EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014O0015

2014/810/EU: Az Európai Központi Bank iránymutatása ( 2014. április 4. ) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2014/15)

OJ L 340, 26.11.2014, p. 1–209 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/01/2022; hatályon kívül helyezte: 32021O0835

ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2014/810/oj

26.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2014. április 4.)

a monetáris és pénzügyi statisztikákról

(átdolgozás)

(EKB/2014/15)

(2014/810/EU)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

tekintettel a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK európai központi banki rendeletre (EKB/2003/9) (1),

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvre (3),

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, 2010. november 11-i EKB/2010/20 iránymutatásra (4),

mivel:

(1)

Az EKB/2007/9 iránymutatást (5) jelentősen módosították. Mivel most további módosításokra kerül sor, különösen a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6), valamint az Európai Központi Bank (EKB) vonatkozó statisztikai rendeleteinek ebből következő módosításaira tekintettel, az iránymutatást az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

Az euroövezetre, valamint azon egyes tagállamokra vonatkozóan, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok), a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) ágazati összevont mérlegére vonatkozó statisztikák összeállításához, valamint az MPI-k euroövezeti ágazati konszolidált mérlegének és a vonatkozó euroövezeti monetáris aggregátumoknak az elkészítéséhez az EKB az EKB mérlegére, valamint az euroövezeti tagállamok MPI-ágazatához kapcsolódó mérlegekre vonatkozó adatszolgáltatást ír elő. Az adatokat a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) ezen iránymutatással összhangban, az 1071/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/33) (7) megfelelően gyűjtött adatok felhasználásával kell szolgáltatniuk.

(3)

A monetáris aggregátumok levezetése érdekében az EKB statisztikai adatokat gyűjt az euroövezeti tagállamok NKB-itől az euroövezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézményekről (POGI-k) az 1074/2013/EU rendelettel (EKB/2013/39) (8) összhangban, valamint a központi kormányzati eszközökről és forrásokról ezen iránymutatással összhangban.

(4)

Az EKB az MPI-szektor alcsoportjai, különösen a pénzpiaci alapok (PPA-k) és hitelintézetek összevont mérlegére vonatkozó statisztikákat állít össze. E statisztikák euroövezetre és az egyes euroövezeti tagállamokra vonatkozó levezetése érdekében az EKB ezen iránymutatással összhangban a PPA-k eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat gyűjt az NKB-ktől.

(5)

Az NKB-k az MPI-szektor mérlegére vonatkozó kiegészítő statisztikákat küldhetnek a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az EKB-n keresztül, az ezen iránymutatásban meghatározott sablonokkal összhangban.

(6)

Az euroövezetben és az egyes euroövezeti tagállamokban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelek terén mutatkozó fejlemények jobb elemezése érdekében az EKB előírja az NKB-knak a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelekre vonatkozó adatok tevékenységi kör szerinti bontásban történő szolgáltatását, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak. Az adatszolgáltatási követelményeket ez az iránymutatás határozza meg.

(7)

Az euroövezetben és az egyes euroövezeti tagállamokban a hitelezés terén mutatkozó fejlemények elemzésének kiegészítése érdekében az NKB-knek az MPI-hitelkeretekre vonatkozó adatokat ezen iránymutatással összhangban gazdasági szektorok szerinti bontásban kell szolgáltatniuk.

(8)

Az 1745/2003/EK rendelettel (EKB/2003/9) összhangban az euroövezetre és az egyes euroövezeti tagállamokra vonatkozóan a hitelintézetek tartalékalapjára vonatkozó statisztikák előállítása érdekében az EKB az NKB-ktől ezen iránymutatással összhangban kér adatokat. Az NKB-k az adatszolgáltatást az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján a hitelintézetektől gyűjtött adatok felhasználásával teljesítik.

(9)

Az euroövezetre és az egyes euroövezeti tagállamokra vonatkozóan az MPI-k által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakról szóló statisztikák levezetése érdekében az EKB az NKB-ktől ezen iránymutatással összhangban gyűjt adatokat. Az NKB-k az adatszolgáltatást az 1072/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/34) (9) alapján gyűjtött adatok felhasználásával teljesítik.

(10)

Az euroövezetre és az egyes euroövezeti tagállamokra vonatkozó, a befektetési alapok és az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákat az EKB az NKB-k által ezen iránymutatással összhangban szolgáltatott adatok alapján állítja össze. Az NKB-k az adatszolgáltatást az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) (10) és az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) (11) alapján gyűjtött adatok felhasználásával teljesítik.

(11)

Az elektronikus pénz kibocsátásának terjedelmére és alakulására vonatkozó áttekintés kialakítása érdekében az EKB ezen iránymutatással összhangban előírja az NKB-knek az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre vonatkozó statisztikai adatok jelentését.

(12)

Az EKB tartja fenn az intézményi és leányvállalati adatbázist (Register of Institutions and Affiliates Database, RIAD), amely a statisztikai szempontból releváns gazdasági egységekre vonatkozó referenciaadatok központi adatbázisa. A RIAD tartalmazza többek között az MPI-k, a befektetési alapok, a PKV-k és a pénzforgalmi statisztikák szempontjából releváns intézmények jegyzékét. Ez az iránymutatás meghatározza az arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy az NKB-k hogyan jelentik az előírt adatokat az EKB-nak.

(13)

Az euroövezetre és az egyes euroövezeti tagállamokra vonatkozó, a nyugdíjpénztárak eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákat az EKB az NKB-k által ezen iránymutatással összhangban szolgáltatott adatok alapján állítja össze.

(14)

A biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével az egyéb pénzügyi közvetítőkre (EKP-k) vonatkozó áttekintés kialakítása érdekében az EKB előírja az NKB-k számára az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökökre, a hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatokra és az egyéb EKP-kra vonatkozó statisztikai adatok jelentését ezzel az iránymutatással összhangban. Ezen túlmenően az EKB előírja az NKB-k számára, hogy azok a központi szerződő felekre vonatkozó statisztikai adatokat szolgáltassanak.

(15)

Az EKB az euroövezetre és az egyes euroövezeti tagállamokra vonatkozóan statisztikákat állít össze az értékpapír-kibocsátásokról. A keret nagymértékben az EKB által ezen iránymutatással összhangban az NKB-któl gyűjtött adatokon alapul.

(16)

A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban az EKB összeállítja az euroövezet fizetési mérlegét és a kapcsolódó külső statisztikákat, és előírja az euroövezeti tagállamok számára a fizetési mérlegre vonatkozó nemzeti adatok jelentését. Az euroövezet fizetési mérlegére és a nemzetközi befektetési pozíció statisztikákra, valamint a nemzetközi tartalékok jelentésére vonatkozó minőségértékelést az EKB által kidolgozott statisztikai minőségi keretrendszerrel összhangban kell elvégezni, amely többek között kiterjed a vonatkozó euroövezeti monetáris és pénzügyi statisztikák közötti megfelelő következetesség biztosítására (12).

(17)

Az euroövezeti strukturális pénzügyi mutatókra vonatkozó adatok, az euroövezeti bankcsoportok konszolidált banki adatai, valamint az euroövezeti nagy bankcsoportok ágazati és regionális hitelezési kitettségére vonatkozó statisztikák összeállítása érdekében az EKB az ezen iránymutatásban meghatározott sablonokkal összhangban történő statisztikai adatszolgáltatást ír elő az NKB-k számára.

(18)

Az euroövezeti fizetési rendszerekben mutatkozó fejlemények elemzése és e rendszerek integráltsági fokának figyelemmel kísérése érdekében az EKB előírja az NKB-knek az ezen iránymutatással összhangban történő adatszolgáltatást, amely az 1409/2013/EU rendeletet (EKB/2013/43) (13) egészíti ki,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Hatály

Ez az iránymutatás meghatározza az NKB-k EKB irányában fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeit a monetáris és pénzügyi statisztikák tekintetében.

Az NKB-k a 3–26. cikkben említett adatokat az ezen iránymutatás II. mellékletében meghatározott rendszerekkel és a III. mellékletében megállapított elektronikus adatszolgáltatási előírásokkal összhangban szolgáltatják. Az EKB minden év szeptemberéig a következő évre vonatkozó adatszolgáltatási naptár formájában tájékoztatja az NKB-kat a pontos adatszolgáltatási időpontokról.

Az euro bevezetése esetén a következő szabályok alkalmazandók:

a)

Az MPI- és PPA-mérlegstatisztikák, valamint a befektetési alapok és PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák tekintetében azon tagállamok NKB-i, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: nem euroövezeti tagállamok), és amelyek az eurót az ezen iránymutatás hatálybalépését követően vezetik be, az Unióhoz történt csatlakozásuktól kezdődően valamennyi referencia-időszakra, és mindenesetre legalább az euroövezethez történő csatlakozásukat megelőző három évre vonatkozóan szolgáltatnak visszamenőleges adatokat az EKB-nak. Az adatokat az NKB-k úgy állítják össze, mintha a szóban forgó tagállam valamennyi referencia-időszak alatt az euroövezet tagja lett volna. E követelmény teljesítése érdekében az Unióhoz csatlakozó országok NKB-i számára ajánlott ezen adatállományok követelményeinek végrehajtása a nem euroövezeti tagállamokra vonatkozó sablonokkal összhangban.

b)

Ezen általános követelmény mellett az alábbi követelmények alkalmazandók az MPI mérlegtétel-statisztikák tekintetében:

i.

az EKB-vel való eltérő megállapodás hiányában a visszamenőleges adatok kiterjednek a tagállam Unióhoz történt csatlakozását megelőző három évre is;

ii.

az EKB-val való eltérő megállapodás hiányában az euroövezeti tagállamok NKB-i az euroövezet bővítését megelőző három évre vonatkozóan jelentik az eurót az ezen iránymutatás hatálybalépését követően bevezető tagállamokkal szembeni pozícióikat. Ez az elv csak az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) összhangban jelentett havi állományokra vonatkozik. Az adatszolgáltatás csak az 50 millió EUR-t meghaladó állományok esetében kötelező, egyébként arra önkéntes alapon kerül sor.

c)

Az értékpapír-kibocsátások vonatkozásában az EKB-nak továbbított idősornak 1989 decemberében kell kezdődnie az állományok és 1990 januárjában a folyamatok tekintetében.

d)

A pénzforgalmi statisztikák vonatkozásában a legnagyobb gondosság elve alapján a legutóbbi referenciaévet is magában foglaló öt évre vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

a)

A pénzügyi számlák összeállításához az 549/2013/EU rendeletben rögzített, a számlák felülvizsgált európai rendszere (a továbbiakban: ESA 2010) követelményeivel összhangban negyedéves visszamenőleges adatokra vagy becslésekre van szükség a mérlegtétel-, a befektetésialap- és a PKV-statisztikákhoz a VI. melléklet 1., 2. és 3. táblázatában foglaltaknak megfelelően. Az adatokat a legnagyobb gondosság elve alapján az alábbiak szerint kell jelenteni az EKB-nak: 2014 szeptemberében a 2012. negyedik negyedév és 2014. második negyedév közötti referencia-időszakok tekintetében; 2014 decemberében a 2014. harmadik negyedév referencia-időszak tekintetében; és 2015 márciusában a 2014. negyedik negyedév referencia-időszak tekintetében.

b)

Az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) elfogadott új, kiemelt prioritást élvező jellemzőkre vonatkozó visszamenőleges adatokat vagy becsléseket a VI. melléklet 4. táblázatában foglaltaknak megfelelően a 2014 júniusától kezdődő referencia-időszakoktól kezdve a legnagyobb gondosság elve alapján 2015 májusáig kell rendelkezésre bocsátani a tényleges közzététel késedelmének elkerülése érdekében.

c)

Az 1072/2013/EU rendelettel (EKB/2013/34) és ezzel az iránymutatással elfogadott új jellemzőkre vonatkozó visszamenőleges adatokat vagy becsléseket a VI. melléklet 5. táblázatában foglaltaknak megfelelően a 2014 júniusától kezdődő referencia-időszakoktól kezdve a legnagyobb gondosság elve alapján 2015 májusáig kell rendelkezésre bocsátani.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában:

1.   „adatszolgáltató” és „rezidens”: jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében szereplő meghatározással;

2.   „eurorendszer”: az euroövezeti tagállamok NKB-i és az EKB;

3.   „hitelintézet”: jelentése megegyezik az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában szereplő meghatározással;

4.   „egyéb MPI-k”: a központi bankok kivételével valamennyi MPI.

3. cikk

Az MPI-k mérlegtétel-statisztikái

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletében rögzített rendszerekkel összhangban az NKB-k két összevont mérleget készítenek és jelentenek, mindkettőt a bruttó összegekkel: az egyik összevont mérleg a „központi bank” MPI-alszektorra, a másik az „egyéb MPI-k” alszektorra vonatkozik.

Az NKB-k a saját mérlegükre vonatkozóan előírt statisztikai adatokat a számviteli rendszerükből nyerik az EKB honlapján elérhető, erre szolgáló összekötő táblázatok (15) alapján. A táblázatok szükség szerint az NKB-kkel együttműködésben módosításra kerülnek majd a helyzetek alakulásának figyelembevétele, például az aktualizált számviteli szabályokkal való összhang biztosítása érdekében. Az EKB statisztikai adatszolgáltatási célokra a saját mérlegéből nyeri az NKB-k által saját mérlegükből nyert adatoknak megfelelő adatokat.

Az egyéb MPI-k mérlegére vonatkozóan előírt statisztikai adatokat az NKB-k az egyes rezidens MPI-ktől (a rezidens NKB kivételével) gyűjtött mérlegtétel-adatok összesítéséből nyerik.

Ezek a követelmények a hónap végi és negyedév végi állományokra, valamint a folyamatok miatti kiigazítások havi és negyedéves adataira, illetve a hitelek értékpapírosítási és más hitelátruházási adataira is kiterjednek. A mérleget a hónap/negyedév utolsó naptári napjával kell elkészíteni, a helyi munkaszüneti napok figyelembevétele nélkül; amennyiben ez nem lehetséges, az utolsó munkanapra vonatkozó adatokat kell felhasználni, a nemzeti piaci vagy számviteli szabályoknak megfelelően.

Valamennyi tétel kötelező; az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 3. része 3. és 4. táblázatának a nem euroövezeti tagállamoknak megfelelő cellái tekintetében azonban a (8) bekezdésben foglalt különleges rendelkezések alkalmazandók. Emellett az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 5. része 5. táblázatának az MPI-k által kezelt, értékpapírosított és mérlegből kivezetett hitelek adatszolgáltatási követelményeit illetően az NKB-k az adatszolgáltatási követelményeket kiterjeszthetik az MPI-k által kezelt, egyébként átruházott hitelekre is. Amennyiben e további információkat nem szerepeltetik az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 5. része 5. táblázata szerinti adatszolgáltatásban, azonban azok az NKB-k rendelkezésére állnak, azokat az ezen iránymutatás II. melléklete 1. részének 4. táblázatában kell szerepeltetni. Amennyiben az értékpapírosított vagy egyébként átruházott, nem MPI-k által kezelt hitelekre vonatkozó adatok az NKB-k rendelkezésére állnak (például EPK-któl vagy a hitelek kezelőjeként eljáró, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetektől), ezeket az adatokat a II. melléklet 1. részének 4. táblázatában kell szerepeltetni.

Az NKB-k a II. melléklet 1. részével összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat a mérlegtételekről.

Az EKB a tranzakciókat úgy számítja ki, hogy megállapítja a hónap végi állományok különbségét, majd ebből a különbségből kiszűri azokat a hatásokat, amelyek az alábbi folyamatok miatti kiigazítások alapján nem tranzakciókból származnak:

i.

átsorolások és egyéb kiigazítások, amelyek magukban foglalják a mérleg szerinti állomány minden olyan változását, amelyek az MPI-populáció összetételének és szerkezetének változásából, pénzügyi instrumentumok és szerződő felek besorolásának változásából, a statisztikai meghatározások változásaiból és az adatszolgáltatási hibák (részleges) helyesbítéséből erednek;

ii.

átértékelődés miatti, az árváltozásokból eredő kiigazítások, amelyek magukban foglalják az eszközök és kötelezettségek árai mozgásainak hatása következtében az állománypozícióban bekövetkező változásokat és tükrözik a hitelek leírásának vagy leértékelésének hatását; valamint árfolyamváltozások, amelyek magukban foglalják a devizában denominált eszközök és kötelezettségek árfolyammozgásainak hatása miatt az állománypozícióban bekövetkező változásokat.

Az NKB-k az átsorolásokra és egyéb kiigazításokra, valamint az átértékelődés miatti, az árváltozásokból eredő kiigazításokra vonatkozóan az ezen iránymutatás IV. mellékletével összhangban számított, havi és negyedéves adatokat szolgáltatnak az EKB-nak. Általában az EKB számítja ki az átértékelődési miatti, az árfolyamváltozásokból eredő kiigazításokat, azonban amennyiben az NKB-k olyan helyzetben vannak, hogy pontosabb kiigazításokat tudjanak összeállítani, e kiigazításokat közvetlenül is továbbíthatják az EKB-nak.

Az NKB-k és az EKB-nak a pénzügyi jelentésért felelős üzleti területe a havi adatokat azon hónap 15. munkanapjának végéig jelentik az EKB-nak, amely azt a hónapot követi, amelyre az adatok vonatkoznak, míg a negyedéves adatokat azon negyedév 28. munkanapjának végéig jelentik, amely azt a negyedévet követi, amelyre az adatok vonatkoznak.

Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az adott referencia-időszakot megelőző utolsó időszakra vonatkozó adatokat. Ezenkívül a korábbi időszakokra vonatkozó revízió is előfordulhat, amely származhat például hibákból, átsorolásokból, javított adatszolgáltatási eljárásokból stb. Az EKB egyidejűleg folytathat rendkívüli vagy rendes revíziót, illetve dönthet úgy, hogy elhalasztja a rendkívüli revíziókat a monetáris aggregátumok havi előállítási időszaka utánra.

A revíziós politikának meg kell felelnie az EKB „Manual on MPI balance sheet revision” (Az MPI-mérlegstatisztikák revíziójáról szóló kézikönyv) című dokumentuma alapelveinek. A monetáris statisztikák minősége és stabilitása közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében, valamint a havi és a negyedéves statisztikák következetességének javítása céljából a havi adatok rendkívüli revízióját a negyedéves statisztikák továbbításával azonos időben kell jelenteni. Amennyiben a havi adatok revíziójának jelentésére kerül sor, azonban a nemzeti adatelőállítási keret nem teszi lehetővé a megfelelő negyedéves revíziók generálását, az NKB-k a legnagyobb gondosság elve alapján biztosítják a havi és a negyedéves adatok közötti összhang fenntartását, például becslések útján.

Az adatok EKB-nak történő továbbítása előtt az NKB-k és az EKB-nak a pénzügyi jelentésért felelős üzleti területe az EKB által meghatározott és fenntartott ellenőrzéseknek megfelelően ellenőrzi az adatok belső következetességét.

Amennyiben az NKB-k az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint mentesítést adnak a PPA-knak, az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy a PPA-k összevont nemzeti PPA-mérleghez való együttes hozzájárulása ne haladja meg az alábbi értékeket:

i.

10 % minden olyan euroövezeti tagállamban, amelynek nemzeti PPA-mérlege az összesített euroövezeti PPA-mérleg 15 %-ánál nagyobb mértéket tesz ki;

ii.

30 % minden más euroövezeti tagállamban, kivéve azokat, amelyek nemzeti PPA-mérlegének az összesített euroövezeti PPA-mérlegben való részesedése nem éri el az 1 %-ot, amely esetben semmiféle külön korlátozás nem vonatkozik a PPA-k kisebb intézményként történő besorolására.

Amennyiben az NKB-k az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjának i., ii. vagy iv. alpontja szerint mentesítést adnak a PPA-knak, az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy minden egyes tétel esetében a mentesítéseknek az összevont nemzeti PPA-mérleghez való együttes hozzájárulása ne haladja meg az 5 %-ot. Az NKB-k emellett az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjának iii. alpontjával összhangban mentesítést adhatnak a PPA-knak azon követelmény alól is, hogy az euroövezeti biztosítók szektorával és a nyugdíjpénztárak szektorával szemben fennálló eszköz- és forráspozíciókra vonatkozó adatokat szektoronként külön adják meg. Az NKB-knak meg kell különböztetniük a biztosítókkal és a nyugdíjpénztárakkal szemben fennálló eszköz- és forráspozíciókat, valamint a belföldi intézményekkel és a más euroövezeti tagállamokban rezidens intézményekkel szembeni pozíciókat, majd ezt követően adhatnak mentesítéseket az olyan csoportok tekintetében, amelynek az összevont nemzeti PPA-mérleghez való hozzájárulása nem haladja meg az 5 %-ot.

Ha az NKB-k az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikke értelmében mentesítést adnak az MPI-knek, az NKB-k az EKB-nak szolgáltatott havi és negyedéves MPI-mérlegadatok összeállításakor ezen MPI-k lefedettségét 100 %-ra bruttósítják. Az NKB-k a következő minimumelőírások betartása mellett választhatják az adatok 100 %-ra való bruttósításának eljárását.

i.

Hiányzó részletező adatok esetében becslést kell végezni a tényleges adatszolgáltatói körnek a kisebb intézmények csoportjánál reprezentatívabbnak tekintett csoportján alapuló arányszámok alkalmazásával, a következők szerint:

azon tagállamok NKB-i, amelyeknek az euroövezeti MPI-k összevont mérlegfőösszegéhez való hozzájárulása meghaladja a 2 %-ot, úgy határozzák meg ezt a csoportot, hogy a csoportba tartozó szervezetek összevont mérlegfőösszege ne haladja meg az MPI-k nemzeti összevont mérlegének 35 %-át. Ez a követelmény nem érvényesül, ha a mentesítésben részesített intézmények mérlegfőösszege nem éri el a nemzeti MPI-mérlegfőösszeg 1 %-át,

azon tagállamok NKB-i számára, amelyeknek az euroövezeti MPI-k összevont mérlegfőösszegéhez való hozzájárulása nem éri el a 2 %-ot, ugyanezen szabályok követése ajánlott. Ha azonban mindez jelentős költséggel járna, e tagállamok NKB-i használhatják ehelyett az adatszolgáltatói kör alapján meghatározott arányszámokat.

ii.

Az i. pont alkalmazásakor a „kisebb” adatszolgáltatók csoportja, illetve a tényleges adatszolgáltatói kör egyaránt tovább csoportosítható intézménytípus szerint, például PPA-k vagy hitelintézetek.

iii.

Amennyiben bármely tagállamban az összes eszközeikről mindössze évi egy alkalommal beszámoló PPA-k hozzájárulása eléri a PPA-k összevont mérlegének 30 %-át, az NKB-k bruttósítják a PPA-k és a hitelintézetek által külön szolgáltatott adatokat az alábbiak szerint:

ha megfelelő a lefedettség a teljes körű adatszolgáltatónak minősülő PPA-k figyelembevételével, a bruttósítás alapjául ezek összevont mérlegfőösszeget kell használni,

ha a teljes körű adatszolgáltatónak minősülő PPA-kból elért lefedettség elégtelen vagy nincsenek teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett PPA-k, az NKB-k évente legalább egyszer más adatforrásokból is megbecsülhetik a PPA-szektor mérlegét, és ezt használhatják a bruttósítás alapjául.

iv.

Ha a részletes adatok rendelkezésre állnak, de csak nagyobb késedelemmel vagy kisebb gyakorisággal, a jelentett adatokat a következőképpen kell átvinni a kimaradó időszakokra:

az adatok ismétlésével, amennyiben az eredmények helytállónak bizonyultak, vagy

megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával az adatok tendenciáinak vagy szezonális alakulásának figyelembevétele érdekében.

v.

Az arányszámok vagy a bruttósítás végrehajtásához szükséges minden más köztes számítás levezethető a felügyeleti hatóságoktól kapott adatokból, amennyiben megbízható kapcsolat állapítható meg a bruttósítandó statisztikai bontás és az ilyen adatok között.

Az NKB-k tájékoztatják az EKB-t az általuk alkalmazott mentesítésekről, valamint információkkal szolgálnak az új bruttósítási eljárások főbb elemeiről vagy a fennálló eljárások jelentősebb változásairól.

A központi banki mérleg összeállítása során az NKB-k és az EKB követik a módosított EKB/2010/20 iránymutatásban meghatározott, harmonizált számviteli szabályokat, és alkalmazzák a 3. cikk (1) bekezdésében említett összekötő táblázatokat. Így különösen:

a)

amennyiben az NKB-knak és az EKB-nak számviteli célból havonta és nem negyedévente kell átértékelniük az értékpapír-portfóliójukat, ezeket az átértékeléseket a statisztikai mérlegnek havi alapon is tükröznie kell;

b)

a 9.5. „egyéb eurorendszerbeli követelések (nettó)” és a 10.4. „egyéb eurorendszerbeli kötelezettségek (nettó)” számviteli tételek esetében az NKB-k az eszközöket a követelésektől elkülönítve azonosítják, és bruttó összegben jelentik;

c)

amennyiben a 14. „átértékelési számlák” számviteli tétel számviteli célokra bruttó összegben kerül jelentésre, azt az NKB-k statisztikai célokra nettó összegben jelentik.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikke az „egyéb MPI-k” tekintetében rögzíti a vonatkozó számviteli elveket a statisztikai adatszolgáltatás céljára. Így különösen, az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok és nettósítási eljárások sérelme nélkül az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni. Emellett a betétek és hitelek tekintetében a fennálló tőkeösszeget kell jelenteni, a leírások és leértékelések kizárásával. Az NKB-k kivételesen lehetővé tehetik a hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkében meghatározott feltételek mellett.

Az egyéb mérlegtételek, különösen a tartott és a kibocsátott értékpapírok értékelését illetően ajánlott, hogy az NKB-k az ESA 2010 követelményeinek megfelelő piaci értékelést alkalmazzanak. Ugyanakkor az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkében rögzített általános követelmény, amely szerint az MPI-knek az adott ország jogrendszerébe átültetett 86/635/EGK tanácsi irányelvet, valamint bármely más vonatkozó nemzetközi számviteli előírást kell követniük, arra utal, hogy az értékpapírokra és egyéb eszközökre vonatkozó értékelési gyakorlatok eltérően alakulnak. Ezért a nem szabványosított értékelési szabályok alkalmazása elfogadható, amennyiben a könyv szerinti érték nem tér el jelentősen a piaci értéktől.

Az EKB-nak történő adattovábbítás során az NKB-k és az EKB-nak a pénzügyi jelentésért felelős üzleti területe magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak a legújabb referencia-időszakhoz kapcsolódó különleges fejleményekről, beleértve az „átsorolásokra és egyéb kiigazításokra”, valamint a korábbi időszakokat érintő releváns revíziókra vonatkozó magyarázatokat. Így különösen, magyarázó megjegyzésekkel kell szolgálni az (abszolút értéken) 5 milliárd EUR-t meghaladó vagy egyébként gazdasági szempontból jelentősnek tekintett fejleményekről, „átsorolásokról és egyéb kiigazításokról” és revíziókról, például akkor, ha a jelentett sorozatban mutatkozó fejlemények az adatszolgáltatási időszak során bekövetkezett nagy tranzakciókhoz kapcsolódnak, vagy ha a revíziók az összevont fejlemények gazdasági értelmezésének jelentős változásait határozzák meg. Az NKB-k és az EKB az EKB kérésére további magyarázatokkal szolgálnak a jelentett adatokra vonatkozóan.

A megjegyzések jelzik azt is, hogy a jelentett sorozatot érintő, azonosított jelentős fejlemények, revíziók vagy „átsorolások és egyéb kiigazítások” véglegesek vagy még vizsgálat alatt állnak.

Az NKB-k a magyarázó megjegyzéseket lehetőleg az adattovábbításkor, és mindenesetre az adatelőállítás lezárása előtt bocsátják rendelkezésre.

Az EKB központilag tárolja az NKB-któl kapott magyarázó megjegyzéseket az adatok nyomon követése és a statisztikák egyértelművé tétele céljából. Az EKB a megjegyzésekben szolgáltatott információkat az alkalmazandó titoktartási rend megfelelő tiszteletben tartásával kezeli.

Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy nem kérnek az MPI-ktől teljes adatszolgáltatást az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 3. része 3. és 4. táblázatának a nem euroövezeti tagállamoknak megfelelő cellái tekintetében, amennyiben a magasabb aggregálási szinten összegyűjtött adatok jelentéktelenek. Az NKB-k rendszeresen, legalább évente egyszer felülvizsgálják, hogy e rendelkezések továbbra is alkalmazandók-e. E mentesítések megadása esetén az NKB-k az alábbi szempontoknak megfelelően készített negyedéves becsléseket jelentenek:

a)

a negyedéves adatok becslése az MPI-k által kisebb gyakorisággal szolgáltatott adatok alapján történik; ezeket az adatokat át lehet vinni a hiányzó időszak(ok)ra azok megismétlésével vagy az adatok alakulására, illetve a szezonális hatások jelzésére alkalmas statisztikai technikák alkalmazásával;

b)

a negyedéves számadatok becslése az MPI-k által aggregáltabb alapon szolgáltatott adatok vagy az NKB-k által jelentőségteljesnek tartott egyedi bontások alapján történik;

c)

a negyedéves adatok becslése az adatszolgáltatási mentesítést alkalmazó országokkal fennálló szerződések legalább 80 %-áért felelős, nagy MPI-k által szolgáltatott negyedéves adatok alapján történik;

d)

a negyedéves adatok becslése alternatív adatforrások, mint például a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), vagy fizetésimérleg-adatok alapján történik, az ilyen alternatív forrásokban használt és a monetáris és bankstatisztika fogalmaitól és meghatározásaitól eltérő fogalmak és meghatározások miatt szükséges kiigazítások elvégzését követően; vagy

e)

a negyedéves adatok becslése az adatszolgáltatási mentesítést alkalmazó országokra vonatkozó, az MPI-k által negyedévente végösszegként jelentett adatok alapján történik.

4. cikk

Az NKB statisztikai mérlege és számviteli mérlege közötti összhang ellenőrzése

Az NKB-k és az EKB figyelemmel kísérik az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján, statisztikai célokra szolgáltatott hó végi összevont mérlegük és a módosított EKB/2002/20 iránymutatás alapján az eurorendszer heti pénzügyi kimutatásai számára szolgáltatott számviteli tételeik közötti összhangot.

Az NKB-k az I. melléklet 2. részében szereplő sablonnal összhangban ellenőrzéseket végeznek a havi adatok minden tételén. Az ellenőrzéseket a megfelelő negyedéves adatokkal együtt, a 3. cikk (2) bekezdésében a negyedéves adatokra vonatkozóan meghatározottal azonos határidővel továbbítják az EKB-nak.

Az olyan adatszolgáltatási időszakok esetében, amelyekben nem esik egybe az eurorendszerbeli statisztikai célú, hó végi összevont mérlegük és az eurorendszer heti pénzügyi kimutatása céljából szolgáltatott számviteli tételek jelentésének napja, az NKB-k a statisztikai adatokat összehasonlíthatják a hónap utolsó munkanapjára készített napi mérleggel. Saját mérlege összeállítójaként az EKB ugyanezen eljárást követi.

Az EKB figyelemmel kíséri az összhangra vonatkozó ellenőrzések eredményeit, és kötelezheti az NKB-ket, hogy intézkedjenek a vonatkozó eltéréseket illetően.

5. cikk

Az elektronikus pénzre vonatkozó statisztikák

Az EKB az NKB-kkal együttműködve évente azonosítja és nyilvántartja az Európai Unióban alkalmazott elektronikuspénz-rendszerek jellemzőit, az azokra vonatkozó statisztikai adatok elérhetőségét és az azokhoz kapcsolódó adatgyűjtési módszereket. Az ezen iránymutatás II. melléklete 2. részének 1. táblázatában meghatározott tételek listája alapján az NKB-k statisztikai információkat szolgáltatnak az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben nem részesített valamennyi MPI által kibocsátott elektronikus pénzről.

Havi adatokat kell szolgáltatni az EKB-nak, a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az MPI-k mérlegtétel-statisztikáira vonatkozó havi adattovábbítással együtt. Adatok hiányában az NKB-k lehetőség szerint becsléseket vagy ideiglenes adatokat használnak.

Ez az adatszolgáltatás kiterjed a főtevékenységként elektronikuspénz-kibocsátás formájában pénzügyi közvetítéssel foglalkozó azon elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, amelyek így megfelelnek az MPI fogalommeghatározásának, valamint azokra az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, amelyek elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítéssel nem főtevékenységként foglalkoznak, és így nem felelnek meg az MPI fogalommeghatározásának. Ez az adatszolgáltatás magában foglalja az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben részesített kisebb MPI-k adatszolgáltatását is, tekintet nélkül arra, hogy hitelintézetek-e vagy sem.

Az NKB-k az ezen iránymutatás II. melléklete 2. részének 2. táblázatában meghatározott tételek listája alapján szolgáltatják a statisztikai adatokat. Azon elektronikuspénz-kibocsátók adatait, amelyek nem felelnek meg az MPI fogalommeghatározásának és amelyek emiatt nem tartoznak a rendszeres mérlegtétel-statisztikai adatszolgáltatási követelmények hatálya alá, annyiban kell jelenteni, amennyiben az NKB-k azokat a megfelelő felügyeleti hatóságoktól vagy más alkalmas forrásból be tudják szerezni.

Az adatsorokat évente kell az EKB-nak jelenteni, a referencia-időszak végét követő hónap utolsó munkanapjáig. Adatok hiányában az NKB-k lehetőség szerint becsléseket vagy ideiglenes adatokat használnak.

6. cikk

A POGI-kra és a központi kormányzatra vonatkozó statisztikák

Az NKB-k a POGI-kra vonatkozó statisztikai adatokat az 1074/2013/EU rendelettel (EKB/2013/39) összhangban gyűjtik. A követelmények kiterjednek az euroövezetben rezidens nem monetáris pénzügyi intézményekkel szemben fennálló monetáris kötelezettségekre, vagyis a monetáris pénzügyi intézmények betéti forrásainak közeli helyettesítőire, valamint a készpénzállományra és az euroövezeti MPI-k által kibocsátott értékpapírok állományára. Ezeket az adatokat az NKB-k a II. melléklet 3. részével összhangban jelentik az EKB-nak.

Az NKB-k emellett a II. melléklet 3. része szerinti adatszolgáltatásban szerepeltetik a központi kormányzat monetáris kötelezettségeit és készpénzállományát, valamint az euroövezeti MPI-k által kibocsátott értékpapírok állományát. A de minimis elv értelmében e tételeket nem kell jelenteni, amennyiben az ilyen eszközök és kötelezettségek nem léteznek vagy jelentéktelenek.

A folyamatok miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.

A sorozatokat havonta kell jelenteni, a havi mérlegtétel-statisztikákra vonatkozóan a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontokban.

7. cikk

Tájékoztató adatok

Az adatok hozzáférhetősége által megengedett mértékben, a legjobb becslés módszerét is beleértve, az NKB-k a II. melléklet 4. részében felsorolt tájékoztató adatoknak megfelelően további statisztikai adatokat szolgáltatnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott mérlegtétel-statisztikák kiegészítéseként és az azokkal megegyező gyakorisággal és időben. Az EKB az NKB-kkal együttműködve megállapítja és nyilvántartja a szóban forgó statisztikai adatok hozzáférhetőségét és az azokhoz kapcsolódó adatgyűjtési módszereket. E tájékoztató adatok jelentik az euroövezet monetáris aggregátumai, az MPI kamatláb-statisztikák és a monetáris unió pénzügyi elszámolásai összeállításához szükséges információkat, és ezek – a táblázatokban szereplő eltérő jelölés hiányában – kiemelt prioritást élveznek. Az EKB és az NKB közötti megállapodás esetén a II. melléklet 4. része 1. szakaszának 2. táblázatában a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott MPI-értékpapíroknak a tulajdonos rezidensi jogállása szerinti bontásához kapcsolódó tételeket az NKB-nak nem kell közölnie, amennyiben az EKB alternatív adatforrásokat használ.

Tranzakciós adatokat az EKB és az érintett NKB közötti kétoldalú megállapodás alapján lehet szolgáltatni. A folyamatok miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.

A II. melléklet 4. részének 1. és 2. szakaszában szereplő tételek sorozatait havonta, a II. melléklet 4. részének 3. szakaszában szereplő tételekét pedig negyedévente szolgáltatni, az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) összhangban szolgáltatott kötelező havi és negyedéves MPI mérlegstatisztikákkal megegyező időben.

Az ebben a cikkben előírt tájékoztató adatokat az 1071/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/33) megfelelően szolgáltatott adatokra vonatkozó azonos értékelési és számviteli szabályok szerint kell bejelenteni.

8. cikk

Tartalékalap-statisztikák

Az összevont tartalékalapra vonatkozó, forrástípusok szerint lebontott havi statisztikákat az 1745/2003/EK rendeletnek (EKB/2003/9) és az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott kategóriáknak megfelelően, hónap végi állományként kell kiszámítani. A II. melléklet 5. részével összhangban a statisztikák elkészítéséhez szükséges adatok a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek által az NKB-knak benyújtott adatokból származnak.

A hitelintézetek tartalékalap-statisztikája hónap végi állományadatokból álló hat idősort foglal magában, amelyeket havonta, legkésőbb a tartalékolási időszak kezdete előtti utolsó NKB-munkanapig kell a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) adatcsererendszerén keresztül az EKB-nak továbbítani. A kisebb hitelintézetek negyedévente egyszerűsített bontásban szolgáltatnak adatokat az NKB-knak. E kisebb hitelintézetek esetében egyszerűsített tartalékalap-statisztikát kell alkalmazni a három tartalékolási időszakra vonatkozóan. Az NKB-k a kisebb hitelintézetek tartalékalapra vonatkozó negyedéves adatait az azok kibocsátását követő három adatszolgáltatás során használják fel az EKB-nak jelentett havi számadatokhoz.

Az adatszolgáltató intézmények által a tartalékolási időszak kezdete után elvégzett, a tartalékalapra és/vagy a tartalékképzési követelményekre irányuló revíziók nem vonhatják maguk után a tartalékalapra és a tartalékképzési követelményekre vonatkozó statisztikák revízióját.

9. cikk

Makroarányszám-statisztikák

Az EKB a hitelintézetek által az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) összhangban az NKB-knak szolgáltatott hónap végi statisztikai adatok felhasználásával havonta ellenőrzi a hitelintézetek által a legfeljebb kétéves megállapodás szerinti futamidővel kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaik állományára alkalmazható, a tartalékalapból történő szabványosított levonások pontosságát. Az NKB-k a szükséges aggregátumokat a II. melléklet 6. részével összhangban állítják össze és jelentik az EKB-nak.

A hitelintézetekre vonatkozó, hónap végi állományokból álló három idősort havonta, legkésőbb a tartalékolási időszak kezdete előtti NKB-munkanapig kell továbbítani az EKB-nak.

Ezeket az idősorokat akkor is továbbítani kell, ha a kapcsolódó mérlegtételek az adott tagállamra nem vonatkoznak.

10. cikk

A PPA-k mérlegstatisztikája

Az NKB-k a II. melléklet 7. része 1. és 2. táblázatának megfelelően külön mérlegtételadatokat szolgáltatnak az EKB-nak a PPA-szektorra vonatkozóan. Az EKB az adatokat a PPA- és hitelintézeti mérlegstatisztikák összeállításához egyaránt felhasználja. Mivel az adatokat a teljes MPI-szektor vonatkozásában az 1071/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/33) megfelelően már jelentik, az ebben a cikkben meghatározott követelmények csak a PPA-kra vonatkoznak. Annak ellenére, hogy egyes tagállamokban néhány egyéb intézményt MPI-ként sorolnak be, mennyiségi megközelítésben ezek jelentéktelennek tekintendők.

A II. melléklet 7. részének 2. táblázatában említett átsorolásokat és átértékelési kiigazításokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell jelenteni, figyelembe véve az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (2) bekezdése szerint adott mentesítéseket. Amennyiben az átértékelési kiigazítások jelentésére az NKB-k által a PPA-knak az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) értelmében engedélyezett eltérés vonatkozik, az NKB-k az adatokat a legjobb elérhető adatok alapján jelentik azon tételekre vonatkozóan, amelyek esetében az átértékelési kiigazítás jelentős lehet.

Az adatokat negyedévente, a referencia-időszak végét követő 28 munkanapon belül kell szolgáltatni.

A hitelintézetek mérlegei tekintetében szolgáltatott adatoknak le kell fedniük az e szektorba besorolt intézetek 100 %-át. Ahol a kisebb hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítése következtében a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően bruttósítaniuk kell az adatokat a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében.

A PPA-adatok revíziójának meg kell felelnie a megfelelő negyedév végi egyéb MPI-adatoknak. Abban az esetben, ha az új vagy korrigált PPA-adatok más megfelelő MPI-referencia-időszakok adatainak változásával járnak, továbbítani kell az egyéb MPI-adatok szükséges revízióját is.

11. cikk

Strukturális pénzügyi mutatók

Az NKB-k a II. melléklet 8. részével összhangban adatokat szolgáltatnak az egyéb strukturális pénzügyi mutatókról.

Az NKB-k a II. melléklet 8. részében előírt mutatók tekintetében szolgáltatnak adatot, az ott megállapított fogalmi és módszertani szabályokkal összhangban. A mérlegtétel-statisztikák összeállítására vonatkozó statisztikai elveket kell követni, nevezetesen:

i.

az adatokat összesíteni, és nem konszolidálni kell;

ii.

a rezidensi elvnek a „fogadó ország szerinti megközelítést” kell követnie;

iii.

a mérlegadatokat bruttó értéken kell jelenteni.

A folyamatok miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.

A hitelintézetekre vonatkozó strukturális pénzügyi mutatók kiszámításához szükséges adatokat minden év márciusának végéig kell jelenteni az előző évre vonatkozóan. A „hitelintézetek által foglalkoztatottak létszáma” mutatót lehetőség szerint minden év májusának végéig kell szolgáltatni az előző évre vonatkozóan.

A szolgáltatott adatok revíziójánál az NKB-k a következő általános elveket alkalmazzák:

a)

a rendszeres évi adattovábbításkor az utolsó év adatai mellett mind az előző év adatainak rendes revíziói, mind rendkívüli revíziók küldhetők;

b)

év közben küldhetők olyan rendkívüli revíziók, amelyek jelentősen javítják az adatok minőségét.

Az összegyűjtött adatoknak az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 1. cikkével összhangban hitelintézetként meghatározott intézmények 100 %-át le kell fedniük. Ahol a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően bruttósítaniuk kell az adatokat a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében.

Az NKB-k jelentik az EKB-nak a fenti meghatározásoktól és szabályoktól való összes eltérést, a nemzeti gyakorlat ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében. Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be.

12. cikk

Konszolidált banki adatok

Az NKB-k a II. melléklet 9. részével összhangban konszolidált banki adatokat szolgáltatnak, és ezen adatszolgáltatás során követik az ott megállapított fogalmi és módszertani szabályokat.

A konszolidált banki adatokat az Európai Bankhatóság által elfogadott FINREP/COREP beszámolási standardokkal összhangban rövidtávú megközelítés alkalmazásával kell jelenteni.

A lehető legnagyobb lefedettség biztosítása érdekében a nemzeti jogban alkalmazott meghatározás szerinti valamennyi hitelintézetről adatokat kell gyűjteni.

Az adatokat határokon átnyúlóan és szektorok között teljes mértékben konszolidálni kell, e tekintetben a „határokon átnyúló” a belföldi bankoknak a belföldi piacon kívül található, az anyaintézmény által jelentett adatokban szereplő fióktelepeire és leányvállalataira utal, a „szektorok között” pedig magában foglalja a bankok más pénzügyi intézménynek minősíthető fióktelepeit és leányvállalatait. A konszolidációba a biztosítók nem kerülnek bevonásra.

Külön kell jelenteni az alábbiakra vonatkozó konszolidált banki adatokat:

kis belföldi bankcsoportok és önálló hitelintézetek,

közepes méretű belföldi bankcsoportok és önálló hitelintézetek,

nagy belföldi bankcsoportok és önálló hitelintézetek,

külföldi (Európai Unión kívüli) irányítású leányvállalatok,

külföldi (Európai Unión kívüli) irányítású fióktelepek,

külföldi (Európai Unió) irányítású leányvállalatok,

külföldi (Európai Unió) irányítású fióktelepek.

E cikk alkalmazásában a bankok akkor minősülnek nagy bankcsoportnak vagy önálló hitelintézetnek, ha eszközeik meghaladják az európai unióbeli bankok teljes konszolidált eszközeinek 0,5 %-át; közepes méretű bankcsoportnak vagy önálló hitelintézetnek, ha eszközeik e teljes konszolidált eszközök 0,5 %-a és 0,005 %-a közé esnek; és kis bankcsoportnak vagy önálló hitelintézetnek, ha eszközeik e teljes konszolidált eszközök 0,005 %-a alatt vannak.

A konszolidált banki adatokat évente kétszer kell jelenteni. Az év végi adatok vonatkozásában teljes adatállományt kell jelenteni. Az ezen éves adatokra vonatkozó első adatszolgáltatás, amelyet a következő év április közepéig kell teljesíteni, tartalmazza a II. melléklet 9. részében *-gal jelölt tételeket. A teljes éves adatállományt május közepéig kell jelenteni.

Egy szűkebb körű, meghatározott tételekre összpontosító, június végére vonatkozó adatállományt ugyanazon év október közepéig kell jelenteni. A sorozatot a II. melléklet 9. részével összhangban kell jelenteni.

A szolgáltatott adatok revízióját a következő általános elvekkel összhangban kell elvégezni:

a)

a rendszeres éves és féléves adattovábbításkor az utolsó év adatai mellett mind az előző év adatainak rendes revíziói, mind rendkívüli revíziók küldhetők;

b)

jelentős revíziók esetén magyarázó megjegyzésekkel kell szolgálni az EKB részére.

Az NKB-k jelentik az EKB-nak a fenti meghatározásoktól és szabályoktól való összes eltérést, a nemzeti gyakorlat ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében. Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be.

13. cikk

Nemzetközi konszolidált bankstatisztikák

(a nagy belföldi bankcsoportok ágazati és regionális hitelezési kitettségei)

Az NKB-k jelentik a belföldi tulajdonú, a 12. cikkben szereplő meghatározás értelmében vett nagy bankcsoportok belföldi banki irodáinak világszintű konszolidált nemzetközi követeléseit, futamidő, instrumentum, a hitelfelvevő földrajzi régiója és a hitelfelvevő szektora szerinti bontásban, a BIS nemzetközi konszolidált bankstatisztikákban jelentetteknek megfelelően.

Az adatokat az összesített adatokra vonatkozó, a nemzetközi konszolidált bankstatisztikák céljára a BIS felé történő negyedéves adatszolgáltatással egybeeső módon kell jelenteni. Az adatokat az összesített adatok BIS felé történő továbbításához használt adatszolgáltatási rendszerrel összhangban kell jelenteni az EKB-nak. Az NKB-k összesítik a releváns bankcsoportok egyéni bevételeit.

Az adatszolgáltatás azokra az NKB-kre korlátozódik, amelyek BIS nemzetközi konszolidált bankstatisztikákat szolgáltatnak, és amelyek országában a nagy bankcsoportok központja található.

Az NKB-k negyedéves adatokat jelentenek az EKB-nak, a hivatalos BIS adatszolgáltatási határidőhöz képest legfeljebb két héttel később.

A jelentett adatok revízióinak összhangban kell állniuk a BIS felé jelentettekkel.

Az NKB-k jelentik az EKB-nak az e szabályoktól való összes eltérést, a nemzeti gyakorlat ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében. Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be.

14. cikk

Az IMF céljaira szolgáltatandó adatok

Az IMF-fel szembeni jogszabályi kötelezettségeik sérelme nélkül az NKB-k kiegészítő MPI mérlegtétel-statisztikákat küldhetnek az IMF-nek az EKB-n keresztül a következő technikai rendelkezésekkel összhangban.

A II. melléklet 10. része szerinti MPI-mérlegtételeket az NKB-k a mérlegtétel-adatok rendszeres havi küldésének keretében továbbítják az EKB-nak. Az adatszolgáltatás gyakorisága és időpontja egybeesik 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a mérlegtétel-adatok EKB-nak való rendszeres jelentésével.

15. cikk

Az EPK-kra vonatkozó statisztikák (a PKV-k kivételével)

Az NKB-k a II. melléklet 11. részével összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat az EPK-król (a PKV-k kivételével). A következő EPK-alkategóriákra vonatkozóan külön kell adatot szolgáltatni: i. értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök; ii. hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok; és iii. egyéb EPK-k.

Az EPK-kra vonatkozó adatok szolgáltatásakor a nemzeti szinten adott időpontban rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem dolgozhatók fel, nemzeti becsléseket kell jelenteni. Abban az esetben, ha az adatok alapjául szolgáló gazdasági jelenség létezik, de azt statisztikailag nem kísérik figyelemmel, és ezért nemzeti becslések sem nyújthatók, az NKB-k választhatnak, hogy egyáltalán nem, vagy hiányzó adatként jelentik ezeket az idősorokat. Minden nem jelentett idősort tehát „létező, de nem gyűjtött” adatként kell értelmezni, és az EKB feltételezéseket és becsléseket készíthet az euroövezeti aggregátumok összeállításának céljából. A referencia-adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamokban rezidens minden típusú EPK-t (a PKV-k kivételével) magában foglal: a területen belül található intézményeket, beleértve a területen kívül található anyavállalatok leányvállalatait és az ezen a területen kívüli vállalatközponttal rendelkező intézmények rezidens fióktelepeit.

A következő kulcsfontosságú mutatókat és kiegészítő információkat kell jelenteni:

az euroövezet aggregátumainak összeállításához szükséges, kulcsfontosságú mutatók: minden euroövezeti tagállamnak szolgáltatnia kell e részletezett adatokat, amikor a tényleges adatok rendelkezésre állnak. Ha a tényleges adatok az előírt bontásban vagy a megállapodás szerinti gyakorisággal, határidőre vagy időtartamra nem állnak rendelkezésre, lehetőség szerint becsléseket kell nyújtani,

„tájékoztató adatok” formájában szolgáltatandó kiegészítő információk: ezen adatokat azon országoknak kell szolgáltatniuk, ahol azok az információk rendelkezésre állnak.

Folyamatok miatti kiigazító adatokat az állományadatokban bekövetkező jelentős törések, illetve átsorolások és egyéb kiigazítások esetén lehet jelenteni. Folyamatok miatti kiigazító adatokat lehet szolgáltatni a legnagyobb gondosság elve alapján például különösen az ESA 2010 keretrendszer végrehajtásával kapcsolatos átsorolások miatt.

Az átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.

Az adatokat negyedévente kell jelenteni az EKB-nak. Az EPK-statisztikákat legkésőbb a referencia-időszak végét követő harmadik hónap utolsó naptári napjáig, illetve – ha a hónap utolsó naptári napja az NKB-ban nem munkanap – az NKB ezt megelőző munkanapjáig kell továbbítani az EKB-nak. A pontos adatközlési időpontokat az EKB előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában közli az NKB-kkel minden év szeptemberéig.

Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az előző negyedévben továbbított adatokat. Ezen kívül sor kerülhet a korábbi negyedévekben jelentett adatok revíziójára is.

A következő általános elvek érvényesülnek:

a)

a rendszeres negyedéves adattovábbítás során a legutóbbi negyedévre vonatkozó adatokon kívül csak „rendes” revíziók – azaz az előző negyedévben továbbított adatok revíziójának – adatai küldhetők;

b)

a rendkívüli revíziók korlátozott mértékűek és azok jelentése a rendszeres adatszolgáltatástól eltérő időpontban történik. Az adatok kisebb mértékű, rutinszerű visszamenőleges revízióját évente csak egyszer kell továbbítani, a negyedik negyedéves adatok jelentésével együtt;

c)

az adatok minőségét jelentősen javító rendkívüli revíziók év közben megküldhetők a rendszeres jelentési időszakokon kívül.

Az EPK-k által az elszámolásaik készítése során követett számviteli szabályoknak meg kell felelniük a 86/635/EGK irányelv nemzeti jogba átültetett rendelkezéseinek és bármely egyéb alkalmazandó nemzetközi standardnak. A tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok sérelme nélkül, statisztikai célokra az összes eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni. Az értékelési módszerek a vonatkozó kategóriákban kerülnek feltüntetésre.

Az NKB-k a II. melléklet 11. részének 3. szakaszával összhangban nyújtanak magyarázó megjegyzéseket az EKB-nak. Az NKB-k magyarázó megjegyzéseket adnak a jelentősebb revíziók esetén.

16. cikk

Az értékpapír-kibocsátásra vonatkozó statisztikák

Az NKB-k a II. melléklet 12. részével összhangban statisztikai adatokat szolgáltatnak az euroövezet rezidenseinek bármely – akár belföldi, akár külföldi – pénznemben történő valamennyi értékpapír-kibocsátásáról.

Az adatokat havonta kell jelenteni az EKB-nak. Az értékpapír-kibocsátási statisztikákat azon hónap végét követő öt héten belül kell továbbítani az EKB-nak, amelyre az adatok vonatkoznak. Az EKB adatszolgáltatási naptár formájában előzetesen értesíti az NKB-kat a pontos adattovábbítási időpontokról.

Az NKB-k a II. melléklet 12. részének 3. szakaszával összhangban nyújtanak magyarázó megjegyzéseket az EKB-nak.

17. cikk

Az MPI-kamatlábakra vonatkozó statisztikák

Az MPI-kamatlábra vonatkozó statisztikák céljából az NKB-k az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének 1. és 2. függelékében meghatározott állományokra és új szerződésekre vonatkozó, nemzeti szinten összesített, havi statisztikai információt szolgáltatnak. Emellett az NKB-k a II. melléklet 13. részében meghatározottak szerint jelentik az új szerződésekre vonatkozó összesített nemzeti havi statisztikai adatokat.

E statisztikai információk jelentése az EKB által meghatározott és az NKB-khoz minden év szeptemberének végéig eljuttatott éves naptárral összhangban történik.

Az NKB-k eltéréseket engedélyezhetnek a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, fedezettel/garanciával rendelkező hitelekre alkalmazott kamatlábakra és e szerződések nagyságrendjére, az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függeléke 3. és 4. táblázatának 62–82. mutatóira vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében. Ezek az eltérések akkor engedélyezhetők, ha a megfelelő tételek (37–54. mutató) összes hitelt magában foglaló, nemzeti összevont nagyságrendje kevesebb, mint az azonos méretkategóriába tartozó összes hitel összege nemzeti összevont nagyságrendjének 10 %-a, és kevesebb, mint euroövezeti szinten az azonos méretre és azonos induláskori kamatlábrögzítési kategóriára vonatkozó szerződések nagyságrendjének 2 %-a. Eltérések engedélyezése esetén ezeket a küszöböket évente ellenőrizni kell.

Azokban az esetekben, amikor mintavétel alkalmazása miatt az MPI-kamatlábakra vonatkozó tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-k a II. melléklet 14. részében foglaltaknak megfelelően kiválasztják és karbantartják a mintát, és a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében bruttósítják az új szerződések nagyságrendjére vonatkozó adatokat. Az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) 4. cikke vagy az e cikk (3) bekezdése szerinti eltérés engedélyezése esetén a negyedévente jelentett adatokat át kell vinni a hiányzó havi időszakokra a megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával, az adatok tendenciáinak vagy szezonális alakulásának figyelembevétele érdekében.

Az NKB-k szükség esetén felülvizsgálhatják az előző referenciahónap értékeit. Előfordulhatnak például olyan revíziók is, amelyek az előző referenciahónap előtti adatokra alkalmazott hibákból, átsorolásokból, fejlettebb adatszolgáltatási eljárásokból stb. származnak.

A következő általános elvek érvényesülnek:

a)

amennyiben az előző referenciahónap előtti időszak adatait vizsgálják felül, az NKB-knak magyarázó megjegyzéseket kell benyújtaniuk az EKB-nak;

b)

az NKB-k emellett magyarázó megjegyzéseket adnak a jelentősebb revíziók esetén;

c)

a felülvizsgálta adatok benyújtásánál az NKB-k figyelembe veszik az MPI-kamatlábakra vonatkozó statisztikák rendszeres szolgáltatására megállapított határidőit. A rendkívüli revíziókat a havi jelentéstételi időszakon kívül kell jelenteni.

18. cikk

Pénzforgalmi statisztikák

Az NKB-k az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) III. mellékletével és ezen iránymutatás II. mellékletének 16. részével összhangban a pénzforgalmi statisztikákra vonatkozó adatokat szolgáltatnak az EKB-nak. Ez többek között az alábbiakat foglalja magában:

a)

az intézmények, a pénzforgalmi számlák, a fizetési kártyák, a terminálok és a fizetési rendszerek résztvevőinek számára, valamint egyes mérlegtételekre vonatkozó adatokat a rendelet III. melléklete 1., 2., 3. és 6. táblázatában és a II. melléklet 16. részének 1., 2. és 5. táblázatában szereplő valamennyi tétel esetében jelenteni kell. Ezen állományadatok az időszak végi számadatokra vonatkoznak, kivéve a II. melléklet 16. része 1. táblázatának azon tételét, amely „az utolsó tartalékolási időszak átlagára” vonatkozik;

b)

a rendelet III. mellékletének 4., 5. és 7. táblázatában és a II. melléklet 16. részének 3., 4., 6. és 7. táblázatában szereplő, fizetési műveletekre vonatkozó, eszközök, terminálok és/vagy rendszerek szerinti adatokat bruttó folyamatokként, azaz az időszakra vonatkozó összesített adatokként kell jelenteni.

A sorozatot évente, minden év májusának végéig kell jelenteni az EKB-nak az előző naptári évre vonatkozóan. Az 1409/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) foglalt mutatókat évente kell jelenteni. A II. melléklet 16. részében előírt további adatokat havonta, negyedévente vagy évente lehet jelenteni, a megfelelő táblázatban foglaltakkal összhangban.

Az ezen iránymutatásban szereplő táblázatok tekintetében és tényleges adatok hiányában az NKB-k vagy releváns kiegészítő információkat kérnek az adatszolgáltatóktól, vagy becsléseket vagy ideiglenes adatokat használnak. Az e becslésekre vonatkozó módszertant az egyes NKB-k határozzák meg az adott ország jellemzőitől függően. Az NKB-k adott esetben magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak az alkalmazott megközelítés magyarázata érdekében.

A szolgáltatott adatok revíziójánál az NKB-k a következő általános elveket alkalmazzák:

a)

a rendszeres évi adattovábbításkor az utolsó időszak adatai mellett mind az előző év adatainak rendes revíziói, mind rendkívüli revíziók küldhetők;

b)

az EKB általi jóváhagyást követően év közben küldhetők olyan rendkívüli revíziók, amelyek jelentősen javítják az adatok minőségét.

Az NKB-k magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak EKB részére, amelyekben részletesen kifejtik az adatszolgáltatási követelményektől való eltéréseket és a szerkezeti töréseket, azoknak az adatokra való hatását is beleértve.

