EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012AB0005
Opinion of the European Central Bank of 25 January 2012 on a proposal for a Directive on the access to the activity of credit institutions and the prudential supervision of credit institutions and investment firms and a proposal for a Regulation on prudential requirements for credit institutions and investment firms (CON/2012/5)
Az Európai Központi Bank véleménye ( 2012. január 25. ) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv iránti javaslatról és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet iránti javaslatról (CON/2012/5)
Az Európai Központi Bank véleménye ( 2012. január 25. ) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv iránti javaslatról és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet iránti javaslatról (CON/2012/5)
OJ C 105, 11.4.2012, p. 1–36
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
11.4.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 105/1 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE
(2012. január 25.)
a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv iránti javaslatról és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet iránti javaslatról
(CON/2012/5)
2012/C 105/01
Bevezetés és jogalap
Az Európai Központi Bank (EKB) 2011. szeptember 20-án az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: irányelvtervezet). 2011. november 30-án az EKB az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet iránti javaslatról (2) (a továbbiakban: a rendelettervezet).
Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az irányelvtervezet és a rendelettervezet tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel az irányelvtervezet és a rendelettervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) alapvető feladatait, azaz az Unió monetáris politikájának meghatározását és végrehajtását és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában történő támogatására. A hatékonyság és egyértelműség érdekében az EKB amellett döntött, hogy a két jogszabálytervezetről egyetlen véleményt ad ki. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.
Általános észrevételek
1. Az irányelvtervezet és a rendelettervezet célkitűzése
Az Európai Bizottság 2011. július 20-án fogadta el az irányelvtervezetet és a rendelettervezetet, melyek a 2006/48/EK (3) és a 2006/49/EK (4) irányelvet fogják felváltani. A javaslatok fontos lépést jelentenek a banki és befektetési vállalkozási szektor szabályozásának erősítése, és az Unió erősebb és megbízhatóbb pénzügyi rendszerének megteremtése irányába. Az EKB üdvözli az Unió határozott elkötelezettségét a nemzetközi standardok és megállapodások a pénzügyi szabályozás területén történő végrehajtása iránt, egyidejűleg adott esetben figyelembe véve az Unió jogrendszerének és pénzügyi rendszerének sajátos jellemzőit. Az EKB határozottan támogatja a bázeli tőkemegfelelési és likviditási standardok időben történő és tényleges végrehajtását (5). Az EKB ennek érdekében kiemeli a Bizottság által a G20-kötelezettségvállalás teljesítésében „e standardoknak a gazdasági fellendüléssel és a pénzügyi stabilitással összeegyeztethető, egyeztetett határidőn belüli elfogadása és teljes körű végrehajtása” (6) érdekében azzal felvállalt szerepet, hogy az elsők között volt a Bázel III. keretrendszer (7) és a Jegybanki és Felügyeleti Elnökök Csoportja (Group of Central Bank Governors and Heads of Supervision (GHOS)) megállapodásának (8) az uniós jogban történő végrehajtására tett javaslat benyújtásával. A javasolt intézkedések lényegesen növelni fogják a rendszerszintű ellenállóképességet, hozzá fognak járulni a pénzügyi rendszer zavartalan működéséhez és biztosítani fogják az Unióban a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának stabil és fenntartható keretét.
2. Az uniós banki jogszabályok reformja
Az EKB üdvözli a Bizottság által követett innovatív felfogást, különösen a rendelettervezet vonatkozásában, mely magában foglalja a 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelv technikai mellékleteinek zömét, és korlátozza a tagállami választási lehetőségeket és mérlegelési jogkört. A javasolt keretrendszer nagyobb jogbiztonságot fog eredményezni, egyidejűleg mérsékelve a tagállami kettős szabályozás kockázatát. A pénzügyi válság is igazolta a gyors és hathatós fellépés szükségességét. Az uniós banki szabályozás kialakításában fontos a megfelelő szintű rugalmasság biztosítása. A rendelettervezet jövőbeni felülvizsgálatát illetően és a korábbi véleményekben már kiemelteknek megfelelően (9) az EKB ajánlja annak biztosítását, hogy a rendelettervezetben csak az alapvető politikai választásokat tükröző keretelvek és érdemi kérdések tartozzanak a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá. A technikai szabályok – beleértve a rendelettervezetben szereplő ilyen szabályokat is – elfogadásának a Szerződés 290. és 291. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok formájában kellene történnie, melyek ekként az uniós pénzügyi intézményekre vonatkozó fő szabályrendszerként fognak megjelenni.
3. A pénzügyi szektor egységes európai szabálykönyve
|
3.1. |
Amint az már a korábbi véleményekben (10) is szerepelt, az EKB határozottan támogatja az összes pénzügyi intézményre vonatkozó, egységes európai szabálykönyvének kidolgozását (11), mivel ez támogatja a Unió egységes piacának zavartalan működését, és elősegíti a magasabb fokú európai pénzügyi integrációt. Az egységes európai szabálykönyv biztosítja, hogy az egységes piacon pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi intézmények egységes prudenciális szabálycsomagnak feleljenek meg. Ez mérsékli a szabályozási arbitrázs lehetőségét és a versenytorzulást. Emellett a harmonizált szabályok javítják az átláthatóságot, valamint csökkentik a szabályozási és megfelelési költségeket. |
|
3.2. |
Az egységes európai szabálykönyvhöz a következőkre van szükség: a) a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok szempontjából számba jöhető területek egyértelmű és megfelelő meghatározása; b) az európai felügyeleti hatóságok megfelelő részvétele, ezzel felhasználva a hatóságok szakértelmét a végrehajtás-technikai standardok tervezetének kidolgozásához; c) valamennyi pénzügyi szektorra kiterjedő, következetes és összehangolt felfogás; d) az unió összes pénzügyi jogszabályában egységes szempontok megjelenése a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy a végrehajtási aktusok igénybevétele terén, akár az európai felügyeleti hatóságok részéről szabályozástechnikai vagy végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával, akár anélkül (12). A banki szektorban az Európai Bankhatóságnak (EBH) az uniós végrehajtási jogszabályok elfogadásában szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása révén való módszeres részvétele – különösen, ha előzetes szabályozástechnikai elemzés szükséges – egy olyan rugalmas uniós szintű szabályozási keretet fog biztosítani, mely tényleges alátámasztást ad a pénzügyi szolgáltatások Unión belüli egységes piacának. |
4. Az EKB tanácsadói szerepe a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok tervezete tekintetében
|
4.1. |
Tekintettel a Szerződés 290. cikke alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok fontosságára, az EKB a következő észrevételeket teszi a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdése és 282. cikkének (5) bekezdése szerinti saját tanácsadói szerepe gyakorlásával kapcsolatban. |
|
4.2. |
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és végrehajtási aktusokra irányuló tervezetei a Szerződés 127. cikke (4) bekezdésének és 282. cikke (5) bekezdésének értelmében vett „uniós jogi aktusra irányuló javaslat”-nak minősülnek. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok egyaránt uniós jogi aktusnak minősülnek. A Szerződés 282. cikke (5) bekezdésének nyelvi változatai jellemzően az uniós jogi aktusok „tervezetére” hivatkoznak, amelyekről az EKB-val konzultálni kell (13). Ezért az EKB-val való konzultáció kötelezettsége nem korlátozódik csak a Bizottság javaslatán alapuló jogiaktus-tervezetekre. |
|
4.3. |
Az OLAF-ítéletben (14) a Bíróság kifejtette, hogy az EKB-val való konzultációs kötelezettség „elsődlegesen azt célozza, hogy az ilyen aktusok elfogadása előtt annak kibocsátója meghallgassa azon szervet, amelynek közreműködése – mivel közösségi szinten a kérdéses területen önálló hatáskörrel, továbbá magas szintű szakértelemmel rendelkezik – kifejezetten hasznos lehet a tervezett jogalkotási eljárásban”. |
|
4.4. |
Ilyen előzmények után – annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az EKB tanácsadó szerepkörének gyakorlását – az EKB-val kellő időben konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezetről, beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok tervezetét. Mindemellett a szabályozástechnikai standardok tervezetének a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok kialakítása részeként fennálló fontosságára az EKB gyakorolni fogja tanácsadói szerepkörét az EKB hatáskörébe tartozó kérdéskörökben, a lehető legmesszebbmenőkig figyelembe véve ezen aktusok elfogadásának időbeli menetét, továbbá a végrehajtási jogszabályok zavartalan elfogadása biztosításának szükségességét. |
Különös megjegyzések
5. Makroprudenciális felügyelet és a szigorúbb szabályozás hatóköre
|
5.1. |
A rendelettervezet olyan prudenciális előírásokat állapít meg, mely az egész Unióban közvetlenül alkalmazandóak lesznek. Amint az fentebb is megemlítésre került, az EKB határozottan támogatja a Bizottság felfogását, mely ténylegesen egységes európai szabálykönyvet hoz létre a pénzügyi intézmények számára. Ezen felül az EKB teljes körűen támogatja a célzott kockázati kitettségeknek többek között egyes szektorok, régiók vagy tagállamok esetében olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő szabályozását, melyek felhatalmazzák a Bizottságot szigorúbb prudenciális követelmények előírására, amennyiben az a piaci fejleményekből eredő mikro- vagy makroprudenciális kockázatok intenzitása változásának kezelése érdekében szükséges (15). Mindazonáltal a Bizottság által elfogadható, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak ki kell terjedniük a jelentős kitettségekre vonatkozó prudenciális követelményekre és közzétételi követelményekre, illetőleg a tőkeáttételi és likviditási követelményekre, amikortól ezek a követelmények az irányadó uniós szabályozási keretnek ténylegesen a részévé válnak. Az EKB megjegyzi azonban, hogy sok esetben nem lesz elegendő az ilyen szigorúbb követelmények előírására megszabott legfeljebb hathónapos határidő és ezért az eredményességhez és az elérni kívánt célkitűzés megvalósításához sokkal hosszabb, pl. kétéves vagy hosszabb határidőre lenne szükség (16). |
|
5.2. |
Emellett az EKB fontosnak tartja, hogy a rendelettervezet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy pénzügyi stabilitási kockázatok felmerülésekor szigorúbb prudenciális követelményeket alkalmazzanak. Az ilyen szabályozás szükségességét többek között az a tény indokolja, hogy a közgazdasági és pénzügyi ciklusok nincsenek a tagállamok között teljes mértékben összehangolva, és a tagállamok különféle típusú rendszerkockázatokkal szembesülhetnek. Ezen túlmenően a tagállami pénzügyi szektorok strukturális jellemzőiben is jelentős eltérések mutatkoznak. Ezért előfordulhat, hogy a makroprudenciális mandátummal rendelkező hatóságoknak szigorítaniuk kell a rendelettervezetben szereplő egyes prudenciális politikai eszközök tekintetében a mennyiségi korlátokat és limiteket annak érdekében, hogy a prudenciális követelményeket jobban hozzáigazíthassák saját ciklikus helyzetükhöz, és eredményesen kezelhessék a kapcsolódó rendszerkockázatokat (17). |
|
5.3. |
Ilyen előzmények után a rendelettervezet egyes rendelkezései lehetővé teszik a prudenciális követelmények nemzeti szinten történő, bizonyos fokú kiigazítását. Az első az anticiklikus tőkepufferkeret bevezetése (18). A második a felügyeleti felülvizsgálati folyamat hatókörének javasolt kiterjesztése annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok egyes intézményekre szigorúbb prudenciális szabályokat alkalmazhassanak (19). Az EKB megjegyzi azonban, hogy ez a javasolt kiterjesztés elsősorban az egyes intézményekből vagy intézményi csoportokból eredő kockázatok kezelésére kialakított mikroprudenciális eszközből áll, melynek nem célja a rendszerszintű kockázatok kezelésére makroprudenciális eszközként történő felhasználás. Harmadszor: a rendelettervezet bevezeti a nemzeti hatóságok azon lehetőségét, hogy kiigazítsák a kockázati súlyokat vagy szigorúbb kritériumokat határozzanak meg, pl. a lakó vagy kereskedelmi ingatlannal biztosított kitettségek tekintetében a hitelfedezeti rátát, ha az adott tagállam adott piaci szegmensének kockázati jellemzői ezt így indokolják (20). |
|
5.4. |
