EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017AB0042

Az Európai Központi Bank véleménye (2017. október 11.) a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (CON/2017/42)

OJ C 385, 15.11.2017, p. 10–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 385/10


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2017. október 11.)

a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(CON/2017/42)

(2017/C 385/04)

Bevezetés és jogalap

2017. június 6-án, illetve 9-én az Európai Központi Bank (EKB) felkérést kapott az Európai Unió Tanácsától, illetve az Európai Parlamenttől arra, hogy alkosson véleményt a 648/2012/EU rendeletnek az elszámolási kötelezettség, az elszámolási kötelezettség felfüggesztése, a jelentéstételi kötelezettségek, a nem központi szerződő fél által elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák, a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete, valamint a kereskedési adattárakkal szembeni követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (1) (a továbbiakban: a javasolt rendelet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (2) bekezdése első és negyedik francia bekezdése szerinti, a monetáris politika meghatározására és végrehajtására, valamint a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására vonatkozó alapvető feladatát, továbbá a KBER-nek a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése szerinti, a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításának előmozdítására vonatkozó feladatát, valamint a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatban az EKB-ra ruházott feladatokat. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Az EKB általában véve támogatja a Bizottság azon kezdeményezését, hogy a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) érintő célzott módosításokat fogadjon el az alkalmazandó szabályok egyszerűsítése és az aránytalan terhek kiküszöbölése érdekében.

Különös észrevételek

1.   A központi bankok ügyleteinek mentesítése

1.1.

A 648/2012/EU rendelet 1. cikkének (4) bekezdése a KBER tagjait mentesíti az adatszolgáltatási kötelezettség alól, a szerződő feleiket azonban nem. Ennek eredményeképpen, amennyiben a KBER valamely tagja származtatott ügyletet köt, szerződő felének az ügylet adatait jelentenie kell egy kereskedési adattár felé. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy a vonatkozó központi banki ügyletek mentesülnek az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti adatszolgáltatás alól. Ezenkívül a központi bankok monetáris politika, devizapolitika és pénzügyi stabilitással kapcsolatos politika végrehajtásához kapcsolódó ügyletei mentesülnek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti közzététel alól.

1.2.

Az EKB-nak aggályai vannak azon kockázatokat illetően, amelyek akkor merülhetnének fel, ha a bizalmas kezelésre vonatkozóan a szerződő felek által alkalmazott politikák ellenére a KBER politikáihoz kapcsolódó műveletekből eredő információkat kiszivárogtatnák a nyilvánosságra és a piaci szereplők azonosítani tudnák a KBER-hez tartozó nemzeti központi bankok (NKB-k) ügyleteit. Ez kedvezőtlen hatást gyakorolhatna az NKB-k feladatainak ellátására azon központi banki ügyletek tekintetében, különösen a monetáris politikai vagy devizaműveletek területén, ahol szükséges az információk titkossága (6). A KBER tagjai szerződő feleinek arra való kötelezése, hogy az ügyleteikre vonatkozó minden adatot jelentsenek a kereskedési adattáraknak, azzal a nem szándékolt következménnyel jár, hogy a központi banki ügyletekre vonatkozó közvetett adatszolgáltatási kötelezettséget teremt, és ezáltal korlátozza a KBER tagjai számára biztosított mentesség eredményességét. Ezért fontos, hogy a KBER-tagok könyvei védelmet kapjanak és a központi banki műveleteken alapuló jelzés eredményes maradjon (7).

1.3.

Az EKB ezért azt az álláspontot képviseli, hogy annak biztosítása érdekében, hogy az NKB-k továbbra is eredményesen el tudják látni jogszabályban előírt feladataikat, fontos, hogy a központi banki ügyleteket teljes mértékben mentesítsék az adatszolgáltatási követelmények alól.

2.   Adatszolgáltatási kötelezettség

2.1.

