13.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 167/2

1.1.

A rendelettervezet értelmében a pénzügyi intézményeknek el kell készíteniük saját hitelkockázat-értékeléseiket, és „valamely jogalany vagy pénzügyi eszköz hitelképességének értékelése során nem támaszkodhatnak kizárólag és mechanikusan a hitelminősítésekre” (6). Ezen túlmenően az e vállalkozások felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak szigorúan ellenőrizniük kell a vállalkozások hitelminősítési folyamatait (7). Ezek a rendelkezések tükrözik a de Larosiére-jelentés megállapításait (8) és azt az FSB-elvet, mely szerint a bankoktól, piaci szereplőktől és intézményi befektetőktől el kell várni saját hitelminősítéseik elkészítését (9).

1.2.

Az EKB támogatja az FSB és a Bizottság külső hitelminősítések túlzott figyelembevételének csökkentésére irányuló közös célkitűzését (10). Konkrétabban: az EKB megjegyzi, hogy a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatban (11) szerepelnek ezzel foglalkozó rendelkezések, hangsúlyozva a sajáttőke-követelmény kiszámítása tekintetében, és a hitel- és partnerkockázattal kapcsolatban a hitelintézetek belső megközelítésének kialakítását (12). Ezen túlmenően, míg a pénzügyi intézményeknek is elő kell írni megfelelő kockázatértékelési kapacitások kialakítását, ezeknek arányban kell állniuk tevékenységük jellegével, méretével és összetettségével.

Az EKB egyben tudomásul veszi a 2009/65/EK irányelv és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelv (13) megfelelő módosításait. Ezért a rendelettervezet és az ágazati jogszabályok megfelelő rendelkezései következetességének biztosítása érdekében az EKB ajánlja a pénzügyi intézményekre a rendelettervezetben előírt kötelezettségek jellegének pontosítását.

1.3.

A rendelettervezet alapján pedig az EÉPH, az EBH és az EBFH útmutatóikban, ajánlásaikban és a technikai standardok tervezeteiben nem hivatkozhatnak hitelminősítésekre, ha az ilyen hivatkozások esetlegesen azt váltják ki, hogy az illetékes hatóságok vagy pénzügyi piacok szereplői mechanikusan a hitelminősítéseket veszik figyelembe (14). Ennek megfelelően az EBH, az EBFH és az EÉPH legkésőbb 2013. december 31-ig a meglévő iránymutatásokban és ajánlásokban szereplő, hitelminősítésekre történő valamennyi hivatkozást felülvizsgálja és adott esetben eltávolítja (15). Hasonló követelményt írtak elő az Európai Rendszerkockázati Testületre (ERKT) figyelmeztetései és ajánlásai tekintetében (16).

1.4.

Az EKB értelmezése szerint valamennyi javasolt módosítás célja az FSB-elvek végrehajtása, melyek felkérik a „standardok megállapítóit és a hatóságokat, hogy értékeljék a standardokban, törvényekben és rendeletekben szereplő, a hitelminősítő intézetek általi hitelminősítésekre való hivatkozásokat, és ha lehetséges, azokat töröljék vagy váltsák fel megfelelő alternatív hitelképességi standardokkal” (17). Mindazonáltal, noha tanácsos lehet az uniós és nemzeti jogszabályokból eltávolítani a külső hitelminősítések kötelező figyelembevételét, vagy teljes körűen az ezekre való hivatkozásokat annyiban, hogy ezeket a követelményeket vagy hivatkozásokat úgy lehet értelmezni, mint amelyek ösztönzik az ilyen minősítések „mechanikus” figyelembevételét, az EKB óvatosságot ajánl a rendelettervezet fenti rendelkezéseinek megfogalmazásakor (18), mivel az alkalmazás nehéznek bizonyulhat.

1.5.