Az EKB támogatja a fent említett keretet, mely lehetővé teszi a tagállamok számára egyes prudenciális követelmények kiigazítását, és megítélése szerint ezt ki kellene terjeszteni arra, hogy a nemzeti hatóságok makroprudenciális okokból nemzeti szinten szigorúbb prudenciális követelményeket írhassanak elő. Erre a nemzeti pénzügyi rendszer strukturális jellemzőiből eredő pénzügyi stabilitási aggályok, illetve a rendszerszintű kockázatok átfogó és hathatós kezelése érdekében van szükség. Ezért a javasolt keret hatóköre kiterjeszthető az alábbiak tekintetében szigorúbb követelmények előírására: a) tőkekövetelmény; b) a jelentős kitettségekre vonatkozó limitek; c) likviditási követelmények és tőkeáttételi mutató, az uniós szabályozási keretbe való bevezetést követően. Ezzel összefüggésben a nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni a nemzeti jogszabályokban szigorúbb követelmények előírását, azaz a mennyiségi mutatók és limitek szigorítását az a), b) és c) tétel tekintetében, a javasolt intézkedéseknek az Európai Rendszerkockázati Testületnek (ERKT) való bejelentését követően; e követelményeket azonban a rendelettervezet változatlanul maradó rendelkezéseinek más vonatkozásaival teljes összhangban kell alkalmazni. |
|
5.5. |
Az átláthatóság megtartása és az Unión belül elfogadott intézkedések következetességének biztosítása érdekében az EKB ajánlja, hogy a szigorúbb követelmények nemzeti hatóságok általi esetleges alkalmazása legyen biztosítékokhoz kötött. E tekintetben a KBER fontos koordinációs szerepkört tölthet be a pénzügyi stabilitási aggályok, valamint az ilyen intézkedések esetleges nem kívánt következményeinek és más tagállamokra gyakorolt tovagyűrűző hatásának értékelésében. Mindemellett az EBH-nak és az ERKT-nak rendszeresen közzé kell tennie weboldalán a tagállamok által elfogadott olyan intézkedések frissített változatát, melyek a rendelettervezetben szereplőknél szigorúbbak. Végezetül, amennyiben a szigorúbb prudenciális intézkedéseket kiváltó pénzügyi stabilitási aggályok megszűntekor a mennyiségi mutatóknak és limiteknek vissza kell állniuk a rendelettervezetben meghatározott, harmonizált szintre. |
|
5.6. |
Összességében: az egyes tagállamok szigorúbb prudenciális intézkedések alkalmazására vonatkozó lehetősége egyaránt fokozhatja a pénzügyi stabilitást és az Unió pénzügyi integrációját. Pontosabban a hatóságok a rendszerszintű kockázatok mérséklésével és az egységes piac túlzott rendszerkockázatok felgyülemlésétől való összehangolt védelmével ténylegesen hozzájárulhatnak az Unió pénzügyi rendszerének zavartalan működéséhez, valamint közép- és hosszú távon előmozdítják az egységes piacon a pénzügyi szolgáltatások fenntartható nyújtását. |
6. Szavatolótőke
|
6.1. |
EKB határozottan támogatja a szabályozói szavatolótőke elfogadhatósági kritériumainak javasolt szigorítását, illetőleg a levonások további harmonizálását. A szavatolótőke-követelmények a nemzetközileg elfogadott tőkekövetelmény-reform sarokkövét alkotják. Ezért pénzügyi stabilitási szempontból alapvető fontosságú, hogy a rendelettervezet szavatolótőke-követelményei biztosítsák, hogy az Unió bankszektora a legmagasabb minőségű tőkeállománnyal rendelkezzen – különösen az elsődleges alapvető tőke tekintetében –, melynek következménye a magasabb fokú veszteségelnyelési képesség lesz. A válság következtében az új tőkekövetelmény-reform külön hangsúlyt fektet az elsődleges alapvető tőkére. Ez annak biztosítását szolgálja, hogy az európai hitelintézetek olyan elsődleges alapvető tőkével rendelkezzenek, mely nemzetközi versenytársaikéhoz hasonlóan jó minőségű, továbbá a GHOS által jóváhagyott Bázel III. megállapodással való teljes összeegyeztethetőség biztosítása is (21). Ezzel kapcsolatban a következő kérdésköröket lehet kiemelni. |
|
6.2. |
Az EKB támogatja azon követelmények listáját, melyeknek az elsődleges alapvető tőke elemeinek meg kell felelniük, mely követelmények a tőke állandósággal, veszteségelnyelő képességgel és a kifizetések rugalmasságával kapcsolatos alapvető jellemzőit tükrözik. A Bázel III. megállapodással összhangban a rendelettervezetben említett „tőkeinstrumentumok” kizárólag az adott tagállam nemzeti jogában meghatározott vállalati részvényekből állhatnak (a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények által kibocsátott tőkeinstrumentumok kivételével (22)), és azok csak akkor minősülhetnek elsődleges alapvető tőkének, ha megfelelnek a rendelettervezetben meghatározott valamennyi követelménynek (23). Az EKB egyben ajánlja, hogy a Bizottság – a lista kötelező erejének biztosítása érdekében – végrehajtási aktus elfogadása révén hagyja jóvá az EBH által meghatározott, elsődleges alapvető tőkeként elfogadható részvényformákat. Ezen túlmenően ki kell dolgozni olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket, melyek a fenti feltételeket tovább pontosítják. Az illetékes hatóságoknak az EBH-val folyamatosan együttműködve kell biztosítaniuk az e feltételeknek való megfelelést. Ezek a biztosítékok hozzájárulnának az Unión belüli egységesség nagyobb mértékű biztosításához és csökkenti az egyedi pénzügyi kockázatkezelési intézkedések hatókörét. |
|
6.3. |
A biztosítókba, viszontbiztosítókba és biztosítási holdingtársaságokba történő jelentős befektetéseket illetően a Bázel III. megállapodás előírja, hogy bizonyos értékhatár felett ezeket a befektetéseket le kell vonni az elsődleges alapvető tőkéből – azaz a megfelelő levonás alkalmazását (24). A Bázel III. megállapodás figyelembe veszi, hogy ezek a jogalanyok kívül esnek a szabályozói konszolidáció hatókörén, és célja a szabályozói tőke kétszeres elszámolásának megelőzése. A rendelettervezet fenntartja az illetékes hatóságok már a 2006/48/EK irányelvben létezett lehetőségét arra, hogy a „levonás” helyett engedélyezzék a 2002/87/EK (25) irányelvben ismertetett módszerek használatát (26). |
|
6.4. |
Az EKB általánosságban osztja azt a nézetet, hogy a bankcsoport szabályozói szavatolótőkéjét csak a banki tevékenységgel összefüggő kockázatokból eredő veszteségek fedezésére szabad felhasználni. Ezért az EKB támogatja a szabályozói szavatolótőke kettős – egyfelől bankcsoporti szinten, azaz az intézményi és pénzügyi intézmény leányvállalatok konszolidációjakor (27), másfelől pedig pénzügyi konglomerációk szintjén, azaz a biztosítási leányvállalatok szabályozói konszolidáció hatókörébe történő bevonásakor való – felhasználása kérdésének rendezését. Ezzel összefüggésben a 2002/87/EK irányelv I. mellékletében meghatározott módszerek alkalmazása egy esetben sem eredményezhet magasabb szabályozói szavatolótőkét az intézmények és pénzügyi intézmények a rendelettervezetben említett csoportjai esetében (28) a levonás alkalmazásával megállapított szabályozói szavatolótőkéhez képest. |
|
6.5. |
A Bázel III. megállapodás és a pénzügyi konglomerátumok közös fórumának nemzetközi elveinek megfelelő figyelembe vételével az EKB ajánlja, hogy biztosítsák e jogszabályszövegek teljes horizontális egységességét (29), ami szükségessé teszi a rendelettervezetnek a 2009/138/EK (30) és a 2002/87/EK (31) irányelv vonatkozó rendelkezéseivel való összehangolását. Ezen túlmenően az EKB – noha támogatja a 2002/87/EK irányelvben meghatározott módszerek tekintetében szabályozástechnikai standardoknak az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága általi kidolgozását – ajánlja a jogi egyértelműség és a pénzügyi jogszabályok horizontális ellentmondásainak megelőzése érdekében, hogy ez a felhatalmazás csak a 2002/87/EK (32) irányelvbe kerüljön beépítésre. |
|
6.6. |
A BCBS 2011 januárjában közzétette azt a megállapodást (33), amely szerint az intézmény gazdasági életképtelenségének pontján annak minden kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumát és járulékos tőkeinstrumentumát teljes mértékben és tartósan le lehet írni, vagy teljes mértékben elsődleges alapvető tőkévé lehet átalakítani. A rendelettervezet megerősíti a megállapodás teljes egészében történő átvételére irányuló jogalkotói szándékot. Az EKB értelmezése szerint a Bizottság ezt a követelményt egyaránt beiktatja a további alapvető és járulékos instrumentumokra, a bankszanálásról és a pénzügyi ágazat válságkezeléséről szóló, elkövetkezendő javaslataival összefüggésben. |
7. Tőkepufferek
|
7.1. |
Az EKB üdvözli az irányelvtervezetben a tőkepuffer-keret bevezetésére választott megoldást, mivel ez a felfogás lehetővé fogja tenni a hatóságok számára valamennyi tagállamban a rendszerszintű kockázatok eredményes és rugalmas módon történő kezelését. Az EKB megítélése szerint különösen az anticiklikus tőkepufferek képezik a tágabb makroprudenciális eszközrendszer (34) központi elemét, és határozottan támogatja a költségvetési rendeletbe kifejezett anticiklikus elem beépítését. |
|
7.2. |
Az anticiklikus tőkepuffer lényegesen javíthatja a bankszektor ellenállóképességét, és ekként hozzájárulhat a pénzügyi szolgáltatások teljes üzleti ciklus során zökkenőmentes nyújtásához. Az EKB e tekintetben hangsúlyozza, hogy a nemzeti hatóságok anticiklikus tőkepufferrel kapcsolatos döntését a kockázattal súlyozott eszközök legfeljebb 2,5%-áig terjedő, korlátozás nélküli viszonossági követelményhez kell kötni, e küszöbértéken felül pedig önkéntes viszonosságnak kell érvényesülnie. Ezen túlmenően az EKB támogatja azt a javaslatot, hogy a nemzeti hatóságok jogosultak olyan anticiklikus tőkepuffer meghatározására, amely figyelembe veszi a túlzott hitelállomány-növekedés és a rendszerszintű kockázatok felgyülemlése értékelésének szempontjából jelentősnek tekintett pénzügyi és közgazdasági változókat. Ezek a változók azonban nem lehetnek strukturális jellegűek, mivel az anticiklikus tőkepuffernek nem lehet célja a pénzügyi rendszer strukturális kockázatainak kezelése. Az EKB ezért javasolja a nem ciklikus jellegű változók anticiklikus tőkepuffer-mechanizmusba való beépítésének irányelvtervezetből való visszavonását (35). |
8. Likviditás
|
8.1. |
Az EKB üdvözli a Bizottság határozott elkötelezettségét amellett, hogy – a Bázel III. megállapodásnak megfelelően (36) – a likviditásfedezeti követelményt és a nettó stabil finanszírozási mutatót egyaránt bevezesse az uniós jogszabályokba. A likviditási kockázati keret jogszabálytervezetbe való bevezetése jelentős mikro- és makroprudenciális előnyökkel fog járni. A likviditási követelmény emelni fogja a hitelintézetek likviditási pufferét, és csökkenteni fogja a lejárattal kapcsolatos kockázatok átalakítását, csökkentve a pénzügyi rendszeren belüli túlzott összefonódást és mérsékelve a rendszerszintű likviditási kockázatot. Mindemellett a harmonizált likviditási kockázati szabályok minden bizonnyal segíteni fognak a szilárd likviditáskockázati gyakorlatok melletti egyenlő versenyfeltételekhez, és az európai gazdaságra átfogó jólétfokozó hatást fognak gyakorolni. |
|
8.2. |
A javasolt likviditási keretet illetően az EKB a következő elemeket kívánja hangsúlyozni.
|
|
8.3. |
A nettó stabil finanszírozási mutató (43) bevezetése biztosítani fogja, hogy a hitelintézetek kötelezettségeik teljesítéséhez stabil finanszírozással rendelkezzenek. A válság során a pénzügyi intézmények előtt álló fő problémák egyike az a sürgős finanszírozási szükséglet volt, amely a lejárati eltérés magas szintjének következtében állt elő. Ez magával vonta azt, hogy folyamatosan a rövid távú kötelezettségek nagykereskedelmi pénzpiacokon történő ismételt lekötésére kellett hagyatkozni, aminek következtében a pénzügyi piacokra átterjedő finanszírozási problémák léptek fel. Az EKB e tekintetben szövegezési változtatásokat javasol, a követelmény végrehajtását illető esetleges kételyek eloszlatása érdekében. Annak elismerése mellett, hogy a nettó stabil finanszírozási mutató kialakítása biztosíthat némi finomhangolást, a 2018. január 1-jéig tartó hosszú megfigyelési időszak várhatóan kellően hosszú időt biztosít a mutató további, az esetleges nem kívánt következmények megelőzését célzó pontosítására. |
9. Tőkeáttétel
A pénzügyi válság egyértelműen igazolta, hogy a pénzügyi szektoron belüli túlzott tőkeáttételt korlátok között kell tartani. Az EKB ezért rendkívül szívesen látja a Bizottság nem kockázati alapú tőkeáttételi mutató kötelező követelményként, az egyeztetett felülvizsgálati időszak legmesszebbmenőbb kihasználása révén megfelelő ellenőrzés és kalibrálás mellett történő bevezetése melletti elkötelezettségét (44). Ilyen előzmények után az EKB javasolja a rendelettervezetben az e követelmény bevezetésére vonatkozó jogalkotói kötelezettségvállalás pontosítását (45).
10. Felügyeleti adatszolgáltatás
A pénzügyi jelentéstétel (FINREP) és általános jelentéstétel (COREP) felügyeleti adatszolgáltatási keretének legutóbbi fejlesztését az Európai Bankfelügyeleti Bizottság (CEBS) végezte el (46). Ezek a keretek jelenleg nem kötelező iránymutatásokon és adatszolgáltatási sablonokon alapulnak. Ezzel összefüggésben az EKB a következőket ajánlja: a) a COREP adatszolgáltatási keret rendelettervezetben történő pontosítása; b) a FINREP tekintetében egyértelmű jogalap bevezetése; és c) az EBH által e téren elkészítendő szabályozástechnikai standardtervezetek hatókörének további pontosítása (47). A konkrét javaslat, hogy az EBH és az ERKT működjön együtt a makroprudenciális felügyelet céljaira szükséges pénzügyi információk körének meghatározásában. A nagykitettségekre, a likviditási adatszolgáltatásra és a tőkeáttételi arányra vonatkozó adatszolgáltatási követelményekhez kapcsolódó makroprudenciális felügyeleti feladatok ellátásához szükséges információk összegyűjtése céljából (48) az EKB javasolja egyben a legalább negyedéves adatszolgáltatás bevezetését és az ERKT végrehajtástechnikai standardtervezetek kidolgozásába való bevonását.
