléri vagy meghaladja a 750 000  EUR-t, feltéve, hogy egyértelmű határokon átnyúló érdek áll fenn.

▼B

(3)  Az EKB évente közzéteszi az 50 000 eurónál nagyobb értékű olyan szerződések listáját, amelyeket a 35. cikkel összhangban, vagy a 6. cikk (1) bekezdése szerinti valamely kivétel alapján ítélt oda. A lista tartalmazza azon szerződő felek nevét, amelyeknek szerződéseket ítéltek oda, valamint a szerződések tárgyát és értékét. A 6. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó azon szerződések esetében, amelyek értéke meghaladja a 750 000 eurót, az EKB az odaítélésről szóló tájékoztatót tesz közzé a Hivatalos Lapban.

37. cikk

Közvetlen odaítélés

Az EKB egyetlen ajánlat alapján is odaítélhet szerződéseket, ha a szerződés héa nélküli becsült értéke 20 000 eurónál kevesebb.



IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Az ajánlattételi eljárások megszüntetése

(1)  Az EKB a szerződés aláírása előtt bármikor megszüntethet egy ajánlattételi eljárást anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők bármilyen ellentételezésre jogosultak lennének.

(2)  Az EKB eljárás megszüntetésére vonatkozó döntésének meg kell felelnie a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános alapelveknek.

(3)  Az EKB megindokolja a döntést és azt a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők tudomására hozza.

39. cikk

Fellebbezési eljárás

▼M2

(1)  A II. fejezet szerinti beszerzési eljárások során a részvételre jelentkezők és ajánlattevők a 34. cikk (1) bekezdésének vagy a 34. cikk (3) bekezdése első mondatának megfelelően az értesítés kézhezvételétől számított 10 napon belül írásban vitathatják az EKB jelentkezésüket vagy ajánlatukat elutasító döntését. A fellebbezésnek tartalmaznia kell minden, azt alátámasztó információt és az indokolt kifogásokat, a 28. cikk (2) bekezdésének megfelelően kizárt kifogások kivételével.

▼B

(2)  A fellebbezést az EKB Beszerzési Felülvizsgálati Testületének kell címezni. Ha a Beszerzési Felülvizsgálati Testület úgy véli, hogy a fellebbező jelentkezésének vagy ajánlatának elutasítására vonatkozó döntés sérti e határozatot vagy a beszerzési jog általános alapelveit, elrendeli az ajánlattételi eljárás egészének vagy egyes részeinek megismétlését, vagy végleges döntést hoz. Egyéb esetben a fellebbezést el kell utasítani. A Beszerzési Felülvizsgálati Testület határozatáról a fellebbezés kézhezvételétől számított egy hónapon belül írásban értesíti a fellebbezőt. A határozatnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat.

▼M2

(3)  A fellebbezés felfüggesztő hatállyal bír a szerződés odaítélése tekintetében.

▼M2

(4)  A fellebbezés elutasítása esetén egy további, legalább 10 napos szerződéskötési tilalmi időszak alkalmazandó a szerződés EKB általi aláírása előtt, ha az értesítés faxon vagy elektronikus úton történt, más kommunikációs eszköz használata esetén pedig legalább 15 napos szerződéskötési tilalmi időszak alkalmazandó a szerződés aláírása előtt. A Beszerzési Felülvizsgálati Testület értesíti a fellebbezőt a szerződéskötési tilalmi időszak időtartamáról.

▼B

40. cikk

Hatáskör

Az Európai Unió Bírósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az EKB és valamely szállító között az e határozattal vagy egy adott beszerzési eljárással összefüggő jogviták tekintetében. Ha a 39. cikk alapján helye van fellebbezésnek, a fellebbezőnek meg kell várnia az EKB fellebbezésről szóló határozatát, mielőtt az ügyben a Bírósághoz fordulna. Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott határidő a fellebbezésről szóló határozat szállító általi kézhezvételétől indul.

41. cikk

Hatálybalépés

(1)  Ez a határozat 2016. április 15-én lép hatályba, továbbá hatályon kívül helyezi és felváltja az EKB/2007/5 határozatot.

(2)   ►M1  Az e határozat hatálybalépése előtt indult ajánlattételi eljárásokat az EKB/2007/5 határozatnak megfelelően kell lefolytatni. ◄ E rendelkezés alkalmazásában egy ajánlattételi eljárás azon a napon kezdődik, amikor a hirdetményt a Hivatalos Lapba elküldték, illetve az olyan esetekben, amikor nincs szükség ilyen hirdetményre, azon a napon, amikor az EKB egy vagy több szállítót felkért ajánlat benyújtására.

(3)  A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat erre az határozatra történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.




I. MELLÉKLET

A 6. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK



CPV-kód

Leírás

75200000-8; 75231200-6; 75231240-8; 79611000-0; 79622000-0 [Háztartási kisegítő személyzettel való ellátási szolgáltatások]; 79624000-4 [Ápolószemélyzettel való ellátási szolgáltatások] valamint 79625000-1 [Egészségügyi személyzettel való ellátási szolgáltatások] 85000000-9-től 85323000-9-ig; 98133100-5, 98133000-4; 98200000-5, 98500000-8 [Magánháztartás alkalmazottakkal] valamint 98513000-2-től 98514000-9-ig [Háztartásoknak nyújtott munkaerő-szolgáltatások, ügynökségi alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, irodai alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, ideiglenes alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, bejárónői szolgáltatások és háztartási szolgáltatások]

Egészségügyi, szociális és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások

85321000-5 és 85322000-2, 75000000-6 [Közigazgatási, honvédelmi és társadalombiztosítási szolgáltatások], 75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80000000-4-től Oktatási és képzési szolgáltatások 80660000-8-ig; 92000000-1-től 92700000-8-ig