19. cikk

A befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák

Az NKB-k a II. melléklet 17. részével összhangban statisztikai adatokat szolgáltatnak a befektetési alapok eszközeiről és forrásairól a következő, a befektetés jellege szerint meghatározott alszektorok vonatkozásában: részvényalapok, kötvényalapok, vegyes alapok, ingatlanalapok, fedezeti alapok és egyéb alapok. Ezeket az alszektorokat a befektetési alap típusa szerint nyíltvégű és zártvégű alapokra kell bontani. A befektetés jellege szerint meghatározott befektetési alapok osztályozása céljából a főként befektetési alapok befektetési jegyeibe vagy egységeibe befektető befektetési alapok (vagyis az átfogó alapok) besorolásához azon alap kategóriáját kell alkalmazni, amelybe elsődlegesen befektetnek.

Ezek a követelmények a hó végi és negyedév végi állományokra, a havi és negyedéves folyamatok miatti kiigazítások adataira, valamint a befektetési alapok befektetési jegyei/egységei új kibocsátására/értékesítésére és visszaváltására vonatkozó havi adatokra is kiterjednek.

Valamennyi, a hónap végi állományokra és havi folyamatok miatti kiigazítást a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) alszektora tekintetében is jelenteni kell, az „alapok összesen” alatti „ebből” tételként.

Az adatok rendelkezésre állásának függvényében, a legjobb becslés módszerét is beleértve, a negyedév végi állományokat és a negyedéves folyamatok miatti kiigazításokat a magántőke-befektetési alapok (a kockázatitőke-alapokat is beleértve) alszektora tekintetében is jelenteni kell az „alapok összesen” alatti „ebből” tételként.

Az NKB-k a IV. melléklettel összhangban és a II. melléklet 17. részében előírt módon külön adatokat szolgáltatnak az EKB-nak az árváltozásokból és az árfolyamváltozásokból eredő átértékelések miatti kiigazításokról, valamint az átsorolási kiigazításokról.

A pénzügyi tranzakciókat, és ezáltal a kiigazításokat, az ESA 2010-zel összhangban kell levezetni, és erre a levezetésre az ESA 2010 módszerként kell hivatkozni. Az 1073/2013/EU rendelettel (EBK/2013/38) összhangban az NKB-k a különböző nemzeti gyakorlatok miatt eltérhetnek az ESA 2010-től. Amennyiben értékpapíronkénti állományadatok rendelkezésre állnak, az átértékelési kiigazításokat a közös eurorendszerbeli módszerrel, azaz a IV. melléklet 4. részében leírt forgalomlevezetési módszerrel összhangban lehet levezetni.

Ha az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. mellékletével összhangban a befektetési alapok, MPI-k és/vagy EPK-k által a bemutatóra szóló befektetési jegyekről szolgáltatott adatok nem teljesek vagy még nem hozzáférhetőek, az NKB-k a II. melléklet 17. részének 1. táblázatában található földrajzi és szektor szerinti bontással összhangban, a legjobb becslés módszere alapján szolgáltatnak adatot a bemutatóra szóló befektetési jegyekről.

Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak (beleértve a legjobb becslés alapján), és nem tekintendők jelentéktelennek, az NKB-k a II. melléklet 17. részének 1. táblázatával összhangban negyedévente külön adatokat szolgáltatnak a biztosítók és a nyugdíjpénztárak ügyfélszektorokra vonatkozóan.

Az ETF-ekre vonatkozó hó végi állományadatokat és havi folyamatok miatt kiigazításokat szintetikus és fizikai ETF-ek szerinti bontásban kell szolgáltatni, amint e bontáshoz megfelelő meghatározás áll rendelkezésre az Európai Értékpapír-piaci Hatóságtól (ESMA). Az EKB rendszeresen ellenőrzi, hogy elérhető-e ez a meghatározás, és adott esetben kiadja a szükséges adatszolgáltatási rendszereket.

Az NKB-k a befektetési alapokra vonatkozó havi és negyedéves adatokat annak a hónapnak/negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB-nak, amelyekre az adatok vonatkoznak.

A havi és negyedéves adatok revíziójára a következő általános szabályok vonatkoznak:

a)

a revíziókat abból a célból végzik, hogy a havi és negyedéves adatok összhangban legyenek;

b)

a rendszeres adatszolgáltatási időszakok során – azaz a referenciahónap/-negyedév végét követő 28. munkanaptól addig a napig, amíg az NKB-khoz visszajutnak az adatok – az NKB-k felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévre, az azt megelőző két hónapra és az azt követő hónapokra vonatkozó adatokat;

c)

a rendszeres jelentéstételi időszakokon kívül az NKB-k többek között hibák, átsorolások vagy javított adatszolgáltatási eljárások esetén felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévet megelőző két hónap előtti referencia-időszakokra vonatkozó adatokat.

Az euroövezet befektetésialap-statisztikái minőségének biztosítása érdekében, amennyiben az NKB-k az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 8. cikke (1) bekezdésének értelmében eltérést engedélyeznek a legkisebb befektetési alapoknak, az EKB-nak szolgáltatott, a befektetési alapokra vonatkozó havi és negyedéves adatok összeállításakor az NKB-knak az említett befektetési alapok tekintetében a lefedettséget 100 %-ra kell bruttósítaniuk.

A következő minimális követelmények teljesülésekor választhatják az NKB-k az adatok 100 %-ra történő bruttósításának eljárását:

a)

a hiányzó részletezett adatok esetében a becsléseket a megfelelő befektetésialap-alszektoron alapuló arányszámok alkalmazásával kell levezetni, például ha egy nyíltvégű kötvényalap a kisebb intézmények csoportjába kerül, és csak a befektetési alapok befektetési jegyeire/egységeire vonatkozó adatokat gyűjtik, a hiányzó részletezett adatokat a nyíltvégű kötvényalapok kategóriaszerkezetének alkalmazásával kell levezetni;

b)

egyik befektetésialap-alszektor (például nyíltvégű ingatlanalapok, zártvégű ingatlanalapok stb.) sincs teljesen kizárva.

Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban eltérés engedélyezhető azoknak a befektetési alapoknak, amelyek a nemzeti számviteli szabályok miatt negyedéves gyakoriságnál ritkábban értékelik az eszközeiket. Az ilyen eltérések ellenére az NKB-által az EKB-nak szolgáltatott, a befektetési alapokra vonatkozó havi és negyedéves adatoknak mindig tartalmazniuk kell az ezekre a befektetési alapokra vonatkozó adatokat.

Az NKB-k a befektetésialap-alszektorok aggregált negyedéves eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat a II. melléklet 14. részének 1. táblázatával összhangban, a következőképpen vezetik le:

a)

A nyilvánosan elérhető azonosító kódokkal rendelkező értékpapírok vonatkozásában az NKB-k megfeleltetik az értékpapíronkénti alapon szolgáltatott információkat a Központi Értékpapír-adatbázisból (CSDB) mint fő referencia-adatbázisból származó információknak. A megfeleltetett értékpapíronkénti információk alapján állítják össze az eszközök és kötelezettségek értékét euróban, és vezetik le az adott befektetési alap minden egyes értékpapírjára vonatkozó részletezéseket. Ha az értékpapír-azonosító nem található meg a CSDB-ben, vagy a II. melléklet 17. részének 1. táblázatával összhangban az eszközök és kötelezettségek összeállításához szükséges információ nem elérhető a CSDB-ből, az NKB-k becslik a hiányzó adatokat Az NKB-k a belső értékpapír-azonosítók használatával is gyűjthetnek értékpapíronkénti információkat a nyilvánosan elérhető azonosítókódokkal nem rendelkező értékpapírokról.

b)

Az NKB-k az a) pont szerint levezetett, értékpapírokra vonatkozó adatokat aggregálják, és hozzáadják a nyilvánosan elérhető azonosító kódokkal nem rendelkező értékpapírokról szolgáltatott információkhoz, hogy aggregált adatokat nyerjenek a következőkről: i. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok futamidő, pénzem és szerződő felek szerinti részletezésben; ii. részvények és befektetési alapok befektetési jegyei instrumentum és szerződő felek szerinti részletezésben; és iii. a befektetési alapok által kibocsátott összes befektetési jegy/egység.

c)

Az NKB-k a befektetési alapok eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó szükséges statisztikai információkat a b) pont szerint levezetett értékpapírok adatainak és a rezidens befektetési alapoktól összegyűjtött, nem értékpapír eszközök és kötelezettségek összeadásával vezetik le.

d)

Az NKB-k az összes, a tagállamban rezidens és azonos alszektorba tartozó befektetési alap eszközeit és kötelezettségeit aggregálják.

A fentiek akkor is alkalmazandók, ha az NKB-k az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban havonta gyűjtik össze a befektetési alapok eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó adatokat.

Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az NKB-k havonta gyűjtenek adatot a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyekről/egységekről. Amennyiben az adatokat nem az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 5. cikke (2) bekezdésében meghatározott módon, havonta gyűjtik, a nem negyedév végi referenciahónapok tekintetében az NKB-k az összegyűjtött havi és negyedéves adatok alapján megbecslik a befektetési alapok által kibocsátott jegyek/egységek kivételével a befektetési alapok eszközeinek és kötelezettségeinek havi adatait.

Ahol lehetséges, az NKB-k az egyes alapok szintjén készítik a becsléseket. Ugyanakkor az NKB a befektetésialap-alszektor vonatkozásában is elkészítheti a becsléseket, vagy felkérheti erre az EKB-t. Az utóbbi esetben az EKB kiegészítő információkat, például alaponkénti vagy értékpapíronkénti adatokat is kérhet.

Az 1073/2013/EU rendeletben (EKB/2013/38) meghatározott értékelési és/vagy számviteli szabályok is alkalmazandóak, amikor az NKB-k a befektetési alapokra vonatkozó adatokat szolgáltatnak az EKB-nak. Az olyan tételek vonatkozásában azonban, amelyeken felhalmozott kamat van, a következő szabályok alkalmazandóak:

a)

a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” tartalmazzák a felhalmozott kamatot;

b)

a „betétek és hitelkövetelések” és a „kapott betétek és hitelek” nem tartalmazzák a felhalmozott kamatot, amely az egyéb eszközök/források alatt kerül rögzítésre.

Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be. Az NKB-k emellett az átsorolási kiigazításokra vonatkozóan is magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak az EKB részére. Az NKB-k továbbá a 19. cikk (3) bekezdésének c) pontjában leírt revíziókra vonatkozó magyarázó megjegyzéseket is küldenek.

Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 4. cikke (3) bekezdésével összhangban az NKB-k engedélyezhetik, hogy a befektetési alapok csoportként szolgáltassanak adatokat az eszközeikről és kötelezettségeikről, feltéve, ha ennek az eredménye hasonló lesz az alaponkénti adatszolgáltatás eredményeihez. A csoportként adatokat szolgáltató befektetési alapoknak ugyanahhoz az alszektorhoz kell tartozniuk, például a zártvégű ingatlanalapokhoz vagy a nyíltvégű ingatlanalapokhoz.

20. cikk

A PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák

A II. melléklet 18. részével összhangban az NKB-k külön összesített statisztikai információkat állítanak össze és szolgáltatnak a PKV-k eszközeiről és forrásairól. A következő négy alkategória vonatkozásában kell adatot szolgáltatni: a) a hagyományos értékpapírosításban részt vevő PKV-k; b) a szintetikus értékpapírosításban részt vevő PKV-k; c) a biztosításhoz kapcsolódó értékpapírosításban részt vevő PKV-k; és d) egyéb PKV-k.

Ezek a követelmények az állományokra, a pénzügyi tranzakciókra és a leírásokra/leértékelésekre vonatkozó, negyedévente jelentett adatokra is kiterjednek.

Az NKB-k a leírásokra/leértékelésekre vonatkozó, előírt adatokat az EKB felé a legnagyobb gondosság elve alapján jelenthetik.

Az NKB-k a negyedéves PKV-állományokra, pénzügyi tranzakciókra és leírásokra/leértékelésekre vonatkozó adatokat annak a negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB-nak, amelyre az adatok vonatkoznak.

A negyedéves adatok revíziójára a következő általános szabályok vonatkoznak:

a)

a rendszeres adatszolgáltatási időszakok során – azaz a referencia-negyedév végét követő 28. munkanaptól addig a napig, amíg az NKB-khoz visszajutnak az adatok – az NKB-k felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévre vonatkozó adatokat;

b)

a rendszeres adatszolgáltatási időszakokon kívül az NKB-k többek között hibák, átsorolások vagy javított adatszolgáltatási eljárások esetén felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévet megelőző referencia-időszakokra vonatkozó adatokat is;

c)

az euroövezeti MPI-k által kezdeményezett és kezelt hitelekre vonatkozó, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján jelentett adatokra vonatkozó revíziókat az a) és b) pontok szerint a PKV-statisztikákba kell foglalni.

Az azon statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében, amelyek alól a PKV-k az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján mentesülnek, az NKB-k az EKB-val való konzultációt követően döntenek a PKV-k eszközeiről és forrásairól szóló adatok összeállításának legalkalmasabb módjáról, az adott piacok szervezetétől és az egyéb vonatkozó statisztikai, nyilvános vagy felügyeleti információktól függően.

Amennyiben az NKB-k a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat egyéb statisztikai adatforrásból, nyilvános forrásokból (mint az eladás előtti jelentések vagy befektetői értesítések) vagy felügyeleti adatforrásokból vezetik le, az alábbiakban meghatározott adatminőségi előírások alkalmazandók.

Az ezen iránymutatás II. mellékletének 18. részében horgonyszerepet betöltő adatként azonosított adatokra magas minőségi előírások vonatkoznak, amelyek hasonlóak a PKV-k által az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) I. mellékletével összhangban közvetlenül jelentett adatokra vonatkozó minőségi elvárásokhoz. Az ezen iránymutatás II. mellékletének 18. részében horgonyszerepet nem betöltő adatként azonosított adatok értéke kevésbé szigorúbb minőségi előírások alapján becsülhető meg, például interpolációk és extrapolációk felhasználásával, amennyiben az adatokat nyilvános vagy felügyeleti adatforrásokból, negyedévesnél alacsonyabb gyakorisággal gyűjtik, és a referencia-időszakot követő 28. munkanapnál hosszabb határidővel.

Amennyiben az adatokat nem közvetlenül a PKV-k jelentik az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján, az NKB-k ellenőrzik az adatok minőségét az éves pénzügyi beszámolókból rendelkezésre álló információk alapján. A minőségellenőrzések eredményét az NKB-k minden évben szeptember végéig vagy ezt követően a legkorábbi időpontban bocsátják az EKB rendelkezésére, a PKV rezidens státusza szerinti tagállam alkalmazandó nemzeti jogi gyakorlatának megfelelően. Amennyiben a negyedévente beszerzett adatok és az éves pénzügyi jelentések közötti keresztellenőrzések azt mutatják, hogy a magas adatminőségi előírások nem teljesülnek, az NKB-k megteszik az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy az adatok megfeleljenek a szükséges minőségi előírásoknak, beleértve az adatok esetleges közvetlen gyűjtését az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) alapján.

Amennyiben az NKB-k felügyeleti adatforrásokból vezetnek le a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat, az NKB-k biztosítják, hogy ezeket a forrásokat megfelelően összhangba hozzák a PKV-kra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények szerinti statisztikai fogalmakkal és meghatározásokkal. Ugyanez vonatkozik az egyéb statisztikai adatforrásokból levezetett adatokra.

Amennyiben a PKV hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására vonatkozó adatok tekintetében a CSDB-t vagy másik értékpapír-adatbázist alkalmaznak adatforrásként, az NKB-k évente ellenőrzik a lefedettséget és az adatok minőségét. A minőségellenőrzések eredményét az NKB-k minden évben február végéig bocsátják az EKB rendelkezésére úgy, hogy referenciának az előző év december végi adatai tekintendők. Amennyiben a lefedettség és minőségi mutatók azt mutatják, hogy a magas adatminőségi előírások nem teljesülnek, az NKB-k megteszik az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy az adatok megfeleljenek a szükséges minőségi előírásoknak, beleértve az adatok esetleges közvetlen gyűjtését az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) alapján.

Az NKB-k információkat cserélnek a belföldi MPI-k által valamely más euroövezeti tagállamban rezidens PKV-k részére kezdeményezett és kezelt értékpapírosított hitelekre vonatkozóan oly módon, hogy a kezelt hiteleket külön aggregálják minden egyes tagállam tekintetében, ahol a PKV-k rezidensek, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 6. cikkével és ezen iránymutatás II. melléklete 18. részének 3. táblázatával összhangban.

Az ilyen határokon átnyúló információcseréhez szükséges technikai platformot az EKB biztosítja, a bizalmas adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó jogi aktusokkal összhangban. Az NKB-k ezeket az adatokat azon negyedév végét követő 23. munkanapig továbbítják az EKB számára, amelyre azok vonatkoznak. Az EKB az adatokat azon negyedév végét követő 24. munkanapon továbbítja az érintett NKB-k számára, amelyre azok vonatkoznak.

A folyamatban lévő értékpapírosításokra vonatkozó adatok cseréjében érintett NKB-k kölcsönösen tisztáznak minden fennmaradó kérdést és koordinációs lépést, valamint adott esetben megosztják az információkat. Új értékpapírosítások esetén az érintett NKB-k felkérhetik az EKB-t, hogy koordinátorként járjon el.

A fenti kötelezettségek teljesítése lehetővé teszi az NKB-k számára, hogy az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az állományokra és pénzügyi tranzakciókra vonatkozó PKV-adatok azon részét, amely az euroövezeti MPI-k által kezdeményezett értékpapírosított hitelekre vonatkozik, ahol az MPI-k folytatják az értékpapírosított hitelek kezelését, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 6. cikkével összhangban az MPI-ktől begyűjtött adatokból szerezze be, a PKV-ktől történő közvetlen adatgyűjtés helyett.

Amennyiben az NKB-k a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat közvetlenül a PKV-ktől és adott esetben az MPI-k által az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján jelentett adatokból vezetik le, és ha az NKB-k az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 5. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban mentesítésben részesítik a PKV-kat, az NKB-k 100 %-ra bruttósítják a lefedettséget valamennyi PKV tekintetében, amikor a PKV eszközeire és forrásaira vonatkozó negyedéves adatokat jelentik az EKB számára az állományok, pénzügyi tranzakciók és leírások/leértékelések tekintetében.

Amikor az NKB-k a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó adatokat egyéb statisztikai, nyilvános és/vagy felügyeleti forrásokból vezetik le, összeállításukat a PKV-k mintájára is alapozhatják, ameddig ezek a PKV-k a szóban forgó tagállamban a PKV-k jegyzékének megfelelően a PKV referencia-adatszolgáltatói kör teljes fennálló eszközeinek legalább 95 %-át teszik ki. Az NKB-k 100 %-ra bruttósítják a lefedettséget az állományok, a pénzügyi tranzakciók és a leírások/leértékelések tekintetében az EKB felé jelentett, a PKV-k eszközeire és forrásaira vonatkozó negyedéves adatok összeállításakor.

Az NKB-k a rendkívüli revíziók és a 20. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be az EKB számára.

21. cikk

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelekre vonatkozó statisztikák tevékenységi kör szerinti bontásban

Ha az adatok rendelkezésre állnak, az NKB-k jelentik az EKB-nak a belföldi nem pénzügyi vállalatoknak, valamint a más euroövezeti tagállamok nem pénzügyi vállalatainak nyújtott MPI-hitelek adatait tevékenységi kör szerinti bontásban, az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2) megfelelően, a II. melléklet 19. részével összhangban.

Az NKB-k az adatokat negyedévente, annak a negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB-nak, amelyekre az adatok vonatkoznak.

Az NKB-k a revíziókat a következő elveknek megfelelően jelentik:

a)

ha szükséges, az előző referencia-időszakra vonatkozó revíziókat az egyes rendes adatszolgáltatásokon túlmenően kell megküldeni;

b)

az olyan rendkívüli revíziókat, amelyek lényegesen javítják az adatminőséget, elkészültük után azonnal meg lehet küldeni.

Az NKB-k jelentik az EKB-nak a használt nemzeti fogalommeghatározások és besorolások minden jelentős változását, és adott esetben magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be a jelentős revíziók okairól. Emellett az NKB-k adatokat szolgáltatnak az MPI-szektor főbb átsorolásairól, valamint a nem pénzügyi vállalatok NACE Rev. 2 szerinti, megküldött besorolásához képest történt főbb átsorolásokról.

22. cikk

Az MPI-hitelkeretekre vonatkozó statisztikák

Az NKB-k aggregált statisztikai adatokat állítanak össze és jelentenek a belföldi rezidenseknek nyújtott MPI-hitelkeretekre és az egyéb euroövezeti nem belföldi rezidenseknek nyújtott MPI-hitelkeretekre vonatkozóan, a II. melléklet 20. részével összhangban, gazdasági szektor szerinti bontásban.

Az MPI-hitelkeretek jelentése megegyezik az 575/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelelően „közepes kockázati kategóriába”, „közepes/alacsony kockázati kategóriába” és „alacsony kockázati kategóriába” besorolt „le nem hívott hitelkeretek” jelentésével. Az NKB-k ezt a meghatározást a legnagyobb gondosság elve alapján alkalmazzák, és amennyiben a hitelkeretekre eltérő nemzeti meghatározás vonatkozik, szolgáltathatnak adatot a nemzeti meghatározás használatával, azonban törekedniük kell az MPI-hitelkeretekre vonatkozó adatok összeállításának harmonizálására annak érdekében, hogy hosszabb távon fokozzák az országok közötti összehasonlíthatóságot.

Az NKB-k szektor szerinti bontásokat számítanak ki és küldenek meg az EKB-nak. Amennyiben ezeket a szektor szerinti bontásokat nemzeti szinten nem gyűjtik, az NKB-k kérhetik e kiegészítő adatokat az adatszolgáltatóktól, vagy a nemzeti szinten más forrásokból rendelkezésre álló információk alapján megbecsülhetik a szektor szerinti bontásokat.

Az NKB-k a statisztikai átsorolásokra vonatkozó adatokat az EKB felé a legnagyobb gondosság elve alapján jelentik.

Az NKB-k az adatokat negyedévente jelentik az EKB-nak. A negyedéves állományokra és átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat annak a negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig kell jelenteni az EKB-nak, amelyre az adatok vonatkoznak.

Az NKB-k a revíziókat a következő elveknek megfelelően jelentik:

a)

ha szükséges, az előző referencia-negyedévre vonatkozó revíziókat az egyes rendes adatszolgáltatásokon túlmenően kell megküldeni;

b)

az olyan rendkívüli revíziókat, amelyek lényegesen javítják az adatminőséget, elkészültük után azonnal meg lehet küldeni.

Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be az EKB-nak.

23. cikk

A központi szerződő felek eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák

A II. melléklet 21. részével összhangban az NKB-k külön összesített statisztikai információkat állítanak össze és szolgáltatnak a központi szerződő felek eszközeiről és forrásairól.

E statisztikai adatszolgáltatás céljára központi szerződő félnek minősülnek az ESMA által központi szerződő félként azonosított szervezetek, amelyek a gazdasági szektoroknak az ESA 2010 23. fejezetében rögzített osztályozása szerinti „egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével” (S.125) vagy „kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek” (S.126).

Az ESMA által azonosított azon központi szerződő felek, amelyek az ESA 2010 szerinti „monetáris pénzügyi intézmények (MFI-k)” gazdasági szektorhoz tartoznak, nem képezik e statisztikai adatszolgáltatás részét.

Az NKB-k kötelező jelleggel adatokat szolgáltatnak az EKB-nak, az alábbi küszöbökre tekintettel:

a)

a visszavásárlási megállapodásokhoz kapcsolódó, a II. melléklet 21. részében „R”-rel jelölt cellák esetében a kötelező adatszolgáltatás akkor alkalmazandó, ha e cellák bármelyike mérleg szerinti állományának összege meghaladja a 10 milliárd EUR-t, az MPI-kkel szembeni pozíciókra hivatkozó cellák kivételével.

Ha egy vagy több „R”-rel jelölt cella eléri a küszöböt, akkor valamennyi „R”-rel jelölt cellát jelenteni kell, függetlenül a tényleges mérleg szerinti értéküktől;

b)

a visszavásárlási megállapodásokhoz nem kapcsolódó, a II. melléklet 21. részében „NR”-rel jelölt cellák esetében a kötelező adatszolgáltatás akkor alkalmazandó, ha az az a) pont alapján szükséges, vagy ha e cellák bármelyike mérleg szerinti állományának összege meghaladja a 10 milliárd EUR-t.

Ha egy vagy több „NR”-rel jelölt cella eléri a küszöböt, akkor valamennyi „NR”-rel jelölt cellát jelenteni kell, függetlenül a tényleges mérleg szerinti értéküktől.

Ha a vonatkozó értékek sem az a), sem a b) pont szerinti küszöböt nem érik el, az NKB-k önkéntes alapon szolgáltatnak adatot az EKB részére a központi szerződő felek mérlegéről. Amennyiben az NKB-k úgy döntenek, hogy önkéntes alapon nem szolgáltatnak adatot, legalább évente ellenőrzik, hogy a vonatkozó értékek nem érik-e el ezeket a küszöböket.

Az NKB-k az adatokat negyedévente jelentik az EKB-nak. A negyedéves állományokra és átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat annak a negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig kell jelenteni az EKB-nak, amelyekre az adatok vonatkoznak.

Az NKB-k a revíziókat a következő elveknek megfelelően jelentik:

a)

ha szükséges, az előző referencia-negyedévre vonatkozó revíziókat az egyes rendes adatszolgáltatásokon túlmenően kell megküldeni;

b)

az olyan rendkívüli revíziókat, amelyek lényegesen javítják az adatminőséget, elkészültük után azonnal meg lehet küldeni.

Az NKB-k a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be az EKB-nak.

24. cikk

A statisztikai szempontból releváns gazdasági egységekre vonatkozó referenciaadatok rögzítése

Az NKB-k a statisztikai célokra szükséges, a gazdasági egységeket vagy adott esetben jogi egységeket leíró minden referenciaadatot az intézményi és leányvállalati adatbázison (Register of Institutions and Affiliates Database, RIAD) keresztül közölnek és tartanak karban, amely az egyes szervezeti egységek attribútumait, valamint az e szervezeti egységek közötti – többek között a különböző meghatározások alapján a csoportszerkezetek levezetését lehetővé tevő – különféle kapcsolatokat tároló központi adatbázis.

A RIAD lehetővé teszi az ugyanazon egyedi attribútumra vonatkozóan egynél több forrás által szolgáltatott információk feldolgozását. Az NKB-knak így adott esetben meg kell állapodniuk a RIAD-ban alkalmazott azon konkrét módszerről, amellyel a több nemzeti „jelölt” adatforrásból a referenciaadatok „hiteles” változatát levezetik.

Az egyes (pénzügyi) vállalatokra vonatkozó különleges adatszolgáltatási követelményeket a 25. cikk és az V. melléklet rögzíti.

A RIAD-ban nyilvántartott minden szervezeti egység több azonosítóval rendelkezhet. Az NKB-k felelősek a RIAD-kódnak nevezett fő azonosító kiosztásáért és kezeléséért, biztosítva ezzel az egyértelmű adatcserét a RIAD és bármely más (helyi) küldő/fogadó rendszer között.

A RIAD emellett nemzeti vagy nemzetközi kódokat (ún. „alias”-ok) rendelhet az egyes szervezetekhez, amelyeknek lehetőség szerint a rendelkezésre álló szabványokat kell követniük.

Valamely szervezet referenciaadatainak kezelése érdekében az NKB-knak először létre kell hozniuk ezeket az adatokat a RIAD-ban. Az NKB-k ezt követően kezelik az összes demográfiai változást, mint a tevékenységek megkezdését, az egyedi attribútumok aktualizálását, és a szervezet lezárását is, az attribútumok új értékeinek jelentése és/vagy az értékek érvényességi tartományának kiigazítása révén. (Tényleges törlésekre várhatóan csak valamely szervezet téves felvételének kivételes esetében kerül sor.)

Az NKB-knak az egységek összeolvadását (vagy szétválását) a kísérő vállalati cselekmények (például egy vagy több egység lezárása, módosítása és/vagy létrehozása) teljes sorával kell leírniuk.

Az ESA szektorban történő változásokat, például valamely szervezetnek az MPI-k listájáról a befektetési alapok listájára történő átsorolását az „ESA szektor” attribútum értékének és érvényességi tartományának aktualizálása révén kell jelenteni.

A frissítések EKB-nak való elküldése előtt az NKB-k végrehajtják a releváns adatcsere-dokumentációnak megfelelő érvényességi ellenőrzéseket. Ha adatbeviteli eljárást alkalmaznak, a műveleti hibák minimalizálása és a RIAD-on keresztül szolgáltatott frissítések pontosságának és következetességének biztosítása érdekében az NKB-k megfelelő ellenőrzési rendszert tartanak fenn.

A RIAD üzemzavara esetén az NKB-knek a frissítéseket e-mailben, a következő címre kell továbbítaniuk: RIAD-Support@ecb.europa.eu

Az NKB-k használhatják a nemzeti karakterkészletüket, feltéve, hogy a latin betűs ábécét használják. Az NKB-k valamennyi speciális karakterkészlet helyes megjelenítése érdekében Unicode-ot (UTF-8) használnak, amikor információkat kapnak az EKB-tól a RIAD-on keresztül.

A frissítések megérkezése után az EKB haladéktalanul ellenőrzéseket végez az szolgáltatott adatok formális pontosságának és belső következességének vizsgálata érdekében.

Az EKB haladéktalanul visszaküld az NKB-knak: a) egy elfogadásról szóló visszaigazolást, amely a feldolgozott és az érintett adatállományba sikeresen felvett frissítések összefoglalóját tartalmazza; és/vagy b) egy hibajelentést, amely a frissítésekre és sikertelen ellenőrzésekre vonatkozó részletes információkat tartalmazza.

A hibajelentés kézhezvételekor az NKB-knak intézkedniük kell a helyesbített információk továbbításáról. Ha a helyes információk más NKB-k által a közelmúltban küldött frissítésektől függnek, és azok az EKB honlapján még nem hozzáférhetők, az NKB-k kapcsolatba lépnek az EKB-val, megadva a szükséges információk részleteit.

Az NKB-k három előre meghatározott érték közül történő választással jelzik a valamely szervezeti egységet leíró minden egyes attribútum bizalmas jellegét: „F”, azaz szabadon hozzáférhető, vagyis nem titkos; „N”, azaz az adatattribútum kizárólag a KBER és megállapodás hatálya alatt álló kapcsolódó intézmények általi felhasználásra adható ki, vagyis külső felhasználásra nem; vagy „C”, azaz titkos statisztikai adat.

25. cikk

Pénzügyi intézmények statisztikai célú jegyzéke

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 4. cikkében említett, az MPI-k statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából a RIAD-ban az előírt időközönként gyűjteni kell az V. melléklet 1. és 2. részében meghatározott változókat. Az NKB-k késedelem nélkül jelentik e változók bármely frissítését, így különösen, ha egy intézmény csatlakozik az MPI-szektorhoz, azaz összeolvadás eredményeként MPI jön létre, létező MPI szétválásával új jogi személyek jönnek létre, új MPI jön létre, vagy korábbi nem-MPI jogállása megváltozik, amelynek következtében MPI-vé válik, illetve, ha egy létező MPI elhagyja az MPI-szektort, azaz az MPI összeolvadásban vesz részt, másik intézmény vásárolja fel, több önálló jogi személlyé válik szét, a jogállása megváltozik, amelynek következtében nem-MPI-vé válik, vagy az MPI felszámolásra kerül.

A RIAD-ban folyamatosan frissített referenciaadatok lehetővé teszik az MPI-k hivatalos jegyzékének vezetését az intézmények gazdasági szektor szerinti osztályozása, tevékenységi státusza és egyéb jellemzői alapján. Ebben az összefüggésben különleges figyelem fordítható az olyan esetekre, amikor egy az MPI-jegyzékben szereplő intézmény pénzügyi közvetési tevékenységei korlátozottak, például a betétgyűjtés vagy hitelezés terén, különösen a felszámolása és/vagy az MPI-szektorból való kilépése előtt. Az MPI-k nemzeti osztályozásaival való összhang szoros figyelemmel kísérésének lehetővé tétele érdekében az EKB időszakonként további információkat kérhet az érintett NKB-tól.

Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 3. cikkében említett, a befektetési alapok statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából a RIAD-ban az előírt időközönként gyűjteni kell az V. melléklet 1. és 2. részében meghatározott változókat. Az NKB-k jelentik e változók bármely frissítését, így különösen, ha egy intézmény csatlakozik a befektetési alapok köréhez, vagy ha egy létező befektetési alap kilép a befektetési alapok köréből.

Az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 3. cikkében említett, a PKV-k statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából a RIAD-ban az előírt időközönként gyűjteni kell az V. melléklet 1. és 2. részében meghatározott változókat. Az NKB-k jelentik e változók bármely frissítését, így különösen, ha egy intézmény csatlakozik a PKV-k köréhez vagy elhagyja azt.

Az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 5. cikkében említett, a pénzforgalmi statisztikák szempontjából releváns intézmények (PSRI-k) statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából a RIAD-ban az előírt időközönként gyűjteni kell az V. melléklet 1. részében meghatározott változókat. Az NKB-k jelentik e változók bármely frissítését, így különösen, ha egy intézmény csatlakozik a PSRI-k köréhez vagy elhagyja azt.

Amennyiben lehetséges, az NKB-k azonnal elküldik az EKB-nak az MPI-kre vonatkozóan meghatározott változók frissítéseit az MPI-szektor vagy a létező MPI-k attribútumainak változásakor. Ha ez nem lehetséges, az NKB-k írásos magyarázatot adnak az esemény bekövetkezte és annak az EKB-nak való jelentése közötti késedelemről.

Az NKB-k legalább negyedévenként, a referencia-időpontot követő kéthónapos határidővel elküldik az EKB-nak a befektetési alapokra vonatkozóan meghatározott változók frissítéseit. A nettó eszközérték változót ugyanakkor a befektetési alapok vonatkozásában évente frissítik, a december végi referencia-időpontot követően legfeljebb két hónappal.

Az NKB-k legalább negyedévenként, a referencia-időpontot követő 14 munkanapon belül elküldik az EKB-nak a PKV-kra vonatkozóan meghatározott változók frissítéseit.

Az NKB-k a referencia-időpontot követő háromhónapos határidővel elküldik az EKB-nak a PSRI-kra vonatkozóan meghatározott, év végi állapot szerinti változók frissítéseit.

Az EKB minden EKB-munkanapon közép-európai idő szerint 18.00-ig hozzáférhetővé teszi a honlapján az MPI-adatállomány másolatát. Az MPI-jegyzéknek a honlapján történő közzétételével egyidejűleg az EKB elküldi azt az NKB-knak a RIAD-on keresztül. Az EKB ezzel egyidejűleg közzéteszi, és azt minden EKB-munkanapon minden NKB-nak megküldi az MPI-populációban végrehajtott változtatások felsorolását. Ez az anyag teljes részletességgel tartalmazza az NKB-k által jelentett következő változásokat: a) új MPI-k és b) törölt MPI-k.

Az EKB minden naptári hónap utolsó EKB-munkanapján közép-európai idő szerint 18.00-ig másolatot készít az MPI-adatállományról, és összeveti azt a monetáris politikai műveletek elfogadható szerződő felei adatállomány ugyanazon napi „tartalék” változójával, megállapítva, hogy az euroövezetben rezidens hitelintézetek tartalékképzési követelmények hatálya alá tartoznak-e vagy sem. Az EKB ezt követően honlapján elérhetővé teszi a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó MPI-k és intézmények e listáját.

A frissítések elküldésére előírt határidőt követő negyedik munkanapon közép-európai idő szerint 18:00-ig az EKB másolatot készít a befektetésialap-adatállományról, és azt elérhetővé teszi az NKB-k számára. Az EKB ezt követően a honlapján elérhetővé teszi a befektetési alapok listáját.

A frissítések elküldésére előírt határidőt követő második munkanapon közép-európai idő szerint 18:00-ig az EKB másolatot készít a PKV-adatállományról, és azt elérhetővé teszi az NKB-k számára. Az EKB ezt követően a honlapján elérhetővé teszi a PKV-k listáját.

Minden naptári hónap utolsó EKB-munkanapján közép-európai idő szerint 18:00-ig az EKB másolatot készít a RIAD-ban nyilvántartott valamennyi intézményről, és azt elérhetővé teszi az NKB-k számára.

Az EKB nem teszi közzé a „bizalmas” vagy „nyilvánosságra nem hozható” megjelöléssel ellátott adatokat. Hasonlóképpen, az EKB nem továbbítja az NKB-knek a „bizalmas” megjelöléssel ellátott értékeket. A „bizalmas” vagy „nyilvánosságra nem hozható” megjelöléssel ellátott mennyiségi értékek tekintetében azonban az EKB közzétehet vagy továbbíthat nagyságrendeket.

26. cikk

A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikák

Az NKB-k a II. melléklet 22. részével összhangban adatokat szolgáltatnak az EKB-nak a nyugdíjpénztárakról. A nyugdíjpénztárakra vonatkozó adatok szolgáltatásakor a nemzeti szinten adott időpontban rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem dolgozhatók fel, a legnagyobb gondosság elve alapján becsléseket kell jelenteni.

Az adatszolgáltatói kör az ESA 2010 szerinti (a 2.105 és 2.106 pontban szereplő) meghatározás értelmében vett nyugdíjpénztárakat foglalja magában, és az euroövezeti tagállamokban rezidens valamennyi nyugdíjpénztárra kiterjed.

Az NKB-k a referencia-időszak végi állományokat és a negyedév során megvalósult – az ESA 2010-zel összhangban levezetendő – pénzügyi tranzakciókat jelentik.

Az adatokat negyedévente kell jelenteni az EKB-nak. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyugdíjpénztár-statisztikákat legkésőbb a referencia-negyedév végét követő 85. naptári napig kell továbbítani az EKB-nak. A 2017 első negyedévére vonatkozó adatszolgáltatástól kezdve a nyugdíjpénztár-statisztikákat legkésőbb a referencia-negyedév végét követő 82. naptári napig kell továbbítani az EKB-nak. A pontos adatközlési időpontokat az EKB előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában közli az NKB-kkel minden év szeptemberéig.

Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az előző negyedévben továbbított adatokat. Ezen kívül sor kerülhet a korábbi negyedévekben jelentett adatok revíziójára is.

A következő általános elvek érvényesülnek:

a)

minden rendszeres negyedéves adattovábbítás alkalmával a legutóbbi negyedévre vonatkozó adatokon kívül csak a „rendes” revízió – azaz az előző negyedévben továbbított adatok revíziójának – adatai küldhetők;

b)

a rendkívüli revíziók korlátozott mértékűek és azok jelentése a rendszeres adatszolgáltatástól eltérő időpontban történik. Az adatok kisebb rutinszerű visszamenőleges revízióját évente csak egyszer kell továbbítani, a negyedik negyedéves adatok jelentésével együtt;

c)

az adatok minőségét jelentősen javító rendkívüli revíziók év közben megküldhetők a rendszeres jelentési időszakokon kívül.

A tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok sérelme nélkül, statisztikai célokra az összes eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni. Az értékelési módszereknek összhangban kell állniuk az ESA 2010-zel. Főszabály szerint az eszközöket és kötelezettségeket az azon időpontban érvényes folyó piaci árak alapján kell értékelni, amely időpontra a mérleg vonatkozik. A betéti kötelezettségeket és a hitelek tőkeösszegét negyedév végi állományként kell jelenteni.

Az NKB-k magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak az EKB-nak többek között az adatforrásokra, adatgyűjtési rendszerekre, az összeállítási eljárásokra, a jogi keretekre, az EKB adatszolgáltatási utasításaitól való eltérésekre és az adatszolgáltatók körére vonatkozóan. Az NKB-k magyarázó megjegyzésekkel szolgálnak a jelentősebb revíziók, és különösen a történeti sorozatokban bekövetkező törések esetén.

27. cikk

Ellenőrzés

Az EKB 2533/98/EK rendelet és 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján fennálló ellenőrzési jogának sérelme nélkül az NKB-k ellenőrzik és biztosítják az EKB rendelkezésére bocsátott statisztikai adatok minőségét és megbízhatóságát.

28. cikk

Az adatok továbbítására vonatkozó előírások

Az NKB-k az EKB által előírt statisztikai adatok elektronikus továbbításához a KBER által biztosított KBER-Netet használják. A statisztikai adatok ezen elektronikus cseréjére kifejlesztett statisztikai üzenetformátum a Statisztikai Bizottság által elfogadott szabványos formátum. E követelmény nem akadályozza a statisztikai adatok továbbítására szolgáló bármely egyéb eszköz tartalékmegoldásként történő alkalmazását, ha ehhez az EKB előzetesen hozzájárul.

29. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

A Statisztikai Bizottság nézeteinek figyelembevételével az EKB Igazgatósága jogosult bármilyen technikai módosítást végrehajtani ezen iránymutatás mellékletein, feltéve, hogy e módosítások nem változtatják meg a mögöttes fogalmi keretet, és a tagállamok adatszolgáltatóinak adatszolgáltatási terheit sem érintik. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról.

30. cikk

Közzététel

Az NKB-k csak azt követően teszik közzé az euroövezet havi monetáris aggregátumaihoz és ellentételeikhez való nemzeti hozzájárulásukat, hogy az EKB ezeket az aggregátumokat már közzétette. Ha az NKB-k ilyen adatokat közzétesznek, azoknak meg kell egyezniük a legutoljára közzétett, euroövezeti aggregátumokhoz való hozzájárulás adataival. Ha az NKB-k ismét közzéteszik az EKB által közzétett euroövezeti aggregátumokat, azokat változtatás nélkül kell közzétenniük.

31. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az EKB/2007/9 iránymutatás hatályát veszti.

32. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

Ez az iránymutatás az euroövezeti tagállamok NKB-ivel történő közlése napján lép hatályba. Az euroövezeti tagállamok NKB-i a 11., 12., 13. és 16. cikknek a közlés időpontjától, a 26. cikknek 2016. január 1-jétől, az iránymutatás fennmaradó rendelkezéseinek pedig 2015. január 1-jétől kötelesek eleget tenni.

Az Igazgatóság – az egyéb érintett bizottságokkal kapcsolatot tartó Statisztikai Bizottság nézeteinek figyelembevételével – 2018. december 31-ig jelentést terjeszt a Kormányzótanács elé a) a 18. cikkben említett pénzforgalmi statisztikák területén az adatszolgáltatási követelményeknek a pénzforgalmi statisztikákról szóló 1049/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) rögzített adatszolgáltatási követelményekkel való integrálása szükségességéről és lehetséges ütemezéséről, és b) a biztosítási statisztikák KBER általi gyűjtésére vonatkozó bármely új fejleménynek a 26. cikkben említett nyugdíjpénztár-statisztikák területén az adatszolgáltatási követelményekre gyakorolt lehetséges hatásairól.

33. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak az euroövezeti tagállamok NKB-i a címzettjei.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. április 4-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 250., 2003.10.2., 10. o.

(2)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(3)  HL L 372., 1986.12.31., 1. o.

(4)  HL L 35., 2011.2.9., 31. o.

(5)  A monetáris pénzügyi intézményekről és a piaci statisztikákról szóló, 2007. augusztus 1-jei EKB/2007/9 iránymutatás (HL L 341., 2007.12.27., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(7)  Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

(8)  Az Európai Központi Bank 1074/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az euroövezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézményekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2013/39) (HL L 297., 2013.11.7., 94. o.).

(9)  Az Európai Központi Bank 1072/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/2013/34) (HL L 297., 2013.11.7., 51. o.).

(10)  Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

(11)  Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (EKB/2013/40) (HL L 297., 2013.11.7., 107. o.).

(12)  Lásd az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló, 2011. december 9-i EKB/2011/23 iránymutatás (HL L 65., 2012.3.3., 1. o.) (13) preambulumbekezdését; lásd még az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2011/24 ajánlás (HL C 64., 2012.3.3., 1. o.) (5) preambulumbekezdését.

(13)  Az Európai Központi Bank 1409/2013/EU rendelete (2013. november 28.) a pénzforgalmi statisztikákról (EKB/2013/43) (HL L 352., 2013.12.24., 18. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(15)  Lásd: „Bridging tables between the accounting balance sheet items of the NCBs and the ECB and the items to be reported for statistical purposes” (Összekötő táblázatok az NKB-k és az EKB számviteli mérlegének sorai és a statisztikai célra szolgáltatandó adatok között), amely közzétételre fog kerülni az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.


I. MELLÉKLET

A számviteli és statisztikai adatok közötti tartalmi összefüggés ellenőrzése az NKB/EKB mérlegek tekintetében

1.   RÉSZ

A tartalmi összefüggésekre vonatkozó havi ellenőrzések leírása

 

Ell. szá,m

Statisztikai tétel az NKB/EKB mérlegében

Kapcsolat

Számviteli tétel

Források

1

Forgalomban levő készpénz

>=

A statisztikai kategóriának kis mértékben meg kell haladnia a számviteli kategóriát, mivel csak a statisztikai kategória foglalja magában a központi kormányzat által kibocsátott érméket is

Forgalomban lévő bankjegyek

2

Az euroövezet rezidenseinek betétei

>=<

A statisztikai kategóriának nagyobbnak kell lennie, mint a számviteli tételek összege. Ez annak a következménye, hogy összesített szinten a statisztikai kategória tartalmazza az eurorendszeren belüli pozíciókat, a számviteli tételek viszont nem (1). A kapcsolat azonban különböző is lehet, mivel a számviteli tételek tartalmazzák az eurobankjegyek kiigazításának ellentételeit képviselő, eurorendszeren belüli pozíciókat, amelyeket statisztikai célra az „egyéb eszközök/források” közé számítanak, illetve mivel a devizák egyenlegeit különböző gyakorisággal értékelik át (a számviteli adatokat negyedévente, a statisztikai adatokat havonta)

Euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek + az euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek + az euroövezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek + euroövezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek

3

Az euroövezet rezidenseinek betétei, ebből monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k)

>=<

Ennek az ellenőrzésnek külön fel kell tárnia annak hatását, hogy az eurorendszeren belüli egyenlegek bruttó értéken szerepelnek a statisztikai kategóriában, a számviteli kategória viszont nem tartalmazza azokat (1). A statisztikai adatnak, alapelvként, nagyobbnak kell lennie a számviteli adatnál, részben mivel a pénzügyi ügyfelekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségeket csak a statisztikai összesítés tartalmazza. Mivel azonban az eurobankjegyek kiigazításának ellentételeit különbözőképpen sorolják be, ez a kapcsolat megfordulhat

Euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek + az euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek

4

Az euroövezet egyéb rezidenseinek betétei, ebből központi kormányzat + egyéb kormányzat + egyéb euroövezeti rezidensek

=<

A statisztikai kategóriák összegének kisebbnek kell lennie, mint a számviteli kategóriák összege, mivel a hitelintézetekkel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségeket csak a számviteli adat tartalmazza

Az euroövezet egyéb rezidenseivel szembeni, euróban denominált kötelezettségek + az euroövezet rezidenseivel szembeni, külföldi devizában denominált kötelezettségek

5

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

=

A statisztikai kategóriának meg kell egyeznie a számviteli kategóriával

Kibocsátott adósságpapírok

6

Tőke és tartalékok

>=

A statisztikai kategória kis mértékben eltérhet a számviteli kategóriától, a különbséget az egyes NBK-knál negyedévenként sorra kerülő átértékelődés hatása indokolja. Eltérést okoz továbbá az is, hogy a „még nem allokált egyéb nyereség” számviteli mérlegtétel, valamint a „céltartalékok számla” tétel egy része a számviteli adatok egyéb tételek sorába kerül, a „tőke és tartalékok” statisztikai meghatározása viszont tartalmazza azokat

Tőke és tartalékok + átértékelési számlák

7

Külföld kötelezettségei

A statisztikai kategóriának megközelítőleg meg kell egyeznie a számviteli tételek összegével. A két érték csak a különböző értékelési gyakoriság következtében térhet el egymástól

Az euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben euróban + külföldi devizában fennálló kötelezettségek + valamint a Nemzetközi Valutaalap által szétosztott különleges lehívási jogok ellentétele

8

Egyéb kötelezettségek

A statisztikai kategória és a számviteli kategória közötti bármely eltérést a mérlegben máshol feltárt eltérések indokolhatják

Egyéb kötelezettségek

Eszközök

9

Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek

>=

Lásd a 10. és 11. sz. ellenőrzéshez fűzött magyarázatot

Az euroövezet hitelintézeteinek euróban nyújtott hitelek + az euroövezet hitelintézeteivel szemben euróban denominált egyéb követelések + a kormányzat euróban denominált adóssága

10

Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből MPI-k

>=

A statisztikai kategóriának nagyobbnak kell lennie, mint a számviteli tételek összege. A különbségek elsősorban az eurorendszeren belüli pozíciókkal magyarázhatók, amelyek a statisztikai adatokban bruttó értéken szerepelnek, a számviteli jelentésben viszont levonásra kerülnek (lásd még a forrásokat is) (1). A számviteli adatok nem tartalmazzák továbbá a külföldi devizában fennálló egyenlegeket

Az euroövezet hitelintézeteinek euróban nyújtott hitelek + az euroövezet hitelintézeteivel szembeni, euróban denominált egyéb kötelezettségek

11

Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből kormányzat

>=

A statisztikai kategória az összes devizában denominált hitelt magában foglalja, és nagyobb lehet a számviteli kategóriánál, amely kizárólag az euróban denominált hiteleket tartalmazza

Euróban denominált kormányzati adósság

12

Az euroövezet rezidensei által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományai

>=

A statisztikai kategóriának nagyobbnak kell lennie a számviteli kategóriánál, mert a statisztikai kategória tartalmazza a külföldi devizában kibocsátott értékpapír-állományt, és néhány egyéb értékpapír-állományt, amelyet a számviteli adatokban az „egyéb eszközök” (vállalati nyugdíjpénztár, saját tőke befektetése stb.) közé kell sorolni

Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai

13

Az euroövezetben rezidenseknek nyújtott hitelek, ebből egyéb euroövezetbeli rezidensek + euroövezetbeli rezidensek által kibocsátott részvények/egyéb tulajdonosi részesedések állományai + állóeszközök + egyéb eszközök

Lásd a 8. sz. ellenőrzéshez fűzött magyarázatot

Egyéb eszközök + euroövezetbeli rezidensekkel szembeni, külföldi devizában denominált követelések

14

Külföldi eszközök

>=

A statisztikai kategóriának kis mértékben nagyobbnak kell lennie, mint a számviteli kategóriák összege, mivel az egyes, egyéb devizában kibocsátott részvényeket és egyéb tulajdonosi részesedéseket, valamint készpénzt (bankjegy) csak az előbbi tartalmazza. A két érték a különböző értékelési gyakoriság következtében is eltérhet egymástól

Arany és aranykövetelések + az euroövezeten kívüli rezidensekkel szemben euróban + külföldi devizában denominált követelések

2.   RÉSZ

Sablon a tartalmi összefüggések ellenőrzéséhez

A tartalmi összefüggések ellenőrzését a 4. cikkel összhangban kell elvégezni és az EKB-nak továbbítani. A tartalmi összefüggések ellenőrzése sikertelennek minősül, amennyiben a statisztikai érték és a számviteli érték közötti különbség meghaladja a 2 milliárd EUR-t (abszolút értéken). Az ilyen esetekben az NKB-knek magyarázattal kell szolgálniuk a sikertelenség alapjául szolgáló okokról.

A központi bank neve: …

Tartalmi összefüggések hónap végére vonatkozó ellenőrzése: …


Tételek

Statisztikai érték (2)

Számviteli érték (2)

Különbség (2)

Ellenőrzés eredménye (3)

Magyarázat (4)

1 –

Forgalomban levő készpénz

 

 

 

 

 

2 –

Az euroövezet rezidenseinek betétei

 

 

 

 

 

3 –

Az euroövezet rezidenseinek betétei, ebből MPI-k

 

 

 

 

 

4 –

Az euroövezet rezidenseinek betétei, ebből nem MPI-k

 

 

 

 

 

5 –

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok

 

 

 

 

 

6 –

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

7 –

Külföld kötelezettségei

 

 

 

 

 

8 –

Egyéb kötelezettségek

 

 

 

 

 

9 –

Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek

 

 

 

 

 

10 –

Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből MPI-k

 

 

 

 

 

11 –

Az euroövezet rezidenseinek nyújtott hitelek, ebből kormányzat

 

 

 

 

 

12 –

Az euroövezet rezidensei által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományai

 

 

 

 

 

13 –

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

14 –

Külföldi eszközök

 

 

 

 

 


(1)  Azonban nemzeti szinten nézve ez a hatás nem jelentkezhet, mivel mindkét adatsor jelentése bruttó értéken történik, az EKB viszont csak a számviteli adatokat konszolidálja (az eurorendszeren belüli pozíciókat pedig levonja) a heti pénzügyi kimutatás alkalmazásában.

(2)  Az értékeket millió EUR-ban kell jelenteni.

(3)  Írjon a rovatba „OK” megjegyzést, ha a tartalmi összefüggések ellenőrzésére vonatkozó lineáris kapcsolat fennáll, vagy „NEM”-et, amennyiben az ellenőrzés sikertelen.

(4)  Minden egyes sikertelen ellenőrzés esetében kérjük, sorolja be a sikertelenséget az alábbi kategóriák közötti választással: a) egyszeri revízió következtében keletkező eltérések; b) rendszeres revízió következtében keletkező eltérések; c) eltérő összeállítási vagy besorolási szabályok következtében keletkező eltérések; és d) bármely más eltérés, beleértve az adatszolgáltatási hibákat is. Emellett részletes magyarázattal is kell szolgálni.


II. MELLÉKLET

ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZEREK

1.   RÉSZ

A monetáris pénzügyi intézmények mérlegtétel-statisztikái

Az alapjául szolgáló jelenség valóságos létezésétől függetlenül minden statisztikai jelentésnek tartalmaznia kell az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) vonatkozó táblázataiban vagy az ezen iránymutatásban megállapított adatokat, akkor is, ha az adat nulla vagy hiányzik. Az „NC” kódot kell jelenteni annak jelzésére, hogy a jelenség nem létezik. Ha azonban a tájékoztató adatokra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a nemzeti központi bankok (NKB-k) dönthetnek úgy, hogy azokat nem jelentik.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján jelentett havi sorozatok tekintetében, amelyeket a 2003. január előtti időszakok vonatkozásában a 2819/98/EK rendelet (EKB/1998/16) (1) alapján negyedéves gyakorisággal jelentettek, a 2003. január előtti időszakokra vonatkozó történeti revíziókat az Európai Központi Bank (EKB) vagy kétoldalú megállapodást követően az érintett nemzeti központi bank (NKB) kezdeményezésére kell jelenteni.

Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegadatai vonatkozásában az NKB-knek az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 1–4. táblázatával összhangban az állományokra vonatkozó adatokat, valamint az alábbi 1. és 2. táblázattal összhangban folyamatok miatti kiigazításokat kell jelenteniük az EKB felé. Az NKB-knek és az EKB-nek a saját mérlegükre vonatkozó adatokat is ugyanezekkel a követelményekkel összhangban kell jelenteniük, a pénzpiaci alapok (PPA-k) kibocsátott befektetési jegyeihez vagy egységeihez kapcsolódó tételek kivételével. Az NKB-knek és az EKB-nek ezenkívül a saját arany- és aranykövetelés-állományukra (csak monetáris arany), valamint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni követelésekre (például lehívási jogok és különleges lehívási jogok (SDR)), és az SDR-hez kapcsolódó, az IMF-fel szembeni kötelezettségeikre vonatkozó adatokat is jelenteniük kell.

A hitelek értékpapírosítására és a hitelek egyéb átruházására vonatkozó követelményeket illetően az NKB-knek az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5a. és 5b. táblázatával összhangban adatokat, valamint az alábbi 3a. és 3b. táblázattal összhangban folyamatok miatti kiigazításokat kell jelenteniük az EKB felé. A hitelek értékpapírosítására és a hitelek egyéb átruházására vonatkozó további tételeket a 4. táblázatban kell jelenteni, amennyiben ezeket az adatokat az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5a. és 5b. táblázata nem írja elő.

1.   táblázat

Tételek, amelyekre havi folyamatok miatti kiigazítások szükségesek  (*)

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

Bankok

Nem bankok

 

ebből: központi bank (S.121)

ebből: Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

 

ebből: TK alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

 

 

ebből: központi bank (S.121)

ebből: betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

 

ebből: TK alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

ebből: hitelintézetek

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+ S.15)

ebből: hitelintézetek

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

 

ebből: CCP (2)

ebből: PKV-k

 

ebből: CCP (2)

ebből: PKV-k

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8

Forgalomban levő készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9

Betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: csoporton belüli pozíciók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: folyószámlabetétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: legfeljebb 2 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: szindikált hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9e

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.1e

Egynapos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: folyószámlabetétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.2e

Lekötött

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.3e

Felmondással visszaváltható

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 3 hónapos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3 hónapnál hosszabb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: 2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.4e

Repoügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9x

Devizák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.1x

Egynapos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.2x

Lekötött

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.3x

Felmondással visszaváltható

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 3 hónapos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3 hónapnál hosszabb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: 2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.4x

Repoügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10

PPA befektetési jegyek/egységek  (4)

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

#

11

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11e

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

ebből: legfeljebb 2 éves és a tőkegarancia 100 % alatti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

11x

Devizák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

ebből: legfeljebb 2 éves és a tőkegarancia 100 % alatti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

12

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

13

Fennmaradó források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

SDR-ek ellentételezője  (5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#


MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

 

ebből központi bank (S.121)

ebből betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

 

ebből: központi bank (S.121)

ebből: betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

(e)

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

(f)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Összesen

(p)

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

(f)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

 

ebből: CCP (2)

ebből: PKV-k

Összesen

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

 

ebből: CCP (2)

ebből: PKV-k

Összesen

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

 

ebből: SP/P (3)

 

ebből: SP/P (3)

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

Készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1e

ebből: euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

Hitelek

#

#

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

#

 

#

#

 

#

#

#

#

 

#

#

#

#

 

 

 

#

 

#

#

 

#

#

#

#

 

#

#

#

#

#

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

#

 

#

#

 

#

#

#

#

 

#

#

#

#

 

 

 

#

 

#

#

 

#

#

#

#

 

#

#

#

#

#

 

5 éven túli

 

 

 

#

 

#

#

 

#

#

#

#

 

#

#

#

#

 

 

 

#

 

#

#

 

#

#

#

#

 

#

#

#

#

 

ebből: csoporton belüli pozíciók

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: szindikált hitelek

#

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

#

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

ebből: fordított repoügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2e

ebből: euro

 

 

 

#

#

#

#

 

 

#

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

#

 

 

#

#

#

#

 

 

 

 

 

 

ebből: újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

ebből: kényelmi hitelkártyahitel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

ebből: nyújtott hitelkártyahitel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

3

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

3e

Euro

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

#

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3x

Devizák

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

#

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

Tulajdoni részesedések

#

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

5

Befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PPA befektetési jegyek/egységek

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

Nem PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

6

Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

7

Fennmaradó eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

Arany & aranykövetelések (csak monetáris arany)  (5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

Követelések az IMF-fel szemben – lehívási jogok, SDR, egyéb  (5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

2.   táblázat

Tételek, amelyekre negyedéves folyamatok miatti kiigazítások szükségesek  (**)

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

Összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

 

Bankok

Nem bankok

Összesen

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+ S.15)

Összesen

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+ S.15)

Kormányzat

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Tartományi kormányzat (S.1312)

Helyi önkormányzat (S.1313)

Társadalombiztosítási alapok (S.1314)

 

 

 

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

Összesen

Tartományi kormányzat (S.1312)

Helyi önkormányzat (S.1313)

Társadalombiztosítási alapok (S.1314)

 

 

 

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

Ingatlanfedezet

Összesen

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

Ingatlanfedezet

Összesen

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.