11. Az információmegosztási szabályok erősítése
|
11.1. |
Miközben az európai pénzügyi felügyelet közelmúltbeli reformja már erősítette az információmegosztási szabályokat (49), a pénzügyi válság rámutatott a hatóságok és különösen a központi bankok – az EKB-t is beleértve –, valamint a felügyeleti hatóságok közötti megfelelő információmegosztás biztosításának jelentőségére. Az EKB javasolja a felügyeleti reformmal bevezetett változtatásoknak az irányelvtervezetben való megjelenítését, valamint a felügyeleti hatóságok és a KBER központi bankjai – az EKB-t is beleértve – közötti információmegosztás további javítását, amennyiben az információk ezek feladatai ellátásához jelentőséggel bírnak (50). Az EKB egyben ajánlaná, hogy a Bizottság az érintett intézmények és hatóságok (beleértve az EKB-t, az ERKT-t és az EBH-t) támogatásával az irányelvtervezet hatálybalépésétől számított két éven belül végezze el e szabályok eredményességének teljes körű felülvizsgálatát, és adott esetben fogalmazzon meg javaslatokat e keret további uniós szintű fejlesztésére, figyelembe véve különösen a központi banki és prudenciális felügyeleti funkciók közötti jelentős, információs vonatkozású szinergiákat, normál viszonyok között és válság idején egyaránt (51). |
|
11.2. |
Az EKB ajánlja továbbá az irányelvtervezet és a rendelettervezet harmadik országokkal folytatott uniós és tagállami együttműködés tekintetében történő alkalmazásának Bizottság általi alapos értékelését, az EBH jelentéséből kiindulva. Figyelembe véve a pénzügyi válság tanulságait, egy ilyen felülvizsgálat feltárná a joghézagokat és értékelné az együttműködési, információmegosztási és viszonossági szabályok további javítást igénylő területeit, ideértve a felügyeleti szabályok harmadik országokban történő érvényesítését. Ennek az értékelésnek ki kellene terjednie a tagállamok és egyfelől az EBH, másfelől pedig a nemzetközi pénzügyi intézmények vagy szervezetek – úgy mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy a Pénzügyi Stabilitási Tanács – közötti együttműködési megállapodások továbbfejlesztésének szükségességére. Konkrétabban: az EKB ajánlja egyben az irányelvtervezet harmadik országokban letelepedett intézmények fiókjainak hozzáférési feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek teljes körű felülvizsgálatát a tagállamokon belül az Unión kívüli székhellyel rendelkező hitelintézetek fiókjainak letelepedésére vonatkozó szabályok harmonizációjának javítása és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozás horizontális egységességének biztosítása érdekében (52). |
12. Egyéb kérdések
A vélemény melléklete foglalkozik továbbá a következő kérdésekkel is, melyek konkrét módosítási javaslatokat vonnak maguk után: a) a központi szerződő felek felügyeletéért és felülvigyázásáért felelős illetékes hatóságok közötti együttműködés; b) felügyeleti hatáskörök; c) irányítási kérdések; d) a külső hitelminősítő intézményekre (KHMI-kre) vonatkozó szabályok és terminológia; e) értékpapírosítás.
Abban az esetben, ahol az EKB az irányelvtervezet és a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. január 25-én.
az EKB alelnöke
Vítor CONSTÂNCIO
(1) COM(2011) 453 végleges.
(2) COM(2011) 452 végleges.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (HL L 177., 2006.6.30., 201. o.).
(5) Lásd a G20-csoport 2010. november 11–12-i szöuli csúcstalálkozójának vezetői nyilatkozatát, mely a következőképpen szól: „Az új keret nemzeti törvényeinkbe és rendeleteinkbe átültetést nyer és 2013. január 1-jén kezdődően végrehajtásra kerül, a fokozatos bevezetés pedig 2019. január 1-jére fejeződik be”.
(6) A G20-csoport 2010. november 11–12-i szöuli csúcstalálkozója vezetői nyilatkozatának 29. pontja.
(7) Lásd: „Basel III: A global regulatory framework for more resilient banks and banking systems” (Bázel III: globális szabályozási keret az ellenállóbb bankok és bankrendszerek érdekében), Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, 2010. december, 2011. júniusi átdolgozott változat (a továbbiakban: a Bázel III. megállapodás).
(8) Lásd a GHOS 2010. július 26-i és szeptember 12-i sajtóközleményét, elérhetőek a BIS weboldalán a www.bis.org webhelyen.
(9) Lásd például az Európai Unió Tanácsának kérésére a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról szóló, 2009. március 5-i CON/2009/17 EKB-vélemény 2. pontját (HL C 93., 2009.4.22., 3. o.). Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.
(10) Lásd például a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2011. május 4-i CON/2011/42 EKB-vélemény 3. pontját (HL C 159., 2011.5.28., 10. o.)
(11) Lásd az Európai Tanács 2009. június 18–19-i ülése következtetéseinek 20. pontját.
(12) Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.); az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.); és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.). Az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó rendelet eljárást vezet be arra, hogy ezek a hatóságok kidolgozzák a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket, mielőtt azokat a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus, illetőleg végrehajtási aktus formájában jóváhagyná.
(13) A Szerződés 282. cikkének (5) bekezdése a következő nyelvi változatokban utal az uniós jogi aktusok tervezetére: („проект на акт на Съюза”); („proyecto de acto de la Unión”); („udkast”); („Entwurf für Rechtsakte der Union”); („ettepanekute”); („σχέδιο πράξης της Ένωσης”); („projet d'acte de l'Union”); („progetto di atto dell'Unione”); („projektiem”); („Sąjungos aktų projektų”); („ontwerp van een handeling van de Unie”); („projectos de acto da Uniăo”); („proiect de act al Uniunii”); („navrhovaných aktoch Únie”); („osnutki aktov Unije”); („esityksistä”); („utkast”). Az ír változat így szól: „gniomh Aontais arna bheartu”, ami megfelel a „tervezett” uniós jogi aktusok koncepciójának.
(14) A C-11/00. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Központi Bank ügyben hozott 2003. július 10-i ítélet (EBHT 2003., I-7147. o.), különösen annak 110. és 111. pontja.
(15) A rendelettervezet 443. cikke.
(16) Lásd a rendelettervezet (87) preambulumbekezdését.
(17) Lásd a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a Nemzetközi Valutaalap és a Nemzetközi Fizetések Bankja által a G20-nak a makroprudenciális politikai eszközök és keretek tekintetében elért eredményekről készített, 2011. október 27-i közös jelentést, amely elérhető a Pénzügyi Stabilitási Fórum weboldalán, a www.financialstabilityboard.org címen.
(18) Lásd az irányelvtervezet VII. címében a 4. fejezetet.
(19) Az irányelvtervezet 95. cikke
(20) Lásd a rendelettervezet 119. cikkének (2) bekezdését.
(21) Lásd a GHOS 2010. július 26-i és szeptember 12-i sajtóközleményét.
(22) Lásd a rendelettervezet 27. cikkét.
(23) Lásd a rendelettervezet 26. cikkének (1) bekezdését.
(24) Lásd a Bázel III. megállapodás 84. pontját.
(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).
(26) Lásd a rendelettervezet 46. cikkét.
(27) A rendelettervezet 16. cikkével összhangban.
(28) A rendelettervezet 16. cikkével összhangban.
(29) Lásd a CON/2011/42 vélemény 6.1. pontját.
(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.)(HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
(31) A két jogszabályszöveg egybevetése számos eltérést tár fel az egyéni és csoportszintű, szektorokon átnyúló részvétel kezelése tekintetében. Például a 2009/138/EK irányelv értelmében a biztosítótársaságok intézményekben vagy pénzügyi intézményekben való részvétele egyéni szinten kerül levonásra, függetlenül attól, hogy a biztosítótársaság és az intézmények azonos pénzügyi konglomerátumba tartoznak-e. Ezzel szemben a rendelettervezet mentesítést ír elő, azaz az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak levonást egyéni szinten az intézmény más intézményekben, pénzügyi intézményekben vagy biztosítótársaságban fennálló részesedésére, amennyiben: a jogalanyok azonos pénzügyi konglomerátumba tartoznak; vagy ha nem tartoznak pénzügyi konglomerátumba, a 2002/87/EK irányelv I. mellékletében meghatározott egyik módszert használják. A csoportszintű felügyelet hatókörét illetően a hitelintézetek, befektetési vállalkozások és pénzügyi intézmények a 2009/138/EK irányelv szerinti csoportszintű felügyelet körébe tartoznak. Ezzel ellentétben a rendelettervezet szerinti felügyelet hatóköre azokra az intézményekre és pénzügyi intézményekre korlátozódik, amelyek valamely intézmény, vagy adott esetben pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes holdingtársaság leányvállalatai (a rendelettervezet 16. cikke).
(32) Lásd az irányelvtervezetnek a 2002/87/EK irányelv 21. cikkét módosító 139. cikkét. Ehhez szükség lenne a rendelettervezet 46. cikke (4) bekezdésének elhagyására.
(33) Lásd a rendelettervezet (27) preambulumbekezdését és a GHOS 2011. január 13-i sajtóközleményét.
(34) A kontraciklikus tőkepuffer olyan időszakokban kerül aktiválásra, amikor a rendszerszintű kockázatok felhalmozódásával összefüggésben jelentős hitelállomány növekedés figyelhető meg, válsághelyzetben pedig azt feloldják.
(35) Lásd az irányelvtervezet 126. cikke (3) bekezdésének c) pontját és 126. cikkének (4) bekezdését.
(36) Lásd a rendelettervezet (75) és (76) preambulumbekezdését.
(37) A rendelettervezet 404. cikke.
(38) A rendelettervezet III. melléklete.
(39) Lásd a rendelettervezet 404. cikkének (5) bekezdését.
(40) Lásd konkrétan a rendelettervezet III. mellékletének 403. és 404. cikkét.
(41) Lásd a rendelettervezet 481. cikkét.
(42) Lásd a rendelettervezet 402. cikkét.
(43) Lásd a rendelettervezet (76) preambulumbekezdését és 481. cikkének (3) bekezdését.
(44) Lásd a rendelettervezet (64)–(70) preambulumbekezdését.
(45) Lásd a rendelettervezet 482. cikkét.
(46) Lásd az Európai Bankfelügyeleti Bizottság előírásainak és útmutatóinak gyűjteményében, a 448–473. oldalon
(47) Lásd a rendelettervezet 94. cikkét.
(48) Lásd a rendelettervezet 383., 403. és 417. cikkét.
(49) Lásd az 1093/2010/EU, az 1092/2010/EU, az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról szóló, 2010. november 17-i 1096/2010/EU tanácsi rendeletet (HL L 331.2010.12.15., 162. o.)
(50) Lásd például a CON/2009/17 vélemény (13)–(15) pontját, az 1998/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelveknek az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv iránti javaslatról szóló, 2010. március 18-i CON/2010/23 EKB-vélemény 2.2. pontját és a CON/2011/42 vélemény 5. pontját.
(51) Lásd a CON/2019/17 vélemény 15. pontját.
(52) Lásd például a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatot (COM(2011) 656 végleges).
