EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32004D0011(01)

2004/525/EK:Az Európai Központi Bank határozata (2004. június 3.) az Európai Csaláselleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól, valamint az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek módosításáról (EKB/2004/11)

OJ L 230, 30.6.2004, p. 56–60 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
OJ L 267M, 12.10.2005, p. 10–14 (MT)
Special edition in Bulgarian: Chapter 10 Volume 005 P. 263 - 267
Special edition in Romanian: Chapter 10 Volume 005 P. 263 - 267
Special edition in Croatian: Chapter 01 Volume 003 P. 78 - 82

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 18/04/2016; hatályon kívül helyezte: 32016D0003

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2004/525/oj

30.6.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/56


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2004. június 3.)

az Európai Csaláselleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól, valamint az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek módosításáról

(EKB/2004/11)

(2004/525/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikkének (1) és (6) bekezdéseire,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 12.3. és 36.1. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) Általános Taná- csának az alapokmány 47.2. cikkének ötödik francia bekezdésével összhangban való közreműködésére,

tekintettel az EKB személyzeti bizottságának véleményére,

mivel:

(1)

Az 1073/1999/EK rendelet (a továbbiakban: OLAF-ren- delet) alapján a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel szembeni küzdelem céljából az EK- és az Euratom-Szerződések által vagy azok alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül az Európai Csaláselleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) kezdeményezi és folytatja le a csalással kapcsolatos igazgatási vizsgálatokat. Az OLAF-rendelet alapján a belső vizsgálatok a hivatali feladatok ellátásával kapcsolatos olyan súlyos esetekre terjedhetnek ki, mint például ezen intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek személyzetének tagjai által elkövetett olyan kötelezettségmulasztások, amelyek fegyelmi vagy – az esetnek megfelelően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, illetve az intézmények vagy szervek az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata vagy egyéb alkalmazottjaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó tagjainak, az irodák és ügynökségek ilyen vezetőinek, illetve az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzete ilyen tagjainak a fentiekkel egyenértékű kötelezettségmulasztásai.

(2)

Az EKB esetében az ilyen hivatali feladatokat és kötelezettségeket, különösen a szakmai magatartásra és titoktartásra vonatkozó kötelezettségeket a) az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételei; b) az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata; c) az alkalmazási feltételeknek a rövid távra szóló alkalmazásról szóló I. melléklete; d) az Európai Központi Banknak a rövid távra szóló alkalmazásról szóló szabályai tartalmazzák; valamint további iránymutatást biztosít e) az Európai Központi Bank magatartási kódexe (2); és f) a Kormányzótanács tagjainak magatartási kódexe (3) (a továbbiakban együttesen: az EKB alkalmazási feltételei).

(3)

Az OLAF-rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmével, valamint a csalással és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely egyéb jogellenes tevékenységgel szembeni küzdelemmel összefüggésben a Hivatal „az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül igazgatási vizsgálatot folytat le”; az OLAF-rendelet 4. cikkének (6) bekezdése alapján pedig minden intézmény, szerv, hivatal és ügynökség köteles olyan határozatot elfogadni, amely „különösen a következőkre vonatkozó szabályokat tartalmazza: a) az intézmények és szervek tagjainak, tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak, valamint a hivatalok és ügynökségek igazgatóságának és tisztviselőinek és alkalmazottainak azon kötelezettségei, hogy a Hivatal képviselőivel együttműködjenek és számukra információt szolgáltassanak; b) a Hivatal alkalmazottai által a belső vizsgálatok lefolytatásakor betartandó eljárások és a belső vizsgálatok lefolytatásában érintett személyek jogainak garanciái.” A közösségi esetjoggal összhangban a Hivatal kizárólag megfelelően alapos gyanú alapján indíthat vizsgálatot (4).

(4)

Az OLAF-rendelet (4. cikk (1) bekezdésének második bekezdése) alapján a belső vizsgálatokat a Szerződések szabályaira, különösen az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvre tekintettel, illetve a személyzeti szabályzat megfelelő figyelembevételével folytatják le. A Hivatal belső vizsgálatait az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke (2) bekezdésére, illetve a tagállamokban alkalmazandó és a Bíróság által elismert olyan egyéb jogelvekre és alapvető jogokra tekintettel végzi, mint például a jogi tanácsadás bizalmas jellege („legal privilege”).