Forgalomban levő készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

Betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.1.

Egynapos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.2.

Lekötött

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.3.

Felmondással visszaváltható

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.4.

Repoügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12.

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: pénzügyi derivatívák

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

ebből: betétekre elhatárolt kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Hitelek

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

#

 

#

 

#

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

#

 

#

 

#

 

#

#

#

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2e

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

#

 

#

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

#

 

#

 

#

 

 

 

 

 

3.

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

#

#

#

 

#

#

#

#

#

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

 

#

#

#

#

#

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

#

#

#

 

#

#

#

#

#

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

 

#

#

#

#

#

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

#

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PPA befektetési jegyek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6.

Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

Fennmaradó eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: pénzügyi derivatívák

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

ebből: hitelekre elhatárolt kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


3a.   táblázat

Értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások: tételek, amelyekre havi folyamatok miatti kiigazítások szükségesek  (***)

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

MPI-k

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

MPI-k

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Összesen

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

1.

A mérlegből ki nem vezetett értékpapírosított hitelek állománya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.1

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.1.1

ebből euroövezeti PKV-n keresztül értékpapírosított

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Értékpapírosított és a mérlegből kivezetett hitelek, amelyek esetében az MPI hitelgondozóként jár el  (****)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.1

Fennálló összegek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


3b.   táblázat

Értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások: tételek, amelyekre negyedéves folyamatok miatti kiigazítások szükségesek  (*****)

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

MPI-k

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

MPI-k

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Összesen

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

 

SP/P (7)

 

SP/P (7)

1.

Értékpapírosított hitelek, leírás a hitel átruházásakor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.1

az átruházásban részt vevő fél

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.1.1.

az átruházásban részt vevő fél euroövezeti PKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Értékpapírosított és a mérlegből kivezetett hitelek, amelyek esetében az MPI hitelgondozóként jár el  (6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.1

Fennálló összegek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitel célja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Értékpapírosítás keretében gondozott hitelek állománya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.1

Gondozott hitelek: minden PKV

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.1.1

Gondozott hitelek: ebből euroövezeti PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


4.   táblázat

Értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások: az MPI-mérlegből kivezetett hitelek

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Összesen

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

Fogyasztási hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb hitelek

 

SP/P (9)

 

SP/P (9)

3.

MPI-k által a mérlegből kivezetett hitelek (8)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.1

Fennálló összegek

 

M

M

 

M

M

M

M

M

M

 

M

M

 

M

M

M

M

M

M

M

Hitel célja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

Q

Q

Q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

Q

Q

Q

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

3.2

Pénzügyi tranzakciók, a

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

hitelátruházások hatása nélkül

 

M

M

 

M

M

M

M

M

M

 

M

M

 

M

M

M

M

M

M

M

Hitel célja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

Q

Q

Q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

Q

Q

Q

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Q

 

 

 

 

 

M

Havi adatszolgáltatási követelmények.

Q

Negyedéves adatszolgáltatási követelmények.

2.   RÉSZ

Az elektronikus pénzre vonatkozó statisztikák

1.   táblázat

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben nem részesített MPI-k által kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettségek

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

FORRÁSOK

9

Betétek (minden deviza)

 

 

 

 

9e

Betétek (euro)

 

 

 

 

9.1e

Egynapos

 

 

 

 

ebből: elektronikus pénz

 

 

 

 

9.1.1e

Hardveralapú elektronikus pénz

 

 

 

 

9.1.2e

Szoftveralapú elektronikus pénz

 

 

 

 

9x.

Betétek (deviza)

 

 

 

 

9.1x

Egynapos

 

 

 

 

ebből: elektronikus pénz

 

 

 

 

9.1.1x

Hardveralapú elektronikus pénz

 

 

 

 

9.1.2x

Szoftveralapú elektronikus pénz

 

 

 

 


2.   táblázat

Az összes nem hitelintézet elektronikuspénz-kibocsátó vagy az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben részesített kisebb MPI-k által kibocsátott elektronikus pénzre vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettségek

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN/FORRÁSOK ÖSSZESEN

Eszközök/források összesen (minden deviza)

 

 

 

 

ebből: elektronikuspénz-kibocsátó intézmények

 

 

 

 

ebből: nem hitelintézet MPI-k

 

 

 

 

ebből: Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben részesített MPI-k

 

 

 

 

ebből: elektronikus pénzt kibocsátó nem MPI-k

 

 

 

 

FORRÁSOK

9

Betétek (minden deviza)

 

 

 

 

9.1

Egynapos

 

 

 

 

ebből: elektronikus pénz

 

 

 

 

ebből: nem hitelintézet MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

ebből: az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti mentesítésben részesített MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

ebből: elektronikus pénzt kibocsátó nem MPI-k kibocsátott

 

 

 

 

3.   RÉSZ

A POGI-kra és a központi kormányzatra vonatkozó statisztikák

A POGI-kra és a központi kormányzatra vonatkozó statisztikai követelmények kiterjednek az euroövezetben rezidens nem monetáris pénzügyi intézményekkel szemben fennálló monetáris kötelezettségeikre, valamint a készpénzállományukra és az euroövezeti MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományukra. Az NKB-knek az 1074/2013/EU rendelet (EKB/2013/39) I. mellékletében rögzített rendszerrel összhangban az állományokra vonatkozó adatokat, valamint az alábbi 1. táblázattal összhangban folyamatok miatti kiigazításokat kell jelenteniük az EKB felé.

Amennyiben az adatszolgáltatási szektor az adott országban nem alkalmazandó (például nem létezik az 1074/2013/EU rendelet (EKB/2013/39) szerinti meghatározás értelmében vett POGI és a központi kormányzati pozíciók jelentéktelenek), az NKB-k dönthetnek úgy, hogy ezt a sorozatot nem jelentik.

1.   táblázat

A POGI-kra és a központi kormányzatra vonatkozó adatok, tételek, amelyekre havi folyamatok miatti kiigazítások szükségesek  (******)

MÉRLEGTÉTELEK

Euroövezet

MPI-k

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

Készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1e ebből: euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3e

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3x

Devizák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

PPA befektetési jegyek/egységek

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5

Betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5e

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.1e

Egynapos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.2e

Lekötött

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.3e

Felmondással visszaváltható

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 3 hónapos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.4e

Repoügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5x

Devizák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.1x

Egynapos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.2x

Lekötött

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.3x

Felmondással visszaváltható

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 3 hónapos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.4x

Repoügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.   RÉSZ

Tájékoztató adatok

1. szakasz:   A monetáris aggregátumok és ellentételek levezetésére és értékelésére szolgáló, havi tájékoztató adatok

1.   táblázat  (*******)

EKB/NKB-k adatai

 

Belföldi

Belföldön kívüli euroövezeti

Külföld

Összesen

FORRÁSOK

8

Forgalomban levő készpénz

 

 

 

 

ebből: bankjegyek

 

 

 

 

Eurobankjegyek

 

 

 

#

Nemzeti fizetőeszközben denominált bankjegyek

 

 

 

# (10)

ebből: érmék

 

 

 

 

Euroérmék

 

 

 

#

Nemzeti fizetőeszközben denominált érmék

 

 

 

# (10)

11

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (11)

 

 

 

 

Legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

14

Egyéb kötelezettségek

 

 

 

 

ebből: felhalmozott betéti kamatok

 

 

 

ebből: átmenő tételek

 

 

 

ebből: függő tételek

 

 

 

ebből: pénzügyi derivatívák

 

 

 

ebből: eurorendszeren belüli, az eurobankjegyek elosztásából származó kötelezettségek

 (12)

 

 

ESZKÖZÖK

7

Egyéb eszközök

 

 

 

 

ebből: felhalmozott hitelkamatok

 

 

 

ebből: átmenő tételek

 

 

 

ebből: függő tételek

 

 

 

ebből: pénzügyi derivatívák

 

 

 

ebből: eurorendszeren belüli, az eurobankjegyek elosztásából származó igények

 (12)

 

 


2.   táblázat  (********)

Egyéb MPI-k adatai

 

Belföldi

Belföldön kívüli euroövezeti

Külföld

Összesen

FORRÁSOK

9

Betétek

 

 

 

 

A mérlegből ki nem vezetett hiteleket ellentételező kötelezettségek (13)

 

11

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (14)

 

 

 

 

Legfeljebb 1 éves

#

#

#

 

Euro

#

#

#

 

Devizák

#

#

#

 

1 és 2 év közötti

#

#

#

 

Euro

#

#

#

 

Devizák

#

#

#

 

13

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

ebből: céltartalékok

 

 

 

 (15)

14

Egyéb kötelezettségek

 

 

 

 

ebből: felhalmozott betéti kamatok

 

 

 

ebből: átmenő tételek

 

 

 

ebből: függő tételek

 

 

 

ebből: pénzügyi derivatívák

 

 

 

ebből: céltartalékok

 

 

 

 (15)

ESZKÖZÖK

7

Egyéb eszközök

 

 

 

 

ebből: felhalmozott hitelkamatok

 

 

 

ebből: átmenő tételek

 

 

 

ebből: függő tételek

 

 

 

ebből: pénzügyi derivatívák

 

 

 

2. szakasz:   Havi tájékoztató adatok az MPI kamatláb-statisztikák súlyozásához szükséges információk levezetésére

Egyéb MPI-k adatai (állományok)

Az egyéb MPI-k által az „egyéb rezidensek” jelzett alkategóriáinak euróban nyújtott hitelek

ESZKÖZÖK

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások stb. (S.14+S.15)

Fogyasztói hitel

Lakáscélú hitel

Egyéb (maradék)

A.

Belföldi

 

 

 

 

Hitelek

 

 

 

 

amelyből euro

 

 

 

 

Legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

2 és 5 év közötti

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

B.

Egyéb euroövezeti tagállamok

 

 

 

 

Hitelek

 

 

 

 

amelyből euro

 

 

 

 

Legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

2 és 5 év közötti

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

3. szakasz:   Negyedéves tájékoztató adatok a monetáris unió pénzügyi számláinak összeállításához

NKB-k/EKB/más MPI-k adatai  (*********) ,  (**********)

 

Belföldi

Belföldön kívüli euroövezeti

Külföld

Összesen

MPI-k

Központi kormányzat

EPK-k

Bizt.

Nyugdíjp.

Nem pénzü. váll.

MPI-k

Központi kormányzat

EPK-k

Bizt.

Nyugdíjp.

Nem pénzü. váll.

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: felhalmozott kamatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (16)

14

Egyéb kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok felhalmozott kamatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (16)

ebből: háztartások nettó részesedése a nyugdíjpénztárak tartalékaiból

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#  (17)

ebből: átértékelési számlák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (18)

ebből: kötelezettségek nem rezidens fióktelepekkel/irodákkal szemben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (18)

ebből: forráskiigazítási számlák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: tartozik egyenleg a bevételek/kiadások számlákon; tárgyévi eredmény/korábbi évek eredménye; értékpapír-kölcsönzési tevékenyég; fedezetlen értékpapír-pozíciók; értékvesztés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (18)

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: felhalmozott kamatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (16)

Legfeljebb 1 éves

 

#

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

#

 

ebből: euro

 

#

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

#

 

1 éven túli

 

#

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

#

 

ebből: euro

 

#

 

 

 

 

 

#

 

 

 

 

#

 

5

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

tőzsdei részvények

#

 

#

#

#

#

#

 

#

#

#

#

#

 

nem tőzsdei részvények

#

 

#

#

#

#

#

 

#

#

#

#

#

 

egyéb tulajdoni részesedések

#

 

#

#

#

#

#

 

#

#

#

#

#

 

7

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: a hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok felhalmozott kamatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (16)

ebből: előre befizetett biztosítási díjak és függő károk tartalékai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

#  (19)

ebből: átértékelési számlák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (18)

ebből: követelések/nem rezidens fióktelepeknek/irodáknak történő tőkejuttatás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (18)

ebből: eszközkiigazítási számlák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: követel egyenleg a bevételek/kiadások számlákon; tárgyévi eredmény/korábbi évek eredménye; saját részvények; értékpapír-kölcsönzési tevékenyég

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 (18)

5.   RÉSZ

Tartalékalap-statisztikák

1.   táblázat

A tartalékalap-statisztikák összeállításához szükséges mérlegtétel-adatok

MÉRLEGTÉTELEK

Világ

Euroövezeti, tartalékképzési kötelezettség alá nem tartozó egyéb MPI-k, euroövezeti nem MPI-k és a külföld

Összesen

FORRÁSOK

 

 

9

Betétek (minden devizanemben)

 

 

9.1

Egynapos

R1

 

9.2

Lekötött - legfeljebb 2 éves

 

9.3

Felmondással visszaváltható - legfeljebb 2 éves

 

9

Betétek (minden devizanemben)

 

 

9.2

Lekötött - 2 éven túli

R2

 

9.3

Felmondással visszaváltható - 2 éven túli

 

9.4

Visszavásárlási megállapodások

R3

 

11

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok (minden deviza)

 

 

Legfeljebb 2 éves

R4

 

2 éven túli (20)

 

R5


2.   táblázat

Ellenőrzési célokra szükséges mérlegtétel-adatok

 

A.

Belföldi

Nem allokált

Egyösszegű engedmény

R6

Az egyösszegű engedmény számítása ellenőrzési célokra (R6):

Egyösszegű engedmény: Az engedmény minden hitelintézetre vonatkozik. Minden hitelintézet levon egy maximum átalányösszeget, amelynek célja az igen alacsony tartalékképzési követelmény kezelésével összefüggő igazgatási költségek csökkentése. Amennyiben a [tartalékalap × tartalékráta] szorzata a 100 000 EUR-t nem éri el, az egyösszegű engedmény összege a [tartalékalap × tartalékráta] szorzata. Amennyiben a [tartalékalap × tartalékráta] szorzata legalább 100 000 EUR, az egyösszegű engedmény 100 000 EUR. Azok az intézmények, melyek az összevont tartalékalapra vonatkozó statisztikáikat (az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) III. melléklete 2. részének 1. szakaszában meghatározott) csoportként jelenthetik, a kötelező tartalékot a csoport egyik, kizárólag ezen intézmény közvetítőjeként eljáró intézménye útján képzik. Az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 11. cikkének megfelelően ez utóbbi esetben csak a csoport egésze jogosult az egyösszegű engedmény levonására.

A minimum (vagy „kötelező”) tartalék számítása a következő módon történik:

Minimum (vagy „kötelező”) tartalék = tartalékalap × tartalékráta – egyösszegű engedmény.

A tartalékráta az 1745/2003/EK rendeletnek (EKB/2003/9) megfelelőn alakul.

6.   RÉSZ

Makroarány-statisztikák

Hitelintézetek makroarány összeállításához használt mérlegtétel-adatai

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

FORRÁSOK

11.

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok (összes pénznem)

 

 

 

 

 

 

Legfeljebb 2 éves

 

 

 

 

 

MR1

ESZKÖZÖK

3.

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok (összes pénznem)

 

 

 

 

 

 

Legfeljebb 2 éves

MR2

 

MR3

 

 

 

7.   RÉSZ

PPA-k mérlegstatisztikája

1.   Táblázat

PPA-k - Állományok

Negyedéves idősorok

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

Bankok

Nem bankok

Összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Kormányzat

Egyéb nem rezidens szektorok

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tőke & tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összes deviza

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Devizák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: pénzügyi derivatívák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendeletben az MPI-k számára előírt (havi és negyedéves) követelmények.

 

Az 1073/2013/EU (EKB/2013/38) rendeletben a befektetési alapok számára előírt (negyedéves) követelmények, melyeket a PPA-kra vonatkozóan tájékoztató tételként kell jelenteni, ha az NKB-k rendelkezésére állnak.


PPA-k - Átsorolások

Negyedéves idősorok

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

Bankok

Nem bankok

Összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Kormányzat

Egyéb nem rezidens szektorok

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tőke & tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összes deviza

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Devizák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: pénzügyi derivatívák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendeletben az MPI-k számára előírt (havi és negyedéves) követelmények.

 

Az 1073/2013/EU (EKB/2013/38) rendeletben a befektetési alapok számára előírt (negyedéves) követelmények, melyeket a PPA-kra vonatkozóan tájékoztató tételként kell jelenteni, ha az NKB-k rendelkezésére állnak.


PPA-k - Átértékelések

Negyedéves idősorok

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

Bankok

Nem bankok

Összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Kormányzat

Egyéb nem rezidens szektorok

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb kormányzat (S.1312+S.1313+S.1314)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tőke & tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összes deviza

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Devizák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: pénzügyi derivatívák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendeletben az MPI-k számára előírt (havi és negyedéves) követelmények.

 

Az 1073/2013/EU (EKB/2013/38) rendeletben a befektetési alapok számára előírt (negyedéves) követelmények, melyeket a PPA-kra vonatkozóan tájékoztató tételként kell jelenteni, ha az NKB-k rendelkezésére állnak.

Az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében az NKB-k eltérést engedélyezhetnek a PPA-k számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében.

Mindazonáltal, ha jelentős összegekről van szó, az NKB-kat kérik a legjobb elérhető adatok megadására.

2.   Táblázat

PPA-k - Állományok

Negyedéves idősorok

MÉRLEG TÉTELEK

Minden devizanem

Euro

Egyéb devizák

 

GBP

USD

JPY

CHF

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

Külföld

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Belföldi

 

 

 

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

Belföldön kívüli euroövezeti

 

 

 

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

Külföld

 

 

 

 

 

 

 

 

Az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendeletben az MPI-k számára előírt (negyedéves) követelmények

8.   RÉSZ

Strukturális pénzügyi mutatók

1.

Hitelintézeti fióktelepek száma a referencia-időszak végén. A mutató csak a hitelintézetekhez tartozó fióktelepeket tartalmazza. Figyelmen kívül kell hagyni azon intézményi egységek irodáit, amelyek maguk nem hitelintézetek, még akkor is, ha valamely hitelintézettel egy csoporthoz tartoznak.

2.

A hitelintézetek által foglalkoztatott személyek száma. Ez a mutató a referenciaév folyamán a hitelintézet által foglalkoztatott személyek átlagos létszámát jelöli. Figyelmen kívül kell hagyni az olyan pénzügyi intézményeknél foglalkoztatottakat, amelyek maguk nem hitelintézetek, még abban az esetben is, ha ezen intézmények egy csoporthoz tartoznak.

3.

Az öt legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5). Ez a mutató a bankszektor koncentrációját mutatja. Az NKB-knak ennek megállapításához a következő nem konszolidált, „összesített” szemléletet kell követniük: a) az összes adatszolgáltató hitelintézet mérlegfőösszegét rangsorolniuk kell; b) ki kell számítaniuk i. az öt legnagyobb mérlegfőösszeg összegét és ii. az összes mérlegfőösszeg összegét; és c) ki kell számítaniuk i. és ii. arányát. Az EKB-nak jelentendő adatokat százalékban kell megadni (pl. a 72,4296 % értéket 72,4296 alakban, és nem 0,7243 alakban kell megadni). Bár az öt legnagyobb bank összetétele időről időre változhat, az NKB-k csak az öt legnagyobb hitelintézetnek egy adott időpontban (a referenciaév decemberének végén) fennálló részesedését jelentik.

4.

A hitelintézetek összes eszközének Herfindahl indexe (HI). Az előző mutatóhoz hasonlóan ez is a bankszektor koncentrációját mutatja. Az NKB-knak a lehetőségekhez mérten az „összesített” szemléletet kell követniük. Ez esetben a Herfindahl index kiszámításakor a csoportba tartozó minden hitelintézet összevont mérlegét kell figyelembe venni, esetleg az érintett intézmények éves pénzügyi kimutatásában szereplő számviteli információk felhasználásával. Amennyiben a kisebb hitelintézetek nem mindegyike jelent adatot, az adatokat fel kell bruttósítani.

A Herfindahl indexet az összes hitelintézet bankszektorban lévő piaci részesedése négyzetének összesítése alapján, az alábbi képlet felhasználásával lehet kiszámítani, és azt az alábbi képlettel összhangban kell jelenteni az EKB-nak:

HI

=

Formula, ahol:

n

=

az országban található hitelintézetek száma

Xi

=

az i-ik hitelintézet összes eszköze

X

=

Formula = az ország összes hitelintézetének összes eszköze.

5.

Biztosítók összes befektetése  (21) . Ez a mutató e vállalatok összes pénzügyi eszközére vonatkozik, és úgy kell kiszámítani, hogy az összevont mérlegfőösszegből le kell vonni a nem pénzügyi eszközöket (mint az állóeszközöket). Szükség esetén a számokat bruttósítani kell a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében. Ha a biztosítókra vonatkozó külön információk nem hozzáférhetőek, ez a mutató összevonható a „nyugdíjpénztárak kezelésében levő összes eszköz” elnevezésű mutatóval és egyetlen mutatóban foglalható össze. Az NKB-k „összevont” adatszolgáltatás esetén megjelölik az adatsort.

6.

Nyugdíjpénztárak kezelésében levő összes eszköz  (22) . Ez a mutató az autonóm nyugdíjpénztárak összevont mérlegfőösszegére vonatkozik. Ha a nyugdíjpénztárakra vonatkozó külön információk nem állnak rendelkezésre, ez a mutató összevonható a „biztosítók összes befektetése” elnevezésű mutatóval és egyetlen mutatóban foglalható össze. Ebben az esetben a „nyugdíjpénztárak kezelésében levő összes eszköz” mutató értékeként zérust kell megadni.

7.

Más EU-országok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutató az adatszolgáltató országban a más EU-országokban rezidens hitelintézetek fióktelepeinek számára vonatkozik. Ha egy hitelintézet egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy az adatok 1999 végétől összhangban legyenek az MPI-k jegyzékének keretében jelentett adatokkal.

8.

Más EU-országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutató a „más EU-országok hitelintézetei fióktelepeinek száma” mutató alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

9.

Más EU-országok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutató a más EU-országokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött, az adatszolgáltató országban rezidens fióktelepek számára vonatkozik. Csak azon leányvállalatok vehetők figyelembe, amelyek maguk is hitelintézetek.

10.

Más EU-országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutató a „más EU-országok hitelintézetei leányvállalatainak száma” mutató alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

11.

EU-n kívüli országok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutató a nem EU-tagállam országokban rezidens hitelintézetekhez tartozó, az adatszolgáltató ország területén rezidens fióktelepek számára vonatkozik. Ha egy bank egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy az adatok összhangban legyenek az MPI-k jegyzékének keretében jelentett adatokkal.

12.

EU-n kívüli országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutató az „EU-n kívüli országok hitelintézetei fióktelepeinek száma” mutató alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

13.

EU-n kívüli országok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutató a nem tagállamokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött, az adatszolgáltató ország területén rezidens leányvállalatok számára vonatkozik.

14.

EU-n kívüli országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutató az „EU-n kívüli országok hitelintézetei leányvállalatainak száma” mutató alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

15.

Más euroövezeti tagállamok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutató a más euroövezeti tagállamokban rezidens hitelintézetekhez tartozó, az adatszolgáltató országban rezidens fióktelepeinek számára vonatkozik. Ha egy bank egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy az adatok összhangban legyenek az MPI-k jegyzékének keretében jelentett adatokkal.

16.

Más euroövezeti tagállamok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutató a „más euroövezeti tagállamok hitelintézetei fióktelepeinek száma” mutató alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

17.

Más euroövezeti tagállamok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutató a más euroövezeti tagállamokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött, az adatszolgáltató ország területén rezidens leányvállalatok számára vonatkozik.

18.

Más euroövezeti tagállamok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutató a „más euroövezeti tagállamok hitelintézetei leányvállalatainak száma” mutató alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

1.   táblázat

Strukturális pénzügyi mutatók (állományok)

Strukturális mutatók

1.

Belföldi terület

2.

Egyéb EU országok

3.

EU-n kívüli országok

4.

Egyéb részt vevő tagállamok

Hitelintézetek

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Hitelintézetek

Hitelintézetek

Hitelintézetek

Összesen

Biztosítók

Nyugdíjpénztárak

Hitelintézetek által foglalkoztatottak száma

S1

 

 

 

 

 

 

Hitelintézetek fióktelepeinek száma

S2

 

 

 

S3

S4

S5

Hitelintézetek leányvállalatainak száma

 

 

 

 

S6

S7

S8

Hitelintézetek összes eszközének Herfindahl indexe

S9

 

 

 

 

 

 

5 legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5)

S10

 

 

 

 

 

 

Összes eszköz

 

S11

S12

S13

 

 

 

Fióktelepek összes eszköze

 

 

 

 

S14

S15

S16

Leányvállalatok összes eszköze

 

 

 

 

S17

S18

S19


2.   táblázat

Strukturális pénzügyi mutatók (folyamatok miatti kiigazítások)

Strukturális mutatók

1.

Belföldi terület

2.

Egyéb EU országok

3.

EU-n kívüli terület

4.

Egyéb részt vevő tagállamok

Hitelintézetek

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

Hitelintézetek

Hitelintézetek

Hitelintézetek

Összesen

Biztosítók

Nyugdíjpénztárak

Átsorolások és egyéb kiigazítások

Összes eszköz

 

S20

S21

S22

 

 

 

Fióktelepek összes eszköze

 

 

 

 

S23

S24

S25

Leányvállalatok összes eszköze

 

 

 

 

S26

S27

S28

Egyéb átértékelési kiigazítások

Összes eszköz

 

S29

S30

S31

 

 

 

Fióktelepek összes eszköze

 

 

 

 

S32

S33

S34

Leányvállalatok összes eszköze

 

 

 

 

S35

S36

S37

9.   RÉSZ

Konszolidált banki adatok

1.A.   táblázat

Konszolidált banki adatok Éves - Adatszolgáltatók

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

1. szakasz

Adatszolgáltatói kör

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Önálló hitelintézetek száma

 

 

 

 

 

 

 

Bankcsoportokban konszolidált hitelintézetek száma

 

 

 

 

 

 

 

Bankcsoportok száma

 

 

 

 

 

 

 

Hitelintézetek teljes száma *

 

 

 

 

 

 

 


1.B.   táblázat

Konszolidált banki adatok Éves – Nyereségesség és hatékonyság

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

2. szakasz

Konszolidált eredménykimutatás

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK

Pénzügyi & működési bevételek és költségek

Kamatbevétel

 

 

 

 

 

 

 

Készpénz & számlakövetelések központi bankokkal szemben

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllall tartott pénzügyi eszközök [amennyiben ezeket külön számolják el] *

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök [amennyiben ezeket külön számolják el] *

 

 

 

 

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök *

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és követelések [a pénzügyi lízinget is beleértve] *

 

 

 

 

 

 

 

Lejáratig tartandó befektetések*

 

 

 

 

 

 

 

Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat*

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

(Kamatráfordítások)

 

 

 

 

 

 

 

(Központi bankok betétei)

 

 

 

 

 

 

 

(Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek [amennyiben ezeket külön számolják el])*

 

 

 

 

 

 

 

(Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [amennyiben ezeket külön számolják el])*

 

 

 

 

 

 

 

(Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek)*

 

 

 

 

 

 

 

(Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat)*

 

 

 

 

 

 

 

(Egyéb kötelezettségek)

 

 

 

 

 

 

 

(Követelésre visszafizetendő jegyzett tőke ráfordításai)

 

 

 

 

 

 

 

Nettó kamatbevétel [teljes minta]*

 

 

 

 

 

 

 

Nettó kamatbevétel [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

 

Osztalékbevétel [teljes minta]*

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllall tartott pénzügyi eszközök [amennyiben ezeket külön számolják el]

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök [amennyiben ezeket külön számolják el]

 

 

 

 

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Osztalékbevétel [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]*

 

 

 

 

 

 

 

 

Díj- és jutalékbevételek

 

 

 

 

 

 

 

(Díj- és jutalékráfordítások)

 

 

 

 

 

 

 

Nettó díj- és jutalékbevétel [teljes minta]*

 

 

 

 

 

 

 

Nettó díj- és jutalékbevétel [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]*

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök & kötelezettségek realizált nyeresége (vesztesége), nettó*

 

 

 

 

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és követelések [a pénzügyi lízinget is beleértve]

 

 

 

 

 

 

 

Lejáratig tartandó befektetések

 

 

 

 

 

 

 

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség (veszteség), nettó*

 

 

 

 

 

 

 

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Kamatláb instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Devizakereskedés

 

 

 

 

 

 

 

Hitelkockázati instrumentumok és kapcsolódó származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Áruk és kapcsolódó származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb [a hibrid származtatott ügyleteket is beleértve]

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége (vesztesége), nettó*

 

 

 

 

 

 

 

Fedezeti elszámolásból eredő nyereségek (veszteségek), nettó

 

 

 

 

 

 

 

 

Árfolyam-különbözet, nettó

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedés és deviza eredmények [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedés és deviza eredmények [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem értékesítésre tartott eszközök kivezetéséből származó nyereség (veszteség), nettó

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb működési bevételek [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb működési bevételek [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

 

(Egyéb működési költségek)

 

 

 

 

 

 

 

Működési bevételek összesen [teljes minta]*

 

 

 

 

 

 

 

Működési bevételek összesen [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

 

(Igazgatási költségek)

 

 

 

 

 

 

 

(Személyi jellegű ráfordítások)

 

 

 

 

 

 

 

(Általános és adminisztrációs költségek)

 

 

 

 

 

 

 

(Értékcsökkenés)

 

 

 

 

 

 

 

(Ingatlanok, gépek és berendezések)

 

 

 

 

 

 

 

(Befektetési célú ingatlanok)

 

 

 

 

 

 

 

(Immateriális javak [a cégérték kivételével])

 

 

 

 

 

 

 

(Működési költségek összesen) [teljes minta]*

 

 

 

 

 

 

 

(Működési költségek összesen) [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

 

(Céltartalékképzés) [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

(Céltartalékképzés) [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

(Értékvesztés) [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

(Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése)

 

 

 

 

 

 

 

(Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök)*

 

 

 

 

 

 

 

(Értékesíthető pénzügyi eszközök) *

 

 

 

 

 

 

 

(Kölcsönök és követelések [a pénzügyi lízinget is beleértve])*

 

 

 

 

 

 

 

(Lejáratig tartandó befektetések) *

 

 

 

 

 

 

 

(Nem pénzügyi eszközök értékvesztése)

 

 

 

 

 

 

 

(Ingatlanok, gépek és berendezések)

 

 

 

 

 

 

 

(Befektetési célú ingatlanok)

 

 

 

 

 

 

 

(Cégérték)

 

 

 

 

 

 

 

(Immateriális javak [a cégérték kivételével])

 

 

 

 

 

 

 

(Közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt, a tőkemódszer alapján elszámolt befektetések)

 

 

 

 

 

 

 

(Egyéb)

 

 

 

 

 

 

 

(Értékvesztés) [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi eszközök nettó értékelési korrekciója/értékvesztése [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Nem pénzügyi eszközök nettó értékelési korrekciója/értékvesztése [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Eredményben azonnal elszámolt negatív cégérték

 

 

 

 

 

 

 

A tőkemódszer alapján elszámolt közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből (veszteségéből) való részesedés

 

 

 

 

 

 

 

Befektetett eszközökből és megszűnt tevékenységnek nem minősülő, értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokból származó nyereség (veszteség)

 

 

 

 

 

 

 

 

FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE (VESZTESÉGE) ADÓFIZETÉS ELŐTT ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

Folytatódó tevékenységekből származó eredményhez kapcsolódó adó(ráfordítás) bevétel

 

 

 

 

 

 

 

 

FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE (VESZTESÉGE) ADÓFIZETÉS UTÁN ÖSSZESEN [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK NYERESÉGE (VESZTESÉGE) ADÓFIZETÉS UTÁN ÖSSZESEN [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Megszűnő tevékenységek nyeresége (vesztesége) adófizetés után

 

 

 

 

 

 

 

 

NYERESÉG (VESZTESÉG) ADÓFIZETÉS UTÁN ÖSSZESEN ÉS MEGSZŰNŐ TEVÉKENYSÉGEK [teljes minta]*

 

 

 

 

 

 

 

Kisebbségi részesedéseknek tulajdonítható nyereség (veszteség)

 

 

 

 

 

 

 

 

AZ ANYAVÁLLALAT TŐKÉJE TULAJDONOSAINAK TULAJDONÍHATÓ NYERESÉG (VESZTESÉG)

 

 

 

 

 

 

 

 

< 0 RoE-vel rendelkező intézmények száma

 

 

 

 

 

 

 

0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények száma

 

 

 

 

 

 

 

5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények száma

 

 

 

 

 

 

 

10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények száma

 

 

 

 

 

 

 

15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma

 

 

 

 

 

 

 

> 20 % RoE-vel rendelkező intézmények száma

 

 

 

 

 

 

 

< 0 RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a

 

 

 

 

 

 

 

0-5 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a

 

 

 

 

 

 

 

5-10 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a

 

 

 

 

 

 

 

10-15 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a

 

 

 

 

 

 

 

15-20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a

 

 

 

 

 

 

 

> 20 % RoE-vel rendelkező intézmények összes banki eszközeinek %-a

 

 

 

 

 

 

 

1.C.   táblázat

Konszolidált banki adatok Éves – Eszközminőség

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

3. szakasz

Nemteljesítő kölcsönök. veszteségre képzett céltartalékok és értékvesztett eszközök

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Kétes és nemteljesítő kölcsönök összesen (kölcsönök és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) (***********)

 

 

 

 

 

 

 

Veszteségre képzett céltartalékok összesen (***********)

 

 

 

 

 

 

 

Értékvesztett eszközök összesen (kölcsönök és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok)

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

4. szakasz

Értékesíthető pénzügyi eszközök.

Értékvesztett eszközök valós értéke IAS 39.58-70

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Tőkeinstrumentumok

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

5. szakasz

Értékesíthető pénzügyi eszközök.

Nettó könyv szerinti érték összesen

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Tőkeinstrumentumok

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)

 (***********)


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

6. szakasz

Kölcsönök és követelések (a pénzügyi lízinget is beleértve) és lejáratig tartandó befektetések

Értékvesztett eszközök (bruttó könyv szerinti érték összesen) IFRS 7.37; IFRS 7 IG 29 (a)

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Kölcsönök és követelések

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Lejáratig tartandó befektetések

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

7. szakasz

Kölcsönök és követelések (a pénzügyi lízinget is beleértve) és lejáratig tartandó befektetések

(Egyedileg értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés) IAS 39 AG 84-86; IFRS 7.37 (b)

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Kölcsönök és követelések

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Lejáratig tartandó befektetések

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

8. szakasz

Kölcsönök és követelések (a pénzügyi lízinget is beleértve) és lejáratig tartandó befektetések

(Csoportosan értékelt pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés) (tartalmazza a felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett értékvesztést) IAS 39 AG 84-90

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Kölcsönök és követelések

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

ebből: felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett értékvesztés

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

ebből: felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett értékvesztés

 

 

 

 

 

 

 

Lejáratig tartandó befektetések

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

ebből: felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett értékvesztés

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

ebből: felmerült, de még nem jelentett veszteségekre képzett értékvesztés

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

9. szakasz

Kölcsönök és követelések (a pénzügyi lízinget is beleértve) és lejáratig tartandó befektetések

Nettó könyv szerinti érték összesen

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Kölcsönök és követelések

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Lejáratig tartandó befektetések

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

1.D.   táblázat

Konszolidált banki adatok Éves – Mérleg

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

10. szakasz

Eszközök

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal szemben (************)

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllall tartott pénzügyi eszközök (************)

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Tőkeinstrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és követelések, a pénzügyi lízinget is beleértve

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Lejáratig tartandó befektetések

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek

 

 

 

 

 

 

 

Származtatott ügyletek–Fedezeti elszámolások

 

 

 

 

 

 

 

Valós érték fedezeti ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Cash flow fedezeti ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetések fedezeti ügyeletei

 

 

 

 

 

 

 

Kamatlábkockázathoz kapcsolódó valós érték fedezeti ügylet

 

 

 

 

 

 

 

Kamatlábkockázat cash flow fedezeti ügylet

 

 

 

 

 

 

 

Kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió fedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változásai

 

 

 

 

 

 

 

Tárgyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Ingatlanok, gépek és berendezések

 

 

 

 

 

 

 

Befektetési célú ingatlanok

 

 

 

 

 

 

 

Immateriális javak

 

 

 

 

 

 

 

Cégérték

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb immateriális javak

 

 

 

 

 

 

 

Társult vállalkozásokba, leányvállalatokba és közös vállalkozásokba történt befektetések (a tőkemódszer alapján elszámolt – a cégértéket is beleértve)

 

 

 

 

 

 

 

Adókövetelések

 

 

 

 

 

 

 

Folyó adókövetelések

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

Halasztott adókövetelések

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Befektetett eszközök és értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportok

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek összesen [teljes minta] (************)

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek összesen [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen [teljes minta] (************)

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Tőkeinstrumentumok összesen, a részvényeket és más változó hozamú értékpapírokat is beleértve [teljes minta] (************)

 

 

 

 

 

 

 

Tőkeinstrumentumok összesen, a részvényeket és más változó hozamú értékpapírokat is beleértve [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb eszközök [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (teljes minta) (************)

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok) (************)

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

11.

Kötelezettségek

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Központi bankok betétei

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllall tartott pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllal tartott származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Rövid pozíciók

 

 

 

 

 

 

 

Hitelintézetek betétei

 

 

 

 

 

 

 

Betétek (a hitelintézetek betéteit kivéve)

 

 

 

 

 

 

 

Adósságpapírok (beleértve a rövid távon visszavásárlásra szánt kötvényeket is)

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllall tartott egyéb pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Hitelintézetek betétei

 

 

 

 

 

 

 

Betétek (a hitelintézetek betéteit kivéve)

 

 

 

 

 

 

 

Adósságpapírok (a kötvényeket is beleértve)

 

 

 

 

 

 

 

Alárendelt kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt egyéb pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Hitelintézetek betétei

 

 

 

 

 

 

 

Betétek (a hitelintézetek betéteit kivéve)

 

 

 

 

 

 

 

Adósságpapírok (a kötvényeket is beleértve)

 

 

 

 

 

 

 

Alárendelt kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Származtatott ügyletek–Fedezeti elszámolások

 

 

 

 

 

 

 

Valós érték fedezeti ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Cash flow fedezeti ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetések fedezeti ügyeletei

 

 

 

 

 

 

 

Kamatlábkockázathoz kapcsolódó valós érték fedezeti ügylet

 

 

 

 

 

 

 

Kamatlábkockázat cash flow fedezeti ügylet

 

 

 

 

 

 

 

Kamatlábkockázatra vonatkozó portfólió fedezeti ügylet során fedezett tételek valós értékének változásai

 

 

 

 

 

 

 

Céltartalékok

 

 

 

 

 

 

 

Átszervezés

 

 

 

 

 

 

 

Függő jogi ügyek és adójogi perek

 

 

 

 

 

 

 

Nyugdíj és egyéb nyugdíjazás utáni juttatási kötelmek

 

 

 

 

 

 

 

Hitelkötelezettségek és garanciák

 

 

 

 

 

 

 

Hátrányos szerződések

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb céltartalékok

 

 

 

 

 

 

 

Adókötelezettség

 

 

 

 

 

 

 

Folyó adókötelezettség

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

Halasztott adókötelezettség

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

Egyéb kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Követelésre visszafizetendő jegyzett tőke (pl. szövetkezeti részjegyek)

 

 

 

 

 

 

 

Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek [teljes minta] (************)

 

 

 

 

 

 

 

Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

(Nem hitelintézet) ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségek [teljes minta] (************)

 

 

 

 

 

 

 

(Nem hitelintézet) ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségek [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Adósságpapírok összesen [teljes minta] (************)

 

 

 

 

 

 

 

Adósságpapírok összesen [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb kötelezettségek (nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok)

 

 

 

 

 

 

 

 

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN (teljes minta)

 

 

 

 

 

 

 

KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN (nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok)

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

12. szakasz

Saját tőke és kisebbségi részesedések

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Kibocsátott jegyzett tőke

 

 

 

 

 

 

 

Befizetett jegyzett tőke

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

Névértéken felüli befizetés

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb tőke

 

 

 

 

 

 

 

Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

Egyéb tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

 (************)

Átértékelési tartalék és egyéb értékelési eltérések az alábbiak tekintetében:

 

 

 

 

 

 

 

Tárgyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Immateriális javak

 

 

 

 

 

 

 

Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetések fedezeti ügyeletei (hatékony rész)

 

 

 

 

 

 

 

Külföldi pénznemek átváltása

 

 

 

 

 

 

 

Cash flow fedezeti ügyletek (hatékony rész)

 

 

 

 

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Befektetett eszközök vagy értékesítésre tartott elidegenítési csoportok

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb tételek

 

 

 

 

 

 

 

Tartalék (az eredménytartalékot is beleértve)

 

 

 

 

 

 

 

(Saját részvények)

 

 

 

 

 

 

 

Folyó évből származó jövedelem

 

 

 

 

 

 

 

(Évközi osztalék)

 

 

 

 

 

 

 

Kisebbségi részesedések

 

 

 

 

 

 

 

Átértékelési tartalék és egyéb értékelési eltérések

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb tételek

 

 

 

 

 

 

 

SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN (teljes minta) (************)

 

 

 

 

 

 

 

SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

13. szakasz

Hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

HITELNYÚJTÁSI ELKÖTELEZETTSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

Adott:

 

 

 

 

 

 

 

Kapott:

 

 

 

 

 

 

 

PÉNZÜGYI GARANCIÁK

 

 

 

 

 

 

 

Adott:

 

 

 

 

 

 

 

Kapott garanciák:

 

 

 

 

 

 

 

Kapott hitelderivatívák:

 

 

 

 

 

 

 

EGYÉB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK (pl. rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre,…)

 

 

 

 

 

 

 

Másik szerződő félnek adott:

 

 

 

 

 

 

 

Másik szerződő féltől kapott:

 

 

 

 

 

 

 

1.E.   táblázat

Konszolidált banki adatok Éves – Tőkemegfelelőség

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

14. szakasz

Szavatoló tőke

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

TŐKEMEGFELELÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

EREDETI SZAVATOLÓ TŐKE

 

 

 

 

 

 

 

Figyelembe vehető szavatoló tőke

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: Korlát alkalmazása alá tartozó nem-innovatív instrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: Korlát alkalmazása alá tartozó innovatív instrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Befizetett jegyzett tőke

 

 

 

 

 

 

 

(Saját részvények)

 

 

 

 

 

 

 

Névértéken felüli befizetés

 

 

 

 

 

 

 

Tőkeként figyelembe vehető egyéb instrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Figyelembe vehető tartalék

 

 

 

 

 

 

 

Kisebbségi részesedések

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: Korlát alkalmazása alá tartozó nem-innovatív instrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: Korlát alkalmazása alá tartozó innovatív instrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: Hibrid instrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb országspecifikus eredeti szavatoló tőke

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: Korlát alkalmazása alá tartozó nem-innovatív instrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: Korlát alkalmazása alá tartozó innovatív instrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: Hibrid instrumentumok

 

 

 

 

 

 

 

(Az eredeti szavatoló tőkéből való egyéb levonások)

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: (A nem innovatív instrumentumokra vonatkozó korlátokat meghaladó érték)

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: (Az innovatív instrumentumokra vonatkozó korlátokat meghaladó érték)

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: (A hibrid instrumentumokra vonatkozó korlátokat meghaladó érték)

 

 

 

 

 

 

 

KIEGÉSZÍTŐ SZAVATOLÓ TŐKE (ADDITIONAL OWN FUNDS)

 

 

 

 

 

 

 

Elsődleges kiegészítő szavatoló tőke (Core Additional Own Funds)

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: Az elsődleges kiegészítő szavatoló tőkébe átvezetett eredeti szavatoló tőkére vonatkozó korlátokat meghaladó érték

 

 

 

 

 

 

 

Járulékos kiegészítő szavatoló tőke (Supplementary Additional Own Funds)

 

 

 

 

 

 

 

(A kiegészítő szavatoló tőkéből való levonások)

 

 

 

 

 

 

 

(AZ EREDETI ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL VALÓ LEVONÁSOK)

 

 

 

 

 

 

 

ÁLTALÁNOS TŐKEMEGFELELÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES EREDETI SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN (*************)

 

 

 

 

 

 

 

ÁLTALÁNOS TŐKEMEGFELELÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KIEGÉSZÍTŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ KIEGÉSZÍTŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

(A TELJES SZAVATOLÓ TŐKÉBŐL VALÓ LEVONÁSOK)

 

 

 

 

 

 

 

KIEGÉSZÍTŐ TÉTELEK: IRB céltartalék többlet (hiány)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

15. szakasz

Tőkekövetelmények

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

TŐKEKÖVETELMÉNYEK ÖSSZESEN (*************)

 

 

 

 

 

 

 

HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNYEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

Sztenderd módszer (SA)

 

 

 

 

 

 

 

Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül

 

 

 

 

 

 

 

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

 

 

 

 

 

 

 

Közigazgatási szervek és nem kereskedelmi vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

Multilaterális fejlesztési bankok

 

 

 

 

 

 

 

Nemzetközi szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

Ingatlannal fedezett kitettség

 

 

 

 

 

 

 

Késedelmes tételek

 

 

 

 

 

 

 

Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategóriába tartozó tételek

 

 

 

 

 

 

 

Fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

Intézményekkel és vállalatokkal szembeni rövid távú követelések

 

 

 

 

 

 

 

Kollektív befektetési formák (KBF)

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb tételek

 

 

 

 

 

 

 

IRB kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül

 

 

 

 

 

 

 

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

Részvényjellegű kitettség

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapírosítási pozíciók (SA)

 

 

 

 

 

 

 

Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)

 

 

 

 

 

 

 

IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) mellőzésekor

 

 

 

 

 

 

 

Központi kormányzatok és központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

IRB-módszer a nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó saját becslés és/vagy hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) használatakor

 

 

 

 

 

 

 

Központi kormányzatok és központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

Részvényjellegű (IRB)

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapírosítási pozíciók (IRB)

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

 

 

 

 

 

 

 

ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT

 

 

 

 

 

 

 

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES TŐKEKÖVETELMÉNYEI

 

 

 

 

 

 

 

Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerint

 

 

 

 

 

 

 

Tőzsdén forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroK

 

 

 

 

 

 

 

Részvény

 

 

 

 

 

 

 

Deviza

 

 

 

 

 

 

 

Áru

 

 

 

 

 

 

 

Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat belső módszer (IM) szerint

 

 

 

 

 

 

 

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES TŐKEKÖVETELMÉNYEI

 

 

 

 

 

 

 

Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA)

 

 

 

 

 

 

 

Működési kockázatra vonatkozó sztenderd (TSA) / alternatív sztenderd módszer (ASA)

 

 

 

 

 

 

 

Működési kockázatra vonatkozó fejlett mérési módszerek (AMA)

 

 

 

 

 

 

 

EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNYEK

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek

16. szakasz

Hitelkockázat - intézmények száma módszer szerint

Nagy bankok

Közepes bankok

Kis bankok

Sztenderd módszer

 

 

 

 

 

 

 

Alap IRB-módszer

 

 

 

 

 

 

 

Fejlett IRB-módszer

 

 

 

 

 

 

 

(Egy vagy több hitelkockázati módszert alkalmazó) intézmények száma összesen

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek

17. szakasz

Piaci kockázat - intézmények száma módszer szerint

Nagy bankok

Közepes bankok

Kis bankok

Sztenderd módszer

 

 

 

 

 

 

 

Belső modellek

 

 

 

 

 

 

 

(Egy vagy több piaci kockázati módszert alkalmazó) intézmények száma összesen

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek

18. szakasz

Tőkekövetelmények. Működési kockázat - intézmények száma módszer szerint

Nagy bankok

Közepes bankok

Kis bankok

Alapmutató módszere

 

 

 

 

 

 

 

Sztenderd módszer / alternatív sztenderd

 

 

 

 

 

 

 

Fejlett mérési módszer

 

 

 

 

 

 

 

(Egy vagy több működési kockázati módszert alkalmazó) intézmények száma összesen

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok + külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok és fióktelepek

Külföldi (EU-s) irányítású leányvállalatok és külföldi (EU-s) irányítású fióktelepfióktelepek

19. szakasz

Tőkekövetelmények. Szolvenciamutató (%)

Intézmények száma

Tőkekövetelmények

Eszközök

Intézmények száma

Tőkekövetelmények

Eszközök

< 8

 

 

 

 

 

 

10-Aug

 

 

 

 

 

 

12-Oct

 

 

 

 

 

 

14-Dec

 

 

 

 

 

 

> 14

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok + külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok és fióktelepek

Külföldi (EU-s) irányítású leányvállalatok és külföldi (EU-s) irányítású fióktelepfióktelepek

20. szakasz

Tőkekövetelmények. Alapvetőtőke-megfelelési mutató (%)

Intézmények száma

Tőkekövetelmények

Eszközök

Intézmények száma

Tőkekövetelmények

Eszközök

< 4

 

 

 

 

 

 

6-Apr

 

 

 

 

 

 

8-Jun

 

 

 

 

 

 

12-Aug

 

 

 

 

 

 

> 12

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek

21. szakasz

Kitettségek

Nagy bankok

Közepes bankok

Kis bankok

HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK ÖSSZESEN (CCF előtti, CRM előtti)

 

 

 

 

 

 

 

Sztenderd módszer (SA)

 

 

 

 

 

 

 

Sztenderd módszer (SA) szerinti kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül

 

 

 

 

 

 

 

Központi kormányzatok vagy központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

Regionális kormányzatok vagy helyi hatóságok

 

 

 

 

 

 

 

Közigazgatási szervek és nem kereskedelmi vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

Multilaterális fejlesztési bankok

 

 

 

 

 

 

 

Nemzetközi szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

Ingatlannal fedezett kitettség

 

 

 

 

 

 

 

Késedelmes tételek

 

 

 

 

 

 

 

Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategóriába tartozó tételek

 

 

 

 

 

 

 

Fedezett kötvények

 

 

 

 

 

 

 

Intézményekkel és vállalatokkal szembeni rövid távú követelések

 

 

 

 

 

 

 

Kollektív befektetési formák (KBF)

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb tételek

 

 

 

 

 

 

 

IRB kitettségi osztályok értékpapírosítási pozíciók nélkül

 

 

 

 

 

 

 

Központi kormányzatok és központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

Részvényjellegű kitettségek

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapírosítási pozíciók (SA)

 

 

 

 

 

 

 

Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)

 

 

 

 

 

 

 

Alap IRB-módszer

 

 

 

 

 

 

 

Központi kormányzatok és központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

Fejlett IRB-módszer

 

 

 

 

 

 

 

Központi kormányzatok és központi bankok

 

 

 

 

 

 

 

Intézmények

 

 

 

 

 

 

 

Vállalkozások

 

 

 

 

 

 

 

Lakosság

 

 

 

 

 

 

 

Részvényjellegű (IRB)

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapírosítási pozíciók (IRB)

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

 

 

 

 

 

 

 

ÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓK ÉS CÉLTARTALÉKOK

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Sztenderd módszer

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Sztenderd módszer értékpapírosítási pozíciók nélkül

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Értékpapírosítási pozíciók (SA)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Belső minősítésen alapuló módszer (IRB)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Alap IRB-módszer

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Központi kormányzatok és központi bankok

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Intézmények

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Vállalkozások

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Lakosság

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Fejlett IRB-módszer

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Központi kormányzatok és központi bankok

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Intézmények

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Vállalkozások

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Lakosság

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Részvényjellegű (IRB)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Értékpapírosítási pozíciók (IRB)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

IRB: VÁRHATÓ VESZTESÉG

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Alap IRB-módszer

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Központi kormányzatok és központi bankok

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Intézmények

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Vállalkozások

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Lakosság

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Fejlett IRB-módszer

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Központi kormányzatok és központi bankok

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Intézmények

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Vállalkozások

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Lakosság

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

Részvényjellegű (IRB)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

 (*************)

2.A.   táblázat

Konszolidált banki adatok Féléves – Adatszolgáltatók

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

1. szakasz

Adatszolgáltatói kör

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Önálló hitelintézetek száma

 

 

 

 

 

 

 

Bankcsoportokban konszolidált hitelintézetek száma

 

 

 

 

 

 

 

Bankcsoportok száma

 

 

 

 

 

 

 

Hitelintézetek teljes száma

 

 

 

 

 

 

 


2.B.   táblázat

Konszolidált banki adatok Féléves – Nyereségesség és hatékonyság

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

2. szakasz

Konszolidált eredménykimutatás

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

FOLYTATÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK

 

 

 

 

 

 

 

Pénzügyi & működési bevételek és költségek

 

 

 

 

 

 

 

Kamatbevétel [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllall tartott pénzügyi eszközök [amennyiben ezeket külön számolják el]

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök [amennyiben ezeket külön számolják el]

 

 

 

 

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és követelések [a pénzügyi lízinget is beleértve]

 

 

 

 

 

 

 

Lejáratig tartandó befektetések

 

 

 

 

 

 

 

Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat

 

 

 

 

 

 

 

(Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek [amennyiben ezeket külön számolják el])

 

 

 

 

 

 

 

(Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [amennyiben ezeket külön számolják el])

 

 

 

 

 

 

 

(Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek)

 

 

 

 

 

 

 

(Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat)

 

 

 

 

 

 

 

Nettó kamatbevétel [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Nettó kamatbevétel [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Osztalékbevétel [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Osztalékbevétel [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

 

Nettó díj- és jutalékbevétel [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Nettó díj- és jutalékbevétel [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök & kötelezettségek realizált nyeresége (vesztesége), nettó

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség (veszteség), nettó

 

 

 

 

 

 

 

Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége (vesztesége), nettó

 

 

 

 

 

 

 

Működési bevételek összesen [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Működési bevételek összesen [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

(Működési költségek összesen) [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

(Működési költségek összesen) [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

(Céltartalékképzés) [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

(Céltartalékképzés) [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

(Értékvesztés) [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

(Értékvesztés) [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

(Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése)

 

 

 

 

 

 

 

(Bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök)

 

 

 

 

 

 

 

(Értékesíthető pénzügyi eszközök)

 

 

 

 

 

 

 

(Kölcsönök és követelések [a pénzügyi lízinget is beleértve])

 

 

 

 

 

 

 

(Lejáratig tartandó befektetések)

 

 

 

 

 

 

 

NYERESÉG (VESZTESÉG) ADÓFIZETÉS UTÁN ÖSSZESEN ÉS MEGSZŰNŐ TEVÉKENYSÉGEK [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 


2.C.   táblázat

Konszolidált banki adatok Féléves – Eszközminőség

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

3. szakasz

Nemteljesítő kölcsönök. veszteségre képzett céltartalékok és értékvesztett eszközök

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Kétes és nemteljesítő kölcsönök összesen (kölcsönök és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok)

 

 

 

 

 

 

 

Veszteségre képzett céltartalékok összesen (kölcsönök és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok)

 

 

 

 

 

 

 

2.D.   táblázat

Konszolidált banki adatok Féléves – Mérleg

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

10. szakasz

Eszközök

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Készpénz és számlakövetelések központi bankokkal szemben

 

 

 

 

 

 

 

Kereskedési céllall tartott pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Értékesíthető pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

Immateriális javak [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek összesen [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönök és előlegek összesen [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Tőkeinstrumentumok összesen, a részvényeket és más változó hozamú értékpapírokat is beleértve [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Tőkeinstrumentumok összesen, a részvényeket és más változó hozamú értékpapírokat is beleértve [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

11. szakasz

Kötelezettségek

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

(Nem hitelintézet) ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségek [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

(Nem hitelintézet) ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségek [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

Adósságpapírok összesen [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

Adósságpapírok összesen [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

12. szakasz

Saját tőke és kisebbségi részesedések

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN [teljes minta]

 

 

 

 

 

 

 

SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN [nem-IFRS és nem-portfólió adatszolgáltató IFRS bankok]

 

 

 

 

 

 

 

2.E.   táblázat

Konszolidált banki adatok Féléves – Tőkemegfelelőség

 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

14. szakasz

Szavatoló tőke

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

TŐKEMEGFELELÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

ÁLTALÁNOS TŐKEMEGFELELÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES EREDETI SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 


 

Belföldi bankcsoportok (konszolidált) és önálló bankok

Külföldi nem EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi nem EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

Külföldi EU-s irányítású leányvállalatok (szubkonszolidált vagy önálló)

Külföldi EU-s irányítású fióktelepek (önálló)

15. szakasz

Tőkekövetelmények

A.

Nagy

B.

Közepes

C.

Kicsi

TŐKEKÖVETELMÉNYEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ TŐKEKÖVETELMÉNYEK ÖSSZESEN

 

 

 

 

 

 

 

POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES TŐKEKÖVETELMÉNYEI

 

 

 

 

 

 

 

MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES TŐKEKÖVETELMÉNYEI

 

 

 

 

 

 

 

EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNYEK

 

 

 

 

 

 

 

10.   RÉSZ

Az IMF céljaira szolgáltatandó adatok

1.   táblázat

NKB-adatok (állományok)

 

Belföldi NKB

Más euroövezeti tagállamokban rezidens NKB-k

EKB

Külföld

Nem allokált

FORRÁSOK

9

Betétek

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

2

Hitelek

 

 

 

 

 

ebből: az EKB-nál elhelyezett, nemzetközi tartalékkal kapcsolatos betétek (23)

 

 

 

 

 

3

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

5

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 


2.   táblázat

Egyéb MPI-k adatai (állományok)

 

Belföldi NKB

Más euroövezeti tagállamokban rezidens NKB-k

EKB

Külföld

Nem allokált

FORRÁSOK

9

Betétek

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

2

Hitelek

 

 

 

 

 

3

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

5

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

11.   RÉSZ

Az egyéb pénzügyi közvetítőkre vonatkozó statisztikák, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (a pénzügyi közvetítő vállalatok kivételével)

1. szakasz:   Adatszolgáltatási táblázatok

Az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökökre (SDD-k), a hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatokra (HPV-k) és a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével az – értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynököktől és a hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatoktól különböző – egyéb pénzügyi közvetítőkre (egyéb EPK-k) vonatkozóan jelentendő adatokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökökre, a hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatokra és az egyéb EPK-kra vonatkozó adatok Kulcsfontosságú mutatók és tájékoztató adatok

Tétel megnevezése és lejárat szerinti/földrajzi/szektor szerinti lebontás

SDD-k

HPV-k

Egyéb EPK-k

ESZKÖZÖK

Betétek/világ/összesen

Kulcs

 

 

Hitelek/világ/összesen

 

Kulcs

 

Hitelek/világ/MPI-k

 

Kulcs

 

Hitelek/világ/nem MPI-k/összesen

 

Kulcs

 

Hitelek/világ/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok

 

Kulcs

 

Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/összesen

 

Kulcs

 

Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel

 

Kulcs

 

Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel

 

Kulcs

 

Hitelek/világ/nem MPI-k/háztartások/egyéb célok (maradék)

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldi/összesen

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldi/MPI-k

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/összesen

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/összesen

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldi/nem MPI-k/háztartások/egyéb célok (maradék)

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/összesen

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/MPI-k

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/összesen

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/nem pénzügyi vállalatok

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/háztartások/összesen

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/háztartások/fogyasztói hitel

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/háztartások/lakáscélú hitel

 

Kulcs

 

Hitelek/belföldön kívüli euroövezeti/nem MPI-k/háztartások/egyéb célok (maradék)

 

Kulcs

 

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok/világ/összesen

Kulcs

Kulcs

 

Tulajdoni részesedések/világ/összesen

Kulcs

Kulcs

 

Befektetési jegyek/egységek/világ/összesen

Kulcs

 

 

Pénzügyi derivatívák/világ/összesen

Kulcs

 

 

Egyéb eszközök, „hitelek”-et beleértve/világ/összesen

Kulcs

 

 

Egyéb eszközök, beleértve a „betétek”-et, „kézpénz”-t, „befektetési jegyek/egységek”-et, „nem pénzügyi eszközök”-et és „pénzügyi derivatívák”-at/világ/összesen

 

Kulcs

 

ESZKÖZÖK/FORRÁSOK ÖSSZESEN/világ/összesen

Kulcs

Kulcs

Táj.