Először, az európai felügyeleti hatóságokat illetően a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó 1. szintű uniós jogszabályok a külső hitelminősítésekre vagy hitelminősítésekre hivatkoznak. Ez a helyzet például az uniós banki jogszabályokban, melyek a külső hitelminősítő intézményekre (KHMI-kre) hivatkoznak (19), és hivatalosan felkérik az EBH-t a hitelminősítésekhez kapcsolódó szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására (20). Az európai felügyeleti hatóságok által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottság fogadja el az 1. szintű jogszabályokban szereplő felhatalmazó rendelkezések alapján (21) és céljuk e rendelkezések további kiegészítése vagy pontosítása. Ezért a fenti szövegekben a hitelminősítésekre való hivatkozás tilalma nehezen alkalmazhatónak tűnik, még ha az európai felügyeleti hatóságok kaptak is bizonyos mérlegelési jogkört az „adott esetben” kitétel révén (22). Különösen annak megítélése szubjektív, hogy a hitelminősítésekre való hivatkozás ténylegesen a hitelminősítések mechanikus figyelembevételét váltja-e ki ahelyett, hogy a befektetők és a piaci szereplők számára tájékozott értékelést tenne lehetővé, aminek következtében a rendelettervezetbe jogi követelményként való bevezetése problematikus.

1.6.

Másodszor az ERKT-t illetően: az ERKT figyelmeztetéseiben és ajánlásaiban a hitelminősítésekre való hivatkozás fent említett tilalma is aránytalannak látszik, hiszen a hitelminősítések értékes információforrást alkotnak, és olyan referenciapontokat vagy modelleket nyújtanak, melyeket az ERKT feladataival összefüggésben felhasználhat.

1.7.

Az EKB összességében támogatja az FSB azon álláspontját, hogy a hitelminősítő ügynökségek fontos szerepet töltenek be és minősítéseiket a cégek belső hitelminősítési folyamataikban megfelelően felhasználhatják (23). Ezzel összefüggésben a jelenlegi reform célkitűzése a külső hitelminősítésekre való túlzott mértékű hagyatkozás csökkentése, illetve a minősítések minőségének javítása, nem pedig használatuk beszüntetése. Ugyanakkor a hitelminősítő ügynökségek minősítéseinek valamely vállalkozás általi felhasználása nem mérsékli annak biztosításában fennálló saját felelősségét, hogy hitelkitettségeinek megbízható értékelésen kell alapulniuk (24). Az EKB támogatja az FSB által tanácsolt fokozatos megközelítést, és megjegyzi, hogy a hitelminősítő ügynökségek minősítéseire való hivatkozásokat csak akkor kell elhagyni vagy lecserélni, ha más hiteles alternatívákat azonosítottak és azok biztonságosan végrehajthatóak. Ezzel összefüggésben szükséges, hogy a standardok meghatározói és a hatóságok alakítsanak ki átállási terveket és menetrendeket a hitelminősítő ügynökségek minősítéseire való hivatkozások elhagyásának vagy lecserélésének lehetőség szerinti lehetővé tételére, és a kockázatkezelési kapacitások ehhez társuló erősítésének biztonságos bevezetésére.

1.8.

Az EKB ajánlja a rendelettervezet 1. cikke (6) bekezdésének (25) a rendelettervezet preambulumbekezdésével való felváltását, mely emlékezteti a hatóságokat annak fontosságára, hogy adott esetben járuljanak hozzá a külső hitelminősítésekre való túlzott hagyatkozás mérséklésének fent említett célkitűzéséhez. Az EKB megjegyzi továbbá, hogy a CRD IV. irányelvtervezet alapján (26) az EBH az EFBH-val és az EÉPH-val együttműködve évente kétszer jelentést tesz közzé arról, hogy a tagállamok jogszabályai milyen mértékben hivatkoznak külső minősítésekre, valamint a tagállamok által az ilyen hivatkozások csökkentése érdekében tett lépésekről. Az EKB azt ajánlja, hogy az európai felügyeleti hatóságok – az EKB és az ERKT álláspontját figyelembe véve – számoljanak be a Bizottságnak az uniós és nemzeti jogszabályokban a külső minősítésekre való hivatkozás tekintetében a lehetséges alternatív vagy kiegészítő megoldásokról.

1.9.