(5)

A belső vizsgálatokat az OLAF-rendeletben és az annak végrehajtása céljából az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott határozatokban meghatározott eljárásokkal összhangban folytatják le. E végrehajtási határozat elfogadásakor az EKB köteles indokolni a Szerződés 105. és 106. cikkei által az EKB-ra ruházott egyedi feladatokat és kötelezettségeket érintő belső vizsgálatok korlátozásait. Ezeknek a korlátozásoknak egyrészről biztosítaniuk kell az EKB bizonyos információinak szükségszerűen bizalmas jellegét, másrészről pedig meg kell valósítaniuk a csalással szembeni küzdelem támogatására irányuló jogalkotói szándékot. Ezektől az egyedi feladatoktól és kötelezettségektől eltekintve, az EKB-t (e határozat céljából is) a többi közösségi intézményhez és szervhez hasonló közigazgatási intézményként kell kezelni.

(6)

Kivételes esetekben az EKB-nál feladatai végzése céljából tartott egyes bizalmas információknak az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztetheti az EKB működését. Az ilyen esetekben az Igazgatóság határoz arról, hogy hozzáférést biztosítanak-e az információkhoz a Hivatal részére, illetve továbbítják-e az információkat annak számára. Olyan területekről származó információk esetében, mint például a monetáris politikai határozatok vagy a devizatartalékok kezelésével kapcsolatos műveletek, illetve a devizapiacokon való beavatkozások, csak az egy évnél régebbi információkhoz lehet hozzáférést biztosítani. Egyéb területeken (mint például a prudenciális felügyeleti szervektől a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitásával kapcsolatban kapott adatok és az euróbankjegyek jelenlegi és a jövőbeni biztonsági elemeivel és műszaki előírásaival kapcsolatos információk) a korlátozásnak nincs időbeli megszorítása. Bár ez a határozat az olyan információkat, amelyeknek az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztetheti az EKB működését, meghatározott működési területekre való hivatkozással írja körül, szükséges rendelkezni annak lehetőségéről, hogy a határozatot hozzá lehessen igazítani az előre nem látható fejleményekhez, annak biztosítása érdekében, hogy az EKB folytatni tudja a Szerződés által ráruházott feladatok teljesítését.

(7)

E határozat figyelembe veszi azt a tényt, hogy az EKB Kormányzótanácsának vagy Általános Tanácsának azon tagjai, akik az EKB Igazgatóságának egyidejűleg nem tagjai, a KBER-rel kapcsolatos szerepük mellett hazai tisztségeket is betöltenek. Az ilyen hazai tisztségek betöltését a nemzeti jog szabályozza, és az nem tárgya a Hivatal belső vizsgálatainak. E határozat ezért az ilyen személyeknek kizárólag az EKB irányító szerveinek tagjaként végzett szakmai tevékenységei vonatkozásában alkalmazandó. Az Általános Tanács tagjainak a Hivatal belső vizsgálataival való lehetséges érintettségével kapcsolatban ezt a határozatot az ilyen tagoktól érkezett észrevételek figyelembevételével fogalmazták meg.

(8)

Az alapokmány 38.1. cikke alapján az EKB irányító szerveinek és az EKB személyzetének tagjai megbízatásuk megszűnését követően sem fedhetik fel a szakmai titoktartási kötelezettség alá eső információkat. Az OLAF-rendelet 8. cikke alapján a Hivatal és annak alkalmazottai ugyanazon adatvédelmi és szakmai titoktartási szabályok alapján kötelesek eljárni, mint amelyek az alapokmány és az EKB alkalmazási feltételei alapján az EKB személyzetére vonatkoznak.

(9)

Az OLAF-rendelet 6. cikkének (6) bekezdése alapján az illetékes nemzeti hatóságok a nemzeti jogszabályokkal összhangban segítik a Hivatalt annak vizsgálatai során. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya és az EKB aláírói felei annak az 1998. szeptember 18-i Székhely Megállapodásnak (5), amely az EKB tekintetében végrehajtja az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet, és amely rendelkezéseket tartalmaz az EKB helyiségeinek, iratainak és kommunikációjának sérthetetlensége, valamint az EKB Igazgatósága tagjainak diplomáciai kiváltságai és mentességei tekintetében.