FORRÁSOK

Kapott hitelek és betétek/világ/összesen

Kulcs

Kulcs

 

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok/világ/összesen

Kulcs

Kulcs

 

Tőke és tartalékok/világ/összesen

Kulcs

Kulcs

 

Pénzügyi derivatívák/világ/összesen

Kulcs

 

 

Egyéb források/világ/összesen

Kulcs

 

 

Egyéb források, „pénzügyi derivatívák”-at beleértve/világ/összesen

 

Kulcs

 

2. szakasz:   Instrumentumkategóriák és értékelési szabályok

Az ESA 2010-zel összhangban főszabály szerint az eszközöket és kötelezettségeket az azon időpontban érvényes folyó piaci árak alapján kell értékelni, amely időpontra a mérleg vonatkozik. A betéteket és hiteleket névértéken, a felhalmozott kamatok nélkül kell jelenteni.

Eszközök

Eszközök/források összesen: az eszközök főösszegének meg kell egyeznie a mérleg eszközoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell a források főösszegével is.

1.

Betétek: ez a tételi (24) két alkategóriát foglal magában: átruházható betétek és egyéb betétek. Ebben a sorban kell kimutatni a devizaállományt is.

Értékelési szabályok: a felhalmozott kamatokra vonatkozó általános számviteli elvekkel összhangban a betétek után járó kamatokat azok felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben), és nem a tényleges pénzbevétel vagy pénzkiadás időpontjában (azaz pénzforgalmi alapon). A betétek után járó, felhalmozott kamatok bruttó összegét az „egyéb eszközök” kategóriába kell besorolni.

A hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.

2

Hitelek: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:

a háztartásoknak fogyasztási hitel formájában nyújtott kölcsönök (azaz áruk és szolgáltatások fogyasztása körében főként személyes használat céljával nyújtott kölcsönök), lakáscélú hitelek (azaz személyes használat vagy bérbeadás céljára történő lakásvásárlás céljából nyújtott hitel, ideértve az építést és a felújításokat), és egyéb (azaz a fogyasztástól és a lakásvásárlástól eltérő célra, így üzleti célra, adósságkonszolidáció, oktatás stb. céljára nyújtott kölcsönök),

harmadik feleknek nyújtott pénzügyi lízing,

a még vissza nem fizetett, illetve le nem írt rossz hitelek,

át nem ruházható értékpapírok állománya,

hitelek formájában fennálló, alárendelt kölcsöntőke.

Az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök alkategória esetében a hiteleket az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.

Értékelési szabályok: az EPK-k által nyújtott hiteleket bruttó értéken sem az általános, sem az egyedi céltartalékokkal nem korrigálva kell nyilvántartani, a hitelek adatszolgáltató intézmény általi leírásáig, amely időpontban a hiteleket ki kell vezetni a mérlegből.

A felhalmozott kamatokra vonatkozó általános számviteli elvekkel összhangban a hitelek után járó kamatot azok felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben), és nem a tényleges pénzbevétel vagy pénzkiadás időpontjában (azaz pénzforgalmi alapon). A hitelek után járó, felhalmozott kamatok bruttó összegét az „egyéb eszközök” kategóriába kell besorolni.

3.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: ez a tétel a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományait tartalmazza, amelyek az adósság tényét tanúsító, átruházható pénzügyi eszközök, amelyekkel általában másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek birtokosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben. Magában foglalja a kereskedés tárgyát képező kölcsönöket, amelyek átruházhatóvá váltak egy szervezett piacon, feltéve, hogy van bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre, beleértve az árjegyzők meglétét is, és gyakori a pénzügyi eszköz jegyzése, például a vételi és eladási árfolyam különbözetének megadásával.

Értékelési szabályok: az ESA 2010-zel összhangban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat piaci értéken kell jelenteni.

4.

Tulajdoni részesedések: a tulajdoni részesedések valamely vállalatban vagy kvázivállalatban fennálló tulajdonjogot testesítenek meg. Az ilyen pénzügyi eszközök általában arra jogosítják tulajdonosaikat, hogy részesüljenek a vállalatok, illetve a kvázivállalatok nyereségéből, továbbá felszámolás esetén részesedjenek nettó vagyonukból. A tulajdoni részesedések nem foglalják magukban a befektetési alapok jegyeit/egységeit.

Ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:

tőzsdei részvények: olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. Az adott tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik. A tőzsdei részvények tőzsdei árfolyamának megléte azt jelenti, hogy a napi árfolyamok általában közvetlenül rendelkezésre állnak (ESA 2010, 5.146 bekezdés).

nem tőzsdei részvények: olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket nem jegyeznek tőzsdén (ESA 2010, 5.147 bekezdés),

egyéb tulajdoni részesedések: a tulajdoni részesedések mindazon formái, amelyek nem tőzsdei vagy nem tőzsdei részvények (ESA 2010, 5.153–5.154 bekezdés).

Értékelési szabályok: az ESA 2010-zel összhangban a tulajdoni részesedéseket piaci értéken kell jelenteni.

5.

Befektetési jegyek/egységek: ez a tétel a PPA-k és a nem pénzpiaci befektetési alapok által kibocsátott jegyek/egységek állományait tartalmazza.

A hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok alkategória esetében a befektetési jegyeket/egységeket az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.

Értékelési szabályok: az ESA 2010-nek megfelelően a befektetési jegyeket/egységeket piaci értéken kell jelenteni.

6.

Származtatott pénzügyi eszközök: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:

opciók,

opciós utalványok,

határidős tőzsdei ügyletek,

tőzsdén kívüli határidős ügyletek,

csereügyletek,

hitelderivatívák.

A hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az „egyéb eszközök” között kell kimutatni.

A származtatott pénzügyi eszközöket a mérlegben bruttó alapon, piaci értéken kell kimutatni. A pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a negatív piaci értéket képviselőket pedig a forrásoldalán kell nyilvántartani. A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni. Az eltérő értékelési módszerek következtében előfordulhat, hogy a származtatott pénzügyi eszközöket nettó értéken tartják nyilván. Abban az esetben, ha kizárólag a nettó pozíciók állnak rendelkezésre, vagy a pozíciókat a piaci értéktől eltérő értéken tartják nyilván, az adatszolgáltatáskor e pozíciókat kell jelenteni. Ez a tétel nem tartalmazza azokat a származtatott pénzügyi eszközöket, amelyek a nemzeti szabályok értelmében nem kell a mérlegben kimutatni.

7.

Egyéb eszközök: ez a mérleg eszközoldalán levő maradéktételnek tekintendő, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”. Ez a tétel például a következőket foglalja magában: a hitelek/betétek után járó felhalmozott kamatkövetelés és az épületek felhalmozott bérleti díja, esedékes osztalékok, nem az EPK fő tevékenységéhez kapcsolódó, esedékes összegek, a függő tételek tekintetében járó bruttó összegek, az átvezetési tételekkel kapcsolatban járó bruttó összegek, elkülönítetten ki nem mutatott egyéb eszközök, például nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket), hitelek és betétek (az EPK-alkategóriától függően).

Források

Eszközök/források összesen: a források összegének meg kell egyeznie a mérleg forrásoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell az eszközök összegével is (lásd még „eszközök/források összesen” eszközök tételt).

1.

Kapott hitelek és betétek: ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:

betétek: az EPK-knál elhelyezett átruházható betétek és egyéb betétek (lásd az eszközoldalt). Ezeket a betéteket általában az MPI-k helyezik el,

hitelek: az EPK-knak nyújtott hitelek, amelyeket vagy át nem ruházható okiratok támasztanak alá, vagy amelyek okirattal nem igazoltak.

2.

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok: az EPK-k által kibocsátott, a tulajdoni részesedéstől eltérő értékpapírok, amelyek általában átruházhatóak, és amelyekkel másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben.

3.

Tőke és tartalékok: ebbe a tételbe azok az összegek tartoznak, amelyek az EPK-k által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott részvényekből származnak, tulajdonosuknak az EPK-ban tulajdonosi jogokat biztosítanak, és általában a nyereségből, és felszámolás esetén a saját tőkéből való részesedésre való jogosultságot képviselnek. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy pénzeszközökből származó, a jövőben várhatóan esedékes kifizetésekre és kötelezettségekre az EPK-k által félretett összegek is. Ez az alábbiakat foglalja magában:

saját tőke,

fel nem osztott eredmény vagy pénzeszközök,

a hitelekre, értékpapírokra és más eszközökre képzett különleges és általános céltartalékok,

működési eredmény/veszteség.

4.

Származtatott pénzügyi eszközök: lásd az eszközök alatti „származtatott pénzügyi eszközök” tételt.

5

Egyéb források: ez a mérleg forrásoldalán levő maradéktételnek tekintendő, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt források”. Ez a tétel például a következőket foglalja magában: a függő tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek, az átvezetési tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek, betétek után fizetendő, felhalmozott kamattartozás, fizetendő osztalékok, nem az EPK fő tevékenységével összefüggő, fizetendő összegek, harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékok, származtatott szerződések alapján teljesített fedezeti kifizetés, amely a hitelkockázattal szembeni készpénzbiztosítékot képvisel, de a betétes tulajdonában marad, és a szerződés lezárásakor a betétesnek vissza kell fizetni, a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírhitelekből eredő nettó pozíciók, értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek, elkülönítetten ki nem mutatott egyéb eszközök, pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzügyi derivatívák (az EPK-alkategóriától függően).

3. szakasz:   Nemzeti magyarázó megjegyzések

1.

Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: ennek a következőket kell tartalmaznia:

az EPK statisztikák összeállításához alkalmazott adatforrások, például statisztikai hivatalok, EPK és/vagy alapkezelők közvetlen adatszolgáltatása,

az adatgyűjtési rendszer részletei, például önkéntes adatszolgáltatás, üzleti kérdőívek, mintagyűjtés, meghatározott küszöbérték feletti jelentés és bruttósítás.

2.

Összeállítási eljárások: az adatok összeállítására alkalmazott módszert be kell mutatni, például a becslések/feltételezések elkészítésének részletes meghatározását és az adatsorok aggregálásának módját, ha két adatsor különböző gyakoriságú.

3.

Jogi keret: az intézmények nemzeti jogi keretéről átfogó információkat kell adni. Az uniós jogszabályokkal fennálló összefüggéseket különösen fel kell tüntetni. Amennyiben egyetlen kategória számos intézményt foglal magában, az intézmények összes típusáról információt kell szolgáltatni.

4.

Az EKB adatszolgáltatási előírásaitól való eltérések: az NKB-knak információt kell szolgáltatniuk az adatszolgáltatási előírásoktól való eltérésekről.

Az adatszolgáltatási előírásoktól való eltérések az alábbiak tekintetében fordulhatnak elő:

instrumentum szerinti bontás: az instrumentum lefedettsége különbözhet az EKB adatszolgáltatási előírásaitól, például két különböző instrumentumot nem lehet külön feltüntetni,

földrajzi részletezés,

szektor szerinti részletezés,

értékelési módszerek.

5.

Adatszolgáltatók köre: az NKB-k szabadon osztályozhatják egyedi EPK-alkategóriába az EPK fogalommeghatározásának megfelelő valamennyi intézményt. Minden EPK-alkategóriába tartozó/nem tartozó intézményről tájékoztatást kell adni. Lehetőség szerint az NKB-knak az adatok általi lefedettségről a teljes adatszolgáltatói kör összes eszközeként becslést kell nyújtaniuk.

6.

Törések a történeti adatsorokban: az adatgyűjtésben, adatszolgáltatási lefedettségben, az adatszolgáltatási rendszerekben és a történeti adatsorok összeállításában bekövetkező töréseket és jelentősebb időbeli változásokat be kell mutatni. Törés esetén adott esetben jelezni kell, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak.

7.

Egyéb megjegyzések: bármilyen egyéb releváns megjegyzés vagy utalás.

12.   RÉSZ

Az értékpapír-kibocsátásra vonatkozó statisztikák

1. szakasz:   Bevezetés

Az euroövezetre vonatkozó, értékpapír-kibocsátási statisztikákból két fő aggregátum állítható össze:

az euroövezet rezidensei általi, minden devizanemben történő összes kibocsátás, és

a világszerte euróban történő, belföldi és nemzetközi összes kibocsátás.

Az elsődleges megkülönböztetés a kibocsátó rezidens státuszán alapul; az euroövezet NKB-i együttesen lefedik az euroövezet rezidenseinek összes kibocsátását. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szolgáltat adatokat a „külföld” kibocsátásairól, amelybe az euroövezeten kívüli minden rezidens beletartozik, beleértve a nemzetközi szervezeteket.

Az alábbi táblázat összefoglalja az adatszolgáltatási követelményeket:

 

Értékpapír-kibocsátások

Az euroövezet rezidenseinek kibocsátásai

(minden NKB adatszolgáltatása a belföldi rezidensekről)

A külföld rezidenseinek kibocsátásai

(BIS/NKB)

Nem euroövezeti tagállamok

Egyéb országok

Euróban/nemzeti címletben

A csoport

B csoport

Egyéb devizanemekben (**************)

C csoport

D csoport

nem kell jelenteni

2. szakasz:   Adatszolgáltatási követelmények

1.   táblázat

A csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára (***************)

 

BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI CÍMLETEK

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

Nettó kibocsátások

 

A1

A2

A3

A4

1.   RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S1

S51

S101

S151

EKB/NKB

S2

S52

S102

S152

MPI-k a központi bankok kivételével

S3

S53

S103

S153

EPK-k

S4

S54

S104

S154

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S5

S55

S105

S155

Nem pénzügyi vállalatok

S6

S56

S106

S156

Központi kormányzat

S7

S57

S107

S157

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S8

S58

S108

S158

Társadalombiztosítási alapok

S9

S59

S109

S159

 

 

 

 

 

2.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S10

S60

S110

S160

EKB/NKB

S11

S61

S111

S161

MPI-k a központi bankok kivételével

S12

S62

S112

S162

EPK-k

S13

S63

S113

S163

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S14

S64

S114

S164

Nem pénzügyi vállalatok

S15

S65

S115

S165

Központi kormányzat

S16

S66

S116

S166

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S17

S67

S117

S167

Társadalombiztosítási alapok

S18

S68

S118

S168

 

 

 

 

 

2.1   ebből fix kamatozású kibocsátások:

Összesen

S19

S69

S119

S169

EKB/NKB

S20

S70

S120

S170

MPI-k a központi bankok kivételével

S21

S71

S121

S171

EPK-k

S22

S72

S122

S172

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S23

S73

S123

S173

Nem pénzügyi vállalatok

S24

S74

S124

S174

Központi kormányzat

S25

S75

S125

S175

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S26

S76

S126

S176

Társadalombiztosítási alapok

S27

S77

S127

S177

 

 

 

 

 

2.2   ebből változó kamatozású kibocsátások:

Összesen

S28

S78

S128

S178

EKB/NKB

S29

S79

S129

S179

MPI-k a központi bankok kivételével

S30

S80

S130

S180

EPK-k

S31

S81

S131

S181

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S32

S82

S132

S182

Nem pénzügyi vállalatok

S33

S83

S133

S183

Központi kormányzat

S34

S84

S134

S184

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S35

S85

S135

S185

Társadalombiztosítási alapok

S36

S86

S136

S186

 

 

 

 

 

2.3   ebből kamatszelvény nélküli kötvények:

Összesen

S37

S87

S137

S187

EKB/NKB

S38

S88

S138

S188

MPI-k a központi bankok kivételével

S39

S89

S139

S189

EPK-k

S40

S90

S140

S190

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S41

S91

S141

S191

Nem pénzügyi vállalatok

S42

S92

S142

S192

Központi kormányzat

S43

S93

S143

S193

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S44

S94

S144

S194

Társadalombiztosítási alapok

S45

S95

S145

S195

 

 

 

 

 

3.   TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK  (****************)

Összesen

S46

S96

S146

S196

MPI-k a központi bankok kivételével

S47

S97

S147

S197

EPK-k

S48

S98

S148

S198

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S49

S99

S149

S199

Nem pénzügyi vállalatok

S50

S100

S150

S200

 

 

 

 

 


2.   táblázat

C csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára

 

BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EGYÉB DEVIZÁK

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

Nettó kibocsátások

 

C1

C2

C3

C4

4.   RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S201

S241

S281

S321

MPI-k a központi bankok kivételével

S202

S242

S282

S322

EPK-k

S203

S243

S283

S323

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S204

S244

S284

S324

Nem pénzügyi vállalatok

S205

S245

S285

S325

Központi kormányzat

S206

S246

S286

S326

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S207

S247

S287

S327

Társadalombiztosítási alapok

S208

S248

S288

S328

 

 

 

 

 

5.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S209

S249

S289

S329

MPI-k a központi bankok kivételével

S210

S250

S290

S330

EPK-k

S211

S251

S291

S331

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S212

S252

S292

S332

Nem pénzügyi vállalatok

S213

S253

S293

S333

Központi kormányzat

S214

S254

S294

S334

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S215

S255

S295

S335

Társadalombiztosítási alapok

S216

S256

S296

S336

 

 

 

 

 

5.1   ebből fix kamatozású kibocsátások:

Összesen

S217

S257

S297

S337

MPI-k a központi bankok kivételével

S218

S258

S298

S338

EPK-k

S219

S259

S299

S339

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S220

S260

S300

S340

Nem pénzügyi vállalatok

S221

S261

S301

S341

Központi kormányzat

S222

S262

S302

S342

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S223

S263

S303

S343

Társadalombiztosítási alapok

S224

S264

S304

S344

 

 

 

 

 

5.2   ebből változó kamatozású kibocsátások:

Összesen

S225

S265

S305

S345

MPI-k a központi bankok kivételével

S226

S266

S306

S346

EPK-k

S227

S267

S307

S347

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S228

S268

S308

S348

Nem pénzügyi vállalatok

S229

S269

S309

S349

Központi kormányzat

S230

S270

S310

S350

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S231

S271

S311

S351

Társadalombiztosítási alapok

S232

S272

S312

S352

 

 

 

 

 

5.3   ebből kamatszelvény nélküli kötvények:

Összesen

S233

S273

S313

S353

MPI-k a központi bankok kivételével

S234

S274

S314

S354

EPK-k

S235

S275

S315

S355

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S236

S276

S316

S356

Nem pénzügyi vállalatok

S237

S277

S317

S357

Központi kormányzat

S238

S278

S318

S358

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S239

S279

S319

S359

Társadalombiztosítási alapok

S240

S280

S320

S360


3.   táblázat

B csoport jelentési formanyomtatvány a Nemzetközi Fizetések Bankja számára

 

KÜLFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI CÍMLETEK

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

 

B1

B2

B3

6.   RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S361

S411

S461

NKB

S362

S412

S462

MPI-k a központi bankok kivételével

S363

S413

S463

EPK-k

S364

S414

S464

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S365

S415

S465

Nem pénzügyi vállalatok

S366

S416

S466

Központi kormányzat

S367

S417

S467

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S368

S418

S468

Társadalombiztosítási alapok

S369

S419

S469

Nemzetközi szervezetek

S370

S420

S470

 

 

 

 

7.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK

Összesen

S371

S421

S471

NKB

S372

S422

S472

MPI-k a központi bankok kivételével

S373

S423

S473

EPK-k

S374

S424

S474

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S375

S425

S475

Nem pénzügyi vállalatok

S376

S426

S476

Központi kormányzat

S377

S427

S477

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S378

S428

S478

Társadalombiztosítási alapok

S379

S429

S479

Nemzetközi szervezetek

S380

S430

S480

 

 

 

 

7.1   ebből fix kamatozású kibocsátások:

Összesen

S381

S431

S481

NKB

S382

S432

S482

MPI-k a központi bankok kivételével

S383

S433

S483

EPK-k

S384

S434

S484

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S385

S435

S485

Nem pénzügyi vállalatok

S386

S436

S486

Központi kormányzat

S387

S437

S487

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S388

S438

S488

Társadalombiztosítási alapok

S389

S439

S489

Nemzetközi szervezetek

S390

S440

S490

 

 

 

 

7.2   ebből változó kamatozású kibocsátások:

Összesen

S391

S441

S491

NKB

S392

S442

S492

MPI-k a központi bankok kivételével

S393

S443

S493

EPK-k

S394

S444

S494

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S395

S445

S495

Nem pénzügyi vállalatok

S396

S446

S496

Központi kormányzat

S397

S447

S497

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S398

S448

S498

Társadalombiztosítási alapok

S399

S449

S499

Nemzetközi szervezetek

S400

S450

S500

 

 

 

 

7.3   ebből kamatszelvény nélküli kötvények:

Összesen

S401

S451

S501

NKB

S402

S452

S502

MPI-k a központi bankok kivételével

S403

S453

S503

EPK-k

S404

S454

S504

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S405

S455

S505

Nem pénzügyi vállalatok

S406

S456

S506

Központi kormányzat

S407

S457

S507

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

S408

S458

S508

Társadalombiztosítási alapok

S409

S459

S509

Nemzetközi szervezetek

S410

S460

S510

 

 

 

 


4.   táblázat

A csoport tájékoztató tételek jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára

 

BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI CÍMLETEK

Fennálló összegek

Bruttó kibocsátások

Visszaváltások

Nettó kibocsátások

 

A1

A2

A3

A4

8.   NEM TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK

Összesen

S511

S521

S531

S541

MPI-k a központi bankok kivételével

S512

S522

S532

S542

EPK-k

S513

S523

S533

S543

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S514

S524

S534

S544

Nem pénzügyi vállalatok

S515

S525

S535

S545

 

 

 

 

 

9.   EGYÉB TULAJDONI RÉSZESEDÉS

Összesen

S516

S526

S536

S546

MPI-k a központi bankok kivételével

S517

S526

S536

S546

EPK-k

S518

S526

S536

S546

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

S519

S526

S536

S546

Nem pénzügyi vállalatok

S520

S526

S536

S546

1.   A kibocsátó rezidens státusza

Az adatszolgáltató ország nem rezidenseinek tulajdonában levő, de az adatszolgáltató ország gazdasági területén működő leányvállalatok általi kibocsátásokat az adatszolgáltató országban rezidens intézmény általi kibocsátásként kell besorolni.

Az adatszolgáltató ország gazdasági területén bejegyzett, de több országban is működő vállalatközpontok általi kibocsátásokat szintén a rezidens intézmények általi kibocsátásként kell besorolni. Az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül bejegyzett, de az adatszolgáltató ország rezidenseinek tulajdonában levő vállalatközpontok vagy leányvállalatok általi kibocsátásokat nem rezidensek általi kibocsátásnak kell tekinteni. Például a Volkswagen Brazil kibocsátásait úgy kell tekinteni, mint a Brazíliában és nem az adatszolgáltató ország területén rezidens intézmény általi kibocsátást.

A kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében a pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) által történő kibocsátások jelentése kétoldalúan, tehát mind a Nemzetközi Fizetések Bankja, mind az érintett NKB-k részéről történik. Az olyan pénzügyi közvetítő vállalatok kibocsátásait, amelyek megfelelnek az ESA 95-ben foglalt, rezidensekre vonatkozó feltételeknek, és az euroövezet rezidenseinek tekintendők, az NKB-k jelentik, és nem a Nemzetközi Fizetések Bankja.

2.   A kibocsátók szektorok szerinti részletezése

A kibocsátásokat abba a szektorba kell besorolni, amelyet a kibocsátott értékpapírból eredő kötelezettség terhel. Ha az értékpapírokat pénzügyi közvetítő vállalat közreműködésével bocsátották ki, és a kibocsátásból fakadó kötelezettség nem a pénzügyi közvetítő vállalatot, hanem a tevékenység végzésének központját terheli, a kibocsátást nem a pénzügyi közvetítő vállalatnak, hanem a tevékenység végzése központjának kell tulajdonítani. Például a Philips egy pénzügyi közvetítő vállalata által történő kibocsátásokat a nem pénzügyi vállalatok szektorba kell besorolni, és az adatokat Hollandia szolgáltatja. Azonban a pénzügyi közvetítő vállalatnak és a tevékenység végzése központjának ugyanabban az országban kell lennie. Ezért, ha a tevékenység végzésének központja nem az adatszolgáltató országban rezidens, a pénzügyi közvetítő vállalatot az adatszolgáltató országban fiktív rezidensnek kell tekinteni, és a kibocsátó szektor az EPK lesz. Például a Toyota Motor Finance Netherlands BV kibocsátásait a hollandiai EPK-knak kell tulajdonítani, mert a „Toyota” tevékenysége végzésének központja nem Hollandiában rezidens.

A szektor szerinti besorolás a következő kilenc kibocsátótípust foglalja magában:

EKB/NKB-k,

MPI-k,

EPK-k,

biztosítók és nyugdíjpénztárak,

nem pénzügyi vállalatok,

központi kormányzat,

tartományi kormányzat és helyi önkormányzatok,

társadalombiztosítási alapok,

nemzetközi intézmények.

Ha egy állami vállalatot tőzsdén jegyzett részvények kibocsátása révén privatizálnak, a kibocsátó szektor a „nem pénzügyi vállalatok”. Hasonló módon, ha egy állami hitelintézetet privatizálnak, a kibocsátó szektor az „MPI-k, a központi bankok kivételével”. Amikor háztartások vagy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bocsátanak ki értékpapírokat, azt e feladat céljából a „nem pénzügyi vállalatok” általi kibocsátások közé kell besorolni.

A Nemzetközi Fizetések Bankja az alábbi táblázatot alkalmazza a saját adatbázisában rendelkezésre álló, kibocsátókra vonatkozó, szektorok szerinti részletezés és az adatszolgáltatási formanyomtatványokon kért bontás összekapcsolására.

Szektorok szerinti részletezés a Nemzetközi Fizetések Bankja adatbázisában

 

Besorolás az adatszolgáltatási formanyomtatványokon

Központi bank

NKB és EKB

Kereskedelmi bankok

MPI-k

EPK

EPK-k

Központi kormányzat

Központi kormányzat

Egyéb kormányzat Állami szervek

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat

Vállalatok

Nem pénzügyi vállalatok

Nemzetközi szervezetek

Nemzetközi szervezetek (külföld)

3.   A kibocsátások lejárata

A rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy év vagy annál rövidebb, abban az esetben is, ha kibocsátásukra hosszú távú kibocsátások keretében kerül sor.

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb. Azon választható lejáratú értékpapírok, amelyek esetében a legutolsó lejárat egy évnél hosszabb, illetve a meghatározatlan lejáratú kibocsátások hosszú lejáratúnak tekintendők. Az ESA 95 5.22 bekezdésében foglalt javaslatnak megfelelően a lejárat szerinti részletezés tekintetében bizonyos fokú rugalmasság megengedhető, azaz rendkívüli esetekben a rövid lejáratú értékpapírok eredeti lejárata két év lehet.

A Nemzetközi Fizetések Bankja által jelenleg alkalmazott módszertan eltérő. A Nemzetközi Fizetések Bankja az eredeti lejárattól függetlenül minden, rövid lejáratú program keretében kiállított euro kereskedelmi értékpapírt és egyéb eurokötvényt rövid lejáratúnak és minden hosszú lejáratú dokumentáció keretében kiállított instrumentumot pedig hosszú lejáratú instrumentumnak tekint.

Nem szükséges az MPI-mérlegstatisztikák esetében alkalmazott, kétéves lejárat szerinti megosztás.

4.   A kibocsátások besorolása

A kibocsátások két nagy csoportba sorolhatók: a) hitelviszonyt megtestesítő, azaz nem részvényjellegű értékpapírok (a pénzügyi derivatívák kivételével) (25); és b) tőzsdén jegyzett részvények (a befektetési jegyek/egységek kivételével) (26). A zártkörű kibocsátásokról a lehetőségekhez mérten kell adatot szolgáltatni. A pénzpiaci papírok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolandók. A nem jegyzett részvények és részesedések önkéntesen, két külön tájékoztató tételként jelenthetők.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisában szereplő alábbi instrumentumok tartoznak az értékpapír-kibocsátási statisztikák tekintetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé:

letéti jegyek,

kereskedelmi kötvények,

kincstárjegyek,

kötvények,

euro kereskedelmi értékpapírok,

középlejáratú kötvények,

egyéb rövid lejáratú papírok.

Az instrumentumok nem teljes körű lefedettsége az értékpapír-kibocsátási statisztikákban:

a)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

i.

Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Legalább az alábbi instrumentumok tartoznak ide:

kincstárjegyek és a kormányzat által kibocsátott más rövid lejáratú papírok,

pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, átruházható, rövid lejáratú papírok. Az ilyen papíroknak többféle elnevezése létezik, ideértve az alábbiakat: kereskedelmi értékpapírok (commercial paper, commercial bills, bills of trade, bills of exchange), saját váltó (promissory note) és letéti jegy,

hosszú távú jegyzési garanciavállalás keretében kibocsátott rövid lejáratú értékpapírok,

bankári elfogadványok.

ii.

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Legalább többek között az alábbi instrumentumok tartoznak ide:

bemutatóra szóló kötvények,

alárendelt kötvények,

választható lejáratú kötvények, ha a lejáratok közül a legutolsó egy évnél hosszabb,

lejárat nélküli kötvények,

változó kamatozású kötvények,

átváltható kötvények,

fedezett kötvények,

indexhez kötött értékpapírok, amelyek esetében a tőkeérték árindexhez, tőzsdei áru árához vagy árfolyamindexhez kötődik,

mélyen a névérték alatt kibocsátott kötvények,

kamatszelvény nélküli kötvények,

eurokötvények,

globális kötvények,

zártkörű kibocsátású kötvények,

hitelek átalakításából származó értékpapírok,

hitelek, amelyek de facto átruházhatóvá váltak,

akár a kibocsátó vállalat, akár más vállalat részvényeivé konvertálható záloglevelek és hitelek (debentures és loan stock) az átalakításukig. Amennyiben elkülöníthető az alapul szolgáló kötvénytől, a konvertálási opció, amely származtatott pénzügyi eszköznek tekintendő, nem tartozik ide,

részvények, amelyek fix jövedelmet biztosítanak, de a vállalat felszámolásakor nem jogosítanak a maradványértékből való részesedésre, ideértve az osztaléktöbbletre nem jogosító elsőbbségi részvényeket,

hitel, jelzálog, hitelkártya-tartozás, követelés és más eszközök értékpapírosítása részeként kibocsátott pénzügyi eszközök.

Nem tartoznak ide az alábbi instrumentumok:

visszavásárlási megállapodás részét képező értékpapír-tranzakciók,

át nem ruházható értékpapírok kibocsátása,

át nem ruházható hitelek.

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása a következők alapján csoportosítható:

fix kamatozású kibocsátások, azaz olyan kötvények, amelyek kamatszelvénye a teljes futamidő alatt változatlan,

változó kamatozású kibocsátások, azaz olyan kötvények, amelyek szelvényét vagy tőkealapját egy kamatlábhoz vagy más indexhez kötik, amely a kibocsátás futamideje alatt a kamatszelvény révén hozzáférhető, változó összegű jövedelmet eredményez,

kamatszelvény nélküli kibocsátások, azaz olyan instrumentumok, amelyekhez nem tartozik szelvénybeváltás. Az ilyen kötvényeket általában névértéken bocsátották ki és névértéken váltják vissza. A diszkont többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.

b)

Tőzsdei részvények

A tőzsdei részvények közé az alábbiak tartoznak:

részvénytársaságok által kibocsátott részvények,

részvénytársaságok visszaváltott részvényei,

részvénytársaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények,

elsőbbségi részvények, amelyek részesedést biztosítanak a vállalat felszámolásakor keletkező maradványértékből. Ezek lehetnek elismert tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett részvények,

adott esetben zártkörű kibocsátások.

Ha egy vállalatot privatizálnak, és ennek keretében a kormány megtartja a részvények egy részét, a többi részvényt viszont szabályozott piacon jegyzik, a vállalati tőke teljes értékét jegyzett részvényként kell nyilvántartani, mivel potenciálisan az összes részvény bármely időpontban piaci értéken értékesíthető. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a részvények egy részét nagybefektetőknek értékesítik, és csak a fennmaradó résszel, vagyis a közkézhányaddal kereskednek a tőzsdén.

A tőzsdei részvények közé az alábbiak tartoznak:

eladásra felkínált, de kibocsátáskor át nem vett részvények,

részvényekre átváltható kötvények. Ezek csak akkor tartoznak ide, ha átváltották ezeket részvényekre,

a vállalatban korlátlan felelősséggel részt vevő partnerek részvényei,

jogilag részvénytársasági formában működő nemzetközi szervezetekbe történő kormányzati befektetések,

ingyenes részvények (csak a kibocsátás időpontjában), valamint részvények feldarabolása; ezek azonban megkülönböztetés nélkül beletartoznak a tőzsdén jegyzett részvények teljes állományába.

5.   A kibocsátás devizaneme

A kétdevizás kötvényeket, amelyek esetében a kötvényt a kiállítás devizanemétől eltérő devizában váltják vissza, illetve a szelvényt ettől eltérő devizában fizetik ki, a kiállítás devizaneme szerint kell besorolni. Ha a globális kötvényt többféle devizanemben denominálják, minden részt a saját kibocsátási devizaneme szerint külön kibocsátásként kell jelenteni. Ha az értékpapírt kétféle devizanemben denominálták, például 70 %-át euróban és 30 %-át USA dollárban, ideális esetben minden összetevőjét a megfelelő devizanem szerint, külön-külön kell jelenteni. Tehát a kibocsátás 70 %-át euróban/nemzeti fizetőeszközben történő kibocsátásként (27), 30 %-át pedig egyéb devizában történő kibocsátásként kell jelenteni. Ha egy kibocsátás esetében nem lehet elkülönítetten megállapítani az egyes devizanemek szerinti összetevőket, az adatszolgáltató ország a magyarázó megjegyzésekben jelzi a ténylegesen alkalmazott bontást.

A tőzsdén jegyzett részvényeket úgy kell tekinteni, hogy azokat annak az országnak a devizanemében bocsátották ki, amelyben a vállalat rezidens; az egyéb devizában történő részvénykibocsátás jelentéktelen vagy nem létezik. Ezért a tőzsdén jegyzett részvényekre vonatkozó adatok kizárólag az euroövezet rezidenseinek összes kibocsátását tartalmazzák.

6.   A kibocsátás időpontjának nyilvántartása

Egy kibocsátás akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a kibocsátó megkapja az ellenértéket, és nem a konzorcium kötelezettségvállalásakor.

7.   Az állományok és a folyamatok egyeztetése

Az NKB-k információt szolgáltatnak a rövid és hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban lévő állományáról, bruttó kibocsátásáról, visszaváltásáról és nettó kibocsátásáról, valamint a tőzsdén jegyzett részvényekről.

Az alábbi ábra bemutatja az állományok (azaz forgalomban lévő állományok) és a folyamatok (bruttó kibocsátás, visszaváltás és nettó kibocsátás) közötti kapcsolatot. A gyakorlatban a kapcsolat összetettebb az árak és devizaárfolyamok változása, az újrabefektetett (felhalmozott) kamatok, az átsorolások, revíziók és egyéb kiigazítások következtében (28).

a)

Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén

Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén

+

Bruttó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban

Visszaváltások az adatszolgáltatási időszakban

b)

Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén

Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén

+

Nettó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban

 

 

a)   Bruttó kibocsátások

A referencia-időszak alatti bruttó kibocsátásokba beletartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és jegyzett részvény, amely esetében a kibocsátó az újonnan létrehozott értékpapírt készpénzért értékesíti. A szokásos módon kibocsátott új instrumentumokról van szó. A kibocsátás időpontjának meghatározás szerint a fizetés időpontját kell tekinteni; a kibocsátások nyilvántartása tehát a lehető legjobban megközelíti az értékpapírok kifizetésének idejét.

Ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények, amelyeket a tőzsdén jegyzett vállalatok első alkalommal bocsátanak ki készpénzért, ideértve az újonnan létesülő vállalatokat és a nyilvánossá váló magáncégeket. Ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények is, amelyeket az állami vállalatok privatizációja során bocsátanak ki készpénzért, amennyiben részvényeiket tőzsdén jegyezni kezdik. Az ingyenes részvények kibocsátása nem vehető figyelembe (29). Bruttó kibocsátás nem jelenthető olyan esetben, amikor egy vállalatot egyszerűen bevezetnek a tőzsdére, de új tőkét nem gyűjtenek.

Vállalatfelvásárlások vagy vállalatok összeolvadása (30) esetén az értékesített vagy átruházott, már létező értékpapírok nem tartoznak a jelentett bruttó kibocsátások vagy visszaváltások alá az olyan új instrumentumok kivételével, amelyeket egy euroövezetben rezidens jogalany bocsátott ki készpénz ellenében.

A későbbiekben más instrumentummá konvertálható értékpapírok kibocsátását az eredeti instrumentumkategóriában kell nyilvántartani; konverzió esetén az értékpapírok azonos értékben visszaváltásra kerülnek az egyik instrumentumkategóriában, és az új kategóriában bruttó kibocsátásként kezelendők (31).

b)   Visszaváltások

A referencia-időszak alatti visszaváltásokba beletartozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a jegyzett részvények kibocsátó általi minden visszavásárlása, amennyiben a befektető készpénzt kap az értékpapírokért. Az instrumentumok szokásos módon történő kivonásáról van itt szó. Ide tartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek futamideje lejárt, valamint az idő előtti visszaváltások is. Ide tartozik a vállalati részvények visszavásárlása is, ha a vállalat jogi formájának megváltozása előtt készpénzért az összes részvényét visszavásárolja, illetve ha alaptőke-csökkentés keretében részvényeinek egy részét készpénzért visszavásárolja. A vállalati részvények visszavásárlása nem tartozik ide, ha az saját részvényekbe történő befektetés (32).

A tőzsdéről való kivezetés esetében a visszaváltások nem jelentendők.

c)   Nettó kibocsátások

A nettó kibocsátás a referencia-időszakban végzett összes kibocsátás és összes visszaváltás különbsége.

A jegyzett részvények forgalomban lévő állományának le kell fednie a rezidens jogalanyok valamennyi jegyzett részvényének piaci értékét. Valamely euroövezeti ország által jelentett, jegyzett részvények forgalomban lévő összege ezért nőhet vagy csökkenhet a tőzsdén szereplő jogalany székhelyének változásakor. Ez vonatkozik olyan vállalatfelvásárlások vagy összeolvadások esetére is, ahol új instrumentumokat nem hoztak létre és bocsátottak ki készpénz ellenében és/vagy nem váltottak vissza készpénz ellenében és nem vontak ki. Egy kibocsátó másik rezidens országba való átköltözése esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és jegyzett részvények tekintetében a kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében az érintett NKB-k közösen koordinálják az ilyen esemény jelentésének időzítését.

8.   Értékelés

Az értékpapírkibocsátások értéke egy ár-összetevőből, és - amennyiben az adatszolgáltatás devizanemétől eltérő pénznemben történik a kibocsátás - egy árfolyam-összetevőből áll.

Az NKB-knak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken, a jegyzett részvényeket pedig piaci értéken (tranzakciós értéken) kell jelenteniük. A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátás típusai (fix kamatozású, a változó kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények) eltérő módszerek alkalmazásával értékelhetőek, a teljes állomány vegyes értékelését eredményezve. Például a fix kamatozású és a változó kamatozású kibocsátások jellemzően névértéken kerülnek értékelésre, a kamatszelvény nélküli kötvények pedig a ténylegesen kifizetett összeg alapján. Általánosságban a kamatszelvény nélküli kötvények relatív mennyisége csekély, ezért a kódlistába a vegyes értékelési értékre vonatkozó előírások nem kerültek belefoglalásra; a hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok teljes összege névértéken (N) jelentendő. Abban az esetben, ha ezen jelenség mértéke jelentős, úgy a „Z” érték használandó a „meg nem határozott” vonatkozásában. Általánosságban minden olyan esetben, amikor vegyes értékelés fordul elő, az adatokat az NKB-nak az attribútum szintjén kell szolgáltatniuk a III. mellékeltben foglaltakkal összhangban.

a)   Árfolyamértékelés

A jegyzett részvények állomány- és folyamatadatait piaci értéken, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állomány- és folyamatadatait névértéken kell jelenteni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állomány- és folyamatadatainak névértéken történő nyilvántartása alól kivételt képeznek a mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények, amelyek esetében a ténylegesen kifizetett összeget kell nyilvántartani, azaz a diszkontárat a vásárlás időpontjában és a lejáratkor történő visszaváltáskor a névértéket. A mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények forgalomban lévő állománya az alábbiak szerint a ténylegesen kifizetett összegekkel és a felhalmozott kamattal egyenlő.

Formula

ahol

A

=

ténylegesen kifizetett összeg a keletkezett kamatokkal

E

=

valós érték (kibocsátáskor vagy visszaváltáskor fizetett összeg)

P

=

névérték (lejáratkor visszafizetett összeg)

T

=

kibocsátás és lejárat közötti idő (napokban)

t

=

a kibocsátás óta eltelt idő (napokban).

Az egyes országokban alkalmazott árfolyam-értékelési eljárások között meghatározott fokú eltérések előfordulhatnak.

Ebben az összefüggésben nem kell alkalmazni az ESA 95 szerinti árfolyamértékelést, amely a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények esetében előírja, hogy a folyamatokat tranzakciós értéken, az állományt pedig piaci értéken kell nyilvántartani.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának meglévő értékelési szabályai szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken, a jegyzett részvényeket kibocsátási árfolyamon kell értékelni. A mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények esetében a felhalmozott kamatot be kell számítani, amennyiben az az adatszolgáltató NKB részéről megvalósítható.

b)   Az adatszolgáltatás devizaneme és az árfolyamértékelések

Az NKB-k minden adatot euróban kifejezve jelentenek az EKB-nak, ideértve a történeti idősorokat is. A belföldi rezidensek által egyéb devizában kibocsátott értékpapírok (C csoport) (33) euróra történő átszámításakor az NKB-k a lehető legnagyobb mértékben követik az ESA 95-ön alapuló árfolyam-értékelési elveket (34):

i.

a forgalomban lévő állományt a referencia-időszak végén, azaz a referencia-időszak utolsó munkanapján záráskor érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti devizákra átszámítani;

ii.

a bruttó kibocsátásokat és visszaváltásokat a kifizetés időpontjában érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti fizetőeszközre átszámítani. Ha nem lehet megállapítani az átváltás céljából alkalmazandó pontos árfolyamot, az átváltás időpontjában a piaci középárfolyamhoz legközelebb álló árfolyam alkalmazható.

Az 1999. január 1-jét megelőző időszakok tekintetében az NKB-k a lehető legpontosabban követik az ESA 95 előírásait a nem belföldi fizetőeszközben végzett kibocsátásoknak, visszaváltásoknak és forgalomban lévő állományoknak euróra/az adatszolgáltató ország devizanemére történő átváltásához. Az EKB-hoz történő adatküldés céljából a teljes idősort az 1998. december 31-i rögzített átszámítási árfolyamon kell átváltani euróra.

A Nemzetközi Fizetések Bankja a külföldön rezidensek által euróban/nemzeti fizetőeszközben végzett kibocsátások (B. csoport) jelentése érdekében a forgalomban lévő állományokat az időszak végi árfolyamon, a kibocsátásokat és visszaváltásokat pedig az időszak átlagos árfolyamán számítja át USA dollárra. Az EKB a Nemzetközi Fizetések Bankja által eredetileg alkalmazott elv érvényesítésével váltja át az adatokat euróra. Az 1999. január 1. előtti időszakok tekintetében ehelyett az ECU és az USA dollár közötti árfolyamot kell alkalmazni.

9.   Fogalmi következetesség

Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák az MPIk által kibocsátott átruházható instrumentumok tekintetében összekapcsolódnak. Az instrumentumok és az ezeket kibocsátó MPI-k lefedettsége fogalmilag összhangban van, és ugyanez vonatkozik az instrumentumok lejárati sávok szerinti besorolására és a devizanemek szerinti bontásra is. Különbségek vannak az értékelési elvekben, ugyanis az értékpapír-kibocsátási statisztikák esetében névértéket, az MPI-mérlegstatisztikák esetében pedig piaci értéket kell kimutatni. Az értékelési eltérésektől eltekintve az értékpapír-kibocsátási statisztikák keretében jelentett, MPI-k által kibocsátott értékpapírok állománya minden ország esetében megfelel az MPI mérleg forrásoldalának 11. („hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok”) és 12. („pénzpiaci papírok”) sorának. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott rövid lejáratú értékpapírok megfelelnek a pénzpiaci papírok és a legfeljebb egyéves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegének. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott hosszú lejáratú értékpapírok megegyeznek az egy és két év közötti lejáratú, illetve a két éven túli lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegével.

Az NKB-k felülvizsgálják az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI mérlegstatisztikák lefedettségét, és jelzik az EKB-nak az esetleges koncepcionális eltéréseket. A tartalmi összefüggésekre vonatkozóan három típusú ellenőrzést kell végezni: a) az NKB-k által euróban/nemzeti fizetőeszközben végzett kibocsátások; b) a központi bankok kivételével az MPI-k által euróban/nemzeti fizetőeszközben végzett kibocsátások; és c) a központi bankok kivételével az MPI-k által egyéb devizában végzett kibocsátások tekintetében. Kisebb eltérések lehetségesek, mivel az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák különböző célokat szolgáló, nemzeti adatszolgáltatási rendszerekből származnak.

10.   Az adatokkal kapcsolatos követelmények

Minden ország minden értelmezhető idősorra vonatkozóan köteles statisztikai jelentést küldeni. Ha egy sor valamely országban nem alkalmazható, az NKB erről haladéktalanul, indokolással írásban értesíti az EKB-t. Az NKB-k átmenetileg mentesülhetnek valamely idősor jelentése alól, amennyiben az alapul szolgáló jelenség nem létezik. Az NKB-knak szintén jelezniük kell ennek előfordulását és a III. mellékletben ismertetett adatszolgáltatási rendszertől való bármilyen eltérést. Továbbá értesíteniük kell az EKB-t arról, ha a revíziókat a revíziók jellegére vonatkozó magyarázatokkal együtt küldik.

3. szakasz:   Nemzeti magyarázó megjegyzések

Minden NKB egy jelentést terjeszt be, amely az e feladat keretében szolgáltatott adatokat mutatja be. A jelentés az alábbiakban ismertetett témaköröket tárgyalja, és a lehetőségekhez mérten a javasolt szerkezetet követi. Különösen olyankor kell kiegészítő információt szolgáltatni, amikor a jelentett adatok nincsenek összhangban ezzel az iránymutatással, illetve ha nincs adatszolgáltatás, és ezt indokolni is kell. A jelentést Cebamailen keresztül, Word dokumentumként kell eljuttatniuk az EKB-nak. A jelentésnek legkésőbb az adatokkal egyidejűleg kell beérkeznie.

1.

Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: az értékpapír-kibocsátási statisztikák összeállításához felhasznált adatforrások részletezése (igazgatási források a kormányzati kibocsátások esetében, közvetlen adatszolgáltatás az MPI-ktől és egyéb intézményektől, újságok és adatszolgáltatók, pl. az International Financial Review stb.). Az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat kibocsátásonként gyűjtik és tárolják-e, és milyen feltételek szerint. A másik lehetőségként az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat megkülönböztetés nélkül, a referencia-időszak alatt egyedi kibocsátók által teljesített kibocsátások összegeként gyűjtik és tárolják-e (ez az eset a közvetlen adatgyűjtési rendszerek alkalmazásakor fordulhat elő). Közvetlen adatszolgáltatás esetén információt kell nyújtani az adatszolgáltatók meghatározására alkalmazott szempontokról, valamint az általuk szolgáltatandó információkról.

2.

Összeállítási eljárások: az adatok összeállításához e feladat keretében alkalmazott módszereket kell röviden bemutatni, például az egyedi értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó információk összegzése, a meglévő – akár közzétett, akár közzé nem tett – idősorokra vonatkozó szabályozások.

3.

A kibocsátó hol rezidens: jelezni kell, hogy a kibocsátások besorolásakor lehetséges-e teljes mértékben alkalmazni az ESA 95 (és az IMF) rezidensekre vonatkozó meghatározását. Ha ez nem, vagy csak részben lehetséges, az NKB-knak átfogó magyarázatot kell fűzniük a ténylegesen alkalmazott szempontokhoz.

4.

A kibocsátók szektorok szerinti részletezése: jelezni kell a kibocsátóknak a 2. szakasz 2. pontjában meghatározott, szektorok szerinti részletezésétől eltérő besorolását. A magyarázatokban ki kell térni a megállapított különbségekre és az esetleges „szürke” területekre.

5.

A kibocsátás devizaneme: ha nem lehetséges valamely kibocsátás devizanemek szerinti összetevőit elkülönítetten meghatározni, az NKB-knak a szabályoktól való eltérésekre magyarázatot kell adniuk. Továbbá azon NKB-k, amelyeknek nem áll módjukban minden értékpapír tekintetében megkülönböztetni a helyi devizában, euróban/más nemzeti fizetőeszközben és az egyéb devizákban végzett kibocsátásokat, tájékoztatást adnak arról, hogy az ilyen kibocsátásokat hová sorolták be, és a torzulás mértékének megítélése céljából megadják a nem helyesen besorolt kibocsátások teljes összegét.

6.

A kibocsátások besorolása: az NKB-k teljes körű tájékoztatást adnak a nemzeti adatokban szereplő értékpapírfajtákról, ideértve saját nemzeti fogalmaikat. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, a hiányzó adatokra magyarázatot kell nyújtani.

zártkörű kibocsátások: jelezni kell, hogy a szolgáltatott adatok ezeket tartalmazzák-e,

bankári elfogadványok: ha átruházhatók, és a szolgáltatott adatok tartalmazzák ezeket, az adatszolgáltató NKB-nak ismertetni kell az ilyen instrumentumok nyilvántartására szolgáló nemzeti eljárásokat és az instrumentumok sajátosságait,

tőzsdén jegyzett részvények: az NKB-knak jelezniük kell, hogy a szolgáltatott adatok nem jegyzett részvényeket vagy részesedéseket is magukban foglalnak; a torzulás mértékének érzékeltetésére a nem jegyzett részvények és/vagy részesedések összegére vonatkozó becslést kell adni. Az NKB-knak jelezniük kell a nemzeti magyarázó megjegyzésekben bármely ismert hiányosságot a jegyzett részvények lefedettsége tekintetében.

7.

A hosszú lejáratú értékpapírok instrumentumok szerinti elemzése: ha a fix kamatozású, a változó kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények összege nem adja ki a hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegét, az NKB-knak meg kell adniuk az olyan hosszú lejáratú értékpapírok típusát és összegét, amelyek tekintetében ilyen bontás nem áll rendelkezésre.

8.

A kibocsátások lejárata: amennyiben a rövid és hosszú lejáratú értékpapírok fogalommeghatározását nem lehet szigorúan alkalmazni, a nemzeti magyarázó megjegyzésekben az NKB-knak jelezniük kell, hogy a jelentett adatok hol térnek el.

9.

Visszaváltások: az NKB-k bemutatják, hogy a visszaváltásokra vonatkozó adatokat hogyan vezetik le, illetve jelzik, hogy az információ közvetlen adatszolgáltatás útján gyűlt-e össze, vagy maradványként számították.

10.

Árfolyamértékelés: a nemzeti magyarázó megjegyzésekben az NKB-k részletesen bemutatják a következők értékelésére alkalmazott módszereket: a) hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírok; b) hitelviszonyt megtestesítő hosszú lejáratú értékpapírok; c) diszkonttal kibocsátott kötvények; és d) jegyzett részvények. Indokolni kell, ha az értékelés eltérő az állományok és a folyamatok tekintetében.

11.

Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje és az idősorok hossza: az e feladat keretében összeállított adatok milyen mértékben felelnek meg a felhasználók által támasztott követelményeknek (azaz havi adatok, öthetes határidővel). Szintén jelezni kell a szolgáltatott idősorok hosszát. Jelenteni kell az adatsorokban bekövetkező bármely törést, például az értékpapírok lefedettségének időbeli különbségeit.

12.

Revíziók: ha revízióra került sor, rövid magyarázatban meg kell világítani ennek okát és tartalmát.

13.

A belföldi rezidensek által kibocsátott instrumentumok becsült lefedettsége, instrumentumonként: az NKB-k nemzeti becslést nyújtanak a belföldi rezidensek által kibocsátott értékpapírok kategóriánkénti lefedettségéről, azaz a rövid lejáratú értékpapírok, hosszú lejáratú értékpapírok és jegyzett részvények belföldi pénznemben, euróban/egyéb nemzeti fizetőeszközben (ideértve az ECU-t) és egyéb devizanemben történő kibocsátásáról az alábbi táblázat szerint. A „lefedettség %-ban” alatti becslések minden instrumentumkategória esetében a figyelembe vett értékpapírok százalékos részarányát jelzi azon teljes kibocsátáshoz viszonyítva, amelyet az adatszolgáltatási szabályok értelmében az érintett kategóriában jelenteni kellene. A „megjegyzések” oszlopban rövid leírások adhatók. Az NKB-k a monetáris unióhoz való csatlakozás eredményeként bekövetkező lefedettségi változásokat is jelentik.

 

Lefedettség %-ban:

Megjegyzések:

Kibocsátások euróban/nemzeti devizákban

Hazai pénznem

STS

 

 

LTS

 

 

QUS

 

 

Euro/nemzeti devizák a hazai pénznem kivételével, ideértve az ECU-t

STS

 

 

LTS

 

 

Egyéb devizanemekben

 

STS

 

 

 

LTS

 

 

STS= rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

LTS= hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

QUS= jegyzett részvények.

13.   RÉSZ

Kiegészítő havi MPI-kamatlábstatisztikák (az EKB-nak benyújtandó a referenciahónap végét követő 19. munkanap végéig)

1.   táblázat

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott új hitelek

 

Szektor

Instrumentumfajta

Induláskori kamatlábrögzítés

Új szerződés mutató

Adatszolgáltatási kötelezettség

Hitelek EUR-ban

Nem pénzügyi vállalatok

Hitelek 1 millió EUR összeghatárig

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés

24

AAR/NDER, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés

25

AAR/NDER, összeg

5 éven túli induláskori kamatrögzítés

26

AAR/NDER, összeg

Hitelek 1 millió EUR felett

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés

27

AAR/NDER, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés

28

AAR/NDER, összeg

5 éven túli induláskori kamatrögzítés

29

AAR/NDER, összeg

1.

Az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott új hitelek az újratöltődő hiteleken, a folyószámlahiteleken és a hitelkártya-tartozásokon kívüli minden egyéb hitelt magukban foglalnak, az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléletében meghatározottak szerint. Az 1. táblázatban szereplő valamennyi kategóriára évesített kamatlábat (annualised agreed rate, AAR) vagy szűken értelmezett effektív kamatlábat (narrowly defined effective rate, NDER) kell jelenteni. Az AAR/NDER jelentése mellett meg kell adni a kapcsolódó új szerződések nagyságrendjét. A 24–29. mutató számítása az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 37–54. tételének megfelelően történik. A kamatláb számítása az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek súlyozott átlagaként történik, miközben az új szerződések összegének meg kell egyeznie az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2001/34) I. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek összegével.

2.   táblázat

Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek és (kényelmi és nyújtott) hitelkártyahitelek

 

Szektor

Instrumentumfajta

Új szerződés mutató

Adatszolgáltatási kötelezettség

Hitelek EUR-ban

Háztartások

Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, és (kényelmi és nyújtott) hitelkártyahitel

86

AAR/NDER, összeg

Nem pénzügyi vállalatok

Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, és (kényelmi és nyújtott) hitelkártyahitelek

87

AAR/NDER, összeg

2.

Az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában az újratöltődő hitelek és a folyószámlahitelek, valamint a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletében meghatározottakkal egyező jelentéssel bírnak, az induláskori kamatlábrögzítés időtartamától függetlenül. A folyószámlahitel egyéb költségek részeként (például egyedi díjak formájában) alkalmazott kamatlábát az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletében meghatározottak szerint nem fedi le az AAR. A 2. táblázatban szereplő kategóriákra AAR-t vagy NDER-t kell jelenteni. Az AAR/NDER jelentése mellett meg kell adni a kapcsolódó új szerződések nagyságrendjét.

3.

Az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, és a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek esetében az új szerződések fogalma megegyezik az állománnyal. A 86. és 87. mutató számítása az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 12., 23., 32. és 36. tétele, valamint az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének megfelelően a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek, illetve újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek tekintetében jelentett állományok alapján történik. A kamatlábak számítása az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek súlyozott átlagaként történik, azzal, hogy a kényelmi hitelkártyahitelek esetében zérus kamatlábat kell figyelembe venni. A 86. és 87. mutató célja, hogy biztosítsa a folytonosságot a 63/2002/EK európai központi banki rendeletben (EKB/2001/18) (35), korábban, azaz a 290/2009/EK európai központi banki rendelet (EKB/2009/7) (36) általi módosítás előtt meghatározott 12. és 23. (folyószámlahitelek) mutatóval.

3.   táblázat

A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, újratárgyalt hitelek kamatlábai

 

Szektor

Instrumentumfajta

Eredeti futamidő, felmondási idő, eredeti kamatlábrögzítés

Új szerződés mutató

Adatszolgáltatási kötelezettség

Újratárgyalt hitelek EUR-ban

Háztartások

Fogyasztásra

összesen

88

AAR/NDER

Lakásvásárlásra

összesen

89

AAR/NDER

Egyéb célokra

összesen

90

AAR/NDER

Nem pénzügyi vállalatok

összesen

91

AAR/NDER

4.

Az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában a háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, újratárgyalt hitelek az újratöltődő hiteleken, a folyószámlahiteleken és a hitelkártya-tartozásokon kívül minden olyan új hitelt magukban foglalnak, amelyet nyújtottak, amelyek azonban az újratárgyalás időpontjában még nem kerültek visszafizetésre. A más intézményektől átvett hitelek tekintetében az újratárgyalás azon új hitelekre vonatkozik, amelyeket a hitelt értékesítő vagy átadó intézmény nyújtott. A 3. táblázatban szereplő kategóriákra az 1072/2013/EU rendeletben (EKB/2013/34) előírt nagyságrendek mellett csak AAR-t vagy NDER-t kell jelenteni, a legnagyobb gondosság elve alapján.