A 9. cikk (1) bekezdésének javasolt módosítását illetően az EKB tudomásul veszi a Bizottság hatásvizsgálatának eredményeit és megérti a kis nem pénzügyi szerződő felek adatszolgáltatási terhe csökkentésének szükségességét. E tekintetben az EKB üdvözli a Bizottság által javasolt megoldást, amely szerint bizonyos konkrét esetekben az adatszolgáltatásért való felelősséget a központi szerződő felek (CCP-k), a pénzügyi szerződő felek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások alapkezelő társaságai, valamint az alternatív befektetési alapok kezelői viseljék (8). Úgy tűnik, hogy e javaslat megfelelő egyensúlyt teremt az adatok teljességének biztosítása, az adatszolgáltatási teher minimalizálása és ugyanakkor a 648/2012/EU rendelet és az (EU) 2015/2365 rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek szerkezetének összehangolása között.

2.2.

A javasolt rendelet továbbá az adatszolgáltatás alóli mentességet vezet be valamennyi, a nem pénzügyi szerződő feleket érintő csoporton belüli ügyletre vonatkozóan (9). Az EKB e javasolt módosítást a 2.2.1–2.2.3. bekezdésben kifejtett okokból aggályosnak találja.

2.2.1.

A fennálló adatokra vonatkozó elemzések alapján annak megerősítése, hogy egy adott tőzsdén kívüli származtatott ügylet esetében a 648/2012/EU rendelet szerinti jelenlegi adatszolgáltatási keret értelmében csoporton belüli ügyletről van szó (10), az egyéb adatforrásokkal összevetve gyakran megbízhatatlan. Ezért az adatminőség még folyamatban levő alakulására tekintettel a nem pénzügyi szerződő felek számára a csoporton belüli adatszolgáltatás alól biztosított feltétel nélküli mentesség az adatszolgáltatók általi szabályozási arbitrázs veszélyéhez vezet.

2.2.2.

A nem pénzügyi szerződő feleket érintő csoporton belüli ügyletek csak bizonyos feltételek teljesülése mellett mentesülnek a biztosítékeszközök nyújtása alól, amennyiben az illetékes hatóság ezt engedélyezte (11). Az EKB-nak aggályai vannak a tekintetben, hogy amennyiben e feltételek nem teljesülnek és a szerződő felek a csoporton belüli ügyleteik céljára biztosítékeszközöket cserélnek, úgy adatszolgáltatási kötelezettségek hiányában a biztosítékokhoz és a biztosítékeszközök prociklikus jellegéhez kapcsolódó kockázatok nem kerülnek figyelemmel kísérésre. Ez az aszimmetria megtörné az átláthatóság és a kockázatcsökkentés egymást kiegészítő jellegét, amely a 648/2012/EU rendelet szerinti szakpolitikai keret magját alkotja.

2.2.3.

A javasolt mentesség a 648/2012/EU rendelet szerinti adatszolgáltatási követelmények megkerülésének kifinomult formáihoz vezethet, mivel az ügyletek terelhetők a nagyobb pénzügyi csoportok nem pénzügyi leányvállalatain keresztül. A nem pénzügyi szerződő felek származtatott devizaügyletekben való nagyobb mértékű részvétele következtében a módosítás hatása különösen releváns lehet a származtatott devizaügyletekkel kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében.

2.3.

Az EKB véleménye szerint a pénzügyi szerződő felek azon kötelezettsége, hogy a nem pénzügyi szerződő felek nevében adatot szolgáltassanak (12), már kezeli a kis nem pénzügyi szerződő feleket érintő túlzott adatszolgáltatási terhet, a csoporton belüli ügyletek esetében is. A nem pénzügyi szerződő felek számára, amelyeknek már rendelkezniük kell a megfelelő informatikai infrastruktúrával, a további jelentésekkel járó határköltség várhatóan elhanyagolható mértékű lenne. Az EKB ezért azt javasolja, hogy a pénzügyi szerződő felek és a nem pénzügyi szerződő felek közötti csoporton belüli ügyletek ne mentesüljenek az adatszolgáltatás alól. A nem pénzügyi szerződő felek közötti csoporton belüli ügyletek közül csak a rendszerszintű kockázatot nem jelentő kis nem pénzügyi szerződő felek által kötött ügyleteket kell mentesíteni. Erre tekintettel az EKB azt javasolja, hogy a nem pénzügyi szerződő felek közötti csoporton belüli ügyletek akkor mentesüljenek az adatszolgáltatás alól, amennyiben e nem pénzügyi szerződő felek nem tartoznak az elszámolási kötelezettség hatálya alá. Ebből következően az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó nem pénzügyi szerződő feleknek adatot kell szolgáltatniuk az egyéb nem pénzügyi szerződő felek nevében, amennyiben azokkal csoporton belüli ügyleteket kötnek.