MELLÉKLET
Szerkesztési javaslatok az irányelvtervezethez
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (1) |
||||||||||||||||
|
1. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet (3) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az európai felügyeleti hatóságok a 3. szintű Lámfalussy-féle bizottságokat váltják fel és felvállalják e bizottságok valamennyi feladatát és felelősségét, beleértve a folyamatban lévő munka és projektek folytatását, lásd pl. az 1093/2010/EU rendelet (10) preambulumbekezdését és 8. cikke (1) bekezdésének l) pontját. Ezért a preambulumból el kell hagyni az iránymutatásokra való hivatkozást. |
|||||||||||||||||
|
2. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 2. cikkének (4) bekezdése (új) |
|||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„4. Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket alakít ki az intézmény (3) bekezdésben szereplő listára való felvétele kritériumainak részletesebb meghatározására, és azokra az esetkörökre, melyek a 3. cikk (2) bekezdésében említettek szerint a nemzeti jogszabályokban szabályozhatóak. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Jelenleg nem határozható meg azon kritériumok köre, melyek alapján kiválasztásra kerülnek az irányelvtervezet 2. cikkének (3) bekezdésében felsorolt jogalanyok. A nemzeti választási szabadság és mérlegelési jogkör korlátozása érdekében az EKB azt javasolja, hogy az EBA alakítson ki olyan objektív kritériumokat, melyek alapján az irányelvtervezet jövőbeni módosításaiban értékelni lehet, hogy a 2. cikk (3) bekezdésének 3–22. pontjában szereplő listát módosítani kell-e. A javaslat az, hogy az irányelvtervezet 3. cikkének (2) bekezdése alá tartozó esettípusokra vonatkozzon ugyanazon eljárás. Ezt a módosítást az irányelvtervezet 136. cikkének a) pontjával együttesen kell értelmezni, mely hatáskört ad a Bizottság számára az irányelvtervezet 2. cikkében szereplő lista technikai módosításainak elvégzésére. |
|||||||||||||||||
|
3. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 7. cikke |
|||||||||||||||||
|
„7. cikk Együttműködés az EBH-val Feladataik teljesítése során, az irányelv alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazásakor az illetékes hatóságok figyelembe veszik a felügyeleti eszközök és a felügyeleti gyakorlat közelítését. Ennek érdekében a tagállamok biztosítják, hogy:
|
„7. cikk Együttműködés az EBH-val és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerén (PFER) belül Feladataik teljesítése során, az irányelv és a [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendelet alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazásakor az illetékes hatóságok figyelembe veszik a felügyeleti eszközök és a felügyeleti gyakorlat közelítését. Ennek érdekében a tagállamok biztosítják, hogy:
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a módosítások biztosítani fogják, hogy az irányelvtervezetben jelenjenek meg az 1092/2010/EU (2) , az 1096/2010/EU rendeletben és az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó rendeletben meghatározott együttműködési elvek. Az EKB hasonló módosítások bevezetését javasolja adott esetben más, idevágó, pénzügyi szektorbeli irányelvekbe is. |
|||||||||||||||||
|
4. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 8. cikke |
|||||||||||||||||
|
„8. cikk A felügyelet európai dimenziója Az adott tagállam illetékes hatóságai általános feladataik végrehajtása során – és különösen válsághelyzetekben – a megfelelő időben rendelkezésre álló információk alapján kellően mérlegelik a döntéseik által az összes többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatást.” |
„8. cikk A felügyelet európai dimenziója Az adott tagállam illetékes hatóságai általános feladataik végrehajtása során – és különösen válsághelyzetekben – a megfelelő időben rendelkezésre álló információk alapján kellően mérlegelik a döntéseik által az összes többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatást, figyelembe véve a belső piac működése javításának és az európai pénzügyi piacok integrációja fokozásának szükségességét.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás célja az illetékes hatóságok által tevékenységük európai vonatkozása tekintetében követendő célkitűzések további pontosítása. A rendelettervezet (42) preambulumbekezdését is megfelelően módosítani kell. |
|||||||||||||||||
|
5. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 49–51. cikke |
|||||||||||||||||
|
„VII. CÍM PRUDENCIÁLIS FELÜGYELET 1. FEJEZET A prudenciális felügyelet elvei
49. cikk A székhely szerinti tagállam ellenőrzési hatásköre 1. Az intézmény prudenciális felügyelete, beleértve azoknak a tevékenységeknek a felügyeletét, amelyeket a szóban forgó intézmény a 33. és 34. cikknek megfelelően végez, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak felelőssége, az ezen irányelvben foglalt azon rendelkezések sérelme nélkül, amelyek a fogadó tagállam illetékes hatóságaira ruháznak felelősséget. 2. Az (1) bekezdés nem zárja ki az összevont alapú felügyeletet. 50. cikk A fogadó tagállam hatásköre Azon az alapon, hogy az intézményt másik tagállamban engedélyezték, a fogadó tagállam által hozott intézkedések nem rendelkezhetnek diszkriminatív vagy korlátozó jellegű bánásmódról. 51. cikk Felügyeleti együttműködés […]” |
„VII. CÍM PRUDENCIÁLIS FELÜGYELET 1. FEJEZET A prudenciális felügyelet elvei
49. cikk A székhely szerinti tagállam ellenőrzési hatásköre 1. Az intézmény prudenciális felügyelete, beleértve azoknak a tevékenységeknek a felügyeletét, amelyeket a szóban forgó intézmény a 33. és 34. cikknek megfelelően végez, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak felelőssége, az ezen irányelvben foglalt azon rendelkezések sérelme nélkül, amelyek a fogadó tagállam illetékes hatóságaira ruháznak felelősséget. 2. Az (1) bekezdés nem zárja ki az összevont alapú felügyeletet. 0 cikk székhely szerinti és a fogadó tagállam közötti együttműködés […]” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az irányelvtervezet 50. cikke megismétli a 2006/48/EK irányelv 41. cikkének harmadik bekezdését. Ez a harmadik bekezdés visszautal a 41. cikk második bekezdésére, mely a fiókok likviditási felügyeletével, és a fogadó tagállamok által monetáris politikáikból eredően megtehető intézkedésekkel foglalkozik (3) . Ezt az elavult – amiatt, hogy a fenti intézkedésekre utal – harmadik bekezdést ugyanúgy el kell hagyni, amint az a 2006/48/EK irányelv ugyanezen cikkének első és második bekezdése esetében is történt (4). A javasolt módosítás célja a jogi egyértelműség javítása a fenti rendelkezések címében a székhely szerinti és fogadó hatóságok szerepkörét illetően. Elsőként, a 49. cikk (1) bekezdése határozza meg a székhely szerinti tagállam hatáskörének elvét. Ez nem érinti az irányelvtervezet azon rendelkezéseit, melyek a fogadó tagállam illetékes hatóságaira ruháznak felelősséget. Ezért az 50. cikk címében a fogadó tagállam hatáskörére való utalás félrevezető, mivel az előző cikk ezt a vonatkozást már rendezi. Másodszor: az 50. cikk szükségtelen, mivel a megkülönböztetésmentesség elve magából a Szerződésből ered. |
|||||||||||||||||
|
6. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvjavaslat 54. cikkének (2) bekezdése. |
|||||||||||||||||
|
„2. Az (1) bekezdés nem akadályozza a különböző tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy ezen irányelvnek, a(z) [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendeletnek és más, a hitelintézetekre vonatkozó irányelveknek, valamint az 1093/2010/EU rendelet 31. és 35. cikkének megfelelően információkat cseréljenek az EBH-val vagy információkat továbbítsanak a részére. Az így továbbított információra is az (1) bekezdésben meghatározott szakmai titoktartási feltételek vonatkoznak.” |
„2. Az (1) bekezdés nem akadályozza a különböző tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy ezen irányelvnek, a(z) [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendeletnek és más, a hitelintézetekre vonatkozó irányelveknek, valamint az 1093/2010/EU rendelet 31. , a 35. és 36. cikkének, valamint az 1092/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően információkat cseréljenek az EBH-val vagy információkat továbbítsanak a részére. Az így továbbított információra is az (1) bekezdésben meghatározott szakmai titoktartási feltételek vonatkoznak.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás pontosítja, hogy az illetékes hatóságok és az EBH továbbíthatják az ERKT-nak mindazon információkat, melyekre annak szüksége van feladatainak az 1092/2010/EU rendelet 36. cikkében és az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően történő ellátásához. Az EKB hasonló módosítások bevezetését javasolja adott esetben más, idevágó, pénzügyi szektorbeli irányelvekbe is. |
|||||||||||||||||
|
7. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 59. cikke |
|||||||||||||||||
|
„59. cikk Monetáris, rendszerszintű és fizetési szempontokat érintő információk továbbítása 1. E fejezet rendelkezései semmilyen tekintetben nem korlátozzák az illetékes hatóságot abban, hogy továbbítsa az alábbiak feladatainak ellátását szolgáló információkat: […] 4. A 109. cikk (1) bekezdése szerinti válsághelyzetben a tagállamok engedélyezik, hogy az illetékes hatóságok haladéktalanul […] továbbítsanak.” |
„59. cikk Monetáris, rendszerszintű és fizetési szempontokat érintő információk továbbítása 1. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságot abban gátló akadályok megszüntetése érdekében, hogy továbbítsa az alábbiak feladatainak ellátását szolgáló információkat: […] 4. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 109. cikk (1) bekezdése szerinti válsághelyzetben az illetékes hatóságok haladéktalanul […] továbbítsák.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat A pénzügyi válság megerősítette, hogy kiemelkedő fontosságú a hatóságok és különösen a központi bankok és a felügyeleti hatóságok közötti megfelelő információmegosztási szabályozás biztosítása. Az EKB ezért javasolja a felügyeleti hatóságok és a KBER központi bankjai – az EKB-t is beleértve - közötti információcsere módszereinek további javítását ezek jogszabályi feladatai ellátásában jelentőséggel bíró információk tekintetében, különösen vészhelyzetben (lásd a 12. módosítást is). |
|||||||||||||||||
|
8. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 64. cikke |
|||||||||||||||||
|
„64. cikk Felügyeleti hatáskörök A 99. cikk és a(z) [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendelet alkalmazása céljából az illetékes hatóságok legalább a következő hatáskörökkel rendelkeznek: […].” |
„64. cikk Felügyeleti hatáskörök A 99. cikk és a(z) [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendelet alkalmazása céljából az illetékes hatóságok legalább a következő hatáskörökkel rendelkeznek: […]
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás célja annak biztosítása, hogy a nemzeti jogszabályok feljogosítsák az illetékes hatóságokat a megfelelő intézkedések megtételére, beleértve a vezető testület azon tagjainak és a vezető igazgatóknak az eltávolítását, akik nem felelnek meg az irányelvtervezet 87. cikkében meghatározott követelményeknek, a nemzetközi standardoknak megfelelően (5). |
|||||||||||||||||
|
9. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvjavaslat 67. cikkének (1) bekezdése |
|||||||||||||||||
|
„1. Ez a cikk az összes következő körülmény között alkalmazandó: […].” |
„1. Ez a cikk az összes következő körülmény között alkalmazandó: […]
|
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az illetékes hatóságoknak lehetőséggel kell rendelkezniük az intézmény engedélyének az irányelvtervezet 18. cikkének f) pontja szerinti visszavonására, amennyiben az elkövette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére vonatkozó szabályok súlyos megszegését. |
|||||||||||||||||
|
10. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvjavaslat 75. cikkének (5) bekezdése |
|||||||||||||||||
|
„5. […] A kockázatkezelési funkciót betöltő egység szükség esetén képes közvetlenül a felügyeleti funkcióját ellátó vezető testületnek jelenést tenni, a felső vezetéstől függetlenül. A kockázatkezelési funkciót betöltő egység élén egy független felső vezető munkatárs áll, a kockázatkezelési funkcióért vállalt külön felelősséggel. […].” |
„5. […] A kockázatkezelési funkciót betöltő egység szükség esetén képes közvetlenül a felügyeleti funkcióját ellátó vezető testületnek jelenést tenni, a felső vezetéstől függetlenül, és adott esetben aggályos kérdéseket felvetni és e testületet figyelmeztetni olyan konkrét kockázati fejlemények esetén, melyek az intézményt ténylegesen vagy potenciálisan érintik, a felügyeleti szervet az ezen irányelv és a [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendelet szerinti felügyeleti és/vagy irányítási funkcióiban terhelő felelősség sérelme nélkül. A kockázatkezelési funkciót betöltő egység élén egy független felső vezető munkatárs áll, a kockázatkezelési funkcióért vállalt külön felelősséggel. […].” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB annak pontosítása érdekében ajánlja ezt a módosítási javaslatot, hogy a kockázatkezelési funkciónak része az aggályos kérdések felvetése és a vezető testületnek annak felügyeleti minőségében történő figyelmeztetése az intézmény kockázati kitettségét érintő fejlemények esetében. |
|||||||||||||||||
|
11. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 87. cikke |
|||||||||||||||||
|
„87. cikk Vezető testület 1. Az illetékes hatóságok előírják, hogy az intézmények vezető testülete minden tagjának mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie és elegendő időt kell feladatai ellátására fordítania. A vezető testület tagjainak különösen a következő követelményeknek kell megfelelniük: […]
[…] 5. Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében: […]
[…].” |
„87. cikk Vezető testület 1. Az illetékes hatóságok előírják, hogy az intézmények vezető testülete minden tagjának mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie és elegendő időt kell feladatai ellátására fordítania. A vezető testület tagjainak különösen a következő követelményeknek kell megfelelniük […]
[…] 5. Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében: […]
[…].” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat A módosítás célja annak biztosítása, hogy ne csak a vezető testület kollektíven, de annak egyes tagjai is rendelkezzenek a megfelelő tudással és a szükséges készségekkel (lásd a pénzügyi intézmények vállalatirányításáról és a javadalmazási politikákról szóló bizottsági zöld könyv 5.1 pontját (6) ). E tekintetben a javaslat az, hogy az EBH-t is bízzák meg a vezető testület tagjai megfelelő egyéni ismeretei, készségei és gyakorlata fogalmának meghatározása érdekében szabályozástechnikai standardtervezetek kialakításának feladatával. |
|||||||||||||||||