14.   RÉSZ

A tényleges adatszolgáltatói kör kiválasztása és a minta karbantartása az MPI-kamatlábstatisztikák céljára

1. szakasz:   A tényleges adatszolgáltatói kör kiválasztása

1.   Általános kiválasztási eljárás

1.

Az NKB-k az alábbi ábrán szemléltetett eljárást alkalmazzák az adatszolgáltatók kiválasztására az MPI-kamatlábstatisztikák 1072/2013/EU rendelettel (EKB/2013/34) összhangban történő gyűjtése céljából. Ez az eljárás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

Image

2.   Teljes körű adatfelvétel vagy mintavétel

2.

Minden NKB az NKB-val azonos euroövezeti tagállamban rezidens referencia-adatszolgáltatókhoz tartozó MPI-k közül választja ki adatszolgáltatóit, a központi bankok és a PPA-k kivételével.

3.

Az adatszolgáltatók kiválasztása érdekében az NKB-k az alábbi bekezdésekben rögzített kritériumokkal összhangban vagy teljes körű adatfelvételt alkalmaznak, vagy mintavételi megközelítést követnek.

4.

Teljes körű adatfelvétel esetén az NKB a referencia-adatszolgáltatói körhöz tartozó minden egyes rezidens MPI-t felszólít az MPI-kamatlábstatisztikák szolgáltatására. A teljes körű adatfelvétel útján gyűjtendő változók az új szerződések kamatlábai és nagyságrendje, valamint az állományok kamatlábai.

5.

Mintavétel esetén a referencia-adatszolgáltatók körébe tartozó MPI-knek csak egy részét kérik fel adatszolgáltatásra. A mintavétel útján megbecsülendő változók az új szerződések kamatlábai és összegei, valamint az állományok kamatlábai. Ezekre mintavételi változókként hivatkozunk. Azon kockázat minimalizálása érdekében, hogy a mintavételes felmérés eredményei eltérnek a referencia-adatszolgáltatók körében fennálló valós (ismeretlen) értékektől, a mintát oly módon kell kialakítani, hogy az reprezentatív legyen a referencia-adatszolgáltatói körre nézve. Az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában valamely minta akkor minősül reprezentatívnak, ha az MPI-kamatlábstatisztikák szempontjából releváns és a referencia-adatszolgáltatók körében fennálló valamennyi jellemzőt a minta is tükrözi. Az eredeti mintavételezéshez az NKB-k használhatnak megfelelő helyettesítő értékeket és modelleket a mintavételi rendszer előállításához, akkor is, ha az alapul szolgáló adatok, amelyek létező forrásokból származnak, nem felelnek meg tökéletesen az 1072/2013/EU rendeletben (EKB/2013/34) szereplő meghatározásoknak.

3.   A referencia-adatszolgáltatói kör rétegzése

6.

A minta reprezentativitásának biztosítása érdekében az MPI-kamatlábstatisztikák céljára a mintavételezési megközelítést választó NKB-knek az adatszolgáltatók kiválasztása előtt megfelelően rétegekre kell bontaniuk a referencia-adatszolgáltatói kört. A rétegzés azt jelenti, hogy az N referencia-adatszolgáltatói kört N1, N2, N3 … NL alosztályokra vagy rétegekre osztják fel. Az ezen alosztályokra vagy rétegekre történő felosztások között nem lehet átfedés, és ezek együtt alkotják a referencia-adatszolgáltatói kört.

N1 + N2 + N3 + … + NL = N

7.

Az NKB-k olyan rétegzési feltételeket határoznak meg, amelyek lehetővé teszik az adatszolgáltatói kör homogén rétegekre történő felosztását. A rétegek akkor minősülnek homogénnek, ha a mintavételezési változók rétegen belüli varianciájának összege lényegesen alacsonyabb, mint a teljes tényleges adatszolgáltatói körön belüli teljes variancia (37). A rétegzési feltételek az MPI-kamatlábstatisztikákhoz kapcsolódnak, vagyis összefüggés áll fenn a rétegzési feltételek és a mintából megbecsülendő kamatlábak és összegek között.

8.

A mintavételezési megközelítést választó minden egyes NKB-nek választania kell legalább egy rétegzési feltételt annak biztosítása érdekében, hogy az MPI-k mintája az euroövezeti tagállamra nézve reprezentatív, a mintavételi hiba pedig alacsony legyen. Ideális esetben az NKB-k meghatározzák a rétegzési feltételek hierarchiáját. Ezek figyelembe veszik a nemzeti körülményeket, és így az egyes euroövezeti tagállamokra nézve jellemzőek.

9.

Az adatszolgáltatók kiválasztása egyszakaszos mintavétel formájában történik az összes réteg meghatározását követően. Az adatszolgáltatókat csak ebben a szakaszban emelik ki a referencia-adatszolgáltatók köréből. Köztes kiemelés nem történik.

4.   A minta elosztása a rétegek között és az adatszolgáltatók kiválasztása

10.

A nemzeti rétegek 6. és 7. pont szerinti meghatározása után a mintavételi megközelítést választó NKB-k a tényleges adatszolgáltatók egyes rétegekből való kiválasztásával összeállítják a mintát. Az n teljes nemzeti mintaméret az egyes rétegek n1, n2, n3, …, nL mintaméreteinek összege:

n1 + n2 + n3 + … + nL = n.

11.

Az egyes NKB-k az n nemzeti mintaméret legmegfelelőbb elosztását alkalmazzák a rétegek között. Így az NKB-k minden egyes rétegre meghatározzák, hogy az Nh összes MPI-ből hány nh adatszolgáltatót választanak ki. Az egyes h rétegekre vonatkozó nh/Nh mintavételi arány lehetővé teszi az egyes rétegek varianciájának megbecslését. Ez azt feltételezi, hogy minden egyes rétegből legalább két adatszolgáltató kiválasztásra kerül.

12.

A tényleges adatszolgáltatók egyes rétegeken belüli kiválasztása érdekében az NKB-k vagy az összes intézményt figyelembe veszik a rétegben, és véletlenszerű mintavételt végeznek, vagy minden egyes rétegből a legnagyobb intézményt választják ki. A véletlen minta esetében az egyes rétegekben az intézmények véletlen kiválasztását vagy az összes intézményre nézve egyenlő valószínűséggel, vagy az intézmény méretével arányos valószínűséggel hajtják végre. A véletlenszerű mintavételt vagy a legnagyobb intézmények kiválasztását alkalmazó NKB-k dönthetnek úgy, hogy bizonyos rétegek esetében az összes intézményt figyelembe veszik.

13.

A referencia-adatszolgáltatói körön belül az egyes hitelintézetek és egyéb intézmények méretére vonatkozó adatok nemzeti szinten az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) összhangban gyűjtött MPI-mérlegstatisztikákból áll rendelkezésre. Az NKB-k az euroövezeti tagállamokban rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok összes euróban denominált betétjét és hitelét használják fel, amely az MPI-kamatlábstatisztikák szempontjából releváns mérlegadat, vagy azt majdnem helyettesítő adatot.

14.

Az MPI-kamatlábstatisztika visszatevés nélküli kiválasztáson alapul, azaz a referencia-adatszolgáltatók körében szereplő minden egyes MPI-t csak egyszer választanak ki.

15.

Amennyiben valamely NKB az egy rétegbe tartozó összes MPI-re vonatkozó teljes körű adatfelvétel mellett dönt, az NKB az adott rétegben vehet fióktelep szintű mintát. Ennek előfeltétele az, hogy az NKB rendelkezzen az adott rétegbe tartozó hitelintézetek és egyéb intézmények által folytatott üzleti tevékenységet lefedő fióktelepek teljes jegyzékével, és legyenek megfelelő adatai ahhoz, hogy fel tudja mérni a háztartásokkal és nem pénzügyi vállalatokkal kötött új szerződésekre vonatkozó kamatlábak fióktelepek közötti varianciáját. Az ezen iránymutatásban rögzített összes követelmény érvényes a fióktelepek kiválasztására és karbantartására is. A kiválasztott fióktelepek nemzeti adatszolgáltatókká válnak, amelyekre vonatkozik az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletében rögzített valamennyi adatszolgáltatási követelmény. Ez az eljárás nem érinti a fióktelepekkel rendelkező MPI-k azon kötelezettségét, hogy adatszolgáltatók legyenek.

5.   Minimális nemzeti mintaméret

16.

A minimális nemzeti mintaméret eltérően kerül meghatározásra attól függően, hogy az NKB véletlenszerű mintavételt alkalmaz, vagy rétegenként a legnagyobb intézményt választja ki.

17.

Amennyiben egy NKB a tényleges adatszolgáltató intézmények kiválasztása során véletlenszerű mintavételt alkalmaz, a minimális nemzeti mintaméret kiválasztása aszerint történik, hogy az összes instrumentumfajtára számított, új szerződésekre vonatkozó átlagos kamatlábak maximális véletlen hibája nem haladja meg a 10 bázispontot 90 %-os megbízhatósági szinten (38).

18.

A maximális véletlen hiba

Image

-ként kerül meghatározásra, ahol D a maximális véletlen hiba, zα/2 a normáleloszlásból vagy az adatok szerkezete szerint bármilyen alkalmas eloszlásból (pl. t-eloszlás) számított tényező 1-α megbízhatósági szint feltételezésével, ahol var

Image

a θ paraméter becslőfüggvényének varianciája és vâr

Image

a θ paraméter becslőfüggvényének becsült varianciája.

19.

Amennyiben az NKB rétegenként a legnagyobb intézményt választja ki, a minta minőségének szintetikus átlagos abszolút hiba (mean absolute error, MAE) mérésen kell alapulnia. A tényleges szintetikus MAE nem haladhat meg egy időben változó MAE határt, minden egyes rétegben és mutatóban 10 bázispontos különbséget feltételezve.

20.

Egy adott

Image

becslőfüggvény szintetikus MAES-ét egy adott időszakban a következőképpen kell meghatározni:

Image

ahol:

MAES (

Image

)

a szintetikus MAE

Bc, Bk

a mennyiség egy adott MPI-kamatláb kategóriában

ic1

a becsült átlagos kamatláb a c kategóriában

Image a MAE egy adott MPI-kamatláb kategória vonatkozásában, a Image j becslőfüggvény alapján

Bj0

az adott j rétegben a tényleges nem adatszolgáltatásnak megfelelő mennyiség

Bj1

az adott j rétegben a tényleges adatszolgáltatásnak megfelelő mennyiség. Amennyiben mintavételezés alkalmazására kerül sor, a Bj 1 a bruttósított mennyiségekre utal. A bruttósítás folyamata a 4. szakaszban részletesebben bemutatásra kerül

B

az összes rétegre vonatkozó teljes mennyiség, vagyis Bj 0 és Bj 1 összege az összes rétegben

Image a teljes hiba becslése a j rétegen belül

ij1

az adott j rétegben a tényleges adatszolgáltatásnak megfelelő súlyozott átlagos kamatláb

Image

j0
a

Image

becslőfüggvény értéke a j réteg azon alrétegében, amelyből nem származik minta.

Valamely jelentett rétegben nulla mennyiségű lefedettség esetén a másik réteg Image átlagát kell használni a nullával egyenlő MAE elkerülése érdekében.

Image a rétegen belüli első és harmadik kvartilis átlaga, amelyek az MPI kamatláb kategóriára vonatkozóan jelentett azon kamatlábként kerülnek meghatározásra, amelynek tekintetében a jelentett kamatlábak 25 %-a (illetve 75 %-a) alacsonyabb, mint az adott szám. Az első és a harmadik kvartilis úgy kerül kiszámításra, hogy előbb az adott kategória mennyiségét a réteget alkotó intézményekkel súlyozzák. Így a két MAE becslőfüggvény - az első és a harmadik kvartilis - közötti átlagot a Image paraméter becsléseként használják (39).

21.

A maximális véletlen hibát és a szintetikus MAE-t külön kell kiszámítani az új szerződések és az állományok vonatkozásában. Az új szerződések esetében a maximális véletlen hibát és a szintetikus MAE-t az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékében leírt 1–11., 13–22. és 24–29. mutató alapján kell kiszámítani. Az állományok esetében a maximális véletlen hibát és a szintetikus MAE-t az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 1. függelékében leírt 1–14. mutató alapján kell kiszámítani.

22.

A minimális nemzeti mintaméret alatt a minimális induló mintát és a tényleges adatszolgáltatói körből vett minta karbantartásáról szóló következő szakaszban meghatározott karbantartás utáni minimális mintát egyaránt érteni kell. Az idők folyamán az egyesülések és a kilépők miatt a minta mérete csökkenhet a következő karbantartási időszakig.

23.

Az NKB-k a minimális nemzeti minta méreteként meghatározottnál több adatszolgáltatót is kiválaszthatnak, különösen abban az esetben, ha a nemzeti pénzügyi rendszer szerkezete fényében fokozni kell a nemzeti minta reprezentatív jellegét.

24.

A referencia-adatszolgáltatói körben és a minimális mintaméretben foglalt MPI-k számában összhangot kell teremteni. Az NKB-k engedélyezhetik az egyazon euroövezeti tagállamban rezidens és az MPI-k 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 1. részének 1. szakaszában rögzített besorolási elveknek megfelelően létrehozott és frissített jegyzékében külön szereplő MPI-k számára, hogy az MPI-kamatlábstatisztikát együttesen, csoportként szolgáltassák. A csoport fiktív adatszolgáltatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a csoport úgy szolgáltatja az MPI-kamatlábstatisztikát, mintha egyetlen MPI lenne, azaz eszközcsoportonként a teljes csoportra kiterjedő egyetlen átlagkamatlábat jelent, és nem az MPI-k jegyzékében szereplő minden egyes MPI által alkalmazott kamatlábakat. Ugyanakkor a csoporton belüli MPI-ket a referencia-adatszolgáltatói körben és a mintában továbbra is egyedi intézményekként kell számba venni.

2. szakasz:   A tényleges adatszolgáltatói körből vett minta karbantartása

6.   A minta karbantartása

25.

A mintavételi megközelítést választó NKB-knek biztosítaniuk kell, hogy a minta reprezentatív maradjon.

26.

Ennek érdekében az NKB-k legalább évente egyszer ellenőrzik mintájuk reprezentatív jellegét. Amennyiben a referencia-adatszolgáltatói körben jelentős változások vannak, ezeknek a mintában az éves ellenőrzést követően tükröződniük kell.

27.

Legalább hároméves időközönként az NKB-k rendszeresen felülvizsgálják a mintát, figyelembe véve a referencia-adatszolgáltatói körhöz csatlakozókat, a referencia- és tényleges adatszolgáltatói körből kilépőket, valamint az adatszolgáltatók jellemzőiben bekövetkezett minden egyéb változást, és alkalmazzák a minimális nemzeti mintaméretről szóló 5. szakasz rendelkezéseit. A minta rendszeres felülvizsgálata az 1. szakaszban szereplő, a tényleges adatszolgáltatói kör kiválasztására vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés értékelésén alapul, azon év minden egyes negyedéve végének megfelelő havi adatok alapján, amely évben a felülvizsgálatra sor kerül. Az NKB-k azonban gyakrabban is ellenőrizhetik és frissíthetik mintáikat.

28.

A mintát idővel frissíteni kell, figyelembe véve a referencia-adatszolgáltatói körbe belépőket, így biztosítva, hogy a minta a referencia-adatszolgáltatói körre nézve reprezentatív maradjon. Ezért az NKB-k az összes csatlakozó Nb köréből nb mintát vesznek. Az összes Nb új belépő közül az nb csatlakozó intézmények kiegészítő kiválasztására az idő során pótlólagos mintavételként utalnak.

29.

A mintát idővel frissíteni kell, figyelembe véve a referencia- és tényleges adatszolgáltatói körből kilépőket. Ha az Nd referencia-adatszolgáltatói körből kilépők száma arányos az nd mintából kilépők számával, akkor nincs szükség kiigazításra (1. eset). Amennyiben olyan intézmények lépnek ki a referencia-adatszolgáltatói körből, amelyek nem szerepelnek a mintában, a minta a referencia-adatszolgáltatói kör méretéhez képest túl naggyá válik (2. eset). Amennyiben a mintából több intézmény lép ki, mint a referencia-adatszolgáltatói körből, a minta idővel túl kicsivé válik, és reprezentatív jellege megszűnhet (3. eset). A 2. és 3. esetben, amennyiben a tényleges adatszolgáltató intézmények kiválasztásához véletlenszerű mintavételt alkalmaznak, a mintában szereplő egyes intézményekhez kapcsolódó súlyozást a mintavételi elméletből levezetett, igazolt statisztikai módszer alkalmazásával kell kiigazítani. Az egyes adatszolgáltatókhoz kapcsolódó súly az adott intézmény kiválasztási valószínűségének fordítottja, és emiatt lép fel a bővítési tényező. A 2. esetben, amelyben a minta az adatszolgáltatói körhöz képest viszonylag nagyobb, a mintából nem kell adatszolgáltatót kivenni. A 3. esetben, amennyiben a legnagyobb intézmények kerültek kiválasztásra, a mintát méretük alapján további intézmények kiválasztása útján kell kiigazítani.

30.

Az adatszolgáltatók jellemzőinek változásait figyelembe véve a mintát idővel módosítani kell. Ezek a változások az összeolvadások, szétválások, az intézmény növekedése stb. miatt merülhetnek fel. Egyes adatszolgáltatók más rétegbe kerülhetnek. A kilépőkre vonatkozó 2. és 3. esethez hasonlóan a mintát a mintavételi elméletből levezetett, igazolt statisztikai módszer alkalmazásával kell kiigazítani. Amennyiben az NKB-k véletlenszerű mintavételt végeznek, új kiválasztási valószínűségeket és következésképpen súlyokat kell megállapítani.

3. szakasz:   További mintavételi kérdések

7.   Egységesség

31.

A betétek és hitelek hó végi állományára és az új betétekre és hitelekre vonatkozó MPI-kamatlábstatisztikák közötti egységesség biztosítása érdekében azok az NKB-k, amelyek a mintavételi megközelítést alkalmazzák, e statisztikai adatok gyűjtéséhez ugyanazokat az adatszolgáltatókat veszik igénybe. Az NKB-k alkalmazhatják továbbá a mintavételi megközelítést az MPI kamatlábstatisztikáinak bizonyos részére és a teljes körű adatfelvételt a fennmaradó részre. Nem használhatnak azonban két vagy több különböző mintát.

8.   Pénzügyi innováció

32.

A mintavételi eljárás során az NKB-k nem kötelesek a nemzeti szinten létező összes terméket lefedni. Azonban nem zárhatnak ki teljes instrumentumfajtákat azon az alapon, hogy az érintett összegek jelentéktelenek. Így ha valamely instrumentumfajtát csak egy intézmény kínál, ezt az intézményt fel kell venni a mintába. Amennyiben valamely euroövezeti tagállamban az első mintavételkor valamely instrumentumfajta nem létezett, de később azt egy intézmény bevezeti, ezt az intézményt a következő reprezentatív jellegre vonatkozó ellenőrzés során hozzáadják a mintához. Amennyiben új terméket hoznak létre, a mintában szereplő intézmények azt a következő adatszolgáltatáskor feltüntetik, mivel minden adatszolgáltató köteles összes termékéről adatot szolgáltatni.

4. szakasz:   Nemzeti súlyozott átlagkamatlábak és nemzeti szerződések teljes volumene

33.

Az NKB-k minden tényleges rezidens adatszolgáltatójuktól megkapják a súlyozott átlagkamatlábakat és kapcsolódó összegeket, és a rétegenként bruttósított üzletitevékenység-volumen alapján minden egyes instrumentumfajtára kiszámítják a nemzeti súlyozott átlagkamatlábat. Az adatokat jelentik az EKB-nek.

34.

Véletlenszerű mintavétel alkalmazása esetén a réteg- és nemzeti szintű kamatláb becslőfüggvényének összhangban kell állnia a mintavételi eljárással, egyszerű véletlen mintával vagy a használt mérettel arányos valószínűséggel, ami azt jelenti, hogy a kamatlábak súlyozásához bruttósított összegek kerülnek felhasználásra.

35.

A legnagyobb intézmények kiválasztása esetén a kamatlábak becslőfüggvényének a jelentett összegek súlyozásával aggregálnia kell az azonos rétegbe tartozó intézmények kamatlábait, és a rétegek közötti aggregátumokat az egyes rétegek bruttósított volumenének alkalmazásával kell elkészíteni.

36.

Az állományokra vonatkozó instrumentumfajták, vagyis az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 1. függelékének 1–26. mutatója esetében az NKB-k nemzeti súlyozott átlagkamatlábat szolgáltatnak.

37.

Az új szerződésekre vonatkozó instrumentumfajták, vagyis az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 1–23. és 30–85. mutatója esetében az NKB-k nemzeti súlyozott átlagkamatlábat szolgáltatnak. Ezenkívül az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 2–4., 8–11., 13–22., 33–35. és 37–85. mutatója esetében az NKB-k jelentik a referenciahónap alatt minden egyes instrumentumkategóriában nemzeti szinten kötött új szerződések összegét. A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, újratárgyalt hitelekre vonatkozó instrumentumkategóriák (az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 88–91. mutatója) esetében csak a volumenre vonatkozó információkat kell megadni, és a kamatlábakra vonatkozó információkat a legnagyobb gondosság elve alapján gyűjtik. Az új szerződések ezen összegei az adatszolgáltatói körre összesen vonatkoznak, vagyis a teljes adatszolgáltatói körre, és az egyéb új szerződések volumeneihez hasonlóan ezt az adatot is a 38–40. bekezdésben bemutatott bruttósítási eljárás révén kell megbecsülni.

38.

Amennyiben az adatszolgáltatók kiválasztásához véletlenszerű mintavételt vagy a legnagyobb intézmények kiválasztását alkalmazzák, a szerződések volumenének bruttósításához bővítési tényezőket használnak. A bruttósítást a rétegek szintén kell alkalmazni.

39.

A véletlenszerű mintavételi megközelítés alkalmazása esetén a bővítési tényezők a πi kiválasztási valószínűségek fordítottjaként, azaz 1/πi -ként kerülnek meghatározásra. A teljes adatszolgáltatói kör új szerződései becsült B összegét ezt követően a következő általános képlet útján számítják ki:

Image

ahol:

B

a szerződések teljes volumene

Bi

az i intézmény új szerződéseinek összege

πi

az i intézmény kiválasztásának valószínűsége

40.

A legnagyobb intézmény kiválasztására vonatkozó megközelítés alkalmazása esetén az egyes j rétegekre vonatkozó bővítési tényezők a réteglefedettségi arány fordítottjaként kerülnek meghatározásra, az alábbi képlet útján:

Image

ahol:

Image

j

a j rétegen belüli teljes volumen

Image

ij

az egyes j rétegeken belüli az i intézményre vonatkozó volumen

Nj0

a j rétegben a mintába be nem került hitelintézetek száma

Nj1

a j rétegben a mintába bekerült hitelintézetek száma.

41.

A 40. bekezdésben az új szerződések tekintetében meghatározott EFj bővítési tényezőket úgy kell kiszámítani, hogy az új szerződések volumenét a kapcsolódó állományokkal kell helyettesíteni. A j réteg bruttósított volumenét ezt követően úgy kell kiszámítani, hogy a j rétegre vonatkozó bővítési tényezőt meg kell szorozni a j rétegre vonatkozóan jelentett volumennel.

42.

Az NKB-k a hó végi állományokra és új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatlábakat négy tizedes pontossággal jelentik az EKB-nak. Ez nem érinti az NKB-k arra vonatkozó döntéseit, hogy milyen pontosságot kívánnak alkalmazni az adatok gyűjtése során. A közzétett eredmények nem tartalmaznak kettőnél több tizedest.

43.

Az NKB-k kötelesek feltüntetni az MPI-kamatlábstatisztikát befolyásoló bármely szabályozó intézkedést (illetve annak megváltozását) a nemzeti adatokkal együtt benyújtott módszertani megjegyzésekben.

44.

Azok az NKB-k, amelyek az adatszolgáltatók kiválasztásánál a mintavételi megközelítést alkalmazzák, a kiindulási minta tekintetében feltüntetik a mintavételi hiba becsült értékét. A minta minden egyes karbantartását követően jelentik az új becsült értéket.

15.   RÉSZ

Egyes termékek kezelése az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában

1.

A következő pontokban meghatározott termékek kezelése referenciaként szolgál a hasonló jellemzőkkel bíró termékek kezeléséhez.

2.

A lépcsőzetesen növekvő (csökkenő) kamatú betét vagy hitel olyan lekötött betét vagy hitel, amelyre évről évre előre meghatározott számú százalékponttal emelkedő (csökkenő) kamatlábat alkalmaznak. A lépcsőzetesen növekvő (csökkenő) kamatú betétek és hitelek olyan eszközök, amelyek kamatozása a teljes futamidő alatt rögzített. A betét vagy hitel teljes futamidejére vonatkozó kamatot és az egyéb feltételeket előre megállapítják a t0 időpontban, a szerződés aláírásakor. A lépcsőzetesen növekvő kamatú betétre példaként szolgálhat egy négyéves lekötött betét, amelyre az első évben 5 %, a második évben 7 %, a harmadik évben 9 % és a negyedik évben 13 % kamatot fizetnek. Az új szerződésre vonatkozó AAR, amely az MPI-kamatláb-statisztikában a t0 időpontban szerepel, az „1 + kamatláb” tényezők mértani átlaga. Az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének megfelelően az NKB-k kérhetik az adatszolgáltatókat, hogy erre a típusú termékre alkalmazzák az NDER-t. A hó végi állományokra vonatkozó AAR, amelyet a t0 és a t3 időpont között alkalmaznak, az adatszolgáltató által az MPI-kamatláb kiszámításakor alkalmazott kamat, azaz a négyéves lekötött betét példája esetében a t0 időpontban 5 %, a t1 időpontban 7 %, a t2 időpontban 9 % és a t3 időpontban 13 %.

3.

Az MPI-kamatlábstatisztikák alkalmazásában a hitelkeretek részeként felvett hitelek az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében meghatározottal azonos jelentéssel bírnak, és azonos módon kerülnek besorolásra. Új szerződésnek csak az állományok, vagyis a hitelkerettel összefüggésben felvett és még vissza nem fizetett összegek minősülnek és szerepelnek az MPI-kamatlábstatisztikákban, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 16. bekezdésével összhangban. A hitelkereten keresztül rendelkezésre álló, azonban fel nem vett vagy már visszafizetett összegek nem kerülnek figyelembevételre, sem új szerződésként, sem állományként.

4.

A „keretszerződés” lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy többféle hitelszámláról hívjon le hiteleket egy bizonyos összeghatárig, amely az összes hitelszámlára együttesen vonatkozik. Az ilyen keretszerződés megkötésekor nem határozzák meg a hitel formáját és/vagy lehívásának időpontját és/vagy kamatlábát, hanem megállapodhatnak ezek lehetséges változatairól. Az ilyen keretszerződések nem szerepelnek az MPI-kamatláb-statisztikában. Ugyanakkor, amint a keretszerződés szerint megállapodott hitelt lehívják, az szerepel az MPI-kamatlábstatisztikák megfelelő tétele alatt, mind az új szerződések, mind az állományok között.

5.

Létezhetnek takarékbetétek alapkamattal plusz hűség- és/vagy növekedési prémiummal. A betét elhelyezésekor még nem biztos, hogy a prémiumot kifizetik-e vagy sem. A kifizetés a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat jövőbeni, még nem ismert megtakarítási magatartásától függ. Általában az ilyen hűség- vagy növekedési prémiumokat nem veszik figyelembe az új szerződésre vonatkozó AAR-ban. Az állományokra vonatkozó AAR mindig az adatszolgáltató által az MPI-kamatlábak kiszámítása idején alkalmazott kamatlábakat foglalja magában. Ily módon, ha az adatszolgáltató ilyen hűség- vagy növekedési prémiumot fizet, ezt az állományokra vonatkozó statisztikában tünteti fel.

6.

A háztartások vagy nem pénzügyi vállalatok számára kínálhatnak hiteleket azokhoz kapcsolódó származtatott szerződésekkel, azaz kamatcsere/cap/floor stb. termékkel együtt. Az ilyen kapcsolódó származtatott szerződések általában nem szerepelnek az új szerződésekre vonatkozó AAR-ban. Az állományokra vonatkozó AAR mindig az adatszolgáltató által az MPI-kamatlábak kiszámítása idején alkalmazott kamatlábakat foglalja magában. Ily módon, amennyiben egy ilyen származtatott szerződést érvényesítenek, és az adatszolgáltató a háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak felszámított kamatlábat módosítja, ezt az állományokra vonatkozó statisztikában tünteti fel.

7.

Kínálhatnak két összetevőből álló betéteket: lekötött betétet, amelyre rögzített kamatlábat alkalmaznak és egy beágyazott származtatott szerződést, amely hozama valamely meghatározott tőzsdeindex vagy kétoldalú árfolyam értékéhez kötött, és amelyet legalább 0 %-os kamatlábon garantálnak. A két összetevő lejárata lehet megegyező és eltérő is. Az új szerződésekre vonatkozó AAR a lekötött betét kamatlábát tartalmazza, mivel ez tükrözi a betételhelyező és az adatszolgáltató közötti megállapodást, és ismert a pénz elhelyezésének idején. A betét másik, valamely tőzsdeindex vagy kétoldalú árfolyam értékéhez kötődő összetevőinek hozama csak utólag – a szerződés lejáratakor – válik ismertté, és ezért azt az új szerződésre vonatkozó kamatláb nem foglalhatja magában. Így csak a garantált minimális hozamot (általában 0 %) kell feltüntetni. Az állományokra vonatkozó AAR mindig az adatszolgáltató által az MPI-kamatlábak kiszámítása idején alkalmazott kamatlábakat foglalja magában. A lejárat napjáig a meghatározott futamidejű termékre alkalmazott kamatlábat tüntetik fel, csakúgy, mint a beágyazott származtatott terméket tartalmazó betét garantált minimális hozamát. Az állományokra vonatkozó MPI-kamatlábak csak lejáratkor tükrözik az adatszolgáltató által fizetett AAR-t.

8.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében meghatározott két éven túli lejáratú betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat. A nyugdíj-előtakarékossági számlák nagyobb részét értékpapírokban helyezik el, és ezért a számlák kamatlába a kapcsolódó értékpapírok hozamától függ. A nyugdíj-előtakarékossági számlák fennmaradó részét készpénzben tarthatják, és a hitelintézet vagy egyéb intézmény határozza meg a kamatot ugyanúgy, mint egyéb betétek esetén. A betét elhelyezésének idején a nyugdíj-előtakarékossági számla háztartásnak járó teljes hozama nem ismert, és az akár negatív is lehet. Emellett a betét elhelyezésének idején a háztartás és a hitelintézet vagy egyéb intézmény olyan kamatlábról állapodik meg, amely csak a betétrészre alkalmazandó; ez nem vonatkozik az értékpapírokba befektetett részre. Ily módon az MPI-kamatlábstatisztika csak az értékpapírokba be nem fektetett betétrészre terjed ki. Az új szerződésekre vonatkozó AAR-ként a háztartás és az adatszolgáltató között a betét elhelyezésének idején a betétrészre vonatkozóan megállapodott kamatlábat kell jelenteni. Az állományokra vonatkozó AAR az adatszolgáltató által az MPI-kamatláb kiszámításakor a nyugdíj-előtakarékossági számla betét részére alkalmazott kamatláb.

9.

A lakás-előtakarékossági konstrukció olyan hosszú lejáratú megtakarítási rendszer, amely alacsony hozamú lehet, azonban bizonyos idejű megtakarítás után kedvezményes kamatú lakáscélú hitelre jogosítja fel a háztartást vagy nem pénzügyi vállalatot. Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. melléklete 2. részével összhangban ezeket a megtakarítási konstrukciókat a két évnél hosszabb, megállapodás szerinti futamidejű betétek közé kell besorolni mindaddig, amíg azok betétként működnek. Hitellé való átalakításukkor azokat háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelekként kell besorolni. Az induló betét elhelyezésekor megállapodott kamatlábat az adatszolgáltatók új betéti szerződésként jelentik. Az új szerződések ennek megfelelő összege az elhelyezett pénz összege. Az idők során ezen betét összegének növekedése csak az állományokban jelenik meg. Amikor a betét átalakul hitellé, ezt az új hitelt új hitelezési szerződésként kell nyilvántartani. A kamatláb az adatszolgáltató által kínált kedvezményes kamatláb. A súly a háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak nyújtott hitel teljes összege.

10.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. része szerinti francia állami lakáscélú konstrukció, a plan d'épargne-logement (PEL) konstrukció alapján elhelyezett betéteket két évnél hosszabb futamidőre lekötött betétként sorolják be. Az ilyen PEL-konstrukciók feltételeit és a kamatlábat jogszabály szabályozza és rögzíti, amely kamatláb a betét teljes futamideje során változatlan, azaz a PEL-konstrukciók minden egyes „generációjához” azonos kamatláb kapcsolódik. A PEL-konstrukciókat legalább négy évig tartják fenn, és az ügyfél minden évben egy előre meghatározott minimumösszeget betétként elhelyez a PEL-konstrukcióban, de a szerződés futamideje alatt bármikor növelheti a befizetések összegét. Az új PEL-konstrukció megnyitásakor az induló betétet az adatszolgáltatók új szerződésként jelentik. A PEL-konstrukció keretében induláskor elhelyezett összeg lehet nagyon alacsony is, ami azt jelenti, hogy az új szerződési kamathoz kapcsolódó súlyozás is viszonylag alacsony. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az új szerződési kamat mindig tükrözi a PEL-konstrukciók aktuális generációjának feltételeit. Az új PEL-konstrukciókra alkalmazott kamatláb változásait az új szerződési kamatláb tükrözi. A fogyasztók olyan jellegű reakciója, amely során egyéb hosszú lejáratú betétekből már létező PEL-konstrukciókba mozdítják el portfoliójukat, nem tükröződik az új szerződéses kamatlábakban, csak az állományok kamatlábaiban. A négyéves időszak végén az ügyfél igénybe veheti a kedvezményes kamatú hitelt, vagy megújíthatja a szerződést. Mivel a PEL-konstrukció ilyen megújítása automatikusan, az ügyfél aktív részvétele nélkül történik, és mivel a szerződés feltételeit, köztük a kamatlábat nem tárgyalják újra, az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. részének megfelelően az ilyen megújítás nem minősül új szerződésnek. A szerződés megújításakor az ügyfél további betéteket helyezhet el, feltéve hogy a fennálló összeg nem haladja meg a meghatározott felsőértéket, és a szerződés nem hosszabb, mint a lejáratra meghatározott évek legnagyobb száma. Amennyiben a szerződés eléri a felső összeghatárt vagy a leghosszabb futamidőt, a szerződés teljesítése megszűnik. A háztartás vagy nem pénzügyi vállalat továbbra is jogosult a hitelfelvételre, és kamatot is kap a PEL-konstrukció megnyitásakor érvényes feltételek szerint mindaddig, amíg a betét a bank könyveiben kerül nyilvántartásra. A kormány – a hitelintézet vagy egyéb intézmény által kínált kamatlábon felül – további kamatfizetés formájában nyújt támogatást. Az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. részével összhangban az MPI-kamatlábstatisztikában a kamatnak csak a hitelintézet vagy egyéb intézmény által fizetett részét tüntetik fel. A kormánytól származó támogatást, amelyet a hitelintézeten vagy egyéb intézményen keresztül, de nem annak terhére fizetnek, figyelmen kívül kell hagyni.

11.

A betétek utáni negatív kamatlábakat az MPI-kamatlábstatisztikában fel kell tüntetni, amennyiben e kamatlábak a piaci feltételekre figyelemmel nem kivételes jellegűek.

16.   RÉSZ

Pénzforgalmi statisztikák

1. szakasz:   Adatszolgáltatási követelmények

Az 1409/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) meghatározott mutatók mellett és ezen iránymutatás 18. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az NKB-k jelentik az 1–7. táblázat alapján szükséges további információkat. Ezekre az információkra ugyanazok a határidők vonatkoznak, mint amelyeket a mutatók tekintetében a rendelet meghatároz. Azon mutatók esetében, amelyek meghatározását a rendelet nem rögzíti, a megfelelő táblázat meghatározást tartalmaz.

A rendeletben, valamint az ebben az iránymutatásban szereplő táblázatok alapján szükséges információkat az alapul szolgáló jelenség tényleges létezésétől függetlenül jelenteni kell, akkor is, ha az adat nulla. Az „NC” kódot kell jelenteni „M” megfigyelési státusszal annak jelzésére, hogy a jelenség nem létezik. A tájékoztató adatok esetében, amennyiben nem lehet tényleges adatokkal, becslésekkel vagy ideiglenes adatokkal szolgálni, az NKB-k „NC” kódot jelentenek „L” megfigyelési státusszal.

1.   táblázat

Elszámolási eszközök

Eltérő jelzés hiányában időszak vége; értékek millió EUR-ban

 

Érték

Gyakoriság

A nem MPI-k által alkalmazott elszámolási eszközök

AZ NKB kötelezettségei

Euróban denominált egynapos betétek

belföldi központi kormányzat

Geo 0

M

egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata

Geo 0

M

külföld (bankok kivételével)

Geo 0

M

Egyéb devizában denominált egynapos betétek

belföldi központi kormányzat

Geo 0

M

egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata

Geo 0

M

külföld (bankok kivételével)

Geo 0

M

Egyéb MPI-k kötelezettségei

Euróban denominált egynapos betétek

belföldi központi kormányzat

Geo 0

M

egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata

Geo 0

M

külföld (bankok kivételével)

Geo 0

M

Egyéb devizában denominált egynapos betétek

belföldi központi kormányzat

Geo 0

M

egyéb euroövezeti tagállam központi kormányzata

Geo 0

M

külföld (bankok kivételével)

Geo 0

M

A hitelintézetek által alkalmazott elszámolási eszközök

Egyéb hitelintézeteknél euróban tartott egynapos betétek

Geo 0

Q

Napközbeni eurohitel a központi banktól (a legutóbbi tartalékolási időszak átlaga)

Geo 0

A

Nem MPI-k által alkalmazott elszámolási eszközök – olyan eszközök vagy eszközkövetelések, amelyeket a nem-MPI-k fizetés céljára felhasználhatnak.

Egynapos betétek – az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. melléklete 2. részében az „Instrumentumkategóriák” alatt található meghatározásnak megfelelően.

Minden számlára kiterjed, függetlenül attól, hogy azok milyen devizanemben vannak denominálva; így az „egyéb devizanemekben denominált egynapos betétek” az „egynapos betétek” alkategóriája.

Egyéb devizákban denominált egynapos betétek – a nem MPI-k által más devizanemekben tartott egynapos betétek értéke.

Hitelintézetek által alkalmazott elszámolási eszközök – olyan eszközök vagy eszközkövetelések, amelyeket a hitelintézetek fizetés céljára felhasználhatnak.

Napközbeni eurohitel a központi banktól (az utolsó tartalékolási időszak átlaga) – a központi bank által a hitelintézeteknek nyújtott és egy banki napnál rövidebb időtartam alatt visszafizetett hitel összértéke. Ez az összes hitelintézetre vonatkoztatott, szimultán és aktuális, napközbeni hiteltúllépési pozíciók napi maximumértékének vagy a napközbeni hitellehetőségek lehívásainak az átlaga. Az átlagban figyelembe kell venni a tartalékolási időszak minden napját, a hétvégét és a munkaszüneti napokat is beleértve.

2.   táblázat

Nem MPI-knek pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények

Időszak vége; eltérő jelzés hiányában eredeti egységek; értékek millió EUR-ban

 

Szám

Érték

Gyakoriság

Központi bank

Irodák száma

Geo 0

A

Egynapos betétek száma (ezer)

Geo 0

A

Hitelintézetek

ebből:

 

 

 

Az adatszolgáltató országban jogszerűen bejegyzett hitelintézetek

Irodák száma

Geo 0

A

Intézmények száma

Geo 0

 

A

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke

Geo 0

Q

Az euroövezeti hitelintézetek fióktelepei

Irodák száma

Geo 0

A

Intézmények száma

Geo 0

 

A

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke

Geo 0

Q

Az euroövezeten kívüli EGT-hitelintézetek fióktelepei

Irodák száma

Geo 0

A

Intézmények száma

Geo 0

 

A

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke

Geo 0

Q

Az EGT-n kívüli hitelintézetek fióktelepei

Irodák száma

Geo 0

A

Intézmények száma

Geo 0

 

A

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke

Geo 0

Q

Elektonikuspénz-intézmények

Intézmények száma

Geo 0

A

Egyéb pénzforgalmi szolgáltatók

Intézmények száma

Geo 0

A

Irodák száma

Geo 0

A

Nem MPI-k egynapos betéteinek száma (ezer)

Geo 0

A

Nem MPI-k egynapos betéteinek értéke

 

Geo 0

Q

Tájékoztató adatok:

 

 

 

Az országban határon átnyúló alapon működő pénzforgalmi intézmények teljes száma

Geo 0

 

A

ebből:

 

 

 

bejegyzett fióktelepen keresztül szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi intézmények száma

 

Geo 0

A

ügynökön keresztül szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi intézmények száma

 

Geo 0

A

fióktelepet létre nem hozó és nem ügynökön keresztül szolgáltatásokat nyújtó pénzforgalmi intézmények száma

 

Geo 0

A

A 2. táblázat az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 1. táblázatát egészíti ki.

Intézmények száma – az adatszolgáltató országban működő, jogilag független intézményeket foglalja magában. Minden egyes intézmény csak egyszer szerepel, függetlenül attól, hány irodája van az országban.

Irodák száma – az üzletviteli helyek száma az adatszolgáltató országban. Minden egyes üzletviteli hely, amely ugyanabban az adatszolgáltató országban található, külön egységként kerül be. Csak azokat az irodákat tartalmazza (méretüktől és működési idejüktől függetlenül), amelyek készpénz nélküli elszámolási és kiegyenlítési pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak, míg a mobil irodákat nem tartalmazza. Az intézmény vállalatközpontja is irodaként kerül figyelembevételre, amennyiben készpénz nélküli elszámolási és kiegyenlítési fizetési szolgáltatásokat nyújt.

Fióktelep – az üzletvitel folytatásának (a vállalatközponttól eltérő) helye, amely az adatszolgáltató országban található, és amelyet egy másik országban jogszerűen bejegyzett hitelintézet hozott létre. Nem rendelkezik jogi személyiséggel, és közvetlenül végzi a hitelintézeti üzletágra jellemző néhány vagy összes tranzakciót. Az adatszolgáltató országban található, valamely másik országban jogszerűen bejegyzett ugyanazon intézmény által létrehozott minden egyes üzletviteli hely egyetlen fióktelepnek minősül. Ezen üzletviteli helyek mindegyike egyedi irodának minősül.

Euroövezeti hitelintézet fióktelepe – az adatszolgáltató országon kívül, de az euroövezeten belül jogszerűen bejegyzett hitelintézet (adatszolgáltató országban található) fióktelepe.

EGT-n kívüli hitelintézet fióktelepe – EGT-n kívüli bank (adatszolgáltató országban található) fióktelepe.

EGT-n belüli (euroövezeten kívüli) hitelintézet fióktelepe – az adatszolgáltató országon kívül és az euroövezeten kívül, valamely EGT-országban jogszerűen bejegyzett hitelintézet (adatszolgáltató országban található) fióktelepe.

Az országban határon átnyúló alapon működő pénzforgalmi intézmények – az adatszolgáltató országon kívül található, azonban bejegyzett fióktelepen, ügynökön vagy távoli hozzáférésen keresztül az adatszolgáltató országban működő pénzforgalmi intézmények.

3.   táblázat

Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek

Az időszakban összesen; műveletek száma millióban; műveletek értéke millió EUR-ban; éves gyakoriság

 

Küldött

Fogadott

Tájékoztató adatok

Műveletek száma

Műveletek értéke

Műveletek száma

Műveletek értéke

Műveletek a fizetési eszköz típusa szerint

Átutalások

 

 

 

 

Elektronikusan kezdeményezett

 

 

 

 

ebből:

 

 

 

 

Egyedi fizetési alapon kezdeményezett

 

 

 

 

ebből:

 

 

 

 

Online banki alapú elektronikus fizetések

Geo 1

Geo 1

Egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlajóváírások

Geo 0

Geo 0

Egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott számlaterhelések

Geo 0

Geo 0

 

 

 

Készpénzátutalások

Geo 3

Geo 3

Geo 2

Geo 2

Távközlési, digitális vagy IT-eszköz útján végrehajtott műveletek

Geo 1

Geo 1

Geo 2

Geo 2

A 3. táblázat az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 4. táblázatát egészíti ki.

Online banki alapú elektronikus fizetések – online banki rendszereken és fizetéskezdeményezési szolgáltatásokon keresztül kezdeményezett műveletek. Az „online banki alapú elektronikus fizetések” tétel nem tartalmazza a fizető fél által csak online banki szolgáltatáson keresztül kezdeményezett, egyidejű online vásárlási művelettel nem járó fizetéseket. Nem tartalmazza továbbá az online benyújtott, egyidejű online vásárlási művelettel nem járó számlákat.

Számlajóváírás egyszerű könyvelési tételként – valamely pénzforgalmi szolgáltató (az elektronikuspénz-kibocsátót is beleértve) által konkrét műveleti megbízás nélkül kezdeményezett és egyszerű könyvelési bejegyzéssel, például jóváírási bejegyzéssel, azaz hagyományos fizetési eszköz használata nélkül az ügyfél számláján végrehajtott jóváírási művelet. E tételhez a következő műveleteket kell jelenteni: a) a bank általi kamatfizetés; b) a bank általi osztalékfizetés; c) valamely hitel összegének az ügyfél folyószámlájára történő folyósítása; és d) egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott, a számlán történő egyéb jóváírások. Ezeket az adatokat a jóváírások nem tartalmazzák.

Számlaterhelések egyszerű könyvelési tétel formájában – valamely pénzforgalmi szolgáltató (az elektronikuspénz-kibocsátót is beleértve) által konkrét műveleti megbízás nélkül kezdeményezett és egyszerű könyvelési bejegyzéssel (terhelési bejegyzéssel), azaz hagyományos fizetési eszköz használata nélkül az ügyfél számláján végrehajtott terhelési műveletek. E tételhez a következő műveleteket kell jelenteni: a) a bank által felszámított kamatok; b) banki díjak levonása; c) pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó adók megfizetése, amennyiben ezek külön műveletet képeznek, azonban az ügyfél által nem kerülnek külön engedélyezésre; d) valamely hitel összegének visszafizetései; és e) egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott, a számlán történő egyéb terhelések. Ezeket az adatokat a közvetlen terhelések nem tartalmazzák.

Készpénzátutalások – a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (40) 4. cikkében foglalt meghatározásnak megfelelően.

Távközlési eszköz, digitális vagy IT-eszköz útján végrehajtott műveletek – a 2007/64/EK irányelv mellékletének 7. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelően.

4.   táblázat

Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek a terminál típusa szerint

Az időszakban összesen; műveletek száma millióban; műveletek értéke millió EUR-ban; éves gyakoriság

Tájékoztató adatok

Műveletek száma

Műveletek értéke

Készpénzelőlegek POS-terminálokon

Geo 1

Geo 1

Pénztári készpénzfelvétel

Geo 1

Geo 1

Pénztári készpénzbefizetés

Geo 1

Geo 1

A 4. táblázat az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 5. táblázatát egészíti ki.

Készpénzelőleg eladási helyen levő (POS) terminálokon – olyan műveletek, amelynek során a kártyatulajdonos készpénzt kap a POS-terminálon keresztül, az árukért és szolgáltatásokért történő fizetési műveletekkel együtt. Ha nem lehetséges a POS-terminálokon történő készpénzelőlegekre vonatkozó adatok megkülönböztetése, ezeket „POS-műveletként” kell jelenteni.

Pénztári (OTC) készpénzbefizetés – a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára formanyomtatvány használatával történő készpénzbefizetés, beleértve azt az esetet is, amikor a kártyát csak a fizető fél azonosítására használják. Ez magában foglalja a pénzforgalmi szolgáltató éjjel-nappali bedobótrezorában a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlán történő jóváírás céljából elhelyezett készpénzt is. Ezek a műveletek nem jelentenek szűkebb értelemben vett fizetést, mivel csak készpénzről számlapénzre történő átváltást valósítanak meg.

Pénztári készpénzfelvétel – a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számláról formanyomtatvány használatával történő készpénzfelvétel, beleértve azt az esetet is, amikor a kártyát csak a kedvezményezett azonosítására használják. Ezek a műveletek nem jelentenek szűkebb értelemben vett fizetést, mivel csak számlapénzről készpénzre történő átváltást valósítanak meg.

5.   táblázat

Részvétel az egyes fizetési rendszerekben: TARGET2

Az időszak vége, eredeti egységek; éves gyakoriság

 

Szám

TARGET2-tagrendszer

Résztvevők száma

Geo 1

Közvetlen résztvevők

Geo 1

Hitelintézetek

Geo 1

Központi bank

Geo 1

Egyéb közvetlen résztvevők

Geo 1

Közigazgatás

Geo 1

Elszámolási és kiegyenlítési szervezetek

Geo 1

Egyéb pénzügyi intézmények

Geo 1

Egyéb

Geo 1

Közvetett résztvevők

Geo 1


6.   táblázat

Az egyes fizetési rendszerek által feldolgozott fizetések: TARGET2

Az időszakban összesen; műveletek száma millióban; műveletek értéke millió EUR-ban; éves gyakoriság

 

Küldött

Műveletek száma

Műveletek értéke

TARGET2-tagrendszer

Átutalások és közvetlen terhelések

Geo 1

Geo 1

Azonos TARGET2-tagrendszeren belül

Geo 0

Geo 0

Másik TARGET2-tagrendszerbe

Geo 2

Geo 2

Euroövezeti TARGET2-tagrendszernek

Geo 2

Geo 2

Euroövezeten kívüli TARGET2-tagrendszernek

Geo 2

Geo 2

Koncentrációs ráta

Geo 1

Geo 1

TARGET2-tagrendszer – az EKB/2012/27 iránymutatás (41) 2. cikkében foglalt meghatározásnak megfelelően.

A TARGET2 tekintetében a „határon átnyúló” meghatározása a tag, és nem a résztvevő helyén alapul, más fizetési rendszerekhez hasonlóan.

Az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 6. és 7. táblázatát a TARGET2-n kívüli egyéb fizetési rendszerek tekintetében kell jelenteni. Az NKB-knak különbséget kell tenniük a nagyértékű fizetési rendszerek és a kisértékű fizetési rendszerek között:

Nagyértékű fizetési rendszer – a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (42) 2. cikkében foglalt meghatározásnak megfelelően.

Kisértékű fizetési rendszer – a 260/2012/EU rendelet 2. cikkében foglalt meghatározásnak megfelelően.

7.   táblázat

A pénzforgalmi szolgáltatók tevékenységei a pénzforgalmi szolgáltatás típusa szerint

Az időszakban összesen; küldött műveletek száma millióban; küldött műveletek értéke millió EUR-ban; éves gyakoriság

 

Tájékoztató adat

Pénztári készpénzbefizetés

Tájékoztató adat

Pénztári készpénzfelvétel

Közvetlen terhelések

Kártyával való fizetések

Átutalások

Tájékoztató adat

Készpénzátutalás

Tájékoztató adat Távközlési, digitális vagy IT-útján végrehajtott művelet

Szám

Érték

Szám

Érték

Szám

Érték

Szám

Érték

Szám

Érték

Szám

Érték

Szám

Érték

Hitelintézetek

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Elektonikuspénz-intézmények

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Postai zsíróintézmények

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Pénzforgalmi intézmények

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Hatóságok: a) EKB és NKB-k; és b) tagállamok vagy helyi hatóságok

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Geo 1

Közvetlen terhelések – az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) II. mellékletében foglalt meghatározásnak megfelelően.

Kártyával való fizetések – a 2007/64/EK irányelv mellékletének 3. és 4. pontjának második francia bekezdésében meghatározott fizetési műveletek.

Átutalások – az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) II. mellékletében foglalt meghatározásnak megfelelően.

A szükséges földrajzi bontás az 1409/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) rögzített elnevezési szabályokat követi, nevezetesen:

8.   táblázat

Földrajzi bontás

Geo 0

Geo 1

Geo 2

Geo 3

Geo 4

Belföldi

Belföldi és határokon átnyúló összesen

Határokon átnyúló

Belföldi

Belföldi

Országonkénti lebontás az Unió összes országára

Külföld

Határokon átnyúló

2. szakasz:   Eltérések

Az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 4. cikke rögzíti a feltételeket, amelyek mellett az NKB-k eltéréseket engedélyezhetnek az adatszolgáltatók számára. Így különösen a (2) bekezdés rögzíti, hogy az NKB-k csak akkor engedélyezhetnek eltéréseket az adatszolgáltatóknak, ha ezek az adatszolgáltatók nemzeti szinten nem járulnak hozzá a pénzforgalmi szolgáltatások minden egyes típusa tekintetében a fizetési műveletek statisztikailag jelentős lefedettségéhez.

A statisztikailag jelentős lefedettség a pénzforgalmi szolgáltatások minden egyes típusa tekintetében a fizetési műveletek értékének 95 %-ában kerül meghatározásra.

Eltérések engedélyezése esetén az NKB-knek extrapolálniuk kell az EKB-nak jelentendő adatokat.

3. szakasz:   Átmeneti rendelkezések

Történeti adatok

Az adatok összehasonlíthatóságának növelése érdekében az NKB-knek az 1409/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) és az ezen iránymutatásban szereplő valamennyi tétel tekintetében a legnagyobb gondosság elve alapján történeti adatokat kell jelenteniük a 2013-as referencia-időszakra vonatkozóan. Az NKB-k döntenek arról, hogyan tehetnek eleget e követelménynek a legmegfelelőbb módon, adott esetben becslések útján. A korábbi EKB/2007/9 iránymutatással összefüggésben még nem jelentett sorozatok esetében, ahol tényleges adatok nem állnak rendelkezésre, az NKB-k jelenthetik az adatokat rendelkezésre nem állóként („NC” sorozat „L” megfigyelési státusszal) (43).

A 2014-es referencia-időszakra vonatkozó adatok – az ezen iránymutatásban szereplő táblázatok

Az ezen iránymutatásban szereplő táblázatokban meghatározott követelmények kapcsán az NKB-k jelenthetik a 2014-es referencia-időszakra vonatkozó adatokat a legnagyobb gondosság elve alapján, ugyanazon szabályokkal összhangban, mint amelyek a történeti adatokra vonatkozóan rögzítésre kerültek (lásd fent).

A 2014-es referencia-időszakra vonatkozó adatok – az 1409/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) szereplő táblázatok

Mivel az 1409/2013/EU rendeletben (EKB/2013/43) meghatározott követelmények éves gyakoriságúak, az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy minden egyes adatsorhoz egyetlen, az egész évre vonatkozó adatot szolgáltassanak (adott esetben 2014 első és második félévének aggregálásával). A 2014 első félévére vonatkozó adatok tekintetében az NKB-k döntenek arról, hogyan tehetnek eleget e követelménynek a legmegfelelőbb módon. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre, az NKB-k szolgálhatnak becslésekkel.

Amennyiben az átmeneti rendelkezésekkel összhangban becsléseket szolgáltatnak, a módszertant az egyes NKB-knak kell meghatározniuk, az ország jellemzőitől függően. Az NKB-knak magyarázó megjegyzésekkel kell szolgálniuk a követett megközelítés indokolása érdekében.

17.   RÉSZ

A befektetési alapok eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák

A statisztikai jelentéseknek ezen iránymutatás összes táblázatának minden cellájában adatokat kell tartalmazniuk, még akkor is, ha értékük zérus, hiányzik, vagy a jelenség nem létezik.

1.   táblázat

Negyedévente szolgáltatandó adatok: állományok és folyamatok miatti kiigazítások

 

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k - Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k - Összesen

Összesen

 

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

 

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

 

Nem részt vevő tagállamok

USA

Japán

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129)

 

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129)

 

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

Betét- és hitelkövetelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből felhalmozott kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2e.

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2x.

Devizák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2t.

Összes deviza

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdei részvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

Befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(2+3+4)a ebből kölcsönbe adott vagy visszavásárlási megállapodás keretében értékesített értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5

Pénzügyi derivatívák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6

Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből betét- és hitelkövetelések felhalmozott kamatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8

Kapott hitelek és betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9

Befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10

Pénzügyi derivatívák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből kapott betétek és hitelek felhalmozott kamatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2.   táblázat

Havonta szolgáltatandó adatok: állományok, folyamatok miatti kiigazítások, tranzakciók

 

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

Összesen

Összesen

 

MPI-k

Nem MPI-k

 

MPI-k

Nem MPI-k

ESZKÖZÖK

1

Betét- és hitelkövetelések

 

 

 

 

 

 

 

 

2

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

2e.

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

2x.

Devizák

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

3

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

4

Befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

5

Pénzügyi derivatívák

 

 

 

 

 

 

 

 

6

Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket)

 

 

 

 

 

 

 

 

7

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK

8

Kapott hitelek és betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

9

Befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

#

9.1

Befektetési jegyek/egységek értékesítése

 

 

 

 

 

 

 

 

9.2

Befektetési jegyek/egységek visszaváltása

 

 

 

 

 

 

 

 

10

Pénzügyi derivatívák

 

 

 

 

 

 

 

 

11

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

 

#

Az adatszolgáltatók által az NKB-k részére havonta jelentendő minimumadatok

18.   RÉSZ

A PKV-k eszközeiről és forrásairól szóló statisztikák

1.   táblázat

Állományok és pénzügyi tranzakciók

Negyedévente szolgáltatandó adatok

 

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

D.

Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k - Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k - Összesen

 

Bankok

Nem bankok

 

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

 

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

 

ebből PKV-k

 

ebből PKV-k

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

Betétek és hitelkövetelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

ANC

 

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

ANC

ANC

ANC

1 éven túli

 

ANC

 

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

ANC

ANC

ANC

2

Értékpapírosított hitelek

 

ANC

 

ANC

 

ANC

ANC

 

ANC

ANC

ANC

 

ANC

 

ANC

 

ANC

ANC

 

ANC

ANC

ANC

ANC

 

 

 

2a

euroövezeti MPI mint kezdeményező

 

ANC

 

ANC/MFI

 

ANC/MFI

ANC/MFI

 

ANC/MFI

 

ANC/MFI

 

ANC

 

ANC/MFI

 

ANC/MFI

ANC/MFI

 

ANC/MFI

 

ANC/MFI

ANC/MFI

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC/MFI

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC/MFI

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC/MFI

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC/MFI

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC/MFI

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC/MFI

 

 

 

 

 

2b

euroövezeti kormányzat mint kezdeményező

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

2c

euroövezeti EPK, nem pénzpiaci befektetési alap, valamint biztosító és nyugdíjpénztár mint kezdeményező

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

2d

euroövezeti nem pénzügyi vállalat mint kezdeményező

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

2e

nem euroövezeti kezdeményező

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

3

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

NON-ANC

NON-ANC

 

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

 

NON-ANC

NON-ANC

 

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

NON-ANC

NON-ANC

 

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

 

NON-ANC

NON-ANC

 

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

2 éven túli

 

NON-ANC

NON-ANC

 

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

 

NON-ANC

NON-ANC

 

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

4

Egyéb értékpapírosított eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

4a

ebből euroövezeti kormányzat mint kezdeményező

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

4b

ebből euroövezeti nem pénzügyi vállalat mint kezdeményező

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

5

Tulajdoni részesedések és befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NON-ANC

 

 

 

 

 

 

NON-ANC

6

Pénzügyi derivatívák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

7

Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NON-ANC

8

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NON-ANC

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9

Kapott hitelek és betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

 

 

ANC

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

 

 

 

 

 

 

ANC

10

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

11

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

12

Pénzügyi derivatívák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ANC

13

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NON-ANC

13a

ebből a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok felhalmozott kamatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NON-ANC

ANC: Horgonyszerepet betöltő adatsorok (anchor series)

NON-ANC: Horgonyszerepet nem betöltő adatsorok (non-anchor series)

ANC/MFI: Horgonyszerepet betöltő adatsorok, amelyeket részben le lehet vezetni az EKB/2013/33 rendelet útján közvetlenül az MPI-ktől gyűjtött adatokból, amennyiben euroövezeti MPI-k járnak el a a hitelek gondozóiként.