2.4.

Az EKB megjegyzi, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is vonatkozni fog a Bizottság egyenértékűségi határozatával nem rendelkező harmadik országbeli szerződő felet érintő csoporton belüli ügyletekre, így a jelenlegi mentesség (13) nem vonatkozik az ilyen ügyletekre.

2.5.

Az EKB üdvözli a 9. cikk (6) bekezdésének módosítását. A szerződő felek, ügyletek és értékpapírok azonosítására vonatkozó standardok végrehajtása, amelyet az (EU) 2017/105 bizottsági végrehajtási rendelet (14) operacionalizált, kulcsfontosságú lépés a 648/2012/EU rendelet alapján gyűjtött adatok minősége javítása felé. A 648/2012/EU rendeletnek az (EU) 2015/2365 rendelettel és a 600/2014/EU rendelettel való összehangolása szintén fontos az összehasonlíthatóság garantálása és a pénzügyi piacok szerkezete és tevékenységei globális szemléletének biztosítása szempontjából.

3.   Az adatminőség biztosítására irányuló módosítások

3.1.

Az EKB véleménye szerint a 78. cikket (15) és a 81. cikk (5) bekezdését (16) érintő javasolt módosítások értékes előrelépést jelentenek, mivel elő fogják segíteni a kereskedési adattárak eljárásainak és politikáinak, valamint azon feltételeknek a harmonizálását, amelyek mellett az illetékes hatóságok részére adatot szolgáltatnak.

3.2.

Az EKB üdvözli továbbá a 85. cikk új (3) bekezdésének d) pontjában (17) az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) számára adott megbízást, hogy tegyen jelentést az adatszolgáltatási kötelezettség végrehajtásáról, és üdvözölné a KBER bevonását a Bizottság részére a 85. cikk új (3) bekezdésének d) pontja alapján benyújtandó jelentés elkészítésébe.

4.   A hitelintézetek megfelelése a kockázatkezelési eljárásoknak, a csoporton belüli mentességeknek és a tőkekövetelményeknek

4.1.

Az EKB támogatja azon javaslatot, amely szerint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében a biztosítékeszközök kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjét megkövetelő kockázatkezelési eljárások kezdeti és folyamatos érvényesítésének biztosítását szolgáló felügyeleti eljárásoknak kell fennállniuk (18).

4.2.

Az EKB megjegyzi, hogy az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (19) 6. cikkének keretében az annak biztosítására irányuló feladatok, hogy a hitelintézetek megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében rögzített kockázatkezelési követelményeknek a biztosítékeszközök kellő időben történő, pontos és megfelelően elkülönített cseréjére vonatkozó eljárások tekintetében, az ehhez kapcsolódó csoporton belüli mentességeket is ideértve (20), valamint a szavatoló tőkét illetően a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében rögzített azon követelménynek, hogy megfelelő és arányos összegű tőkével rendelkezzenek azon kockázatok kezelésére, amelyeket nem fedez a biztosítékeszközök megfelelő cseréje, prudenciális jellegűek, és így az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) és d) pontjával az EKB-ra ruházott feladatok körébe tartoznak.

5.   A CCP-k átláthatósága

5.1.

Az EKB támogatja azt a javaslatot, hogy a CCP-knek klíringtagjaik rendelkezésére kelljen bocsátaniuk az alapletétre vonatkozó követelmények szimulálásához szükséges eszközöket, és az általuk alkalmazott alapletétmodellekről készült részletes áttekintést (21). Ez növelni fogja az alapletétre vonatkozó követelmények átláthatóságát és kiszámíthatóságát, és ezáltal javítja majd a CCP-ben való részvétellel járó kockázatok és költségek klíringben részt vevő felek általi jobb megértését.

5.2.