|
12. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvjavaslat 109. cikkének (1) bekezdése. |
|||||||||||||||||
|
„1. be, ideértve az 1093/2010/EU rendelet 18. cikkében meghatározott helyzetet, vagy a piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat előidéző helyzet, amely potenciálisan veszélyezteti a piac likviditását és a pénzügyi rendszer stabilitását bármely olyan tagállamban, ahol egy csoport tagjait engedélyezték, vagy ahol az 52. cikkben említett jelentős fióktelepek telepedtek le, a konszolidáló felügyeleti hatóság – az 1. fejezet 2. szakaszára, és adott esetben a 2004/39/EK irányelv 54. és 58. cikkére figyelemmel – a lehető legkorábban riasztja az EBH-t, az ERKT-t és a 59. cikk (4) bekezdésében és a 60. cikkben említett hatóságokat, és közli velük a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információt. Ezek a kötelezettségek az összes illetékes hatóságra vonatkoznak, ha az 59. cikk (4) bekezdésében említett hatóság az első albekezdésnek megfelelő helyzetről szerez tudomást, a lehető leghamarabb riasztja a 107. cikkben említett illetékes hatóságokat és az EBH-t. Az illetékes hatóságnak és az 59. cikk (4) bekezdésében említett hatóságnak lehetőség szerint a már meglévő információs csatornákat kell használnia.” |
„1. Amennyiben olyan válsághelyzet következik be, ideértve az 1093/2010/EU rendelet 18. cikkében meghatározott helyzetet, vagy a piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat előidéző helyzet, amely potenciálisan veszélyezteti a piac likviditását és a pénzügyi rendszer stabilitását bármely olyan tagállamban, ahol egy csoport tagjait engedélyezték, vagy ahol az 52. cikkben említett jelentős fióktelepek telepedtek le, a konszolidáló felügyeleti hatóság – az 1. fejezet 2. szakaszára, és adott esetben a2004/39/EK irányelv 54. és 58. cikkére figyelemmel – a lehető legkorábban riasztja az EBH-t, az ERKT-t, központi bankokat és a a 60. cikkben említetthatóságokat, és közli velük a feladataik ellátását szolgáló valamennyi információt. Ha a központi bank vagy az ERKT az első albekezdésnek megfelelő helyzetről szerez tudomást, a lehető leghamarabb riasztja a 107. cikkben említett illetékes hatóságokat és az EBH-t. Az illetékes hatóságoknak , központi bankoknak és az ERKT-nak lehetőség szerint a már meglévő információs csatornákat kell használnia.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Amint arra a CON/2009/17 vélemény 4. és 5. módosítása rámutatott, a javasolt módosítások célja a „hatóság” fogalmának e cikk vonatkozásában történő pontosítása. Különösen fontos annak egyértelművé tétele, hogy az 59. cikk (4) bekezdésében említett hatóságok a központi bankok és az ERKT, nem pedig az illetékes hatóságok. A szövegben a hatóság e fogalmára történő kereszthivatkozások kerülendők az irányelvtervezet értelmezhetőségének elősegítése, és a jogi egyértelműség erősítése érdekében. A többi javasolt módosítás célja az irányelvtervezet 59. cikkének megfelelően továbbítandó információk jellegének pontosítása. Pontosabban: a továbbított információkat nem csak a „szükséges” információkban kell meghatározni, hanem ide kell tartoznia minden olyan információnak, amely a központi banki és a KBER-feladatok ellátását szolgálja (7). |
|||||||||||||||||
|
13. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvjavaslat 126. cikkének (4) bekezdése. |
|||||||||||||||||
|
„4. A (3) bekezdés c) pontjában említett változók magukban foglalhatnak […].” |
„ |
||||||||||||||||
|
Magyarázat A vélemény 7. pontjára hivatkozással. A javasolt módosítás (az irányelvtervezet 126. cikke bekezdésének törlése) meg fogja szüntetni az anticiklikus tőkepuffer strukturális elemét, összehangolva az irányelvtervezetet a Bázel III. megállapodás operatív elemeivel. Ezzel összefüggésben az irányelvtervezet 126. cikke (8) bekezdésének h) pontját el kell hagyni, az irányelvtervezet (58) preambulumbekezdésében a „strukturális változók”-ra való hivatkozással, továbbá az irányelvtervezet (60) preambulumbekezdésének második és harmadik mondatával együtt. |
|||||||||||||||||
|
14. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvjavaslat 149. cikkének (6) bekezdése. |
|||||||||||||||||
|
„6. A tagállamok az (1) bekezdésben meghatározottnál rövidebb átmeneti időszakot is meghatározhatnak, ha ezt az adott időszak alatt bármikor túlzott hitelnövekedés indokolja. Ha a tagállam így jár el, a rövidebb időszak csak az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer azon intézmények általi kiszámítása céljából alkalmazandó, amelyek abban a tagállamban engedélyezettek, amelyért a kijelölt hatóság felelős.” |
„6. A tagállamok a tőkemegőrzési pufferre és az anticiklikus tőkepufferre az (1) bekezdésben meghatározottnál rövidebb átmeneti időszakot is meghatározhatnak, ha ezt az adott időszak alatt bármikor túlzott hitelnövekedés indokolja. Ha a tagállam így jár el, az anticiklikus tőkepufferre megszabott rövidebb időszakot más tagállamok elismerhetik az abban az országban engedélyezett intézmények intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-számításának céljaira.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az irányelvtervezet 149. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakban túlzott hitelállomány-növekedést tapasztaló tagállamok megfontolhatják a tőkemegőrzési puffer és az anticiklikus tőkepuffer képzésének felgyorsítását (8). A szabályozási arbitrázs megelőzésére más tagállamoknak lehetővé kell tenniük az antikciklikus tőkepuffer korai alkalmazásának elismerését. |
|||||||||||||||||
|
15. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 150. cikkének (5) bekezdése (új) |
|||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„5. A Bizottság 2014. december 31-ig konzultál az európai felügyeleti hatóságokkal, a KBER-rel, az ERKT-vel és más érdekelt felekkel az irányelv – különösen a VII. cím 1. Fejezetének 2. szakasza – szerinti információmegosztási szabályok eredményességének áttekintése céljából, és adott esetben javaslatokat fogalmaz meg e rendelkezések és/vagy szabályok továbbfejlesztésére, figyelembe véve különösen a központi banki és felügyeleti funkciók közötti, információs vonatkozású jelentős szinergiákat, normál viszonyok között és válság idején egyaránt.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a vélemény 11. pontját. |
|||||||||||||||||
|
16. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 150. cikkének (6) bekezdése (új) |
|||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„6. Az EBH 2014. december 31-ig áttekinti ezen irányelv és a(z) [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendelet rendelkezéseinek alkalmazását, továbbá az Unió és a tagállamok harmadik országokkal való együttműködését és arról jelentést készít. Ennek a felülvizsgálatnak fel kell tárnia a joghézagokat és értékelnie kell az együttműködési, információmegosztási és viszonossági szabályok tekintetében további javítást igénylő területeket, ideértve a felügyeleti szabályok harmadik országbeli érvényesítését. Az EBH-nak egyben értékelnie kell a tagállamok és egyfelől az EBA, másfelől pedig a nemzetközi pénzügyi intézmények vagy szervezetek – úgy mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy a Pénzügyi Stabilitási Tanács – közötti együttműködési megállapodások továbbfejlesztésének szükségességét is. A Bizottság a jogalkotási javaslatok szükségességének értékeléséhez megvizsgálja az EBH jelentésében szereplő értékelést.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Az uniós és a tagállami hatóságok harmadik országbeli hatóságokkal való eredményes együttműködésének biztosítására, a felügyeleti szabályok ezen országokban való érvényre juttatásának biztosítására és egyben az 1093/2010/EU rendelet 33. cikke értelmében készített jelentés figyelembe vételére szükséges, hogy az EBH 2014. december 31-ig alaposan megvizsgálja a kérdéskört és arról jelentést készítsen. Ennek a jelentésnek egyben ki kell térnie a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való együttműködéssel és információmegosztással kapcsolatos vonatkozásokra is. Az ebben a jelentésben azonosított problémák alapján a Bizottság értékelni fogja, hogy a keret javítása érdekében szükség van-e jogalkotási javaslatra. |
|||||||||||||||||
|
17. módosítás |
|||||||||||||||||
|
Az irányelvtervezet 150. cikkének (7) bekezdése (új) |
|||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„7. Az EBH a Bizottságtól kapott felhatalmazás alapján megvizsgálja, hogy ezen irányelv és a(z) [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendelet rendelkezései megfelelően lefedik-e azokat a pénzügyi szektorbeli jogalanyokat, melyek nyilatkoznak arról, hogy tevékenységüket az iszlám banki elveknek megfelelően folytatják. A Bizottság áttekinti az EBH által elkészített jelentést és szükség szerint jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.” |
||||||||||||||||
|
Magyarázat Figyelemmel azon európai pénzügyi szektorbeli jogalanyok növekvő számára, amelyek tevékenységüket az iszlám banki elveknek megfelelően folytatják, az EKB ajánlja, hogy az EBH-t bízzák meg a pénzügyi tevékenység e típusának teljes körű felülvizsgálata elvégzésének, és annak megvizsgálása feladatával, hogy szükség van-e az uniós banki keret megfelelő kiigazítására. |
|||||||||||||||||
Szerkesztési javaslatok a rendelettervezethez
|
A Bizottság által javasolt szöveg |
Az EKB által javasolt módosítások (9) |
||||||||||||||||||
|
1. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet preambuluma (új bevezető hivatkozás) |
|||||||||||||||||||
|
„tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, rendes jogalkotási eljárás keretében,” |
„tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Központi Bank véleményére, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, rendes jogalkotási eljárás keretében,” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A Szerződés 296. cikkével összhangban – mely úgy rendelkezik, hogy a jogi aktusoknak hivatkozniuk kell azokra a véleményekre, melyeket a Szerződések előírnak – a javasolt módosítás szükséges azon tény megjelenítése érdekében, hogy az uniós jogi aktus elfogadása a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdésével és 282. cikkének (5) bekezdésével összhangban történik, mely rendelkezések előírják az EKB-val a hatáskörébe tartozó uniós jogi aktusok tervezetéről folytatott konzultáció kötelezettségét. |
|||||||||||||||||||
|
2. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet (16a) preambulumbekezdése (új) |
|||||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
|
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt preambulumbekezdés az egész Unióra kiterjedő makroprudenciális felügyelet fontosságával foglalkozik és pontosítja azt, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség körébe tartozó információk egyaránt szolgálnak mikro- és makroprudenciális célokat. Egy ugyanilyen preambulumbekezdést az irányelvtervezetbe is fel lehetne venni. |
|||||||||||||||||||
|
3. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet (56a) preambulumbekezdése (új) |
|||||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
|
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A javaslat célja a részvények elsődleges alapvető tőkeinstrumentumként való elfogadhatósága kritériumainak tekintetében a Bázel III. megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek hangsúlyozása (lásd még a 6., 7., 8. és 9. módosítást is) |
|||||||||||||||||||
|
4. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet (68) preambulumbekezdése |
|||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Ez a módosítás pontosítja, hogy a tőkeáttételi mutató 2018. január 1-jétől érvényesülni fog. |
|||||||||||||||||||
|
5. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 4. cikke (új fogalommeghatározások) |
|||||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„ »külső hitelminősítő intézmény (KHMI)«: az 1060/2009/EK rendelettel összhangban nyilvántartásba vett vagy hitelesített hitelminősítő intézmények, továbbá a hitelminősítéseket kibocsátó központi bankok, amelyek nem tartoznak az 1060/2009/EK rendelet hatálya alá.” „ »kijelölt külső hitelminősítő intézet«: egy intézmény által kijelölt külső hitelminősítő intézet.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az egyértelműség érdekében a javasolt módosítás meghatározza a külső hitelminősítő intézet és a kijelölt külső hitelminősítő intézet fogalmát, és felveszi e meghatározásokat a rendelettervezet és az irányelvtervezet fogalommeghatározásainak listájára. Mivel az 1060/2009/EK rendelet (10) a külső hitelminősítő intézet fogalmát akként határozza meg, hogy abba beletartozik az 1060/2009/EK rendelettel összhangban nyilvántartásba vett vagy hitelesített valamennyi hitelminősítő intézet vagy az 1060/2009/EK rendelet alá nem tartozó, hitelminősítést kibocsátó központi bankok, a rendelettervezetben és az irányelvtervezetben nem kell meghatározni az elismert külső hitelminősítő intézet fogalmát. Ugyanezen okból az ezekre a fogalmakra hivatkozó egyéb rendelkezések is módosítást igényelnek. A horizontális egységesség érdekében az EKB egyben ajánlja annak biztosítását, hogy a rendelkezések feleljenek meg a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti, jelenleg megvitatás alatt álló (11) javaslat külső hitelminősítő intézetekre vonatkozó rendelkezéseinek. Ez egyben vonatkozik a KHMI-k hitelminősítéseinek hozzárendelésével és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának bevonásával kapcsolatos szabályokra (12). |
|||||||||||||||||||
|
6. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 24. cikkének (4) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„4. Az EBH összeállítja, karbantartja és közzéteszi az egyes tagállamokban azon tőkeinstrumentum-formák jegyzékét, amelyek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősülnek. Az EBH ezt a jegyzéket 2013. január 1-jéig összeállítja és közzéteszi.” |
„4. Az illetékes hatóságok értesítik az EBH-t azon részvényfajtákról, amelyek nemzeti joguk szerint elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősülnek. Az EBH folyamatosan értékeli ezeket a részvényformákat, és az (5) bekezdésnek megfelelően kialakítja minden tagállamban azon részvényfajták listájának tervezetét, amelyek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősülnek. A tagállam kérésére vagy kezdeményezésére az EBH dönthet jogi vélemények bekéréséről a tagállamok által bejelentett részvényformák 26. cikkben meghatározott kritériumok szerinti elfogadhatóságának ellenőrzésére.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EBH hatáskörébe kell tartoznia az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősülő részvényformák illetékes hatóságoktól kapott információk alapján és a rendelettervezetben, különösen annak 26. cikke (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint történő értékelésének. Az EBH erre a célra külső jogi véleményeket is bekérhet a tagállamok által bejelentett egyes részvényformák elfogadhatóságának értékelésére. |