2.   táblázat

Leírások/leértékelések

Negyedévente szolgáltatandó adatok

 

D.

Összesen

ESZKÖZÖK

2

Értékpapírosított hitelek

NON-ANC


3.   táblázat

Euroövezeti MPI-k által kezdeményezett és gondozott hitelek: Az NKB-k között kicserélendő adatok  (*****************)

Negyedévente szolgáltatandó adatok

MÉRLEGTÉTELEK

Eszközök

A.

Belföldi

B.

Belföldön kívüli euroövezeti

C.

Külföld

 

Kormányzat (S. 13)

Egyéb rezidens szektorok

 

Kormányzat (S. 13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók + nyugdíjpénztárak (S.128+S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Értékpapírosított hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C euroövezeti országban található PKV-k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.   RÉSZ

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek tevékenységi kör szerinti részletezése

Az NKB-k az I. sablonnak megfelelően jelentik az egyes szakaszokra vonatkozó adatokat, illetve, ha nem állnak rendelkezésekre adatok az egyes szakaszok vonatkozásában, a II. sablonnak megfelelően.

Az NKB-k külön állományadatokat jelentenek (ha azok rendelkezésre állnak) a belföldi nem pénzügyi vállalatoknak és a más euroövezeti tagállamok nem pénzügyi vállalatainak nyújtott hitelek tekintetében. Minden adatot millió EUR-ban kell jelenteni.

I. sablon

II. sablon

1

A.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1

A.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

2

B.

Bányászat és kőfejtés

2

B.

Bányászat és kőfejtés

3

C.

Feldolgozóipar

3

C.

Feldolgozóipar

4

D.

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás

4

D.

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás

+

E.

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés

5

E.

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés

6

F.

Építőipar

5

F.

Építőipar

7

G.

Nagy- és kiskereskedelem. Gépjármű, motorkerékpár javítása

6

G.

Nagy- és kiskereskedelem. Gépjármű, motorkerékpár javítása

8

I.

Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

7

I.

Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

9

H.

Szállítás és raktározás

8

H.

Szállítás és raktározás

+

J.

Információ és kommunikáció

10

J.

Információ és kommunikáció

11

L.

Ingatlanügyletek

9

L.

Ingatlanügyletek

+

M.

Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység

+

N.

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

12

M.

Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység

13

N.

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

14

A nem pénzügyi vállalatok vonatkozásában jelentős minden más szektor

10

A nem pénzügyi vállalatok vonatkozásában jelentős minden más szektor

Megjegyzés: A betűk a megfelelő NACE Rev.2 besorolásra utalnak.

20.   RÉSZ

Az MPI-hitelkeretekre vonatkozó statisztikák

táblázat

Az MPI-hitelkeretekre vonatkozó statisztikák (állományok és átsorolási kiigazítások)

MÉRLEG TÉTELEK

A.

Belföldi

B.

Egyéb részt vevő tagállamok

C.

Külföld

D.

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

 

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

 

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) (f)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) Összesen

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) (f)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) Összesen

 

ebből: CCP (4)

 

ebből: CCP (4)

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

Mérlegen kívüli tételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelkeretek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21.   RÉSZ

A központi szerződő felek eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák

táblázat

A központi szerződő felek eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák (állományok és átsorolási kiigazítások)

Negyedéves adatok

MÉRLEG TÉTELEK

A.

Euroövezeti rezidensek

B.

Külföld

C.

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k

 

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127) (f)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) Összesen

Központi kormányzat

Egyéb kormányzat

 

ebből: CCP (4)

ESZKÖZÖK

1

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: fordított repoügyletek, amelyek olyan háromoldalú repoügyletből erednek, ahol euroövezeti MPI a hitelező

R

R

R

 

 

R

 

 

 

 

R

 

ebből: háromoldalú repoügyletből eredő fordított repoügyletektől eltérő

NR

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK

3

Betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: repoügyletek, amelyek olyan háromoldalú repoügyletből erednek, ahol euroövezeti MPI a hitelfelvevő

R

R

R

 

 

R

 

 

 

 

R

 

ebből: háromoldalú repoügyletből eredő repoügyletektől eltérő

NR

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

22.   RÉSZ

Nyugdíjpénztár-statisztikák

táblázat

Táblázat Nyugdíjpénztár-statisztikák (állományok és tranzakciók)

Eszközök Nyugdíjpénztárak

 

Összesen

Összesen

Belföldi

Nem rezidensek

Belföldi összesen

MPI-k (S.121+S.122+ S.123)

Nem MPI-k

Nem rezidensek összesen

A monetáris unió egyéb tagállamai

Külföld

Nem-MPI-k összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

A monetáris unió egyéb tagállamai összesen

MPI-k (S.121+S.122+ S.123)

Nem MPI-k

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások (S.14)

Nem-MPI-k összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások (S.14)

Pénzügyi eszközök összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származtatott pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Részvények és egyéb részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tőzsdei részvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem tőzsdei részvények és egyéb részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsönös befektetési alapok befektetési jegyei/egységei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: pénzpiaci alap befektetési jegyei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: nem-PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem-életbiztosítási technikai tartalékok (AF.61)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb követelések/tartozások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem pénzügyi eszközök összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szolgáltatandó sorozat


Források Nyugdíjpénztárak

 

Összesen

Összesen

Belföldi

Nem rezidensek

Belföldi összesen

MPI-k (S.121+S.122+S.123)

Nem MPI-k

Nem rezidensek összesen

A monetáris unió egyéb tagállamai

Külföld

Nem MPI-k összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

A monetáris unió egyéb tagállamai összesen

MPI-k (S.121+S.122+S.123)

Nem MPI-k

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások (S.14)

Nem MPI-k összesen

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

EPK-k (S.125+S.126+S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások (S.14)

Források összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem részvény értékpapírok a származtatott pénzügyi eszközök kivételével

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Származtatott pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kapott hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Részvények és egyéb részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tőzsdei részvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem tőzsdei részvények és egyéb részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítási, nyugdíj- és szabványosítottgarancia-rendszerek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyugdíjjogosultságok (AF.63), Nyugdíjpénztárak követelései a nyugdíjkezelővel szemben (AF:64) és Nem nyugdíjjellegű ellátásokra való jogosultságok (AF.65)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: Befizetésekkel meghatározott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: Szolgáltatással meghatározott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: Hibrid rendszerek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem-életbiztosítási technikai tartalékok (AF.61)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb követelések/tartozások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szolgáltatandó sorozat


(1)  Az Európai Központi Bank 1998. december 1-i 2819/98/EK rendelete a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről (EKB/1998/16) (HL L 356., 1998.12.30., 7. o.).

(*)  Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az átsorolási kiigazításokat; az átértékelési kiigazításokat csak a # jellel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni.

(2)  Központi szerződő felek.

(3)  Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozások/társas vállalkozások.

(4)  A tétel nem vonatkozik az NKB mérlegre.

(5)  A tétel csak az NKB mérleg tekintetében releváns.

(**)  Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az átsorolási kiigazításokat; az átértékelési kiigazításokat csak a # jellel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni.

(***)  A leírások/leértékelések miatti kiigazítások csak a 2. rész tekintetében alkalmazandók; az átsorolási kiigazítások mindvégig alkalmazandók.

(****)  Az NKB-k kiterjeszthetik az e tétel általi lefedettséget az egyébként átruházott és az MPI mérlegből kivezetett hitelekre, amelyek tekintetében az MPI hitelgondozóként jár el, az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet I. mellékletének 5. táblázatában alkalmazott gyakorlattal összhangban.

(*****)  Az átsorolási kiigazítások csak a 2. és 3. rész tekintetében alkalmazandók; a leírások/leértékelések miatti kiigazítások végig alkalmazandók.

(6)  Az NKB-k kiterjeszthetik az e tétel általi lefedettséget az egyébként átruházott és az MPI mérlegből kivezetett hitelekre, amelyek tekintetében az MPI hitelgondozóként jár el, az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet I. mellékletének 5. táblázatában alkalmazott gyakorlattal összhangban.

(7)  Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozások/társas vállalkozások.

(8)  Az NKB-k az MPI-k által a mérlegből kivezetett hitelekre vonatkozó, rendelkezésre álló azon adatokat jelentik, amelyek nem szerepelnek az 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet I. mellékletének 5. táblázata alapján szolgáltatott adatok között.

(9)  Jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozások/társas vállalkozások.

(******)  Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az átsorolási kiigazításokat; az átértékelési kiigazításokat, amennyiben jelentősek, csak a # jelzéssel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni.

(*******)  Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az állományokat; az átsorolási kiigazításokat csak a # jelzéssel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni. A kereszttel (†) jelölt cellák alacsony prioritású tájékoztató adatokat mutatnak.

(10)  Az euro bevezetése után állományban maradó, a korábbi nemzeti fizetőeszközben denominált bankjegyek és érmék. Az adatokat legalább a bővítést követő 12 hónapig jelenteni kell.

(11)  Az NKB-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat csak akkor kell jelenteni, ha a jelenség alkalmazandó.

(12)  Az eurorendszerrel szembeni nettó pozíciók, amelyek a következőkből erednek: a) az EKB által kibocsátott eurobankjegyek szétosztása (a teljes kibocsátás 8 %-a); és b) a tőkerészesedési mechanizmus alkalmazása. Az egyes NKB-k és az EKB nettó tartozik vagy követel pozícióját a mérlegnek akár az eszköz-, akár a forrásoldalára a jel szerint kell leosztani, azaz az eurorendszerrel szembeni pozitív nettó pozíciónak a mérleg eszközoldalán kell megjelennie, a negatív nettó pozíciónak pedig a forrásoldalán.

(********)  Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az állományokat; az átsorolási és az átértékelési kiigazításokat csak a # jelzéssel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni. A kereszttel (†) jelölt rovatok alacsony prioritású tájékoztató adatokat mutatnak.

(13)  Ezek a tételek az értékpapírosított, de az alkalmazandó számviteli standardok értelmében az MPI mérlegből ki nem vezetett hiteleket ellentételező kötelezettségeket mutatják.

(14)  Az EKB és az NKB közötti megállapodás alapján ezen információk NKB-k általi jelentése nem kötelező, amennyiben az EKB alternatív adatforrásokat használ.

(15)  Ezek a tételek a hitelekre, értékpapírokra és más eszközökre képzett különleges és általános céltartalékokra (például az értékvesztésekre és a hitelveszteségekre képzett tartalékok) utalnak, amelyeket a számviteli szabályokkal összhangban a „tőke és tartalékok” és/vagy az „egyéb kötelezettségek” alá sorolnak. E tartalékokat csak annyiban kell tükrözni, amennyiben azokat nem nettósítják abból az eszközcsoportból, amelyre a statisztikai mérlegben utalnak.

(*********)  Az e táblázatban szereplő bizonyos követelmények adott esetben nem vonatkoznak az NKB-k/EKB mérlegeire, ezért azokat csak az egyéb MPI-k tekintetében kell jelenteni. Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az állományokat; az átsorolási és az átértékelési kiigazításokat csak a # jelzéssel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni.

(**********)  EPK-k: az EPK-k ebben a táblázatban az egyéb pénzügyi közvetítőkre utal, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127); bizt.: biztosítók (S.128); nyugdíjp.: nyugdíjpénztárak (S.129); nem pénzü. váll.: nem pénzügyi vállalatok (S.11).

(16)  Az MPI mérlegstatisztikák összeállításának kerete nem határoz meg a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott és a tartott értékpapírok felhalmozódott kamatainak nyilvántartására vonatkozó szabályt. Az NKB-knak e kamatokat a nemzeti gyakorlatokkal összhangban a megfelelő eszközkategórián belül vagy az egyéb eszközök/egyéb források alatt kell jelenteniük.

(17)  Az MPI-k háztartásokkal szemben fennálló, a munkavállalók részére nyújtandó nyugdíjra vonatkozó technikai előírásokban testet öltő kötelezettsége. Ez tipikusan azokra a munkavállalói nyugdíjpénztárakra vonatkozik, amelyeket nem adtak független külső intézmény kezelésébe.

(18)  Ezek a rovatok csak akkor alkalmazandók, amennyiben a tételeket az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) követelményeivel összhangban nem a megfelelő kategóriákon belül jelentik (például értékpapír-kölcsönzési tevékenység, rövid értékpapír-pozíciók, saját részvények), hanem az egyéb eszközökön/egyéb forrásokon belül. Ezek a kiegészítő altételek lehetővé teszik az EKB számára a monetáris unió pénzügyi számláira vonatkozó adatok szükség szerinti korrekcióját. Az EKB részére jelenteni kell az ezen tételek tartalmát pontosító magyarázó információkat, ha rendelkezésre állnak.

(19)  A bruttó biztosítási díjak MPI-k által fizetett része, amelyet a következő elszámolási időszakra el kell különíteni, az MPI-k fennálló követeléseivel együtt.

(20)  A két évet maghaladó előre meghatározott lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szintén magukban foglalják a tartalékképzésre kötelezett egyéb hitelintézetek, az EKB, vagy a részt vevő tagállamok NKB-i által tartott értékpapírok összegeit.

(21)  E mutató vonatkozásában az S. 128 a megfelelő ESA 2010 szektor.

(22)  E mutató esetében a számlák európai rendszerének (a továbbiakban ESA 2010) megfelelő szektora az S.129.

(***********)  Nem kötelező tételek, amelyeket akkor kell jelenteni, ha az adatok rendelkezésre állnak.

(************)  Nem kötelező tételek, amelyeket akkor kell jelenteni, ha az adatok rendelkezésre állnak.

(*************)  Nem kötelező tételek, amelyeket akkor kell jelenteni, ha az adatok rendelkezésre állnak.

(23)  Ez a tétel tartalmazza az NKB-k euróban denominált követeléseit, amelyek egyenértékűek az NKB-k EKB részére történő devizatartalék-átutalásaival.

(24)  Az MPI-k mérlegében sem az eszköz-, sem a forrásoldalon nem kell különbséget tenni a betétek és hitelek között. Ehelyett az MPI-knél elhelyezett/MPI-knek kölcsönzött minden, nem forgatható tőkét (= forrás) „betétnek”, az MPI-k által elhelyezett/kikölcsönzött minden pénzeszközt (= eszköz) pedig „hitelnek” kell tekinteni. Az ESA 2010 ezzel szemben a tranzakció kezdeményezője alapján állapítja meg a különbséget. Ha a hitel felvevője kezdeményez, akkor a pénzügyi tranzakciót hitelnek kell tekinteni. Ha a hitelnyújtó kezdeményez, akkor a tranzakciót betétnek kell tekinteni.

(**************)  Az „egyéb devizában” minden más devizanemre utal, ideértve a nem euroövezeti tagállamok nemzeti fizetőeszközeit.

(***************)  A nem részvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a „nem részvény értékpapírok, a pénzügyi derivatívák kivételével”-re utal.

(****************)  A tőzsdei részvények a „tőzsdei részvények, a befektetési alapok és pénzpiaci alapok jegyeinek/egységeinek kivételével”-re utal.

(25)  ESA 95 F.33 kategória.

(26)  ESA 95 F.511 kategória.

(27)  Az NKB-k az A csoportot jelentik, a Nemzetközi Fizetések Bankja pedig a B csoportot.

(28)  ESA 95 F.511 kategória.

(29)  Nem számít pénzügyi tranzakciónak; lásd az ESA 95 5.93. és 6.56. bekezdését és e rész 4. szakaszának b) pontját.

(30)  A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció; nem tartozik ebbe a statisztikába.

(31)  Két pénzügyi tranzakciónak kell tekinteni; lásd az ESA 95 5.62. és 6.54. bekezdését és e rész 4. szakasza a) pontjának ii. alpontját.

(32)  A másodlagos piacokon folytatott, tulajdonosváltozással járó tranzakció; nem tartozik ebbe a statisztikába.

(33)  1999. január 1. óta a belföldi rezidensek által euróban kibocsátott értékpapírok tekintetében (az A. csoport egyik része) nincs szükség árfolyam-értékelésre, a belföldi rezidensek által euróban/kapcsolódó nemzeti valutában kibocsátott értékpapírokat (az A. csoport másik része) pedig az 1998. december 31-i visszavonhatatlan árfolyamon kell átszámítani euróra.

(34)  Lásd az ESA 95 6.58 bekezdését.

(35)  Az Európai Központi Bank 63/2002/EK rendelete (2001. december 20.) a monetáris-pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/2000/18) (HL L 10., 2002.1.12., 24. o.).

(36)  Az Európai Központi Bank 290/2009/EK rendelete (2009. március 31.) a monetáris-pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet módosításáról (EKB/2009/7) (HL L 94., 2009.4.8., 75. o.).

(37)  vagyis a rétegen belüli varianciák összegének, amely Image -ként kerül meghatározásra, lényegesen alacsonyabbnak kell lennie, mint az adatszolgáltatói kör teljes varianciájának, amely Formula-ként kerül meghatározásra, ahol a h az egyes rétegeket, az xi az i intézményre vonatkozó kamatlábat, Formula a h réteg kamatlábainak egyszerű átlagát, az n a mintát alkotó intézmények teljes számát, és Formula a mintát alkotó összes intézmény kamatlábának egyszerű átlagát jelenti.

(38)  Az NKB-k a 90 %-os megbízhatósági szinten mért 10 bázispontos abszolút mértéket közvetlenül átválthatják a becslőfüggvény elfogadható legnagyobb eltérési együtthatójában kifejezett relatív mértékre.

(39)  Megjegyzendő, hogy az EBK „Quality measures in non- random sampling” (Minőségi intézkedések a nem véletlenszerű mintavételben) című statisztikai dokumentumában (elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu) található 1. és 2. táblázat kiemeli az egyes országokban alkalmazott, az első és a harmadik kvartilisre vonatkozó becslőfüggvény szintetikus MAE eredményeit.

(40)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

(41)  EKB/2012/27 iránymutatás (2012. december 5.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).

(42)  Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).

(43)  Az ezen iránymutatásban szereplő kötelező tételek tekintetében az EKB/2007/9 iránymutatás már meghatározta az összes követelményt, az 1. táblázatban szereplő „napközbeni eurohitel a központi banktól” és a 2. táblázatban szereplő „elektronikuspénz-intézmények” tételekhez kapcsolódó követelmények (ezek az EKB/2007/9 iránymutatásban tájékoztató adatok voltak), valamint a 7. táblázatban szereplő kötelező követelmények kivételével.

(*****************)  Állományok, és amennyiben az adatszolgáltatási időszakban releváns, átsorolási kiigazítások és leírások/leértékelések is.


III. MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS ADATTOVÁBBÍTÁS

1.   RÉSZ

Bevezetés

Az Európai Központi Bank (EKB) egyedi adatcsere-megállapodásokat kötött a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) nemzeti központi bankjaival (NKB-k), a csatlakozó országok NKB-ival és egyes uniós nemzeti statisztikai intézetekkel (NSI-k). Az adatcseréhez szabványosított platformfüggetlen üzeneteket (SDMX (1)) alkalmaznak, beleértve az adatokat (numerikus értékek) és/vagy az attribútumokat (az adatcsere tárgyát képező adatokat magyarázó metaadatok).

A statisztikai üzenetek cseréje érdekében az adatokat pontos adatszerkezeti meghatározások (data structure definitions, DSD-k) (2) szerint kell strukturálni, amelyek mellékelt statisztikai fogalmai és kódlistái lehetővé teszik a tartalmuk megfelelő és egyértelmű meghatározását. Az adatszerkezeti meghatározások, a társított fogalmak és a kódlisták együttesét strukturális meghatározásoknak nevezik.

Az EKB strukturális meghatározásai megadják az EKB által kidolgozott és SDMX statisztikai adatcseréjében alkalmazott adatszerkezeti meghatározások, társított fogalmak és kódlisták felsorolását. Az EKB strukturális meghatározásai az Európai Bizottság CIRCABC honlapján (3) találhatók, és az elektronikus adatcsere (EDI) és a statisztika érdekcsoport tagjai (beleértve a statisztikai információkezelés munkacsoport – WGSIM – tagjait is) számára hozzáférhetők. Az NKB-k általában tartanak helyi példányokat. Amennyiben nem ez a helyzet, az NKB érintett üzleti területének fel kell vennie a kapcsolatot WGSIM-tagjával.

Ez a melléklet részletesen meghatározza az euroövezeti NKB-k és az EKB közötti adatcsere jellemzőit a monetáris és pénzügyi statisztika tekintetében. A 2. rész felsorolja a KBER által használt EKB adatszerkezeti meghatározásokat és a kapcsolódó adatkészleteket. Ezt követően a 3. rész bemutatja az adatszerkezeti meghatározásokat, ideértve a kulcssorozatokat kitevő egyedi dimenziókat, a kulcssorozatok formátumát és azokat a kódlistákat, amelyekből a kulcssorozatok kódértékeiket veszik. A 4. rész mutatja be a kulcssorozatok és attribútumaik közötti kapcsolatot és meghatározza, hogy mely partnerek felelősek azok karbantartásáért.

2.   RÉSZ

Adatszerkezeti meghatározások és adatkészletek

1.

Az adatcserében részt vevő SDMX üzenetekben a statisztikai fogalmak vagy dimenziókként (az idősorokat azonosító „kulcsokat” alkotva) vagy attribútumként (az adatról információt szolgáltatva) szerepelnek. A kódolt dimenziók és attribútumok értéküket előre meghatározott kódlistából veszik. Az adatszerkezeti meghatározások határozzák meg a kicserélt kulcssorozatok szerkezetét a fogalmak és a kapcsolódó kódlisták tekintetében. Ezen kívül meghatározzák azoknak a releváns attribútumokkal való kapcsolatát. Ugyanaz a szerkezet használható több adatszolgáltatásra is, amelyeket az adatkészlet-információk különböztetnek meg.

2.

A monetáris és pénzügyi statisztika összefüggéseiben az EKB kilenc adatszerkezeti meghatározást határozott meg, amelyeket jelenleg a KBER-rel és egyéb nemzetközi szervezetekkel folytatott adatcsere során használnak. Ezen adatszerkezeti meghatározások többsége esetében az e szerkezetet használó egy adatkészlet kerül kicserélésre, így az adatszerkezeti meghatározás azonosítója és az SDMX-üzenetekben használt kapcsolódó adatkészlet-azonosító (data set identifier, DSI) megegyezik. Az adatkezeléssel, a határidőkkel és a felelősséggel összefüggő okokból az „ECB_BSI1” adatszerkezeti meghatározás mintájára két különböző adatkészletet határoztak meg és különböztetnek meg az adatkészlet-azonosítók szintjén. Az alábbi adatáramlás-jellemzők vannak használatban:

mérlegtételek (BSI), az adatszerkezeti meghatározás azonosítója és DSI: „ECB_BSI1”,

mérlegtételek a kék könyvvel összefüggésben (BSP), DSD-azonosító: „ECB_BSI1” és DSI: „ECB_BSP”,

banki strukturális pénzügyi mutatók (SSI), DSD-azonosító és DSI: „ECB_SSI1”,

banki strukturális pénzügyi mutatók a kék könyvvel összefüggésben (SSP), DSD-azonosító: „ECB_SS1” és DSI: „ECB_SSP”,

MPI-k által alkalmazott kamatlábak (MIR), DSD-azonosító és DSI: „ECB_MIR1”,

egyéb pénzügyi közvetítők (OFI), DSD-azonosító és DSI: „ECB_OFI1”,

értékpapír kibocsátás (SEC), DSD-azonosító és DSI: „ECB_SEC1”,

fizetési és elszámolási rendszerek (PSS), DSD-azonosító és DSI: „ECB_PSS1”,

befektetési alapok (IVF), DSD-azonosító és DSI: „ECB_IVF1”,

pénzügyi közvetítő vállalatok (FVC), DSD-azonosító és DSI: „ECB_FVC1”,

konszolidált banki adatok (CBD), DSD-azonosító és DSI: „ECB_CBD1”,

nemzetközi konszolidált bankstatisztika (CBS), DSD-azonosító és DSI: „BIS_CBS”.

3.

A DSI „ECB_BSI1”-t az alábbiakkal kapcsolatos adatok kulcssorozatának meghatározására használják:

MPI mérlegstatisztika,

elektronikus pénz,

hitelintézetek mérlegstatisztikája,

PPA mérlegstatisztika,

a központi kormányzatnál elhelyezett betétek, a központi kormányzat készpénz- és értékpapír-állománya,

tájékoztató adatok,

az NKB-k által az Nemzetközi Valutaalap részére az EKB közvetítő szolgáltatásai alkalmazásával jelentendő kiegészítő mérlegtétel-adatok,

értékpapírosított és harmadik felek számára értékesített MPI hitelek,

tartalékalap-statisztikák,

makroarány,

nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek tevékenységi kör szerinti bontásban,

hitelkeretek.

3.   RÉSZ

Dimenziók

Az alábbi táblázat határozza meg a 2. részben felsorolt monetáris és pénzügyi statisztikák kulcssorozatait alkotó dimenziókat, azok formátumát és a kódlistákat, amelyekből azok értéküket veszik.

 

 

Adatszerkezeti meghatározás (DSD)

Fogalom

(azonosító)

Fogalom megnevezése

Érték

formátum (5)

Kódlista

Kódlista megnevezése

BSI

SSI

MIR

OFI

SEC

PSS

IVF

FVC

CBD

CBS (4)

DIMENZIÓSORREND A KULCSBAN

DIMENZIÓK

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

FREQ

Gyakoriság

AN1

CL_FREQ

Gyakoriság kódlista

2

2

2

2

2

2

2

2

2

 

REF_AREA

Referenciaterület

AN2

CL_AREA_EE

Terület kódlistája

3

 

 

3

 

 

3

3

 

 

ADJUSTMENT

Kiigazítási mutató

AN1

CL_ADJUSTMENT

Kiigazítási mutató kódlista

4

 

3

 

 

 

 

 

 

 

BS_REP_SECTOR

Mérleg referencia- szektorok szerinti tagolása

AN..2

CL_BS_REP_SECTOR

Mérleg referenciaszektorok szerinti tagolása kódlista

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

REF_SECTOR

Referenciaszektorok szerinti tagolás

AN4

CL_ESA95_SECTOR

ESA 95 referenciaszektorok szerinti tagolás kódlistája

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

SEC_ISSUING SECTOR

Értékpapír-kibocsátó szektor

AN4

CL_ESA95_SECTOR

ESA 95 referenciaszektorok szerinti tagolás kódlistája

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

PSS_INFO_TYPE

PSS információtípus

AN4

CL_PSS_INFO_TYPE

Fizetési és elszámolási rendszer információtípus kódlista

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

PSS_INSTRUMENT

PSS eszköz

AN4

CL_PSS_INSTRUMENT

Fizetési és elszámolási rendszer eszköz kódlista

 

 

 

 

 

5

 

 

 

 

PSS_SYSTEM

PSS belépési pont

AN4

CL_PSS_SYSTEM

Fizetési és elszámolási rendszer belépési pont kódlista

 

 

 

 

 

6

 

 

 

 

DATA_TYPE_PSS

PSS adattípus

AN2

CL_DATA_TYPE_PSS

Fizetési és elszámolási rendszer adattípus kódlista

 

 

 

4

 

 

 

 

 

 

OFI_REP_SECTOR

Egyéb pénzügyi közvetítők adatszolgáltató szektor

AN2

CL_OFI_REP_SECTOR

Egyéb pénzügyi közvetítők referenciaszektor szerinti tagolás kódlista

 

 

 

 

 

 

4

 

 

 

IVF_REP_SECTOR

Befektetési alapok adatszolgáltató szektor

AN2

CL_IVF_REP_SECTOR

Befektetési alap referenciaszektorok szerinti tagolás kódlistája

 

 

 

 

 

 

 

4

 

 

FVC_REP_SECTOR

Pénzügyi közvetítő vállalatok adatszolgáltató szektor

AN1

CL_FVC_REP_SECTOR

Pénzügyi közvetítő vállalatok referenciaszektor szerinti tagolás kódlista

 

 

 

 

 

 

 

 

3

 

CB_REP_SECTOR

CBD referenciaszektorok szerinti tagolás

AN2

CL_CB_REP_SECTOR

Konszolidált banki adatok referenciaszektor szerinti tagolás kódlista

 

 

 

 

 

 

 

 

4

 

CB_SECTOR_SIZE

CBD referenciaszektor mérete

AN1

CL_CB_SECTOR_SIZE

Konszolidált banki adatok referenciaszektor mérete kódlista

 

4

 

 

 

 

 

 

 

 

SSI_INDICATOR

Strukturális pénzügyi mutató

AN3

CL_SSI_INDICATOR

Strukturális pénzügyi mutatók kódlistája

5

 

4

 

 

 

 

 

 

 

BS_ITEM

Mérlegtétel

AN..7

CL_BS_ITEM

Mérlegtétel kódlista

 

 

 

5

 

 

 

 

 

 

OFI_ITEM

Egyéb pénzügyi közvetítők mérlegtétel

AN3

CL_OFI_ITEM

Egyéb pénzügyi közvetítők mérlegtétel kódlista

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

SEC_ITEM

Értékpapírok tétel

AN6

CL_ESA95_ACCOUNT

ASE 95 számlakódlista

 

 

 

 

 

 

5

 

 

 

IF_ITEM

Befektetési alapok eszközei és forrásai.

AN3

CL_IF_ITEM

Befektetési alapok mérlegtétel kódlista

 

 

 

 

 

 

 

5

 

 

FVC_ITEM

Pénzügyi közvetítő vállalatok eszközei és forrásai

AN3

CL_FVC_ITEM

Pénzügyi közvetítő vállalatok mérlegtétel kódlista

 

 

 

 

 

 

 

 

5

 

CB_ITEM

Konszolidált banki adatok tétel

AN5

CL_CB_ITEM

Konszolidált banki adatok tétel kódlista

6

 

5

6

 

 

6

6

6

 

MATURITY_ORIG

Eredeti lejárat

AN..3

CL_MATURITY_ORIG

Eredeti lejárat kódlista

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

SEC_VALUATION

Értékpapír értékelés

AN1

CL_MUFA_VALUATION

MUFA értékelési kódlista

7

5

 

7

 

 

7

7

7

 

DATA_TYPE

Adattípus

AN1

CL_DATA_TYPE

Pénzügyi és banki adattípus, folyamat és pozíció

 

 

6

 

 

 

 

 

 

 

DATA_TYPE_MIR

MPI-k által alkalmazott kamatláb adattípus

AN1

CL_DATA_TYPE_MIR

MPI-k által alkalmazott kamatláb adattípus kódlistája

 

 

 

 

6

 

 

 

 

 

DATA_TYPE_SEC

Értékpapír adattípus

AN1

CL_DATA_TYPE_SEC

Értékpapír adattípus kódlista

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

L_MEASURE

Állomány, folyamat

AN1

CL_STOCK_FLOW

Állomány, folyamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

L_REP_CTY

Referenciaterület kód BIS nemzetközi pénzügyi statisztikák céljára (BIS-IFS)

AN2

CL_BIS_IF_REF_AREA

Referenciaterület kód a BIS-IFS céljára

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

CBS_BANK_TYPE

CBS banktípus

AN2

CL_BIS_IF_REF_AREA

CBS banktípus

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5

CBS_BASIS

CBS adatszolgáltatás alapja

AN1

CL_CBS_BASIS

CBS adatszolgáltatás alapja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6

L_POSITION

CBS pozíciótípus

AN1

CL_L_POSITION

Pozíciótípus

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7

L_INSTR

CBS eszköztípus

AN1

CL_L_INSTR

Eszköztípus

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8

REM_MATURITY

CBS hátralévő futamidők

AN1

CL_ISSUE_MAT

Kibocsátáskori lejárat kódlista

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9

CURR_TYPE_BOOK

CBS könyvelés helyének devizaneme

AN3

CL_CURRENCY_3POS

Könyvelés helyének devizaneme

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10

L_CP_SECTOR

CBS szerződő fél szektor

AN1

CL_L_SECTOR

CBS szerződő fél szektor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11

L_CP_COUNTRY

CBS szerződő fél terület

AN2

CL_BIS_IF_REF_AREA

Referenciaterület kód a BIS-IFS céljára

8

6

 

8

 

7

8

8

8

 

COUNT_AREA

Ügyfélterület

AN2

CL_AREA_EE

Terület kódlistája

 

 

7

 

 

 

 

 

 

 

AMOUNT_CAT

Összegkategória

AN1

CL_AMOUNT_CAT

Összegkategória kódlista

9

 

8

9

 

 

9

9

9

 

BS_COUNT_SECTOR

Mérleg ügyfélszektora

AN..7

CL_BS_COUNT_SECTOR

Mérleg ügyfélszektora kódlista

 

 

 

 

 

8

 

 

 

 

COUNT_SECTOR

Ügyfélszektor

AN2

CL_PS_COUNT_SECTOR

Fizetési és elszámolási rendszer, fogadó szektor

 

 

 

 

 

 

 

10

 

 

FVC_ORI_SECTOR

Pénzügyi közvetítő vállalatok kezdeményező szektor

AN2

CL_FVC_ORI_SECTOR

Pénzügyi közvetítő vállalatok kezdeményező szektor kódlista

10

7

9

10

7

9

10

11

10

 

CURRENCY_TRANS

Tranzakció devizaneme

AN3

CL_CURRENCY

Devizanem kódlista

 

8

 

11

8

10

11

 

11

 

SERIES_DENOM

Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás

AN1

CL_SERIES_DENOM

Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás kódlista

11

 

 

 

 

 

 

12

 

 

BS_SUFFIX

Mérleg utótag

AN..3

CL_BS_SUFFIX

Mérleg utótag kódlista

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

SEC_SUFFIX

Adatsor utótag értékpapíroknál

AN1

CL_SEC_SUFFIX

Értékpapír utótag kódlista

 

 

10

 

 

 

 

 

 

 

IR_BUS_COV

Kamatlábak üzleti lefedettség

AN1

CL_IR_BUS_COV

Kamatlábak üzleti lefedettség kódlista

Gyakoriság. Ez a dimenzió a szolgáltatott idősorok gyakoriságát jelöli. A konkrét adatcsere-követelmények az alábbiak.

az „ECB_OFI1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében: ha a nemzeti adatok csak ritkábban (azaz félévente vagy évente) állnak rendelkezésre, az NKB-k becslést készítenek a negyedéves adatokra. ha a negyedéves adatok becslése nem lehetséges, az adatokat abban az esetben is negyedéves idősorokként kell szolgáltatni (azaz az éves adatokat yyyyQ4, a féléves adatokat yyyyQ2 és yyyyQ4 formában kell jelenteni, a kimaradó negyedéveket pedig vagy egyáltalán nem, vagy hiányzó adatként, „L” megfigyelési státusszal jelentik),

az „ECB_SEC1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében: ha az előírt havi adatok nem állnak rendelkezésre és becslést sem lehet készíteni, negyedéves vagy éves adatokat lehet küldeni.

Referenciaterület. Ez a dimenzió azt az országot jelöli, amelyben az adatszolgáltató intézmény rezidens. Az „ECB_SEC1” adatszerkezeti meghatározásban azt az országot jelöli, amelyben a kibocsátó szektor rezidens (6).

Kiigazítási mutató. Ez a dimenzió azt jelöli, hogy sor került-e szezonális kiigazításra és/vagy munkanap hatása miatti kiigazításra.

Mérleg referenciaszektorok szerinti lebontása. Ez a dimenzió az adatszolgáltató szektorra utal a kapcsolódó kódlistában meghatározott lebontás szerint.

Referenciaszektorok szerinti lebontás. Ez a dimenzió jelöli a strukturális pénzügyi mutatók referenciaszektorát (az „ECB_SSI1” adatszerkezeti meghatározásban).

Értékpapír-kibocsátó szektor. Ez a dimenzió az értékpapír-kibocsátók szektorára utal (az „ECB_SEC1” adatszerkezeti meghatározásban).

PSS információtípus. Ez a dimenzió jelöli az „ECB_PSS1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében jelentendő információ általános típusát.

PSS eszköz. Ez az „ECB_PSS1” adatszerkezeti meghatározásban alkalmazott dimenzió jelöli a fizetési műveletekhez alkalmazott eszköz típusát (például készpénzfunkcióval rendelkező kártyák vagy átutalások stb.).

PSS belépési pont. Ez a dimenzió ahhoz a terminálhoz vagy rendszerhez kapcsolódik, amelyen keresztül az alapul szolgáló fizetési műveleteket lebonyolították. A fizetési rendszerek levelezését és a PSS belépési pont kódértékeket lásd a II. melléklet 16. részében.

PSS adattípus. A PSS környezetben ez a dimenzió adja meg a megfigyeléshez alkalmazott mértékegységet, vagyis hogy számot vagy értéket kell-e a jelenteni a tétel tekintetében (például a kártyánkénti műveletek száma, kártyánkénti műveletek értéke stb.).

Egyéb pénzügyi közvetítők adatszolgáltató szektor. Ez a dimenzió jelzi az adatszolgáltató intézmény szektorát az EPK szektoron belül.

Befektetési alapok adatszolgáltató szektor. Ez a dimenzió jelzi az adatszolgáltató intézmény szektorát a befektetési alapok szektoron belül.

Pénzügyi közvetítő vállalatok adatszolgáltató szektor. Ez a dimenzió jelzi az adatszolgáltató intézmény szektorát a PKV szektoron belül.

CBD referenciaszektorok szerinti tagolás. Ez a dimenzió jelzi az adatszolgáltató intézmény tekintetében a tulajdonjogot és a típust (belföldi hitelintézetek, illetve külföldi irányítású leányvállalatok vagy fióktelepek).

CBD szektor mérete. Ez a dimenzió az adatszolgáltató intézmény méretét jelzi, teljes eszközeire tekintettel. Csak belföldi hitelintézetekre alkalmazandó.

Strukturális pénzügyi mutató. Ez a dimenzió az „ECB_SSI1” DSD-specifikus és a strukturális pénzügyi mutató típusát jelöli.

Mérlegtétel. Ez a dimenzió az MPI mérlegtételt jelöli az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározottak szerint.

Egyéb pénzügyi közvetítők mérlegtétel. Ez a dimenzió az EPK mérleg egy tételét jelöli. Az EPK-k az intézménytől függő, különböző pénzügyi tevékenységekre koncentrálnak, és az összes mérlegtétel nem vonatkozik a közvetítők valamennyi típusára. Ezért – bár a mérlegtételek többsége előfordul az egyéb pénzügyi közvetítők valamennyi típusánál – az „egyéb eszközök” és „egyéb kötelezettségek” különböző meghatározással bírhatnak a közvetítők különböző típusainál. Az eszközoldalon két különböző fogalommeghatározást fogadtak el az „egyéb eszközök” tétel tekintetében: a) az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök esetében ez a tétel magában foglalja a hiteleket; és b) a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében a tétel magában foglalja a betéteket, a készpénzt, a befektetési jegyeket, az állóeszközöket és a pénzügyi derivatívákat. Az „egyéb kötelezettségek” tétel tekintetében: a) az értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök esetében ez a tétel nem foglalja magában a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a tőkét és tartalékot, valamint a pénzügyi derivatívákat; és b) a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ez a tétel tartalmazza a pénzügyi derivatívákat.

Értékpapírok tétel. Ez a dimenzió azon tételekre utal, amelyeket a számlák európai rendszerének fogalmaival összhangban a monetáris unió pénzügyi számláihoz (MUFA) létrehozott tételjegyzékből vettek. Csak az „ECB_SEC1” adatszerkezeti meghatározás esetében használatos.

Befektetési alapok eszközei és forrásai. Ez a dimenzió a befektetési alapok eszközeire és forrásaira utal az 1073/2013/EU rendeletben (EKB/2013/38) meghatározottak szerint.

Pénzügyi közvetítő vállalatok eszközei és forrásai. Ez a dimenzió a pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeire és forrásaira utal az 1075/2013/EU rendeletben (EKB/2013/40) meghatározottak szerint.

Konszolidált banki adatok tétel. Ez a dimenzió a konszolidált banki adatok adatszolgáltatási sablon jelentendő tételét mutatja (a bankok eredménykimutatásából, mérlegéből és tőkemegfelelési jelentéséből).

Eredeti lejárat. Az „ECB_BSI1”, „ECB_FVC1”, „ECB_IVF1”, „ECB_CBD1” és „ECB_OFI1” adatszerkezeti meghatározások esetében ez a dimenzió a mérlegtétel eredeti lejáratát mutatja. Az „ECB_MIR1” adatszerkezeti meghatározás esetében ez a dimenzió a fennálló állományok tételei esetében a betétek vagy hitelek eredeti lejárat vagy felmondási idő szerinti részletezését jelenti; az új szerződések tételei tekintetében a betétek esetében az eredeti lejárat vagy felmondási idő szerinti részletezést, a hitelek esetében a kamatrögzítés eredeti időtartamát jelenti.

Értékpapír-értékelés. Ez a dimenzió jelenti az értékpapír-kibocsátási statisztikákhoz alkalmazott értékelési módszert az „ECB_SEC1” adatszerkezeti meghatározásban.

Adattípus. Ez a dimenzió az „ECB_BSI1”, „ECB_SSI1”, „ECB_OFI1”, „ECB_IVF1”, „ECB_FVC1” és az „ECB_CBD1” adatszerkezeti meghatározás esetében jelentett adattípusokat határozzák meg.

MPI-k által alkalmazott kamatláb adattípus. Az „ECB_MIR1” adatszerkezeti meghatározásban ez a dimenzió különbözteti meg az MPI kamatláb-statisztikákat az új szerződések vagy fennálló állományok mennyiségi statisztikáitól.

Értékpapír adattípus. Ez a dimenzió jelöli az „ECB_SEC1” adatszerkezeti meghatározásban az értékpapír-kibocsátási statisztikákban foglalt adattípusokat. Nettó kibocsátásokat csak akkor jelentenek, ha a kibocsátásokat és visszaváltásokat nem lehetséges elkülöníteni.

Állomány, folyamat. Ez a dimenzió, amely a „BIS_CBS”-re jellemző, jelzi, hogy a jelentett adat állomány vagy folyamat adattípusú-e.

Referenciaterület kód a BIS-IFS céljára. Ez a dimenzió, amely a „BIS_CBS”-re jellemző, mutatja a területet, ahol az adatszolgáltató intézmény rezidens.

CBS banktípus. Ez a dimenzió, amely a „BIS_CBS”-re jellemző, a vonatkozó adatszolgáltató szektor csoportjára utal. Az EKB-nak történő továbbításhoz a „4P” kódot kell használni, nevezetesen, adatot csak a belföldi banki irodákra vonatkozóan kell jelenteni a CBD nagy bankcsoportokra való hivatkozással.

CBS adatszolgáltatás alapja. Ez a dimenzió, amely a „BIS_CBS”-re jellemző, mutatja a követelés vagy kitettség nyilvántartásának alapját.

CBS pozíciótípus. Ez a dimenzió, amely a „BIS_CBS”-re jellemző, mutatja az adat által rögzített pénzügyi pozíció típusát.

CBS hátralévő futamidő. Ez a dimenzió, amely a „BIS_CBS”-re jellemző, mutatja a rögzített követelések vagy kitettségek hátralevő futamidejét.

CBS könyvelés helyének devizaneme. Ez a dimenzió, amely a „BIS_CBS”-re jellemző, mutatja a rögzített követelések devizanemét.

CBS szerződő fél szektor. Ez a dimenzió, amely a „BIS_CBS”-re jellemző, a rögzített követelések vagy kitettségek vonatkozásában az ügyfelek szektorok szerinti bontásához kapcsolódik.

CBS szerződő fél terület. Ez a dimenzió, amely a „BIS_CBS”-re jellemző, megadja az országot, ahol az adott tételhez tartozó ügyfél rezidens.

Ügyfélterület. Ez a dimenzió azt a területet jelöli, ahol az adott tételhez tartozó ügyfél rezidens.

Összegkategória. Ez a dimenzió adja meg a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott új hitelek összegének kategóriáját; az új hiteleket nagyságuk szerint is jelentik. Csak az „ECB_MIR1” adatszerkezeti meghatározás esetében releváns.

Mérleg ügyfélszektora. Ez a dimenzió a mérlegtételek ügyfelek szektora szerinti részletezéséhez kapcsolódik.

Ügyfélszektor. Ez az „ECB_PSS1” adatszerkezeti meghatározásban meghatározott dimenzió jelenti a fizetési műveletben részt vevő kedvezményezett (ügyfél) típusának szektor szerinti lebontását.

Pénzügyi közvetítő vállalatok kezdeményező szektor. Ez az „ECB_FVC1” adatszerkezeti meghatározásban meghatározott dimenzió jelenti az eszközöket vagy eszközcsoportot és/vagy az eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázatát az értékpapírosító szervezetre átruházó (értékpapírosítást kezdeményező) szektorát.

Tranzakció devizaneme. Ez a dimenzió határozza meg azt a devizanemet, amelyben az értékpapírokat kibocsátották (az „ECB_SEC1” adatszerkezeti meghatározás esetén), vagy amelyben a következőket denominálták: a) az MPI mérlegtételek (az „ECB_BSI1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében); b). a strukturális pénzügyi mutatók (az „ECB_SSI1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében); c) a betétek és hitelek (az „ECB_MIR1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében); d) a befektetési alapok eszközei és forrásai (az „ECB_IVF1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében); e) a fizetési műveletek (az „ECB_PSS1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében); f) a PKV-k eszközei és forrásai (az „ECB_FVC1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében); g) az EPK mérlegtételek (az „ECB_OFI1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében); és h) a CBD tételek (az „ECB_CBD1” adatszerkezeti meghatározás tekintetében).

Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás. Ez a dimenzió jelöli azt a devizanemet, amelyben egy idősoron belüli megfigyeléseket kifejezik, vagy amely meghatározza az alapul szolgáló számítást.

Mérleg utótag. Ez az „ECB_BSI1” adatszerkezeti meghatározásba tartozó dimenzió jelöli azt a devizanemet, amelyben az idősoron belüli megfigyeléseket kifejezik, vagy amely meghatározza az alapul szolgáló számítást.

Adatsor utótag értékpapíroknál. Ez a dimenzió tartalmazza a származtatott adatsorok tekintetében a kiegészítő adattípusokat. Csak az „ECB_SEC1” adatszerkezeti meghatározás esetében használatos.

Kamatlábak üzleti lefedettség. Ez a dimenzió, amely az „ECB_MIR1” adatszerkezeti meghatározásra jellemző, jelöli, hogy az MPI kamatstatisztikák fennálló állományokra vagy új szerződésekre vonatkoznak-e.

4.   RÉSZ

Attribútumok

Az alábbi szakaszok részletesen bemutatják a kicserélt adatokhoz kapcsolódó attribútumokat. Az 1. szakasz adatszerkezeti meghatározásonként meghatározza az attribútumokat, beleértve azok formátumát és hozzárendelési szintjét. A 2. szakasz a KBER adatszolgáltató partnerek felelősségét mutatja be az attribútumok létrehozása és karbantartása, valamint az attribútumok státusza tekintetében. A 3., 4. és 5. szakasz a hozzárendelési szintenként felsorolt attribútumok tartalmára koncentrál, különösen a rokon, idősorok és megfigyelési szinten.

1. szakasz:   Az ECB_BSI1, ECB_SSI1, ECB_MIR1, ECB_OFI1, ECB_SEC1, ECB_PSS1, ECB_IVF1, ECB_FVC1, ECB_CBD1 és BIS_CBS adatszerkezeti meghatározásban meghatározott kódolt és kódolatlan attribútumok

A kulcssorozatokat meghatározó dimenziókon kívül egy attribútumkészlet is meghatározásra kerül. Az attribútumokat a kicserélt információk különböző szintjein alkalmazzák: rokon, idősorok vagy megfigyelési szinten. Az alábbiakban bemutatottak szerint azok vagy a kódok előre meghatározott listájából veszik értéküket vagy kódolatlanok, és arra használják azokat, hogy szöveges magyarázattal egészítsék ki az adatok lényeges vonatkozásait.

Az attribútumértékeket csak akkor cserélik ki, amikor azokat első alkalommal meghatározzák, illetve minden megváltozásuk esetén, a megfigyelési szinten hozzárendelt azon kötelező attribútumok kivételével, amelyeket minden egyes megfigyeléshez hozzárendelnek és minden adattovábbításkor jelentenek.

Az alábbi táblázat információt szolgáltat a vizsgált adatszerkezeti meghatározások tekintetében meghatározott attribútumokról, a hozzárendelésük szintjéről, formátumukról és azon kódlisták nevéről, amelyekből a kódolt attribútumok értéküket nyerik.

 

Adatszerkezeti meghatározás (DSD)

Statisztikai fogalom

formátum (7)

Kódlista

BSI

SSI

MIR

OFI

SEC

PSS

IVF

FVC

CBD

CBS

ATTRIBÚTUMOK ROKONI SZINTEN

 

(az FNS-csoport felhasználásával továbbítva)

 

 

 

 

TITLE

Cím

AN..70

kódolatlan

 

UNIT

Egység

AN..12

CL_UNIT

Egység kódlista

UNIT_MULT

Egységszorzó

AN..2

CL_UNIT_MULT

Egységszorzó kódlistája

DECIMALS

Tizedesek

N1

CL_DECIMALS

Tizedesek kódlistája

TITLE_COMPL

Cím kiegészítője

AN..1050

kódolatlan

 

 

 

 

NAT_TITLE

Cím nemzeti nyelven

AN..350

kódolatlan

 

COMPILATION

Összeállítás

AN..1050

kódolatlan

 

 

 

 

 

COVERAGE

Lefedettség

AN..350

kódolatlan

 

SOURCE_AGENCY

Adatszolgáltató hivatal

AN3

CL_ORGANISATION

Szervezet kódlista

 

 

 

 

 

 

 

 

 

METHOD_REF

Módszertani hivatkozás

AN..1050

kódolatlan

 

BSI

SSI

MIR

OFI

SEC

PSS

IVF

FVC

CBD

CBS

ATTRIBÚTUMOK IDŐSOR SZINTEN

(az FNS-csoport felhasználásával továbbítva)

COLLECTION

Adatgyűjtés indikátora

AN1

CL_COLLECTION

Adatgyűjtés indikátora kódlista

 

DOM_SER_IDS

Belföldi sorok azonosítója

AN..70

kódolatlan

 

 

 

BREAKS

Törések

AN..350

kódolatlan

 

 

 

 

 

 

UNIT_INDEX_BASE

Egységindex alapja

AN..35

kódolatlan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AVAILABILITY

Elérhetőség

AN1

CL_AVAILABILITY

Elérhetőség kódjegyzék

 

 

 

PUBL_PUBLIC

Forrás közzététele

AN..1050

kódolatlan

 

 

 

PUBL_MU

Forrás közzététele (csak euroövezet)

AN..1050

kódolatlan

 

 

 

 

 

PUBL_ECB

Forrás közzététele (csak EKB)

AN..1050

kódolatlan

 

BSI

SSI

MIR

OFI

SEC

PSS

IVF

FVC

CBD

CBS

ATTRIBÚTUMOK MEGFIGYELÉSI SZINTEN

(a fő ARR szegmens adataival együtt továbbítva, az OBS_COM kivételével, amely az FNS-csoport felhasználásával kerül továbbításra)

OBS_STATUS

Megfigyelési státus

AN1

CL_OBS_STATUS

Megfigyelési státusz kódlistája

OBS_CONF

Megfigyelés titkossága

AN1

CL_OBS_CONF

Megfigyelés titkossága kódlista

OBS_PRE_BREAK

Törés előtti megfigyelési érték

AN..15

kódolatlan

 

OBS_COM

Megfigyelési megjegyzés

AN..1050

kódolatlan

 

2. szakasz:   Közös attribútumtulajdonságok az ECB_BSI1, ECB_SSI1, ECB_MIR1, ECB_OFI1, ECB_SEC1, ECB_PSS1, ECB_IVF1, ECB_FVC1, ECB_CBD1 és BIS_CBS adatszerkezeti meghatározás számára: az NKB-k által az EKB-nak szolgáltatandó adatok (3)

Minden attribútumot bizonyos technikai tulajdonságok jellemeznek, amelyek felsorolása az alábbi táblázatban található.

 

Jelleg

Az első értéket beállította, tárolta és terjesztette: … (8)

NKB-k által módosítható

TITLE_COMPL

M

EKB

Nem (*)

NAT_TITLE

C

NKB

Igen

COMPILATION

C

NKB

Igen (**)

COVERAGE

C

NKB

Igen (**)

METHOD_REF

M

NKB

Igen

DOM_SER_IDS (9)

C

NKB

Igen

BREAKS

C

NKB

Igen

OBS_STATUS

M

NKB

Igen

OBS_CONF

C

NKB

Igen

OBS_PRE_BREAK

C

NKB

Igen

OBS_COM

C

NKB

Igen

Az adatokkal együtt kicserélendő attribútumkészlet meghatározása lehetővé teszi további információk szolgáltatását a megadandó idősorokról. A vizsgált EKB statisztikai adatkészletek tekintetében az attribútumok által szolgáltatott információk részleteit az alábbiak mutatják be.

3. szakasz:   Attribútumok rokoni szinten

Kötelező

TITLE_COMPL (cím kiegészítője). Ez az attribútum nagyobb számú karaktert tesz lehetővé, mint a TITLE attribútum, és ezért a TITLE helyébe lép mint az adatsorok címét tartalmazó kötelező attribútum.

UNIT (egység)

BSI

Euroövezeti tagállamok esetében: EUR

SSI

Euroövezeti tagállamok esetében: EUR

Az abszolút értékekben jelentett adatsorok és az indexek esetében: PURE_NUMB

A százalékban jelentett adatsorok esetében: PCT

OFI

Euroövezeti tagállamok esetében: EUR

MIR

Az üzleti tevékenység volumene esetében: EUR

A kamatlábak esetében: éves százalék (PCPA)

SEC

Euroövezeti tagállamok esetében: EUR

PSS

Az eredeti egységekre (II. melléklet 16. részének 5. táblázata), tranzakciók számára (II. melléklet 16. részének 3., 4., 6. és 7. táblázata) és a koncentrációs rátákra (II. melléklet 16. részének 6. táblázata) vonatkozó adatsorok esetében: PURE_NUMB

A tranzakciók értékére (II. melléklet 16. részének 3., 4., 6. és 7. táblázata) vonatkozó adatsorok esetében: EUR

IVF

Euroövezeti tagállamok esetében: EUR

FVC

Euroövezeti tagállamok esetében: EUR

CBD

Euroövezeti tagállamok esetében: EUR vagy PURE_NUMB (amennyiben a devizanem megjelölése nem releváns)

CBS

A valamennyi ország által USA dollárban jelentett adatok esetében: USD; azon adatok esetében, ahol a devizanem megjelölése nem releváns: PURE_NUMB.


UNIT_MULT (egységszorzó)

BSI

6

SSI

0

OFI

6

MIR (10)

Az üzleti tevékenység volumene esetében: 6

A kamatlábak tekintetében: 0

SEC

6

PSS

Az eredeti egységekre vonatkozó adatsorok esetében, a tranzakciókra vonatkozó adatsorok kivételével (II. melléklet 16. részének 5. táblázata): 0

A tranzakciókra vonatkozó adatsorok esetében (II. melléklet 16. részének 3., 4., 6. és 7. táblázata, a koncentrációs ráták kivételével): 6

A koncentrációs rátákra vonatkozó adatsorok esetében (II. melléklet 16. részének 6. táblázata): 0

IVF

6

FVC

6

CBD

3

CBS

6


DECIMALS (tizedesek)

BSI

0

SSI

Az abszolút értékek esetében: 0

Az index adatsorok és százalékok esetében: 4

OFI

0

MIR

Az üzleti tevékenység volumene esetében: 0

A kamatlábak esetében: 4

SEC

0

PSS

Az eredeti egységekre vonatkozó adatsorok, a tranzakciókra és a koncentrációs rátákra vonatkozó adatsorok kivételével (II. melléklet 16. részének 5. táblázata): 0

A tranzakciókra és a koncentrációs rátákra vonatkozó adatsorok (II. melléklet 16. részének 3., 4., 6. és 7. táblázata): 3

IVF

0

FVC

0

CBD

0

CBS

0

METHOD_REF (módszertani hivatkozás). Ez az attribútum csak a PSS adatkészlet tekintetében használatos, és azt mutatja, hogy az egyes adatsorok vagy azok része tekintetében a 2005-ös „javított” vagy egy korábbi meghatározást alkalmaztak-e. Két érték került meghatározásra:

PSS

A 2005-ben elfogadott, „javított” meghatározásokat használták: „2005”.

A korábban (2004-ben vagy korábban) alkalmazott meghatározásokat használták: „Previous”.

Az attribútumnak azt az időszakot is jeleznie kell, amelyre az egyes attribútumok vonatkoznak. Például: „2005-ös meghatározások a teljes adatsorra”, „2005-ös meghatározások a 2003-as adatoktól kezdődően, korábbi meghatározások a fennmaradók tekintetében” vagy „korábbi meghatározások a 2004-es adatokig”.

Feltételes

TITLE (cím). Az NKB-k a TITLE attribútumot használhatják rövid címek előállítására.

NAT_TITLE (cím nemzeti nyelven). Az NKB-k a NAT_TITLE attribútumot a nemzeti nyelven készített pontos leírásokhoz és egyéb kiegészítő vagy megkülönböztető specifikációkhoz használhatják. Bár a nagy- és kisbetűs írásmód nem okoz problémát, ajánlatos, hogy az NKB-k kizárólag a Latin-1 karakterkészletet használják. Általánosságban az ékezetes karakterek és a kiterjesztett alfanumerikus jelek továbbítását a rendszeres használat előtt tesztelni kell.

COMPILATION (összeállítás). A BSI, IVF, FVC és MIR adatkészletek esetében ez az attribútum a mögöttes adatsorok összeállításához használt összeállítási módszerek, súlyozási rendszerek és statisztikai eljárások további részletes szöveges magyarázatára használható, különösen ha azok eltérnek az EKB szabályaitól és szabványaitól. Általánosságban az előírt nemzeti magyarázó megjegyzések szerkezete a következő:

adatforrások/adatgyűjtési rendszer,

összeállítási eljárások (ideértve az alkalmazott becslések/feltételezések bemutatását),

az EKB adatszolgáltatási utasításaitól való eltérés (földrajzi/szektor szerinti besorolás és/vagy értékelési módszerek),

a nemzeti jogszabályi háttérre vonatkozó információk.

