EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018AB0054

Az Európai Központi Bank véleménye (2018. november 20.) a hitelgondozókról, a hitelfelvásárlókról és a biztosítékok érvényesítéséről szóló irányelv iránti javaslatról (CON/2018/54)

OJ C 444, 10.12.2018, p. 15–16 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

10.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 444/15


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2018. november 20.)

a hitelgondozókról, a hitelfelvásárlókról és a biztosítékok érvényesítéséről szóló irányelv iránti javaslatról

(CON/2018/54)

(2018/C 444/06)

Bevezetés és jogalap

2018. március 14-én az Európai Bizottság a hitelgondozókról, a hitelfelvásárlókról és a biztosítékok érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatot (a továbbiakban: a javasolt irányelv) (1) fogadott el. Az Európai Központi Bank (EKB) úgy ítéli meg, hogy a javasolt irányelv a hatáskörébe tartozik, és úgy határozott, hogy gyakorolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 127. cikke (4) bekezdésének második mondatán és 282. cikkének (5) bekezdésén alapuló, vélemény előterjesztésére irányuló jogát.

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 25. cikkén alapul, amely szerint az EKB a pénzügyi rendszer stabilitására, valamint a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése alapján az EKB-ra ruházott, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos feladatokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya és végrehajtása tárgyában tanácsot adhat a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.

Az EKB nyomatékosan támogatja a banki eszközök, különösen a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának kialakítását, amelyet az Európai Unió Tanácsának az európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési terve is tükröz (2). Az egyes európai hitelintézetek mérlegében maradó nemteljesítő hitelek jelentős állományaira tekintettel és a nemteljesítő hitelek szanálására vonatkozó átfogó megoldás részeként (3) a másodlagos piacok kialakítása hozzájárulhat a nemteljesítő hitelek csökkentéséhez. Előretekintve, a jól működő másodlagos piacok a nemteljesítő hitelek állományainak jövőbeli felhalmozódását is megakadályozhatják (4).

1.2.

Ezenkívül egy jól működő másodlagos piac pozitív hatással lehet a pénzügyi stabilitásra is, mivel megkönnyítheti a nemteljesítő hitelek kockázatainak a hitelintézetek mérlegéből történő kivitelét. A hitelintézetek mérlegében található jelentős mértékű nemteljesítő hitelek csökkentik a hitelintézetek arra való képességét, hogy betöltsék a reálgazdaságnak való hitelezésre irányuló szerepüket, és akadályozza a rugalmas működést és általános nyereségességet, amelyek alapvető jelentőségűek egy jól működő bankszektorhoz. Alapvető jelentőségű, hogy a másodlagos piacokra vonatkozó jogi keret lehetővé tegye a nemteljesítő hiteleknek a hitelintézetek mérlegéből történő hatékony kivitelét (5).

2.   Különös észrevételek

2.1.   Adatszolgáltatási követelmények

A javasolt irányelv számos adatszolgáltatási követelményt határoz meg a hitelgondozók, hitelfelvásárlók és hitelintézetek számára. Így például a hitelfelvásárlónak vagy adott esetben képviselőjének közölnie kell a hitelmegállapodás közvetlen érvényesítésére vonatkozó szándékát annak a tagállamnak az illetékes hatóságaival, amelyben a hitelfelvásárló vagy adott esetben képviselőjének lakóhelye vagy székhelye található (6). Ezenkívül a hitelmegállapodást egy másik hitelfelvásárló számára átruházó hitelfelvásárlónak vagy adott esetben képviselőjének értesítenie kell az illetékes hatóságokat az átruházás tényéről, valamint az új hitelfelvásárló és adott esetben képviselője azonosító adatairól és címéről (7). Az uniós jogalkotóknak körültekintően meg kell fontolniuk, hogy ezek az adatszolgáltatási követelmények nem fogják-e akadályozni a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának hatékony működését, mivel egy jelentős adatszolgáltatási teher eltántoríthatja az új belépőket a piacra lépéstől vagy az illetékes hatóságok számára az adatok megkettőződéséhez vezethet.