|||||||||||||||||||
|
7. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 24. cikkének (5) és (6) bekezdése (új) |
|||||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„5. Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, melynek része a 26. cikkben maghatározott részvényformák listája. Az EBH a végrehajtás-technikai standard tervezetét 2013. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására. 6. Csak a Bizottság által az (5) bekezdésnek megfelelően elfogadott végrehajtási aktusban szereplő részvényformák tekinthetőek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak. Az illetékes hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokra a 2. fejezetben meghatározott feltételek betartását.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EBH hatáskörébe kell tartoznia az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősülő részvényformák illetékes hatóságoktól kapott információk alapján és a rendelettervezetben, különösen annak 26. cikke (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint történő értékelésének. Az EKB javasolja, hogy az EBH által készített lista tervezete kerüljön bizottsági végrehajtási aktussá átalakításra. |
|||||||||||||||||||
|
8. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 26. cikkének (1) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„1. A tőkeinstrumentumok csak akkor minősülnek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak, ha az összes következő feltétel teljesül: […].” |
„1. A 27. cikkben említettől eltérő intézmény által kibocsátott tőkeinstrumentumok a 24. cikk (4) bekezdésében szereplő listán említett vállalkozások részvényei és csak akkor minősülnek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak, ha az összes következő feltétel teljesül: […].” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A rendelettervezet a tőkeinstrumentumra az elsődleges alapvető tőkeinstrumentum összetevőjeként utal. A Bázel III. megállapodás az elsődleges alapvető tőkeinstrumentum elsődleges formájaként törzsrészvényt említ. Az EKB ajánlja annak pontosítását, hogy az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok kizárólag a rendelettervezet 26. cikkének (1) bekezdésében szereplő kritériumoknak megfelelő részvények. |
|||||||||||||||||||
|
9. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 26. cikkének (3) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„3. Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében:
|
„3. Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében:
|
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB álláspontja szerint az EBH-nak kell kialakítania a fenti területek szabályozástechnikai standardtervezeteit a részvények elsődleges alapvető tőkeinstrumentumként való elfogadhatósága kritériumainak harmonizált tagállami alkalmazásának javítása érdekében. |
|||||||||||||||||||
|
10. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 46. cikke |
|||||||||||||||||||
|
„46. cikk Konszolidálás alkalmazása esetén a levonás alóli egyéb mentességek és a levonás alternatívái 1. Az intézménynek a biztosítók, viszontbiztosítók és biztosítási holdingtársaságok – amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik – elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban meglévő részesedései levonásának alternatívájaként az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára a 2002/87/EK irányelv I. melléklete 1., 2. vagy 3. módszerének alkalmazását. Az intézmény a választott módszert az idők folyamán következetesen alkalmazza. Az intézmények csak akkor alkalmazhatják az 1. módszert (számviteli konszolidálás), ha megkapták az illetékes hatóság előzetes jóváhagyását. Az illetékes hatóság csak akkor adhatja meg a jóváhagyást, ha meggyőződött arról, hogy az 1. módszer szerint a konszolidálás hatálya alá vonandó jogalanyok tekintetében az integrált irányítás és a belső ellenőrzés színvonala megfelelő. […] 3. Az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára, hogy ne vonjanak le a 33. cikk (1) bekezdésének h) és i) pontjában említett elemben lévő részesedést a következő esetekben:
[…].” |
„46. cikk Konszolidálás alkalmazása esetén a levonás alóli egyéb mentességek és a levonás alternatívái 1. Az intézménynek a biztosítók, viszontbiztosítók és biztosítási holdingtársaságok – amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik – elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban meglévő részesedései levonásának alternatívájaként az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára a 2002/87/EK irányelv I. melléklete 1., 2. vagy 3. módszerének alkalmazását, feltéve, hogy e módszerek alkalmazása nem eredményez magasabb saját tőkét az intézmények és a 16. cikkben említett pénzügyi intézmények szintjén. Az intézmény a választott módszert az idők folyamán következetesen alkalmazza. Az intézmények csak akkor alkalmazhatják az 1. módszert (számviteli konszolidálás), ha megkapták az illetékes hatóság előzetes jóváhagyását. Az illetékes hatóság csak akkor adhatja meg a jóváhagyást, ha meggyőződött arról, hogy az 1. módszer szerint a konszolidálás hatálya alá vonandó jogalanyok tekintetében az integrált irányítás és a belső ellenőrzés színvonala megfelelő. […] 3. Az illetékes hatóságok engedélyezhetik az intézmények számára, hogy ne vonjanak le a 33. cikk (1) bekezdésének h) és i) pontjában említett elemben lévő részesedést a következő esetekben:
[…].” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB értelmezése szerint nem zárja ki egymást a szabályozói szavatolótőke szektorszintű kettős alkalmazásának megszüntetése (a biztosítótársaságokba történő jelentős befektetések levonásával) és a pénzügyi konglomerátum szintjén (a 2002/87/EK irányelv I. mellékletében meghatározott három módszer egyikének használatával) további sajáttőke-követelmények meghatározása. Ennek következtében a GHOS által a levonás alternatívájaként elfogadott más módszer nem vezethet magasabb szabályozói tőke szintre a rendelettervezet 16. cikkében említett intézményi csoportok és pénzügyi intézmények szintjén. |
|||||||||||||||||||
|
11. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 95. cikke |
|||||||||||||||||||
|
„95. cikk Szavatolótőke-követelményekre vonatkozó jelentéstétel 1. A pozíciókockázatra vonatkozóan szavatolótőke-követelményt számító intézmények legalább 3 havonta jelentik ezeket a szavatolótőke-követelményeket. Ez a jelentéstétel tartalmazza az azon számviteli rendnek megfelelően összeállított pénzügyi információt, amely az 1606/2002/EK rendelet és a 86/635/EGK irányelv alapján az intézményre vonatkozik, az intézmény tevékenységeinek kockázati profiljáról átfogó kép kialakításához szükséges mértékben. A 87. cikkben meghatározott kötelezettségekre vonatkozó jelentéstételt az intézmények legalább évente kétszer végrehajtják. Az intézmények közlik az illetékes hatóságokkal az eredményeket és bármely szükséges részadatot. 2. Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az ilyen jelentéstétel Unióban alkalmazandó egységes formátumának, gyakoriságának és a jelentési dátumoknak, valamint az IT-megoldásoknak a meghatározása céljából. A jelentési formátumnak az intézmények tevékenységeinek természetével, nagyságrendjével és összetettségével arányosnak kell lennie. Az EBH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2013. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.” |
„95. cikk Szavatolótőke-követelményekre és pénzügyi információkra vonatkozó jelentéstétel 1. A 87. cikkben említett kötelezettségek jelentését az intézményeknek legalább negyedévente el kell végezniük. 1a. Ez a jelentéstétel tartalmazza az azon számviteli rendnek megfelelően összeállított pénzügyi információt is, amely az 1606/2002/EK rendelet és a 86/635/EGK irányelv alapján az intézményre vonatkozik, olyan mértékben, amennyiben:
Az intézmények időben közlik az illetékes hatóságokkal az eredményeket és bármely szükséges részadatot. 2. Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az ilyen jelentéstétel Unióban alkalmazandó fogalommeghatározásoknak, besorolási kritériumoknak, egységes formátumának, gyakoriságának és a jelentési dátumoknak, valamint az IT-megoldásoknak a meghatározása céljából. A jelentési formátumnak és gyakoriságnak az intézmények tevékenységeinek természetével, nagyságrendjével és összetettségével arányosnak kell lennie. Az EBH konzultál az ERKT-val az (1a) bekezdés b) pontjában említett információkra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok kialakításával kapcsolatban. Az EBH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2013. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Ez a módosítás pontosítja a COREP adatszolgáltatási formátum elfogadásának jelenlegi jogalapját, és új jogalapot vezet be a FINREP adatszolgáltatási formátumra (13). Ezen túlmenően az EKB ajánlja, hogy a megfelelőbb információáramlás érdekében az adatszolgáltatásra negyedévente kerüljön sor, a tárgynegyedévet követő két hónapon belül. Pontosítandó, hogy a makroprudenciális felügyeleti célokra megadott információknak közös fogalommeghatározásokat és besorolási kritériumokat kell követniük. Az EBH-nak és az ERKT-nak együtt kell működnie a makroprudenciális felügyeleti célokra szükséges pénzügyi információk körének meghatározását illetően. Fontos lesz annak biztosítása, hogy az adatszolgáltatási formátumok és gyakoriságok az intézmények méretéhez igazodjanak. A nagy kitettségek, a likviditási jelentés és a tőkeáttételi mutató adatszolgáltatási követelményeit illetően (14), a makroprudenciális felügyeleti feladatok ellátásához szükséges információk összegyűjtése érdekében az EKB javasolja legalább negyedéves gyakoriságú adatszolgáltatás bevezetését és az ERKT bevonását a végrehajtás-technikai standardtervezetek kialakításába. Végezetül: az arányosság elvének megfelelően a végrehajtás-technikai standardtervezetek körébe tartozhatnak külön követelmények az adatszolgáltatás gyakorisága tekintetében, az intézmények tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége függvényében. |
|||||||||||||||||||
|
12. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 130. cikke |
|||||||||||||||||||
|
„
1. alszakasz A külső hitelminősítő intézmények elismerése 130. cikk Külső hitelminősítő intézmények 1. Az e fejezet szerinti kitettségek kockázati súlyának meghatározásához csak akkor használható külső hitelminősítés, ha azt elismert KHMI bocsátotta ki, vagy elismert KHMI hagyta jóvá az 1060/2009/EK rendeletnek megfelelően. 2. Elismert külső hitelminősítő intézménynek minősülnek az 1060/2009/EK rendelettel összhangban nyilvántartásba vett vagy hitelesített hitelminősítő intézetek, továbbá a hitelminősítéseket kibocsátó központi bankok, amelyek nem tartoznak az 1060/2009/EK rendelet hatálya alá. 3. Az EBH közzéteszi az elismert KHMI-k jegyzékét.” |
„
1. alszakasz A külső hitelminősítő intézmények 130. cikk Külső hitelminősítő intézmények hitelminősítéseinek felhasználása 1. Az e fejezet szerinti kitettségek kockázati súlyának meghatározásához csak akkor használható külső hitelminősítés, ha azt KHMI bocsátotta ki, vagy hagyta jóvá az 1060/2009/EK rendeletnek megfelelően. 2. Az EBH az 1060/2009/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének és 18. cikke (3) bekezdésének megfelelően a weboldalán közzéteszi az elismert KHMI-k jegyzékét.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás célja a rendelettervezetnek a jelenleg az 1060/2009/EK rendeletben szabályozott eljárással való összehangolása, melynek alapján az ESMA és a Bizottság határozza meg azon hitelminősítő intézetek és központi bankok listáját, melyek az 1060/2009/EK rendelet alkalmazása alól mentesek (lásd még az 5., 14. és 15. módosítást is). |
|||||||||||||||||||
|
13. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 238. cikkének (6) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„6. Az illetékes hatóságok folyamatosan tájékoztatják az EBH-t a (2) bekezdésben említett egyes esetekről, amelyeknél a kockázattal súlyozott kitettségértékek lehetséges csökkentését nem indokolja a hitelkockázat harmadik félre történő arányos átruházása, továbbá a (4) bekezdésnek az intézmények általi igénybevételéről. Az Európai Bankhatóság nyomon követi az e területen alkalmazott gyakorlatok teljes körét és az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást ad ki.” |
„6. Az illetékes hatóságok folyamatosan tájékoztatják az EBH-t a (2) bekezdésben említett egyes esetekről, amelyeknél a kockázattal súlyozott kitettségértékek lehetséges csökkentését nem indokolja a hitelkockázat harmadik félre történő arányos átruházása, továbbá a (4) bekezdésnek az intézmények általi igénybevételéről. Az Európai Bankhatóság nyomon követi az e területen alkalmazott gyakorlatok teljes körét és a megfigyelt bevált gyakorlatokra figyelemmel az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB álláspontja szerint az értékpapírosítás terén az egyenlő versenyfeltételek biztosítására, valamint az irányadó szabályok átláthatóságának és egyértelműségének fokozására az EBH-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a jelentős hitelkockázat-áthelyezés elismerése érdekében, lehetővé téve a kockázattal súlyozott kitettségértékek csökkentését. A terület szabályai átláthatóságának és egyértelműségének javítása nem csak a határok túli és a piaci résztvevők tekintetében azonos versenyfeltételekhez járul hozzá, hanem meghatározza az értékpapírosítási piac újjáélesztésének feltételeit is. Egy hasonló módosítást javasoltunk a rendelettervezet 239. cikkének (6) bekezdéséhez. |
|||||||||||||||||||
|
14. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 262. cikke |
|||||||||||||||||||
|
„262. cikk A külső hitelminősítő intézmények elismerése 1. Az intézmények csak abban az esetben alkalmazhatják a külső hitelminősítő intézmény hitelminősítését az értékpapírosítási pozíciók kockázati súlyának a meghatározásához, ha a hitelminősítést egy elismert külső hitelminősítő intézmény bocsátotta ki vagy azt az 1060/2009/EK rendelet szerinti elismert külső hitelminősítő intézmény jóváhagyta. 2. Elismert külső hitelminősítő intézménynek minősülnek az 1060/2009/EK rendelettel összhangban nyilvántartásba vett vagy hitelesített hitelminősítő intézetek, továbbá a hitelminősítéseket kibocsátó központi bankok, amelyek nem tartoznak az 1060/2009/EK rendelet hatálya alá. 3. Az EBH közzéteszi az elismert KHMI-k jegyzékét.” |
„262. cikk Külső hitelminősítő intézmények hitelminősítéseinek felhasználása Az intézmények csak abban az esetben alkalmazhatják a külső hitelminősítő intézmény hitelminősítését az értékpapírosítási pozíciók kockázati súlyának a meghatározásához, ha a hitelminősítést az 1060/2009/EK rendelet szerinti elismert külső hitelminősítő intézmény bocsátotta ki vagy jóváhagyta.
” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Lásd az 5., a 12. és a 15. módosítást. |
|||||||||||||||||||
|
15. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 263. cikke |
|||||||||||||||||||
|
„263. cikk A külső hitelminősítő intézmények hitelminősítései által teljesítendő követelmények A 3. szakasz szerinti kockázattal súlyozott kitettségértékek számítása céljából az intézmények csak akkor használhatják az elismert külső hitelminősítő intézmények hitelminősítéseit, ha teljesülnek az alábbi feltételek: […]
[…].” |
„263. cikk A külső hitelminősítő intézmények hitelminősítései által teljesítendő követelmények A 3. szakasz szerinti kockázattal súlyozott kitettségértékek számítása céljából az intézmények csak akkor használhatják az elismert külső hitelminősítő intézmények hitelminősítéseit, ha teljesülnek az alábbi feltételek: […]
[…].” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A módosítás célja annak pontosítása, hogy a rendelettervezet követelményei kiegészítő jellegűek az 1060/2009/EK rendeletben már előírtakhoz képest. |
|||||||||||||||||||
|
16. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 295. cikke (2) bekezdésének b) pontja |
|||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Ez a cikk határozza meg azokat a feltételeket, melyek mellett az „illetékes hatóság” megerősíti, hogy a központi szerződő fél megfelel a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága (CPSS-IOSCO) által a központi szerződő felekre közzétett valamennyi ajánlásnak. Az „illetékes hatóság” önmagában nem feltétlenül tudja kezelni az értékpapír-szabályozók és felügyelők egyesített hatásköreit. Ezért hivatkozni kell a „központi szerződő fél felügyeletéért és felvigyázásáért felelős illetékes hatóságokra”, a CON/2011/1 véleménynek megfelelően (15) . Ez megfelelne a pénzügyi piaci infrastruktúrákra (FMI-k) vonatkozó CPSS-IOSCO elvek tervezetének, mely előírja, hogy az illetékes hatóságoktól az FMI-k szabályozása, felügyelete és felvigyázása tekintetében fennálló feladataiknak megfelelően elvárt, hogy saját maguk elvégezzék az FMI értékelését (16) . Ezen túlmenően a központi szerződő felekre vonatkozó CPSS-IOSCO ajánlásokra való hivatkozás nemsokára elavulttá válhat, mivel az ajánlásokat felváltják az FMI-k elvei. Az általánosabb kifejezés használata ezért megfelelőbb lenne a félreértések megelőzése és a küszöbön álló fejleményekre való felkészülés érdekében. |
|||||||||||||||||||
|
17. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 296. cikke (5) bekezdésének b) pontja |
|||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A rendelettervezet előírja, hogy a közvetlen résztvevők alacsonyabb tőkekövetelményét csak azokra az ügyfélportfóliókra alkalmazzák, amelyek egyaránt teljesen el vannak különítve az ügyfél klíringtagjának portfólióitól, és biztosított, hogy a pozíciók áttelepíthetőek egy másik klíringtaghoz az ügyfél klíringtagjának nemteljesítése esetén. Más körülmények között az ügyfél a tisztán kétoldalú ügyletekhez kapcsolódóan sokkal nagyobb tőkekövetelménnyel szembesülne. A gyakorlatban – noha az első feltétel megvalósítható (és azt ösztönözni is fogja a CPSS/IOSCO elkülönítésről javasolt elve (17) ) – nehéznek és esetleg megvalósíthatatlannak bizonyulhat a minden körülmények között történő áttelepíthetőségre jogi biztosíték nyújtása. Mindazonáltal a központi szerződő felek már gyakran törekednek az áttelepíthetőség lehetővé tételére, amit a javasolt CPSS/IOSCO elvek alapján kötelesek is lesznek megtenni. Az EKB ezért javasolja a biztosít ige helyett az elősegít használatát, ami gondoskodna a tőkekövetelmény csökkentéséről a központi szerződő fél részéről megtett olyan intézkedések esetén, melyek támogatják az áttelepíthetőséget, de ténylegesen nem biztosítják azt. Ezzel összefüggésben szem előtt kell tartani, hogy a pozíciók és a fedezet elkülönítése már pénzügyi stabilitási szempontból is előnyös, mivel védi az ügyfelet a klíringtagja nemteljesítésével kapcsolatban felmerülő hitelkockázattól. Tekintve a G20-ak azon kötelezettségvállalását, hogy kiterjesztik a központi elszámolást valamennyi szabványos tőzsdén kívüli származtatott termékre (18), és hogy a gyakorlatban sok kisebb résztvevő az ilyen elszámoláshoz csak közvetett hozzáféréssel fog rendelkezni, ez a módosítás előnyös lenne a G20-kötelezettségvállalás tényleges végrehajtásához és a pénzügyi stabilitás előmozdításához. |
|||||||||||||||||||
|
18. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 299. cikkének (7) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„7. Az EBH végrehajtás-technikai standardokat dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében:
Az EBH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.” |
„7. Az EBH a központi szerződő felek felügyeletéért és felülvigyázásért felelős illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben végrehajtás-technikai standardokat dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében:
Az EBH a központi szerződő felek felügyeletéért és felülvigyázásért felelős illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A pénzügyi stabilitáshoz szükség van a tőkekövetelmények megfelelő szintjére. Az értékpapír-szabályozók, bankfelügyelők és a felülvigyázói szerepben eljáró központi bankok közötti szoros együttműködésre van szükség az egymást átfedő szabályozás és a szabályozási kiskapuk kerülése érdekében. A CPSS/IOSCO ajánlások értelmében a szabályozók, felügyelők és felülvigyázók egyenlő jogállással rendelkeznek. Ezért a központi szerződő felek tekintetében a végrehajtás-technikai standardtervezetek és követelmények uniós hatóság általi kidolgozását a KBER-tagokkal együttműködésben kell végezni. |
|||||||||||||||||||
|
19. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 402. cikke |
|||||||||||||||||||
|
„402. cikk A szabályozói követelményeknek való megfelelés Amennyiben valamely hitelintézet nem teljesíti, vagy várhatóan nem tudja teljesíteni a 401. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket, erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat, és indokolatlan késedelem nélkül benyújtja az illetékes hatóságoknak a 401. cikknek való megfelelés időben történő helyreállítására vonatkozó tervet. A megfelelés helyreállításáig az intézmény naponta, minden munkanap végén jelentést tesz ezekről a tételekről, hacsak az illetékes hatóság nem engedélyez kisebb gyakoriságot és hosszabb határidőket. Az illetékes hatóságok csak az adott intézmény egyedi helyzete alapján adnak ilyen engedélyt. Nyomon követik a helyreállítási terv végrehajtását, és szükség esetén korábbi helyreállítást írnak elő.” |
„402. cikk A szabályozói követelményeknek való megfelelés Amennyiben valamely hitelintézet intézmény nem teljesíti, vagy várhatóan nem tudja teljesíteni a 401. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket, erről haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat, és indokolatlan késedelem nélkül benyújtja az illetékes hatóságoknak a 401. cikknek való megfelelés időben történő helyreállítására vonatkozó tervet. A megfelelés helyreállításáig az intézmény naponta, minden munkanap végén jelentést tesz ezekről a tételekről, hacsak az illetékes hatóság nem engedélyez kisebb gyakoriságot és hosszabb határidőket. Az illetékes hatóságok csak az adott intézmény egyedi helyzete alapján adnak ilyen engedélyt. Nyomon követik a helyreállítási terv végrehajtását, és szükség esetén korábbi helyreállítást írnak elő. Az EBH az ERKT-val együttműködésben iránymutatást ad ki a likviditási követelményeknek való megfelelésről, ideértve a likvid eszközállomány stresszhelyzetben való lehetséges felhasználásának elveit és a meg nem felelés kezelésének mikéntjét.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A likviditásfedezeti követelmény megfelelő megfelelési keretének lehetővé kell tennie az intézmények számára, hogy stresszhelyzetben felhasználják a likvid eszközállományt. Egy ilyen keret nem csak mikroprudenciális szempontból igen fontos, hanem tágabb piaci és rendszerszintű perspektívában is. Ha a likviditásfedezeti követelmény mindenkor kötelező korláttá válik, a követelmény erősítheti a prociklikus hatásokat és ronthatja a likviditási sokkok hatását, mivel a hitelintézetek nem lennének képesek felhasználni likvid eszközeiket a stresszhelyzet kezelésére. Ez „vészeladásokhoz”, likviditáshalmozáshoz és hitelkorlátozáshoz vezethet. A rendelettervezet 402. cikke bevezeti a likviditásfedezeti követelményeknek való megfelelés alapkeretét, az illetékes hatóságoknak mérlegelési jogot adva a likvid eszközállomány megfelelő felhasználásának és visszapótlásának biztosításához. Az EKB véleménye szerint az EBH-nak az ERKT-val együttműködésben részt kell vennie a likvid eszközállomány stresszhelyzetben való lehetséges leépítésére és visszapótlására vonatkozó iránymutatás megfogalmazásában. A rendelettervezet (74) és (75) preambulumbekezdésének megfelelően az EKB úgy értelmezi, hogy ennek a rendelkezésnek a befektetési vállalkozásokra is vonatkoznia kell, és ezért javasolja a cikkben a hitelintézetre történő hivatkozásnak intézményre történő hivatkozással való felváltását. |
|||||||||||||||||||
|
20. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 404. cikkének (1) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„1. Az intézmények a következőkről készítenek likvid eszközként jelentést, hacsak azokat ki nem zárja a (2) bekezdés, és csak abban az esetben, ha a likvid eszközök teljesítik a (3) bekezdésben szereplő feltételeket:
[…].” |
„1. Az intézmények a következőkről készítenek likvid eszközként jelentést, hacsak azokat ki nem zárja a (2) bekezdés, és csak abban az esetben, ha a likvid eszközök teljesítik a (3) bekezdésben szereplő feltételeket:
A 404. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, központi bankokban elhelyezett betéteket illetően az illetékes hatóság és a központi bank törekszik közös álláspont kialakítására arról, hogy stresszhelyzetben ezeket a betéteket milyen mértékig lehet felbontani. […].” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás célja annak pontosítása, hogy a központi bankoknak részt kell venniük a központi bankoknál tartott azon eszköztípusok meghatározásában, melyeket likvid eszköznek kell tekinteni. Ez megfelel a Bázel III. megállapodásnak, amely megállapítja, hogy az illetékes felügyeleti hatóságoknak az adott központi bankkal kell megvitatniuk és egyeztetniük, hogy a központi banki tartalékoknak milyen mértékben kell a likvid eszközök körébe beszámítaniuk. Más megfogalmazásban: meg kell határozniuk, hogy a központi banki tartalékok milyen mértékig hívhatóak le stresszhelyzetben (19). Miközben a rendelettervezet 404. cikke „a központi bankokban tartott készpénz és betétek, amennyiben ezek a betétek stresszhelyzetben feloldhatók” megfogalmazást használja, a rendelettervezet III. melléklete így szól: „központi banki tartalékok, amennyiben azok stresszhelyzetben lehívhatók”. Tekintve, hogy itt azonos koncepcióról van szó, a terminológiát össze kell hangolni (lásd még a 30. módosítást). Az eurorendszerben elhelyezett betétek tekintetében az EKB azon az állásponton van, hogy az egynapos betéteknek – azaz a betéti rendelkezési állás keretében elhelyezett betétek és a hitelintézet folyószámla-állománya az átlagos 30 napos tartalékkövetelmény levonása után – a likvid eszközök körébe kell számítaniuk. |
|||||||||||||||||||
|
21. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 404. cikkének (5) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„5. A kollektív befektetési formák befektetési jegyeit vagy részvényeit maximum 250 millió EUR abszolút értékig lehet likvid eszközként kezelni, feltéve, hogy teljesülnek a 127. cikk (3) bekezdésében foglalt követelmények, és a kollektív befektetési forma a kamatláb- vagy hitelkockázat mérséklésére szolgáló derivatívákon kívül csak likvid eszközökbe fektet.” |
„5. A kollektív befektetési formák befektetési jegyeit vagy részvényeit maximum 250 millió EUR abszolút értékig lehet likvid eszközként kezelni, feltéve, hogy a teljes likviditásfedezeti követelményen belüli részesedésük nem haladja meg az (5a) bekezdéssel összhangban meghatározott határértéket, és hogy teljesülnek a 127. cikk (3) bekezdésében foglalt követelmények, és a kollektív befektetési forma a kamatláb- vagy hitelkockázat mérséklésére szolgáló derivatívákon kívül csak likvid eszközökbe fektet.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek likvid eszközként kezelését illetően az EKB-nak aggályai vannak annak helytállóságával kapcsolatban, hogy csak 250 millió eurós abszolút határérték kerüljön meghatározásra, mivel ez lehetővé tenné a likviditásfedezeti követelménynek kizárólag ilyen eszközökkel való teljesítését. Ehelyett a koncentrációs kockázat korlátozására be lehetne vezetni pl. egy 10 %-os teljes likviditásfedezeti követelményt. Az EKB álláspontja az, hogy az EBH-nak további értékelést kellene végeznie és megfelelően kalibrálnia kellene ezt a határértéket, a likvid eszközök fogalommeghatározása általános elemzésének részeként. Ezen túlmenően a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek a rendelettervezetben likvid eszközként való kezelése következetlen, legalábbis az eurorendszer számára, a rendelettervezet 404. cikke (3) bekezdésének b) pontja azon követelményével, hogy a likvid eszközöknek rendes helyzetben az adott tagállam központi bankjánál a napközbeni likviditási szükségletekre és az egynapos likviditási eszközökre elfogadható fedezetnek kell lenniük. Valójában a kollektív befektetési formák befektetési jegyei vagy részvényei az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben nem elfogadható fedezetek, tekintet nélkül azon mögöttes eszközökre, amelyekbe a kollektív befektetési formák befektetnek. Ezen túlmenően a kollektív befektetési formák befektetési jegyei vagy részvényei nem szerepelnek a Bázel III. megállapodás likvid eszközöket részletező listájában sem. |
|||||||||||||||||||
|
22. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 404. cikkének (5a) bekezdése (új) |
|||||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„5a. Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (5) bekezdésben említett határértékek meghatározása céljából. Az EBH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteknek az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB javasolja, hogy az EBA végrehajtás-technikai standardtervezetek útján állapítsa meg a rendelettervezet 404. cikkének (5) bekezdésében említett határértékeket, a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek vagy részvényeinek a teljes likviditásfedezeti követelményen belüli legmagasabb részesedésének meghatározására. |
|||||||||||||||||||
|
23. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 443. cikke |
|||||||||||||||||||
|
„443. cikk Prudenciális követelmények A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 445. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el szigorúbb prudenciális követelmények előírására korlátozott időtartamra valamennyi kitettségre vagy egy vagy több ágazat, régió vagy tagállam kitettségeire, amennyiben ez a mikro- és makroprudenciális kockázatok intenzitásában az e rendelet hatályba lépését követően, különösen az ERKT ajánlására vagy véleménye nyomán felmerülő piaci fejleményekből eredően bekövetkezett változások kezeléséhez szükséges, a következők vonatkozásában: […].” |