(10)

Az OLAF-rendelet 14. cikke alapján az Európai Közösségek bármely tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja e cikk rendelkezései alapján, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárásokkal összhangban panaszt terjeszthet a Hivatal igazgatója elé a Hivatal által a belső vizsgálat során elkövetett, rá nézve káros cselekmény miatt. Értelemszerűen ugyanezek az eljárások vonatkoznak az EKB alkalmazottjai vagy az EKB döntéshozó szerveinek tagjai által a Hivatal igazgatója elé terjesztett panaszokra, és az ilyen panaszokkal kapcsolatosan hozott határozatokra a személyzeti szabályzat 91. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Alkalmazási kör

E határozatot az alábbi személyek tekintetében kell alkalmazni:

az EKB Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának tagjai, azoknak az EKB döntéshozó szerveinek tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos ügyek vonatkozásában,

az EKB Igazgatóságának tagjai,

a nemzeti központi bankok irányító testületeinek vagy személyzetének tagjai, akik helyettesként és/vagy kísérőként vesznek részt az EKB Kormányzótanácsának vagy Általános Tanácsának ülésein, az ezzel a tisztséggel kapcsolatos ügyek vonatkozásában

(a továbbiakban együttesen: a döntéshozó szervek üléseinek résztvevői), és

az EKB személyzetének állandó vagy átmeneti időre szóló szerződés alapján alkalmazott tagjai, akik az EKB alkalmazási feltételeinek hatálya alatt állnak,

azok a személyek, akik nem munkaszerződés alapján dolgoznak az EKB részére, az EKB részére végzett munkájukkal kapcsolatos ügyekben

(a továbbiakban: EKB-alkalmazottak).

2. cikk

A Hivatallal való együttműködés kötelezettsége

A Szerződés, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv és az alapokmány vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint tekintettel az OLAF-rendeletben meghatározott eljárásokra és az e határozatban meghatározott szabályokra, a döntéshozó szervek üléseinek résztvevői és az EKB-alkalmazottak teljes mértékben kötelesek együttműködni a Hivatal belső vizsgálatokat lefolytató képviselőivel, és kötelesek megadni azok részére a vizsgálat elvégzéshez szükséges bármely támogatást.

3. cikk

A jogellenes tevékenységgel kapcsolatos információk jelentésének kötelezettsége

1.   Azok az EKB-alkalmazottak, akik olyan bizonyítékról szereznek tudomást, amely alapot ad csalás, korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenység vagy az ilyen pénzügyi érdekeket érintő súlyos ügy feltételezésére, és az egy EKB-alkalmazott vagy a döntéshozó szervek ülései résztvevőjének olyan kötelezettségmulasztásával kapcsolatos, amely fegyelmi vagy – az esetnek megfelelően – büntetőeljárást vonhat maga után, haladéktalanul kötelesek az ilyen bizonyítékot a belső ellenőrzésért felelős igazgatónak, a működési területük vezetőjének vagy az Igazgatóság azon tagjának rendelkezésére bocsátani, aki elsődlegesen felelős a működési területükért. Ezek a személyek kötelesek haladéktalanul továbbítani a bizonyítékot a titkárságért és a nyelvi szolgálatokért felelős főigazgatónak. Az EKB-alkalmazottakat nem lehet méltánytalan vagy hátrányos elbánásban részesíteni az ebben a cikkben említett információ közlése miatt.

2.   A döntéshozó szervek üléseinek azon résztvevői, akik az (1) bekezdésben említett bizonyítékról tudomást szereznek, tájékoztatják a titkárságért és a nyelvi szolgálatokért felelős főigazgatót vagy az EKB elnökét.

3.   Amikor a titkárságért és a nyelvi szolgálatokért felelős főigazgatóhoz vagy adott esetben az EKB elnökéhez az (1) vagy a (2) bekezdés szerint bizonyíték érkezik, e határozat 4. cikkére tekintettel haladéktalanul továbbítják azt a Hivatal részére, valamint tájékoztatják a Belső Ellenőrzési Igazgatóságot és esettől függően az EKB elnökét.

4.   Olyan esetekben, amikor egy EKB-alkalmazott vagy a döntéshozó szervek üléseinek résztvevője az (1) bekezdés szerinti csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység gyanúját alátámasztó, közvetlen bizonyítékkal rendelkezik, és ugyanakkor indokoltan feltételezi azt, hogy a fenti bekezdésekben meghatározott eljárás az adott esetben nem teszi lehetővé azt, hogy az ilyen bizonyítékot megfelelően jelentsék a Hivatal részére, a 4. cikkre tekintet nélkül közvetlenül jelentheti a bizonyítékot a Hivatal számára.