A vélemény II. melléklete tájékoztatási céllal ismerteti az eurorendszer által a fedezetek likviditási műveletekhez való elfogadhatóságával kapcsolatban használt hitelminősítési módszertanokat.

2.1.

Az 1060/2009/EK rendelet előírja, hogy egy hitelminősítő ügynökség KHMI-ként történő elismerése feltételeként az ügynökségnek kérnie kell nyilvántartásba vételét (27) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban (28), és hogy e nyilvántartásba vételi eljárás nem válthatja fel a KHMI-k 2006/48/EK irányelvvel összhangban történő elismerésének kialakult eljárását (29).

2.2.

A CRD IV rendelettervezet értelmében (30) a KHMI-k illetékes hatóságok általi elismerése következtében az 1060/2009/EK rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett vagy hitelesített külső hitelminősítő ügynökségek automatikusan elfogadhatóak (31). Az EKB támogatja a CRD IV. rendelettervezetben szereplő új eljárást, mivel ez hozzá fog járulni a KHMI-k elismerési eljárásának egyszerűsítéséhez és a horizontális konzisztencia biztosításához (32). A jogi egyértelműség és az átláthatóság érdekében az EKB azonban további pontosítást javasol a rendettervezetben egy preambulumbekezdésben, hogy a CRD IV rendelettervezet hatályba lépése a fenti hitelminősítő ügynökségek és a központi bankok (mint KHMI-k) automatikus elismerését vonja maga után, és hogy szükség van a hitelminősítés és a hitelminőségi kategóriák közötti kapcsolat meghatározására, azaz a megfeleltetésre.

2.3.

A rendelettervezet előírja az EÉPH számára európai minősítési mutató létrehozását, amely magában foglal minden, az (1) bekezdésnek megfelelően az EÉPH-hoz benyújtott hitelminősítést, valamint egy aggregát minősítési mutatót valamennyi minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra vonatkozóan (33). A mutató és az egyes hitelminősítések közzétételre fognak kerülni az EÉPH honlapján. A rendelettervezet szerint az EÉPH-nak benyújtott minősítések egy harmonizált minősítési skálán (34) fognak alapulni.

2.4.

Miközben az EKB támogatja a minősítések piaci szereplők általi fokozott átláthatóságát, átjárhatóságát és összehasonlíthatóságát, mindazonáltal – a versenyre és a minősítési modellek sokféleségére esetlegesen jelentkező negatív hatások miatt – biztosítani kell, hogy a harmonizált minősítési skála ne fejtsen ki a módszertanok és eljárások harmonizálása irányában nyomást a hitelminősítő ügynökségekre.

2.5.

Mindemellett az EKB megjegyzi, hogy a megfeleltetési eljárásokat a banki szektorban az EBH (35), a biztosítási szektorokban pedig az EFBH (36) fogja kidolgozni. E kérdések horizontális jellegére figyelemmel helyénvaló lenne a megfeleltetési folyamat összehangolása, esetlegesen az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán keresztül (37). Ezzel összefüggésben az EKB ajánlja a harmonizált minősítési skálára való hivatkozás elhagyását, és javasolja, hogy 2015 decemberéig az EÉPH az EBH-val és az EFBH-val együttműködésben vizsgálja felül a nyilvántartásba vett és hitelesített hitelminősítő ügynökségek által kiadott hitelminősítések tekintetében harmonizált minősítési skála létrehozásának megvalósíthatóságát, és számoljon be a Bizottságnak erről a kérdéskörről. Ez magával vonná a rendelettervezetben az európai minősítési mutatóra való hivatkozásoknak az európai minősítési platformra való hivatkozásokkal történő felváltását.

3.1.