Az EKB ezenkívül javasolja a makroprudenciális intervenciós eszközök bevonását, a különösen a túlzott tőkeáttételből eredő rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, valamint a biztosítékok és haircutok prociklikusságának további korlátozása érdekében. Az EKB javasolja, hogy a makroprudenciális eszközökre vonatkozó releváns elvek az 1. szintű jogi aktusban kerüljenek meghatározásra. A makroprudenciális politikai eszközök a szerződő felekre ügyleti szinten kerülnének alkalmazásra. Ily módon minden releváns ügylet érintett lenne, ideértve azokat is, amelyeket nem bankok kötnek, függetlenül attól, hogy ezen ügyletek a központilag elszámolt piacon vagy a nem központilag elszámolt piacon kerültek megkötésre, vagy azokat az ügyleteiket harmadik országbeli CCP-n keresztül elszámoló uniós szerződő felek kötötték (22). Az ilyen makroprudenciális eszközökhöz szükséges elveket és követelményeket be kell iktatni, ha nem is a jelenlegi javaslatba, akkor a következő megfelelő alkalommal, így például a 648/2012/EU rendelet következő, 2020-ban történő felülvizsgálata során.

5.3.

Továbbá, amint arra a 648/2012/EU rendelet felülvizsgálatáról szóló, az Európai Rendszerkockázati Testület által nemrég közzétett jelentés (23) rámutatott, az EKB véleménye szerint az Unióban működő CCP-k számára elő kell írni, hogy a CPMI-IOSCO nyilvános közzétételi elveknek megfelelő mennyiségi és minőségi információkat tegyenek közzé (24). Ha erősebb jogalapja lenne a CCP-k ezen elveknek megfelelő adatok közzétételére való kötelezésének, ez a pénzügyi ágazat és a nyilvánosság számára elősegítené azon összetett környezet jobb megértését, amelyben a CCP-k működnek.

6.   Az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek pénzügyi szerződő félként való besorolása

6.1.

Az EKB megjegyzi, hogy a javaslat az értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek pénzügyi szerződő félként való besorolását tartalmazza (25). Ugyanakkor az értékpapírosítás közös szabályainak meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás európai keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (26) 27. cikke a 648/2012/EU rendelet módosítására és az egyszerű, átlátható és egységesített (a továbbiakban: STS) értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek elszámolási kötelezettség alóli mentesítésére tesz javaslatot, feltéve, hogy a partnerkockázatot megfelelően csökkentik. Az EKB megismétli azon álláspontját (27), amely szerint az STS értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységeket teljes mértékben mentesíteni kell mind az elszámolási kötelezettség, mind a biztosítékeszközök nyújtására vonatkozó jogszabályi követelmények alól (28).

6.2.

Ennek megfelelően az EKB támogatja a javaslat 27. cikkének a 6.1. bekezdésben említett rendelkezéseit, ideértve az európai felügyeleti hatóságok arra való felhatalmazását, hogy dolgozzanak ki a Bizottság által elfogadandó szabályozástechnikai standardtervezeteket az annak megállapítására szolgáló kritériumok meghatározása céljából, hogy a fedezett kötvények és értékpapírosítások mely konstrukciói csökkentik megfelelően a partnerkockázatot (29), valamint az STS értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységeket az elszámolási kötelezettség és a biztosítékadási kötelezettség alól mentesítő egyéb szükséges módosításokat. Az ilyen bánásmód az elismerhető fedezett kötvények tekintetében az egyenlő versenyfeltételek megvalósítása érdekében szükséges, és az STS értékpapírosítási különleges célú gazdasági egységek tekintetében prudenciális okokkal igazolható.

7.   A szerződő felek tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben fennálló pozícióinak kiszámítására vonatkozó módszertant érintő változtatások

Az EKB megjegyzi, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben fennálló, a pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő fél elszámolási kötelezettség alá tartozásának meghatározása szempontjából releváns pozíciók kiszámítására vonatkozóan olyan módszertan javasolt bevezetése, amely időszak végi adatokon alapul a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben fennálló pozíciók 30 munkanapos időszakra számított mozgóátlaga helyett (30), az elszámolási kötelezettség elkerülése érdekében az adatok félrevezető csoportosítására ösztönözhet. Az EKB ezért a javasolt rendelettel beiktatott új 4a. cikk (2) bekezdésnek (31) és 10. cikk (2) bekezdésnek (32) azzal a követelménnyel való kiegészítését javasolja, amely szerint a pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő félnek képesnek kell lennie arra, hogy az érintett illetékes hatóság előtt igazolja, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben fennálló összesített hó végi pozíció kiszámítása nem vezet a teljes pozíció szisztematikus alulbecsléséhez.