79950000-8 [Kiállítás, vásár és kongresszusszervezési szolgáltatások], 79951000-5 [Szemináriumszervezési szolgáltatások], 79952000-2 [Rendezvényszervezési szolgáltatások], 79952100-3 [Kulturálisesemény-szervezési szolgáltatások], 79953000-9 [Fesztiválszervezési szolgáltatások], 79954000-6 [Partiszervezési szolgáltatások], 79955000-3 [Divatbemutató-rendezési szolgáltatások], 79956000-0 [Vásár- és kiállításszervezési szolgáltatások]

Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások

75300000-9

Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások

75310000-2, 75311000-9, 75312000-6, 75313000-3, 75313100-4, 75314000-0, 75320000-5, 75330000-8, 75340000-1

Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások

98000000-3; 98120000-0; 98132000-7; 98133110-8 és 98130000-3

Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, ideértve a szakszervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, a politikai szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, a fiatalok szövetségei által nyújtott szolgáltatásokat és a tagsággal rendelkező különféle szervezettel kapcsolatos szolgáltatásokat.

98131000-0

Vallási szolgáltatások

55100000-1-től 55410000-7-ig; 55521000-8-tól 55521200-0-ig [55521000-8 Élelmiszer-ellátási szolgáltatások magánháztartások számára, 55521100-9 Ebédszállítási szolgáltatások, 55521200-0 Házhozszállítási szolgáltatások] 55520000-1 Élelmezési szolgáltatások, 55522000-5 Élelmezési szolgáltatások szállítási vállalatok számára, 55523000-2 Élelmezési szolgáltatások egyéb vállalatok és intézmények számára, 55524000-9 Iskolai élelmezési szolgáltatások

55510000-8 Étkezdei szolgáltatások, 55511000-5 Étkezdei és egyéb korlátozott vevőkörű büfészolgáltatás, 55512000-2 Büféüzemeltetési szolgáltatások, 55523100-3 Iskolai ebédszolgáltatás

Szállodai és éttermi szolgáltatások

79100000-5-től 79140000-7-ig; 75231100-5;

Jogi szolgáltatások, amennyiben azok a 2. cikk (3) bekezdésének j) pontja értelmében nincsenek kizárva a hatály alól

75100000-7-től 75120000-3-ig; 75123000-4; 75125000-8-tól 75131000-3-ig

Egyéb közigazgatási és kormányzati szolgáltatások

75200000-8-tól 75231000-4-ig

Közösségi szolgáltatások nyújtása

75231210-9-től 75231230-5-ig; 75240000-0-tól 75252000-7-ig; 794300000-7; 98113100-9

Büntetés-végrehajtási szolgáltatások, közbiztonsággal kapcsolatos szolgáltatások, mentési szolgáltatások

79700000-1-től 79721000-4-ig [Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai, biztonsági szolgáltatások, riasztásfigyelési szolgáltatások, őrzési szolgáltatások, felügyeleti szolgáltatások, követőrendszerrel kapcsolatos szolgáltatások, szökevénykeresési szolgáltatások, járőrözési szolgáltatások, azonosítóigazolvány-kibocsátási szolgáltatások, nyomozási szolgáltatások és nyomozóirodai szolgáltatások] 79722000-1 [Grafológiai szolgáltatások], 79723000-8 [Hulladékvizsgálati szolgáltatások]

Nyomozási és biztonsági szolgáltatások

98900000-2 [Területen kívüli szervezetek és testületek által nyújtott szolgáltatások] és 98910000-5 [Nemzetközi szervezetek és testületek által nyújtott szakszolgáltatás]

Nemzetközi szolgáltatások

64000000-6 [Postai és távközlési szolgáltatások], 64100000-7 [Postai és futárszolgáltatás], 64110000-0 [Postai szolgáltatások], 64111000-7 [Újságokkal és időszaki kiadványokkal kapcsolatos postai szolgáltatások], 64112000-4 [Levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások], 64113000-1 [Csomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatások], 64114000-8 [Postahivatali szolgáltatások], 64115000-5 [Postafiók-kölcsönzés], 64116000-2 [Postai küldeménymegőrzési (poste restante) szolgáltatások], 64122000-7 [Belső irodai kézbesítési szolgáltatások]

Postai szolgáltatások

50116510-9 [Gumiabroncs vulkanizálása], 71550000-8 [Kovácsműhely-szolgáltatások]

Különféle szolgáltatások




II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT



EKB/2007/5 határozat

Ez a határozat

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

21. cikk

11. cikk

10. cikk

12. cikk

11. cikk

13. cikk

12. cikk

14. cikk

13. cikk

15. cikk

18. cikk

16. cikk

19. cikk

16a. cikk

22. cikk

17. cikk

16. cikk

18. cikk

23. cikk

19. cikk (3) bekezdés

15. cikk

19. cikk (1), (2), (4) és (5) bekezdés

26. cikk

20. cikk

27. cikk

21. cikk

28. cikk

22. cikk

24. cikk

23. cikk

29. cikk

24. cikk

30. cikk

25. cikk

31. cikk

26. cikk

32. cikk

27. cikk

33. cikk

28. cikk

34. cikk

29. cikk

35. cikk

30. cikk

36. cikk

31. cikk

37. cikk

32. cikk

38. cikk

33. cikk

39. cikk

34. cikk

40. cikk

35. cikk

41. cikk



( 1 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/280 iránymutatása (2014. november 13.) az eurorendszer előállítási és beszerzési rendszerének létrehozásáról (EKB/2014/44) (HL L 47., 2015.2.20., 29. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

( 3 ) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1725 (EU) rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Top