„443. cikk Prudenciális követelmények 1. A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 445. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el szigorúbb prudenciális követelmények előírására korlátozott időtartamra valamennyi kitettségre vagy egy vagy több ágazat, régió vagy tagállam kitettségeire, amennyiben ez a mikro- és makroprudenciális kockázatok intenzitásában az e rendelet hatályba lépését követően, különösen az ERKT ajánlására vagy véleménye nyomán felmerülő piaci fejleményekből eredően bekövetkezett változások kezeléséhez szükséges, a következők vonatkozásában: […]
Ez a felhatalmazás a 446. cikkben említett eljárás tárgyát képezi. 2. Az ERKT ajánlást tehet az (1) bekezdésben meghatározott prudenciális követelmények listájának bővítésére.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A Bizottság által elfogadható felhatalmazáson alapuló jogi aktusok körét ki kell bővíteni, hogy abba beletartozzanak a nagy kitettségekre vonatkozó követelmények és a közzétételi követelmények, valamint – az uniós szabályozási keretbe való bekerülésük után – a tőkeáttételi és likviditási követelmények. Az EKB javasolja azt is, hogy az ERKT adjon ki ajánlást a Bizottságnak a prudenciális követelmények listájának kiterjesztéséről. |
|||||||||||||||||||
|
24. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet kilencedik része (új) |
|||||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
„KILENCEDIK RÉSZ A SZIGORÚBB PRUDENCIÁLIS KÖVETELMÉNYEK NEMZETI HATÓSÁGOK ÁLTALI ALKALMAZÁSA 443.a cikk A szigorúbb prudenciális követelmények nemzeti hatóságok általi alkalmazása 1. A nemzeti hatóságok saját kezdeményezésre vagy az ERKT 1092/2010/EU rendelet szerinti ajánlására szigorúbb prudenciális követelményeket írhatnak elő az intézményekre, amennyiben nemzeti szinten a pénzügyi stabilitást a következő területeken fenyegető makroprudenciális kockázatokat azonosítanak:
2. A nemzeti hatóságok az (1) bekezdés a)–c) pontjának megfelelően bejelentik az ERKT-nak a szigorúbb prudenciális követelmények bevezetésére vonatkozó javaslatukat a pénzügyi stabilitás tekintetében azonosított makroprudenciális kockázatra figyelemmel tett javaslattól számított legkésőbb kettő munkanapon belül. Az 1092/2010/EU rendelettel összhangban és a titoktartási követelményeket is figyelembe véve az ERKT koordinációs szerepkört tölthet be a Bizottság vagy legalább három tagállam kérésére a szigorúbb követelmények előírásából eredő pénzügyi stabilitási aggályok és a lehetséges nem kívánt következmények és más tagállamokra gyakorolt átgyűrűző hatások értékelése révén. 3. Az (1) bekezdésben említett szigorúbb prudenciális követelményeket csak az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti mennyiségi mutatók és limitek szigorításával és e rendelet rendelkezéseinek minden egyéb vonatkozásával teljes összhangban lehet alkalmazni. 4. Az ERKT és az EBH közzéteszi a megfelelő weboldalakon a nemzeti hatóságok által elfogadott szigorúbb prudenciális követelményeket. 5. Amennyiben az ERKT megállapítja, hogy többé nem állnak fenn a pénzügyi stabilitás azonosított és a (2) bekezdés szerint értékelt azon makroprudenciális kockázatai, melyek a szigorúbb prudenciális követelményeket eredményezték, a nemzeti hatóságok hatályon kívül helyezik a szigorúbb követelményeket és a rendelet eredeti rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha erre nem kerül sor, az ERKT ajánlást intéz a Bizottsághoz a tagállam elleni fellépésre, amennyiben az érintett tagállam rendszerkockázati szempontból nem helyénvalóan jár el. 6. Az ERKT az 1092/2010/EU rendelettel összhangban ajánlást tehet a prudenciális követelmények (1) bekezdésben említett listájának kibővítésére.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat E módosítás célja azon eljárások és feltételek meghatározása, melyek szerint a nemzeti hatóságok szigorúbb prudenciális követelményeket alkalmazhatnak, amennyiben a tagállamokban rendszerszintű pénzügyi stabilitási kockázatok merülnek fel, valamint az ERKT ezzel összefüggő szerepkörének meghatározása (a rendelkezés részletesebb indokát lásd e vélemény 5.4–5.6. pontjában). Az EKB javasolja azt is, hogy az ERKT adjon ki ajánlást a Bizottságnak a prudenciális követelmények listájának kiterjesztéséről. |
|||||||||||||||||||
|
25. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 444. cikkének (3) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„3. A Bizottság legkésőbb 2015. december 31-én elfogadja az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok közül az elsőt. Az e cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mindazonáltal nem léphetnek hatályba 2015. január 1. előtt.” |
„3. A Bizottság legkésőbb 2014. december 31-én elfogadja az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok közül az elsőt. Az e cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mindazonáltal nem léphetnek hatályba 2015. január 1. előtt.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A Bizottság likviditásfedezeti követelmény 2015. január 1-ig történő végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásával való összhang érdekében a követelményt részletesen meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktust legkésőbb 2014. december 31-ig el kell fogadni. |
|||||||||||||||||||
|
26. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 473. cikke (1) bekezdésének c) pontja (új) |
|||||||||||||||||||
|
Nincs szöveg. |
|
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A rendelettervezet 124. cikke előírja, hogy a fedezett kötvények egyes kategóriái preferenciális elbánásra jogosultak, amennyiben bizonyos követelményeknek megfelelnek. E fedezett kötvények egyik kategóriája a francia fonds communs de créances vagy valamely lakóingatlan kitettségeket értékpapírosító tagállam joga alá tartozó, ezzel egyenértékű értékpapírosító szervezet által kibocsátott elsőbbségi részjegyek (FCC-k). A fedezett kötvények e kategóriájára a 124. cikkben előírt követelmények egyike, hogy az FCC-k vagy egyenértékű értékpapírosító szervezet által kibocsátott elsőbbségi részjegyek nem haladhatják meg a teljes kibocsátás névértékének 10 %-át. A rendelettervezet 473. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy bizonyos feltételek mellett 2014. december 31-ig nem kell alkalmazni a francia FFC vagy azzal egyenértékű értékpapírosító szervezet által a 124. cikk (1) bekezdése d) és e) pontja szerint kibocsátott elsőbbségi részjegyekre vonatkozó 10 %-os felső határt. Így 2014. december 31-ig nincs korlátozás az FFC-k vagy egyenértékű értékpapírosító szervezet által a 124. cikk (1) bekezdése d) és e) pontja szerint kibocsátott elsőbbségi részjegyek százalékos arányára. Amint azt a CON/2010/65 (20) véleményben kifejezte, az EKB álláspontja, hogy a közeljövőben a szabályozóknak azt a célt kell kitűzniük, hogy megszüntessék a 124. cikk (1) bekezdése d) és e) pontjában megállapított FCC-kre vagy értékpapírosító szervezetekre vonatkozó korlátozást és olyan szigorú szempontrendszert alakítsanak ki a fedezett kötvények fedezeti portfóliójába bevonandó eszközökre, amely: a) nem hagyatkozik külső minősítésre; b) kellően erős ahhoz, hogy biztosítsa a fedezett kötvényekbe vetett piaci bizalmat, egyben elegendő időt hagy a pénzügyi intézményeknek üzleti modelljük kiigazítására; c) csak csoporton belüli értékpapírosítást tesz lehetővé; d) a felügyeleti hatóságoktól áttekintő megközelítést igényel az értékpapírosítás mögöttes eszközei vonatkozásában. Az EKB üdvözli azokat a szabályozói lépéseket, melyek mérséklik a jogszabályok külső hitelminősítésekre való hagyatkozását. Mindazonáltal az EKB javasolja megtartani e részjegyek tekintetében követelményként a legkedvezőbb hitelminősítésre utalást, amennyiben a 473. cikk (1) bekezdése szerinti eltérés érvényesül, a fedezettkötvény-piac hitelességének és áttekinthetőségének biztosítására. |
|||||||||||||||||||
|
27. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 473. cikkének (2) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„2. Legkésőbb 2013. január 1-jéig a Bizottság megvizsgálja az (1) bekezdésben meghatározott eltérés megfelelőségét, és adott esetben annak megfelelőségét, hogy hasonló elbánást terjeszt ki a fedezett kötvények más formáira. E felülvizsgálat fényében a Bizottság adott esetben a 445. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el ezen eltérés állandóvá tételére, vagy a fedezett kötvények más formáira való kiterjesztése céljából jogalkotási javaslatot tehet.” |
„2. Legkésőbb 2013. január 1-jéig a Bizottság megvizsgálja az (1) bekezdésben meghatározott eltérés megfelelőségét. E felülvizsgálat fényében a Bizottság adott esetben a 445. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el ezen eltérés állandóvá tételére, vagy megszüntetésére.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Lásd a 26. módosításhoz fűzött magyarázatot. |
|||||||||||||||||||
|
28. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 481. cikke |
|||||||||||||||||||
|
„481. cikk Likviditási követelmények 1. […] Az EBH jelentésében különösen a következők kalibrálásának megfelelőségét vizsgálja felül: […] 2. Az EBH 2013. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az átruházható eszközök nagy és rendkívül nagy likviditásának és hitelminősítésének a 404. cikk céljára alkalmazandó, megfelelő egységes definíciójáról.. […] 3. Az EBH 2015. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak arról, helyénvaló lenne-e és milyen módon annak biztosítása, hogy az intézmények stabil finanszírozási forrásokat alkalmazzanak[…] A Bizottság e jelentések alapján 2016. december 31-ig jelentést készít, és azt az esetleges megfelelő jogalkotási javaslat kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.” |
„481. cikk Likviditási követelmények 1. […] Az EBH jelentésében az EKB-val való konzultációt követően különösen a következők kalibrálásának megfelelőségét vizsgálja felül: […]
2. Az EBH 2013. december 31-igaz EKB-val való konzultációt követően jelentést nyújt be a Bizottságnak az átruházható eszközök nagy és rendkívül nagy likviditásának és hitelminősítésének a 404. cikk céljára alkalmazandó, megfelelő egységes definíciójáról.. […] 3. Az EBH az EKB-val való konzultációt követően2015. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak arról, milyen módon lenne helyénvaló annak biztosítása, hogy az intézmények stabil finanszírozási forrásokat alkalmazzanak[…] A Bizottság e jelentések alapján 2016. december 31-ig jelentést készít, és azt az esetleges megfelelő jogalkotási javaslat kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat Az EKB-val való konzultációval kapcsolatban javasolt módosítás célja annak pontosítása, hogy az EKB-nak hozzá kell járulnia – a területen fennálló hatáskörének és szakértelmének betudhatóan – a jelentések kidolgozásához. A likviditási szabályozás és a monetáris politikai műveletek közötti kölcsönhatás várhatóan jelentős és összetett lesz, ezért fontos annak biztosítása, hogy a rendelet ne keltsen nem kívánt következményeket a központi banki finanszírozás igénybe vétele és a kapcsolódó pénzügyi piacok tekintetében. Amint arról a 24. módosításban szó esett, az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket készíthet a kollektív befektetési formák befektetési jegyeibe vagy részvényeibe történő befektetés határértékének a teljes likviditásfedezeti követelmény százalékában való kalibrálásáról. A nettó stabil finanszírozási mutató végrehajtásához kapcsolódó javasolt módosítás célja a követelmény végrehajtásával kapcsolatos esetleges kétségek eloszlatása, még ha a mutató pontos tartalma egyelőre nem is került meghatározásra. A Bázel III. megállapodás előírja, hogy a nettó stabil finanszírozási mutató egy megfigyelési időszak után 2018. január 1-től – a nem kívánt következmények kezelésére vonatkozó felülvizsgálati záradékot tartalmazó – minimumstandard lesz. |
|||||||||||||||||||
|
29. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet 482. cikkének (1) bekezdése |
|||||||||||||||||||
|
„1. A Bizottság 2016. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tőkeáttételi mutató hatásáról és hatékonyságáról. A jelentést adott esetben egy vagy több, az intézmények által teljesítendő tőkeáttételimutató-szint bevezetésére irányuló jogalkotási javaslat kíséri, amely e szintek megfelelő kalibrálására, valamint a 416. cikkben meghatározottak szerinti tőkemutató és teljes kitettségérték esetleges kiigazításaira tesz javaslatot.” |
„1. A Bizottság 2016. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tőkeáttételi mutató hatásáról és hatékonyságáról. A jelentést adott esetben egy vagy több, az intézmények által teljesítendő tőkeáttételimutató-szint bevezetésére irányuló jogalkotási javaslat kíséri, amely e szintek megfelelő kalibrálására, valamint a 416. cikkben meghatározottak szerinti tőkemutató és teljes kitettségérték esetleges kiigazításaira tesz javaslatot.” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A javasolt módosítás célja a tőkeáttételi mutató megfelelő kalibrálás melletti, megfigyelési időszakot követő bevezetésével kapcsolatos aggályok eloszlatása. |
|||||||||||||||||||
|
30. módosítás |
|||||||||||||||||||
|
A rendelettervezet III. melléklete |
|||||||||||||||||||
A likvid eszközökre vonatkozó kiegészítő jelentéstétel tárgyát képező tételek[…].” |
” |
||||||||||||||||||
|
Magyarázat A kétségek eloszlatására és az intézmények számára a likvid eszközökre vonatkozó adatszolgáltatás egyszerűsítésére az EKB javasolja a III. melléklet elhagyását és tartalmának megfelelő kiigazításokkal és módosításokkal való beiktatását a likvid eszközök rendelettervezet 404. cikkének (1) bekezdésében előterjesztett listájába. A III. mellékletre való hivatkozásokat a rendelettervezetben másutt is megfelelően el kell hagyni. Amennyiben a III. melléklet a rendelet része marad, az értelmezési problémák megelőzésére pontosítani kell a címben szereplő „kiegészítő jelentéstétel” kitételt. |
|||||||||||||||||||
(1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.)
(3) Lásd e tekintetben a CON/2009/17 EKB-vélemény 11. pontját és az abban található 3. módosítást.
(4) Lásd e tekintetben az irányelvtervezet 145. cikkének átmeneti rendelkezéseit.
(5) Lásd például a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság Legfontosabb módszertani elemek kiadványát, 2006. október, 38. o.
(6) COM(2010) 284 végleges.
(7) Lásd még a CON/2009/17 véleményben az 5. módosítást.
(8) A Bázel III. megállapodás 133. és 150. pontja.
(9) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK rendelete a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).
(11) COM(2011) 8 végleges.
(12) Lásd a CON/2011/42 vélemény 6.4. pontját.
(13) Az adatszolgáltatás napján hatályos, az EBH weboldalán (www.eba.europa.eu) közzétett iránymutatás vagy az EBH által kidolgozott és a 2006/48/EK irányelv 74. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság által jóváhagyott szabályozástechnikai standardtervezetek formájában közzétett COREP és FINREP sablonok.
(14) Lásd a rendelettervezet 383., 403. és 417. cikkét.
(15) Az EKB 2011. január 13-i CON/2011/1 véleménye a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (HL C 57., 2011.2.23., 1. O.).
(16) Lásd a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága„Pénzügyi piaci infrastruktúrák elvei” című, 2011. márciusi konzultációs jelentésének 1.27. pontját, elérhető az IOSCO weboldalán a www.iosco.org címen.
(17) Lásd a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága„Pénzügyi piaci infrastruktúrák elvei” című, 2011. márciusi konzultációs jelentését.
(18) Lásd a G20-ak 2009. szeptemberi és 2010. júniusi kötelezettségvállalásait.
(19) A Bázel III. megállapodás 40. pontjának 9. lábjegyzete.
(20) Az EKB 2010. augusztus 6-i CON/2010/65 véleménye a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (HL C 223., 2010.8.18., 1. o.)