Az EKB támogatja az államadóssággal kapcsolatban a módszertan és a minősítési eljárás átláthatóságának fokozására és közzétételére tett kezdeményezéseket (38). A rendelettervezet egyedi rendszert vezet be az államadósság-minősítések felülvizsgálatának gyakoriságát és a kiadási eljárásukat illetően. Az EKB üdvözli ezeket a javasolt módosításokat, nevezetesen a hitelminősítő ügynökségeknek az államadósság-minősítések gyakoribb felülvizsgálatára történő felkérését. Noha a minősítéseket csak az uniós piacok zárását követően, illetve nyitásukat legalább egy órával megelőzően szabad közzétenni, az EKB álláspontja szerint más kezdeményezések is megtehetőek a minősítések változása esetleges prociklikus hatásának mérséklésére. Az EKB ajánlja a minősítésváltozás időzítése által kiváltott volatilitás mérséklése módjainak vizsgálatát, konkrétan akkor, amikor a kibocsátót minősítés tekintetében megfigyelik és közel áll befektetési minősítésének elvesztéséhez, illetőleg amikor a több fokozattal való leminősítést tervezik. Ezekben az esetekben tovább lehetne vizsgálni a hirtelen kilengések enyhítése érdekében a piac felé történő gyakoribb kommunikációra vonatkozó javaslatokat.

Ezen túlmenően az EKB megjegyzi, hogy a rendelettervezet előírja, hogy a hitelminősítő ügynökségeknek minden egyes államadósság-minősítés vagy ahhoz kapcsolódó minősítési kilátás kibocsátásakor a minősítéshez vagy minősítési kilátáshoz részletes kutatási jelentést kell csatolniuk, amely magyarázatot nyújt a minősítés, illetve kilátás meghatározása során figyelembe vett valamennyi feltevésre, paraméterre, korlátra, bizonytalanságra és egyéb tényezőre (39). E tekintetben helyénvaló lehet e követelmények némelyikének más típusú minősítésekre való kiterjesztése is, különösen a minősítés változását indokoló kvantitatív és kvalitatív feltevésekre vonatkozó feltevésekre és azok relatív súlyára.

3.2.

Az EKB támogatja a Bizottság hitelminősítő ügynökségek függetlenségével kapcsolatos kérdések rendezésére vonatkozó javaslatát. Mindazonáltal – mivel a minősítések jelenlegi „kibocsátó fizet” finanszírozási modellje összeférhetetlenség forrása lehet, és így a minősítésekre torzító hatást fejthet ki (40) – indokoltak az alternatív kompenzációs modellre vonatkozó, messzebbre mutató megoldások. Az EKB ezért üdvözli a Bizottság hitelminősítő ügynökségek díjazási modelljei megfelelőségének figyelemmel kísérésére végzett, folyamatos munkáját és várakozással tekint az erre vonatkozó – más országokban, így az Egyesült Államokban (41), végzett munkát is figyelembe vevő – jelentésnek az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz 2012 végéig történő benyújtása elé.

3.3.

Miközben az EKB támogatja a hitelminősítő ügynökségek részvényesi struktúráját illető szigorúbb szabályokat (42), javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja felül az 5 %-os értékhatárt (43) annak hatásossága biztosítása érdekében.

3.4.

Noha az EKB támogatja a Bizottság rotációs szabály bevezetésére vonatkozó szándékát, azaz hogy az azonos értékelt jogalanyokhoz fűződő hosszú távú kapcsolat veszélyeztetheti a minősítések függetlenségét, a lehetséges nem tervezett következmények további értékelést igényelhetnek (44). Elsőként – noha a rotációs szabálynak hozzá kell járulnia a „kibocsátó fizet” modellből eredő összeférhetetlenség megelőzéséhez, meg kell előzni, hogy a hitelminősítő ügynökségek rotációja negatív hatást fejtsen ki a minősítések minőségére, különösen mivel fennállhat annak kockázata, hogy az új piacra lépők feljavított értékelésekkel vagy árcsökkentéssel versenyeznek. Másodszor, a rotációs szabály nem vezethet az adattárak megszüntetéséhez, mivel ez a minősítési modellek validálása tekintetében keltene problémákat. Harmadszor: e rendelkezés hatásosságához biztosítani kell, hogy az összes minimumkövetelménynek megfelelő hitelminősítő ügynökségek megfelelő választéka létezzen, különösen a különleges minősítések – így a strukturált pénzügyi termékek minősítése – tekintetében. Ezért további elemzést indokolhat azon évek számának pontos meghatározása, amelyek elteltével a rotációnak meg kell történnie. Végezetül e tekintetben figyelembe kell venni a „kibocsátó fizet” modell küszöbön álló értékelésével való kölcsönhatást (45).