8.   Az EKB tanácsadói szerepe a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok tervezetei tekintetében

8.1.

Érdemes felidézni, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és végrehajtási aktusokra irányuló tervezetei a Szerződés 127. cikke (4) bekezdésének és 282. cikke (5) bekezdésének értelmében vett „uniós jogi aktusra irányuló javaslatnak” minősülnek. Mind a felhatalmazáson alapuló, mind a végrehajtási aktusok uniós jogszabálynak minősülnek. Az EKB-val kellő időben konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogszabálytervezetről, beleértve a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok tervezetét is. Az EKB-val való konzultációs kötelezettséget az Európai Bíróság a Bizottság kontra EKB ítéletében (33) az EKB hatáskörére és szakértelmére hivatkozással magyarázta. Tekintettel arra, hogy a KBER Szerződés 127. cikkének (2) bekezdése szerinti alapvető feladatai ellátásához és a Szerződés 127. cikkének (1) bekezdése szerinti elsődleges céljának, az árstabilitás fenntartásának eléréséhez elengedhetetlenek a biztonságos és hatékony pénzügyi piaci infrastruktúrák, különösen az elszámolási rendszerek, az EKB-val megfelelően konzultálni kell a 648/2012/EU rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló, valamint végrehajtási jogi aktusokkal kapcsolatban. Noha az EKB-val való konzultációs kötelezettség közvetlenül a Szerződésből ered, az egyértelműség érdekében e követelményt a javasolt rendelet egy preambulumbekezdésének is tükröznie kell. Tekintettel a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok fontosságára a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok kialakítása terén, az EKB a hatáskörébe eső területeken tanácsadói szerepének betöltése során teljes mértékben figyelembe fogja venni az ezen aktusok elfogadására vonatkozó határidőket és a végrehajtási jogszabályok zökkenőmentes elfogadása biztosításának szükségességét (34).

8.2.

Ezenkívül a javasolt rendelet több eleme esetében különösen hasznos lehet nem csupán az EKB-vel való konzultáció, hanem a KBER érintett tagjainak a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok tervezeteinek kidolgozásába korai szakaszban történő bevonása is, és arról kifejezetten rendelkezni kell.

8.3.

Először is, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az ESMA által kidolgozott, a bejelentendő adatokra vonatkozó adatstandardokat és formátumokat, a jelentéstételre vonatkozó módszereket és intézkedéseket, a jelentések gyakoriságát és a származtatott ügyletek bejelentésének határidejét meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezetek alapján végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el (35). A KBER feladatai ellátása során egyre nagyobb mértékben használ a 648/2012/EU rendelet alapján gyűjtött adatokat. A KBER által a 648/2012/EU rendelet alapján gyűjtött adatok minőségével kapcsolatban szerzett tapasztalatok kihasználása érdekében a végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozását az ESMA-nak a KBER érintett tagjaival szoros együttműködésben kell végeznie.

8.4.

Másodszor, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az ESMA által kidolgozott, az adatok kereskedési adattárak közötti összeegyeztetésére vonatkozó eljárásokat, valamint az adatoknak a teljesség és pontosság, továbbá az adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelése ellenőrzése érdekében alkalmazandó eljárásokat meghatározó szabályozástechnikai standardtervezetek alapján szabályozástechnikai standardokat fogadjon el (36). A kereskedési adattárak adataihoz közvetlen és azonnali hozzáféréssel rendelkező hatóságok, a KBER érintett tagjait is ideértve, jelentős szakértelmet halmoztak fel e területen. Ezért fontos annak biztosítása, hogy e szakértelmet a szabályozástechnikai standardok kidolgozása során kihasználják. Ezért a szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozását az ESMA-nak a KBER érintett tagjaival szoros együttműködésben kell végeznie.