2.2.   A nemteljesítő hitelek adataira vonatkozó technikai standardok

A javasolt irányelv megbízza az Európai Bankhatóságot (EBH) végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával, amelyekben az EBH meghatározza majd azokat a formátumokat, amelyeket a hitelintézeti hitelezőknek használniuk kell annak érdekében, hogy a banki könyvben szereplő hitelkockázati kitettségeikről részletes információkkal szolgáljanak a hitelfelvásárlók számára a hitelmegállapodás átvizsgálása, pénzügyi átvilágítása és értékelése céljából (8).

E tekintetben az EKB megjegyzi, hogy az (EU) 2016/867 rendelet (9) az euroövezeti egyedi bankhitelekre vonatkozó részletes információkat tartalmazó új adatsorról rendelkezik. Ezen adatsor célja, hogy valamennyi euroövezeti tagállamra vonatkozóan nagy részletességű adatokat biztosítson, amelyek teljes mértékben összehasonlíthatóak, mivel harmonizált fogalmakon és fogalommeghatározásokon alapulnak. Ezen új szabályozási fejleményekre tekintettel fontos, hogy az EBH által kidolgozandó bármely adattábla figyelembe vegye a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtését vagy bármely más releváns kezdeményezést annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljön sor az erőfeszítések megkettőzésére, valamint a hitelintézetek adatszolgáltatási követelményeinek minimalizálása érdekében.

2.3.   Az illetékes hatóságok általi adatgyűjtés egy bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítési mechanizmus keretében

A javasolt irányelv megköveteli a hitelintézeteket felügyelő illetékes hatóságoktól, hogy évente adatokat gyűjtsenek a hitelezőktől a biztosítékkal fedezett azon hitelmegállapodások számáról, amelyeket bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítés révén hajtanak végre, valamint az ilyen biztosítékérvényesítés időtartamáról, ideértve: a) a megkezdett, folyamatban lévő és befejezett eljárások számát, beleértve az ingó, illetve ingatlan vagyonnal kapcsolatos eljárásokat; b) az eljárás hosszát az értesítéstől a kiegyenlítésig, a biztosíték realizálásának módja szerint (nyilvános árverés, magánúton történő értékesítés vagy tulajdonba vétel); c) az egyes eljárások átlagos költségét euróban kifejezve; és d) a kiegyenlítési arányokat. A tagállamoknak összesíteniük kell majd ezeket az adatokat, az aggregált adatokból statisztikákat kell készíteniük, és e statisztikákat továbbítaniuk kell a Bizottsághoz (10). Abban az esetben, amikor az EKB a hitelintézetek felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóság, az EKB prudenciális felügyeleti feladatainak jogalapját a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése rögzíti, amely szerint a Tanács a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban külön feladatokkal bízhatja meg az EKB-t. Mivel ezen információk gyűjtése a bíróságon kívüli gyorsított biztosítékérvényesítési mechanizmus hatékonyságához kapcsolódik, nem pedig a hitelintézetek prudenciális felügyeletéhez, az uniós jogalkotóknak egyértelművé kellene tenniük, hogy az EKB-t nem bízzák meg az ezen információk gyűjtésére irányuló feladattal.

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt irányelv módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EKB honlapján.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. november 20-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM(2018) 135 final.

(2)  Lásd a Tanács 2017. július 11-i„A Tanács következtetései az európai nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési tervről” című sajtóközleményét, elérhető a Tanács honlapján: http://www.consilium.europa.eu.

(3)  Lásd például az EKB 2016. novemberi „Financial Stability Review” című dokumentumának B. szakaszát, elérhető az EKB honlapján: https://www.ecb.europa.eu.

(4)  Lásd a CON/2018/31 vélemény 2.2.1. bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján.

(5)  Lásd a CON/2018/31 vélemény 2.2.2. bekezdését.

(6)  Lásd a javasolt irányelv 18. cikkének (1) bekezdését.

(7)  Lásd a javasolt irányelv 19. cikkének (1) bekezdését.

(8)  Lásd a javasolt irányelv 14. cikkének (1) bekezdését.

(9)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/867 rendelete (2016. május 18.) a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről (EKB/2016/13) (HL L 144., 2016.6.1., 44. o.).

(10)  Lásd a javasolt irányelv 33. cikkét.


Top