Az SSI adatkészlet esetében a „compilation” attribútum tartalmaz az uniós szabályozási kerethez történő kapcsolódásra vonatkozó információt a nem hitelintézet közvetítők számára.

Az OFI adatkészlet esetében az ezen attribútumhoz szolgáltatandó információk részletes leírását a nemzeti magyarázó megjegyzések 1–5. pontja tartalmazza (lásd a II. melléklet 11. részét).

Hasonlóképpen, a SEC adatkészlet esetében az ezen attribútumhoz szolgáltatandó információk részletes leírását a nemzeti magyarázó megjegyzések 1., 2., 4., 5, 8., 9. és 10. pontja tartalmazza (lásd a II. melléklet 12. részét).

COVERAGE (lefedettség)

Információ a következőről:

Megjegyzések

SSI

a közvetítők különböző kategóriájának lefedettsége

közvetítő típusa a különböző mutatók esetében

alkalmaztak-e becslést részleges lefedettség esetében

bruttósítás feltüntetése (ha arra sor került)

OFI

a teljes eszközök/források adatsorok lefedettsége

a fő kategóriák által lefedett EPK-k típusai

alkalmaztak-e becslést részleges lefedettség esetében

bruttósítás feltüntetése (ha arra sor került)

utalás a II. melléklet 11. részére (lásd nemzeti magyarázó megjegyzések, 6. pont) is

MIR

rétegezési feltételek, kiválasztási eljárás (azonos valószínűség/méretarányos valószínűség/a legnagyobb intézmények kiválasztása) mintavétel esetén

 

SEC

kibocsátások osztályozása

utalás a II. melléklet 12. részére (2. szakasz (4. pont) és 3. szakasz (6. pont)) is

CBD

adatszolgáltatói kör leírása

kizártak-e bizonyos intézményeket az adatgyűjtésből

e kizárás indokai

SOURCE_AGENCY (adatszolgáltató hivatal). Ezt az attribútumot az EKB állítja be az adatszolgáltató NKB nevét képviselő értékre.

4. szakasz:   Attribútumok idősor szinten

Kötelező

COLLECTION (adatgyűjtés indikátor). Ez az attribútum az idősor általi mérés időpontjára ad magyarázatot (például az időszak eleje, közepe vagy vége), vagy azt jelzi, hogy az adatok átlagot jelentenek-e.

BSI

A fennálló állományok esetében: időszak vége (E)

A folyamatokra vonatkozó adatsorok esetében: időszakon belüli megfigyelések összegezve (S)

SSI

Időszak vége (E)

OFI

A fennálló állományok esetében: időszak vége (E)

A folyamatokra vonatkozó adatsorok esetében: időszakon belüli megfigyelések összegezve (S)

MIR

Fennálló állományok kamatlábai esetében: időszak vége (E)

Az új szerződéskötések kamatlábai esetében: időszakon belül megfigyelések átlagolva (A)

Fennálló állományok az üzleti tevékenység volumene esetében: időszak vége (E)

Az új üzleti tevékenység volumene esetében: időszakon belüli (bruttósított) megfigyelések összegezve (S)

SEC

A fennálló állományok esetében: időszak vége (E)

A folyamatokra vonatkozó adatsorok esetében: időszakon belüli megfigyelések összegezve (S)

PSS

A résztvevők száma és a koncentrációs ráták esetében (II. melléklet 16. részének 5. és 6. táblázata): időszak vége (E)

A tranzakciók esetében, a koncentrációs ráták kivételével (II. melléklet 16. részének 3., 4., 6. és 7. táblázata): időszakon belüli megfigyelések összegezve (S)

IVF

A fennálló állományok esetében: időszak vége (E)

A folyamatokra vonatkozó adatsorok esetében: időszakon belüli megfigyelések összegezve (S)

FVC

A fennálló állományok esetében: időszak vége (E)

A folyamatokra vonatkozó adatsorok esetében: időszakon belüli megfigyelések összegezve (S)

CBD

időszak vége (E)

CBS

időszak vége (E)

Feltételes

DOM_SER_IDS (belföldi tételek azonosítója). Ez az attribútum lehetővé teszi a nemzeti adatbázisokban alkalmazott kódokra való hivatkozást a megfelelő adatsor azonosításához (nemzeti hivatkozási kódokat alkalmazó képletek is megadhatók).

UNIT_INDEX_BASE (egységindex alapja). Ez az attribútum kötelező, amikor egy indexet kifejező kulcssorozathoz van társítva Az indexek bázisidőpontját és -értékét jelöli, és csak az EKB által levezetett és a KBER által terjesztett fiktív készletek indexsorai esetében alkalmazható.

BREAKS (törések). Ez az attribútum az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállítása során bekövetkező töréseket és fontosabb időbeli változásokat ismerteti. Törés esetén adott esetben jelezni kell, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak.

PUBL_PUBLIC, PUBL_MU, PUBL_ECB (forrás közzététele, forrás közzététele (csak euroövezet), forrás közzététele (csak EKB)). Ezeket az attribútumokat az EKB határozza meg, ha az adatokat közzéteszik az EKB (nyilvános vagy bizalmas természetű) kiadványaiban. Ezek az attribútumok a közzétett adatokra (kiadványokra, tételekre stb. utalva) utalnak.

5. szakasz:   Attribútumok megfigyelési szinten

Ha valamely NKB felül kíván vizsgálni egy megfigyelési szinthez rendelt attribútumot, a vonatkozó attribútumo(ka)t egyidejűleg újra be kell nyújtani. Ha egy NKB felülvizsgál egy megfigyelést anélkül, hogy szolgáltatná a vonatkozó attribútumértéket is, a létező értékek helyébe az alapértelmezett értékek lépnek.

Kötelező

OBS_STATUS (megfigyelési státusz). Az NKB-k minden jelzett megfigyeléshez a megfigyelési státuszra vonatkozó értéket jelentenek. Ez az attribútum kötelező és minden egyedi megfigyelés esetén az adatokkal együtt szolgáltatni kell. Amikor az NKB-k felülvizsgálják ezen attribútum értékét, ismételten továbbítani kell mind a megfigyelési értéket (akkor is, ha változatlan), mind az új megfigyelési státusz jelzését.

Az alábbi felsorolás meghatározza az attribútum e statisztikák céljaira várható értékeit (a megállapodás szerinti hierarchiának megfelelően):

„A”

=

szokásos érték (a meglevő megfigyelések alapértelmezése),

„B”

=

a következő adatkészletek törési értéke: SSI, MIRCBD és PSS (11),

„M”

=

hiányzó érték, adatok nem léteznek,

„L”

=

hiányzó érték, létező, de nem gyűjtött adatok,

„E”

=

becsült érték (12),

„P”

=

ideiglenes érték (ez az érték minden adattovábbításkor az utolsó hozzáférhető megfigyelésre hivatkozással alkalmazható, ha azt ideiglenesnek tekintik).

A számértékeket szokásos körülmények esetén „A” (szokásos érték) megfigyelési státusszal kell jelenteni. Más esetben a fenti felsorolásból az „A”-tól eltérő értéket kell kiválasztani. Ha egy megfigyelést két jellemző is minősít, a fenti hierarchia szerinti lényegesebbet kell jelenteni.

Minden egyes adattovábbításnál a legutóbb rendelkezésre álló megfigyeléseket lehet ideiglenesként jelenteni és „P” megfigyelésistátusz-jelzéssel ellátni. Ezek a megfigyelések végleges értéket és az „A” megfigyelési státust egy későbbi szakaszban vesznek fel, amikor az új felülvizsgált értékek és megfigyelésistátusz-jelzések felülírják az ideigleneseket.

Hiányzó értékeket („–”) akkor kell jelenteni, amikor nincs lehetőség számszerű értékek jelentésére (pl. nem létező adatok vagy össze nem gyűjtött adatok esetében). A hiányzó megfigyelést soha nem szabad „zérusként” jelenteni, ugyanis a zérus szokásos számérték, amely pontos és érvényes összeget jelöl. Ha az NKB-k nem tudják azonosítani egy érték hiányának okát vagy nem használhatják fel a CL_OBS_STATUS kódlistában szereplő értékek teljes körét a hiányzó megfigyelések jelentésére („L” vagy „M”), az „M” értéket kell alkalmazni.

Ha a helyi statisztikai feltételek következtében egy idősor adatait egyes időpontokban vagy az idősor teljes tartamában nem gyűjtik (az alapul szolgáló jelenség létezik, de statisztikailag nem kísérik figyelemmel), minden időszakban „L” megfigyelési státusszal hiányzó értéket („–”) kell jelenteni.

Ha a helyi piaci gyakorlat vagy jogi/gazdasági keret következtében egy idősor (vagy annak egy része) nem releváns (a mögöttes jelenség nem létezik), „M” megfigyelési státusszal hiányzó értéket („–”) kell jelenteni.

Feltételes

OBS_CONF (megfigyelés titkossága). Az NKB-k minden továbbított megfigyeléshez jelentenek megfigyelés titkossága értéket. Bár ez az érték feltételesnek minősül az EKB strukturális definíció állományokban, minden egyes egyedi megfigyelés tekintetében minden adattovábbításakor jelenteni kell, mivel minden titkos megfigyelést megfelelően jelölni kell. Ha az NKB-k felülvizsgálják ezen attribútum értékét, mind a kapcsolódó megfigyelési értéket, mind a megfigyelési státusz jelzését (akkor is, ha változatlan) ismételten továbbítani kell.

Az alábbi felsorolás meghatározza az attribútumoknak e statisztikák céljából várható értékeit:

„F”

=

szabadon nyilvánosságra hozható,

„N”

=

nyilvánosságra nem hozható, csak belső használatra,

„C”

=

bizalmas statisztikai információ a 2533/98/EK rendelet 8. cikke értelmében,

„S”

=

a fogadó fél által meghatározott és kezelt másodlagos titkosság, nyilvánosságra nem hozható,

„D”

=

a küldő fél által meghatározott, másodlagos titkosság, nyilvánosságra nem hozható. Ezt a kódot azon NKB-k alkalmazhatják, amelyek már különbséget tesznek az elsődleges és a másodlagos titkosság között adatszolgáltatási rendszerükben. Amennyiben nem, az adatszolgáltató NKB a „C” értéket köteles alkalmazni a másodlagos bizalmas jelleg jelzésére.

OBS_PRE_BREAK (törés előtti megfigyelési érték). Ez az attribútum a törés előtti értéket tartalmazza, amely a megfigyeléshez hasonlóan numerikus mező (13). Általánosságban törés bekövetkezése esetében jelentik; ebben az esetben a megfigyelési státuszt „B”-re (töréspont) állítják.

A BSI, IVF, FVC és OFI adatkészlet céljára erre az attribútumra nincs szükség, mert az információ az átsorolási adatsorokból már rendelkezésre áll. Az attribútum azért került fel az attribútumok listájára, mert beletartozik az összes adatkészlet attribútumainak közös halmazába.

OBS_COM (megfigyelési megjegyzés). Ez az attribútum a megfigyelés szintű szöveges megjegyzések készítésére használható (például egy egyedi megfigyeléshez adatok hiányában készített becslés ismertetése, egy lehetséges szokatlan megfigyelés okának magyarázata vagy a szolgáltatott idősorok változásának részletezése).


(1)  A jelenlegi adatcsere az SDMX-EDI, más néven Gesmes/TS formátum használatával történik.

(2)  Korábban: kulcscsaládok.

(3)  www.circabc.europa.eu.

(4)  A nemzetközi konszolidált bankstatisztikák kódstruktúrája és adatszerkezeti meghatározása valamennyi adatszolgáltató országban közös, és annak meg kell egyeznie a megfelelő adatok Nemzetközi Fizetések Bankja részére történő jelentéséhez használtakkal (www.bis.org/statistics/dsd_cbs.pdf).

(5)  Ez a kódlisták egyes elemeihez megengedett betűk/számjegyek számát jelzi (például az AN..7 egy legfeljebb 7 karakterből álló alfanumerikus sorozatot, az AN1 egy alfanumerikus karaktert jelent).

(6)  Az NKB-k esetében a kibocsátó szektor abban az országban rezidens, amelyben az NKB rezidens.

(7)  Ez az egyes attribútumok jelentésére megengedett betűk/számjegyek számát jelzi (például az AN..1050 egy legfeljebb 1050 karakter hosszúságú alfanumerikus sorozatot, az AN1 egy alfanumerikus karaktert, míg az N1 1 számjegyet jelent).

(*)  Amennyiben valamely NKB módosítást kíván végrehajtani, konzultál az EKB-val, amely azt követően végrehajtja a változtatást.

(**)  A változásokat e-mailben jelentik az EKB felelős üzleti részlegének.

(8)  Az EKB itt az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti.

(9)  Az EKB ajánlja, hogy az átláthatóbb tájékoztatás biztosítása érdekében az NKB-k ezeket az értékeket is jelentsék.

(3)

E táblázat nem tartalmazza az EKB által az 1. szakaszban található táblázatban meghatározott valamennyi attribútumot.

M:

kötelező,

C:

feltételes

(10)  A kamatlábadatokat százalékként szolgáltatják.

(11)  Ha az OBS_STATUS-t „B”-ként jelölik, az OBS_PRE_BREAK attribútum alatt értéket kell jelenteni.

(12)  Az „E” megfigyelési státuszt kell használni minden olyan megfigyelés vagy időszak esetében, amely becslések eredménye és nem tekinthető szokásos értéknek.

(13)  A négy tétel megfigyelési értékét, valamint az OBS_STATUS, OBS_CONF és OBS_PRE_BREAK attribútumait egy egységként kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy az NKB-k kötelesek a megfigyeléshez minden kiegészítő információt jelenteni. (Ha az attribútumokat nem jelentik, akkor az alapértelmezett értékek felülírják a korábbi értéküket.)


IV. MELLÉKLET

A TRANZAKCIÓK LEVEZETÉSE A MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK MÉRLEGTÉTELEIRE, A BEFEKTETÉSI ALAPOKRA ÉS A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ VÁLLALATOKRA VONATKOZÓ STATISZTIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

1.   RÉSZ

A tranzakciók levezetésére vonatkozó eljárás általános leírása

1. szakasz:   Keret

1.

A monetáris pénzügyi intézmények mérlegtételeire, a befektetési alapok és a pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikák alkalmazásában a tranzakciók levezetésének kerete a számlák európai rendszerén (a továbbiakban: ESA 2010) alapul. Szükség esetén el lehet térni e nemzetközi előírástól mind az adatok tartalma, mind a statisztikai fogalmak megnevezése tekintetében. Ezt a mellékletet az ESA 2010-zel összhangban kell értelmezni, kivéve, ha az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33), az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38), az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) vagy ez iránymutatás kifejezetten vagy hallgatólagosan eltérően rendelkezik.

2.

Az ESA 2010-zel összhangban a pénzügyi tranzakciók a pénzügyi eszközök nettó beszerzésének vagy a kötelezettségek keletkezésének nettó egyenlegét írják le pénzügyi instrumentumtípusonként, azaz az érintett adatszolgáltatási időszak alatt végrehajtott pénzügyi tranzakciók összegét (1). Az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33), az 1073/2013/EU rendeletben (EKB/2013/38) és az 1075/2013/EU rendeletben (EKB/2013/40) meghatározott tételekre vonatkozó tranzakciókat nettó értékben kell számítani, azaz a pénzügyi tranzakciók vagy forgalom bruttó értékének azonosítására nincs szükség (2). Minden tranzakció értékelésének módszere azon érték megállapítása, amelyen az eszközt megszerezték/értékesítették és/vagy a kötelezettséget létrehozták, megszüntették vagy átruházták. Az ESA 2010-től való eltérések ugyanakkor megengedettek.

3.

Ez a melléklet áttekinti a mérlegtétel-statisztikák, a befektetési alapokra és a PKV-kra vonatkozó statisztikák keretében a tranzakciók levezetésének módszertanát. Ez a rész a tranzakciós adatok Európai Központi Banknál (EKB) történő számítására és az alapul szolgáló információk NKB-k általi jelentésére, míg a 2. rész a folyamatok miatti kiigazítások fogalmaira összpontosít. Ezt követően a 3., a 4. és az 5. rész konkrét információkkal szolgál a mérlegtétel-statisztikák, a befektetési alapokra, illetve a PKV-kre vonatkozó statisztikák összeállításának keretéhez kapcsolódóan.

Az e statisztikákra vonatkozó, az EKB honlapján közzétett kézikönyvekben további részletek és számszerű példák találhatók.

2. szakasz:   A tranzakciós adatok EKB általi kiszámítása és az NKB-któl az EKB-nak történő adatszolgáltatás

1.   Bevezetés

1.1.

A mérlegtétel-statisztikák és a befektetési alapokra vonatkozó statisztikák esetében az EKB olyan módon számítja a tranzakciókat, hogy minden eszköz- és forrássorra megállapítja az időszakvégi adatszolgáltatási napokon érvényes állományok közötti különbséget, majd kiszűri a tranzakcióktól eltérő fejleményekből eredő hatásokat, azaz az „egyéb változásokat”. Az „egyéb változások” két fő csoportba sorolhatók: „átsorolások és egyéb kiigazítások” és „átértékelési kiigazítások”, ahol ez utóbbi kiterjed mind az árak, mind az árfolyamok változásai miatti átértékelésekre (3). A nemzeti központi bankok (NKB-k) adatokat szolgáltatnak az „átsorolásokról és egyéb kiigazításokról” és az „átértékelési kiigazításokról” az EKB-nak annak érdekében, hogy ezeket a nem tranzakciókból származó hatásokat a folyamatokra vonatkozó statisztikák kiszámításakor ki lehessen szűrni.

A mérlegtétel-statisztikák esetében az NKB-k a II. melléklet 1. részével összhangban szolgáltatnak kiigazító adatokat az EKB-nak. Az NKB-k által jelentett „átértékelési kiigazítások” a hitelek leírásából/leértékeléséből és az árváltozás miatti átértékelési kiigazításokból állnak. Általában az EKB számítja ki az árfolyamváltozásokból eredő átértékelési kiigazításokat, azonban amennyiben az NKB-k olyan helyzetben vannak, hogy pontosabb kiigazításokat tudjanak összeállítani, e kiigazításokat közvetlenül is továbbíthatják az EKB-nak (4).

A befektetési alapokra vonatkozó statisztikák esetében az NKB-k a II. melléklet 17. részével összhangban szolgáltatnak kiigazító adatokat az EKB-nak. Az NKB-k által jelentett „átértékelési kiigazítások” az ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelési kiigazításokból állnak.

1.2.

A PKV-statisztikák keretében az NKB közvetlenül a tranzakciókat, és nem a folyamatok miatti kiigazításokat jelentik az EKB-nek. A tranzakciók (akár közvetlenül az adatszolgáltatók, akár az NKB-k általi) kiszámításának összhangban kell állnia az átsorolásokra és egyéb kiigazításokra, valamint átértékelésekre vonatkozó, az e mellékletben rögzített megközelítéssel.

2.   Átsorolások és egyéb kiigazítások

2.1.

Az NKB-k az ezen iránymutatásban előírt „átsorolási és egyéb kiigazítási” adatokat a felügyeleti tájékoztatás, logikai ellenőrzés, ad hoc kutatások (például kiugró értékekkel kapcsolatban), a nemzeti statisztikai követelmények, az adatszolgáltatói körbe belépőkre és onnan kiesőkre vonatkozó információk és bármely egyéb, rendelkezésükre álló forrás felhasználásával állítják össze. Az EKB-nak nem feladata, hogy utólagos kiigazításokat végezzen, kivéve ha az NKB-k hirtelen változásokat azonosítanak a végleges adatokban.

2.2.

Az NKB-k megállapítják az átsorolások következtében létrejövő állományváltozásokat, és a megállapított nettó összeget az „átsorolások és egyéb kiigazítások” sorban mutatják ki. Az átsorolásnak tulajdonítható nettó állománynövekedést pozitív előjellel, a nettó állománycsökkenést negatív előjellel jegyezik fel.

2.3.

Az NKB-k főszabály szerint eleget tesznek az „átsorolásokra és egyéb kiigazításokra” vonatkozóan az ezen iránymutatásban meghatározott valamennyi követelménynek. Az NKB-k minimumkövetelményként jelentik az összes, 50 millió EUR-t meghaladó „átsorolást és egyéb kiigazítást”. E küszöbérték célja, hogy segítsen az NKB-knak eldönteni, indokolt-e a kiigazítás. Amikor azonban nem állnak rendelkezésre információk, vagy azok rossz minőségűek, az NKB-k dönthetnek úgy, hogy nem tesznek semmit vagy becslést készítenek. Ezért az ilyen küszöbérték működtetése során rugalmasságra van szükség, nem utolsósorban a kiigazítások kiszámítására alkalmazott meglévő eljárások sokfélesége miatt. Ha például a küszöbértéktől függetlenül viszonylag részletes információk gyűltek össze, az ilyen küszöbérték alkalmazásának megkísérlése kedvezőtlen hatást eredményezhet.

3.   Átértékelési kiigazítások

3.1.

Az „átértékelési kiigazításokra” vonatkozóan az ezen iránymutatásban meghatározott követelmények teljesítése érdekében szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiszámítsák a tranzakciókból, az értékpapíronkénti adatokból vagy az adatszolgáltatók által jelentett más adatokból származó kiigazításokat, és/vagy olyan részletezések szerint becsüljenek meg kiigazításokat, amelyeket az adatszolgáltatók nem jelentenek, mivel azok nem tekinthetők „minimumelőírásnak”.

3.2.

Az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” általában az adatszolgáltatók által közvetlenül szolgáltatott adatok alapján állítják össze. Az NKB-k ugyanakkor ezeknek az adatszolgáltatási követelményeknek közvetett módon (például közvetlenül a tranzakciókra vonatkozó adatok gyűjtésével) is eleget tehetnek, és mindenesetre megengedett számukra, hogy az adatszolgáltatóktól további adatokat gyűjtsenek. Függetlenül attól, hogy nemzeti szinten melyik megközelítést alkalmazzák, az NKB-knak teljes adatsort kell az EKB-nak továbbítaniuk a mérlegtétel-statisztikákkal kapcsolatban a II. melléklet 1. részével, a befektetési alapokra vonatkozó statisztikákkal kapcsolatban pedig a II. melléklet 17. részével összhangban.

2.   RÉSZ

A folyamatok miatti kiigazítások általában

1. szakasz:   Átsorolások és egyéb kiigazítások

Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” magukban foglalják a referenciaszektor mérlegében bekövetkező minden olyan változást, amelyek az adatszolgáltatói kör összetételének és szerkezetének változásából, a pénzügyi instrumentumok és a szerződő felek besorolásának változásából, a statisztikai meghatározások változásaiból és az adatszolgáltatási hibák (részleges) helyesbítéséből erednek, és amelyek törésekhez vezetnek a sorozatokban, és következésképpen hatással vannak két egymást követő időszak végi állomány összehasonlíthatóságára. Az euroövezet bővítései az „átsorolási és egyéb kiigazítások” különleges esetének tekinthetők.

1.   Az adatszolgáltató szektor összetételében bekövetkező változások

1.1.

Az adatszolgáltató szektor összetételének változásai előidézhetik a szerződések gazdasági szektorok közötti áthelyeződését. Az ilyen áthelyeződések nem képviselnek tranzakciókat, és ezért azokat az „átsorolások és egyéb kiigazítások” szerinti kiigazításként kell ezeket kezelni.

1.2.

Az adatszolgáltató szektorhoz csatlakozó intézmény szerződéseket hozhat a szektorba, ezzel szemben az adatszolgáltató szektort elhagyó intézmény szerződést vihet ki a szektorból. Amennyiben azonban a csatlakozó intézmény az adatszolgáltató szektorhoz történő csatlakozást követően újonnan indítja az üzletmenetét, ez olyan pénzügyi tranzakciót jelent, amelyet a statisztikai adatokból nem kell kiszűrni (5). Hasonlóképpen, ha egy kilépő intézmény az adatszolgáltató szektor elhagyása előtt felszámolja tevékenységét, a statisztikai adatokban ennek tranzakcióként szerepelnie kell.

1.3.

A be- és kilépők által az adatszolgáltató szektor összevont eszközeire és forrásaira gyakorolt nettó hatást úgy határozzák meg, hogy összevonják az új belépők által jelentett nyitó eszközöket és forrásokat és a szektort elhagyók által jelentett záró eszközöket és forrásokat, majd minden tétel esetében kiszámítják a kettő különbségét. Ezt a nettó számadatot az „átsorolások és egyéb kiigazítások” sorban kell szerepeltetni. Bizonyos körülmények között a szerződő felek adatszolgáltatása is érintett lehet, és a kiigazításokban ezt a hatást is figyelembe kell venni, ebben az esetben szektorbeli változásként. Ha például egy MPI lemond az engedélyéről, de tevékenységét a bankközi piacon keresztül finanszírozott egyéb pénzügyi közvetítőként (EPK) folytatja, ez az MPI-k által az EPK-knek történő hitelezés mesterséges emelkedéséhez vezet, ami kiigazítást tesz szükségessé („a szerződő fél besorolásának változásai” sorban).

2.   Az adatszolgáltató szektor szerkezetében bekövetkező változások

2.1.

Az adatszolgáltató szektor szerkezetében bekövetkező változások csoporton belüli szervezeti átalakításokkal vagy összeolvadásokkal, befolyásszerzésekkel és szétválásokkal összefüggésben lépnek fel. E vállalati szerkezetátalakítási műveletek általában a pénzügyi eszközök és kötelezettségek értékelésének változásához vezetnek; az átértékelési kiigazításokat e változások tükrözése, és így a tranzakciók helyes levezetésének lehetővé tétele érdekében kell eszközölni. E műveletek továbbá gyakran ahhoz vezetnek, hogy pénzügyi eszközök és kötelezettségek az egyik gazdasági egység mérlegéből átkerülnek egy másik mérlegébe (tulajdonosváltozás). Az eszközátruházások tranzakcióként történő kezelésének határát a két különálló gazdasági egység létezése határozza meg, amelyek kölcsönös megállapodás alapján járnak el. Ha azonban az átruházásokra gazdasági egység létrehozása vagy eltűnése eredményeként kerül sor, azokat „átsorolások és egyéb kiigazításokként” kell kezelni. Így különösen, amennyiben az összeolvadás vagy befolyásszerzés egy vagy több gazdasági egység eltűnéséhez vezet, valamennyi keresztpozíció, amely az összeolvadó intézmények között fennállt és az egységek megszűnése időpontjában nettósításra kerül, eltűnik a rendszerből, és ennek megfelelő átsorolási kiigazításokat kell jelenteni. A vállalati szétválásokat ehhez hasonlóan kell kezelni.

2.2.

A vállalati szerkezetátalakításokkal összefüggésben az adatszolgáltató szektor szerkezetében bekövetkező változások mélyrehatóbb elemzése, valamint részletes számszerű példák találhatók az EKB által biztosított útmutató anyagokban, például a „Manual on MFI balance sheet statistics” (Az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyv) és a „Manual on investment fund statistics” (A befektetési alapokra vonatkozó statisztikákról szóló kézikönyv) című dokumentumokban.

3.   Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” egyéb esetei

3.1.

Az ügyfelek rezidensi státuszában vagy szektor szerinti besorolásában bekövetkező változások az e szerződő felekkel szembeni eszközök/kötelezettségek átsorolásához vezetnek. A besorolás ilyen megváltozására különböző okokból kerülhet sor, például mert egy kormányzati intézmény a privatizációt követően szektort vált, vagy mert az összeolvadások/szétválások megváltoztatják a vállalatok fő tevékenységét. Az eszközök és kötelezettségek instrumentum szerinti besorolása szintén megváltozhat, például akkor, ha bizonyos hitelek átruházhatóvá válnak és azok statisztikai célokra ennek megfelelően hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak tekintendők. Mivel ezek az átsorolások a jelentett állománypozíciókban bekövetkező változásokhoz vezetnek, azonban nem jelentenek tranzakciót, kiigazítást kell beiktatni a hatásuk statisztikákból történő eltávolítása érdekében.

3.2.

A revíziós politika által kijelölt határokon belül az NKB-k az állományadatokban előforduló adatszolgáltatási hibákat a hibák feltárását követően haladéktalanul helyesbítik. Ideális esetben a helyesbítés által a hiba teljes mértékben kiküszöbölhető az adatokból, különösen abban az esetben, amikor a hiba egyetlen időszakot vagy egy korlátozott időtartamot érint. Ilyen esetben az adatsorokban nem keletkezik törés. Amikor azonban a hiba történeti adatokat érint, és a múltbeli adatokat nem vagy csak rövid időtartamra vonatkozóan helyesbítették, a javított adatokat tartalmazó első időszak és a hibás adatokat tartalmazó utolsó időszak adatsorai között törés lesz. Ebben az esetben az NKB-k megállapítják a keletkezett törés nagyságát, és az „átsorolások és egyéb kiigazítások” sorban elvégzik a kiigazítást. Hasonló gyakorlatok alkalmazandók a statisztikai meghatározásoknak a jelentett adatokat érintő változásainak végrehajtására, valamint a bruttósítási módszerek bevezetése, megváltozása vagy elhagyása következtében adott esetben keletkező törések korrigálására.

2. szakasz:   Átértékelési kiigazítások

1.   Hitelek leírása/leértékelése

A hitelek leírásával/leértékelésével kapcsolatos kiigazítás a mérlegben szereplő hitelek értékében bekövetkező változások hatásaira vonatkozik, amelyeket a hitelek leírásának/leértékelésének alkalmazása idéz elő. Ez a kiigazítás tükrözi a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokban bekövetkező változásokat is például akkor, ha a fennálló állományokat az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkének (4) bekezdésének megfelelően a céltartalékokkal csökkentett összegen tartják nyilván. A hitelek harmadik fél részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert veszteségeket – amennyiben ezek megállapíthatók – szintén jelenteni kell.

2.   Árváltozások miatti átértékelési kiigazítások

2.1.

Az eszközök és kötelezettségek árának átértékelődése tekintetében végzett kiigazítás az eszközök és kötelezettségek értékelésében bekövetkező változásra utal, amelyet az eszközök és kötelezettségek nyilvántartási vagy kereskedési árának változása idéz elő. A kiigazítás tartalmazza az időszak végi állománynak az eszközök és kötelezettségek rögzített referenciaértékének módosulásaiból eredő változásait, azaz az eszköztartási nyereséget/veszteséget. Tartalmazhatja az eszközök/kötelezettségek tranzakcióiból eredő értékelési változásokat is, például a realizált nyereséget/veszteséget; mindemellett e tekintetben eltérő nemzeti gyakorlatok léteznek.

2.2.

Az „átértékelési kiigazítások” jellegét és mértékét az elfogadott értékelési módszer határozza meg. Bár ajánlott, hogy a mérleg mindkét oldalát piaci értéken tartsák nyilván, a gyakorlatban mind a kötelezettség-, mind az eszközoldalon több különböző értékelési módszer alkalmazható.

3. szakasz:   Árfolyamváltozások miatti átértékelési kiigazítások

1.

Az EKB-nak szolgáltatott statisztikai adatok céljából az NKB-k a külföldi devizában denominált eszköz- és forráspozíciókat azon a napon érvényes piaci árfolyamon számítják át euróra, amelyre az adatok vonatkoznak. Az EKB referencia-árfolyamokat kell használni (6).

2.

Az időszakvégi adatszolgáltatási napok között fellépő, euróval szembeni árfolyammozgások a külföldi devizában denominált eszközök és források értékváltozását idézik elő az euróra történő átszámításkor. Mivel e változások az instrumentum tartásából eredő nyereséget/veszteséget jelentenek, azonban nem pénzügyi tranzakciók, az értékelési hatásokat azonosítani kell, hogy azokat ki lehessen zárni a tranzakciók közül. Az „árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások” tartalmazhatják az eszközök/kötelezettségek tranzakcióiból eredő értékelési változásokat is, például a realizált nyereséget/veszteséget; e tekintetben ugyanakkor eltérő nemzeti gyakorlatok léteznek.

3.   RÉSZ

Folyamatok miatti kiigazítások: különleges jellemzők a mérlegtétel-statisztikákban

1. szakasz:   Bevezetés

1.

A mérlegtétel-statisztikák esetében minden NKB külön kiigazító adatokat nyújt be a saját mérlegére és az egyéb MPI-k mérlegére vonatkozóan. Az EKB mérlegét érintő kiigazításokat szintén belsőleg állítja össze az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága. Az NKB-k az MPI-k mérlegének minden sorára vonatkozó kiigazítást az ezen iránymutatás 3. cikkének (2) bekezdésében előírt gyakorisággal jelentik. Ennek során szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiigazításokat számítsanak ki és/vagy becsüljenek meg olyan részletezések tekintetében, amiket az MPI-k nem jelentenek, mivel azok az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 2. részének 1A. táblázatában nem minősülnek „minimumkövetelménynek”. Az ezen iránymutatás II. mellékletének 1. része meghatározza, hogy csak az „átsorolásokat és egyéb kiigazításokat” vagy az „átértékelési kiigazításokat” is meg kell küldeni az EKB-nak.

Az árfolyammozgások következtében szükséges kiigazításokat az EKB számítja ki. Ezért az NKB-k által a külföldi devizában fennálló egyenlegek tekintetében jelentett kiigazítások nem tartalmazzák az árfolyamváltozások hatását. Az EKB az árfolyamváltozás miatti kiigazításokat az eszközöknek és kötelezettségeknek a főbb devizanemek szerinti, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 3. részének 4. táblázatában rendelkezésre álló részletezéséből származó devizaarányok felhasználásával számítja ki. Az EKB által az árfolyamváltozás miatti kiigazítások kiszámításához használt részletes módszer az EKB-nek az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyvében található. Amennyiben az NKB-k olyan helyzetben vannak, hogy pontosabb kiigazításokat tudjanak összeállítani, e kiigazításokat közvetlenül is továbbíthatják az EKB-nak.

2.

A folyamatok miatti kiigazításokat az állománnyal megegyezően kettős könyveléssel kell nyilvántartani. A kiigazításoknak mindenképpen ellentételük van, amely sok esetben a művelettől vagy a nemzeti számviteli szabályoktól függően valószínűleg a „tőke és tartalékok” vagy az „egyéb források” tételben kerül kimutatásra.

3.

A mérlegtétel-statisztikák összeállításának keretében a pénzügyi tranzakciókat általában tranzakciós értéken kell mérni, amely nem feltétlenül egyezik meg a piacon jegyzett árral vagy az eszköznek a tranzakció időpontjában fennálló méltányos értékével. A tranzakciós érték nem foglalja magában a kezelési költségeket, szolgáltatási díjakat, jutalékokat vagy a tranzakció végrehajtása során nyújtott szolgáltatások ellenértékeként kifizetett más hasonló összegeket.

4.

A betétek, hitelek és a kibocsátott és tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatait eredményszemléletben kell elszámolni, azonban azokat nem szabad az érintett instrumentummal végrehajtott tranzakcióként elszámolni. A hitelek és betétek esetében ezt az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében rögzített azon követelmény biztosítja, amely szerint az ezen instrumentumok után felhalmozott kamatokat az „egyéb eszközökön” és az „egyéb kötelezettségeken” belül kell nyilvántartani. A rendelet azonban nem tartalmaz az MPI-k által kibocsátott vagy tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után felhalmozott kamatok kezelésére vonatkozó szabályt. A felhalmozott kamat valójában gyakran beletartozik a piaci árakba, és nehéz elkülöníteni a statisztikai mérlegben kimutatott számviteli ártól. A következetes és országok között összehasonlítható adatok érdekében a következő szabályt kell alkalmazni:

a)

amennyiben a felhalmozott kamat beletartozik a statisztikai mérlegben kimutatott számviteli árba, átértékelési kiigazítást kell rá alkalmazni;

b)

ha a felhalmozott kamat nem számít bele azon értékpapírok állományértékébe, amelyekhez tartozik, az „egyéb eszközök” vagy „egyéb kötelezettségek” sorban kell azt kimutatni, és nem átértékelési kiigazításként kezelendő.

E javasolt kezelési módot az ezen iránymutatásban rögzített adatszolgáltatási követelmények is tükrözik (lásd a II. melléklet 4. részének 3. szakaszát) (7).

2. szakasz:   Átértékelési kiigazítások

1.   Leírások/leértékelések

1.1.

Az NKB-k a hitelek leírására/leértékelésére vonatkozó adatokat a II. melléklet 1. részével összhangban jelentik az EKB-nek. Az NKB-knek az MPI-k által szolgáltatott adatok alapján eleget kell tenniük a követelményeknek. Így különösen az NKB-k legalább az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 4. részének 1A. táblázatában rögzített kötelező követelményeket gyűjtik, azonban az e minimumkövetelmények körébe nem tartozó további adatokat is gyűjthetnek. Annak érdekében, hogy teljeskörű jelentést nyújtsanak az EKB-nak, az NKB-knak figyelembe kell venniük a rossz hitelekre (8) vonatkozó számviteli szabályokat és az egyes szektorok viszonylagos hitelkockázatát. Amikor az információk elégtelenek a kiigazítások szétosztásához, az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) szereplő kategóriák közötti bontás az állományok nagyságával arányosan is elvégezhető.

1.2.

A II. melléklet 1. része 3. táblázatának megfelelően az EKB-nak a legjobb rendelkezésre álló adatok alapján kell jelenteni azokat a leírásokat, amelyekre a hitel értékpapírosításakor (vagy egyéb átruházásakor) kerül sor, valamint a kezelt hitelek leírását/törlését (9).

2.   Az értékpapírok árváltozásai miatti átértékelési kiigazítások

2.1.

Az árváltozás miatti átértékelések csak korlátozott számú mérlegtételt érintenek: a forrásoldalon a „hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok” sort, az eszközoldalon pedig a „hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok”, a „tulajdoni részesedések” és a „befektetési jegyek/egységek” sort. Ellentételeiket elsősorban a „tőke és tartalékok” és az „egyéb kötelezettségek” alá sorolják. A betétek és hitelek rögzített névértékűek, ezért esetükben nincs árváltozás. Lásd az EKB-nek az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyvét az átértékelések és az ellentételező tételeik közötti kapcsolatok részletes leírásáért.

2.2.

A forrásoldalon a hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok árának változása miatti átértékelések az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) rögzített „minimumkövetelményeken” kívül maradnak, és így nem kötelezőek. Az eszközoldalon a hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok átértékelésére vonatkozó minimumkövetelmények csak a „két éven túli” lejárati csoportra terjednek ki; amennyiben más információk nem állnak rendelkezésre, feltételezhető, hogy ezek megegyeznek az összes szektor számára kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya tekintetében fennálló átértékelési kiigazítások teljes összegével.

2.3.

Az értékpapír-állományokra vonatkozó átértékelési kiigazítások mértéke és tartalma a statisztikai mérleg összeállítása során használt értékelési módszertől függ. Ezen adatok gyűjtése tekintetében az NKB-k az adatszolgáltatókat két módon kezelhetik. Az egyik megközelítés szerint az MPI-k átértékelési kiigazításokat jelentenek, amelyeket ezt követően aggregálnak és megküldenek az EKB-nek. Ehelyett az NKB-k előírhatják az adatszolgáltatók számára, hogy közvetlenül megfigyelt tranzakciókat jelentsenek, amelyekből az NKB-k levezetik az EKB-nak (aggregált alapon) továbbítandó átértékelési kiigazításokat. Az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyv tartalmazza a két megközelítés kimerítő módszertani leírását, valamint a megfelelő elfogadott összeállítási módszereket.

2.4.

Az NKB-k az értékpapírokra vonatkozóan előírt statisztikai adatokat (például a mérlegben való nyilvántartási érték, piaci érték, eladások és vásárlások) értékpapíronkénti alapon is gyűjthetik, és az aggregált statisztikai adatokat (az árváltozás miatti átértékelési kiigazításokra vonatkozó adatokat is beleértve) levezethetik az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott minimumkövetelményekkel összhangban.

2.5.

Az NKB-k választási lehetősége főszabály szerint a fenti módszerekre korlátozódik. Más módszerek is alkalmazhatók azonban, ha bizonyítható, hogy azokkal összehasonlításra alkalmas adatok szolgáltathatók.

3. szakasz:   Havi folyamatok miatti kiigazítások – különleges alkalmazások

1.   Az EKB/NKB mérlegstatisztikája

1.1.

Az EKB-re/NKB-kre vonatkozó követelmények az EKB/NKB-k feladatainak tükrözése érdekében kis mértékben módosultak az egyéb MPI-kre vonatkozó követelményekhez képest. Egyes tételek kimaradtak, azaz nem kell adatot szolgáltatni a repoügyletek és a felmondási idővel felmondható betétek részletezéséről. Más sorokkal viszont kiegészültek a táblázatok, azaz a forrásoldalon az „SDR ellenpárja” sorral, az eszközoldalon az „arany és aranykövetelések” és a „lehívási jogokból, SDR-ből és egyébből származó követelések” sorral, mivel ez az iránymutatás e sorok esetében is előírja az állományra vonatkozó adatszolgáltatást. Az EKB/NKB-k kiigazító adatokat nyújtanak be e sorok mindegyikére.

1.2.

Az EKB/NKB-k a fentiekben vázolt eljárásokkal összhangban nyújtanak be kiigazításokat. Sor került azonban néhány módosításra:

átsorolások és egyéb kiigazítások: a kiigazítások nem minden forrása releváns, például „az adatszolgáltató szektor összetételének változásai” nem alkalmazandó. Az általános útmutatástól eltérően ebben az esetben alacsonyabb, 5 millió EUR-nak megfelelő alsó küszöb kerül meghatározásra az NKB-k mérlegében a folyamatok pontosságának biztosítása érdekében,

ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelési kiigazítások: az általános rendelkezések alkalmazandók, az EKB-t kivéve, amely közvetlenül jelentheti az árfolyamváltozás miatti kiigazításokat a számviteli adatok alapján.

2.   Pénzpiaci alapok

2.1.

Az NKB-k az „átsorolások és egyéb kiigazítások” és az „átértékelési kiigazítások” tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése során a pénzpiaci alapokra (PPA-k) vonatkozó kiigazításokat szolgáltatnak. E kiigazításokat a PPA-kra vonatkozóan külön is jelentik az erre szolgáló negyedéves adatszolgáltatási rendszerrel összhangban.

2.2.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 9. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az NKB-k mentesítést adhatnak néhány vagy az összes PPA számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében. Ezekben az esetben azonban az NKB-knak a legnagyobb gondosság elve alapján kell adatot szolgáltatniuk, különösen akkor, ha jelentős összegekről van szó.

2.3.

A PPA-k eszközeire vonatkozó árváltozás miatti átértékelődések kiszámítása a valamennyi MPI-re alkalmazandó közös eljárásnak megfelelően történik. A forrásoldalon a PPA-k befektetési jegyei/egységei értékében bekövetkező pozitív változásokat hagyományosan tranzakciónak tekintik, a betétek utáni kamat kifizetésével (és nem az elhatárolásával) párhuzamosan, ami azt jelenti, hogy az átértékelések ellentételezése az eszközoldalon nem a „pénzpiaci alapok befektetési jegyei/egységei”, hanem az „egyéb kötelezettségek”. Ugyanakkor azon eseteket illetően, amikor a PPA-k befektetési jegyeinek/egységeinek ára az alap eszközeit érintő veszteségek következtében csökken, ez nem hasonlítható a kamatfizetésekhez. Erre tekintettel az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 4. részének 1A. táblázata a PPA-k befektetési jegyeire/egységeire vonatkozó árváltozás miatti átértékelésekre vonatkozó követelményeket tartalmaz; az NKB-knak ezt a tételt adott esetben az eszközoldali átértékelések ellentételezésére kell használniuk. Az elosztást oly módon kell elvégezni, hogy az csak azokra a tényleges árváltozás miatti átértékelésekre terjedjen ki, amelyek a PPA befektetési jegyei/egységei értékében bekövetkezett változásként megmutatkoznak.

3.   A kormányzat forrásai (és eszközei)

A kormányzatnál elhelyezett betétek és eszközök tekintetében állományadatokat kell gyűjteni. A tranzakciók összeállításának céljából a kiigazító adatokat alapelvként az MPI-mérlegstatisztikákra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell szolgáltatni. A gyakorlatban a tranzakcióktól eltérő, azaz árfolyam- vagy piaci árváltozás következtében bekövetkező változások előfordulása valószínűtlen. Ezeket az adatokat a II. melléklet 3. részében ismertetett módon kell jelenteni.

4.   Tájékoztató adatok

Az MPI-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak rezidens státusza szerinti bontásra vonatkozó állományadatokat kell gyűjteni a monetáris aggregátumok kiszámítása céljából. A tranzakciók levezetése érdekében a tájékoztató adatok esetében átsorolási kiigazításokat, árfolyamváltozás miatti kiigazításokat és átértékelési kiigazításokat is kell számítani. Ezeket az adatokat a II. melléklet 4. részében ismertetett módon kell jelenteni.

4. szakasz:   A negyedéves adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó, folyamatok miatti kiigazítások kiszámítása

1.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 3. részének 2. táblázatának mérlegtételeire vonatkozó negyedéves tranzakciók kiszámításának eljárása hasonló az említett rendelet I. melléklete 2. részének 1. táblázatának mérlegtételeire vonatkozó havi tranzakciók levezetése céljából alkalmazott eljáráshoz. A folyamatok miatti kiigazításokat az alábbi elvekkel összhangban kell kiszámítani:

a)

Ha az 1. táblázatra vonatkozóan kiigazítást nyújtanak be, az érintheti a 2. táblázatban szereplő részletező tételeket. A két adathalmaz közötti konzisztenciát biztosítani kell, azaz a havi kiigazítások összegének egyenlőnek kell lennie a negyedéves kiigazítás összegével. Ha a negyedéves kiigazításokra küszöbérték van érvényben, illetve ha a negyedéves kiigazításokat nem lehet teljes mértékben vagy a havi kiigazítással azonos részletezettséggel megállapítani, olyan módon kell a kiigazítást számítani, hogy az a havi adatokra vonatkozó kiigazítással ne legyen ellentmondásban.

b)

Az „értékpapírok árváltozása miatti kiigazítások” esetében következetlenség állhat elő a havi és a negyedéves adatok között attól függően, hogy milyen megközelítést követnek a kiigazítások levezetése érdekében. Az MPI-mérlegstatisztikákról szóló kézikönyv részletes útmutatással szolgál a havi és negyedéves kiigazítások közötti konzisztencia biztosítása érdekében ezekben az esetekben követendő eljárásról.

c)

Szükség lehet továbbá a negyedéves adatokat tartalmazó táblázatok tekintetében tett kiigazításokra akkor is, ha az 1. táblázatra vonatkozóan nem került sor kiigazításra. Ez az eset fordul elő, amikor a részletesebb negyedéves szinten átsorolásra kerül sor, viszont az összevontabb havi szinten ez az átsorolás nem mutatkozik. Ez vonatkozhat az „átértékelési kiigazításokra” is, amikor a havi sor különböző összetevői eltérő irányban mozdulnak el. Ez esetekben is biztosított a havi és negyedéves adatok összhangja.

Ugyanezeket az elveket kell alkalmazni a II. melléklet 2. és 4. részében rögzített követelmények alapján gyűjtött tájékoztató adatokra vonatkozó folyamatok miatti kiigazítások levezetése érdekében.

2.

Az NKB-k olyan mértékben szolgáltatnak a negyedéves statisztikákra vonatkozó kiigazításokat, amennyire a meglévő havi kiigazítások részletes szektorok/instrumentumok szerinti besorolását ésszerű pontossággal meg tudják állapítani vagy becsülni. Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” tekintetében az információk általában hozzáférhetőek. Így különösen, az NKB-k általában kellően részletes információkkal rendelkeznek ahhoz, hogy a nagyobb egyszeri kiigazításokat (például adatszolgáltatási hiba következtében szükségessé váló átsorolást) könnyen szét tudják osztani adott negyedéves tételek között. Az adatszolgáltatók körének változásai következtében elvégzendő negyedéves kiigazítások hasonlóképpen nem jelentenek nehézséget az NKB-knak. Az „átértékelési kiigazítások” tekintetében a leírásokra és árváltozás miatti átértékelésekre vonatkozó adatok megszerzése gyakran nehezebb, mert az eredeti adatforrások részletezése nem megfelelő. Valószínűsíthető, hogy az „átértékelési kiigazítás” legalább részben becsléseken fog alapulni. A becslésekhez az alkalmazott módszert ismertető magyarázatot kell fűzni (például a hiányzó részletezések becslése az állományadatok arányát követte).

4.   RÉSZ

Folyamatok miatti kiigazítások: különleges jellemzők a befektetési alapokra vonatkozó statisztikákban

1. szakasz:   Bevezetés

1.

A befektetési alapokra vonatkozó statisztikák vonatkozásában az NKB-k a 19. cikkben előírt gyakorisággal jelentik az befektetési alapok mérlegének minden sorára vonatkozó átértékelési kiigazításokat, amelyek kiterjednek mind az ár- és árfolyamváltozás miatti, mind az átsorolási kiigazításokra. Ennek során szükség lehet arra, hogy az NKB-k kiszámítsanak és/vagy megbecsüljenek az olyan részletezések tekintetében kiigazításokat, amiket a befektetési alapok nem jelentenek, mivel azok az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. részének 3. táblázatában nem minősülnek „minimumkövetelménynek”.

2.

A folyamatok miatti kiigazításokat az állománnyal megegyezően kettős könyveléssel kell nyilvántartani. A kiigazításoknak minden esetben ellentételük van, amely sok esetben a művelettől vagy a helyi számviteli szabályoktól függően valószínűleg a „befektetési alapok befektetési jegyei/egységei” vagy az „egyéb források” tételben kerül kimutatásra.

3.

Főszabály szerint a következő útmutatás vonatkozik a betétek/hitelek és értékpapírok tranzakciós értékeire. A betétek/hitelek és értékpapírok tranzakciós értéke nem tartalmazza a díjakat stb. Szintén nem tartalmazza az esedékes/fizetendő felhalmozott, de még meg nem kapott vagy meg nem fizetett kamatot. A hitelek/betétek után felhalmozott kamatot ehelyett az „egyéb eszközök”, illetve „egyéb források” sorban kell kimutatni.

A tartott és kibocsátott értékpapírok felhalmozott kamata beleszámít az értékpapírok állományadataiba és a tranzakciós értékbe.

2. szakasz:   Átértékelési kiigazítások

1.

Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) rugalmasságot enged az eszközök és kötelezettségek átértékelési kiigazításainak kiszámításához szükséges adatfajták, valamint az adatgyűjtés és -összeállítás formájának tekintetében. A módszer kiválasztásáról az NKB-k döntenek.

2.

Az alábbi két lehetőség áll fenn az értékpapíronként gyűjtött értékpapírokra vonatkozó átértékelési kiigazítások levezetését illetően:

a befektetési alapok értékpapíronkénti információt szolgáltatnak, ami lehetővé teszi, hogy az NKB-k levezessék az átértékelési kiigazításokat: a befektetési alapok az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. része 2. táblázatának 1., 2. és 4. pontjaiban előírt értékpapíronkénti információt szolgáltatnak az NKB-knak. Ez a tájékoztatás lehetővé teszi az NKB-k számára, hogy pontos információkat kapjanak az EKB-nak benyújtandó „átértékelési kiigazításokról”. Ha ezt a lehetőséget követik, az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” a közös eurorendszerbeli módszerrel, azaz a rendeletet kísérő, a befektetési alapokra vonatkozó kézikönyvben leírt „folyamat-levezetési módszerrel” összhangban vezetik le,

a befektetési alapok közvetlenül jelentik az értékpapíronkénti tranzakciókat az NKB-knak: a befektetési alapok értékpapíronkénti alapon jelentik az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) I. melléklete 3. része 2. táblázatának 1. és 3. pontjaiban meghatározott referencia-időszak során történt értékpapír-vásárlások és -eladások összesített mennyiségét. Az NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” az időszak végi állományok közötti különbségből a tranzakciók levonása útján számítják ki, és az átértékelési kiigazításokat ezen iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak.

3.

Az értékpapírokon kívüli eszközökre és kötelezettségekre vagy a nem értékpapíronkénti alapon gyűjtött értékpapírokra vonatkozó átértékelési kiigazítások levezetésére a következő két lehetőség adott:

a befektetési alapok aggregált kiigazításokat jelentenek: a befektetési alapok jelentik az egyes sorokra alkalmazandó kiigazításokat, amelyek tükrözik az ár- és árfolyam-változások miatti értékelési változásokat (10). Az e módszert választó NKB-k az EKB-nak történő adatszolgáltatás céljából összesítik a befektetési alapok által jelentett kiigazításokat.

a befektetési alapok aggregált tranzakciókat jelentenek: a befektetési alapok összesítik a tranzakciókat a hónap folyamán, és jelentik az NKB-nak a vásárlások és eladások értékét. A tranzakciós adatokat kézhez vevő NKB-k az „átértékelési kiigazításokat” az állomány és a tranzakciók közötti különbség maradványaként számítják ki, és az átértékelési kiigazítást ezzel az iránymutatással összhangban nyújtják be az EKB-nak.

5.   RÉSZ

Folyamatok miatti kiigazítások: különleges jellemzők a PKV-statisztikákban

1. szakasz:   Bevezetés

A PKV-statisztikák esetében az NKB-k a PKV-mérleg valamennyi tétele esetében tranzakciókat szolgáltatnak a 20. cikkel összhangban. A PKV-adatszolgáltatók az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) II. mellékletének 3. részében meghatározott tranzakciókat közvetlenül jelentik az érintett NKB-nak, vagy ehelyett az adatszolgáltatók az NKB hozzájárulásával szolgáltathatnak átértékelési kiigazításokat és más volumenváltozásokat, amelyeket lehetővé teszik az NKB számára a tranzakciók levezetését az e mellékletben rögzített elvekkel összhangban.

2. szakasz:   Leírások/leértékelések

1.

Az NKB-k az értékpapírosított hitelek leírására/leértékelésére vonatkozó adatokat a 20. cikkel összhangban jelentik az EKB-nek. A hitelek harmadik fél részére történő eladásakor vagy átruházásakor végzett leírásait/leértékeléseit – amennyiben ezek megállapíthatók – szintén jelenteni kell.

2.

A leírásokra/leértékelésekre vonatkozó adatok jelentése helyett az adatszolgáltatók az érintett NKB hozzájárulásával szolgáltathatnak más adatokat, amelyeket lehetővé teszik az NKB számára a leírásokra/leértékelésekre vonatkozó szükséges adatok levezetését.


(1)  Az ESA 2010-tel és más nemzetközi statisztikai szabványokkal összhangban.

(2)  A befektetési alapokra vonatkozó statisztikák esetében ugyanakkor az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) az adatszolgáltatás hónapjában történt új kibocsátások, illetve visszaváltások külön jelentését írja elő.

(3)  Az „egyéb változások” meghatározása és besorolása nagy mértékben összhangban van az ESA 2010-zel. Az „átsorolások és egyéb kiigazítások” nagyjából megegyezik az „eszközök és kötelezettségek egyéb volumenváltozásaival” (K.1–K.6, lásd a 6.03–25 bekezdést), az „átértékelések” pedig megfeleltethető az „névleges eszköztartási nyereség és veszteségnek” (K.7, lásd a 6.26–64 bekezdést). A mérlegtétel-statisztikák vonatkozásában lényeges eltérés, hogy a „hitelleírások” az „átértékelések” (nevezetesen az árváltozások miatt átértékelések) közé sorolandók, ezzel szemben az ESA 2010 ezeket általában „egyéb volumenváltozásoknak” tekinti (6.14 bekezdés) - a hitelek értékesítésekor keletkező veszteségek kivételével; e veszteségeket, amelyek a hitelek tranzakciós ára és a mérlegben nyilvántartott összege közötti különbségnek felelnek meg, átértékelésként kell nyilvántartani (6.58 bekezdés). A „hitelek leírásának” az „átértékelések” közé történő sorolása szintén eltérést jelent a nemzetközi befektetési pozíciós szabályoktól. Az említett szabályok értelmében ezeket „egyéb kiigazításként” és nem „árfolyam- vagy valutaárfolyam-változásként” kell kezelni. A befektetési alapokra vonatkozó statisztikákban nincs szükség a hitelek leírására/leértékelésére.

(4)  Az EKB saját mérlegének megfelelő kiigazításokat az EKB Igazgatási Főigazgatósága jelenti.

(5)  Határesetekben ezt a feltételt kell alkalmazni. Ha például egy új bank jön létre, amely átveszi egy nem rezidens bank nevében eljáró képviseleti iroda korábbi tevékenységét, akkor tranzakciós folyamat jön létre, amelyet a statisztikai forgalomból nem kell kiszűrni.

(6)  Lásd az EKB 1998. július 8-i„Setting-up of common market standards” (Közös piaci követelmények létrehozása) című sajtóközleményét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(7)  A felhalmozott kamatok MPI-mérlegstatisztikákban történő kezelése eltér az ESA 2010-től, amely úgy rendelkezik, hogy „a kamatot úgy kell kezelni, mint ami a tőketartozás időszaka alatt folyamatosan elhatárolódik a hitelező számára a tőke összege után”, nevezetesen azon a pénzügyi eszközön belül végzett tranzakcióként, amelyhez tartozik, amely tranzakció megfelel a nem pénzügyi számlákban a kamatjövedelem alatti tranzakciónak (5.43 bekezdés). A fizetési mérlegben és külfölddel szemben befektetési pozíciókban a kamatokat a megfelelő eszközkategóriában tartják nyilván.

(8)  Ezek olyan hitelek, amelyek esetében a visszafizetés késedelmes vagy egyébként részben vagy teljes mértékben kétesként került azonosításra, a nemteljesítésnek az 575/2013/EU rendelet 178. cikkében rögzített meghatározásával összhangban.

(9)  Az MPI által kezelt hitelek leírására/törlésére amiatt kerülhet sor, mert a hiteleket az MPI egyedi számláin vagy csoportszinten még mindig kimutatják a mérlegben, és az NKB-nak jelentett törlesztési adatok forrásai e szervezetek. E műveletekre akkor is sor kerülhet, ha a kezelőnek a befektetői megállapodás betartása érdekében az értékvesztett hitelek esetében alacsonyabb hiteltőkeösszeget kell a mérlegben feltüntetnie.

(10)  Az 1073/2013/EU rendelet (ECB/2013/38) III. mellékletével összhangban az NKB-k vagy az ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelésekről gyűjt adatokat a befektetési alapoktól, vagy csak az árváltozás miatti átértékeléseket és a szükséges adatokat gyűjtik, amelyek az árfolyamváltozásból eredő átértékelések megállapítása érdekében legalább a font sterling, amerikai dollár, japán jen vagy svájci frank szerinti részletezést tartalmazzák.