3.5.

Az EKB támogatja a javaslat szerint az EÉPH-ra az új vagy módosított hitelminősítő ügynökségi módszertanok megfelelősége tekintetében telepítendő feladatokat (46). Az EKB ajánlja annak pontosítását, hogy az EÉPH szerepe a módszertanok irányadó szabályoknak való megfelelésének értékelésére korlátozódik. Ezen túlmenően indokolt lehet az irányadó eljárás és határidők meghatározása annak biztosítására, hogy az EÉPH általi értékelés ne gátolja meg a hitelminősítő ügynökségeket új minősítések kiadásában. Az EKB egyben üdvözli azt a javaslatot is, mely bővebb és közérthető útmutatást ír elő az összes eszközosztály minősítése mögött meghúzódó módszertanok és kiinduló feltételezések tekintetében. Végezetül az EKB üdvözli a minősítési módszertanok, modellek vagy fő feltételezések vonatkozásában a nyilvános konzultáció bevezetését.

3.6.

Az EKB üdvözli a strukturált pénzügyi eszközök átláthatóságának növelésére vonatkozó javaslatot (47). Az EKB különösen támogatja a strukturált pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes adatok javasolt közzétételi követelményét (48) – konkrétan egy központi weboldalon (49) – és a strukturált pénzügyi eszközök tekintetében a két hitelminősítés követelményét (50). E vonatkozásokról az EKB a következőket kívánja kiemelni:

3.7.

Először is a horizontális következetesség biztosítása és a szabályok megkettőzésének megelőzése végett pontosítani kell a kibocsátók, kezdeményezők és szponzorok strukturált pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, a rendelettervezetben közzétételi követelményei és az egyes ágazatokban az értékpapírosításra vonatkozó hasonló követelmények közötti kapcsolatot (51).

3.8.

Másodszor, az eurorendszer eszközfedezetű értékpapírjaira vonatkozó kölcsönszintű tájékoztatási kezdeményezés konkrét, kölcsönönkénti tájékoztatási követelményeket állapít meg az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként elfogadott eszközfedezetű értékpapírok vonatkozásában. Ennek célja az átláthatóság fokozása és a mögöttes kölcsönökre és azok teljesítményére vonatkozó, időszerűbb tájékoztatásnak szabványosított formában a piaci szereplők számára történő rendelkezésre bocsátása. E tekintetben az EKB megjegyzi, hogy lehetnek szinergiák, melyeket az EÉPH-nak a strukturált pénzügyi termékekre vonatkozó információk jelentése tartalmának és formátumának kidolgozásakor követnie kell (52).

3.9.

Harmadszor: az EKB üdvözli a strukturált pénzügyi eszközök és a fedezett kötvények piacain az átláthatósági követelmények fokozásához hozzájáruló kezdeményezéseket és a közzétételi követelmények e területen történő harmonizálását. Ezzel összefüggésben az EKB támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy 2015. július 1-jéig értékelni kell az adatszolgáltatás terjedelme kiterjesztésének szükségességét, többek között a fedezett kötvények tekintetében (53). Az EKB egyben megjegyzi, hogy a fedezettkötvény-piac átláthatóságával kapcsolatos kezdeményezéseket más folyamatban levő jogalkotási kezdeményezések is vizsgálják, például a CRD IV. rendelettervezet (54). Ennélfogva fontos e különféle kezdeményezések következetességének biztosítása. Mivel a rendelettervezet elsősorban a hitelminősítő ügynökségek tevékenységeit szabályozza, a fedezett kötvények fenti átláthatósági és közzétételi kezdeményezéseiben szerepelnie kellene egy értékelésnek az ilyen intézkedések bevezetésére legmegfelelőbb uniós jogi eszköz meghatározása érdekében; azaz például a rendelettervezet keretében és/vagy más idevágó uniós pénzügyi szolgáltatási ágazati jogszabályban.