Azokban az esetekben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, a külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum elérhető az EKB honlapján.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2017. október 11-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM(2017) 208 final.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(6)  Lásd a CON/2012/21 vélemény 7. bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(7)  Lásd: ECB response to the European Commission’s consultation on the review of the European Market Infrastructure Regulation (EMIR) (Az EKB válasza az Európai Bizottság által az európai piaci infrastruktúra-rendelet felülvizsgálata tárgyában meghirdetett konzultációra), 2015. szeptember 2., a 2. és a 13–14. oldal, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(8)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (7) bekezdésének b) pontját.

(9)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (7) bekezdésének a) pontját.

(10)  Lásd a 648/2012/EU rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdését.

(11)  Lásd a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (7) bekezdését.

(12)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (7) bekezdésének b) pontját.

(13)  Lásd a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdését.

(14)  A Bizottság (EU) 2017/105 végrehajtási rendelete (2016. október 26.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a kereskedési adattáraknak benyújtandó kereskedési jelentések formátumára és gyakoriságára vonatkozó végrehajtási technikai standardok meghatározásáról szóló 1247/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 17., 2017.1.21., 17. o.).

(15)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikkének (16) bekezdését.

(16)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (17) bekezdésének c) pontját.

(17)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (19) bekezdésének c) pontját.

(18)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (9) bekezdésének a) pontját.

(19)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(20)  Lásd a 648/2012/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdését.

(21)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikkének (10) bekezdését.

(22)  Ez összhangban áll az EKB álláspontjával, amelyet az Európai Bizottság által az európai piaci infrastruktúra-rendelet felülvizsgálata tárgyában meghirdetett konzultációra adott, 2015. szeptember 2-i válaszában fejtett ki, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(23)  Revision of the European Market Infrastructure Regulation (Az európai piaci infrastruktúra-rendelet felülvizsgálata), ERKT, 2017. április. Elérhető: https://www.esrb.europa.eu/pub/pdf/other/20170421_esrb_emir.en.pdf.

(24)  A CPMI-IOSCO testület záró jelentése: Public quantitative disclosure standards for central counterparties (A központi szerződő felekre vonatkozó mennyiségi közzétételi standardok), 2015. február. Elérhető: http://www.bis.org/cpmi/publ/d125.pdf.

(25)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikkének (1) bekezdését.

(26)  COM(2015) 472 final.

(27)  Lásd a „Joint response from the Bank of England and the European Central Bank to the Consultation Document of the European Commission: »An EU framework for simple, transparent and standardised securitisation«” (A Bank of England és az Európai Központi Bank közös válasza az Európai Bizottság „Az egyszerű, átlátható és szabványosított értékpapírosítás uniós kerete” konzultációs dokumentumára) című dokumentumot, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(28)  A biztosítékeszközök nyújtására vonatkozó követelmény alóli mentességet illetően lásd a CON/2016/11 vélemény 2.2. és 5.5. bekezdését.

(29)  Lásd a COM(2015) 472 dokumentum 27. cikkének (2) bekezdését.

(30)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikkének (3) és (8) bekezdését.

(31)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikkének (3) bekezdését.

(32)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikkének (8) bekezdését.

(33)  Bizottság kontra EKB ítélet, C-11/00, ECLI: EU:C:2003:395, különösen a 110. és 111. pont. A 110. pontban a Bíróság rögzítette, hogy az EKB-val való konzultációs kötelezettség „elsődlegesen azt célozza, hogy az ilyen aktusok elfogadása előtt annak kibocsátója meghallgassa azon szervet, amelynek közreműködése – mivel közösségi szinten a kérdéses területen önálló hatáskörrel, továbbá magasszintű szakértelemmel rendelkezik – kifejezetten hasznos lehet a tervezett jogalkotási eljárásban”.

(34)  Lásd a CON/2015/10 vélemény 2. bekezdését, a CON/2012/5 vélemény 4. bekezdését, a CON/2011/44 vélemény 8. bekezdését és a CON/2011/42 vélemény 4. bekezdését.

(35)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (7) bekezdésének c) pontját.

(36)  Lásd a javasolt rendelet 1. cikkének (16) bekezdését.


Top