4. cikk

A Hivatallal való együttműködés a minősített információk- kal kapcsolatban

1.   Olyan kivételes esetekben, amikor az EKB-nál feladatai végzése céljából tartott egyes bizalmas információknak az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztetheti az EKB működését, az Igazgatóság határoz arról, hogy hozzáférést biztosít-e az ilyen információkhoz a Hivatal részére, illetve továbbítja-e az ilyen információkat annak számára. Ez vonatkozik a monetáris politikai határozatokkal vagy a devizatartalékok kezelésével kapcsolatos műveletekre, illetve a devizapiacokon való beavatkozásokra vonatkozó információkra (amennyiben az ilyen információk egy éven belüliek), a prudenciális felügyeleti szervektől a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitásával kapcsolatban kapott adatokra vagy az euróbankjegyek biztonsági elemeivel és műszaki előírásaival kapcsolatos információkra.

2.   Az Igazgatóság ilyen határozatainak meghozatalakor valamennyi olyan vonatkozó szempontot figyelembe kell venni, mint például a Hivatal által a vizsgálathoz kért információ minősítése, az ilyen információ jelentősége a vizsgálat szempontjából és a Hivatal, az EKB-alkalmazott vagy a döntéshozó szervek üléseinek résztvevője által az EKB elnökével ismertetett gyanú megalapozottsága, valamint az EKB jövőbeni működési kockázatának foka. Amennyiben a hozzáférést nem teszik lehetővé, a határozatnak ezt indokolással kell alátámasztania. Azon adatok tekintetében, amelyeket az EKB a prudenciális felügyeleti szervektől kap a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitásával kapcsolatban, az Igazgatóság dönthet úgy, hogy azokhoz hozzáférést biztosít a Hivatal számára, kivéve ha a kérdéses prudenciális felügyeleti szerv megítélése szerint az érintett információ nyilvánosságra hozatala veszélyezteti a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitását.

3.   Az EKB bizonyos működési területét érintő, az (1) bekezdésben említett információk kategóriáival azonos minősítésű információval kapcsolatos, rendkívül kivételes esetekben az Igazgatóság átmenetileg határozhat úgy, hogy az ilyen információhoz nem biztosít hozzáférést a Hivatal részére. Az ilyen határozatok esetében a (2) bekezdést kell alkalmazni; ezek a határozatok legfeljebb hat hónapig hatályosak. Azt követően a Hivatal részére hozzáférést kell biztosítani az érintett információhoz, kivéve amennyiben a Kormányzótanács időközben úgy módosította e határozatot, hogy az (1) bekezdés hatálya alá tartozó kategóriákat kiegészítette az érintett információ kategóriájával. A Kormányzótanács köteles megindokolni e határozat módosítását.

5. cikk

Az EKB által a belső vizsgálatok során nyújtott támogatás

1.   Az EKB belső vizsgálatának megkezdésekor a Hivatal képviselői részére az EKB ügyeletes biztonsági vezetője biztosít bejutást az EKB helyiségeibe, amennyiben azok egy olyan írásbeli meghatalmazást mutatnak fel, amely feltünteti személyüket, illetve azt, hogy a Hivatal képviselőjeként járnak el, valamint tartalmaz a vizsgálat tárgyát feltüntető, a Hivatal igazgatója által kibocsátott írásbeli felhatalmazást. Az elnököt, az alelnököt és a belső ellenőrzésért felelős igazgatót azonnal értesíteni kell.

2.   A Belső Ellenőrzési Igazgatóság segítséget nyújt a Hivatal számára a vizsgálat gyakorlati megszervezéséhez.

3.   Az EKB-alkalmazottak és a döntéshozó szervek üléseinek résztvevői kötelesek megadni a kért információkat a Hivatal vizsgálatot lefolytató képviselői részére, kivéve amennyiben a kért információ a 4. cikk értelmében minősített információnak minősülhet; ebben az esetben az Igazgatóság határozatot hoz. A Belső Ellenőrzési Igazgatóság nyilvántartásba veszi az összes átadott információt.