V. MELLÉKLET

A GAZDASÁGI EGYSÉGEK STATISZTIKAI CÉLÚ JEGYZÉKE

1.   RÉSZ

Az intézményi és leányvállalati adatbázis (RIAD) attribútumlistájának a statisztikai céllal kezelt egyes adatkészleteknek történő megfeleltetése

Attribute name/Attribútum neve (1)

Az alábbiak jegyzékével összefüggésben releváns

MPI-k

Befektetési alapok

PKV-k

PSRI-k (2)

Típus

Frissítési gyakoriság

Típus

Frissítési gyakoriság

Típus

Frissítési gyakoriság

Típus

Frissítési gyakoriság

‘Non-industry’ IDs

 

 

 

 

 

 

 

 

RIAD code

M

d

M

q

M

q

M

a

Nationals business register

E

d

E

q

E

q

O

a

EGR code

E

d

 

 

E

q

 

 

LEI (amennyiben elérhető)

M

d

M

q

M

q

M

a

‘Industry’ IDs

 

 

 

 

 

 

 

 

BIC

E

d

 

 

 

 

 

 

ISINs

E

d

M

q

M

q

 

 

Name

M

d

M

q

M

q

M

a

Country of residence

M

d

M

q

M

q

M

a

Address

M

d

M

q

M

q

M

a

Area code

M

d

M

q

M

q

M

a

Legal form

E

d

E

q

E

q

E

a

Flag Listed

M

d

M

q

M

q

O

a

Flag Supervised

M

d

M

q

M

q

M

a

Reporting requirements

E

d

E

q

E

q

E

a

Type of licence

M

d

M

q

M

q

O

a

Capital variability

 

 

M

q

 

 

 

 

UCITS compliance

 

 

M

q

 

 

 

 

Legal set-up

 

 

M

q

 

 

 

 

Flag Sub-fund

 

 

M

q

 

 

 

 

Nature of securitisation

 

 

 

 

M

q

 

 

Flag E-money issuer - licence

 

 

 

 

 

 

M

a

Flag E-money issuer - business

 

 

 

 

 

 

M

a

Flag Payment service provider -licence

 

 

 

 

 

 

M

a

Flag Payment service provider - business

 

 

 

 

 

 

M

a

Flag Payment system operator

 

 

 

 

 

 

M

a

Comment

O

d

O

q

O

q

O

a

NACE code

M

d

M

q

M

q

E

a

Total employment

E

a

O

a

E

a

O

a

Total solo balance sheet (ECB Regulation)

M

a

E

a

E

a

 

 

Net assets, net asset value

E

a

M

a

 

 

 

 

ESA 2010

M

d

M

q

M

q

M

a

Sub-sector type

M

d

M

q

M

q

M

a

Birth date

O

d

O

q

O

q

O

a

Closure date

M

d

M

q

M

q

M

a

Flag Activity status

M

d

M

q

M

q

M

a

Minimum kért referenciaadatok (1) az alábbiak vonatkozásában

Originator of FVC

 

 

 

 

M

q

 

 

Management company

 

 

M

q

M

q

 

 

Headquarter of branch

M

d

 

 

 

 

 

 

M (kötelező), E (javasolt), O (választható), üres (nem alkalmazandó)

Gyakoriság: a (éves), q (negyedéves), m (havi) d (napi/amint a változás bekövetkezik).

Határidők: az éves adatok esetében (amennyiben másutt nem kerül meghatározásra) a referencia-időpontot követő egy hónap.

2.   RÉSZ

A gazdasági egységek közötti kapcsolatok típusai

 

Típus

Frissítési gyakoriság

1.

Szervezeti kapcsolatok egy vállalaton belül

 

 

Egy jogi egység és egy vállalat közötti kapcsolat

O

2.

Vállalatcsoporton belüli kapcsolatok

Irányítási viszony

E (3)

q

Tulajdoni viszony

E (3)

q

3.

Egyéb kapcsolatok

A „kezdeményező” és PKV-je közötti kapcsolat

M

q

A „kezelő társaság” és PKV-je/befektetési alapja közötti kapcsolat

M

q

A „nem rezidens fióktelep” és „vállalatközpontja” közötti kapcsolat

M

d

Az „elkülönített alap” és az „átfogó alap” közötti kapcsolat

M

q

 

Beolvadás/szétválás esetén a jogelődhöz/jogutódhoz fűződő kapcsolat

M

d / q

3.   RÉSZ

Fogalommeghatározások és az adatszolgáltatási utasítások pontosítása

RIAD code

Bármely gazdasági egység egyedi azonosító kódja a RIAD-ban, amely két részből áll: „host” (fogadó) és „id” (azonosító).

A két rész értékének kombinációja biztosítja ezen elsődleges kulcs egyedi voltát:

2-jegyű ország ISO-3166 országkódok,

szabad karakterlánc.

[kötelező elem szervezet létrehozásához a RIAD-ban]

Alias identifiers

Nyílt lista, amely valamely (nem hivatalos) ágazati szabványt követő vagy ilyet nem követő azonosítókból álló azonosító kódok sokaságát tartalmazza. Mivel tisztán „nemzeti” kódokat is tartalmazhat, a teljes lista nem kötelező valamennyi adatszolgáltató intézményre nézve. Ennek példái a nemzeti cégjegyzékek kódjai, a EuroGroups regiszter kód, a jogalany-azonosító (amennyiben rendelkezésre áll), és a BIC-kód.

Ahhoz, hogy valamely NKB és az EKB közötti adatcsere során működőképes legyen, az azonosítót a rendszer valamely meghatározott kódlistájában regisztrálni kell.

ISIN

Az ISO 6166-ban meghatározott „nemzetközi értékpapír-azonosító szám”. A RIAD-ban az ISIN-kód kétféleképpen jelenik meg:

befektetési alapok és PKV-k esetében az adatszolgáltatási követelmények között szerepel a pénzügyi vállalat által kibocsátott (valamennyi) fennálló (nem visszaváltott) értékpapír állományának jelentésére vonatkozó kötelezettség,

mivel a valamely vállalat által kibocsátott minden egyes értékpapír ugyanúgy egyedi módon azonosítja a szervezetet, bármely kibocsátott (és esetleg) tőzsdén jegyzett részvény vagy egyéb hitelviszonyt megtestesítő fennálló értékpapír ISIN-kódja magának a gazdasági egységnek az azonosítására is használható.

 

Name

Teljes bejegyzett név, beleértve a társasági megjelöléseket is (például Plc, Ltd, SpA, AG stb.).

Country of residence

Jog szerinti létesítés vagy bejegyzés országa.

[kötelező elem szervezet létrehozásához a RIAD-ban]

Address

A szervezeti egység elhelyezkedésének adatai; ez adott esetben négy részből áll:

City

a város, ahol található,

Address

az utca neve és a házszám,

Postal code

az irányítószám, a nemzeti postai rendszer alapján,

Postal box

a postafiókszám, a nemzeti postai rendszer alapján.

Area code

Statisztikai célokra szükséges földrajzi osztályozás.

Legal form

Az alkalmazandó jogi formák területe az egyes nemzeti kódlistákat követi, amelyeket a RIAD-ban regisztrálni kell, mielőtt azokat az adatszolgáltató NKB-k az adattovábbítás során felhasználhatnák.

Flag Listed (4)

Jelölő, amely azt mutatja, hogy a szervezeti egységet jegyzik-e valamely (belföldi vagy külföldi) tőzsdén, vagy részvényeivel kereskednek-e valamely tőzsdén; fordított módon valamely szervezet tőzsdei kivezetésének jelölésére is használható.

Flag Supervised (4)

Jelölő, amely azt mutatja, hogy a szervezet valamely nemzeti és/vagy nemzetek feletti hatóság által működtetett felügyeleti rendszer hatálya alatt áll-e.

Reporting requirements

Nyílt kódlisták, amelyek révén központi adattárban rögzíthető, hogy a szervezetre milyen nemzeti és/vagy nemzetek feletti adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkoznak; egy szervezetre több követelmény is vonatkozhat.

Az alkalmazandó egyes nemzeti kódlisták területét a RIAD-ban regisztrálni kell, mielőtt azokat az adatszolgáltató NKB-k az adattovábbítás során felhasználhatnák.

Type of licence

Attribútum, amely azt mutatja, hogy a szervezet nemzeti és/vagy nemzetek feletti szervezetek által tanúsított módon rendelkezik-e valamely (konkrét) engedéllyel.

Részletes nemzeti kódlisták regisztrálhatók a RIAD-ban a különböző engedélyezési rendszerek/keretek azonosításának lehetővé tétele érdekében.

 

Capital variability

Ez a változó az alap által kibocsátható részvények mennyiségére vonatkozó esetleges korlátozásokat határozza meg, vagyis hogy „nyílt végű” vagy „zárt végű” alapról van-e szó.

UCITS compliance

Valamely alap „ÁÉKBV”-megfelelőségét meghatározó jelölő.

Legal set-up

Ez a változó a befektetési alap által felvehető jogi formát határozza meg.

Sub-fund

Ez a változó meghatározza, hogy a befektetési alap esetében elkülönített alapról van-e szó.

Nature of securitisation

Ez a változó a PKV által végrehajtott értékpapírosítás típusát határozza meg.

Flag E-money issuer - licence (4)

Jelölő, amely azt mutatja, hogy a szervezet rendelkezik-e külön „elektronikuspénz-kibocsátói” engedéllyel (a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének megfelelően) (1).

Flag E-money issuer - business (4)

Jelölő, amely azt mutatja, hogy a szervezet ténylegesen folytatja-e az „elektronikuspénz-kibocsátói” tevékenységet.

Flag Payment service provider - licence (4)

Jelölő, amely azt mutatja, hogy a szervezet rendelkezik-e külön „pénzforgalmi szolgáltatói” engedéllyel (a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének megfelelően).

Flag Payment service provider - business (4)

Jelölő, amely azt mutatja, hogy a szervezet ténylegesen folytatja-e a „pénzforgalmi szolgáltatói” tevékenységet.

Flag Payment system operator (4)

Jelölő, amely azt mutatja, hogy a szervezet az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 1. cikke értelmében „fizetésirendszer-üzemeltető”-e.

Comment

Szabad szöveg.

 

NACE

Főtevékenység a NACE Rev.2-vel összhangban (4-jegyű osztály).

Total employment

Munkavállalók száma; lehetőség szerint „teljes munkaidős egyenértékben” mérve.

Total solo balance sheet (ECB Regulation)

Mérleg teljes összege a mérlegtételekről/befektetési alapokról/PKV-kről szóló megfelelő rendelettel összhangban (EUR-ban denominált).

Net assets, NAV

Befektetési alapok esetében a „jegyek/egységek” értéke (NEÉ); hitelintézetek esetében a „tőke és tartalékok” közelíti (EUR-ban denominált).

ESA 2010

ESA 2010 gazdasági szektorok (4-jegyű kód); tartalmazhatja az állami/hazai magántulajdonú/külföldi irányítású besorolást.

Sub-sector type

Az ESA 2010 osztályozás bővítése, amely lehetővé teszi a szabványos nemzeti számlák bontás szerinti alkategóriák azonosítását.

 

Birth date

Jogi egység jog szerinti létesítésének vagy gazdasági egység bejegyzésének időpontja; amennyiben ez az információ nem vezethető le (ésszerű erőfeszítéssel), közelítést kell megadni.

[kötelező elem szervezet létrehozásához a RIAD-ban; megadható közelítés]

Closure date

A szervezet nyilvántartásból való törlésének időpontja. Minden szervezet a RIAD-ban marad, „lezárásuk időpontját” követően is.

ad existence

A „lezárás időpontjából” levezethetők arra vonatkozó kérdések, hogy valamely szervezeti egység egy meghatározott időpontban „létezik”-e (vagy nem).

Activity status (4)

Jelölő, amely azt mutatja, hogy a szervezet „aktív” (active), „nem aktív” (not active) vagy „felszámolás alatt áll” (in liquidation); ez az attribútum azt az információt egészíti ki, hogy a szervezet (még) létezik-e.

ad liquidation

A „felszámolás alatt” érvényességének kezdő időpontja (lásd „aktivitás státusz”) a felszámolási eljárás kezdetének időpontját mutatja.

ad absorption

A RIAD-ban a vállalati határozatok, mint az összeolvadások és a szétválások, oly módon kerülnek megfeleltetésre, hogy rögzítik a vonatkozó törléseket, módosításokat és létesítéseket, valamint a kapcsolódó jogelőd/jogutód kapcsolatokat.

 

Relationship between legal unit(s) and enterprise

Lehetővé teszi egy jogi egység és az általa működtetett vállalat közötti kapcsolat rögzítését, tükrözve azt az elgondolást, hogy egy vállalat megfelelhet egy jogi egységnek vagy jogi egységek együttesének.

Control relationship

Jogi egységek közötti kapcsolat, a „kontroll” 2013/34/EU irányelvben (2) meghatározott fogalma alapján (> 50 %-os tulajdon szabály).

Ownership relationship

Jogi egységek közötti kapcsolat, a „tőkerészesedés”, „szavazati jogok” stb. százalékos aránya alapján, amelyet például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet közvetlen külföldi befektetésre vonatkozó referenciameghatározásban rögzített > 10 %-os szabály képvisel.

Link between a ‘sub-fund’ and an ‘umbrella fund’

Lehetővé teszi a megfelelő kapcsolatok rögzítését abban az esetben, ha egy átfogó alap eszközeit több különböző elkülönített alapba különíti el oly módon, hogy az egyes elkülönített alapokhoz kapcsolódó jegyeket/egységeket függetlenül biztosítják különböző eszközök (lásd az 1073/2013/EU rendeletet (átdolgozás) (ECB/2013/38)).

 

Management company

Valamely alap vagy pénzügyi közvetítő vállalat nyilvántartásba vett kezelő társaságának leírása - név, rezidens státusz, gazdasági szektor kód és RIAD-kód (az Unióban rezidens egységek esetében).

Össze kell kapcsolni bármely kapcsolódó befektetési alappal vagy PKV-vel, amelyet a szervezet kezel.

Headquarter

Valamely uniós tagállamban működő fióktelep nyilvántartásba vett (végső) vállalatközpontjának leírása - név, rezidens státusz, gazdasági szektor kód és RIAD-kód (az Unióban rezidens egységek esetében).

Össze kell kapcsolni az uniós tagállamban létrehozott megfelelő fiókteleppel.

Originator

Azon bejegyzett társaság leírása, amely a PKV-t értékpapírosítás céljából létrehozta és az eszközöket vagy eszközök csoportját és/vagy az eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázatát átruházta az értékpapírosító szervezetre - név, rezidens státusz, gazdasági szektor kód és RIAD-kód (az Unióban rezidens egységek esetében).

Össze kell kapcsolni a szervezet által létrehozott megfelelő PKV-val (PKV-kkal).

4.   RÉSZ

Adattovábbítás

Az NKB-k a referenciaadatokat (vagy azok frissítéseit) online vagy kötegben szolgáltathatják a RIAD-on keresztül, az „Exchange Specification for the RIAD Data Exchange System” (Adatcsere-specifikációk a RIAD adatcsere-rendszer céljára) című dokumentumban bemutatott valamely formátummal összhangban. Az új szervezetek RIAD-ba történő felvétele (valamint az adatbázisból történő kivételes törlés) szintén online vagy kötegben végezhető el.

A RIAD a referenciaadatok kezelését illetően takarékos megközelítést követ, ami azt jelenti, hogy az egyes szervezetek referenciaadataiban bekövetkező bármely változás konkrét (egyes) attribútumokra alkalmazható. Az érdemi hiba esetét kivéve a RIAD-ban nyilvántartott egységek nem kerülnek törlésre; az egység élettartamát a létrehozás vagy lezárás időpontjának bevitele határozza meg. Az egyes attribútumok módosítása konkrét értékek (érvényességi tartományának) megváltoztatása útján kerül megvalósításra.


(1)  A további leírást és a metaadatokat lásd a 3. részben.

(2)  PSRI-k: pénzforgalmi statisztikák szempontjából releváns intézmények; megjegyzendő, hogy a PSRI-k listája átfedéseket mutathat az MPI-k listájával

(3)  csak az euroövezetben található központú „nagy bankcsoportok” számára (lásd a 12. cikket)

(4)  Az egyszerű jelölők esetében első körben adott esetben nem kell konkrét érvényességi tartományt meghatározni.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).


VI. MELLÉKLET

VISSZAMENŐLEGES ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

1.   ESA 2010 követelmények – negyedéves visszamenőleges adatok vagy becslések a monetáris pénzügyi statisztika építőköveihez (állományokra és folyamatokra  (1) vonatkozó adatok)

1. táblázat:

Az 1071/2013/EU rendeletből (EKB/2013/33) eredő követelmények

Szükséges adatok

1

Az alábbiaknak nyújtott hitelek:

a)

az MPI alszektorok

b)

kormányzat és PKV-k, futamidő szerinti részletezéssel

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(magas prioritás)

2

Részvények és egyéb tulajdoni részesedések részletezése:

a)

MPI összesen, nem MPI összesen és külföldi kibocsátók összesen, „részvények és egyéb tulajdoni részesedések” alábbi bontása: „tőzsdei részvények”, „nem tőzsdei részvények” és „egyéb tulajdoni részesedések”

b)

nem MPI alszektorok az egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k) kivételével, biztosítók, nyugdíjpénztárak és nem pénzügyi vállalatok esetében: „részvények és egyéb tulajdoni részesedések” alábbi bontása: „tőzsdei részvények”, „nem tőzsdei részvények” és „egyéb tulajdoni részesedések”

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(magas prioritás)

3

Az MPI alszektoroktól kapott betétek részletezése: a betétek teljes összege (új) nem MPI szerződő fél (al)szektoronként és egynapos betétek a központi kormányzat esetében, a nem MPI alszektorok jobb áttekintése érdekében

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(nagyon magas prioritás)

4

Származtatott pénzügyi eszközök részletezése: szektor (MPI-k/nem MPI-k) és földrajzi terület (belföld/egyéb euroövezeti tagállamok/külföld) szerint

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(alacsony prioritás)

5

EPK-k szektor - befektetési alapok külön azonosítása

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(magas prioritás)

6

Új EPK-k szektor - összevont S.125–S.127 alszektorok és nem pénzügyi vállalatok holdingtársaságai

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(nagyon magas prioritás)

7

A jelenlegi biztosítók és nyugdíjpénztárak szektor felosztása biztosítók szektorra és nyugdíjpénztárak szektorra

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(magas prioritás)


2. táblázat:

Az 1073/2013/EU rendeletből (EKB/2013/38) eredő követelmények

Szükséges adatok

1

ESA 2010 szektorok: a befektetési alapok szektor külön azonosítása

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(magas prioritás)

2

ESA 2010 szektorok: összeolvadó új EPK szektor

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(nagyon magas prioritás)


3. táblázat:

Az 1075/2013/EU rendeletből (EKB/2013/40) eredő követelmények

Szükséges adatok

1

Értékpapírosított hitelek - szektorok szerinti részletezés

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

(alacsony prioritás)

2.   Visszamenőleges adatok vagy becslések az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) elfogadott valamennyi új magas prioritású jellemzőre vonatkozóan 2014 júniusától

4. táblázat:

A rendeletből (EKB/2013/33) eredő követelmények

Szükséges adatok

1

Az alábbiaknak nyújtott havi hitelek:

a)

az MPI alszektorok

b)

kormányzat és PKV-k, futamidő szerinti részletezéssel

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

2

A hitelek értékesítésére és az értékpapírosításra vonatkozó havi adatok

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

3

A betétek részletezésére vonatkozó havi adatok:

a)

az MPI alszektoroktól kapott

b)

a betétek teljes összege (új) nem MPI szerződő fél (al)szektoronként és egynapos betétek a központi kormányzat esetében

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

4

Teljes felhalmozott kamat a mérlegben szereplő instrumentumok, hitelek, hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok, betétek és hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok szerint, negyedéves alapon

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

5

Az EPK szektorra vonatkozó havi adatok - a befektetési alapok külön azonosítása

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

6

Havi adatok az új EPK-k szektorról - összevont S.125–S.127 alszektorok, a nem pénzügyi vállalatok holdingtársaságait is beleértve

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

7

Havi adatok a jelenlegi biztosítók és nyugdíjpénztárak szektor felosztásáról biztosítók szektorra és nyugdíjpénztárak szektorra

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

8

A hitelkeretekre vonatkozó havi adatok a szerződő fél szektora szerinti bontásban

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

9

A csoportokon belüli pozíciókra vonatkozó havi adatok

Visszamenőleges adatok vagy becslések az állományokra és a folyamatokra vonatkozó adatok tekintetében

3.   Visszamenőleges adatok vagy becslések az 1072/2013/EU rendelettel (EKB/2013/34) és ezzel az iránymutatással elfogadott alábbi új jellemzőkre vonatkozóan 2014 júniusától

5. táblázat:

A rendeletből (EKB/2013/34) és ebből az iránymutatásból eredő követelmények

Szükséges adatok

1

Havi adatok a fennmaradó futamidő és az MPI-kamatlábakra vonatkozó kamatláb-újramegállapítás szerinti új részletezésekről az állományokra vonatkozóan

Visszamenőleges adatok vagy becslések a kamatlábakra vonatkozóan

2

Havi adatok az újratárgyalt hitelek szerinti új részletezésekre vonatkozóan az MPI-kamatlábak esetében

Visszamenőleges adatok vagy becslések a kamatlábakra és mennyiségekre vonatkozóan


(1)  A 2014 második negyedév előtti időszakok tekintetében az ESA 2010 visszamenőleges adatokra vonatkozó, folyamatok miatti kiigazítások becslésére irányuló további erőfeszítések alacsonyabb prioritást élveznek, különösen azokban az esetekben, amikor a monetáris és pénzügyi statisztikai munkacsoport által végzett tényfeltárás azt mutatta, hogy az esetleges becslés vagy gyenge minőségű lenne, vagy az állományok eltéréséből eredne.


FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Attribútumok (Attributes): olyan statisztikai fogalmak, amelyek a használók számára kiegészítő kódolt (például az egység) vagy kódolatlan (például az összeállítási módszer) információt nyújtanak a továbbított adatokhoz. A „kötelező” jelleg az olyan attribútumokra vonatkozik, amelyeknek kötelezően rendelkezniük kell értékkel, másképp jelentéktelennek minősülnek azok a megfigyelések, amelyekre vonatkoznak. A „feltételes” jelleg az olyan attribútumokra vonatkozik, amelyeket csak abban az esetben kell meghatározni, ha azok az adatszolgáltató intézményben ismertek (például belföldi adatsorok azonosítása) vagy értelmezhetők (például összeállítás, törés), és üres értékeket is felvehetnek.

Alárendelt kötvények, amelyet gyakran neveznek alárendelt adósságnak is (Subordinated bonds, often referred to as subordinated debt): a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés (pl. betétek/hitelek vagy elsődleges hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) kielégítését követően lehet érvényesíteni, ami bizonyos esetekben a „részvények és egyéb tulajdonosi részesedések” egyes jellemzőivel ruházhatja fel azokat.

Átfogó alapok (Funds of funds): olyan befektetési alapok, amelyek elsősorban befektetési alapok befektetési jegyeibe/egységeibe fektetnek be. A befektetési alapok átfogó alapok szerinti besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg. Az alapok azon kategóriájába kerülnek besorolásra, amelybe elsődlegesen befektetnek.

Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások, ÁÉKBV (Undertakings for Collective Investments in Transferable Securities, UCITS): az ÁÉKBV-ról szóló 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (1) összhangban létrehozott befektetési alapok.

Bankkártyák (Cards): a bankkártya-kibocsátóval kötött megállapodással összhangban a következő egy vagy több funkciót kínálják a kártyabirtokos számára: készpénz, terhelés, késleltetett terhelés, jóváírás és elektronikus pénz.

Befektetési alapok (Investment funds): meghatározását az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikkének első francia bekezdése tartalmazza.

Belföldi fizetési művelet (domestic payment transaction): jelentése megegyezik a 260/2012/EU rendelet 2. cikkében meghatározott „belföldi fizetési művelettel”.

Biztosításhoz kapcsolt értékpapírosítás (Insurance-linked securitisations): olyan értékpapírosítás, amelynek során biztosítási kötvények átruházására kerül sor a tulajdonjog vagy az ahhoz fűződő vagyoni érdekeltség egy PKV-ra történő átruházása útján, vagy biztosítási kockázatok áthárításra kerülnek a biztosítóról vagy viszontbiztosítóról egy PKV-re, amely az ilyen kockázatoknak való kitettségét teljes mértékben finanszírozási eszközök kibocsátásával fedezi, és e finanszírozási eszközök hitelezői a visszafizetési rangsorban a jogalany viszontbiztosítási kötelezettségei mögé kerülnek.

Biztosítók (Insurance corporations): azon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában (ESA 2010, 2.100–2.104 bekezdés).

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (Captive financial institutions and money lenders): olyan pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon. Ez az alszektor magában foglalja az olyan holdingtársaságokat, amelyeknek leányvállalatok egy csoportja felett ellenőrzést biztosító tulajdoni részesedés van a tulajdonukban, és amelyek fő tevékenysége az, hogy a tulajdonukban tartják a csoportot anélkül, hogy bármilyen további szolgáltatást nyújtanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tőkéjét birtokolják, vagyis nem kezelnek vagy irányítanak más egységeket (ESA 2010, 2.98–2.99 bekezdés).

Csekk (Cheque): az egyik fél (a kiállító) által a másik fél (az utalványozott; általában egy hitelintézet) irányában kiállított írásos kötelezvény, amely megköveteli az utalványozottól, hogy az kérésre fizessen ki egy meghatározott összeget a kiállító vagy a kiállító által megnevezett harmadik fél részére.

Egyéb alapok (Other funds): olyan befektetési alapok, amelyek nem sorolhatók a kötvényalap, részvényalap, vegyes alap, ingatlanalap és fedezeti alap kategóriájába.

Egyéb betétek (Other deposits): minden betét az átruházható betéteken kívül. Az egyéb betétek fizetőeszközként sohasem használhatók fel, és csak jelentős korlátozással vagy szankcióval válthatóak fizetőeszközre, illetve átruházható betétre. Ebbe az alkategóriába tartoznak a lekötött betétek, takarékbetétek stb.

Egyéb EPK-kategóriák (Other categories of OFIs): maradványkategória, amelybe azok a pénzügyi vállalatok tartoznak, amelyek nem szakosodnak a másik két EPK-kategóriára (értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök és hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok) jellemző tevékenységi körök egyikére sem. Ilyenek például a specializálódott pénzügyi vállalatok, mint a kockázatitőke- és fejlesztésitőke-társaságok vagy az export-/importfinanszírozási társaságok.

Egyéb pénzügyi intézmények (Other financial institutions): valamely fizetési rendszerben részt vevő, a megfelelő hatóságok, azaz a központi bank vagy a prudenciális felügyeletet ellátó hatóság felügyelete alatt álló összes pénzügyi intézmény, amely nem tartozik a hitelintézet meghatározása alá.

Egyéb pénzügyi közvetítők, EPK-k, a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével (Other financial intermediaries except insurance corporations and pension funds, OFIs): pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, amelynek keretében gazdasági egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállalnak, amelyet nem fizetőeszköz, betét (vagy betét közeli helyettesítője), illetve befektetési alap jegye/egysége testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garancia-rendszerekhez (ESA 2010, 2.86–2.94 bekezdés).

Egyéb tulajdoni részesedés (Other equity): az összes olyan tulajdoni részesdés tekintetében lebonyolított tranzakciót tartalmazza, amely nem tartozik a tőzsdei és nem tőzsdei részvények körébe.

Egynapos betétek (Overnight deposits): olyan betétek, amelyek készpénzre átválthatók és/vagy csekkel, bankmegbízással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül átruházhatók. Az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett összegeket képviselő egyenlegek, amelyek akár hardveralapú elektronikus pénz (pl. előre kifizetett bankkártyák), akár az MPI-k által kibocsátott szoftveralapú elektronikus pénz formájában jelennek meg. Nem tartoznak ide a nem átruházható betétek, amelyek technikailag ugyan azonnal felmondhatók, azonban ezt csak jelentős szankciók terhe mellett lehet megtenni.

Eladási helyen lévő (POS) terminálok (Point of sale (POS) terminals): a fizetési kártyák fizikai (nem virtuális) eladási helyen történő használatát lehetővé tevő eszközök. A fizetési információk begyűjtése manuálisan, papírutalványon vagy elektronikus úton, azaz EFTPOS útján történik.

A POS-terminált úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a fizetési információk online (valós idejű hitelesítési kéréssel) vagy offline történő továbbítását.

Elektronikus pénz (Electronic money): a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített monetáris érték, amelyet elektronikusan tárolnak – ideértve a mágneses úton való tárolást – és pénzeszköz átvételével bocsátanak ki a 2007/64/EK irányelv 4. cikke 5. pontjában meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikuspénz-kibocsátón kívül más természetes vagy jogi személyek is elfogadnak.

Elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (Electronic money institution): 2009/110/EK irányelv 2. cikkében meghatározott elektronikus pénz kibocsátására engedéllyel rendelkező jogi személy.

Elkülönített alapok (Sub-funds): egy alapon belüli olyan különálló osztály vagy egység, amely különálló alapba vagy befektetési portfolióba fektet be. Az „elkülönített alap”„részalap” elnevezéssel is használatos. Minden egyes elkülönített alap önálló és szakosodott intézmény. A szakosodás vonatkozhat valamely meghatározott pénzügyi eszközre vagy egy adott piacra.

Eurokötvények (Eurobonds): olyan kötvények, amelyek általában több ország pénzügyi vállalataiból álló nemzetközi konzorcium közreműködésével, egyidejűleg legalább két ország piacán jelennek meg, és kibocsátásuk devizaneme nem szükségszerűen egyezik meg ezen országok nemzeti fizetőeszközével.

Értékpapír-kibocsátók (Issuers of securities): olyan vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek értékpapír-kibocsátással foglalkoznak, és amelyeket ezen eszközök tulajdonosaival szemben a kibocsátás feltételeivel összhangban jogi kötelezettség terhel.

Értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök (Security and derivative dealers, SDDs): az EPK-ként besorolt értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökök olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek jogosultak arra, hogy üzleti tevékenységként harmadik felek részére – pénzügyi instrumentumokba saját számlára történő befektetés útján – befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak, és amelyek elsődleges tevékenységként az alábbi pénzügyi közvetítési feladatokat végzik:

a)

Saját számlára és/vagy kockázatra „értékpapírokkal és derivatívákkal foglalkozó ügynökként” új vagy forgalomban lévő pénzügyi eszközökkel történő kereskedés, amelynek során ilyen pénzügyi eszközöket vesznek és adnak el, és a tevékenység kizárólagos célja a vételi és eladási ár közötti árrés megszerzése. Ez az árjegyzési tevékenységeket is magában foglalja.

b)

Pénzügyi eszközökre vonatkozó jegyzési garanciavállalás és/vagy pénzügyi eszközöknek a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján történő kihelyezése.

c)

Vállalkozások támogatása új pénzügyi eszközök kibocsátásában az új pénzügyi eszközök kihelyezése révén, amely az új kibocsátások kibocsátóinak nyújtott, a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján az eszközök jegyzési garanciavállalásával, vagy készenléti kötelezettségvállalással jár.

Értékpapírosítás (Securitisation): fogalommeghatározását az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkének 2. pontja tartalmazza.

Értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalkozások, PKV-k (Financial vehicle corporations engaged in securitisation transactions, FVCs): az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkének 1. pontjában kerülnek meghatározásra.

Fedezeti alapok (Hedge funds): ezen iránymutatás alkalmazásában olyan kollektív befektetési vállalkozás – függetlenül annak a nemzeti törvények szerinti jogi szerkezetétől –, amely viszonylag korlátozás nélküli befektetési stratégiákat használ arra, hogy pozitív abszolút nyereséget érjen el, és amelynek a kezelőit (a kezelői javadalmazáson felül) az alap teljesítményétől függően fizetik meg. E célból a fedezeti alapokra csekély számú korlátozás vonatkozik abban a tekintetben, hogy milyen pénzügyi eszközökbe fektethetnek be, és ezért rugalmasan használhatják a pénzügyi technikák széles skáláját, beleértve a tőkeáttételt, a fedezetlen eladást vagy bármely más technikát. Ez a meghatározás azokra az alapokra is vonatkozik, amelyek teljesen vagy részben más fedezeti alapba fektetnek be, feltéve, ha egyébként alkalmazható rájuk a meghatározás. A fedezeti alapok meghatározásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, valamint az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más, az alapokra vonatkozóan hasonló joghatással rendelkező dokumentumok állapítják meg.

Felmondással visszaváltható betétek (Deposits redeemable at notice): megállapodás szerinti lejárat nélküli, nem átruházható betétek, amelyeket nem lehet készpénzre váltani egy olyan előzetes felmondási időszak nélkül, amelynek letelte előtt a készpénzre váltás nem vagy csak szankció ellenében lehetséges. Magában foglalja a betéteket, amelyek – bár jogilag kérésre esetleg azonnal visszaválthatók – visszaváltásukra a nemzeti gyakorlatnak megfelelően csak egyes korlátozások és szankciók fizetése mellett kerülhet sor (a „legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek” lejárati sávba tartoznak), ide tartoznak azok a befektetési számlák, amelyeknek nincs felmondási idejük vagy megállapodás szerinti lejáratuk, de a lehívhatóság tekintetében korlátozó rendelkezéseket tartalmaznak („több mint három hónapos” lejárati sávba tartoznak).

Felosztott részvénykibocsátások (Split share issues): olyan részvénykibocsátások, amelyek esetében a vállalat vagy a kvázivállalat bizonyos arányban megnöveli vagy megduplázza a részvények számát.

Fióktelepek (Branches): nem bejegyzett egységek, amelyek független jogi személyiséggel nem rendelkeznek, és teljes egészében az anyaszervezet tulajdonában állnak.

Fix kamatozású kibocsátások (Fixed rate issues): minden olyan kibocsátás, amely esetében az értékpapír fő szelvényének kamatozásán alapuló kifizetés a teljes futamidő alatt változatlan. Ugyancsak ide tartoznak azok az értékpapírok, amelyek nem állandóan fix, de nem is állandóan változó kamatozásúak, azaz vegyes kamatozásúak (például az először fix, majd később változó kamatozású vagy az először változó, majd később fix kamatozású értékpapírok, az olyan értékpapírok, amelyek esetében az értékpapír teljes futamideje alatt nem azonos kifizetés jár a szelvényre, továbbá az emelkedő és csökkenő kamatozású értékpapírok).

Fizetési eszköz (Payment instrument): olyan eszköz vagy eljárássorozat, amely lehetővé teszi pénzeszközök átutalását a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében szereplő meghatározások értelmében vett fizető féltől a kedvezményezett felé.

Fizetési megbízás (Payment order): a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója számára adott, fizetési művelet teljesítésére vonatkozó bármely utasítása.

Fizetési művelet (Payment transaction): pénzeszközöknek a fizető fél vagy a kedvezményezett által kezdeményezett befizetése, felvétele vagy a fizető féltől a kedvezményezetthez történő átutalása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti alapkötelezettségektől; Lásd még a pénzeszközöket és a fizetési eszközöket. A „fizetési művelet” jelentése megegyezik a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében szereplő meghatározással.

Fizetőeszközök vagy másként a kiegyenlítés közvetítői (Means of payments, also referred to as settlement media): eszközök vagy eszközkövetelések, amelyeket a kedvezményezett a fizető fél vele szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéseként elfogad.

Folyamatok, vagy másként (pénzügyi) tranzakciók (Flows, also referred to as (financial) transactions): úgy számítják ki, hogy a hó végi állományadatok közötti különbségből kiküszöbölik azokat a hatásokat, amelyek nem tranzakciók következtében jöttek létre. A nem tranzakcióból származó állományváltozásokat folyamatok miatti kiigazításokkal küszöbölik ki.

Folyószámlabetétek (Transferable deposits): olyan egynapos betétek, amelyek általánosan használt fizetési eszközök útján, például átutalással és beszedéssel, vagy adott esetben hitelkártyával vagy betéti kártyával, elektronikuspénz-műveletekkel, csekkel és más hasonló módon más gazdasági szereplők részére történő fizetés érdekében közvetlenül átruházhatók, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül.

Forgalomban lévő készpénz (Currency in circulation): a forgalomban lévő, a monetáris hatóságok által kibocsátott vagy engedélyezett bankjegyek és érmék.

Globális kötvények (Global bonds): olyan kötvények, amelyeket egyidejűleg bocsátanak ki a belföldi és az europiacon.

Hagyományos értékpapírosítások (Traditional securitisations): olyan értékpapírosítások, amelyeknél valamely eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázatának átadása az értékpapírosított eszközök tulajdonjogának vagy az ahhoz fűződő vagyoni érdekeltségnek az átruházásával, vagy köztes részesedéssel valósul meg.

Hardveralapú elektronikus pénz (Hardware-based e-money): olyan elektronikuspénz-termékek, amelyek hordozható elektronikus eszközt, általában mikroprocesszoros chipet tartalmazó integrált áramkörös kártyát (pl. előre kifizetett kártyát) bocsátanak az ügyfelek rendelkezésére.

Háztartások (Households): az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. Ide tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat (ESA 2010, 2.118–2.128 bekezdés).

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (Non-profit institutions serving households, NPISHs): olyan nonprofit intézmények, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem (ESA 2010, 2.129–2.130 bekezdés).

Hitelek (Loans): az adatszolgáltatók által a hitelfelvevőknek nyújtott hitelek, amelyek nem jelennek meg dokumentum formájában, vagy amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (még is, ha az már forgathatóvá vált).

Hitelintézet (Credit institution): jelentése megegyezik az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő meghatározással.

Hitelintézeti fióktelep (Branch of a credit institution): az üzletvitel folytatásának a vállalatközponttól eltérő helye, amely az adatszolgáltató országban található, és amelyet egy másik országban jogszerűen bejegyzett hitelintézet hozott létre. Önálló fióktelepnek minősül az adatszolgáltató országban található, valamely másik országban jogszerűen bejegyzett, ugyanazon intézmény által létrehozott minden egyes üzletviteli hely. Ezen üzletviteli helyek mindegyike egyedi irodának minősül (lásd az Iroda címszót).

Hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalatok (Financial corporations engaged in lending, FCLs): EPK-ként besorolt pénzügyi vállalatok, amelyek elsődlegesen a háztartások és egyéb nem pénzügyi vállalatok finanszírozására szakosodtak. E kategóriába tartoznak a pénzügyi lízingre, faktoringra, jelzáloghitelezésre és fogyasztói hitelek nyújtására szakosodott vállalatok. E pénzügyi vállalatok jogi formája lehet lakástakarékpénztár (building society), települési hitelintézet stb.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Debt securities): az adósság tényét tanúsító, átruházható pénzügyi eszközök, amelyekkel általában másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek birtokosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben.

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Long-term debt securities): olyan, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb; a hosszú lejáratú értékpapírokat általában szelvényekkel bocsátják ki.

Ingatlanalapok (Real estate funds): elsődlegesen ingatlanba fektető befektetési alapok. A befektetési alapok ingatlanalapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.

Ingyenes részvények kibocsátása (Issue of bonus shares): új részvények részvényesekre történő allokációja részvénytulajdonuk arányában.

Iroda (Office): olyan üzletviteli hely, amely jogilag nem független részét képezi a) valamely hitelintézetnek vagy nem EGT-székhelyű banknak, b) központi banknak vagy c) más, nem MPI-k részére pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó intézménynek, és közvetlenül végzi a hitelintézeti üzletágra jellemző néhány vagy összes tranzakciót.

Kamatszelvény nélküli kötvények (Zero coupon bonds): ide tartozik minden olyan kibocsátás, amelyhez nem tartozik szelvénybeváltás. Az ilyen kötvényeket általában névérték alatt bocsátják ki és névértéken vásárolják vissza. Ide tartoznak azok a kötvények is, amelyeket névértéken bocsátottak ki és névértéken vásárolnak vissza, például az olyan kötvények, amelyek visszavásárlási értéke egy árfolyamhoz vagy indexhez kötődik. A diszkont vagy felár többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.

Képzett rezidens egységek (Notional resident units): a) a nem rezidens egységek azon részei, amelyek elsődleges gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén található (amely általában azt jelenti, hogy azok ott legalább egy évig gazdasági műveleteket folytatnak); b) az ország gazdasági területén föld- vagy épülettulajdonnal rendelkező nem rezidens egységek e tulajdonosi minőségükben, és kizárólag az ilyen földet vagy épületeket érintő gazdasági műveletek vonatkozásában.

Kibocsátás devizaneme (Currency of issuance): meghatározás szerint az értékpapír kibocsátási devizaneme.

Kibocsátó rezidens országa (Residency of issuer): egy kibocsátó intézmény abban az esetben tekintendő az adatszolgáltató országban rezidensnek, ha gazdasági érdekeltségének központja az adatszolgáltató ország gazdasági területén helyezkedik el – azaz ha e területen tartósan (egy évig vagy hosszabb ideig) gazdasági tevékenységet folytat.

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (Financial auxiliaries): azon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység. Az olyan vállalatközpontok, amelyek valamennyi leányvállalata vagy azok többsége pénzügyi vállalat, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (ESA 2010, 2.95–2.97 bekezdés).

Kiegyenlítés közvetítői vagy más megnevezéssel fizetési eszközök (Settlement media, also referred to as means of payment): olyan eszközök vagy eszközkövetelések, amelyeket fizetésre használnak.

Kockázatitőke-alapok (Venture capital funds, VCFs): a magántőkealapok egy alkategóriáját alkotják.

Korlátozott felelősség mellett működő társaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények (Dividend shares issued by limited liability companies): olyan értékpapírok, amelyek a származási országuk és körülményeik alapján számos néven ismertek, így például alapítói részvények, nyereségrészvények, osztalékként juttatott részvények stb. Ezek az értékpapírok: a) nem részei a jegyzett tőkének; b) szigorú értelemben véve nem biztosítanak tulajdonosuknak a vállalatban társtulajdonosi jogot; és c) tulajdonosuk nem jogosult a jegyzett tőkére kifizetett osztalékok után fennmaradó nyereségből való részesedésre, illetve a felszámolás után fennmaradó többlet hányadára.

Korlátozott felelősség mellett működő társaságok által kibocsátott tőkerészvények (Capital shares issued by limited liability companies): olyan értékpapírok, amelyek biztosítják tulajdonosuknak a vállalatban a társtulajdonosi jogot, valamint a teljes felosztott nyereségből és felszámolás esetén a nettó eszközökből való részesedést.

Korlátozott felelősség mellett működő társaságok visszavásárolt részvényei (Redeemed shares in limited liability companies): olyan értékpapírok, amelyek tőkéje visszafizetésre került, de amit megtartanak a részvényesek, akik továbbra is közös tulajdonosok maradnak és akik továbbra is jogosultak arra, hogy részesedjenek a fennmaradó jegyzett tőke utáni osztalékfizetés nyomán megmaradó nyereségből, illetve abból a többletből, ami felszámoláskor esetleg marad, azaz a fennmaradó jegyzett tőkével csökkentett nettó eszközökből.

Kormányzat (General government): magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113 bekezdés). A kormányzat magában foglalja a központi kormányzatot, a tartományi kormányzatot, a helyi önkormányzatot és a társadalombiztosítási alapokat (ESA 2010, 2.114–2.117 bekezdés). Az egységek szektorok szerinti besorolásával kapcsolatos további útmutatásért lásd: Monetary financial institutions and markets statistics sector manual: Guidance for the statistical classification of customers (A monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyve: Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához), Európai Központi Bank, harmadik kiadás, 2007. március.

Kötvényalapok (Bond funds): olyan befektetési alapok, amelyek elsősorban hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetnek be. A befektetési alapok kötvényalapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.

Központi bank (Central bank): olyan pénzügyi vállalat és kvázivállalat, amelynek fő funkciója a fizetőeszköz-kibocsátás, a fizetőeszköz belső és külső értékének fenntartása, és az ország nemzetközi fizetőeszköz-tartalékai egészének vagy egy részének kezelése.

Központi kormányzat (Central government): az állam közigazgatási egységei és az olyan központi kormányzati szervek, amelyek illetékessége kiterjed az ország egész gazdasági területére, a társadalombiztosítási alapokat kezelő szervek kivételével (ESA 2010, 2.114 bekezdés).

Központi kormányzat tulajdonában levő eurobankjegyek és -érmék (Euro banknotes and coins held by the central government): az Európai Központi Bank, az euroövezet nemzeti központi bankjai és a központi kormányzatok által kibocsátott, a központi kormányzat tulajdonában levő bankjegyek és érmék.

Leányvállalatok (Subsidiaries): olyan különálló egységek, amelyekben egy másik jogalanynak többségi vagy kizárólagos részesedése van.

Lekötött betétek (Deposits with agreed maturity): olyan nem átruházható betétek, amelyeket egy megállapodás szerinti rögzített határidő előtt nem lehet, vagy csak bizonyos fajta szankció terhével lehet a megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre átváltani. A változó kamatozású, ismételt lekötési, illetve hitelmegújítási rendelkezéseket tartalmazó pénzügyi termékeket a legrövidebb lejáratuk szerint kell besorolni. Annak ellenére, hogy a lekötött betéteket előzetes felmondást követően korábban vissza lehet váltani, vagy azok kérésre, szankció terhével visszaválthatóak, ezek a tulajdonságok nem relevánsak az osztályozás szempontjából.

Magántőkealapok (Private equity funds, PEFs): tőkeáttétel nélküli befektetési alapok, amelyek főként tőzsdén nem jegyzett társaságok által kibocsátott tőkeinstrumentumokba és a tőkeinstrumentumokhoz gazdasági szempontból hasonló instrumentumokba fektetnek be. A magántőkealapok egy alkategóriáját a kockázatitőke-alapok jelentik, amelyek induló vállalkozásokba fektetnek be. A magántőkealapokat (a kockázatitőke-alapokat is beleértve) általában zártvégű alapként vagy magántőke-társaság, illetve kockázatitőke-alap esetén kockázatitőke-társaság által kezelt betéti társaságként hozzák létre. Míg a magántőkealapok (a kockázatitőke-alapokat is beleértve) az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikkével összhangban befektetési alapnak minősülnek, a magántőke-társaságok és a kockázatitőke-társaságok kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetnek (ESA 2010, S.126 kategória) minősülnek, ha kizárólag magántőkealapok és kockázatitőke-alapok eszközeit kezelik; és egyéb pénzügyi közvetítőnek (ESA 2010, S.125 kategória), ha saját számlára fektetnek be magántőkébe.

Nem központi bank monetáris pénzügyi intézmények, MPI-k (monetary financial institutions (MFIs) other than central banks): az 1071/2013/EU rendelet(EKB/2013/33) 1. cikkében kerülnek meghatározásra.

Nem monetáris pénzügyi intézmények, nem MPI-k (Non-monetary financial institutions, non-MFIs): fogalommeghatározását az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 2. része tartalmazza.

Nem pénzügyi vállalatok (Non-financial corporations): olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységek, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. Ez a szektor magában foglal nem pénzügyi kvázi vállalatokat is (ESA 2010, 2.45–2.5 bekezdés).

Nem rezidens kibocsátók (Non-resident issuers): olyan intézmények, amelyek a) az adatszolgáltató ország gazdasági területén találhatók, de az adatszolgáltató ország területén egy évig vagy annál hosszabb ideig nem végeznek gazdasági tevékenységet, és nem is szándékoznak ilyet végezni; vagy b) az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül találhatók.

Nem tőzsdei részvények, a befektetési jegyek kivételével (Unlisted shares, excluding investment fund shares): olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket nem jegyeznek tőzsdén.

Nemzetközi intézmények (International institutions): ide tartoznak a nemzetek feletti és nemzetközi szervezetek, mint az Európai Beruházási Bank, az IMF és a Világbank.

Nettó eszközérték, NEÉ (Net asset value, NAV): egy befektetési alap nettó eszközértéke az eszközeinek az értéke csökkentve a kötelezettségeivel, kivéve a befektetési alap befektetési jegyeit.

Nyílt végű befektetési alapok (Open-end investment funds): olyan befektetési alapok, amelyeknek a befektetési jegyei vagy egységei a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve, a vállalat eszközeiből visszavásárlásra vagy visszaváltásra kerülnek.

Nyugdíjpénztárak (Pension funds): azok a pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak (ESA 2010, 2.105–2.110 bekezdés).

Pénzeszközök (Funds): ide tartoznak a bankjegyek és az érmék, a számlapénz és az elektronikus pénz.

Pénzforgalmi intézmény (Payment institution): jelentése megegyezik a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében szereplő meghatározással.

Pénzforgalmi statisztikák szempontjából releváns intézmények (Payment Statistics Relevant Institutions, PSRIs): az 1409/2013/EU rendelet (EKB/2013/43) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi jogalanyt magában foglalja. A PSRI-k annak alapján kerülnek azonosításra, hogy pénzforgalmi szolgáltatásokat kínálnak és/vagy erre jogosultak. Különböző gazdasági szektorokhoz tartozhatnak.

Pénzforgalmi szolgáltatás (Payment service): a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében szereplő meghatározás értelmében olyan üzleti tevékenység, amely valamely természetes vagy jogi személy nevében fizetési műveletek végrehajtásából áll, ahol legalább az egyik pénzforgalmi szolgáltató az Európai Unióban található. A pénzforgalmi statisztika alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás alatt valamely fizetési műveletnek további végrehajtás (amely egy másik alany feladata lehet) céljából valamely jogalany (pl. hitelintézet) általi elfogadása értendő, amely készpénz nélküli elszámolással és/vagy kiegyenlítéssel hajtható végre.

Pénzforgalmi szolgáltatás üzemeltetője (Payment service operator, PSO): olyan természetes vagy jogi személy, aki rendszeres vagy üzleti tevékenysége részeként technikai infrastruktúrát (például kereskedőknél telepített távközlési vagy fizetési terminálokat) biztosít.

Pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője (Payment service user): az a természetes vagy jogi személy, aki fizető félként és/vagy kedvezményezettként pénzforgalmi szolgáltatást vesz igénybe. A fizető fél valamely fizetési műveletben az a fél, aki a fizetési megbízást adja, vagy beleegyezik a pénzeszközöknek a kedvezményezettnek történő átutalásába. A kedvezményezett az a természetes vagy jogi személy, aki a fizetési művelet tárgyát képező pénzeszközök szándékolt jogosultja.

Pénzforgalmi szolgáltató (Payment service provider, PSP): a 2007/64/EK irányelv 1. cikkében szereplő meghatározás értelmében olyan természetes vagy jogi személy, aki rendszeres vagy üzleti tevékenysége részeként pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevőinek.

Pénzpiaci alapok, PPA-k (Money Market Funds, MMFs): fogalommeghatározását az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 2. cikke tartalmazza.

Pénztartó szektor (Money-holding sector): magában foglalja az összes, euroövezetben rezidens nem MPI-t, kivéve a központi kormányzati szektort.

Pénztári készpénztranzakció (Over-the-counter (OTC) cash transaction): olyan, bankszámláról való készpénzfelvétel vagy bankszámlára történő készpénzbefizetés, amelyet bankban, banki nyomtatványok használatával bonyolítanak le. Ezek a tranzakciók nem jelentenek fizetést abban az értelemben, hogy csupán a központi banki pénz bankszámlapénzre történő átváltását jelentik és fordítva.

Pénzügyi lízing (Financial leases): olyan szerződés, amelynek alapján valamely tartós jószág jog szerinti tulajdonosa (a továbbiakban: lízingbeadó) azt a jószág teljes vagy majdnem teljes gazdasági élettartamára harmadik fél (a továbbiakban: lízingbevevő) részére kölcsönadja, a jószág költségeit, valamint egy imputált kamatterhet fedező részletek ellenében. Úgy tekintendő, hogy a lízingbevevő élvezi a jószág használatából eredő valamennyi előnyt, és viseli a tulajdonjoggal járó költségeket és kockázatokat.

POS-művelet (POS transaction): egy POS-terminálon keresztül, terhelési, hitel vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyával lebonyolított művelet. Az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyákkal végzett műveletek nem tartoznak ide.

Postai zsíróintézmények, POGI-k (Post office giro institutions, POGIs): fogalommeghatározását az 1074/2013/EU rendelet (EKB/2013/39) 1. cikke tartalmazza.

Rendes revízió (Ordinary revision): az aktuális időszakot közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó adatok felülvizsgálata.

Rendkívüli revízió (Exceptional revision): az előző referencia-időszakot megelőző időszakokra vonatkozó adatok felülvizsgálata.

Résztvevő (Participant): az átutalási rendszer által azonosított/elfogadott alany, aki közvetve vagy közvetlenül átutalási megbízásokat küldhet a rendszerbe, és tudja fogadni azokat a rendszerből.

Részvényalapok (Equity funds): olyan befektetési alapok, amelyek elsődlegesen részesedésekbe fektetnek be. A befektetési alapok részvényalapként történő besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.

Részvények (Shares): jegyzett vagy nem jegyzett részvény minden olyan pénzügyi eszköz, amely vállalatban vagy kvázivállalatban fennálló tulajdonjogot testesít meg. E pénzügyi eszközök általában feljogosítják tulajdonosukat a vállalat vagy kvázivállalat nyereségéből, illetve annak felszámolása esetén a nettó eszközeiből való részesedésre.

Részvények és egyéb tulajdonosi részesedések, kivéve a befektetési alapok jegyeit (Shares and other equity, excluding investment fund shares): olyan értékpapírok, amelyek vállalatban vagy kvázivállalatban fennálló tulajdonjogot testesítenek meg. Ezek az értékpapírok általában a vállalat vagy kvázivállalat nyereségéből, illetve annak felszámolása esetén a saját pénzeszközeikből való részesedésre jogosítják fel a tulajdonosukat.

Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (Short-term debt securities): hitelviszonyt megtestesítő olyan értékpapírok, amelyek eredeti lejárata egy év vagy egy évnél rövidebb; a rövid lejáratú értékpapírokat általában diszkontálva bocsátják ki. Nem tartoznak ebbe az alcsoportba az olyan értékpapírok, amelyek elvileg átruházhatók, de a gyakorlatban ennek nagyon korlátozott a lehetősége.

Származtatott pénzügyi eszközök (Financial derivatives): olyan pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott pénzügyi eszközhöz, mutatóhoz vagy áruhoz kapcsolódnak, amelyek révén mintegy magukkal a pénzügyi kockázatokkal lehet a pénzügyi piacokon kereskedni.

Szintetikus értékpapírosítások (Synthetic securitisations): olyan értékpapírosítások, amelyeknél valamely eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázatának átadása hitelderivatívákkal, garanciákkal vagy más hasonló mechanizmus alkalmazásával valósul meg.

Szoftveralapú elektronikus pénz (Software-based e-money): speciális szoftver segítségével személyi számítógépen tárolt elektronikus pénz, amely általában elektronikus értéknek távközlési hálózaton, például interneten keresztül történő továbbítására használható.

Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat (State and local government): a tartományi kormányzat azokat a közigazgatási szervezeteket jelenti, amelyek elkülönült gazdasági egységek, és a társadalombiztosítási alapok kezelését kivéve, bizonyos kormányzati funkciókat gyakorolnak a központi kormányzati szint alatt és a helyi önkormányzati szint felett. A helyi önkormányzatok olyan közigazgatási egységek, amelyek hatásköre csak az ország gazdasági területének helyi részére terjed ki, a társadalombiztosítási alapokat kezelő szervezek helyi képviseletei kivételével (ESA 2010, 2.115–2.116 bekezdés).

Társadalombiztosítási alapok (Social security funds): azok a központi, tartományi és helyi gazdasági egységek, amelyek fő tevékenysége a társadalmi juttatások biztosítása, és megfelelnek a következő két feltételnek: a) törvény vagy más szabályozás erejénél fogva a lakosság bizonyos csoportjai kötelesek a rendszerben részt venni, vagy abba járulékot fizetni; és b) a társadalombiztosítási járulékok és juttatások megállapítása vagy jóváhagyása a kormányzat felelősségi körébe tartozik, függetlenül felügyeleti szervként vagy munkáltatóként betöltött szerepétől (ESA 2010, 2.117 bekezdés).

Terminálok (Terminals): olyan elektromechanikai eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a jogosult használók többféle szolgáltatáshoz férhessenek hozzá. A használók a terminálon keresztül egy olyan kártya segítségével férnek hozzá a szolgáltatásokhoz, amely a következő egy vagy több funkcióval rendelkezik: készpénz, terhelés, késleltetett terhelés, jóváírás és elektronikus pénz. A terminálok fizikai hozzáférési pontok, amelyek lehetnek felügyeltek (a terminál kezelője vagy a pénztáros jelenlétével) vagy felügyelet nélküliek (a kártyabirtokos önkiszolgáló használatára kialakítva).

Tevékenységi kör (Branch of activity): az Európai Unión belül folyó gazdasági tevékenységek közös statisztikai osztályozásában – NACE Rev.2. (2)– szereplő gazdasági tevékenység.

Tőzsdei részvények vagy tőzsdén jegyzett részvények, kivéve a befektetési alapok jegyeit/egységeit (Listed shares, also referred to as quoted shares, excluding investment fund’s shares/units): olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. Az adott tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik. A tőzsdei részvények tőzsdei árfolyamának megléte azt jelenti, hogy a napi árfolyamok általában közvetlenül rendelkezésre állnak.

Tőzsdén kereskedett alapok (Exchange traded funds, ETFs): az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) ETF-ekre vonatkozó iránymutatásaival (ESMA/2012/832) összhangban kerülnek meghatározásra. Az ESMA meghatározása szerint az ÁÉKBV-nek minősülő ETF olyan ÁÉKBV, amelynek legalább egy befektetési jegyével vagy sorozatával legalább egy szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben egész nap kereskednek, továbbá legalább egy árjegyző biztosítja azt, hogy az ÁÉKBV-nek minősülő ETF befektetési jegyeinek vagy részvényeinek tőzsdei értéke ne térjen el jelentősen azok nettó eszközértékétől, valamint adott esetben azok indikatív nettó eszközértékétől. Ezen iránymutatás alkalmazásában ide tartoznak azok a nem-ÁÉKBV-k is, amelyek megfelelnek az ESMA ETF-meghatározásának.

Változó kamatozású értékpapírok (Variable rate issues): olyan szelvényes értékpapírok, amelyek esetén a szelvény vagy a tőke egy független kamatláb vagy index alapján időszakosan korrekcióra kerül.

Vegyes alapok (Mixed funds): olyan befektetési alapok, amelyek mind részvényekbe, mind kötvényekbe befektetnek, és amelyek esetében egyik instrumentum sem tekinthető kiemelkedőnek. A befektetési alapok vegyes alapok szerinti besorolásának feltételeit a nyilvános kibocsátási tájékoztató, az alapok szabályzata, az alapító okiratok vagy más szabályzatok, jegyzési dokumentumok vagy befektetési szerződések, forgalmazási dokumentumok és más hasonló joghatással rendelkező dokumentumok határozzák meg.

Zártkörű kibocsátások (Private placements): a tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok nyilvános meghirdetés nélküli, egyetlen vagy korlátozott számú vevőnek történő értékesítése.

Zártkörű kibocsátású kötvények (Privately issued bonds): olyan kötvények, amelyek kétoldalú megállapodás értelmében csak egyes befektetők számára állnak rendelkezésre, amennyiben legalább potenciálisan átruházhatók.

Zárt végű befektetési alapok (Closed-end investment funds): meghatározott számú részvényt kibocsátó befektetési alapok, amelyek esetében a részvényeseknek meglévő részvényeket kell eladniuk vagy venniük ahhoz, hogy belépjenek az alapba, vagy kilépjenek abból.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(2)  A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 292., 2006.12.30., 1. o.) I. mellékletében található.


Top