6. cikk

Az érintett személyek tájékoztatása

1.   Amikor egy EKB-alkalmazott vagy a döntéshozó szervek ülései résztvevőjének érintettsége merül fel, az érintett személyt sürgősen tájékoztatni kell, amennyiben az nem veszélyezteti a vizsgálatot. Az EKB-alkalmazott vagy a döntéshozó szervek ülései résztvevőjének nevére utaló megállapítás nem tehető, amennyiben a vizsgálatot anélkül folytatták le, hogy lehetőséget adtak volna az érintett személy részére a vele kapcsolatos valamennyi tényre (beleértve az ellene szóló bármely bizonyítékot) vonatkozó álláspontjának ismertetésére. Az érintett szemé- lyeknek joguk van hallgatni, tartózkodhatnak önmaguk vádolásától, valamint jogi segítséget kérhetnek.

2.   Az olyan esetekben, amelyek a vizsgálat érdekében szükségessé teszik a teljes körű titoktartást, illetve amelyek egy nemzeti igazságügyi szerv hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás alkalmazását kívánják meg, az elnök vagy az alelnök hozzájárulásával korlátozott időre felfüggeszthető az a kötelezettség, amely alapján az EKB-alkalmazottat vagy a döntéshozó szerv üléseinek résztvevőjét fel kell hívni álláspontjának ismertetésére.

7. cikk

Tájékoztatás a vizsgálat további cselekmény megtétele nélküli lezárásáról

Amennyiben a belső vizsgálatot követően a gyanúsított EKB-alkalmazott vagy a döntéshozó szerv üléseinek gyanúsított résztvevője ellen eljárás nem indítható, a Hivatal igazgatójának határozatával a belső vizsgálatot további cselekmény megtétele nélkül lezárják; a Hivatal igazgatója erről írásban tájékoztatja az érintett EKB-alkalmazottat vagy a döntéshozó szerv üléseinek érintett résztvevőjét.

8. cikk

A mentesség felfüggesztése

A Hivatal igazgatójához kell továbbítani véleményezés céljából a nemzeti bűnügyi vagy igazságügyi szervektől érkezett arra irányuló kérelmeket, hogy csalás, korrupció vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely egyéb jogellenes tevékenység lehetséges eseteiben függesszék fel az EKB-alkalmazott vagy az Igazgatóság, a Kormányzótanács vagy az Általános Tanács tagjának a bírósági eljárások alóli mentességét. Az EKB-alkalmazottak mentességéről az EKB elnöke vagy alelnöke, míg az Igazgatóság, a Kormányzótanács vagy az Általános Tanács tagjainak mentességéről a Kormányzótanács határoz.

9. cikk

Az EKB személyzete alkalmazási feltételeinek módosítása

Az EKB személyzetének alkalmazási feltételei a következőképpen módosulnak:

1.

A 4. cikk a) pontja annak második mondata után az alábbi mondattal egészül ki:

„Kötelesek az Európai Csaláselleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól, valamint az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló, EKB/2004/11 határozat rendelkezései alapján eljárni.”

2.

Az 5. cikk b) pontjának bevezető mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„b)

Az Európai Csaláselleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól, valamint az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló, EKB/2004/11 határozat ellentétes rendelkezése hiányában a személyzet tagjai az Igazgatóság előzetes engedélye nélkül nem:”

10. cikk

Az EKB személyzetének alkalmazási feltételei I. mellékletének módosítása

Az EKB alkalmazási feltételeinek a rövid távra szóló alkalmazásról szóló I. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk annak második mondata után az alábbi mondattal egészül ki:

„Kötelesek az Európai Csaláselleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól, valamint az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló, EKB/2004/11 határozat rendelkezései alapján eljárni.”

2.

A 10. cikk b) pontjának bevezető mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„b)

Az Európai Csaláselleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól, valamint az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló, EKB/2004/11 határozat ellentétes rendelkezése hiányában a rövid távra szóló szerződéssel rendelkező munkavállalók az Igazgatóság előzetes engedélye nélkül nem:”

11. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2004. június 3-án.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(2)  HL C 76., 2001.3.8., 12. o.

(3)  HL C 123., 2002.5.24., 9. o.

(4)  AC-11/00. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Központi Bank ügy (EBHT 2003., I-7147. o.)

(5)  Szövetségi Hivatalos Lap (Bundesgesetzblatt) 1998/45. (1998.10.27.) és 1999/12. (1999.5.6.).


Top